#253 Bán Zsolt

2012-09-28 21:35:28

Válasz erre

Válasz #252. hozzászólásra

a vetőmagnak

#252 .Norbert

2012-09-28 21:32:00

Válasz erre

Válasz #250. hozzászólásra

a termelővel/előállítóval beszéltem termčsbe idén 4t át mondott rekord meg 7,5 volt. ára meg rohadt jó mert 11000 áfásan...

#251 Istikém

2012-09-28 21:30:31

Válasz erre

Üdv... NORDSTEN LIFT O MATIC tipusu vetőgépen,tudja-e valaki hogy kell 3q-át vetni egészen pontosan???,

#250 cimbike.

2012-09-28 21:21:39

Válasz erre

Válasz #245. hozzászólásra

termésátlagban nem marad el a többitől? Ára magasabb, mint a sima tritiké?

#249 .Norbert

2012-09-28 21:11:26

Válasz erre

Válasz #248. hozzászólásra

szemest nem tudok...

#248 jozef19

2012-09-28 21:07:11

Válasz erre

Válasz #245. hozzászólásra

Szemes???

#247 Mézga

2012-09-28 20:53:23

Válasz erre

Válasz #243. hozzászólásra

trágyázott jó földbe megy

#246 Mézga

2012-09-28 20:50:14

Válasz erre

Válasz #245. hozzászólásra

köszi, de én már megvettem

#245 .Norbert

2012-09-28 19:54:22

Válasz erre

Válasz #243. hozzászólásra

Mézga vagy valaki akit érdekel tudok Hungaro tritit elsőfokút közvetlen gyártótól

#244 Zoli 63

2012-09-28 14:01:05

Válasz erre

Részlet a termesztéshez, amit estleg nem mindenki tudott eddig ! ! ! ----------------------- ------------A tritikálé termesztésnél is a nitrogén tápelem a legfőbb termésnövelő tényező. Az igény szerint végzett N-trágyázás előfeltétele a jövedelmező, nagy termésnek. A tritikálénál meghatározó a bokrosodás mértékére (állománysűrűségre) és a kalászonkénti szemszámra – összességében a termés mennyiségére is – a korai stádiumban – ősszel vetés előtt kijuttatott nitrogén. Mivel a tritikálénál a kalászonkénti szemszámot a szárbaindulásnál kijuttatott N-el már nem lehet növelni, ezért a legtöbb N-re bokrosodáskor van szükség, ami feltétele a nagy termésnek. Ezért ősszel 40-60 kg N-hatóanyagot célszerű kijuttatni. Pillangós elővetemény után nem szükséges ősszel nitrogén kijuttatása. A második N-adagot – 40-50 kg/ha N-hatóanyag – tél végén, kora tavasszal a hajtásszám és terméskezdemények stabilizálása érdekében kell kijuttatni. A nitrogén harmadik részét – 0-30 kg N-hatóanyag mennyiségben – ha szükséges, akkor szárbainduláskor célszerű kijuttatni. A túlzott N-trágyázás ilyenkor növeli a megdőlés veszélyét, ezért a kijuttatott mennyiség meghatározásakor körültekintően kell eljárni. A kielégítő nitrogénellátottság biztosítja a szemkezdemények normális fejlődését, ami nagy ezerszem-tömeget eredményez.

Intenzív termesztés esetén (120-130 kg N-hatóanyag) és jó termékenységű talajokon a szárszilárdítás nélkülözhetetlen.

A tritikálé fejlődése, állománysűrűsége, állóképessége és ezekből adódóan termésének mennyisége és minősége is jelentősen függ vetésidejétől és az elvetett csíraszámtól. A kellő mértékű őszi bokrosodás miatt a korai vetés biztonságot jelent, azonban nem szabad túl korán sem vetni, mert az is terméscsökkentő. A túl korai vetés (szeptember közepe), az optimálisnál nagyobb csíraszám és a nitrogén túladagolás egyaránt növeli a szármagasságot és az állománysűrűséget, ami fokozza a megdőlés veszélyét. A túl késői vetés (okt. 20. után), ritka, nem kellően bokrosodott vetés jelentős terméskiesést (20-40%) okoz, amelyet tavaszi nitrogén műtrágyázással csak részben lehet ellensúlyozni.

Vetése az alábbi paraméterekkel javasolt:

ˇ vetésidő: szeptember 25-október 10 között

ˇ sortávolság: 12 cm

ˇ csíraszám: 4,0 (3.5 – 4,5) millió csíra/ha (kb. 150-190 kg/ha vetőmag)

ˇ vetésmélység: 4-6 cm

Az ilyen – optimális csíraszámmal és időben vetett állomány – kellő mértékben bokrosodik és nagyobb N-adagokat is elbír. A gyengébb termékenységű gyengén humuszos (0,8-1,0%) homoktalajokon a korábbi – szeptember végi – nagyobb csíraszámú (4,5 millió csíra/ha) vetés javasolható. Humuszos homoktalajokon és 1,0-1,2% közötti humusztartalmú erdőtalajokon az október elejei, 4,0 millió csíra/ha magmennyiséggel történő vetés, míg jobb termékenységű csernozjom barna erdő- és csernozjom-, valamint csernozjom réti- és öntéstalajokon 3,5 millió csíra/ha állománysűrűség, illetve október 5-10 közötti vetésidő javasolható. Homoktalajon a mélyebb, kötöttebb talajon a sekélyebb vetés ajánlott. A túl mély (8-10 cm) vetés – a rozshoz hasonlóan – jelentős terméskiesést okoz.

A jelenlegi gazdasági és politikai irányvonalak az európai mezőgazdaságban a műtrágyák, peszticidek és termésszabályozó anyagok használatának mérséklésére irányulnak és lehetséges, hogy ez – a rozstermesztés mellett – a tritikálé termesztés jelentőségének a növekedéséhez vezet majd. A növény tápanyagellátását, a vetőmag mennyiségét és a vetés idejét úgy kell meghatározni, hogy örökletes adottságait érvényre juttatva a tritikálé képes legyen elnyomni a gyomokat és rezisztencia tulajdonságai érvényesüljenek. Vetőmagcsávázás – elsősorban a fuzáriumos betegségek miatt – szükséges. Vegyszeres gyomirtásra a ritka, gyengén fejlett tavaszi állományban van szűkség. A gyomirtás szükségességét a gyomflóra felvételezés és a gyomosság mértéke alapján döntjük el. Szükség esetén általában a búzában is használható gyomirtó szerekkel lehet védekezni.

Szárszilárdításra – intenzív termesztés és magasabb N-adagok esetén – a termésbiztonság növelése érdekében szükség van. A megdőlés veszélye szárrövidítő szer (CCC vagy etephon+mepiquatklorid) alkalmazásával csökkenthető. Az időjárási viszonyoktól függően kell kiválasztani a megfelelő hatóanyagot.

A gombás betegségek – a fuzárium kivételével – a tritikáléban ritkák, ezért rendszerint nem szükséges az állomány védelme. Az első megfigyelt gombabetegség a tritikálénál Ausztráliában a szárrozsda (Puccinia graminis f. sp. tritici) volt. Előfordulnak egyéb gombák okozta levél- és szártőbetegségek is, de ritkák. A lisztharmat rezisztenciája igen jó, sőt a Hungaro fajta rezisztens. A Fusarium spp. gombák a tritikálét is fertőzik, ami ellen javasolt csávázással védekezni. Kártevők ellen általában nem szükséges a védekezés. A vetésfehérítő megfigyeléseink szerint ritkán károsítja a tritikálét.

A tritikálé betakarítása nagyobb figyelmet igényel, mint a búzáé vagy a rozsé. A rozshoz hasonlóan már teljesérésben azonnal csírázásra képes. A betakarítását a teljes érés elején – általában július 15. körül – kell elvégezni, és ilyenkor törekedni kell a gyors betakarításra. Betakarításkor a tritikálé szem törékenyebb, mint a búza, vagy rozs, ezért precíz kombájnbeállítást igényel. A tritikálé légzése a betakarítás után is erőteljes, ezért kezdetben állandó forgatással gondoskodjunk a halom szellőztetéséről, mert könnyen bemelegszik, és emiatt csökken a csírázóképessége, romlik a takarmány – és sütőipari értéke.

#243 Zoli 63

2012-09-28 13:32:41

Válasz erre

Válasz #240. hozzászólásra
Mézga ! -Ritkábbra vetést ajánlják, azt az 1q-t meg tudod spórolni, amivel többre lett volna szükséged !! :-))
17
GK Szemes
SZTNH-FB (2010)
A 2010 őszén elismert GK Szemes a minősítés évében 8,4
t/ha eredményével a kísérleti átlagot 16,6%-kal múlta felül
és az azt követő 2011. évi nagyüzemi kísérletekben is igazolta
kiváló termőképességét. A fajta hexaploid, kiegyenlített
fenotípusú, idegentermékenyülésre nem hajlamos. Őszi típusú,
de kora tavaszi (február) vetésre is alkalmas. Magassága
100-110 cm, állóképessége jó. Levelei hamvasak, szára
és kalásza erőteljesen viaszolt. Korai érésű, kalásza rövid,
szálkás, éretten sárga színű. Szemtermése jó minőségű – nevét
is innen kapta –, alakja ovális, telt, piros színű, közepesen
acélos, Hl-tömege 70-75 kg, ezerszemtömege 40-45 g.
Fehérjetartalma 13-14 %. Rostokban gazdag barna kenyerek
előállítására is alkalmas.
Lippó Kocs Kisújszállás
8.3 9,5 5,2
(kísérleti átlag: 7,5) (kísérleti átlag: 8,1) (kísérleti átlag: 5,5)
A fajta vetésidőre nem érzékeny. Búzatalajokon ajánlott vetési
normája 150-200 kg/ha. A gyengébb minőségű homokés
savanyúbb talajokon 200-225 kg/ha-os vetőmag-használata
javasolt. Kezdeti fejlődése gyors, jól bokrosodik. Magas
vegetatív hozama és dús levélzete alkalmassá teszi silókeverékekben
való felhasználását vagy legeltetésre való
hasznosítását is.

#242 2266

2012-09-27 22:10:04

Válasz erre

Válasz #241. hozzászólásra

Srácok kivánom hogy ne járjatok úgy mint sokan a nagy nevü kukorica vetömagokkal!!! Mert hiába a nagy név és a hatalmas termés potenciál..Ha a növénynek esélye sincs a jó termésre.. Akkor épp anyit vagy még anyit se fog adni mint elözöekben egy nevenincs fajta ..

#241 Zoli 63

2012-09-27 21:32:05

Válasz erre

Válasz #240. hozzászólásra

Ha bejön a szemes triti, lehet bővitened a raktárat !

#240 Mézga

2012-09-27 20:52:47

Válasz erre

Válasz #230. hozzászólásra

hazaértünk. még egyszer köszi. rendes gyerök vagy

#239 kutyalaci

2012-09-27 20:08:30

Válasz erre

Válasz #234. hozzászólásra
Nálunk van még ha kell.

#238 Bán Zsolt

2012-09-27 20:05:00

Válasz erre

Válasz #237. hozzászólásra

én 250kg

#237 Sanyee

2012-09-27 15:25:38

Válasz erre

Mennyivel érdemes vetni tritikálét mostanában homokosabb részen?

#236 ripcsy

2012-09-26 19:22:46

Válasz erre

Valaki tud naprakész árat mondani ???

#235 Bán Zsolt

2012-09-26 19:21:53

Válasz erre

Válasz #234. hozzászólásra

már aug végén nem volt a jobb fajtákból kereskedőknél.

#234 vénkabi

2012-09-26 19:13:51

Válasz erre

Tritikalé vetőmagot keresek. Nem sok kellene, csak nem egészen 2 ha-ba való. Lehetőleg Borsod, Heves, vagy Nógrád megyében lenne jó. Annyira divatos lett ez a termény, hogy nincs vetőmag, vagy mi az oka?

#233 2266

2012-09-25 21:39:57

Válasz erre

Válasz #227. hozzászólásra

Nálunk belviz után maximálisan ki ázott talajon a jó féle pétiböl szerintem még a 6 m sem lenne veszélyes

#232 .Norbert

2012-09-25 21:05:47

Válasz erre

Válasz #231. hozzászólásra

akkor még igen egyszerre, de idén már 2 adagba. remélem apát megtudom győzni hogy legalább a 2 ha-ról egy mintát hagy vigyek be mert akkor már tudni lehet hogy milyen műtrágya a nyerőbb...

#231 Bán Zsolt

2012-09-25 20:53:12

Válasz erre

Válasz #228. hozzászólásra

persze mert gondolom egyszerre szórtad ki a 3q-át
-amúgy ezeken a savanyú homoktalajokon nem szerencsés 34-est használni inkább vmi pétisó klónt ami nem savanyítja tovább a talajt- szépen leszaladt a növény nem tudta felvenni.
inkább 3 külön alkalommal 1q-át

#230 Zoli 63

2012-09-25 20:52:27

Válasz erre

Mézga ! Holnap megyek érte, csak a megrendelt mennyiséget tudták félre tenni, többlet nincs !

#229 @ Laca @

2012-09-25 20:37:25

Válasz erre

3q az a4q péti,de egyépk a kötött talajon sem fekteti meg. Persze ez az én véleményem és tapasztalatom

#228 .Norbert

2012-09-25 19:55:47

Válasz erre

Válasz #227. hozzászólásra

Ha így számolunk akkor az 3q AN de attól se feküdt el még 2010-ben se igaz homokon Keményebb földön lehet de itt tuti nem, még hallani se halottam a környéken, amúgy nem kell ahhoz magasnak lenni hogy a szél földhözvágja

#227 Gergi03

2012-09-25 19:22:49

Válasz erre

Válasz #226. hozzászólásra

sztem az nagyon sok triti alá, az durván 4 mázsa péti.

ennyiől sztem eljesen elfexik.

sztem, de majd okosabbak megírják.

#226 .Norbert

2012-09-24 20:16:57

Válasz erre

Válasz #225. hozzászólásra

hatóanyagra persze mert nem elég, vagy sok??

#225 @ Laca @

2012-09-24 20:13:11

Válasz erre

hatóanygról beszélsz?

#224 .Norbert

2012-09-24 19:53:23

Válasz erre

Válasz #223. hozzászólásra

én idén fogok egy "kísérletet" csinálni "bolti" vs. "malmi" Műtrágyázni először tavasszal az utolsó fagy körül meg még utána is lehet rádobatni egy 1-1,5 hónap mulva, össz vissz 100 kg nitrogén elég neki. Van aki ősszel rak alá komplexet is Meg lehet még egy kis nitroszolt is rárakni kalászhozás környékén amitől a minőség is javul de erről MF-es többet tudna mesélni

#223 gaboorfeher

2012-09-24 19:40:29

Válasz erre

amit még elfelejtettem: milyen magot vetettek? boltit, vagy bementek a malomba, hoztok ki és vetitek?

#222 gaboorfeher

2012-09-24 19:39:32

Válasz erre

üdv

idén először szeretnénk ősszel vetni (eddig rendre kukoricát vetettünk, de ideje cserélni). Valaki leírná nekem pontosan, hogy a vetést követően mikor kell műtrágyázni (vagy már van olyan vető ami azzal veti?) és hogy gyomirtózni szoktátok? itt helyben mindenki mást beszél, remélem tudtok pontos választ adni.. köszi

#221 Zoli 63

2012-09-21 12:56:28

Válasz erre

Mézga !! Küld át az adatokat, mert már raktárban van, és hét elején tudok menni érte !

#220 jozef19

2012-09-10 12:08:32

Válasz erre

Ezt a Szemest vetni,vagy nem vetni???

#219 @ Laca @

2012-09-05 20:50:43

Válasz erre

Eszt senki nem fogja tudni. Én bisztos,h fogok vetni és nem túl korán.

#218 .Norbert

2012-09-05 20:14:48

Válasz erre

Válasz #216. hozzászólásra

jah agyalok egyfojtába hogy kellene-e hagyni a picsába vagy vetni bele...

#217 @ Laca @

2012-09-05 20:14:08

Válasz erre

De volt egy 6ha-os, ami szerintem kb. a felét sem adta az 50-nek. /Ott csak tárcsáztunk+ tavaszi hengerezés/ Szerintem a hengerezés kb annyit jelentett mint halottnak....

#216 @ Laca @

2012-09-05 20:10:41

Válasz erre

Nem homokba ha ezért kérded. De nem jó földbe. A legjobb földjeink 20Ak körűl vannak. Nállunk főleg szikes talajok vannak és nagyon kötött fekete. Ahol 50q adott ott jutott mind a kettőböl /szík,fekete/. Nekem az volt a szerencsém,h szántottam és nem fagyott ki.

#215 .Norbert

2012-09-05 19:53:31

Válasz erre

Válasz #214. hozzászólásra

milyen magot vetettél? hány aranykoronás földbe? tavaly mi is porba vetettük... csak nálunk nem lett belőle semmi...

#214 @ Laca @

2012-09-05 17:53:38

Válasz erre

Ugan így nem volt eső a száraz földbe vetettük el a magot.

#213 .Norbert

2012-09-05 07:35:25

Válasz erre

Válasz #212. hozzászólásra

mármint mi volt tavaly?? 50q az már szép, nekünk 2 hektáron lett ennyi...

#212 @ Laca @

2012-09-04 21:25:58

Válasz erre

Nekem tavaj ugyan ez volt, asztán valahogy mégis kialakult. 50q/ha lett

#211 Herur

2012-09-04 21:09:18

Válasz erre

Válasz #210. hozzászólásra

Október 10-ig lehet vetni.

#210 jago

2012-09-04 21:03:21

Válasz erre

szerintetek mikor van a legkésöbbi idöpont a vetésre?? a föld már elö van készitve kb 2 hete, elöször lucit akartam de azzal késölett..........

#209 .Norbert

2012-09-04 21:02:12

Válasz erre

Válasz #208. hozzászólásra

igen de az kb 40-50 centi körül kezdődik...

#208 Pilátus

2012-09-04 20:52:34

Válasz erre

Válasz #205. hozzászólásra

Agyagos rész van a homok alatt arra...

#207 @ Laca @

2012-09-04 20:49:34

Válasz erre

Vizes? Nem inkább nedves?
De egyépk nem erre gondoltam, hanem,h a homokon hamarabb el megy a vetési mélységben a víz.

#206 Istikém

2012-09-03 21:46:56

Válasz erre

Üdv a GK szemes ről tud vki vmit ? Középhomokba ?

#205 .Norbert

2012-09-03 21:28:38

Válasz erre

Válasz #204. hozzászólásra

30-35 centi körül "már" vizes...

#204 @ Laca @

2012-09-03 20:59:36

Válasz erre

A homoknak meg mégjobban eső kell nem?