Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
A napokban ért egy komoly vadkar. Szarvasok ettek le teljesen második éves almasomat! 500db fáról van szó!
Valakinek volt már tapasztalata hasonló esetben?
A társaság fizetett?
Válasz csoppika #1258. hozzászólásáraA törvény szerint a gazdálkodónak is be kell segíteni a vadkár megelőzése érdekében. De arról már nem rendelkezik,hogy milyen mértékben. Tehát ,ha valaki bevállalja,hogy a drót alatt rendben tartja a sávot,akkor eleget tett a törvénynek.
Válasz csontii #1257. hozzászólásáraItt egy "kolléga" nem ért rá a társaságnak se segíteni telepíteni, se a drótba befektetni, se a karóba, se akksi (adaptert a társaság vállalta), se a sávot lezúzni, se egy ágat ledobni a drótról, se utána a drót alatt kaszálni, szóval semmit se... Szóval mindent a társaság csinált.
Csak odamenni a telephelyre motyorogni a vadásznak, hogy nem megy a kraft a drótban...meg látott rajta ágat, le kéne dobálni, meg elérte a gaz, le kéne kaszálni...
Szóval ilyen is van...
78. §245 (1) A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles
a) a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni;
b) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
c) a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni;
d) a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni;
e) fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;
f) ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;
g) ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni;
h) a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;
i) a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;
j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén - a fokozott vadkárveszélyre tekintettel - a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.
(2) A vadászatra jogosult a mezőgazdálkodáson, illetve az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetve fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetve közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője - ha a vadászatra jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni.
79. §246 (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles
a) a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;
b) a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;
c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
d) az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;
e) nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;
f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;
h) apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.
(2) A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
(3) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.
A törvény szerint a jogosult köteles a villanypásztort létesíteni , az üzemeltetésben köteles a termelő közreműködni.
Jó estét. Lenne egy kérdésem: A helyi vadásztársaság hogy az vadak ne tegyenek kárt egy kisebb erdővel határos szántóföldi kultúrákban arra kérték a termelőket hogy segítsenek be egy villanypásztor telepítésében. Konkrétan hogy: csináljanak egy gyommentes sávot,karózzanak le, szigetelőzzék be a karókat, és tartsák gyommentesen a vezeték környékét. Ők megveszik a vezetéket befűzik, és üzemeltetik a villanypásztort tehát övék a készülék és cserélik az akkumulátort.Ez általában ilyen arányban szokott megoszlani?? Nem róttak túl sok feladatot a gazdákra, és hagytak keveset maguknak???
Válasz gyorirobert73 #1252. hozzászólásáraÍrsz egy levelet a társaságnak, hogy elvetetted, és ilyen vadkár várható a korábbi évek tapasztalata alapján. (nyulat aztz hiszem nem fizetik)
Egyben megkérdezed, hogy neked mi a teendőd a vadkármegelőzésben, hogy ne vonjanak le nagy önrészt a kifizetéskor. Ha nem válaszolnak, te akkor is már le vagy ezzel a levéllel védve. Én megszoktam tartani egy másolatot, tértivevényt, és az önkormányzatnak is küldök egy példányt. Így esetleges bírósági ügyben majdnemm 100%-ban le vagyok védve.
Válasz gazda001 #1247. hozzászólásáraAzért jár, mert bíróságon a bíró megitélte. Nálunk autómatikusan fizetik is. Van, hogy felvásárlási jegyen rendezik a vadkárt.
Jár,mert ezt nem terményeladásként hanem kártérítésként kell tekinteni,-adóhivataltól írásban kérdeztük meg.Te kapod ha eladnád a terményed a nettót+kompenzációt,neked ezzel kell számolnod vadkárnál is.De a vádkárnál a teljes bruttó összeget(nettó+kompi)a kártérítő nettóban köteles kifizetni neked,minden kártérítést nulla áfával fizetnek a biztosítók is.Ha nem hiszel nekünk írj a NAV-nak egy mail-t,és megkapod te is írásban amit mi már évek óta a vadászok orra alá dugtunk.Nehezen emésztették meg,de muszáj volt.
Köszönöm a felvilágosítást!Ha nem jár akkor meg rosszul van kitalálva,mert ha nem eszik meg akkor megkapom a kompenzációt a felvásárlótól!Ezek szerint akkor könyveljem el kárnak?
Válasz gti1800 #1246. hozzászólásáraMár miért járna????? Felvásárló adja csak, felvásárlási jegy ellenében, az adójából meg leírja, igazából így az államtól kapod. Az ÁFA kompenzálására, mert ezt az adózási módot választva te nem tudsz ÁFÁ-t visszaigényelni. Az erdészetnek van felvásárlási jogosultsága???? És az adózási módozata is ennek megfelelő???? Inkább kérdezz meg előtte egy jogértő hozzáértőt, mielőtt bármit is ütsz.
Üdv.mindenkinek!
Kérdésem az lenne,hogy vadkár kifizetésekor jár-e nekem a termény árára a plusz 12% kompenzáció?
Tehát tavaly napraforgó esetében az ár 9800ft+kompenzáció/q ami 10976ft.Nekem az Erdészet csak 9800ft-al fizette ki.Ez rendben van így?Köszönöm a válaszokat!
Válasz osztro.m #1242. hozzászólásáraLehet.
Pont a napokban fizették az egész területre a boronálás költségét. Felülvetését nem kértem, mert utolsó évre lesz most bent.
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok:
Van egy 5 hektáros kaszálóm amit minden évben szinte felszántanak a vadak, mivel a környező szántók bevannak kerítve, teljesen leszűkült a vad állomány élettere... Eddig minden évben leboronáltam aztán valami széna mindig volt rajt csak. Ilyen esetben lehet valami vadkár igényt benyújtani a vadásztársaság felé?
Előre is köszönöm...
Válasz szanberg #1239. hozzászólásárapersze, mert a pestis miatt ki kellett irtani nálatok az állományt (hogy aztán az új szaporulat mielőbb mentes legyen).
Válasz ano #1238. hozzászólásáraNálunk most nagyon kevés a disznó, alacsony szinten van a vadkár idén főleg de tavaly is kevesebb volt már látszott. Őzből rengeteg van, szarvas is felszaporodott.
Továbbá elég jól vadásznak a vadászok, amelyik olyan terület kiadták bérkilövőknek, azok meg jártak szorgosan ha már fizettek a területért meg is próbálták levadászni azt amit kiperkáltak de ez így is van rendjén.
Egykét esettől eltekintve viszonylag megbeszélhető szinten vannak a károk gazda kontra vadász között, bár amikor sok volt akkor tényleg nehezen ment ezek megtérítése, sőt voltak csúnya időszakok...
de ezek az emberek már lehet nemfognak labdába rúgni a jövőben akik így szolgáltak illetve nem szolgáltak, mert a földtulajdonos másnak adta a területét vagy saját maga is tagja lesz új társaságnak.
Kíváncsi vagyok mennyire fog ez működni, én is vadászok és tag vagyok abban az új társaságban amelyik itt nálunk a legtöbb földemen vadászatra jogosult lesz, ennek lesz előnye meg hátránya is az hótziher, de jelenleg nem annyira félek tőle, jó szervezéssel jó kapcsolatok kialakításával vadász bérvadász gazda és mindenki között bízom benne, hogy korrekten kihozható majd a vége mindennek
Válasz solymosiella #1236. hozzászólásárajah igen. a gond nem az ilyen hozzállás miatt van, büdös ló...t van emiatt, hanem amiatt van, hogy mocskosul büdös sok a vadkár. emiatt van a gond. csakhogy egyről beszéjünk.
Válasz solymosiella #1236. hozzászólásáraa dolog az úgy áll, hogy te a szomszádod hűtőgépébe túrkálsz, két pofára kizabálod belőle a roquefortot úgy, hogy helybe odafosol a konyhakőre, majd mikor rádnyít, és megkérdi, hogy ezt miért nem a saját birtokodon csinálod, akkor szakértőt hívsz, és felajánlod, hogy megtéríted a kárt, de jegyzőkönyvbe veteted, hogy nem is érted mifaszról beszél a gazda, mert a cucc, állot szagú, büdös, penészes volt.
a saját konyhádba, a saját költségedre. ennyi. a kárt nem megtéríteni kell, hanem megelőzni.
Válasz ano #1229. hozzászólásáraAz ilyen hozzáállás miatt van gond gazdálkodó és vadászok között! A vadkár rendezése korrekt,emberséges és törvényszerü volt.Erdődi József.
Válasz rongyos #1234. hozzászólására vadkárszakértő által megállapított összeget, kárt elfogadta mindenki, és a szakértő leírta, hogy a kár nem róható fel a gazdálkodónak, mert tőle várhatóan megtett mindent a vad riasztására, ebből adódóan 5-95%-os részben osztódik meg a kár viselése. A vadásztársaság a jegyzőkönyvbeni kár 95 %-át fizette Kárszakértő díját 50-50%-ban vállaltuk.
Tegnap délben csipogott a telefon, átutalták az összeget.
Válasz csontii #1231. hozzászólásáraMegszületett a jegyzőkönyv: A vadásztársaság is elfogadta a kárszakértő jegyzőkönyvét, és megegyeztünk, hogy a kárszakértő díját 50-50 %-ban álljuk.
Az elnök felajánlotta, hogy 3 napon belül utalnak a megadott számlaszámra.
Nagyon kíváncsian várom, így lesz e ??????
A jegyző 2-3 napon belül küldi a határozatot, a jegyzőkönyv szerint.
Válasz benducino74 #1228. hozzászólásáraÉn inkább azt javaslom,hogy olvasd végig a vadászati törvényt és annak a végrehajtási rendeletét és ne dőlj be fél igazságoknak.
Válasz ano #1229. hozzászólására talán még annyit hozzá hogy az elmúlt 5 év átlag termést bizonyítanod kell gondolom ehhez elég az Mvh-nak beírt termés adatok a blokkból vagy a felvásárlási jegy igazolhat
Válasz benducino74 #1228. hozzászólásáraakárki képviselheti, aki a cégszerű képviselőtől meghatalmazással rendelkezik. jegyző ezt majd lepapírozza, ezzel nem kell foglalkozz, az a jegyző gondja, hogy igazoltassa az ott megjelenteket. egyébként ha később az derülne ki, hogy az embernek mégsem volt képviseleti jogosultsága, az még jobb neked, mert akkor klasszikus álképviselővel lenne dolgod, mindent behajathatsz rajta, ha ilyen problémára készülsz, az igazolványát azért kérje el jegyző, arra figyelj, hogy ne csak bemondásra írja bele a nevét a jkv-be. legegyszrűbben és leginteligensebben ezt úgy tudod elérni, hogy a saját sziged és lakcímkártyád előre kikészíted, és látványosan nyújtod át jegyzőnek, mikor indul a tárgyalás, ha másik fél nem teszi meg, nyugodtan szólj be, hogy lesz szíves igazolni magát, ha nem személyesen az elnök, akkor egy meghataémazást vagy munkaszerződést és munkaköri leírást kipattintani szíveskedjen. de ezzel nem lesz gondod.
azon csodálkozom, hogy vadkárszakértő véleményével egyetértesz, őszinte leszek, én még nem láttam olyan kárszakértőt, aki tisztességesen járt volna el. őt jegyző rendelte ki? ha így van, sztem nem fognak vitakozni vele, ha igen, akkor bíróság. az fontos, hogy a jkv-be mindenképp rögzíttesd, hogy azzal, hogy bírósági szakaszba lép a dolog, ugye nem tudod learatni, az továbbra is kint lesz, a kár napról napra nő, sőt, 100% lesz pár hónap múlva, és még a jövő évi haszon is elmegy, hiszen az őszi szántás is tavaszra csúszik, ha egyáltalán tudsz szántani, és bíróság addigra kirendeli a saját szakértőjét. kb ez az út, ha nincs egyezség, akkor nem arathatsz, meg kell várni, míg bíróség kirendeli a saját szakértőjét. keresetlevelet kell benyújtanod, és kérni a szakértő soron kívüli kirendelését, de ez hónapok. vadász koma egyébként fel fogja dobni, hogy nem jelentetted be a vetéstervet, nem jelezted neki időbe, hogy vadkárveszélyes a tábla, nem védekeztél, ezért alapban 50-50 a kár megosztása. tehát amit szakértő kihozott, a kieső termés felét fogja feldobni. azt is fel fogja dobni, hogy akkor ennyi területet nem kellett learatni, nem kellett szárítani, nem kell szállítani, tehát akkor ennek a ktg-ét is vonja le, és amaradékot fizeti 33 ezerrel, mert ugye most ilyen alacsony az ár... jah, és azt a pitináer trükköt is bedobja, hogy az egész tábla 10%-áig nem kell vadkárt térítenie, mert a tv is azt mondja, hogy a kár 10%-át a paraszt viseli. nah de ez általános iskola második osztály, szóval nem az egész tábla 10%-át vagy köteles lenyelni, tehát egy 100 ha-os táblából 10 hektárt, hanem a kár 10%-át vagy köteles viselni alapban, tehát ha 100 hektárból 10 hektárt kibasztak, akkor a 10 hektár 10%-át, 1 hektárnyi kárt vagy köteles alapban viselni.
szóval minden rosszra kell felkészülnöd, egyél előtte csokit, hátha jobban fog kapcsolni az agyad. olvasd el a jkv-et aláírás előtt, ha hiányzik belőle valami fontos, akkor írasd bele, írd oda a végére kézzel, ne törődj vele, hogy mit sír jegyző, az a dolga, ha únja, akkor menjen közmunkázni. és mond, hogy te szóltál nekik, különben is ő kötleessége is jó gazda gondosságával gazdálkodnia, ami nem azt jelenti, hogy aratáskor (disznóhajtáskor) kell először kimenni a határba, hanem folyton figyelnie kell, látnia kellett, hogy ott kukorica van, tudnia kell, hogy ott van-e vadváltó, vagy nincs, stb. te nem vetted észre év közben, nem láttad, nem tudtad, hogy ott jelentős vadállomány van, szóval mentsd ki magad. meg azt is mondhatod, hogy a terményt lekötötted 45 ezer ft-on, ne 33-at adjon, hanm 45-öt, vagy ha nem ad annyit, akkor hozza terméynben. azért ez nagy szopatás, ha ők nem gazdálkodnak, akkor el kell koccolnia valahova, meg kell vennie, nyilván 33-ért nem fog kapni szárítottat, azt el kell hoznia, szóval ez jelentős plusz ktg, igen nagy szopatás, de ha úgy veszed észre, hogy tisztességtelen, akkor szopassad, hozza oda szárítottba. de szólj neki, hogy mikor hozza terményt, ott vesztek belőle több mintát, nejlonzacskó, az papírzacskóba, azt leragasztani, aláírni, bélyegezni, mindenkinél van több mintacsomag, és viszed vizet méretni, nyilván baszik majd széraz kukoricát venni...
egyébként mekkora terület, mekkora átlagtermés lett volan kár nélkül, és mekkora a kár?
Kukoricámban vadkár keletkezett amit anno jeleztem írásban a vadásztársaságnak. Betakarítás előtt a jegyzőnél kértem a vadkárfelmérést, és eljárás lefolytatását.
A kárszakértő véleményével, jegyzőkönyvével egyetértek, szóban a vadásztársaság is, eddig.
Beidézett a jegyző mint károsultat, é a kárért felelős vadásztársaságot is egyeztető tárgyalásra. Beleolvastam a tv-be, miszerint határozatban rögzíti a jegyző az egyezséget (ha van), a fizetés módját, határidejét, és hogy a kárszakértő díját ki állja.....
Még nem kértem vadkárt sosem, új nekem ez az eljárás.
Mi az elfogadott ilyenkor?
-mikori határidővel fizetnek?
-Ft, vagy termény-ben kártérítenek?
-Ki fizeti a vadkárszakértő díját általában?
Mire kell figyelni egy ilyen egyeztető tárgyaláson, nekem mint gazdálkodónak?
Van az alkura esélyem, vagy a vadásztársaság diktál, és vagy azt elfogadom, vagy ......
Kukoricámban vadkár keletkezett amit anno jeleztem írásban a vadásztársaságnak. Betakarítás előtt a jegyzőnél kértem a vadkárfelmérést, és eljárás lefolytatását.
A kárszakértő véleményével, jegyzőkönyvével egyetértek, szóban a vadásztársaság is, eddig.
Beidézett a jegyző mint károsultat, é a kárért felelős vadásztársaságot is egyeztető tárgyalásra. Beleolvastam a tv-be, miszerint határozatban rögzíti a jegyző az egyezséget (ha van), a fizetés módját, határidejét, és hogy a kárszakértő díját ki állja.....
Még nem kértem vadkárt sosem, új nekem ez az eljárás.
Mi az elfogadott ilyenkor?
-mikori határidővel fizetnek?
-Ft, vagy termény-ben kártérítenek?
-Ki fizeti a vadkárszakértő díját általában?
Mire kell figyelni egy ilyen egyeztető tárgyaláson, nekem mint gazdálkodónak?
Van az alkura esélyem, vagy a vadásztársaság diktál, és vagy azt elfogadom, vagy ......
haha. ezen egyszer már röhöghettünk évekkel ezelőtt, gondoltam most frissítem újra.
érdemes megnézni, hogy mennyivel többet lőnek ki, mint amennyit becsülnek, azt pedig mindenki tudja a saját vadkára okán, hogy mennyi maradt:
Zalaszentgróton a Új Barázda VT a következő 20 évre 300ft/hektár haszonbért akar fizetni.Szerinte többet nem lehet kigazdálkodni.A szomszédos társaság már 1200ft/hektárt kínál.Az Új Barázdásoknak eszükbe sem jut,hogy le is tehetnék a puskát.Ilyen névvel,szinte ingyen vadásznak.Egyáltalán volt itt rendszerváltás
Válasz endypapa #1218. hozzászólásáraLehet azért huzódik annyira az ügyed mert
a biró hivatalos pont ahhoz a társasághoz
mint vendég vadász és még nem találták meg a
neki kiszemelt trófeát, nade majd most hátha.
A társaságokban pedig több az ügyvéd mint
a hajtó.
Válasz endypapa #1211. hozzászólásáraAzt kell megértened hogy a Sefag a fő vadászidényben a területére vissza váltó vadból csak a minimumot löveti mert a sokból könnyeb a bérvadásztatás.Az alul hasznosított vadlétszám a következő éven megint csak a mezőgazdasági területen jelenik meg a vegetációban,és a kis társaságok meg kérhetik az idényen kívüli vadászati engedélyt ,amit mire a vadászati hatóság engedélyez addigra megint csak a nagy takarástól kinkeservesen teljesíthető.Persze azért a kis társaság is hibás a hozzáállásával.
Válasz csontii #1216. hozzászólásáraKitörölhetem a hátsóm az igazammal, mikor egyik ügyem 4, a másik 2 éve van a bíróságon. Megis mondta a fársaság, hogy addig húzzák, míg csak lehet.
Rengeteg butaságot írtok itt össze-vissza. Ha vadkár igénnyel szeretnétek élni a vadgazdálkodó felé akkor mindenkinek javaslom,hogy olvassa el többször is a vadászati törvény ide vonatkozó részét. Ott le van írva feketén fehéren,hogy milyen kötelezettsége van egy vadgazdálkodónak a vadkár enyhítésére. Ha nem tudtok megegyezni vadkár ügyben,akkor irány a bíróság. Annyit még meg súgok,hogy ha a vadászati törvény szerint jártok el a bíróság az esetek nagy többségében a vadkárt elszenvedőnek ad igazat. És semmi szükség arra,hogy itt egymást bőszítsétek fél igazságokkal.
Válasz endypapa #1213. hozzászólásáraAzt bírom még, amikor azzal jönnek, hogy mennyi bevételt hozott a nemzetgazdaságnak a
vadgazdálkodás.
Na akkor kellene azt is elmondani , hogy egyébként hány márd ft volt a mezógazdasági kár abból mennyi lett megtérítve, mennyivolt a közuti balesetek miatti anyagi kár és bizony
bizony hányan haltak meg a vad által okozott
károkban, hányan szenvedtek maradandó sérüléseket egyáltalán mennyi egy emberi élet
eszmei értéke?? EKKOR kapnánk teljes képet, de
valamiért ezzel senki nem akar elöhozakodni.
Válasz szg1 #1207. hozzászólásáraGyülés? Olyan macerával lehet bejutni, hogy az embernek alig vam rá lehetősége. Pl. lehetetlen időpontokban , kevés helyen meghírdetve, pár héttel korábban csak személyesen lehet rá regisztrálni.
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ha támad az aflatoxin – mit tehetünk ellene?")
2511 hozzászólás
Sziasztok!
A napokban ért egy komoly vadkar. Szarvasok ettek le teljesen második éves almasomat! 500db fáról van szó!
Valakinek volt már tapasztalata hasonló esetben?
A társaság fizetett?
Sziasztok!
Járt már úgy valaki közületek, hogy a vadásztársaság Igazságügyi Kárszakértői véleményt akart peres úton rendezni?
Mi lett a vége?
Válasz csoppika #1258. hozzászólásáraA törvény szerint a gazdálkodónak is be kell segíteni a vadkár megelőzése érdekében. De arról már nem rendelkezik,hogy milyen mértékben. Tehát ,ha valaki bevállalja,hogy a drót alatt rendben tartja a sávot,akkor eleget tett a törvénynek.
Válasz csontii #1257. hozzászólásáraItt egy "kolléga" nem ért rá a társaságnak se segíteni telepíteni, se a drótba befektetni, se a karóba, se akksi (adaptert a társaság vállalta), se a sávot lezúzni, se egy ágat ledobni a drótról, se utána a drót alatt kaszálni, szóval semmit se... Szóval mindent a társaság csinált.
Csak odamenni a telephelyre motyorogni a vadásznak, hogy nem megy a kraft a drótban...meg látott rajta ágat, le kéne dobálni, meg elérte a gaz, le kéne kaszálni...
Szóval ilyen is van...
Válasz Tomi81 #1256. hozzászólásáraElég baj ez. Nem a Te kötelességed lenne.
Válasz rsandor #1254. hozzászólásáraMi ezt mind magunknak csináljuk...
Válasz rsandor #1254. hozzászólásáraA Vadászati törvény idevágó része:
A kár megelőzése
78. §245 (1) A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles
a) a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni;
b) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
c) a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni;
d) a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni;
e) fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;
f) ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;
g) ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni;
h) a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;
i) a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;
j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén - a fokozott vadkárveszélyre tekintettel - a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.
(2) A vadászatra jogosult a mezőgazdálkodáson, illetve az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetve fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetve közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője - ha a vadászatra jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni.
79. §246 (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles
a) a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;
b) a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;
c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
d) az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;
e) nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;
f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;
h) apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.
(2) A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
(3) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.
A törvény szerint a jogosult köteles a villanypásztort létesíteni , az üzemeltetésben köteles a termelő közreműködni.
Jó estét. Lenne egy kérdésem: A helyi vadásztársaság hogy az vadak ne tegyenek kárt egy kisebb erdővel határos szántóföldi kultúrákban arra kérték a termelőket hogy segítsenek be egy villanypásztor telepítésében. Konkrétan hogy: csináljanak egy gyommentes sávot,karózzanak le, szigetelőzzék be a karókat, és tartsák gyommentesen a vezeték környékét. Ők megveszik a vezetéket befűzik, és üzemeltetik a villanypásztort tehát övék a készülék és cserélik az akkumulátort.Ez általában ilyen arányban szokott megoszlani?? Nem róttak túl sok feladatot a gazdákra, és hagytak keveset maguknak???
Válasz gyorirobert73 #1252. hozzászólásáraÍrsz egy levelet a társaságnak, hogy elvetetted, és ilyen vadkár várható a korábbi évek tapasztalata alapján. (nyulat aztz hiszem nem fizetik)
Egyben megkérdezed, hogy neked mi a teendőd a vadkármegelőzésben, hogy ne vonjanak le nagy önrészt a kifizetéskor. Ha nem válaszolnak, te akkor is már le vagy ezzel a levéllel védve. Én megszoktam tartani egy másolatot, tértivevényt, és az önkormányzatnak is küldök egy példányt. Így esetleges bírósági ügyben majdnemm 100%-ban le vagyok védve.
Üdv! Urak!
Érdeklődnék hogy napraforgó vetésemben őz és nyúl károsítás várható! Az új törvény szerint mi a teendőm a vadásztársaság felé a megelőzés érdekében!
Köszönöm előre is a válaszokat!
Válasz endypapa #1250. hozzászólásáraNaná,hogy azon így visszaigényelnek 12%-ot!Jogtalanul,mert neki nettóba kéne fizetni.
Válasz gazda001 #1247. hozzászólásáraAzért jár, mert bíróságon a bíró megitélte. Nálunk autómatikusan fizetik is. Van, hogy felvásárlási jegyen rendezik a vadkárt.
Jár,mert ezt nem terményeladásként hanem kártérítésként kell tekinteni,-adóhivataltól írásban kérdeztük meg.Te kapod ha eladnád a terményed a nettót+kompenzációt,neked ezzel kell számolnod vadkárnál is.De a vádkárnál a teljes bruttó összeget(nettó+kompi)a kártérítő nettóban köteles kifizetni neked,minden kártérítést nulla áfával fizetnek a biztosítók is.Ha nem hiszel nekünk írj a NAV-nak egy mail-t,és megkapod te is írásban amit mi már évek óta a vadászok orra alá dugtunk.Nehezen emésztették meg,de muszáj volt.
Köszönöm a felvilágosítást!Ha nem jár akkor meg rosszul van kitalálva,mert ha nem eszik meg akkor megkapom a kompenzációt a felvásárlótól!Ezek szerint akkor könyveljem el kárnak?
Válasz gti1800 #1246. hozzászólásáraMár miért járna????? Felvásárló adja csak, felvásárlási jegy ellenében, az adójából meg leírja, igazából így az államtól kapod. Az ÁFA kompenzálására, mert ezt az adózási módot választva te nem tudsz ÁFÁ-t visszaigényelni. Az erdészetnek van felvásárlási jogosultsága???? És az adózási módozata is ennek megfelelő???? Inkább kérdezz meg előtte egy jogértő hozzáértőt, mielőtt bármit is ütsz.
Akkor ez 100%?Mert ebben az esetben ütöm az asztalt!Köszönöm a gyors választ!
Válasz gti1800 #1244. hozzászólásáraJár.
Üdv.mindenkinek!
Kérdésem az lenne,hogy vadkár kifizetésekor jár-e nekem a termény árára a plusz 12% kompenzáció?
Tehát tavaly napraforgó esetében az ár 9800ft+kompenzáció/q ami 10976ft.Nekem az Erdészet csak 9800ft-al fizette ki.Ez rendben van így?Köszönöm a válaszokat!
Válasz osztro.m #1242. hozzászólásáraLehet.
Pont a napokban fizették az egész területre a boronálás költségét. Felülvetését nem kértem, mert utolsó évre lesz most bent.
Sziasztok!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok:
Van egy 5 hektáros kaszálóm amit minden évben szinte felszántanak a vadak, mivel a környező szántók bevannak kerítve, teljesen leszűkült a vad állomány élettere... Eddig minden évben leboronáltam aztán valami széna mindig volt rajt csak. Ilyen esetben lehet valami vadkár igényt benyújtani a vadásztársaság felé?
Előre is köszönöm...
Válasz ano #1237. hozzászólásáraAz utolsó mondat a helyénvaló!
Válasz szanberg #1239. hozzászólásárapersze, mert a pestis miatt ki kellett irtani nálatok az állományt (hogy aztán az új szaporulat mielőbb mentes legyen).
Válasz ano #1238. hozzászólásáraNálunk most nagyon kevés a disznó, alacsony szinten van a vadkár idén főleg de tavaly is kevesebb volt már látszott. Őzből rengeteg van, szarvas is felszaporodott.
Továbbá elég jól vadásznak a vadászok, amelyik olyan terület kiadták bérkilövőknek, azok meg jártak szorgosan ha már fizettek a területért meg is próbálták levadászni azt amit kiperkáltak de ez így is van rendjén.
Egykét esettől eltekintve viszonylag megbeszélhető szinten vannak a károk gazda kontra vadász között, bár amikor sok volt akkor tényleg nehezen ment ezek megtérítése, sőt voltak csúnya időszakok...
de ezek az emberek már lehet nemfognak labdába rúgni a jövőben akik így szolgáltak illetve nem szolgáltak, mert a földtulajdonos másnak adta a területét vagy saját maga is tagja lesz új társaságnak.
Kíváncsi vagyok mennyire fog ez működni, én is vadászok és tag vagyok abban az új társaságban amelyik itt nálunk a legtöbb földemen vadászatra jogosult lesz, ennek lesz előnye meg hátránya is az hótziher, de jelenleg nem annyira félek tőle, jó szervezéssel jó kapcsolatok kialakításával vadász bérvadász gazda és mindenki között bízom benne, hogy korrekten kihozható majd a vége mindennek
Válasz solymosiella #1236. hozzászólásárajah igen. a gond nem az ilyen hozzállás miatt van, büdös ló...t van emiatt, hanem amiatt van, hogy mocskosul büdös sok a vadkár. emiatt van a gond. csakhogy egyről beszéjünk.
Moderátor által módosítva: 2017-04-06 09:16:50
Válasz solymosiella #1236. hozzászólásáraa dolog az úgy áll, hogy te a szomszádod hűtőgépébe túrkálsz, két pofára kizabálod belőle a roquefortot úgy, hogy helybe odafosol a konyhakőre, majd mikor rádnyít, és megkérdi, hogy ezt miért nem a saját birtokodon csinálod, akkor szakértőt hívsz, és felajánlod, hogy megtéríted a kárt, de jegyzőkönyvbe veteted, hogy nem is érted mifaszról beszél a gazda, mert a cucc, állot szagú, büdös, penészes volt.
a saját konyhádba, a saját költségedre. ennyi. a kárt nem megtéríteni kell, hanem megelőzni.
Válasz ano #1229. hozzászólásáraAz ilyen hozzáállás miatt van gond gazdálkodó és vadászok között! A vadkár rendezése korrekt,emberséges és törvényszerü volt.Erdődi József.
Válasz rongyos #1234. hozzászólására vadkárszakértő által megállapított összeget, kárt elfogadta mindenki, és a szakértő leírta, hogy a kár nem róható fel a gazdálkodónak, mert tőle várhatóan megtett mindent a vad riasztására, ebből adódóan 5-95%-os részben osztódik meg a kár viselése. A vadásztársaság a jegyzőkönyvbeni kár 95 %-át fizette Kárszakértő díját 50-50%-ban vállaltuk.
Tegnap délben csipogott a telefon, átutalták az összeget.
Válasz benducino74 #1232. hozzászólásáraa kár mértéke milyen megosztásra került...a kárszakértő díján kívül?
Válasz benducino74 #1232. hozzászólásáraLátod a megfelelő hozzáállásod eredményre vezetett.
Válasz csontii #1231. hozzászólásáraMegszületett a jegyzőkönyv: A vadásztársaság is elfogadta a kárszakértő jegyzőkönyvét, és megegyeztünk, hogy a kárszakértő díját 50-50 %-ban álljuk.
Az elnök felajánlotta, hogy 3 napon belül utalnak a megadott számlaszámra.
Nagyon kíváncsian várom, így lesz e ??????
A jegyző 2-3 napon belül küldi a határozatot, a jegyzőkönyv szerint.
Válasz benducino74 #1228. hozzászólásáraÉn inkább azt javaslom,hogy olvasd végig a vadászati törvényt és annak a végrehajtási rendeletét és ne dőlj be fél igazságoknak.
Válasz ano #1229. hozzászólására talán még annyit hozzá hogy az elmúlt 5 év átlag termést bizonyítanod kell gondolom ehhez elég az Mvh-nak beírt termés adatok a blokkból vagy a felvásárlási jegy igazolhat
Válasz benducino74 #1228. hozzászólásáraakárki képviselheti, aki a cégszerű képviselőtől meghatalmazással rendelkezik. jegyző ezt majd lepapírozza, ezzel nem kell foglalkozz, az a jegyző gondja, hogy igazoltassa az ott megjelenteket. egyébként ha később az derülne ki, hogy az embernek mégsem volt képviseleti jogosultsága, az még jobb neked, mert akkor klasszikus álképviselővel lenne dolgod, mindent behajathatsz rajta, ha ilyen problémára készülsz, az igazolványát azért kérje el jegyző, arra figyelj, hogy ne csak bemondásra írja bele a nevét a jkv-be. legegyszrűbben és leginteligensebben ezt úgy tudod elérni, hogy a saját sziged és lakcímkártyád előre kikészíted, és látványosan nyújtod át jegyzőnek, mikor indul a tárgyalás, ha másik fél nem teszi meg, nyugodtan szólj be, hogy lesz szíves igazolni magát, ha nem személyesen az elnök, akkor egy meghataémazást vagy munkaszerződést és munkaköri leírást kipattintani szíveskedjen. de ezzel nem lesz gondod.
azon csodálkozom, hogy vadkárszakértő véleményével egyetértesz, őszinte leszek, én még nem láttam olyan kárszakértőt, aki tisztességesen járt volna el. őt jegyző rendelte ki? ha így van, sztem nem fognak vitakozni vele, ha igen, akkor bíróság. az fontos, hogy a jkv-be mindenképp rögzíttesd, hogy azzal, hogy bírósági szakaszba lép a dolog, ugye nem tudod learatni, az továbbra is kint lesz, a kár napról napra nő, sőt, 100% lesz pár hónap múlva, és még a jövő évi haszon is elmegy, hiszen az őszi szántás is tavaszra csúszik, ha egyáltalán tudsz szántani, és bíróság addigra kirendeli a saját szakértőjét. kb ez az út, ha nincs egyezség, akkor nem arathatsz, meg kell várni, míg bíróség kirendeli a saját szakértőjét. keresetlevelet kell benyújtanod, és kérni a szakértő soron kívüli kirendelését, de ez hónapok. vadász koma egyébként fel fogja dobni, hogy nem jelentetted be a vetéstervet, nem jelezted neki időbe, hogy vadkárveszélyes a tábla, nem védekeztél, ezért alapban 50-50 a kár megosztása. tehát amit szakértő kihozott, a kieső termés felét fogja feldobni. azt is fel fogja dobni, hogy akkor ennyi területet nem kellett learatni, nem kellett szárítani, nem kell szállítani, tehát akkor ennek a ktg-ét is vonja le, és amaradékot fizeti 33 ezerrel, mert ugye most ilyen alacsony az ár... jah, és azt a pitináer trükköt is bedobja, hogy az egész tábla 10%-áig nem kell vadkárt térítenie, mert a tv is azt mondja, hogy a kár 10%-át a paraszt viseli. nah de ez általános iskola második osztály, szóval nem az egész tábla 10%-át vagy köteles lenyelni, tehát egy 100 ha-os táblából 10 hektárt, hanem a kár 10%-át vagy köteles viselni alapban, tehát ha 100 hektárból 10 hektárt kibasztak, akkor a 10 hektár 10%-át, 1 hektárnyi kárt vagy köteles alapban viselni.
szóval minden rosszra kell felkészülnöd, egyél előtte csokit, hátha jobban fog kapcsolni az agyad. olvasd el a jkv-et aláírás előtt, ha hiányzik belőle valami fontos, akkor írasd bele, írd oda a végére kézzel, ne törődj vele, hogy mit sír jegyző, az a dolga, ha únja, akkor menjen közmunkázni. és mond, hogy te szóltál nekik, különben is ő kötleessége is jó gazda gondosságával gazdálkodnia, ami nem azt jelenti, hogy aratáskor (disznóhajtáskor) kell először kimenni a határba, hanem folyton figyelnie kell, látnia kellett, hogy ott kukorica van, tudnia kell, hogy ott van-e vadváltó, vagy nincs, stb. te nem vetted észre év közben, nem láttad, nem tudtad, hogy ott jelentős vadállomány van, szóval mentsd ki magad. meg azt is mondhatod, hogy a terményt lekötötted 45 ezer ft-on, ne 33-at adjon, hanm 45-öt, vagy ha nem ad annyit, akkor hozza terméynben. azért ez nagy szopatás, ha ők nem gazdálkodnak, akkor el kell koccolnia valahova, meg kell vennie, nyilván 33-ért nem fog kapni szárítottat, azt el kell hoznia, szóval ez jelentős plusz ktg, igen nagy szopatás, de ha úgy veszed észre, hogy tisztességtelen, akkor szopassad, hozza oda szárítottba. de szólj neki, hogy mikor hozza terményt, ott vesztek belőle több mintát, nejlonzacskó, az papírzacskóba, azt leragasztani, aláírni, bélyegezni, mindenkinél van több mintacsomag, és viszed vizet méretni, nyilván baszik majd széraz kukoricát venni...
egyébként mekkora terület, mekkora átlagtermés lett volan kár nélkül, és mekkora a kár?
Válasz benducino74 #1227. hozzászólásáraElfelejtettem:
Ki képviselheti az egyeztető tárgyaláson a vadásztársaságot? Elnök? Hivatásos vadász/vadőr?
Kedves fórumozók!
Kukoricámban vadkár keletkezett amit anno jeleztem írásban a vadásztársaságnak. Betakarítás előtt a jegyzőnél kértem a vadkárfelmérést, és eljárás lefolytatását.
A kárszakértő véleményével, jegyzőkönyvével egyetértek, szóban a vadásztársaság is, eddig.
Beidézett a jegyző mint károsultat, é a kárért felelős vadásztársaságot is egyeztető tárgyalásra. Beleolvastam a tv-be, miszerint határozatban rögzíti a jegyző az egyezséget (ha van), a fizetés módját, határidejét, és hogy a kárszakértő díját ki állja.....
Még nem kértem vadkárt sosem, új nekem ez az eljárás.
Mi az elfogadott ilyenkor?
-mikori határidővel fizetnek?
-Ft, vagy termény-ben kártérítenek?
-Ki fizeti a vadkárszakértő díját általában?
Mire kell figyelni egy ilyen egyeztető tárgyaláson, nekem mint gazdálkodónak?
Van az alkura esélyem, vagy a vadásztársaság diktál, és vagy azt elfogadom, vagy ......
Köszönöm ha valaki megosztaná tapasztalatait.
Kedves fórumozók!
Kukoricámban vadkár keletkezett amit anno jeleztem írásban a vadásztársaságnak. Betakarítás előtt a jegyzőnél kértem a vadkárfelmérést, és eljárás lefolytatását.
A kárszakértő véleményével, jegyzőkönyvével egyetértek, szóban a vadásztársaság is, eddig.
Beidézett a jegyző mint károsultat, é a kárért felelős vadásztársaságot is egyeztető tárgyalásra. Beleolvastam a tv-be, miszerint határozatban rögzíti a jegyző az egyezséget (ha van), a fizetés módját, határidejét, és hogy a kárszakértő díját ki állja.....
Még nem kértem vadkárt sosem, új nekem ez az eljárás.
Mi az elfogadott ilyenkor?
-mikori határidővel fizetnek?
-Ft, vagy termény-ben kártérítenek?
-Ki fizeti a vadkárszakértő díját általában?
Mire kell figyelni egy ilyen egyeztető tárgyaláson, nekem mint gazdálkodónak?
Van az alkura esélyem, vagy a vadásztársaság diktál, és vagy azt elfogadom, vagy ......
Köszönöm ha valaki megosztaná tapasztalatait.
haha. ezen egyszer már röhöghettünk évekkel ezelőtt, gondoltam most frissítem újra.
érdemes megnézni, hogy mennyivel többet lőnek ki, mint amennyit becsülnek, azt pedig mindenki tudja a saját vadkára okán, hogy mennyi maradt:
forrás
Megértem a csődszélén tengődő vadásztársaságokat, hogy nem tudnak fizetni, nincs miből.
vadászat
Válasz jappofan #1222. hozzászólásáraNincs mit feladni.
Válasz endypapa #1218. hozzászólásáraEttől még a végén nekik lesz sokba... nekik fog fájni.
Épp azért húzzák, hátha megunod és feladod.
Zalaszentgróton a Új Barázda VT a következő 20 évre 300ft/hektár haszonbért akar fizetni.Szerinte többet nem lehet kigazdálkodni.A szomszédos társaság már 1200ft/hektárt kínál.Az Új Barázdásoknak eszükbe sem jut,hogy le is tehetnék a puskát.Ilyen névvel,szinte ingyen vadásznak.Egyáltalán volt itt rendszerváltás
Válasz endypapa #1218. hozzászólásáraLehet azért huzódik annyira az ügyed mert
a biró hivatalos pont ahhoz a társasághoz
mint vendég vadász és még nem találták meg a
neki kiszemelt trófeát, nade majd most hátha.
A társaságokban pedig több az ügyvéd mint
a hajtó.
Válasz endypapa #1211. hozzászólásáraAzt kell megértened hogy a Sefag a fő vadászidényben a területére vissza váltó vadból csak a minimumot löveti mert a sokból könnyeb a bérvadásztatás.Az alul hasznosított vadlétszám a következő éven megint csak a mezőgazdasági területen jelenik meg a vegetációban,és a kis társaságok meg kérhetik az idényen kívüli vadászati engedélyt ,amit mire a vadászati hatóság engedélyez addigra megint csak a nagy takarástól kinkeservesen teljesíthető.Persze azért a kis társaság is hibás a hozzáállásával.
Válasz csontii #1216. hozzászólásáraKitörölhetem a hátsóm az igazammal, mikor egyik ügyem 4, a másik 2 éve van a bíróságon. Megis mondta a fársaság, hogy addig húzzák, míg csak lehet.
No comment
Rengeteg butaságot írtok itt össze-vissza. Ha vadkár igénnyel szeretnétek élni a vadgazdálkodó felé akkor mindenkinek javaslom,hogy olvassa el többször is a vadászati törvény ide vonatkozó részét. Ott le van írva feketén fehéren,hogy milyen kötelezettsége van egy vadgazdálkodónak a vadkár enyhítésére. Ha nem tudtok megegyezni vadkár ügyben,akkor irány a bíróság. Annyit még meg súgok,hogy ha a vadászati törvény szerint jártok el a bíróság az esetek nagy többségében a vadkárt elszenvedőnek ad igazat. És semmi szükség arra,hogy itt egymást bőszítsétek fél igazságokkal.
Válasz cyclo-400 #1214. hozzászólására
Válasz endypapa #1213. hozzászólásáraAzt bírom még, amikor azzal jönnek, hogy mennyi bevételt hozott a nemzetgazdaságnak a
vadgazdálkodás.
Na akkor kellene azt is elmondani , hogy egyébként hány márd ft volt a mezógazdasági kár abból mennyi lett megtérítve, mennyivolt a közuti balesetek miatti anyagi kár és bizony
bizony hányan haltak meg a vad által okozott
károkban, hányan szenvedtek maradandó sérüléseket egyáltalán mennyi egy emberi élet
eszmei értéke?? EKKOR kapnánk teljes képet, de
valamiért ezzel senki nem akar elöhozakodni.
Válasz SzZsolt #1206. hozzászólásáraAkkor azért hagyták így felszaoporodni a vadkárt.
Válasz szg1 #1207. hozzászólásáraGyülés? Olyan macerával lehet bejutni, hogy az embernek alig vam rá lehetősége. Pl. lehetetlen időpontokban , kevés helyen meghírdetve, pár héttel korábban csak személyesen lehet rá regisztrálni.