Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR413.74 FtUSD403.71 FtCHF441.89 FtGBP499.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz endypapa #10570. hozzászólására3 éve nem szántott 45 mm csapadék után a kukorica, és a szomszéd szántott naprája pár méterrel arrébb.
(a szöveg egy része lemaradt valamiért)
Válasz Netparaszt #10547. hozzászólásáraBocsi,hogy beleszólok,de ez engem is nagyon érdekelne.Egyébként lelkes kezdő takarós volnék.A neten amit lehet elolvastam,megnéztem,de ez a keverék pl nekem is szimpi,és jó volna tudni mi vele a baj.
Válasz Ferror #10562. hozzászólására Az EU és német termelőket csak az állami és EU pénzek tartják életben, nélkülük azonnal összeomlana a zsírosra támogatott EU mezőgazdaság. Nézd meg, hogy mennyi a hasznod támogatás és pályázatok nélkül. Pont annyival vagy hátrányban egy nem támogatott mezőgazdasághoz képest.
Válasz Mokári Ádám #10563. hozzászólására A szántás elhagyásával általában azok sikeresek, akik rendelkeznek tanulási képességgel. A téesztraktoristák között kevés az ilyen...
Elég érdekes, hogy 2008-2013 között az EU-ban is nőtt a környezetkímélő (CA, forgatás nélküli, mintill) területek aránya, miközben Magyarországon jelentősen csökkent. Ez egy olyan lemaradást mutat a fenntartható termelési technológiák terjedésében, ami behozhatatlan lesz hamarosan.
Válasz Tomszi #10551. hozzászólására Megbízható statisztika nem létezik, de a Világbank 2009-ben készített egy környezetkímélő gazdálkodásról szóló tanulmányt, abban szerepel az érték. De Derpsch szerint is több, mint 1,1 millió hektáron notilleztek Ukrajnában, Kazakhsztánban 2 millió felett és a terjedése nagyon gyors az orosz utódállamokban és Ukrajnában (Kazakhoknál az állam támogatja a termelőket az áttérésben, hozamokat duplázzák)
Válasz .Richard. #10552. hozzászólására A baj ezzel a néha szántunk technológiával, hogy ha véletlenül el is kezdene javulni a talajuk a forgatás nélkülitől, azonnal agyonvágják a forgatással. Egyszerű a képlet, a talaj szintjeinek mindenhol a helyén kell maradnia, csak úgy lehet tartós és stabil pórusokat kialakítani, amiben a gyökerek akadálytalanul tudnak mélyre menni. A mélyre hatoló gyökér pedig az aszálytűrés alapja.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10555. hozzászólására Igen, látható. Mellékelek egy képet egy olyan sok ezer hektáros gazdaságból, ahol 2007 óta minimum művelés, majd 3 éve 100% notill gazdálkodás folyik. Érdemes megnézni a március eleji búza gyökérszerkezetét, mennyi szerves anyagban, mennyire sűrű. 80-110 kg hagyományos búza vetőmaggal termelnek 9-10 tonnákat minden évben, márciusig még semmilyen tápanyagot nem kapott a búza. Ezt lehet elérni a következetes munkával.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10540. hozzászólásáraA kép, amit megosztottam, egy helyi 4000+ hektáros nagygazdaság kukoricája. Nem tudom, hogy erről a képről látni-e rendesen a 6 méterenkénti nagyobb, zöldebb kukoricákat pontosan ott, ahol előző évben a szalmarendek voltak! Élőben elhaladva a tábla végében nagyon dúrva eltérés látható, csak érdekességként tettem fel.
Az előbb tértem haza,a ki nem kelt naprafogó vizsgálásából.Vagy 2 folyómétert felkapartunk a magot keresve,mindenhol giliszták voltak dolgzták a takarónövények maradványait.Nyáron lazitás,tárcsa,vetés szeptember és 1mázsa am.nit.. Akeverék a következőkből állt;borsó,zab,tillageradish,pohánka,biborhere,mustár,olajretek.Az olajretek és a zab nem fagyottki,ezért totálozni kellett.Gyom kelés szinte semmi.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10540. hozzászólásáraMajd figyeld hogy változik a gyom nyomás. Idén kaptam vissza egy kis darabot. Valami agyrém lesz helyre rakni. Ahol nincs forgatás. És kezdtem a takarást, ott idén alig jön a gyom. igaz ez a darab vagy 5 éve már nincs szántva. És e szerint van kezelve.
Válasz Netparaszt #10551. hozzászólásáraSzerintem fèlre èrtetted. Igaz'kimaradt'az ìràsbòl'hogy vannak akik szerint a szàntàs az igazi. Nem szerintem! Igy màskèpp hangzik. . Azèrt vannak akik egy èvet kihagynak h. Nem szàntanak'de utànna 40centit. Ebből von következtetèst'hogy igy szar . Igy meg azt hiszi'èvről èvre szarabb. Pedig'ha kitartò lenne.. Amúgy eddig Claastra a mèlyszàntott utàni rekordokkal pèldàlòzott'most meg csak ott szànt'ahol muszàly. Azèrt ez is eredmèny. De lehet'hogy figyelmetlenül olvastam'de eddig szàntòpàrti volt.
Válasz Netparaszt #10551. hozzászólásáraUkrajnában a teljes szántóterületnek már csak a 20%-án szántanak? Ez igen. Youtube-n sok videón grubereznek, vetőkultivátoroznak.
Erről van valami elérhető, megbízható statisztika is?
Válasz .Richard. #10541. hozzászólására Nem akarlak összezavarni, de az ukránok már 10 éve a területeik 80%-át mintillel, szántás nélkül művelték. Azóta csak a notilles területek száma gyarapszik rohamosan.
30-40%-al olcsóbban termelnek ennek köszönhetően is, mint a magyarok.
Szerinted diktálja az átvételi árat?
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10540. hozzászólására Igen, így kezdődik a változás, hogy megfigyeled az eltérést és értelmezed az okot. Évről évre jobb lesz a talaj, ha sekélyen visszadolgozod a szalmát, de ha nem bomlik elég gyorsan a szár, akkor segítened kell oltással (nem "baktériumtrágyával")
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10540. hozzászólásáraCsak az látja,aki csinàlja. Szàrmaradvány nélkül is jó az eredmény pàr év után meg főleg! Akit érdekel a föld,ez a verzió az igazàn kihìvás a kisérletezéshez. Azért az igazi a szàntás,mert az minden földön bevàlt. Műtrágya meg víz legyen azt terem. De itt azèrt lehet vakarni a fejet,hogy mit,mivel mikor? Aztán làtni a különbséget aratàskor,hogy mi is történik. Eladtam a kombinátort. Aki megvette már mondta is a lòerőket. A hajam égnekàlt ,mikor a simìtò sàrba vonszolàsához kítért a lòerőre. Már simìtò sincs.
Ennyit számít a szármaradvány?
Előző évben búza volt, amit felbáláztak, csak a rostáról lehulló törek maradt. Bálázás után tarlóhántás-lazítás-glifozát-tél-kompaktor. Mélyre keverés semmi, maradt minden a magágyban! Száraz évjáratban látni, hogy mennyi vizet képes megtartani.
Válasz Gazda12 #10537. hozzászólásáraAug közepe felé vetünk takarót. Még az AKG-s időből tapasztaltuk. Ha előbb, a bogarak meglepték...főleg ha volt repce is az akkori keverékbe. Valamint a nyár közepe igen csak pörköl. Aug 20 környékére jön az eső és némi enyhülés. A TR mindenképp legyen benne. látom a kontroll idáig gyommenteseb. Igaz jövő hétre jöhet komolyabb csapadék. Aztán kiderül a gyom nyomás miként alakul. Szerintem mehet egy célirányos keverék. De repce után piszok jó gabona szokott lenni. Lehet gabona tarlóba jobban járnál keverékkel. Aug közepéig azt még gyom mentesítheted is tarlókezeléssel. Majd mehet a keverék.(Gondolat)
Ez a takarónövényes dolog működik repce után is?Tehát kapna egy lazítást majd augusztusban menne bele a takaró növény tavasszal meg kukorica! Vélemények?
Válasz GREVEN #10533. hozzászólásáraCsak annyit fűznék hozzá, hogy teljesen mindegy milyen növényt írsz be most a másodvetéshez, lehet rajta változtatni, amikor majd jelented be az elvetés pontos idejét.
Mivel én is másodvetéssel zöldítek, és egyébként is érdekel a takarónövények beiktatása a termesztésbe, így minden adott ahhoz, hogy valamilyen komolyabb keveréket vásároljak, mint az olajretek-mustár páros.
A TillageMix TAS keveréket néztem ki, mert van benne Tillage Radish, szudáni fű (zöld tömeg), sziki kender (nitrogén megkötő). Búza után kukorica következik majd tavasszal, pont az egyszerű determinálás miatt, és a munkacsúcsok közé esik a vetése időben számomra.
Megfelelő lenne ez a keverék ezen feltételek mellett? Vagy egyéb megfontolásból célszerű lenne esetleg valamelyik másik keverékben gondolkodni? A földterület közepesen kötött, a többi területeimhez képest gyengébb csapadékviszonyok jellemzőek.
Válasz GREVEN #10533. hozzászólására Mi lesz utána tavasszal? Gyenge az adottság, de miért? Kötött, vizes, homokos, stb? A kifagyót nem tudom garantálni, elég az idei telet nézni, egyre kevésbé fagynak ki a szokásosan kifagyó növények is.
Netparaszt. Tudnál ajánlani olyan zöldtrágya keveréket ami megfelel a zölditésnek, gyenge adottságú területen is megmarad( 10-14 ak) és kifagyó. Búza és tritikálé után menne majd. Ugye már most be kell irni a növényt hogy majd mi lesz. Tavaly repce, mustár olajretek volt. A retekböl is volt ami nem fagyott ki, meg mondtátok is hogy nem szerencsés a retek mustár páros.
Köszönöm válaszod elöre is. Mások segitségét is szivesen fogadom.
Válasz Netparaszt #10530. hozzászólásáraÁhhh 6 hektárra lévő vetőmagot a gépész, bele tett kb 1 hektárba mire odaértem. Azt is a táblavégekbe majd fordult kettőt. Bitang sűrű lett, rendesen megnőni sem tudott. Viszont jó lazán tartotta. Ott volt egy pillanat mikor elmélkedtem a direkt vetésen. A vadak jól meg taposták. Ezért kellet a felszínt megdolgoznom. Viszont a retkkel vetet területen nem volt a taposás ellenére letömörödve a felszín, valamint lenyomott minden konkurens növényt. Tetszik..legközelebb jobban figyelek az éppen érkező gépészre.
Tegnap megtörtént a "kísérleti darabban" a kultivátoros bedolgozás. A zab nem tudott elfagyni rendesen. Kicsit nedvesebb volt ott a talaj is..(élt a növény). Délutánra a nagyobb rögök szépen kezdtek kiszáradni-széthullani. Tele van átszőtt finom gyökérzettel. A TR "kicsit sűrű lett" ...szintén táblán belül. Na ott repült benne a szerszám. Első menetre vetnék bele simán,olyan szép lett a talaj. Kap egy kombinátort...vagy ha ideér a pronto akkor az teszi bele a szóját. Majd kiderül.
Válasz bobo77 #10526. hozzászólásáraIsmerős térkövezik, én meg elhoztam a tükröt, és gondoltam itt van a legjobb helye. Kéne még vagy 100000 ilyen póttal.
Válasz ND #10520. hozzászólására Ezekre ez a méretezés vonatkozik, biztos van még más fajta is. A lényeg csak annyi, hogy 20-25 kg/cm2 körül legyen maximum a talajellenállás. A skála mondjuk 300-nál megy pirosba, de az már nem optimális.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Már csak két heted maradt ennek a támogatási kérelemnek a benyújtására")
15323 hozzászólás
Válasz Netparaszt #10547. hozzászólásáraküldtem emailt
Válasz Ká01 #10569. hozzászólásáraSziki kender nem úgy teljesít ahogy várták.
Válasz endypapa #10570. hozzászólására3 éve nem szántott 45 mm csapadék után a kukorica, és a szomszéd szántott naprája pár méterrel arrébb.
(a szöveg egy része lemaradt valamiért)
3 éve nem szántott 45 mm csapadék után.
Válasz Netparaszt #10547. hozzászólásáraBocsi,hogy beleszólok,de ez engem is nagyon érdekelne.Egyébként lelkes kezdő takarós volnék.A neten amit lehet elolvastam,megnéztem,de ez a keverék pl nekem is szimpi,és jó volna tudni mi vele a baj.
Válasz Mokári Ádám #10564. hozzászólására Pénz az van, ész már jóval kevesebb. Port szántani...
Válasz Ferror #10562. hozzászólására Az EU és német termelőket csak az állami és EU pénzek tartják életben, nélkülük azonnal összeomlana a zsírosra támogatott EU mezőgazdaság. Nézd meg, hogy mennyi a hasznod támogatás és pályázatok nélkül. Pont annyival vagy hátrányban egy nem támogatott mezőgazdasághoz képest.
Válasz Mokári Ádám #10563. hozzászólására A szántás elhagyásával általában azok sikeresek, akik rendelkeznek tanulási képességgel. A téesztraktoristák között kevés az ilyen...
Válasz Ferror #10562. hozzászólásáraOtt van eső...
Válasz Mokári Ádám #10563. hozzászólására
Válasz Netparaszt #10561. hozzászólásáraMindenki próbálkozik a szántás elhagyásával aztán a vége az hogy a lemken rekord mennyisegü ekét ad el minden évben.
Válasz Netparaszt #10561. hozzászólásáraGermany is behozhatatlan hátrányba fog kerülni?
Elég érdekes, hogy 2008-2013 között az EU-ban is nőtt a környezetkímélő (CA, forgatás nélküli, mintill) területek aránya, miközben Magyarországon jelentősen csökkent. Ez egy olyan lemaradást mutat a fenntartható termelési technológiák terjedésében, ami behozhatatlan lesz hamarosan.
Válasz Tomszi #10551. hozzászólására Megbízható statisztika nem létezik, de a Világbank 2009-ben készített egy környezetkímélő gazdálkodásról szóló tanulmányt, abban szerepel az érték. De Derpsch szerint is több, mint 1,1 millió hektáron notilleztek Ukrajnában, Kazakhsztánban 2 millió felett és a terjedése nagyon gyors az orosz utódállamokban és Ukrajnában (Kazakhoknál az állam támogatja a termelőket az áttérésben, hozamokat duplázzák)
Válasz .Richard. #10552. hozzászólására A baj ezzel a néha szántunk technológiával, hogy ha véletlenül el is kezdene javulni a talajuk a forgatás nélkülitől, azonnal agyonvágják a forgatással. Egyszerű a képlet, a talaj szintjeinek mindenhol a helyén kell maradnia, csak úgy lehet tartós és stabil pórusokat kialakítani, amiben a gyökerek akadálytalanul tudnak mélyre menni. A mélyre hatoló gyökér pedig az aszálytűrés alapja.
Válasz varga balázs_19390 #10554. hozzászólására Képeid is vannak esetleg?
Válasz Netparaszt #10556. hozzászólására A kép.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10555. hozzászólására Igen, látható. Mellékelek egy képet egy olyan sok ezer hektáros gazdaságból, ahol 2007 óta minimum művelés, majd 3 éve 100% notill gazdálkodás folyik. Érdemes megnézni a március eleji búza gyökérszerkezetét, mennyi szerves anyagban, mennyire sűrű. 80-110 kg hagyományos búza vetőmaggal termelnek 9-10 tonnákat minden évben, márciusig még semmilyen tápanyagot nem kapott a búza. Ezt lehet elérni a következetes munkával.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10540. hozzászólásáraA kép, amit megosztottam, egy helyi 4000+ hektáros nagygazdaság kukoricája. Nem tudom, hogy erről a képről látni-e rendesen a 6 méterenkénti nagyobb, zöldebb kukoricákat pontosan ott, ahol előző évben a szalmarendek voltak! Élőben elhaladva a tábla végében nagyon dúrva eltérés látható, csak érdekességként tettem fel.
Az előbb tértem haza,a ki nem kelt naprafogó vizsgálásából.Vagy 2 folyómétert felkapartunk a magot keresve,mindenhol giliszták voltak dolgzták a takarónövények maradványait.Nyáron lazitás,tárcsa,vetés szeptember és 1mázsa am.nit.. Akeverék a következőkből állt;borsó,zab,tillageradish,pohánka,biborhere,mustár,olajretek.Az olajretek és a zab nem fagyottki,ezért totálozni kellett.Gyom kelés szinte semmi.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10540. hozzászólásáraMajd figyeld hogy változik a gyom nyomás. Idén kaptam vissza egy kis darabot. Valami agyrém lesz helyre rakni. Ahol nincs forgatás. És kezdtem a takarást, ott idén alig jön a gyom. igaz ez a darab vagy 5 éve már nincs szántva. És e szerint van kezelve.
Válasz Netparaszt #10551. hozzászólásáraSzerintem fèlre èrtetted. Igaz'kimaradt'az ìràsbòl'hogy vannak akik szerint a szàntàs az igazi. Nem szerintem! Igy màskèpp hangzik. . Azèrt vannak akik egy èvet kihagynak h. Nem szàntanak'de utànna 40centit. Ebből von következtetèst'hogy igy szar . Igy meg azt hiszi'èvről èvre szarabb. Pedig'ha kitartò lenne.. Amúgy eddig Claastra a mèlyszàntott utàni rekordokkal pèldàlòzott'most meg csak ott szànt'ahol muszàly. Azèrt ez is eredmèny. De lehet'hogy figyelmetlenül olvastam'de eddig szàntòpàrti volt.
Válasz Netparaszt #10551. hozzászólásáraUkrajnában a teljes szántóterületnek már csak a 20%-án szántanak? Ez igen. Youtube-n sok videón grubereznek, vetőkultivátoroznak.
Erről van valami elérhető, megbízható statisztika is?
Válasz .Richard. #10541. hozzászólására Nem akarlak összezavarni, de az ukránok már 10 éve a területeik 80%-át mintillel, szántás nélkül művelték. Azóta csak a notilles területek száma gyarapszik rohamosan.
30-40%-al olcsóbban termelnek ennek köszönhetően is, mint a magyarok.
Szerinted diktálja az átvételi árat?
Válasz Mf-es? #10544. hozzászólására Egy gazdától hallottam, hogy ma már csak a szegény ember szánt...
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10540. hozzászólására Igen, így kezdődik a változás, hogy megfigyeled az eltérést és értelmezed az okot. Évről évre jobb lesz a talaj, ha sekélyen visszadolgozod a szalmát, de ha nem bomlik elég gyorsan a szár, akkor segítened kell oltással (nem "baktériumtrágyával")
Válasz laikus87 #10535. hozzászólására Nem javaslom ezt a keveréket. Ha az ok is érdekel, keress meg privátban.
Válasz Gazda12 #10537. hozzászólására Természetesen működik, de légyszi ne mustár-olajretket vess utána...
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10540. hozzászólásáraVan másik topikban is hozzászólásod.
Együtt olvasva sem igazán értem a lényeget.
Mi először 1994-ben hagytuk a búza szalmát kint a földön. Ekkor lett olyan kombájn, ami tudott szecskázni.
Azóta meg istállótrágyára cseréljük. Ez sem rossz. (Ja és vannak giliszták).
Válasz Radocz #10543. hozzászólására"Azért az igazi a szàntás,mert az minden földön bevàlt."
Aki ilyet állít,az az ekén kívül,még mást nem látott.
Válasz Berente Antal #10542. hozzászólására"ne idegesítsd magad, mert árt a szépségednek."
"Azért az igazi a szàntás,mert az minden földön bevàlt."
Ez így azért nem pontos.
Többen többször megerősítették, hogy a szikes talaj javul, ha elhagyjuk a szántást.
Itt mellettünk Ukrjnában is alkalmaznak forgatásnélküli talajművelést. Előbb utóbb "legyűrnek" bennünket és akkor majd elhiszik többen, hogy ......
Gyógynövényt próbált-e már valaki szántóföldön?
És a világon a közel 200millió Ha-n gazdálkodó no-tilles is elboldogul valahogy...
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10540. hozzászólásáraCsak az látja,aki csinàlja. Szàrmaradvány nélkül is jó az eredmény pàr év után meg főleg! Akit érdekel a föld,ez a verzió az igazàn kihìvás a kisérletezéshez. Azért az igazi a szàntás,mert az minden földön bevàlt. Műtrágya meg víz legyen azt terem. De itt azèrt lehet vakarni a fejet,hogy mit,mivel mikor? Aztán làtni a különbséget aratàskor,hogy mi is történik. Eladtam a kombinátort. Aki megvette már mondta is a lòerőket. A hajam égnekàlt ,mikor a simìtò sàrba vonszolàsához kítért a lòerőre. Már simìtò sincs.
Előző évben búza volt, amit felbáláztak, csak a rostáról lehulló törek maradt. Bálázás után tarlóhántás-lazítás-glifozát-tél-kompaktor. Mélyre keverés semmi, maradt minden a magágyban! Száraz évjáratban látni, hogy mennyi vizet képes megtartani.
☺
Válasz Gazda12 #10537. hozzászólásáraAug közepe felé vetünk takarót. Még az AKG-s időből tapasztaltuk. Ha előbb, a bogarak meglepték...főleg ha volt repce is az akkori keverékbe. Valamint a nyár közepe igen csak pörköl. Aug 20 környékére jön az eső és némi enyhülés. A TR mindenképp legyen benne. látom a kontroll idáig gyommenteseb. Igaz jövő hétre jöhet komolyabb csapadék. Aztán kiderül a gyom nyomás miként alakul. Szerintem mehet egy célirányos keverék. De repce után piszok jó gabona szokott lenni. Lehet gabona tarlóba jobban járnál keverékkel. Aug közepéig azt még gyom mentesítheted is tarlókezeléssel. Majd mehet a keverék.(Gondolat)
Ez a takarónövényes dolog működik repce után is?Tehát kapna egy lazítást majd augusztusban menne bele a takaró növény tavasszal meg kukorica! Vélemények?
Válasz GREVEN #10533. hozzászólásáraCsak annyit fűznék hozzá, hogy teljesen mindegy milyen növényt írsz be most a másodvetéshez, lehet rajta változtatni, amikor majd jelented be az elvetés pontos idejét.
Válasz Netparaszt #10534. hozzászólásáraHasonló dologban lenne információra szükségem.
Mivel én is másodvetéssel zöldítek, és egyébként is érdekel a takarónövények beiktatása a termesztésbe, így minden adott ahhoz, hogy valamilyen komolyabb keveréket vásároljak, mint az olajretek-mustár páros.
A TillageMix TAS keveréket néztem ki, mert van benne Tillage Radish, szudáni fű (zöld tömeg), sziki kender (nitrogén megkötő). Búza után kukorica következik majd tavasszal, pont az egyszerű determinálás miatt, és a munkacsúcsok közé esik a vetése időben számomra.
Megfelelő lenne ez a keverék ezen feltételek mellett? Vagy egyéb megfontolásból célszerű lenne esetleg valamelyik másik keverékben gondolkodni? A földterület közepesen kötött, a többi területeimhez képest gyengébb csapadékviszonyok jellemzőek.
Válaszotokat előre is köszönöm!
Válasz GREVEN #10533. hozzászólására Mi lesz utána tavasszal? Gyenge az adottság, de miért? Kötött, vizes, homokos, stb? A kifagyót nem tudom garantálni, elég az idei telet nézni, egyre kevésbé fagynak ki a szokásosan kifagyó növények is.
Netparaszt. Tudnál ajánlani olyan zöldtrágya keveréket ami megfelel a zölditésnek, gyenge adottságú területen is megmarad( 10-14 ak) és kifagyó. Búza és tritikálé után menne majd. Ugye már most be kell irni a növényt hogy majd mi lesz. Tavaly repce, mustár olajretek volt. A retekböl is volt ami nem fagyott ki, meg mondtátok is hogy nem szerencsés a retek mustár páros.
Köszönöm válaszod elöre is. Mások segitségét is szivesen fogadom.
Megérkeztek a filterek és csaptunk egy kis teadélutánt!
Válasz Netparaszt #10530. hozzászólásáraÁhhh 6 hektárra lévő vetőmagot a gépész, bele tett kb 1 hektárba mire odaértem. Azt is a táblavégekbe majd fordult kettőt. Bitang sűrű lett, rendesen megnőni sem tudott. Viszont jó lazán tartotta.
Ott volt egy pillanat mikor elmélkedtem a direkt vetésen. A vadak jól meg taposták. Ezért kellet a felszínt megdolgoznom. Viszont a retkkel vetet területen nem volt a taposás ellenére letömörödve a felszín, valamint lenyomott minden konkurens növényt. Tetszik..legközelebb jobban figyelek az éppen érkező gépészre. 
Válasz Vinkó75 #10529. hozzászólására Olyat nem hagytál szójavetésre, amit nem dolgoztál be?
Tegnap megtörtént a "kísérleti darabban" a kultivátoros bedolgozás. A zab nem tudott elfagyni rendesen. Kicsit nedvesebb volt ott a talaj is..(élt a növény). Délutánra a nagyobb rögök szépen kezdtek kiszáradni-széthullani. Tele van átszőtt finom gyökérzettel. A TR "kicsit sűrű lett" ...szintén táblán belül. Na ott repült benne a szerszám. Első menetre vetnék bele simán,olyan szép lett a talaj. Kap egy kombinátort...vagy ha ideér a pronto akkor az teszi bele a szóját. Majd kiderül.
Válasz ND #10525. hozzászólásáraAlapterület lesz az.
Válasz bobo77 #10526. hozzászólásáraIsmerős térkövezik, én meg elhoztam a tükröt, és gondoltam itt van a legjobb helye. Kéne még vagy 100000 ilyen póttal.
Válasz Berkó_ #10522. hozzászólásáraTalán építeni akarsz valamit és onnét a föld?
Válasz Netparaszt #10524. hozzászólásáraKöszi. A /cm2-t a kúp palástjának felületéte v az alapterületre kell vetíteni?
Válasz ND #10520. hozzászólására Ezekre ez a méretezés vonatkozik, biztos van még más fajta is. A lényeg csak annyi, hogy 20-25 kg/cm2 körül legyen maximum a talajellenállás. A skála mondjuk 300-nál megy pirosba, de az már nem optimális.