Válasz zola_79 #10651. hozzászólásáraJa, csak olyan elmosódott hogy azt sem látni mi van hátrébb,, de mindegy is mert az nem attól van hogy az egyik gruber a másik meg ősziszántás.
Válasz Mf-es? #10649. hozzászólásáraÉs ?? Melyik föld milyen állapotban van,mi volt az elővetemény,menyi műtrágyát kaptak stb stb.Én tudnák őszi szántásost mutatni amiknek a forgóját vetés előtt 1 nappal gruberoztam,és fele benne a kukorica.
Válasz .Feco. #10642. hozzászólásáraAmúgy érdekes,hogy kint így mjűvelnek ill. Nem művelnek földet és rekordokat termelnek, itthon ez nem így működik, még a grúberes földeken is gyengébb sokszor a végeredmény, de mindenképpen gyatra a korai fejlődése a kukoricának, mintha nem is úgy lennének nemesítve ezek itthon, hogy ezt tolerálják. Kíváncsi leszek majd a sávművelt pályákra, már jól beindúltak de volt idő mikor azt hittem vége, igaz volt benne hiba meg az idő sem fordult rá egyáltalán, ebből kifolyólag lesznek nagyon megsínylett táblarészek de amúgy most meg zöldebb mint a többi.
Azt látom ha tavasszal sávoznék jobb lenne a laza puha ágyba viszont ha nincsen eső akkor kockázatos lenne a kelés, így lehetne kiküszöbölni a kezdeti depressziót szerintem
Válasz Sz_Pisti #10646. hozzászólásáraTalán tokos őszibúzával kellene kezdenem az évelő gyomok miat, búzában a tarackbúzat elég szépen féken lehet tartani. Más éveken mehetne őszi repce, meg őszi árpa.
Lejeb nem írtam, hogy nagyon vadkáros hely let az utóbi időben a felszaporodot vadállomány miat. Kukorica napraforgó szóba se jöhet. A tavasz árpa megint kérdéses, mert tavaszal nehezen száradó kötöt földről van szó.
Válasz Sk Laci #10645. hozzászólásáraSzerintem indításnak őszi árpa kétszer, és utána tarlókezelés minden évben vagy árpa és búza.
Az árpa jó tápanyag hasznosító, jól gyomirtható, utána tudsz tarlót is kezelni.
- kukorica megszenvedi az üres földet,
- napraforgóban nem bírnál el a gyomokkal
- repce se lenne az igazi
Szia Netparaszt, jársz még az általad létrehozot Talajmegujítós Mezőgazdasági témakörbe?
Anak idején mutatad, hogy gyomnövényekel teli parcelába mulcsozás után veteted a búzát.
Nem volt gond a kelésnél szóbajöhető pentozán hatásal? Gyomirtásal nem volt gond, a nagy gyomnyomás miatt?
Azért kérdem, mert őszel alighanem nekem fog keleni 5 vagy több éve, nem gondozozt területet újra "gatyába" szedni. Nyakig gyomos ott minden, lasan a szarvas is elveszik a gyomban. Szántás kilőve a parcelák alaktalan /hasak, körök, erdőszélek/ formája véget, és az ekét amúgy se kedvelem. Szó szerinti "kizsigerelt" földről van szó, ahol anak idején a használója karbamidon kívül más mütrágyát nem ismert évtizedeken keresztül. A támogatot ugaroltatás óta nem sok munkálatot élt meg a terület.
Itt szó szernt lehetne indítani a "Talajmegujító mezőgazdaságot".
Minden tanács jól jön, hogy minél eléb újra termőre fordítsam a területet, de nem eszeveszet invesztíciók árán.
Sziasztok egyre jobban érdekel ez a fajta mezőgazdaság :) viszont lenne egy kérdésem Mtz méretben foglalkozunk földel, van sok szerves trágyánk szántás nélkül hogy lehet a legjobban beforgatni a talajba? Tárcsa? Gruber?:) minden infot köszönök egyenlőre csak kacérkodok a gondolattal :)
Válasz ND #10641. hozzászólásáravolt egy késői fagy, az elején a leírásban írja is. viszont északi rész, június 25-ét írja hogy akkor volt fagy, azért június 25-én a legtöbb helyen már nem 5 leveles a kukorica (meg a fagyás is igencsak ritka)...
Válasz mtz1221 #10637. hozzászólásáraLehet benne valami... Akkor annyit mondok, a kisgazdának drága...(mint minden új gép)...
Ha mondjuk 2 kellene belőle egy gépre, vállalnám is... De gabona vetőhöz vagy 12-16db...
Válasz csoppika #10634. hozzászólásáraHa egy márkásabb ekeszárhoz hasonlítod akkor nem is olyan drága az.De ha megnéznéd hogy hogyan készül 1-esével minden darabja,a szomszéd városba viszi hőkezeltetni stb ,pont mint egy magamutogató ember kovácsoltvas kerítése. Elhiheted hogy nem sok marad neki belőle a végén.
Válasz Gege #10630. hozzászólásáraSzia Gege! A kérdésem az, hogy külön lehet-e venni tőletek RAD csoroszlyát, amit appikálhatnék egy öreg Gaspardo kukoricavetőgépre? ha igen, kérlek, írj részleteket (privátba).
Válasz Mokári Ádám #10621. hozzászólásáraEz egy félretett projekt volt. Ami most került elő, mert közben elkelt a videón látható....
Na meg evvel lehet kukoricát, naprát... stb.
Válasz Sk Laci #10625. hozzászólásáraIgen próbáltam! Úgy képzeld el hogy az mtzm. 4200kg s van rajta egy nagy turbó ( régen a kocka bmwn volt) hogy hány lovas nem tudom.
De a 16 darab csoroszlyát észreveszi. Vagyis elég neki kötöttön.
Válasz .Norbert #10611. hozzászólásáraPneumatikus tolóhengeresről tudok csak nyilatkozni, de ennek nagy előnye, hogy változó magméretet (tak. növény keverék) is gond nélkül ki tud vetni, mivel nincs alul a nyelv, ami aprómaghoz beállítva nem engedi bemenni a bütykös kerék alá a nagyobb magokat. Hacsak nem kell annyira szűkre levenni, hogy nem fér bele pl. egy lóbab. Remélem érthetően írtam le! Ehhez nagy segítség, ha van egy közbeiktatott változtatható áttétel, mert ha lassítva van, akkor nagyobb nyílással lehet vetni ugyanazt a magmennyiséget. Az accord rendszernél ez tök jól működik, persze ott csak egy nagy celláskerék van, nem több kicsi.
Sziasztok! Takarónövény keverék (Tas) elé mélylazítózott (50cm) földön a gazdabot csak 35 néhol 40cm-re megy le. Ez elég lehet? Első év takarónövényezés lesz, eddig kötött szántott földön.
Válasz Gege #10619. hozzászólásáraGege, ami már van gabonavetőgéped, próbáltál már vele vetni "igazán" kötöt talajon? /fekete réti öntéstalaj/
Egy 3 m-es kivitel menyi lovat igényelne szerinted?
Válasz .Norbert #10611. hozzászólásáraMiénk tolóhengeres,eddig gabonát és tavaly 60ha takarónövény keveréket vetettünk vele és szép egyenletes lett mindenhol.
Válasz .Norbert #10611. hozzászólásáraJól tudod. Felső adagoló igen jó, eddig csak a sajátomnál láttam ilyen megoldást meg most a képen. Egy baja van csak ha kicsire van állítva darálhatja a magot. Olajreteknél, szójánál és repcénél vettem észre. Mással nem volt baj, keveréket is szépen vet.
Normál gabona/repce vetéshez ki milyen vetőelemet javasolna?
Zöldtrágya keverékkel melyik boldogulna jobban?
Tolóhengeres vagy tolóbütykös lenne a jobb választás?
A tolóhengeresnél aprómag és gabona között nem kell átszerelni, viszont a tolóbütykösnél aprómag és gabona között a vetőelemeket cserélni kell? Jól tudom?
Válasz Mf-es? #10605. hozzászólásáraÉrdekes, Te tudsz a vilàgon a leg költséghatékonyanbban termelni, és mégis a kárenyhítésre utazol évről-évre! Hol a hiba?
Válasz Mf-es? #10605. hozzászólásáraMegelégednénk a 80 mázsával is. Remélem idővel tudjuk majd csökkenteni az inputokat, amíg nincs elég pozitív tapasztalata ezzel a technológiával, addig nem tudom apám meggyőzni. Ő csinálja a vegyszerezést, én még csak tanulom. De szeretnék ebbe az irányba menni, ezért kezdtünk bele tavaly.
15403 hozzászólás
Válasz zola_79 #10651. hozzászólásáraJa, csak olyan elmosódott hogy azt sem látni mi van hátrébb,, de mindegy is mert az nem attól van hogy az egyik gruber a másik meg ősziszántás.
Válasz Mf-es? #10649. hozzászólásáraÉs ?? Melyik föld milyen állapotban van,mi volt az elővetemény,menyi műtrágyát kaptak stb stb.Én tudnák őszi szántásost mutatni amiknek a forgóját vetés előtt 1 nappal gruberoztam,és fele benne a kukorica.
Válasz csferri #10650. hozzászólásáraszerintem a kukoricára gondol a háttérben
Válasz Mf-es? #10649. hozzászólásáraMit kellene itt látni, egy átlóba fotózott tarlón
Válasz .Feco. #10642. hozzászólásáraAmúgy érdekes,hogy kint így mjűvelnek ill. Nem művelnek földet és rekordokat termelnek, itthon ez nem így működik, még a grúberes földeken is gyengébb sokszor a végeredmény, de mindenképpen gyatra a korai fejlődése a kukoricának, mintha nem is úgy lennének nemesítve ezek itthon, hogy ezt tolerálják. Kíváncsi leszek majd a sávművelt pályákra, már jól beindúltak de volt idő mikor azt hittem vége, igaz volt benne hiba meg az idő sem fordult rá egyáltalán, ebből kifolyólag lesznek nagyon megsínylett táblarészek de amúgy most meg zöldebb mint a többi.
Azt látom ha tavasszal sávoznék jobb lenne a laza puha ágyba viszont ha nincsen eső akkor kockázatos lenne a kelés, így lehetne kiküszöbölni a kezdeti depressziót szerintem
Válasz Sz_Pisti #10646. hozzászólásáraTalán tokos őszibúzával kellene kezdenem az évelő gyomok miat, búzában a tarackbúzat elég szépen féken lehet tartani. Más éveken mehetne őszi repce, meg őszi árpa.
Lejeb nem írtam, hogy nagyon vadkáros hely let az utóbi időben a felszaporodot vadállomány miat. Kukorica napraforgó szóba se jöhet. A tavasz árpa megint kérdéses, mert tavaszal nehezen száradó kötöt földről van szó.
Válasz Sk Laci #10645. hozzászólásáraSzerintem indításnak őszi árpa kétszer, és utána tarlókezelés minden évben vagy árpa és búza.
Az árpa jó tápanyag hasznosító, jól gyomirtható, utána tudsz tarlót is kezelni.
- kukorica megszenvedi az üres földet,
- napraforgóban nem bírnál el a gyomokkal
- repce se lenne az igazi
Szia Netparaszt, jársz még az általad létrehozot Talajmegujítós Mezőgazdasági témakörbe?
Anak idején mutatad, hogy gyomnövényekel teli parcelába mulcsozás után veteted a búzát.
Nem volt gond a kelésnél szóbajöhető pentozán hatásal? Gyomirtásal nem volt gond, a nagy gyomnyomás miatt?
Azért kérdem, mert őszel alighanem nekem fog keleni 5 vagy több éve, nem gondozozt területet újra "gatyába" szedni. Nyakig gyomos ott minden, lasan a szarvas is elveszik a gyomban. Szántás kilőve a parcelák alaktalan /hasak, körök, erdőszélek/ formája véget, és az ekét amúgy se kedvelem. Szó szerinti "kizsigerelt" földről van szó, ahol anak idején a használója karbamidon kívül más mütrágyát nem ismert évtizedeken keresztül. A támogatot ugaroltatás óta nem sok munkálatot élt meg a terület.
Itt szó szernt lehetne indítani a "Talajmegujító mezőgazdaságot".
Minden tanács jól jön, hogy minél eléb újra termőre fordítsam a területet, de nem eszeveszet invesztíciók árán.
Válasz denkolevente #10643. hozzászólásáraSzomszédságomban levő TSZ-nek jelentős szarvasmarha telepe van. A kiszórt trágyát tárcsával dolgozák be a földbe.
Sziasztok egyre jobban érdekel ez a fajta mezőgazdaság :) viszont lenne egy kérdésem Mtz méretben foglalkozunk földel, van sok szerves trágyánk szántás nélkül hogy lehet a legjobban beforgatni a talajba? Tárcsa? Gruber?:) minden infot köszönök egyenlőre csak kacérkodok a gondolattal :)
Válasz ND #10641. hozzászólásáravolt egy késői fagy, az elején a leírásban írja is. viszont északi rész, június 25-ét írja hogy akkor volt fagy, azért június 25-én a legtöbb helyen már nem 5 leveles a kukorica (meg a fagyás is igencsak ritka)...
Válasz Gepi #10640. hozzászólásáraAz mi lehetett amikor majd mind elszáradt?
Vélemény?
Válasz csoppika #10638. hozzászólásáraVan külön is eladó. Akit érdekel, lát benne fantáziát az írjon! A többi meg ...
gegem42@gmail.com
Válasz mtz1221 #10637. hozzászólásáraLehet benne valami... Akkor annyit mondok, a kisgazdának drága...(mint minden új gép)...
Ha mondjuk 2 kellene belőle egy gépre, vállalnám is... De gabona vetőhöz vagy 12-16db...
Válasz csoppika #10634. hozzászólásáraHa egy márkásabb ekeszárhoz hasonlítod akkor nem is olyan drága az.De ha megnéznéd hogy hogyan készül 1-esével minden darabja,a szomszéd városba viszi hőkezeltetni stb ,pont mint egy magamutogató ember kovácsoltvas kerítése. Elhiheted hogy nem sok marad neki belőle a végén.
Válasz csoppika #10634. hozzászólásáraHát mert kell belőle még a szabadalmi díjat is leosztani...
Válasz csoppika #10634. hozzászólásáraMajd kiderül. Nekem a bálázó cuccokra jó árakat mondott anno. Minden relatív. :)
Válasz endypapa #10633. hozzászólásáraNem túl olcsó... De majd úgyis megírja...
Válasz fiatalember35 #10631. hozzászólásáraEngem is érdekelne!
Válasz fiatalember35 #10631. hozzászólásáraEz engem is érdekelne,ha lehet kérni, írj. Köszönöm.
Válasz Gege #10630. hozzászólásáraSzia Gege! A kérdésem az, hogy külön lehet-e venni tőletek RAD csoroszlyát, amit appikálhatnék egy öreg Gaspardo kukoricavetőgépre? ha igen, kérlek, írj részleteket (privátba).
https://youtu.be/CxuBOvjPaOs
Kelés
Válasz Mokári Ádám #10621. hozzászólásáraEz egy félretett projekt volt. Ami most került elő, mert közben elkelt a videón látható....
Na meg evvel lehet kukoricát, naprát... stb.
Válasz Sk Laci #10625. hozzászólásáraIgen próbáltam! Úgy képzeld el hogy az mtzm. 4200kg s van rajta egy nagy turbó ( régen a kocka bmwn volt) hogy hány lovas nem tudom.
De a 16 darab csoroszlyát észreveszi. Vagyis elég neki kötöttön.
Válasz .Norbert #10611. hozzászólásáraPneumatikus tolóhengeresről tudok csak nyilatkozni, de ennek nagy előnye, hogy változó magméretet (tak. növény keverék) is gond nélkül ki tud vetni, mivel nincs alul a nyelv, ami aprómaghoz beállítva nem engedi bemenni a bütykös kerék alá a nagyobb magokat. Hacsak nem kell annyira szűkre levenni, hogy nem fér bele pl. egy lóbab. Remélem érthetően írtam le!
Ehhez nagy segítség, ha van egy közbeiktatott változtatható áttétel, mert ha lassítva van, akkor nagyobb nyílással lehet vetni ugyanazt a magmennyiséget. Az accord rendszernél ez tök jól működik, persze ott csak egy nagy celláskerék van, nem több kicsi.
Sziasztok! Takarónövény keverék (Tas) elé mélylazítózott (50cm) földön a gazdabot csak 35 néhol 40cm-re megy le. Ez elég lehet? Első év takarónövényezés lesz, eddig kötött szántott földön.
Válasz Gege #10619. hozzászólásáraGege, ami már van gabonavetőgéped, próbáltál már vele vetni "igazán" kötöt talajon? /fekete réti öntéstalaj/
Egy 3 m-es kivitel menyi lovat igényelne szerinted?
Egyik egy új gép, a másik változat meg egy régi vetőgép átalakítása RAD -ra.
Én így látom.
Válasz Mokári Ádám #10621. hozzászólásáraSzerintem ezek az első lépések lehetnek. A kukorica vetőgépek. RAD csoroszlyás átalakításához.
Válasz csoppika #10620. hozzászólásáraNem nekem ment. De ha jól tudom 000 ás szója.
Válasz Gege #10619. hozzászólásáraMiért változtattál ez miért nem volt jó?
https://www.youtube.com/watch?v=HbadHX55brw
Válasz Gege #10619. hozzászólásáraNullás szója megy?
https://youtu.be/1FEw4WuiWaMĎirektvető
w
Válasz .Norbert #10611. hozzászólásáraPöttingeren nem kell vetőelmeket cserélni, hanem betéteket kell becsúsztatni a vetőkerekek alá. Kb. 10 perc.
Válasz .Norbert #10611. hozzászólásáraNekem nioncs olyan gondom, hogy melyik legyen. Mind a kettő fajta van egy gépen.
Válasz .Norbert #10611. hozzászólásáraMiénk tolóhengeres,eddig gabonát és tavaly 60ha takarónövény keveréket vetettünk vele és szép egyenletes lett mindenhol.
Válasz .Norbert #10611. hozzászólásáraTolóhengeres
Válasz .Norbert #10611. hozzászólásáraMit bonyitod túl?évek ota tarlora műtrágy aszóróval elszórom utána rt és tökéletes a kelés...
Válasz .Norbert #10611. hozzászólásáraJól tudod. Felső adagoló igen jó, eddig csak a sajátomnál láttam ilyen megoldást meg most a képen. Egy baja van csak ha kicsire van állítva darálhatja a magot. Olajreteknél, szójánál és repcénél vettem észre. Mással nem volt baj, keveréket is szépen vet.
Válasz Mf-es? #10606. hozzászólásáraGombáról nem kellet fújni? Semmi betegség nem volt?
Normál gabona/repce vetéshez ki milyen vetőelemet javasolna?
Zöldtrágya keverékkel melyik boldogulna jobban?
Tolóhengeres vagy tolóbütykös lenne a jobb választás?
A tolóhengeresnél aprómag és gabona között nem kell átszerelni, viszont a tolóbütykösnél aprómag és gabona között a vetőelemeket cserélni kell? Jól tudom?
Válasz Mf-es? #10605. hozzászólásáraÉrdekes, Te tudsz a vilàgon a leg költséghatékonyanbban termelni, és mégis a kárenyhítésre utazol évről-évre! Hol a hiba?
Válasz Mf-es? #10606. hozzászólásáraSzép! Műtrágyát nem kapott? Mekkora termésre számítasz?
Válasz Mf-es? #10605. hozzászólásáraMegelégednénk a 80 mázsával is. Remélem idővel tudjuk majd csökkenteni az inputokat, amíg nincs elég pozitív tapasztalata ezzel a technológiával, addig nem tudom apám meggyőzni. Ő csinálja a vegyszerezést, én még csak tanulom. De szeretnék ebbe az irányba menni, ezért kezdtünk bele tavaly.
Válasz Berente Antal #10604. hozzászólásáraKösz!
Válasz Peti 8310 #10602. hozzászólására
Napraforgó ,után,zúzós asztallal vágva,grúber,IH 6200 vetés,250 kg Géniussal bevetve.
Tavasszal egy gyomirtás.
Válasz Peti 8310 #10602. hozzászólásáraEnnyivel,vagy 150 mázsát adni kéne.
Válasz Peti 8310 #10602. hozzászólásáraNe foglalkozz a szomszédokkal, szántani szabad. Talán már most látod, miért nem kell. Hajrá!