Hirdetés
Fórum
Terményszárító és kapcsolódó berendezései
Létrehozta: Mf-es , 2010-10-14 18:35:33
Kedvencekhez
Segítség
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- De gáz a gáz!!!!!!! új
- AKG támogatás új
- Mezőgazdasági támogatások, agrárpályázatok új
- Erdőtelepítési támogatás új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Kukorica vetőmagok új
- Poénok új
Cikkajánló
980 hozzászólás
Válasz Netparaszt #579. hozzászólásáraKeress egy olyan gazdát akinek van szakaszos üzemü szárótója azzal kissebb mennyiségek is szár1thatók.
Válasz gergő07 #578. hozzászólására Igen, ez a maghőmérséklet, ami fölé nem volna szabad menni. A bérszárítóban viszont nyilván a maximumon tolják, amiben még épp nem ég meg a mag. Keresem azt a technológiát, amivel hűvösen, de mégis aránylag jó teljesítménnyel lehetne szárítani./
Válasz Netparaszt #577. hozzászólásáraÉn nem szárítok de több vetőmag termeltető oldalán, max 40C-fokot írnak.Afelett csírakárosodás léphet fel.
Amikor vetőmagnak szárítatok, milyen maximum levegőhőmérsékletet állítatok be?
Volt amikor beragadt a weimaron a fordító aztán kazalmester husss le a kazalról hehe
Válasz csoppika #574. hozzászólásáraHát raktam én sokat gyerekkoromtól kezdve, de legtöbbet a weimarral aztán a régi teleszkópos claas-al pakoltam fel a kazal tetejére az anyagot, fent meg az öregek a kazalmesterek. Néha villáztam én is fent váltásba de lebaxtak, mert nemlehetett akarhogyan pakolni.
6 méter magas kazalról beszélünk, ami alatt volt a szárító bunker, benne a kihúzható "dugók" amiket húzgáltunk fel ahogy száradt a széna.
A legjobb minőségű anyagot a jó kazalban lehetett csinálni.
Válasz csoppika #573. hozzászólásáraSzerintem neked is menne...helyrejönne minden bajod
Válasz szanberg #572. hozzászólásáraNe izélj már... a kazal/lovaskocsi rakás nem ördöngősség
Inkább senki nem akar érteni hozzá...nem???
Válasz papiko #571. hozzászólásáraHa egyre gondolunk akkor nekem van vagy 4db is belőle.
Kb120-150centi átmérőjű, kazlat raktunk rá, illetve a mögötte lévő bunkerra de már kb 10éve nem kazlazunk -sajnos-
Nincs aki ért a rakásához az a helyzet.
Volt fa kalodás bunker is meg a téglából építettből van még több is megmaradt állapotában.
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, Keresek régi Vámosi féle kazal szárításra használt Avsz-140, Avszu-140 tip. ventilátor megvételre. Rossz állapotú is érdekel.
06-70-415-02-07
papik0527@gmail.com
Előre is köszönöm.
Válasz siklertamas #569. hozzászólásáraFekvőből csakis Dancorn!
Állóból meg amelyik teccik, bár ami most jellemzően bevállt és fogyó rendszer az a Stela Riela Law Hevesgép Tegavill
Petkus, Termikfarm szerintem nagyon kevés van üzembe állítva.
Előtisztító mindenképpen szükséges, szemetet nem szárítunk, plussz a port koszt lihát mindent kikell szedni a szárítandó anyagból.
Ha kell a sok száraz törtszem, akkor utótisztító is kell, de szerintem marhaság két tisztítót megvenni beüzemelni egy kis törtszemért, mondjuk gép függő, de nekem a rotoros kombájntól alig jön be ebből abból meg adok vissza a maszekoknak, megeszi a birka, visznek a vadászok....
Fekvő rendszernél jellemzően a kiírt katalógus adattól sokkal kevesebbet fog tudni valósan. Mondok élő példát, a 19tonnás Deluxe 6tonnával megy óránként a 23-as kukoroicából. A 15-ös búzát biztosan tudja 19tonnával átereszteni magán, de arra amire neked is kell arra felezd le a katalógusadatot majdcsak az a helyzet.
A Dancorn jobb, mert a visszahűtése jobban megvan oldva, a belső terményréteg ami többet kap a meleglevegőből mert a meleg oldalon van az gyorsabban van áramoltatva így homogén a kijövő anyag és van plussz teljesítmény is ezáltal, jó a vezérlése, egyszóval a fekvő gépek gyermekbetegségei itt vannak a legjobban megoldva.
Szép estét mindenkinek!
Segítségeteket szeretném kérni, véleményekre és tapasztalatokra lenne szükségem.
Heves, Petkus, Thermikfarm, GSI fekvő szárítókról.
Meg érdekelne , hogy kell-e elő és utó tisztító, meg bármilyen tapasztalat érdekel, ja ilyen 8-10 tonna körüli szárítok amik szóba jöhetnek.
Bármelyikről ha tudtok légyszi segítsetek.
Mindenkinek előre is köszi
Válasz nyírségi #567. hozzászólásáraIgen Szendrő.
Annyi, hogy itthon nekem gázfűtés van, egy kombi turbó kazán/melegvíz masína.
Mindenki dolgozik, nem vagyunk itthon, ha pedig délután vagy én este hazaesek hideg házba nem szeretnék megérkezni. EGy profi pufferes rendszert meg kiépíteni szerintem többe kerülne mint így a szigetelt 100 nm-es kis lakásunkat ezzel a technológiával kifűteni és folyamatosan programozhatóan meleg van.
Egyébként jó az ötlet, cimbora most vitt a porkamrából anyagot pellettáló gépbe kipróbálni, ha bevállna belekevertetném vele az ilyeneket.
564:szanberg: gyom magok elföldelése
helyett javaslom a rostaaljat vegyes tüzelésű kazánba történő eltüzelését.
Kevesebb munka és legalább hasznosul.
Én szalmabálás kazánban égetek lakás fűtésre különféle rosta aljakat .
A fűtési elv hasonló a fűrészporos kályháéhoz.
Ha jól emlékszem Szendrő térségében gazdálkodtok.
Üdv. Bereznay Imre
Válasz Ferror #565. hozzászólásáraA birkának mindegy ha nem a gyommag van többségben, tehát ha kukoricából való anyagot etetsz fel velük nemlesz azoknak semmi bajuk olyan sok gyommag nem lehet benne.
Válasz szanberg #564. hozzászólásáranem jellemző a sok gyommag, de tagadhatatlanúl vannak bizonyos tételek amiben van bőven.
Tehát törtszemet megetetni ahogy csak lehet, gyomot elásni, na de mi van a a kettő keverékével?
600t körül így első éves bemelegítésnek, picit elhúzódott a beüzemelés
Válasz Ferror #563. hozzászólásáraA saját kukoricámból nemnagyon volt gyommag, egykét sellyemmájva foltból eredően itt ott maximum. Ez igenjó a jószágoknak, viszont nyers a törtszem így nagyon betárolni nem is lehet, csak a szárazabb tételekből, 20alatt, inkább 18 alattiakból. Mondjuk most folyamatosan ezt kapják abrakba de ami tényleg vizes volt azt odaadtam vadászoknak szóróra, vittek vissza gazdák akik hoztak be kukoricát szárítani ésatöbbi.
A gyomos kupacokkal van baj, pl szójából parlagfűmag. Azokat egy nagy gödörbe elásni kell vastagon lefödelni ott ahol nemlesz kibontva sosem, kb így tudod hatástalanítani a tételt.
Mennyi kukoricát nyomtatok le a szárító torkán???
ki mit kezd a tisztítóból kijövő törtszemmel, gyommagvakkal?
)
(miután nem bírja a szomszéd földje
Válasz Batka #560. hozzászólásáraEz részben igaz, mert az automata rendszerek nedvességet is mérnek belépő és kilépő oldalon is, meg persze közben a hőfokokból is számolnak.
Az biztos, hogy a nedvesebb termény ugyanannyi idő alatt és közölt energiától kevésbé melegszik fel, több a nedvesség, nagyobb a párolgás, ami ugye hőt von el, így több energia kell neki, hogy ugyanúgy felmelegedjen/leszáradjon. Ez az alapelv, így egy termny hőfokmérővel is lehet jól szabályozni a szárítót, illetve annak változásából már látod mifog kijönni később a törönyból ha nem avatkozol bele
Válasz decsi #559. hozzászólásáraEz a folyamatos üzem hátránya.
Nagyon szétkéne szortírozni az anyagot.
Akkor jó, ha 3%-on belül van az eltérés mondjuk, tehát 20-23között az nagyon fain, vagy 18-21között, de ígyis a kilépő 13-asnak célzott anyag 12,5-13,5 között fog ingadozni.
Ha nagyobb az eltérés, tehát mondjuk 5%-os a szélsőség ,akkor 12-14-közötti lesz a kilépő. Ha még több akkor 11-15 közötti. Az átlag kifog jönni meg összeérik az valamelyest a magtárban, de ha már 15ös megy befelé az már gázos lehet, főleg ha a rendszer nem hűt vissza rendesen, mert vannak olyna szárítók melyeknél a teljesítmény határát a visszahűtés korlátozza.
Én úgy csináltam, hogy a 20-23-as nagykupacot ami olyasmi nagy szokott lenni mint amit beszúrtál ide, szóval azt toljuk folyamatosan, a másik placcon ahol a régi szakaszos torony volt, oda meg ment a 25-30közötti, ebben nagyrészt 27-28-as vizek voltak, egykét szélsőséges kicsit e feletti meg egykét kocsi 25-26-os.
Egyébként az automatikát nagyon megbolondítja ha felváltva nagy nedvesség különbözőség kerül be a rendszerbe, de ha analógban dolgozol akkor is bajos a dolog persze.
Volt amikor a mérlegesen beöntette a 25öst a 20-23-as kupacba aztán elkezdett lejönni a 14,5-ös meg jött volna a feletti. Egyszerűen megállítottuk a kitárolást kis időre, hogy ami még a meleg zónában van az szárídjon alá, mégha a szárazabb foltok túl is száradnak, de nedvesebb nem kerülhet a magtárban 15 nagyon felső határ mégha kevés foltban is kerül be.
Szóval szortírozni kell!
Amikor nagyon homogén volt az anyag akkor annyira stabilan jön ki az áru, hogy hozzásem kell nyúlni, annyi, hogy éjszakai ködös üzemben picit kellett lassítani a kitárolási sebességen mert a nappali 13-as emelkedni kezdett.
Érzék kell ehhez meg tapasztalat, figyelem, fegyelem. Lehet lazábban venni de akkor lehet meglepetés hosszútávú tárolásnál, meg ha túlszárítod akkor magaddal cseszel ki nem kicsit.
Elég jól beálltak a fiúk nekem amúgy a dologra, annyi, hogy van egy visszatérő égőfej problémám amit persze múltkor is hétvégére ütemzet be a rendszer meg most is, holnap jön a szervízes, szerintem valami, vagy a fej vagy a gyújtó gyárihibás lesz, mert hetente egyszer baxakodik, míg a többi ilyen masínán sosem voltak ilyen bajok, van elég jó ismerősnek is így hiteles infóim vannak róluk.
Plussz most valamiért nagyon fínom lisztes por kirakódik a szárítók belsejében.Főleg ott ahol folyamatosan mennek a rendszerek. Gondolom főleg éjjel a gyakorlatilag 100%-os relatív páratartalom miatt is van ez, a lényeg, hogy időnként kikell porolni mert csökken a meleg zóna átfúvatott felülete.
Az is hozzátartozik, hogy ez repcére is jó, belüle 1,5-ös kívül 2,2-es a perforált rozsdamentes lemezek osztása, ami nem repcés ott belül 2 vagy 2,2-es kívül meg 2,5-ös. Ott jobb a teljesítmény is meg hatékonyabb a rendszer, többet tud valamennyivel meg sosem kell pucolni aztmondják.
Mondjuk mondják a kolégák, hogy vannak olyan évek amikor hozzásem kell nyúlni egész szezonban többezer tonnák után sem, meg van olyan mint most, hogy párnaponta rákell szánni egy félórát.
Válasz decsi #559. hozzászólásáraelvileg a terményhő alapján, a magasabb víztartalmú kevésbé melegszik fel, akkor lassítja a kitárolást, ha jobban felmelegszik, akkor gyorsítja.
Válasz szanberg #558. hozzászólásáraArra lennénk még kiváncsi,hogy a nagy kupacba van pl.18-tól 24-es víztartalmú kukorica,hogyan dönti el a technika,hogy az árú mennyi időt tötsön a szárítóban hogy mindíg 13%-os viztartalommal jöjjön ki?
Válasz Sötét Paraszt #554. hozzászólásáraNem fotóztam még idén, de mutattam volna énis ilyen flasztert hehe.
Van anyag azért, de megy a rendszer haladunk. Mai napon is tanultunk valamit, volt még finombeállítás, mostmár van egykét tapasztalati észrevételünk amivel tudunk eztazt variálni, mondták is a szárítósok, meg rá is jöttünk erre-arra.
Most délután kezdett tecceni a teljesítmény is már jobban, a kitároló állásidejét 10másodperccel lehetett csökkenteni a menetidőt meg egy fél egységgel növelni, arányosan nézve a tegnapihoz kb másfélszer jobban ment a téma, igaz tegnap a nedvesebb kupac került a gyomrába, éjfélre meg is volt reggeltől hehe
Válasz Sötét Paraszt #556. hozzászólásáraOtt vagyunk tagok.
Válasz SzZsolt #555. hozzászólásáraVégre valaki felismeri.
Mán aszitem nincs környikbeli a fórumon.
Válasz Sötét Paraszt #554. hozzászólásáraAgropa Mezőlak?
Válasz szanberg #553. hozzászólásáraMestőr neked 10-sze ennyi kukoricát kívánunk a placcra, mint a kípen hehe.
Válasz Drisa #549. hozzászólásáraNekünk sincsen tető a fogadóplaccon. Azért mert ami lett volna gyorsba meg keretbe férően az csak egy részmegoldás lett vola, sokkal nem lettünk volna előrrébb.
Amit szeretnék majd az egy komoly nagy fesztávú magas szín ami széltől szélig hossztól hosszig befedi majd az egész flasztert, csak most nagyon nem fért volna bele a költségvetésbe.
más.
Ma megszívatott a szárító. lelövöldözte az égőfejet. Kijött a szervízes, megoldotta mert megy de néha lelöki most is, igaz már 2 órája nem történt ilyen, lehet beáll szépen. Közben egykét dologban előrrébb léptünk, kifizettük a tanulópénzt is.
pl.: Nemszabad belehúzatni a 26-os kukoricát majd 3nap állás után próbálni szárítani, mert nemfog egyenletesen lefolyni benne és a végén lekell üríteni az egész tornyot majd felhúzni bele újra és rögtön alágyújtani... merthát ilyen is történt...
most jobb a teljesítmény is úgy néz ki, jövőhéten beszerelik a digitális PLC vezérlést attól még várok némi plusszt, kezelésben egyértelmű az automatizálás végett, de haladósságban is jelentenie kéne valamit szerintem
Válasz Drisa #551. hozzászólásáraLehet eszámoltam ezt a 30 vagont.
Válasz Sötét Paraszt #550. hozzászólásáraJa értem...
Válasz Drisa #549. hozzászólásáraVan felette mindkét helyen, de oda csak kb. 30 vagon fér. Szar időt mondana, nem engednék vinni.
Válasz Sötét Paraszt #548. hozzászólásáraMost jönne egy 100mm eső sok helyen megdobná a gázszámlát...
Nem értem sok helyen miért nincs tető a garat felett. Most voltam egy új telepen, 200 millát költöttek de kint van több 100 tonna kukorica. Nálunk nincs szárító de tető van a garat felett...
Válasz decsi #543. hozzászólásáraMeg még ami eszembe jutott, hogy a visszahűtése az fertelmesen jó!
Nem mértem de szerintem teljesen a kinti hőfokra hűti vissza a terményt. Nem ez szabja a teljesítmény határait, legalábbis most a szójánál nagyon nem és ez jó!
Igaz, hogy most 70-ről indultam és 80foknál álltam meg, mármint a befúvott léghőfokot mondom. Ha fellöketném 90fokra hamarabb száradna, nemtudom maga a szója nem e sérülne, változna színe, törne jobban!?!?!? Nem mertem magasabb hőfokkal nyomatni, így gyakorlatilag csak onnan látszik, hogy szárítva volt, hogy kimarkolva egy mintát a kupacból, látható, hogy keresztbe van repedezés néhány szójaszemen, egyébként kinézetre színre gyönyörű szép áru, a szakaszos toronynál színeződött a bab, igaz adtunk neki hőfokot, de ha meg nem adtunk akkor nem nagyon haladt a szárítás vele.
Válasz Szabi. #545. hozzászólásáraAddig szoktuk de volt amikor ment a szárítás és közben töltöttünk aztán nem fért volna bele a rendelt mennyiség és belepaszíroztuk ha nem is 100-ra de helyközel...Úgyis folyamatosan szívta lefelé belőle a régi szárító.
Válasz szanberg #544. hozzászólásáraSzerintem 80%-nál többet nem kéne bele "passzírozni"........
Válasz decsi #543. hozzászólásáraMég nem néztem meg rendesen, de biztos, hogy jelentősen kisebb lehet az önköltsége, gáz igénye. Ezt abból látom már most, hogy a gáz tartályok tetején van egy-egy óra ami mutatja mennyi van bennük. 2500kg-os egy tartály, ha ennyit belepaszíroznak akkor 100-on áll, ha felét akkor 50-en értelm szerűen. Nem tudom pontosan hány tonna szóját toltunk le rajta most, javarésze 18-20-as volt, az elején 16-ost is vágtam szárítóra, de most a mai vágás is 20-as volt vastagon. Szóval nem adtam össze a kocsikat, de a mutató nagyon keveset mozdult lefelé, pedig szójából egy 20-asat szárítani olyan mint egy 22-25-ös kukoricát, mert nehezebben adja le a vizét azt tapasztaltuk, hiába keveset kell elvonni tőle, akkor is nehezebben gurul át a rendszeren mire jó lesz a víze. ja és most hideg nedves idő van, vagyis nem a leg kedvezőbb szárítós helyzet, langyos meleg száraz időben sokkal kevésbé fogy az energia.
Kifogom számolni pontosan mennyi ment el, a villamosságot is hozzáadom, ha beesőzik akkor lehet már holnap mert énis kíváncsi vagyok.
Viszont ma úgy megszívtam mint a torkosborz. Mára már esőt mondott de nem esett, kimentem mondom gyorsan lekapom az egyik maradék 3,5hektárt. Le is vettem. No mondom akkor kimegyek az utolsó táblára amit már beforgóztam csak kivert kétnapja az eső belőle. Aztán először a szezonban elromlott a kombájn baxus. Elektromos hiba, megállt a cséplőmű, nem kapcsol a mágneskuplung, offline-ba van az egyik relédoboz rajta. Áramot megkapja, méregettem nézegettem, kábelek jók... lehet beázott vagy valami de bekellett jönnöm haza mert nem ment. 6 hektár maradt kint, ennyi az összes maradék szója már, most megy a szárító is üres a placc, levettük volna ezt a keveset és le szárítottuk volna szépen, holnap lehetett volna kukoricára átállni tisztítóval szárítóval kombájnnal mindennel....Ígymeg ha beesőzik akkor kitudja mikor lehet majd aratni újra... nem öröm ez az anyját, nagyon nem hiányzott így vasárnap délutánra, lexoptam magam...
Válasz szanberg #542. hozzászólásáraMennyi a szárítási önköltségetek?Egy mobil szárító
mennyivel költségesebb?Hogy szoktatok számolni?
Válasz Szabi. #537. hozzászólásáraSoksok helyen jártam és mindenhol azt a kettő szárítót hozták ki a legjobbnak amelyiket írtam.
a LAW talán nem is hővisszaforgatásos ha arra gondolok valójában, olyat meg már nemszabad megvenni, nomeg hol a háttér hozzá?
Ki szervízeli? Mert legtöbb szárítót forgalmazó cégnek szinte nincs is embere, külsős vállalkozókkal végeztet mindent, összerakást, karbantartást...
Van olyan rendszer amit ott nálad szerelnek össze lemezeiből. Ha szerencséd van olyan csapat jön ki aki ilyenekkel foglalkozik, ha nincsen akkor ahogy Feco mondta, a szerelő brigád útban a helyszínre vásárol be villáskulcsot az Obi-ban... és akkor elkérnek 5-10milliót az összeszerelésért.
Ezzel ellentétben ezt a rakéta tornyot kihozta a kamion, két teleszkópossal leraktuk a földre, elvittük helyszínre és összerakáskor egy nagyobb darut kellett csak biztosítanom. Nem itt szereltek nálunk, én ezt jobbnak tartom mindenképpen, főleg ha hozzá nem értő brigád rakná össze az orrom előtt és pöcsölnének én elzavarnám őket az hótziher, mert felidegesítene, igaz ilyentéren elég barom vagyok néha, ezt is hogy felállították, felszerelték a létrákat védőrácsokat rá először én másztam végig mindenen és szinte minden csavart megnéztem meghúzták e rendesen, az utólagos hegesztett felületeket lefestették e, illesztett réseket kiszilóztak e termény útján ésatöbbi...Nem is kellett csak egy helyen "javítani" a tisztítónál a betáp surrantócső nincsen fixre hegesztve a tisztítóval, hanem egy ponyva anyagú gallérral van összefogatva, na ott pergett a szója első üzemnél, ott megigazítottam a csőcsatlakozást meg eleve lazán hagyták a gallért összehúzó bilincseket. Anyi, hogy még szilót is nyomtunk alá körbe.
Ha újra kezdeném a tervezésnél lépnék egyet, mivel a porkamra csak 2,50 magas és azt 3méteresre csináltatnám utólag, mert bent a kamrában így a szemetet szállító vályús csigák elvesznek a belmagasságból és a rakodó kanalat így nagyon felemelni nem lehet, betoltom a szemétért magamra billentem és zurück kifelé.
Tegnap világosban megnéztem a villamos rendszert, a központi trafó melletti kapcsolószekrényben olvadt ki egy 160amperes biztosíték, lehet, hogy nem lassan kiolvadó volt, mert az újnak más a kódja amit beleraktam és ez elileg már ilyen. Azt nem értem, hogy a szárító előtti tűzvédelmi főkapcsolós szekrényben csak 125-ös biztosítékok vannak abból nem olvadt ki egy sem, szóval amúgy is nyílvánvaló volt számomra, hogy a többi régi vezetékrendszernél van valahol gond, meg ha esik akkor valami valahol problémás volt már máskor is, no ezt kell gyorsan megkeresni mert rossz amikor leállás van ilyen miatt. Sajnos a nagytöbbsége elektromos rendszer még nagyon régi, az oszlopokon is kikéne cserélni a kötő aluetteket szerintem mert régen is volt amikor kontakt miatt fent melegedtek ilyenek aztán még sok régi érintetlen van.
Válasz bandigh #540. hozzászólására5-6000Ft/m2 körül szokták hirdetni.
Üdv! Egy 12m-es rácsostartó 4m es lábbal mennyibe kerül kb? Gerenda és láb I-vasból, rács pedig U-vas.
Köszi Nagyjábóli árat csak :)
Válasz shadar #538. hozzászólásáraA hűtősiló nagyon jó dolog!
Egy jól kialakított rendszerrel a szakaszos torony is nagyon jól tud teljesíteni. Mecmar 34/90-es hűtősilóval van egyik cimborámnak, tavaly Ő is 3000tonna feletti teljesítményre volt vele képes.
Egyedüli hátránya, hogy sok elektromos áram kell neki arányaiban, meghogy nincsen hővisszaforgatás, így összességében egy 25%-al biztos, hogy drágább a szárítás vele, de saját munkánál ez még mindig nagyon megéri, sőt maszekolni is lehet vele lazán, mi hűtősiló nélkül is sokat dolgoztunk bérbe.
Válasz szanberg #532. hozzászólásáraA nappalit még talán meg tudnám oldani 1 emberrel mivel ha nekem valahova mennem kell vagy valamit csinálnom kell, de estére még mindig kell 1 ember ami nálunk nincs, még csak 1 embert sem lehet keresni. Sajnos ez van. Ezért kell a szakaszos, igaz hogy ott amikor be kell pakolni akkor kell mozgolódni de utána van vagy 4 órád. Igaz mi hűtősilót akarunk mellé így a visszahűtéssel nem kellene foglalkozni és csak kb. 3 óra lenne egy szárítás.
Mi már learatunk minden kukit 58q/ha lett az átlag és 14-16-os vízzel voltak.
Válasz .Feco. #536. hozzászólásáraLAW ?
Petkus ?
FAO ?
KWA ?
Moderátor által módosítva: 2015-10-09 21:17:10
Válasz Drisa #530. hozzászólásáraStella és Riela, de a második csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. De nyilvánosan nem írok semmit, mert ez nagyon kicsi piac, és mindenki ismer mindenkit. ha érdekel részeletesen telefonon tudok hosszan mesélni sok dolgot...
Válasz Mézga #534. hozzászólásáraA szárítónak önmagában nem sok, a rendszernek kompletten már kicsit több
3x160 amperem van, meg vettem egy fázisjavítót is a rendszerbe.
Viszont 3x125-el is elüzemelve, a fázisjavítóval símán. Ennyi kellett a régi szakaszos szárítóhoz is, viszont van más egyéb fogyasztó is a telephelyen így kell a 160
Válasz szanberg #533. hozzászólásáramennyi amper kell a szárítónak?
Válasz Drisa #530. hozzászólásáraÉn tavaly ősztől nagyon ráfeküdtem erre a témára. Végül a stelát és a hevesgépet ajánlották legtöbben toronyszárítóból, meg nekem még teccett a fekvő Dancorn nagyon, szerintem az egyik legjobb szárító a piacon!
Aztán jöttek az árak és a Stela az kőkeményen sokkal többe került volna mint emez a kettő. Majd elmentem nagyon komoly nagyüzembe ahol évi 20ezer tonna kukoricákat tolnak le a nagyobbik hevesgépes toronnyal aztán meggyőztek az amúgy is szimpatikus rendszerről.
Így lett egy Hevesgépes RT275/12 típusú szárító beüzemelve nemrégen nálunk. Egyszerű áttekinthető logikus a rendszer, nem túlgondolt variált akarmi. Felhordókban rédlerekben egyhangúan mindenki azt mondta, hogy a hevesi termékek "numbervanok". és nagyon piacképes árben sikerült megegyeznünk.
Ami biztos és hótziher, hogy a háttér az nagyon komoly náluk. Nagy a brigád és bár alvállalkozók ott is dolgoznak nem csak saját embereikkel szereltetnek, jó a szervezés. Olyan hamar fellett húzva és beüzemelve minden, hogy csak lestünk. Olyan emberek akik heti rendszerességgel megfordulnak nálunk csak néztek, hogy basszus múlthéten még semmi nemvolt itt, most meg üzemel a rendszer!
A villanyszerelők pl úgy vágták a dolgot, hogy az a sokszáz kábel ott lógott a fickó előtt mint egy nagy káosz Ő meg minden nélkül úgy dobálta össze, kötözgette össze a rendszert hogy olyat ember még nem látott.
Nem mondom, hogy ez mindent visz meg akármi, de jó a rendszer, mindenhol szeretik, hatékony, gazdaságos, automata, stabil és hosszú életű, és ami még igen fontos az az amit leírtam, hogy nagyon komoly háttér van e mögött, ha most újra kezdhetném akkor sem mennék másfelé.
Viszont holnap nézelődni kell mert a telepről elment egy fázis. Az olvadók a szekrényekben jónak tűntek, viszont a plombázott émászos szekrényt nem láttam át, poros a plexi rajta, lehet kikell hívni őket mert abban lesz a hiba, ettől indulva minden zsír új, túlméretezett földkábel, kellő áram kapacitás, plussz fázisjavító felszerelve ami méginkább bővíti a rendszert, ésatöbbi.
Válasz shadar #528. hozzászólásáraEzt rosszul gondolod, hogy két ember kell plusszba az éjjelnappali munkához.
1ember tökéletesen kényelmesen tudja vezérelni, nem is kell kapkodni!
Ma volt nekem a próbaüzem, 18-20-as szóját szárítottam a rendszeren, de esik és valami gebax lett elment az egész telephelyen egy fázis úgyhogy mára ennyi. Tisszta ideg vagyok, be akartam most éjjel fejezni...
No szóval délelőtt az embereim dolgoztak, vetettek talajmunkáztak, teljesen egyedül magam voltam a telephelyen, úgy szárítóztam, és közben a teleszkópos rakodóval bálákat is pakoltam meg vetőmagot pótkocsira meg ilyesmi... A szakaszos toronnyal nehezebb volt. Ott csöndes volt a szárítás/visszahűtési ciklus de utána meg rohanni kellett ,hogy haladjál, gyorsan kihordani belőle az anyagot, felhúzatni, túrni, kiugrani betárolót kikapcsolni, menni magtárba feltúrni....
Itt is felkell túrni a garatot de ha jól feltúrom akkor az sokáig ottvan és nem időhöz kötötten kell újra túrni, hanem ha közben eszi meg az anyagot jövök megyek csendesen, lökök rá egy kanállal, mittudomén jövök a magtárból a kupac végéről felkapok egy kanállal belököm a garat felé és így szépen észrevétlenül folyamatosan plussz lépések nélkül megvan etetve a rendszer.
Kitárolni is nyílván ha tele a tranzit siló, de közben alatta áll a traki, kieresztek egy platóval oszt jónapot, beviszem magtárba.... közben rápislogok a műszerre, jók az értékek, beviszem a magtárba...
Szóval ezzel van folyamatosan dolog, de csendes kényelmes, áttekinthető, nem kapkodós, nem 4óránként kutyafutta mint a szakaszosnál.
Nemtudom jobban leírni, én magam sem hittem volna de tényleg egy ember lomhán ellátja az egészet. Nyílván ha 16-os kukoricát szárítassz 25fokban akkor jobban ömlik az anyag mint most a ködben, de akkor is lazább egy embernek. Főleg ha jövőhéten beépítik a digitális canbus vezérlést is ami saját nedvességmérőivel szabályozza a beállított nedvességre az anyagot, akkor aztán végképpen automata lesz a cucc. Így most ledek világítanak zöldben optimum, sárgában már rákell picit tekerni a potira, ennyi az egész kezelése.
Féltem tőle, hogyan lesz üzemeltetve de nagyon kellemeset csalódtam és mondom, a digitális automata vezérlés még nincs is beépítve, csak a gyári analóg ledes szabályzós.
Viszont ennek dolgoznia kéne sokat, mert drágább mint egy szakaszos. Nem is maga a szárító, hanem a rendszer maga kompletten körítéssel mindennel együtt.
Kukoricát még nem vágtunk, de 15km-el arrébb 2-3tonnás kukoricák vannak. Napraforgó 27mázsát adott, a szójánál meg kezdtem 30felettiről, majd jó húszasok kerültek le most a végére meg nehány gyengébb tábla maradt 15-18mázsa körül adogatja.
Válasz info122 #529. hozzászólásáraAz nem valami sok, ha csak fejenként 100 milliós pályázatot adnak be és 50% a támogatás akkor max 400 nyerő pályázat lehet ami szerintem marhára kevés.