Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Számoljatok földtulajdonosok!5 millió hektárnak a 10%-a 500.000 hektár,amit nekünk kötelességünk felajánlani a vadászoknak.Ha ezt 300.000 Ft/ha-ral számoljátok,az 150 milliárd forint évente.Ez egy vadászra visszaosztva közel 1 millió forint .Ennyivel támogatunk mi földtulajdonosok minden egyes vadászt.
És ebben nincsenek benne az erdőtulajdonosok.
Itt is lelkendezett havernak az egyik vadász, hogy lőttek rókát a földjén(elég disznó és szarvas járta placc, pocok is van)... Mondtam neki, miért nem kérdezte meg, hogy a pockokat is kilőtték-e mellőle??? Vagy majd a vadász "úr" fogdossa meg? Ha meg redentint szór, akkor rosszul lesznek...
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraCsinálj egy kontroll parcellát és oszd meg velün ősszel az eredményt valószínű a fajta tulajdonos többet foglalkozott ezzel mint a szie, mikor a tőszám ajánlást megadta...
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraAmikor az őzike, szarvas, dámvad, stb. a napraforgó 6-7 leveles állapotában leharapja a növény tetejét (persze nem eszi meg csak rág rajta és kiköpi)és a növény bàr életben marad de tol 5-6 virágot amiben csak liha lesz amit kifúj a kombájn vagy a tisztító az nem vadkár ugye? A nimród vadász újság és maguk felé brszélnek. Az ember meg vesse a méreg drága magot nekik.
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraPersze, én is olvastam, hogy a izé traktor meg annyira keveset fogyaszt, hogy mindig üres tankkal kell kimenni reggel, hogy amit nem fogyaszt el, és estig megmarad, az beleférjen a tankba...
Full ostobaság, nyilván úgy készült a felmérés, ahogy a fizető vendég kívánta.
De, akkor nézzük, lehet hogy idén volt ebben valami, hogy a kevés nagy tányér majdnem annyit hozott, mint a sok kicsi, de mi van akkor, ha jön egy jég, egy vihar, vagy nem ilyen száraz (és egészséges) évjárat van, hanem full mocsok esős.
Azt próbálják kimagyarázni, és megágyazni a készülő egységes vadkárfelmérési sztenderdnek, hogy bőségesen elégséges nézni betakarításkor, hogy (az egész éven tartó) taposás, legelés, rágás nem okoz kárt, nem okoz kiesést, a vadkár csak az, ami termés ott és akkor, a betakarítás előtt a földön fekszik, megrágva, betaposva a földbe, mert a félig lerágott kalászt/csövet "még felszedi a gép", azt jónapot, szépen ki fogják hozni, hogy a betakarított 21 mázsás tar búzába igaz hogy 40% a kár, de az csak 8 mázsa, mert ott akkor annyi látszik, csakhogy mire odaérsz, addigra már a termés kétharmada, amit még szögcsírába, bokrosodáskor, tejes éréskor lelegeltek, letapostak, annak már híre hamva sincs, de mivel az nem látható, és tessék lássék, kimutattuk, hogy a rágás inkább jót tesz a kultúrának, nincs is kár. Pedig mitől lett ez a tábla 21 mázsa, mikor a mellette, védett, ugyan azzal a technológiával meg 81. Nah, a különbség a vadkár, és nem hókuszpókuszok kellenek a felmérésre, meg egységes sztenderd, hanem meg kell nézni, hogy ahol nincs kár, ott mennyi a termés, azt learatni a táblát, lemérni, és osztani, azt és kidobta a gép.
Erről szól, nem másról.
Most olvastam a decemberi Nimródban a SZIE vadkárt szimuláló kísérletét napraforgóban (NK Neoma)
A korai károkozás (nyúl, őz) 50% tőveszteségig csak statisztikai veszteséget okozott a hozamban (1-2%), sőt a 20-40% ritkítás még hozamnövekedéssel is járt.
Minek kell akkor kétszer annyi tőszámra vetni, ha ez igaz? Kevesebb tővel nagyobb tányérok lettek.
Válasz vadriaszto1 #1049. hozzászólásáraHa megnézted a honlapot, látható, hogy beállítható a sötétben való üzemmód.
Éjszaka nem valószínű, hogy a ****k arra járnak és megtalálják, ha rejtve helyezik el.
Nem könnyen cipelnek el egy indítás képtelen, de még valamennyi kapacitással rendelkező akkut.
Elég a veszélyeztetett oldalon 200 méterenként elhelyezni.
A gazdák tapasztalata az, hogy kb. 150m sugarú körben hatásos.
Válasz Fergis #1046. hozzászólásáraEgyik ismerős vadász szórója mellett kb 70-80 méterre helyezte ki a szövetkezet a riasztóját, tavaly egy csipogót, idén egy utrahangos riasztót. A szóróra ugyanúgy jártak a vadak (őzek, disznók, szarvasok)... nem zavartatták magukat cseppet sem. A szövetkezet területén sem lett kevesebb a vadkár megítélésem szerint, sőt a kihelyezett riasztó környékén volt a legjobban járt a terület.
Azt nem tudom riasztó és riasztó között van e különbség, de a vadak okosak, felmérik a helyzetet, a veszélyeket, és a rendszeres programozott riasztóktól nem riadnak vissza véleményem szerint.
A saját tapasztalatom szerint nem nyújtott az általam látott riasztó védelmet. Megszokták.
Válasz benducino74 #1042. hozzászólásáraEzt le kell írnod, és ajánlva elküldeni a vt-nek.(egy példányt tarts magadnál. Valamint a levélben kérd az álomány gyérítő vadászatot! És kérdezd meg őket, hogy mit tartanak részedről fontosnak, a vadkár elháritásban való részvételedről.
E mellett vedd fel a kapcsolatot a területileg illetékes vadásszal, és kérd az előzetes vadkár becslést. Ekkor már meglátod, hogy állnak az ügyedhez, és e szerint kell megtenni a következő lépéseket5. (mindenről legyen másolatod, levelekről vadkárbecslési jegyzőkönyvről, stb)
Válasz Márk_ #1038. hozzászólásárakétféle szag riasztó. és mozgásérzékelős hang és fény riasztókkal próbálok védekezni.
Ha valakinek volt már dolga vaddisznóval az tudja, valójában egyik sem ér semmit.A disznó az élelméért, és az életéért mindent megtesz, okosan, figyelmesen, körültekintően viselkedik. És persze megszokja azokat.
Az armacol szagát 4 napig éreztem magamon, pedig kesztyű...stb... a disznó pedig a nyomok alapján pont a riasztóval átitatott szivacs mellett szalad be.
Köszönöm a segítséget, igazából A TOVÁBBI ELJÁRÁS MENETE érdekelne a vadkárommal tekintetben.
Ha időm és energiám engedi éjszaka (ha nincs vadász) körbejárom a területet, hallgatózom, és próbálom védeni. De sajnos ha észlelek is disznót benne, a sűrű kukoricában odébiszkol, majd sunyin megfekszik.
Hallgatózhatok és kergethetem órákig a 4 ha os területen, ki nem szalad csak megbújik csendben.
Túl sok a disznó.
Volt hogy egy egész konda jött, volt koca a malacaival, volt szóló kan is... váltózó, de sajnos folyamatos.
Válasz benducino74 #1037. hozzászólásáranincs más hátra legyél te a vadász nálunk most 3 vadász lett eddig egy sem volt a faluba,igaz itt tényleg nem sok disznó van(alföld,erdő sem nagyon max 2-3 hektáros) de idén már 8 disznót lőttek,és örömmel mennek ha valaki disznó nyomot lát azt kilövik nekem a 7 hektáros kukoricába 3 lest vittek,1nagyot és 2 süldőt ki is lőttek,még vetés után azóta csak az őzek barmolnak,azt meg riasztó pisztollyal szoktam zargatni. ők valóban kedvtelésből vadásznak nem ugy mint az úrak..
Válasz b.Szabolcs #1035. hozzászólásáraZalai vadkár nincs! Elfogyott a vad, lelőtték az utolsó vaddisznót is, szarvast meg már rég láttak errefelé........mondják a vadászok!
Heti 2-3 alkalommal kint ül pár órát.
ennyivel nem lehet eredményt elérni....sajnos.( volt hogy lőtt egy disznót éjszaka, reggelre ezután mégis benne jártak)
Sok a disznó a környéken... és okosak is.
A hét minden napján , minden éjjel nem tudják őrizni a termést. Sokat kell még kint töltenie a kukoricának.
Ezért kérdeztem, van e teendőm a vadkár jelzésével kapcsolatban.
A területnagysághoz képest nagy a kár sajnos.
4 ha kukorica ültetvényem van. kb 1 hónapja jeleztem írásban a vadásztársaságnak, és kértem segítségük, együttműködésük a vadkármegelőzésben. Jeleztem egyúttal, hogy mily módon kívánok védekezni.
Megjelentek a disznók a területen, és mára kb 1/2 ha-t letaroltak!
A terület nagyságához mérten jelentős a kár, siralmas a látvány!
Mi a teendőm ezután?
Kinek kell jeleznem a vadkárt?
A jegyzőnek?
Mikor kell jeleznem? most a megjelenésekor, vagy csak betakarítás előtt (már ha marad mit)?
Nem jártam még hasonló cipőben....
Köszönöm.
Sziasztok.Itt a fórumon olvastam a multkorában egy ötletet őzriasztásra konkrétan öblitőszerrel.Ma kihelyeztem a cuccot egy kb.2ha-os napraforgó táblán,eléggé őzjárta hely, majd meglátjuk.Egyábként a táblán friss őznyomot és turást láttam, a tavaly elhullott kukorica csöveket turta ki de a naprához/egyelőre/hozzá sem nyult,pedig jól bejártam a táblát, egyetlen rágottat sem találtam.Vagy még tul kicsi neki?
Nagyon bíztatóak az utolsó sorok, de ha megengeded -s ha nem igazából akkor is- inkább majdan az eredmények realizálódása után nem keres az ember ellenséget.
papíron nagyon szépen hangzik sokminden, és valóban szép is volna ha a 3d világban is annak megfelelően történnének az események.
de a vadászokkal/vadgazdálkodókkal/vadkárbecslőkkel szembeni bizalmatlanság nem úgy született hogy páran unalomból kitalálták. Senkinek nem érdeke a szélmalomharc. Senki sem unalomból rohan a pénze után. Maradjunk meg a hideg valóságnál , ami az volna hogy ok nélkül ezen a világon még semmi sem történt.
Hozzátartozik az is hogy hajlamos az ember általánosítani kellő számú negatív élmény után. A rossz szájízt pedig sokkal nehezebb eltüntetni senemmint előidézni.
Bízok benne hogy idővel kezelődik a kérdés, és megbecsült szakma lesz a vadgazdálkodás, csakúgy mint a vadkárbecslés és a vadászat.
Teszem ezt annak ellenére hogy jelen pillanat ez még kilátásba sem tehető.
Az általad megosztott protokoll még csak tervezet és sajnos annak sem a végleges verziója, melyet bölcsnek nem mondható módon szétküldtek a köztudatnak... Ez sajnos jellemző....
A bevezetőd viszont nem helyénvaló és a valóságtól nagyon messze áll. Leírom mire gondolok:
Személyesen, barátként is jól ismerem a protokoll készítőit és magam is ezt a tevékenységet végzem. Mi már többedmagunkkal egységes módszerek és irányelvek mellett dolgozunk jó néhány éve. Mint szakértők mindíg két (legtöbbször ellenérdekű) fél közt állunk és az a munkánk, hogy objektív alapokon (és kizárólag azokon)nyugvó, a valóságot hűen tükröző szakértői véleményeket adjunk. Természetesen az igazság az egyik fél érdekeivel, esetleges vágyaival nem fog találkozni... (nem lehet egyszerre mindkét félnek igaza). Ebből adódóan két végeredmény, konklúzió fog születni... vadászokkal szimpatizálók vagy éppen gazdabérencek leszünk....(attól függ kinek nem kedvez a végeredmény).
Én úgy gondolom ez nem helyénvaló és nem tisztességes! Érdekes módon legnagyobb számban a gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozások ragaszkodnak a munkánkhoz gyakran kizárólagossággal....! Jóval többször sütik ránk a "gazdabérenc" jelzőt, mint a vadászokkal szimpatizánst... hmm, az igazság biztos odaát van...
Az igazság az, hogy mindannyian vadászok vagyunk és ugyan nagyon ritkán és csak korlátozottan, de vadászunk is, de ELSŐSORBAN szakértők vagyunk, akiknek a szakmai munka és a több éves, évtizedes szakmai munkánk, elismertségünk a fő iránymutató az életünkben. Amikor nem a mezőgazdasági szántókat, meg erdősítéseket járjuk, akkor azon dolgozunk, hogy javítsuk és egységesítsük AZT a rendszert és állapotot, mely elsősorban a gazdáknak, de a vadászatra jogosultaknak is, bizonytalan és átláthatatlan káoszt teremt.
Az egységes protokoll csupán az ügyeskedőkre jelenthet veszélyt, tehát szerintem nincs miért aggódni....!
A fenti sorokat nem bántásnak vagy kötekedésnek írtam, csak szeretném, ha végre elgondolkodnánk egy kicsit azon, hogy ne mindenhol az ellenséget keressük... Én bízom benne, hogy az új szabályozás biztonságot hoz a vadkárban érintett feleknek és senkinek sem kell a jogos pénzére várni és annak kifizetése biztosított alapokon fog nyugodni. Így lesz termelési biztonság mindkét érintett ágazatban.
Válasz #1026. hozzászólásra
Helló.
"Az előadások megtekinthetők, letölthetők"
Honnan és hogyan ?
A link nem működik.
A http://www.mvszoe.hu/konferenciak oldalon nem találok letöltést az előadásokról,csak programot.
Termelőként érdekelne a téma.
Érdekesség kedvéért, akit érdekel a téma...
Szakértői módszertan, dokumentálási kötelezettség, vadkármegelőzés a szakértő szemével...Országos Vadkárszakértői Mesterkurzus
Az előadások megtekinthetők, letölthetők...
Köszönöm a pontosítást, ezek szerint sikerült végre egyértelműbben megfogalmazni. Azonban még most is a vadásztársaság érdeke a szakértő bevonása nélküli megegyezés, legalább a szakértői díjat meg tudják fogni, ha nem irreális a gazda követelése. Mondjuk ez a 30-40Eft csak ilyen kis társaságnál lényeges mint a miénk.
Válasz #1023. hozzászólásra
Az általad beidézett jogszabály már nincs hatályban, korábban az 1996. évi LV. törvény 81.§ (6)pontja tartalmazta ezt a kitételt, mely már hatályosan így szól:
"Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja."
Tehát az eljárás költségeinek viselése is az egyezség tárgykörébe került. Érdemes, még az eljárás elején mindjárt felkérni a másik felet, hogy viselje a költségek felét, ha erre nem hajlandó, akkor egyezség sem lesz... Ebben az esetben érdemesebb közjegyzőhöz menni, mert ott minden öltség "perköltség" lesz és az általad is említett módon a Pp. szerint a "vesztes fél" fogja megfizetni.
Válasz #1018. hozzászólásra
Ha nem írnak alá semmit, egyből a jegyzővel kell kezdeni. A saját területedre ill. bérleményedre azt teszel ki amit jónak látsz. A szórót, sózót megmutatod a vadkárszakértőnek, jegyzőkönyvezteted. A leseidet szintén jegyzőkönyvezteted. Lehetséges hogy Neked kell megelőlegezned a szakértőt, de utána úgyis visszakapod a pénzed, amennyiben bármennyi vadkár megállapításra kerül. A vadkárszakértőről így szól a törvény: "A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás - ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is - költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni."
Polgári perrendtartás kimondja: "Fő szabályként a bíróság dönt a perköltség viseléséről. Ennek során a pervesztes felet kell köteleznie a perköltségek viselésére."
Ha bírósági eljárás nélkül fizetnek vadkárt, az még nem közös megegyezés! Ne hagyd magad!
azt tapasztalatból tudom hogy amikor már avval jön valaki hogy az erdészeti munkák zavarják ki a vadat az erdőből akkor ott sumákolás van.
a vaddisznó nagyon okos állat.
igazából azt lehet mondani hogy lenyűgözően okos.
ráadásul már megszokta az ember közelségét.
ameddig megy a traktor addig nem szalad el, akkor "kocognak" odébb amikor megáll a gép.
a vadnak az erdőben a helye, ez is tiszta sor.
ami viszont nem tiszta sor amikor kizabálják a makkvetést. öreg tölgy hagyásfákat próbálom alávetni de sikeretelenül. persze nem kéne túlsokáig figyelni rá ahhoz hogy a disznó ne akarja megenni.
az őzekkel sem az a gond hogy az erdőben vannak. ott a helyük.
amivel gond van az az, amikor még a frissen ültetett hektárszámnyi erdőben a frisshajtásokat legelik, holott volna bőven más is. de ez nekik kényelmes.
csak addig kell a felújításról kitessékelni őket ameddig a szája alól ki nem nő a csemete, utána csak jó ha bemennek.
a bosszantó az hogy működhetne együtt a vadásztársaság és az erdészet és a mezőgazdálkodás. érdekes hogy a földművesekkel tudok dűlőre jutni, a vadgarázdákkal meg nem.
volt egy erdőrész ami határos mezőgazdasági területtel, de a szélében kihaltak a fák.
pótlásból megmaradt csemetét gondoltam oda elhelyezni hogy a talajtakarás megmaradjon, értelemszerűen a földműves a saját területét maximálisan ki akarta használni , mégis egy közös bejárás alkalmával sikerült elsőre megeggezni hogyha én elültetem oda a csemetéket, akkor vegyszerezéskor kihagynak egy sávot hogy nehogy a gyomírtó kinyomja a csemetét.
de ugyanígy, szintén határos terület, a fák ágai átlógtak és verték a traktort. semmibe sem került egy magassági ágvágóval kimenni és lecsapni azt a pár ágat ami útban volt neki.
vadgarázdával is ilyen fajta egyességre jutni gyakorlatilag lehetetlen.
ha szépen kérik őket hogy itt meg ott kéne figyelni mert látszik a vad nyoma, és a kár is, akkor mindíg azzal keuzdik hogy hát ők nem tehetnek semmit, ez nemis az ő dolguk, különben sincsen vad. és ha lenne akkoris mi (vagy épp aki szól) az kergeti ki az erdőből.
biztosan van ahol több sütnivalóval állnak a dologhoz, de alapvetően rettenetes a helyzet mindenhol ahol megfordultam.
túlsok a puskás ember és túl kevés a vadász.
hegyvidéken ahol állami erdő és vadgazdálkodás folyik jártam, ott spec a bontóvágást követően egyből feltudják húzni a villanypásztort.
nálunk meg volt olyan hogy bekerítettek úgy friss ültetést hogy belezárták a vadat.
értem hogy nem azt csinál a vadász amit csak akar de azért érződik erősen az az igazi sz*rok bele hozzáállás.
egyetlen dolgot szeretnek, külföldivel lövetni meg hajtani.
az, persze nem űzi ki a vadat a szigetekről amikor egyik sarkától a másikig üldözik.
Ez teljesen így van sok v.t nál nincs egyáltalán "vadgazdálkodás".
kényelmesek csak a szóróra hagyatkoznak stb.
sok v.t nál már nincsenek v. kevés az az igazi vadász ember sok a góré és amikor kedvük van vagy épen egy "komoly" ember jön vadászni akkor meg jelenek,mert ők a vadászok.
Csak meg jegyzem most van 5,5 millás vad által okozott kár perem a bíróságon.
Ismerek olyan v.társaságot komolyabbak pl veszélyezettet időszakban éjjel -nappal kintvannak
Sajnos én olyan területen gazdálkodom ahol 2 vadásztársasággal vagyok "kapcsolatban". Mindkét részről azt mondják "irtsuk ki szegény vadat?" Erre azt szoktam mondani SZABÁLYOZNI A LÉTSZÁMON! A helyzet az ,vaddisznót bármennyit ki lehetne lőni csak nem ajarják!!! Miért nem???? Hát azért mert ha jön a vendégvadász ,aki jó pénzt fizet a kilövésért szegény ne hogy több napig járja az erdőt amíg lelő 1 vaddisznót! Mert ha sok van ,kiül aznap lő 1 vadsertést, fénykép, pia, fizet ,elmegy! De ha rendesen lenne szabályozva a vadlétszám ,több napig kellene bóklászni az erdőben , mire 1általán látna v.mit! És az a vt-nek nem érdeke!
Nem írnak alá semmit. Sőt ígérgeti, hogy ő állítja fel a villanypásztort, amiből soha semmi nincs. Nekem nem engedi keríteni. vadászati naplót szépen megírják, csak ki se mennek, sőt a 2 saját lesemet is elvitték máshova. Szórót nem a termőföldtől távol, hanem 100m-re alakítják ki. A lestől 50m-re sót helyeznek ki, a vetésbe. Vadkár szakértőt a termelőnek kell állnia, ha nem születik egyesség legfeljebb évek múlva kapja vissza az eljárás lezárta után. Ha közös egyezséggel zárul az eljárás, minden saját perköltség a termelőn marad.
A lényeg, a Ti vt.-tek valszeg jól teszi a dolgát, erre meg sajnos más a szitu.
Le kellene már szállni a szegény vadászokról. Ahhoz, hogy beléphess egy társaságba ahol létszámkorlát van, a helyetted kilépőnek fizetsz 1-2M forintot csak azért hogy átadja a helyét (nagyvadas területen). Emellé a vizsga, kb. 200E, a fegyver+távcső 2-4-600E pénztárcától függően, aztán az évi kb. 100E tagdíj, jármű, akkor még vegyek etetőanyagot. Tehát az 1-2M még óvatos közelítés. Tudom, tudom nem volt kötelező. A család beleegyezett, anyagilag tőlem kisebb pénzű emberek is bevállalják. A megoldás? Jó kérdés. Most akarják a vadászati törvényt módosítani hogy a vt-k nagyobb teret kapjanak, a vadászati idényeket is módosítani akarják. Most akkor majd kapunk az állatvédőktől..
Mi 400 mázsa szárított kukoricát vettünk + hoztak ey csomó ocsút(azaz szemetet) a 2014-15 idényben.. ezenkívül még minden tag magánszórót tart fenn ahol a saját érdeke az etetés.
Jegyzőkönyvet kell felvenni és aláíratni vele hogy nem járul hozzá a villanypásztorhoz. Minden olyan intézkedésről ami vadkárelhárítással kapcsolatos, naplót kell vezetni, ha a vt. szívódzik, fényképes dokumentálással. Ha kell vadkárszakértőt kell kérni a jegyzőtől, akár többször is, azt a vt. fizeti törvény szerint. A vadászati naplót be kell kéretni és a vadkárosított területek fokozott védelmét meg lehet állapítani a kiülések számlálásával (magyarul hogy védték-e vagy sem). Ha nem lehet velük érdemben beszélni, a jegyzőn keresztül fel lehet szólítani. Oda kell figyelni a gazda törvényi kötelezettségeire (les állítási engedély, védőtávolság ahol lövés tehető még mielőtt a vad beváltana a vetésbe), stb. Meg kell próbálni együttműködni, nem anyázni ha nem muszáj. Ha muszáj, akkor persze lehet..
A vt. szándékosan kevesebbre becsüli a vadlétszámot. Ez után úgy simlizik ahogy akar. Hatalmas összegek vándorolnak vt. tagok zsebébe. Rendes vadetetésre persze nem futi.
Szinte már a sírás kerülget, hogy szegény vadászok mennyire is le vannak terhelve, egyszerűen már nincs is idejük élni, a sportjuk miatt.
Ezt az 1-2 milliót kicsengetem, ez miből is tevődik össze?
Mindig jöttök ezzel az "óriási" számmal de senki nem tudja megmondani, hogy mire is kell kifizetni ezeket a milliókat.
Folyamatosan azt szajkózod, hogy rettentő sok pénzt kell kifizetni vadkárra. Te mint vadász miben látod a megoldását annak, hogy a vad által okozzot kár 5-10% közelébe szorítódjon.
ÉN úgy gondolom, ha a vadlétszám kevesebb lenne lehet csúnyán nézve egymásra, de anyagi vonzat nélkül elmennénk egymás mellett. (Értve itt a vadász, gazda viszonyt.)
Mint írtad, te csak a saját házad tájáról tudsz nyilatkozni, én is a sajátoméról.
Arról beszélsz, hogy megcsípte a szarvas a kukoricád szélét, sajnálom, de nekem a szőlőben 60%-os vadkárt okozott (a hely vadásztársaság mérte fel, még mielőtt belekötnél), szántóföldi kultúrában nem ritka a 100%-os vadkártétel.
Repcék, búzák tarra rágva már most.
2512 hozzászólás
Válasz Tóth Edit #1060. hozzászólásáraMi az a 10%?
Válasz Tóth Edit #1060. hozzászólásáraez hogy jött ki?
hány vadász van mo-n szted?
Számoljatok földtulajdonosok!5 millió hektárnak a 10%-a 500.000 hektár,amit nekünk kötelességünk felajánlani a vadászoknak.Ha ezt 300.000 Ft/ha-ral számoljátok,az 150 milliárd forint évente.Ez egy vadászra visszaosztva közel 1 millió forint .Ennyivel támogatunk mi földtulajdonosok minden egyes vadászt.
És ebben nincsenek benne az erdőtulajdonosok.
Itt is lelkendezett havernak az egyik vadász, hogy lőttek rókát a földjén(elég disznó és szarvas járta placc, pocok is van)... Mondtam neki, miért nem kérdezte meg, hogy a pockokat is kilőtték-e mellőle??? Vagy majd a vadász "úr" fogdossa meg? Ha meg redentint szór, akkor rosszul lesznek...
Válasz Kolláth Tamás #1056. hozzászólásáraA vadász olyan mint a juhász!Mindig a más terményén hizlal!
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraCsinálj egy kontroll parcellát és oszd meg velün ősszel az eredményt
valószínű a fajta tulajdonos többet foglalkozott ezzel mint a szie, mikor a tőszám ajánlást megadta...
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraAmikor az őzike, szarvas, dámvad, stb. a napraforgó 6-7 leveles állapotában leharapja a növény tetejét (persze nem eszi meg csak rág rajta és kiköpi)és a növény bàr életben marad de tol 5-6 virágot amiben csak liha lesz amit kifúj a kombájn vagy a tisztító az nem vadkár ugye? A nimród vadász újság és maguk felé brszélnek. Az ember meg vesse a méreg drága magot nekik.
És vadkárelhárító kerítést is csak engedéllyel építhetsz, még kontroll területed sem lehet...
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraPersze, én is olvastam, hogy a izé traktor meg annyira keveset fogyaszt, hogy mindig üres tankkal kell kimenni reggel, hogy amit nem fogyaszt el, és estig megmarad, az beleférjen a tankba...
Full ostobaság, nyilván úgy készült a felmérés, ahogy a fizető vendég kívánta.
De, akkor nézzük, lehet hogy idén volt ebben valami, hogy a kevés nagy tányér majdnem annyit hozott, mint a sok kicsi, de mi van akkor, ha jön egy jég, egy vihar, vagy nem ilyen száraz (és egészséges) évjárat van, hanem full mocsok esős.
Azt próbálják kimagyarázni, és megágyazni a készülő egységes vadkárfelmérési sztenderdnek, hogy bőségesen elégséges nézni betakarításkor, hogy (az egész éven tartó) taposás, legelés, rágás nem okoz kárt, nem okoz kiesést, a vadkár csak az, ami termés ott és akkor, a betakarítás előtt a földön fekszik, megrágva, betaposva a földbe, mert a félig lerágott kalászt/csövet "még felszedi a gép", azt jónapot, szépen ki fogják hozni, hogy a betakarított 21 mázsás tar búzába igaz hogy 40% a kár, de az csak 8 mázsa, mert ott akkor annyi látszik, csakhogy mire odaérsz, addigra már a termés kétharmada, amit még szögcsírába, bokrosodáskor, tejes éréskor lelegeltek, letapostak, annak már híre hamva sincs, de mivel az nem látható, és tessék lássék, kimutattuk, hogy a rágás inkább jót tesz a kultúrának, nincs is kár. Pedig mitől lett ez a tábla 21 mázsa, mikor a mellette, védett, ugyan azzal a technológiával meg 81. Nah, a különbség a vadkár, és nem hókuszpókuszok kellenek a felmérésre, meg egységes sztenderd, hanem meg kell nézni, hogy ahol nincs kár, ott mennyi a termés, azt learatni a táblát, lemérni, és osztani, azt és kidobta a gép.
Erről szól, nem másról.
Most olvastam a decemberi Nimródban a SZIE vadkárt szimuláló kísérletét napraforgóban (NK Neoma)
A korai károkozás (nyúl, őz) 50% tőveszteségig csak statisztikai veszteséget okozott a hozamban (1-2%), sőt a 20-40% ritkítás még hozamnövekedéssel is járt.
Minek kell akkor kétszer annyi tőszámra vetni, ha ez igaz? Kevesebb tővel nagyobb tányérok lettek.
Válasz vadriaszto1 #1049. hozzászólásáraHa megnézted a honlapot, látható, hogy beállítható a sötétben való üzemmód.
Éjszaka nem valószínű, hogy a ****k arra járnak és megtalálják, ha rejtve helyezik el.
Nem könnyen cipelnek el egy indítás képtelen, de még valamennyi kapacitással rendelkező akkut.
Elég a veszélyeztetett oldalon 200 méterenként elhelyezni.
A gazdák tapasztalata az, hogy kb. 150m sugarú körben hatásos.
Moderátor által módosítva: 2016-10-14 11:03:43
Válasz Fergis #1046. hozzászólásáraEgyik ismerős vadász szórója mellett kb 70-80 méterre helyezte ki a szövetkezet a riasztóját, tavaly egy csipogót, idén egy utrahangos riasztót. A szóróra ugyanúgy jártak a vadak (őzek, disznók, szarvasok)... nem zavartatták magukat cseppet sem. A szövetkezet területén sem lett kevesebb a vadkár megítélésem szerint, sőt a kihelyezett riasztó környékén volt a legjobban járt a terület.
Azt nem tudom riasztó és riasztó között van e különbség, de a vadak okosak, felmérik a helyzetet, a veszélyeket, és a rendszeres programozott riasztóktól nem riadnak vissza véleményem szerint.
A saját tapasztalatom szerint nem nyújtott az általam látott riasztó védelmet. Megszokták.
Válasz vadriaszto1 #1048. hozzászólásáraÖrülnek a .... ingyen aksinak, hangszórónak!)
Arról nem is beszélve, hány db. kellene belőle csak egy 20ha-os táblába.
Moderátor által módosítva: 2015-10-28 15:20:19
Válasz csoppika #1047. hozzászólásáraA kép lemaradt, de itt a cím:
http://vadriasztas.webnode.hu/
Válasz csoppika #1047. hozzászólásáraHa van egy hangszóród, akkud, arról egy szezont működik és ez a legolcsóbb.
Válasz Fergis #1046. hozzászólásáraSzerintem ezt is megszokják...
Sziasztok
Ezt próbálta már valaki?
http://www.agroinform.com/halaszat_vadaszat/a-vadak-igazi-ellensege-nem-a-vadasz-23851
Válasz erdőmérnök #1039. hozzászólásáraÉn midig látok szarvast is disznót is a kukoricámban,vagy rosszul látok?
Válasz benducino74 #1042. hozzászólásáraKaptál egy e-mailt!
Válasz benducino74 #1042. hozzászólásáraEzt le kell írnod, és ajánlva elküldeni a vt-nek.(egy példányt tarts magadnál. Valamint a levélben kérd az álomány gyérítő vadászatot! És kérdezd meg őket, hogy mit tartanak részedről fontosnak, a vadkár elháritásban való részvételedről.
E mellett vedd fel a kapcsolatot a területileg illetékes vadásszal, és kérd az előzetes vadkár becslést. Ekkor már meglátod, hogy állnak az ügyedhez, és e szerint kell megtenni a következő lépéseket5. (mindenről legyen másolatod, levelekről vadkárbecslési jegyzőkönyvről, stb)
Válasz Márk_ #1038. hozzászólásárakétféle szag riasztó. és mozgásérzékelős hang és fény riasztókkal próbálok védekezni.
Ha valakinek volt már dolga vaddisznóval az tudja, valójában egyik sem ér semmit.A disznó az élelméért, és az életéért mindent megtesz, okosan, figyelmesen, körültekintően viselkedik. És persze megszokja azokat.
Az armacol szagát 4 napig éreztem magamon, pedig kesztyű...stb... a disznó pedig a nyomok alapján pont a riasztóval átitatott szivacs mellett szalad be.
Köszönöm a segítséget, igazából A TOVÁBBI ELJÁRÁS MENETE érdekelne a vadkárommal tekintetben.
Ha időm és energiám engedi éjszaka (ha nincs vadász) körbejárom a területet, hallgatózom, és próbálom védeni. De sajnos ha észlelek is disznót benne, a sűrű kukoricában odébiszkol, majd sunyin megfekszik.
Hallgatózhatok és kergethetem órákig a 4 ha os területen, ki nem szalad csak megbújik csendben.
Túl sok a disznó.
Volt hogy egy egész konda jött, volt koca a malacaival, volt szóló kan is... váltózó, de sajnos folyamatos.
Válasz benducino74 #1037. hozzászólásáranincs más hátra legyél te a vadász nálunk most 3 vadász lett eddig egy sem volt a faluba,igaz itt tényleg nem sok disznó van(alföld,erdő sem nagyon max 2-3 hektáros) de idén már 8 disznót lőttek,és örömmel mennek ha valaki disznó nyomot lát azt kilövik nekem a 7 hektáros kukoricába 3 lest vittek,1nagyot és 2 süldőt ki is lőttek,még vetés után azóta csak az őzek barmolnak,azt meg riasztó pisztollyal szoktam zargatni.
ők valóban kedvtelésből vadásznak nem ugy mint az úrak.. 
No és te vadásznak, erdésznek vagy gazdának tartod magad????
Válasz b.Szabolcs #1035. hozzászólásáraZalai vadkár nincs! Elfogyott a vad, lelőtték az utolsó vaddisznót is, szarvast meg már rég láttak errefelé........mondják a vadászok!
Válasz benducino74 #1037. hozzászólásáraTe milyen vadkár elhárítási módszert alkalmazol,alkalmaztál?
Válasz Diesel Tibor #1036. hozzászólásáraMegtörtént.
Heti 2-3 alkalommal kint ül pár órát.
ennyivel nem lehet eredményt elérni....sajnos.( volt hogy lőtt egy disznót éjszaka, reggelre ezután mégis benne jártak)
Sok a disznó a környéken... és okosak is.
A hét minden napján , minden éjjel nem tudják őrizni a termést. Sokat kell még kint töltenie a kukoricának.
Ezért kérdeztem, van e teendőm a vadkár jelzésével kapcsolatban.
A területnagysághoz képest nagy a kár sajnos.
Válasz benducino74 #1034. hozzászólásáraKeress már meg egy helyi vadászt
Sziasztok!
Zalai vadkárral érintett gazdákat keresek.
4 ha kukorica ültetvényem van. kb 1 hónapja jeleztem írásban a vadásztársaságnak, és kértem segítségük, együttműködésük a vadkármegelőzésben. Jeleztem egyúttal, hogy mily módon kívánok védekezni.
Megjelentek a disznók a területen, és mára kb 1/2 ha-t letaroltak!
A terület nagyságához mérten jelentős a kár, siralmas a látvány!
Mi a teendőm ezután?
Kinek kell jeleznem a vadkárt?
A jegyzőnek?
Mikor kell jeleznem? most a megjelenésekor, vagy csak betakarítás előtt (már ha marad mit)?
Nem jártam még hasonló cipőben....
Köszönöm.
Sziasztok.Itt a fórumon olvastam a multkorában egy ötletet őzriasztásra konkrétan öblitőszerrel.Ma kihelyeztem a cuccot egy kb.2ha-os napraforgó táblán,eléggé őzjárta hely, majd meglátjuk.Egyábként a táblán friss őznyomot és turást láttam, a tavaly elhullott kukorica csöveket turta ki de a naprához/egyelőre/hozzá sem nyult,pedig jól bejártam a táblát, egyetlen rágottat sem találtam.Vagy még tul kicsi neki?
Válasz #1031. hozzászólásra
Nagyon bíztatóak az utolsó sorok, de ha megengeded -s ha nem igazából akkor is- inkább majdan az eredmények realizálódása után nem keres az ember ellenséget.
papíron nagyon szépen hangzik sokminden, és valóban szép is volna ha a 3d világban is annak megfelelően történnének az események.
de a vadászokkal/vadgazdálkodókkal/vadkárbecslőkkel szembeni bizalmatlanság nem úgy született hogy páran unalomból kitalálták. Senkinek nem érdeke a szélmalomharc. Senki sem unalomból rohan a pénze után. Maradjunk meg a hideg valóságnál , ami az volna hogy ok nélkül ezen a világon még semmi sem történt.
Hozzátartozik az is hogy hajlamos az ember általánosítani kellő számú negatív élmény után. A rossz szájízt pedig sokkal nehezebb eltüntetni senemmint előidézni.
Bízok benne hogy idővel kezelődik a kérdés, és megbecsült szakma lesz a vadgazdálkodás, csakúgy mint a vadkárbecslés és a vadászat.
Teszem ezt annak ellenére hogy jelen pillanat ez még kilátásba sem tehető.
Válasz #1030. hozzászólásra
Kedves Ged!
Az általad megosztott protokoll még csak tervezet és sajnos annak sem a végleges verziója, melyet bölcsnek nem mondható módon szétküldtek a köztudatnak... Ez sajnos jellemző....
A bevezetőd viszont nem helyénvaló és a valóságtól nagyon messze áll. Leírom mire gondolok:
Személyesen, barátként is jól ismerem a protokoll készítőit és magam is ezt a tevékenységet végzem. Mi már többedmagunkkal egységes módszerek és irányelvek mellett dolgozunk jó néhány éve. Mint szakértők mindíg két (legtöbbször ellenérdekű) fél közt állunk és az a munkánk, hogy objektív alapokon (és kizárólag azokon)nyugvó, a valóságot hűen tükröző szakértői véleményeket adjunk. Természetesen az igazság az egyik fél érdekeivel, esetleges vágyaival nem fog találkozni... (nem lehet egyszerre mindkét félnek igaza). Ebből adódóan két végeredmény, konklúzió fog születni... vadászokkal szimpatizálók vagy éppen gazdabérencek leszünk....(attól függ kinek nem kedvez a végeredmény).
Én úgy gondolom ez nem helyénvaló és nem tisztességes! Érdekes módon legnagyobb számban a gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozások ragaszkodnak a munkánkhoz gyakran kizárólagossággal....! Jóval többször sütik ránk a "gazdabérenc" jelzőt, mint a vadászokkal szimpatizánst... hmm, az igazság biztos odaát van...
Az igazság az, hogy mindannyian vadászok vagyunk és ugyan nagyon ritkán és csak korlátozottan, de vadászunk is, de ELSŐSORBAN szakértők vagyunk, akiknek a szakmai munka és a több éves, évtizedes szakmai munkánk, elismertségünk a fő iránymutató az életünkben. Amikor nem a mezőgazdasági szántókat, meg erdősítéseket járjuk, akkor azon dolgozunk, hogy javítsuk és egységesítsük AZT a rendszert és állapotot, mely elsősorban a gazdáknak, de a vadászatra jogosultaknak is, bizonytalan és átláthatatlan káoszt teremt.
Az egységes protokoll csupán az ügyeskedőkre jelenthet veszélyt, tehát szerintem nincs miért aggódni....!
A fenti sorokat nem bántásnak vagy kötekedésnek írtam, csak szeretném, ha végre elgondolkodnánk egy kicsit azon, hogy ne mindenhol az ellenséget keressük... Én bízom benne, hogy az új szabályozás biztonságot hoz a vadkárban érintett feleknek és senkinek sem kell a jogos pénzére várni és annak kifizetése biztosított alapokon fog nyugodni. Így lesz termelési biztonság mindkét érintett ágazatban.
Vadkárbecslés módosító javaslat szvsz. bőven vadászokkal szimpatizáló szakértők tollából.
Egységes Mezőgazdasági Vadkárbecslés Protokollja
Válasz #1027. hozzászólásra
Megtaláltam a hibát.. a http:// nem kell elé és azt a weblap tette bele automatikusan....
Bocs.
Válasz #1027. hozzászólásra
Üdv.
A hírek menüpontban van a beszámoló és ott vannak az előadások is. Nem tudom miért nem működik a link?!?
Válasz #1026. hozzászólásra
Helló.
"Az előadások megtekinthetők, letölthetők"
Honnan és hogyan ?
A link nem működik.
A http://www.mvszoe.hu/konferenciak oldalon nem találok letöltést az előadásokról,csak programot.
Termelőként érdekelne a téma.
Érdekesség kedvéért, akit érdekel a téma...
Szakértői módszertan, dokumentálási kötelezettség, vadkármegelőzés a szakértő szemével...Országos Vadkárszakértői Mesterkurzus
Az előadások megtekinthetők, letölthetők...
Válasz #1024. hozzászólásra
Köszönöm a pontosítást, ezek szerint sikerült végre egyértelműbben megfogalmazni. Azonban még most is a vadásztársaság érdeke a szakértő bevonása nélküli megegyezés, legalább a szakértői díjat meg tudják fogni, ha nem irreális a gazda követelése. Mondjuk ez a 30-40Eft csak ilyen kis társaságnál lényeges mint a miénk.
Válasz #1023. hozzászólásra
Az általad beidézett jogszabály már nincs hatályban, korábban az 1996. évi LV. törvény 81.§ (6)pontja tartalmazta ezt a kitételt, mely már hatályosan így szól:
"Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja."
Tehát az eljárás költségeinek viselése is az egyezség tárgykörébe került. Érdemes, még az eljárás elején mindjárt felkérni a másik felet, hogy viselje a költségek felét, ha erre nem hajlandó, akkor egyezség sem lesz... Ebben az esetben érdemesebb közjegyzőhöz menni, mert ott minden öltség "perköltség" lesz és az általad is említett módon a Pp. szerint a "vesztes fél" fogja megfizetni.
Válasz #1018. hozzászólásra
Ha nem írnak alá semmit, egyből a jegyzővel kell kezdeni. A saját területedre ill. bérleményedre azt teszel ki amit jónak látsz. A szórót, sózót megmutatod a vadkárszakértőnek, jegyzőkönyvezteted. A leseidet szintén jegyzőkönyvezteted. Lehetséges hogy Neked kell megelőlegezned a szakértőt, de utána úgyis visszakapod a pénzed, amennyiben bármennyi vadkár megállapításra kerül. A vadkárszakértőről így szól a törvény: "A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás - ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is - költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni."
Polgári perrendtartás kimondja: "Fő szabályként a bíróság dönt a perköltség viseléséről. Ennek során a pervesztes felet kell köteleznie a perköltségek viselésére."
Ha bírósági eljárás nélkül fizetnek vadkárt, az még nem közös megegyezés! Ne hagyd magad!
azt tapasztalatból tudom hogy amikor már avval jön valaki hogy az erdészeti munkák zavarják ki a vadat az erdőből akkor ott sumákolás van.
a vaddisznó nagyon okos állat.
igazából azt lehet mondani hogy lenyűgözően okos.
ráadásul már megszokta az ember közelségét.
ameddig megy a traktor addig nem szalad el, akkor "kocognak" odébb amikor megáll a gép.
a vadnak az erdőben a helye, ez is tiszta sor.
ami viszont nem tiszta sor amikor kizabálják a makkvetést. öreg tölgy hagyásfákat próbálom alávetni de sikeretelenül. persze nem kéne túlsokáig figyelni rá ahhoz hogy a disznó ne akarja megenni.
az őzekkel sem az a gond hogy az erdőben vannak. ott a helyük.
amivel gond van az az, amikor még a frissen ültetett hektárszámnyi erdőben a frisshajtásokat legelik, holott volna bőven más is. de ez nekik kényelmes.
csak addig kell a felújításról kitessékelni őket ameddig a szája alól ki nem nő a csemete, utána csak jó ha bemennek.
a bosszantó az hogy működhetne együtt a vadásztársaság és az erdészet és a mezőgazdálkodás. érdekes hogy a földművesekkel tudok dűlőre jutni, a vadgarázdákkal meg nem.
volt egy erdőrész ami határos mezőgazdasági területtel, de a szélében kihaltak a fák.
pótlásból megmaradt csemetét gondoltam oda elhelyezni hogy a talajtakarás megmaradjon, értelemszerűen a földműves a saját területét maximálisan ki akarta használni , mégis egy közös bejárás alkalmával sikerült elsőre megeggezni hogyha én elültetem oda a csemetéket, akkor vegyszerezéskor kihagynak egy sávot hogy nehogy a gyomírtó kinyomja a csemetét.
de ugyanígy, szintén határos terület, a fák ágai átlógtak és verték a traktort. semmibe sem került egy magassági ágvágóval kimenni és lecsapni azt a pár ágat ami útban volt neki.
vadgarázdával is ilyen fajta egyességre jutni gyakorlatilag lehetetlen.
ha szépen kérik őket hogy itt meg ott kéne figyelni mert látszik a vad nyoma, és a kár is, akkor mindíg azzal keuzdik hogy hát ők nem tehetnek semmit, ez nemis az ő dolguk, különben sincsen vad. és ha lenne akkoris mi (vagy épp aki szól) az kergeti ki az erdőből.
biztosan van ahol több sütnivalóval állnak a dologhoz, de alapvetően rettenetes a helyzet mindenhol ahol megfordultam.
túlsok a puskás ember és túl kevés a vadász.
hegyvidéken ahol állami erdő és vadgazdálkodás folyik jártam, ott spec a bontóvágást követően egyből feltudják húzni a villanypásztort.
nálunk meg volt olyan hogy bekerítettek úgy friss ültetést hogy belezárták a vadat.
értem hogy nem azt csinál a vadász amit csak akar de azért érződik erősen az az igazi sz*rok bele hozzáállás.
egyetlen dolgot szeretnek, külföldivel lövetni meg hajtani.
az, persze nem űzi ki a vadat a szigetekről amikor egyik sarkától a másikig üldözik.
Válasz #1019. hozzászólásra
Ez teljesen így van sok v.t nál nincs egyáltalán "vadgazdálkodás".
kényelmesek csak a szóróra hagyatkoznak stb.
sok v.t nál már nincsenek v. kevés az az igazi vadász ember sok a góré és amikor kedvük van vagy épen egy "komoly" ember jön vadászni akkor meg jelenek,mert ők a vadászok.
Csak meg jegyzem most van 5,5 millás vad által okozott kár perem a bíróságon.
Ismerek olyan v.társaságot komolyabbak pl veszélyezettet időszakban éjjel -nappal kintvannak
És a legfontosabbat majdnem elfelejtettem!!! 50ropi ha kocát lelövöd!!! 1értelmű a cél, minél több vad annál több pénz!
Sajnos én olyan területen gazdálkodom ahol 2 vadásztársasággal vagyok "kapcsolatban"
. Mindkét részről azt mondják "irtsuk ki szegény vadat?" Erre azt szoktam mondani SZABÁLYOZNI A LÉTSZÁMON! A helyzet az ,vaddisznót bármennyit ki lehetne lőni csak nem ajarják!!! Miért nem???? Hát azért mert ha jön a vendégvadász ,aki jó pénzt fizet a kilövésért szegény ne hogy több napig járja az erdőt amíg lelő 1 vaddisznót! Mert ha sok van ,kiül aznap lő 1 vadsertést, fénykép, pia, fizet ,elmegy! De ha rendesen lenne szabályozva a vadlétszám ,több napig kellene bóklászni az erdőben , mire 1általán látna v.mit! És az a vt-nek nem érdeke!
Válasz #1015. hozzászólásra
Nem írnak alá semmit. Sőt ígérgeti, hogy ő állítja fel a villanypásztort, amiből soha semmi nincs. Nekem nem engedi keríteni. vadászati naplót szépen megírják, csak ki se mennek, sőt a 2 saját lesemet is elvitték máshova. Szórót nem a termőföldtől távol, hanem 100m-re alakítják ki. A lestől 50m-re sót helyeznek ki, a vetésbe. Vadkár szakértőt a termelőnek kell állnia, ha nem születik egyesség legfeljebb évek múlva kapja vissza az eljárás lezárta után. Ha közös egyezséggel zárul az eljárás, minden saját perköltség a termelőn marad.
A lényeg, a Ti vt.-tek valszeg jól teszi a dolgát, erre meg sajnos más a szitu.
Válasz #1013. hozzászólásra
Le kellene már szállni a szegény vadászokról. Ahhoz, hogy beléphess egy társaságba ahol létszámkorlát van, a helyetted kilépőnek fizetsz 1-2M forintot csak azért hogy átadja a helyét (nagyvadas területen). Emellé a vizsga, kb. 200E, a fegyver+távcső 2-4-600E pénztárcától függően, aztán az évi kb. 100E tagdíj, jármű, akkor még vegyek etetőanyagot. Tehát az 1-2M még óvatos közelítés. Tudom, tudom nem volt kötelező. A család beleegyezett, anyagilag tőlem kisebb pénzű emberek is bevállalják. A megoldás? Jó kérdés. Most akarják a vadászati törvényt módosítani hogy a vt-k nagyobb teret kapjanak, a vadászati idényeket is módosítani akarják. Most akkor majd kapunk az állatvédőktől..
Válasz #1014. hozzászólásra
Mi 400 mázsa szárított kukoricát vettünk + hoztak ey csomó ocsút(azaz szemetet) a 2014-15 idényben.. ezenkívül még minden tag magánszórót tart fenn ahol a saját érdeke az etetés.
Válasz #1012. hozzászólásra
Jegyzőkönyvet kell felvenni és aláíratni vele hogy nem járul hozzá a villanypásztorhoz. Minden olyan intézkedésről ami vadkárelhárítással kapcsolatos, naplót kell vezetni, ha a vt. szívódzik, fényképes dokumentálással. Ha kell vadkárszakértőt kell kérni a jegyzőtől, akár többször is, azt a vt. fizeti törvény szerint. A vadászati naplót be kell kéretni és a vadkárosított területek fokozott védelmét meg lehet állapítani a kiülések számlálásával (magyarul hogy védték-e vagy sem). Ha nem lehet velük érdemben beszélni, a jegyzőn keresztül fel lehet szólítani. Oda kell figyelni a gazda törvényi kötelezettségeire (les állítási engedély, védőtávolság ahol lövés tehető még mielőtt a vad beváltana a vetésbe), stb. Meg kell próbálni együttműködni, nem anyázni ha nem muszáj. Ha muszáj, akkor persze lehet..
Válasz #1009. hozzászólásra
A vt. szándékosan kevesebbre becsüli a vadlétszámot. Ez után úgy simlizik ahogy akar. Hatalmas összegek vándorolnak vt. tagok zsebébe. Rendes vadetetésre persze nem futi.
Válasz #1005. hozzászólásra
Szinte már a sírás kerülget, hogy szegény vadászok mennyire is le vannak terhelve, egyszerűen már nincs is idejük élni, a sportjuk miatt.
Ezt az 1-2 milliót kicsengetem, ez miből is tevődik össze?
Mindig jöttök ezzel az "óriási" számmal de senki nem tudja megmondani, hogy mire is kell kifizetni ezeket a milliókat.
Folyamatosan azt szajkózod, hogy rettentő sok pénzt kell kifizetni vadkárra. Te mint vadász miben látod a megoldását annak, hogy a vad által okozzot kár 5-10% közelébe szorítódjon.
ÉN úgy gondolom, ha a vadlétszám kevesebb lenne lehet csúnyán nézve egymásra, de anyagi vonzat nélkül elmennénk egymás mellett. (Értve itt a vadász, gazda viszonyt.)
Mint írtad, te csak a saját házad tájáról tudsz nyilatkozni, én is a sajátoméról.
Arról beszélsz, hogy megcsípte a szarvas a kukoricád szélét, sajnálom, de nekem a szőlőben 60%-os vadkárt okozott (a hely vadásztársaság mérte fel, még mielőtt belekötnél), szántóföldi kultúrában nem ritka a 100%-os vadkártétel.
Repcék, búzák tarra rágva már most.