Válasz gcastle #7061. hozzászólásáraVan iyennek az őse itt a faluba, előre fizetsz akkor elhozom talán.
Évi 30 hektár kukoricát szeretnék vetni az idők végezetéig.
Válasz Radocz #7053. hozzászólásáraszia! ez nem a RAD elsőváltozata, ez egy amazone vetőgép alá épitett vontatva szállitható vázra épült 10 kapás rendszer.
nekem a vetőgépem most is amazone rendszerű, faiskolai gördölücsoroszlyás kivitelűt és bármilyen, merev és rugóztatott csoroszlyás kivitelt meg tudok csinálni. most épp makkveőgép a projekt
A direktvetés egyik legfontosabb eleme az elővágó tárcsás csoroszlya a vastag szármaradványos földben. de ha nem akkor is valami éles vágóorr kell hozzá, hogy ne összegyüjtse, hanem inkább elvágja azt.
gondolkodtam egy különleges kialakitású vetőcsoroszlyán ami nem ékben helyezi el a magvakat, hanem egy kehelyben ahol nagyobb helyük van a gyökérzet kifejlődésére.
a képen a csoroszlya orra amerikai gyártmány a techno till modelhez illeszkedik. természetesen hazai körülmények között is legyártható hasonló kivitelű egység a megfelelő kialakitású kapaszárhoz integrálva.
Mivel mi csutkás földbe nem vetünk gabonát, így ha összehúzza a csutkát nem is akkora tragédia.
Mi volt gond a megrendelő és a gyártó közt?
Ha nem publikus jó lesz privátban is.
Válasz Bigiboy77 #7042. hozzászólásárapedig az erősebb, mint a filmbéli és kisebb a mozgástere is. mégis nagy előszeretettel alkalmazzák a változatait ejtőcsöves direkt vetőgépeknél
Atom-Jet hogyan is dolgozik a direkt vetőgép, flexibilis szárakkal? miveldirekt vetésről beszélünk nincs előmunkálat a talajon, ekkora kilengései vannak a kapaszáraknak, ha merev kapákkal gondolkozunk, vajon hányszor szakadhatna el a nyírócsavar ilyen jellegű terhelés mellett?
Válasz Dave #7036. hozzászólásáraszia! nos bizonyos elemei készültek csak nálunk, Attila rendelte a csoroszlyát amerikából, természetesn megfelelő szerszámmal egy megfelelően kapcsolódó kapaszárhoz, lehet gyártani hasonló felépitésű csoroszlyát.
Válasz Bigiboy77 #7035. hozzászólásáraszia! mivel rozsdamentes a cső a csoroszlya hátsó felében , igy a folyékony mütrágya sem okoz gondot a szerszámban, természetesen fix kapaszárral is megoldható a történet.ami kedvezőbbé teszi a kialakitását.
Válasz JOSEY #7034. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Én azt hittem te gyártottad le, mert ezt így nem éri meg megvenni. A rad csoroszlya fele ennyibe kerül. Lemásolni nem lehet, hogy olcsóbbra jöjjön ki?
Válasz JOSEY #7034. hozzászólásáraSzia, engem is erdekel az ara. 32 db-ot szeretnek, valamilyen fix kapaszaron. Ha van vmi otleted a kapaszarra akkor annak is ird meg az arat (ide is mehet a kep rola.)
Ha jol latom e olyan, hogy kozepre megy a vetomag, oldalt meg mutragya. Folyekony mutragya is mehetne?
Mert itt az sekelyebbre megy....
Válasz .Szabi. #7026. hozzászólásárailyet rendelt,elővágó tárcsa nélkül ez a változat annyit tud pontosan mint egy rugókaros grubber. nem volt lehetőség semmilyen tesztre, ennél erősebb kapát meg már nem lehett volna alkalmazni mert kilógott volna a csoroszlya környezetéből, az amerikai ennél vékonyabb konstrukció különben és az jól dolgozik
Válasz Berente Antal #7030. hozzászólásáraNem a neten találtam, hanem voltam a Dr Nagy János előadásán és ott láttam.
Egy precíziós gazdálkodással foglalkozó projekt megnyitó előadásán.
Akik jártak nálam tudják, hogy Horsch párti vagyok. Gyakorlatilag mindenben amit gyártanak kivéve a szemenkénti vetőgépeket - és ezt nem félre érteni nem hivatalból nem kedvelem .
Ez a vetőgép azonban egy ideális alanya annak, hogy egy nagyon jó gépet lehessen belőle csinálni.
Masszív Horsch váz , központi műtrágya tartály stb.
Minden PP finomságot rá lehet építeni mert ezeken a vetőgépeken Kinze vetőkocsik vannak.
Mindent rá lehet építeni amit a PP gyárt.
Még én magam is meginogtam, hogy el kellene adni a frissen vásárolt 12 soros JD 1770NT CCS-t és ezt megcsinálni inkább .........
Válasz boery #7028. hozzászólására"a Debreceni Egyetemen már a '70-es években végeztek olyan kutatásokat ami a tőtáv egyenletesség hozamra gyakorolt hatásait vizsgálta."
esetleg linket kérhetnék?
Válasz Radocz #7020. hozzászólásáraEz az én fogalmai szerint nem vetőelem , hanem egy gabonavetőgép csoroszlyája .
Ez egy NI-Till csúszó csoroszlya -biztosan jól működik abban a közegben amire tervezték, de a mélységtartás hiánya miatt teljesen alkalmatlan szemenkénti vetőgéphez.
Vetőelemnek a szemenkénti vetőgépek azon részegységét nevezzük amely azért felelős , hogy a magok egyenletes tőtávolságra és egyesével kerüljenek elosztásra, kihagyások és duplázások nélkül.
A RAD vetőgépet nem ismerem ezért arról nyilatkozni nem tudok.
Válasz Feri #7018. hozzászólásáraSemmi gond értem én , de azért itthoni tapasztalatok alapján elég nehéz amerikai dolgokról következtetést levonni.
Magyarországon a legismertebb amerikai vetőgép az IH Cyclo 400-as és 800-as típusa. Ezeket a gépeket a 80-as évek elejétől gyártotta liszensz alapján a mai Kühne gépgyár ( akkoriban a Rába része volt ) . Ezekre típusokra valóban igaz az a megállapítás amit tettél , azonban már a Case IH ( ma CNH ) sem gyárt ilyen vetőmag adagolóval vetőgépet már nagyon rég óta.
Érdekesség, hogy a Debreceni Egyetemen már a '70-es években végeztek olyan kutatásokat ami a tőtáv egyenletesség hozamra gyakorolt hatásait vizsgálta. A megállapításait azonban az utóbbi évekig neonagyon propagálták széleskörűen , az utóbbi időben került elő , hogy bizony ám ők ilyet csináltak . Érdekes miért kellet 40-évnek eltelni , hogy ezeknek eredményeit szélesebb körben is megismerhessük.
Válasz VMisi #7019. hozzászólásáraPedig kacérkodtam az ikersorral,mert júeszében öntözöttbe pár éve az tudta hektárra átszámolva puliszkából a legtöbbet, nézegettem is Mono Twin Row-t, ami amcsiban fut, Azuritot, Arbos=Mattermacc-ot, usw... Aztán nem győzött meg egyik sem igazán, pedig adott tőszám mellett a tőtáv nyújtása nem hülyeség. Nekem repce gabona sortávban tudott a legtöbbet!
Válasz gcastle #7017. hozzászólásáraBoery-től én is ezt kérdeztem a talin, és azt mondta, hogy nem tudják jól szinkronizálni az ikersoroknál a megfelelő tőtávot. Ha ez nem megfelelő pedig, akkor az inkább káros mint hasznos.
Válasz boery #7014. hozzászólásáramegállapitásaim,a magyar mezőgazdaságban az elmúlt 4o éve használt vetőgéptipusokra vonatkoznak,a magyar igényeket szolgáló eszközöket súlyoztam.
egyébként amit irtál igaz,5 évente cserélem ,és nem csak a szemenkéti vetögépemethanem a gabona vetömet is. Azt,hogy a csemegekukoricát,naprát ,normál kukoricát,repcét,szóját,cirkot egy géppel el tudjál vetni és ne keljen több gépet tartani alaposan szét kell nézni a választékban.
Idén maximával valamit csinálni kell mert tavaly már elég pontatlan munkája volt, minden bizonnyal a középen bekopott furatos vető tárcsák és a forszírozott vetési sebesség ami ezt okozta szóval kap új garnitúra tárcsákat és nem fogunk 10.5-el húzni hanem csak 8kmh-val.
Viszont hosszabb távon ezt is cserélni kellessz majd és akkor spéci műszernek kell majd ide kerülnie.
Válasz Feri #7013. hozzászólásáraEzt rosszul látod, nem tudom honnan szeded a megállapításaidat, de tévesek.
Az Észak Amerikai piacon is legalább olyan fontos az egyenletes tőtávolság mint Európában sőt hanem fontosabb. Az Észak Amerikai gyártók kezdték el használni a magegyenletesség és tőtáv egyenletesség mérését a szemenkénti vetőgépeken ( Singulation, Spacing ). Az Európai gyártók többsége még mindig az átlagokon alapuló tőszám mérésnél tart .
A vetőkocsik robosztussága azért kell mert egy vetőgépnek meg kell állja a helyét nem csak a hagyományos művelésben, hanem a no-till-ben is.
Az is igaz, hogy technológiailag sokkal előrébb tartanak mint mi itt európában - nem véletlenül náluk dől meg a világcsúcs is ...
A hazai rekorderek jó ha elérik az USA átlagot, persze sok minden más ott ami miatt ez így alakul.
Egy amerikai famert ha megkérdeznek melyik a legfontosabb gépe akkor jó eséllyel a vetőgépét fogja mondani ....
Kevés olyan új vetőgép van ami úgy kezd majd vetni ahogy kijött a gyárból, mert a legtöbben felszerelik ilyen olyan kiegészítőkkel ( attachment ) . Rengeteg ilyen kisebb nagyon cég van a piacon és az, hogy megtudnak élni az azért van mert az amerikai farmernek a legfontosabb a jó vetés és ezért hajlandó áldozni és kilépni a megszokásoktól.
Itthon egy-egy "jól menő" gazdálkodó 5 évente lecseréli a traktorát , de a munkagépeit beleértve a vetőgépet is már sokkal ritkábban .
Persze tisztelet a kivételnek.
A piacok is nagyon másak az unió ellenére európa még mindig nagyon töredezett és rengeteg kis gyártó van a vetőgép piac is sokkal több szereplős mint az észak amerikai.
Nagyon nehezen tud az egyik kontinensen sikeres cég átütő sikert elérni a másik kontinensen és ez nem feltétlenül azért van mert az adott termék nem jó arra a helyre, hanem azért mert nagyon nehéz a megszokottságot áttörni.
Válasz boery #6998. hozzászólásáraNem akarom leirni az amerikai vetőgépeket,de ott az volt inkább az elvárás,hogy a kocsi robosztússága révén legyen jó a mélységtartás. Ahol böven 80000tö/ha felett vetnek a tőtáv pontossága nem lényeges,és nem is ebbe az irányba fejlesztettek.
Nálunk az elvárás pl.napra vetésénél,repce vetésénél egészen más mint odaát.
8262 hozzászólás
Válasz gcastle #7061. hozzászólásáraVan iyennek az őse itt a faluba, előre fizetsz akkor elhozom talán.
Évi 30 hektár kukoricát szeretnék vetni az idők végezetéig.
Válasz Sötét Paraszt #7060. hozzászólásáraEZ!
Amúgy mekkora területre, milyen növényhez? Mert cimboránál kverne-kukorica, mono-napra...
Ezek közül melyiket inkább?
https://hg.axial.hu/precizios-vetogep/monosem-ng-plus-6-0091-17-810.html/hu
vagy egy ilyen:
http://www.ketkata.hu/KvernelandOptimaHD6soros
Válasz Tobszi #7058. hozzászólásáraEzeken egy 4 centis "gruberkapa" van, elég távol van attól amit beraktam.
Válasz kis Zombi #7057. hozzászólásáraLétezik
Ilyet látott már valaki ? Gyárinak tünik.
Válasz JOSEY #7054. hozzászólására
RAD-ot Kaszás Gellért gyártja.
Az Ukrán-t meg MF-es vásárolta, és dolgozik vele.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=19&v=ztoWZaIGIv8&feature=emb_logo
https://www.youtube.com/watch?time_continue=19&v=ztoWZaIGIv8&feature=emb_logo
És Ő meg van elégedve vele.
Netparaszt is meg van elégedve a RAD vetőgéppel.
Van-e még valakinek tapasztalata?
Nagyoknál a Horsch. Arról van több tapasztalat is.
Válasz JOSEY #7054. hozzászólására
ilyen lenne a magágy sora
Válasz Radocz #7053. hozzászólásáraszia! ez nem a RAD elsőváltozata, ez egy amazone vetőgép alá épitett vontatva szállitható vázra épült 10 kapás rendszer.
nekem a vetőgépem most is amazone rendszerű, faiskolai gördölücsoroszlyás kivitelűt és bármilyen, merev és rugóztatott csoroszlyás kivitelt meg tudok csinálni. most épp makkveőgép a projekt
A direktvetés egyik legfontosabb eleme az elővágó tárcsás csoroszlya a vastag szármaradványos földben. de ha nem akkor is valami éles vágóorr kell hozzá, hogy ne összegyüjtse, hanem inkább elvágja azt.
gondolkodtam egy különleges kialakitású vetőcsoroszlyán ami nem ékben helyezi el a magvakat, hanem egy kehelyben ahol nagyobb helyük van a gyökérzet kifejlődésére.
a képen a csoroszlya orra amerikai gyártmány a techno till modelhez illeszkedik. természetesen hazai körülmények között is legyártható hasonló kivitelű egység a megfelelő kialakitású kapaszárhoz integrálva.
a RAD nem ukrán hanem vajdasági gyártmány.
Válasz JOSEY #7022. hozzászólásáraEz a RAD első változata?
Mivel mi csutkás földbe nem vetünk gabonát, így ha összehúzza a csutkát nem is akkora tragédia.
Mi volt gond a megrendelő és a gyártó közt?
Ha nem publikus jó lesz privátban is.
Ehhez képest a RAD milyen változtatást kapott?
Ismered-e az ukrán vetőgépet?
Arról van-e valakinek tapasztalata?
Válasz JOSEY #7051. hozzászólásáraennek az alkatrészeinek nagy hányada hardoxból készült, aa kopótalp páncélozva, a cső ko36, és nyomórugó
Válasz endypapa_20120 #7047. hozzászólására
bocsánat, én erre gondoltam
Válasz JOSEY #7049. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz endypapa_20120 #7048. hozzászólásárakomplett 2013-ban volt 55.000Ft+áfa plusz a csoroszlya orra, ugy tudom, hogy 30.000Ft+
Válasz JOSEY #7046. hozzászólásáraMibe kerül egy ilyen rugós szárú csoroszlya?
Válasz JOSEY #7046. hozzászólásáraMibe kerül egy ilyen rugós szárú csoroszlya?
Válasz JOSEY #7044. hozzászólására
Válasz JOSEY #7044. hozzászólásárana dejó, szemüveg nélkül nem igazán láttam, ez nem az a gép
Válasz Bigiboy77 #7042. hozzászólásárapedig az erősebb, mint a filmbéli és kisebb a mozgástere is.
mégis nagy előszeretettel alkalmazzák a változatait ejtőcsöves direkt vetőgépeknél
Válasz Bigiboy77 #7042. hozzászólásárapedig az erősebb, mint a filmbéli.
Válasz JOSEY #7041. hozzászólásáraSzep kilengesek, de nem oldalra! Annak a kapaszarnak amit belinkeltel (2013 bol) van kilengese oldalra is....
Atom-Jet hogyan is dolgozik a direkt vetőgép, flexibilis szárakkal? miveldirekt vetésről beszélünk nincs előmunkálat a talajon, ekkora kilengései vannak a kapaszáraknak, ha merev kapákkal gondolkozunk, vajon hányszor szakadhatna el a nyírócsavar ilyen jellegű terhelés mellett?
Válasz Dave #7036. hozzászólásáraszia! nos bizonyos elemei készültek csak nálunk, Attila rendelte a csoroszlyát amerikából, természetesn megfelelő szerszámmal egy megfelelően kapcsolódó kapaszárhoz, lehet gyártani hasonló felépitésű csoroszlyát.
Válasz Bigiboy77 #7035. hozzászólásáraszia! mivel rozsdamentes a cső a csoroszlya hátsó felében , igy a folyékony mütrágya sem okoz gondot a szerszámban, természetesen fix kapaszárral is megoldható a történet.ami kedvezőbbé teszi a kialakitását.
Válasz Vinkó 75 #7037. hozzászólására7022es hozzászólástól indul a beszélgetésünk.
Válasz Dave #7036. hozzászólására??????
Válasz JOSEY #7034. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Én azt hittem te gyártottad le, mert ezt így nem éri meg megvenni. A rad csoroszlya fele ennyibe kerül. Lemásolni nem lehet, hogy olcsóbbra jöjjön ki?
Válasz JOSEY #7034. hozzászólásáraSzia, engem is erdekel az ara. 32 db-ot szeretnek, valamilyen fix kapaszaron. Ha van vmi otleted a kapaszarra akkor annak is ird meg az arat (ide is mehet a kep rola.)
Ha jol latom e olyan, hogy kozepre megy a vetomag, oldalt meg mutragya. Folyekony mutragya is mehetne?
Mert itt az sekelyebbre megy....
Válasz Dave #7023. hozzászólásáracsak ennek az árát tudom, 2013-ból, privátban megírom
Válasz .Szabi. #7026. hozzászólásárailyet rendelt,elővágó tárcsa nélkül ez a változat annyit tud pontosan mint egy rugókaros grubber. nem volt lehetőség semmilyen tesztre, ennél erősebb kapát meg már nem lehett volna alkalmazni mert kilógott volna a csoroszlya környezetéből, az amerikai ennél vékonyabb konstrukció különben és az jól dolgozik
Válasz Berente Antal #7030. hozzászólásáraNem a neten találtam, hanem voltam a Dr Nagy János előadásán és ott láttam.
Egy precíziós gazdálkodással foglalkozó projekt megnyitó előadásán.
Válasz szanberg #7015. hozzászólásáraHorsch Maestro 8 CC
Akik jártak nálam tudják, hogy Horsch párti vagyok. Gyakorlatilag mindenben amit gyártanak kivéve a szemenkénti vetőgépeket - és ezt nem félre érteni nem hivatalból nem kedvelem .
Ez a vetőgép azonban egy ideális alanya annak, hogy egy nagyon jó gépet lehessen belőle csinálni.
Masszív Horsch váz , központi műtrágya tartály stb.
Minden PP finomságot rá lehet építeni mert ezeken a vetőgépeken Kinze vetőkocsik vannak.
Mindent rá lehet építeni amit a PP gyárt.
Még én magam is meginogtam, hogy el kellene adni a frissen vásárolt 12 soros JD 1770NT CCS-t és ezt megcsinálni inkább .........
Válasz boery #7028. hozzászólására"a Debreceni Egyetemen már a '70-es években végeztek olyan kutatásokat ami a tőtáv egyenletesség hozamra gyakorolt hatásait vizsgálta."
esetleg linket kérhetnék?
Válasz Radocz #7020. hozzászólásáraEz az én fogalmai szerint nem vetőelem , hanem egy gabonavetőgép csoroszlyája .
Ez egy NI-Till csúszó csoroszlya -biztosan jól működik abban a közegben amire tervezték, de a mélységtartás hiánya miatt teljesen alkalmatlan szemenkénti vetőgéphez.
Vetőelemnek a szemenkénti vetőgépek azon részegységét nevezzük amely azért felelős , hogy a magok egyenletes tőtávolságra és egyesével kerüljenek elosztásra, kihagyások és duplázások nélkül.
A RAD vetőgépet nem ismerem ezért arról nyilatkozni nem tudok.
Válasz Feri #7018. hozzászólásáraSemmi gond értem én , de azért itthoni tapasztalatok alapján elég nehéz amerikai dolgokról következtetést levonni.
Magyarországon a legismertebb amerikai vetőgép az IH Cyclo 400-as és 800-as típusa. Ezeket a gépeket a 80-as évek elejétől gyártotta liszensz alapján a mai Kühne gépgyár ( akkoriban a Rába része volt ) . Ezekre típusokra valóban igaz az a megállapítás amit tettél , azonban már a Case IH ( ma CNH ) sem gyárt ilyen vetőmag adagolóval vetőgépet már nagyon rég óta.
Érdekesség, hogy a Debreceni Egyetemen már a '70-es években végeztek olyan kutatásokat ami a tőtáv egyenletesség hozamra gyakorolt hatásait vizsgálta. A megállapításait azonban az utóbbi évekig neonagyon propagálták széleskörűen , az utóbbi időben került elő , hogy bizony ám ők ilyet csináltak . Érdekes miért kellet 40-évnek eltelni , hogy ezeknek eredményeit szélesebb körben is megismerhessük.
Válasz Radocz #7020. hozzászólásáraOtt a Horsch OC. Nem filléres, de no görcs!
Csak legyen, ami húzza... 
Válasz JOSEY #7022. hozzászólásáraaz akkori megrendelőd nem volt elájulva......
Válasz szanberg #7021. hozzászólásáraTopic neve nem szemenként... Ez van papó!
Válasz VMisi #7019. hozzászólásáraPedig kacérkodtam az ikersorral,mert júeszében öntözöttbe pár éve az tudta hektárra átszámolva puliszkából a legtöbbet, nézegettem is Mono Twin Row-t, ami amcsiban fut, Azuritot, Arbos=Mattermacc-ot, usw... Aztán nem győzött meg egyik sem igazán, pedig adott tőszám mellett a tőtáv nyújtása nem hülyeség. Nekem repce gabona sortávban tudott a legtöbbet!
Válasz JOSEY #7022. hozzászólásáraEgy kapát kompletten mennyiért adnál? Tartóval együtt, esetleg ezt fix kapával?
Válasz Radocz #7020. hozzászólására
megvalósitva
Válasz Radocz #7020. hozzászólásáraAzt sem tudod miről beszélünk most itt!?!?!?!
Válasz boery #7014. hozzászólásáraEgy ilyen vetőelemre mit mond az amerikai?
https://www.youtube.com/watch?v=gRDvOgiCMRg&feature=youtu.be&app=desktop
https://www.youtube.com/watch?v=gRDvOgiCMRg&feature=youtu.be&app=desktop
És mi a véleményed a RAD vetőgépről?
Válasz gcastle #7017. hozzászólásáraBoery-től én is ezt kérdeztem a talin, és azt mondta, hogy nem tudják jól szinkronizálni az ikersoroknál a megfelelő tőtávot. Ha ez nem megfelelő pedig, akkor az inkább káros mint hasznos.
Válasz boery #7014. hozzászólásáramegállapitásaim,a magyar mezőgazdaságban az elmúlt 4o éve használt vetőgéptipusokra vonatkoznak,a magyar igényeket szolgáló eszközöket súlyoztam.
egyébként amit irtál igaz,5 évente cserélem ,és nem csak a szemenkéti vetögépemethanem a gabona vetömet is. Azt,hogy a csemegekukoricát,naprát ,normál kukoricát,repcét,szóját,cirkot egy géppel el tudjál vetni és ne keljen több gépet tartani alaposan szét kell nézni a választékban.
Válasz szanberg #7016. hozzászólásáraAzurit-ról nem sok semmit hallottam eddig, mi lehet az oka?
Idén maximával valamit csinálni kell mert tavaly már elég pontatlan munkája volt, minden bizonnyal a középen bekopott furatos vető tárcsák és a forszírozott vetési sebesség ami ezt okozta szóval kap új garnitúra tárcsákat és nem fogunk 10.5-el húzni hanem csak 8kmh-val.
Viszont hosszabb távon ezt is cserélni kellessz majd és akkor spéci műszernek kell majd ide kerülnie.
Válasz boery #7014. hozzászólásáraMost új 8 soros csukósból mit vennél a hazai piacon?
Válasz Feri #7013. hozzászólásáraEzt rosszul látod, nem tudom honnan szeded a megállapításaidat, de tévesek.
Az Észak Amerikai piacon is legalább olyan fontos az egyenletes tőtávolság mint Európában sőt hanem fontosabb. Az Észak Amerikai gyártók kezdték el használni a magegyenletesség és tőtáv egyenletesség mérését a szemenkénti vetőgépeken ( Singulation, Spacing ). Az Európai gyártók többsége még mindig az átlagokon alapuló tőszám mérésnél tart .
A vetőkocsik robosztussága azért kell mert egy vetőgépnek meg kell állja a helyét nem csak a hagyományos művelésben, hanem a no-till-ben is.
Az is igaz, hogy technológiailag sokkal előrébb tartanak mint mi itt európában - nem véletlenül náluk dől meg a világcsúcs is ...
A hazai rekorderek jó ha elérik az USA átlagot, persze sok minden más ott ami miatt ez így alakul.
Egy amerikai famert ha megkérdeznek melyik a legfontosabb gépe akkor jó eséllyel a vetőgépét fogja mondani ....
Kevés olyan új vetőgép van ami úgy kezd majd vetni ahogy kijött a gyárból, mert a legtöbben felszerelik ilyen olyan kiegészítőkkel ( attachment ) . Rengeteg ilyen kisebb nagyon cég van a piacon és az, hogy megtudnak élni az azért van mert az amerikai farmernek a legfontosabb a jó vetés és ezért hajlandó áldozni és kilépni a megszokásoktól.
Itthon egy-egy "jól menő" gazdálkodó 5 évente lecseréli a traktorát , de a munkagépeit beleértve a vetőgépet is már sokkal ritkábban .
Persze tisztelet a kivételnek.
A piacok is nagyon másak az unió ellenére európa még mindig nagyon töredezett és rengeteg kis gyártó van a vetőgép piac is sokkal több szereplős mint az észak amerikai.
Nagyon nehezen tud az egyik kontinensen sikeres cég átütő sikert elérni a másik kontinensen és ez nem feltétlenül azért van mert az adott termék nem jó arra a helyre, hanem azért mert nagyon nehéz a megszokottságot áttörni.
Válasz boery #6998. hozzászólásáraNem akarom leirni az amerikai vetőgépeket,de ott az volt inkább az elvárás,hogy a kocsi robosztússága révén legyen jó a mélységtartás. Ahol böven 80000tö/ha felett vetnek a tőtáv pontossága nem lényeges,és nem is ebbe az irányba fejlesztettek.
Nálunk az elvárás pl.napra vetésénél,repce vetésénél egészen más mint odaát.