Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.18 FtUSD395.41 FtCHF439.37 FtGBP496.77 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Netparaszt #5147. hozzászólásáraA jd 750 csoroszlya is szabadalmaztatva van mégis 2 másik nagy gyár gyártja már... A cross slotnak is megvan már a másolata Franciaországba. Egyedül a szivacsos adagolórendszernek nem találtam még meg a másolatát...
Válasz szanberg #5145. hozzászólásáraNem kötözködöm, de:
feltettünk videókat, ahol beázott földbe, 50 mm eső utáni letaposott szikes gyepbe, szántóba is húztuk, ahol elpörgött a traktor magában is. Működött, ahogy kell.
Több éve tesztelem és finomítom a rendszert a legváltozatosabb földeken, ezért teljesen egyértelmű, ahol a traktor el tud menni a földön, ott ez vetni tud, mindegy, hogy notill, minimum vagy szántott földről van szó.
Kanadából semmit nem kaptam, egy Atomjet műtrágyázós késsort vettem, de azt is feleslegesen, 10 dollár költséggel, pléhből hajtogatott kacatot 140-ért.
Ez a rendszer a kanadai koncepcióra épül, de minden paraméterében eltér attól, hogy sokoldalúbb vetési lehetőséget biztosítson, de ezt bárki látja, aki ránéz a két eszközre. Az én rendszerem nem véletlenül egyszerűbb szerkezetű és teljesen más méretezésű, mert így a jobb.
A sok időtöltéssel és pénzkidobással járó termékfejlesztés végét pedig le szokták védni. Ezért az általad használt és megvásárolt eszközökben is számtalan védett technológia található, még egy egyszerű Baker Boot is védett, vagy a Cross Slot vérprimitív inverz T-je, a JD is minden kis változtatást bejegyeztet a vetőgépein, ezért nem tudom, mit csodálkozol.
Megveheted bárhonnan, bármelyik terméket, de ha gyártani akarod változatlan formában és műszaki összetétellel, pernek nézhetsz elébe.
Mi ebben az újdonság?
Teli lett a postaládánk a csak egy sort meg csak egy bontóorrt vennék tesztelésre kérésekkel, így egyértelműbb talán a helyzet.
DE!
Nedves a körülmény de nálunk egy átlagos harmattól erősebben ragad a föld, nem most ősszel... Ezek ollyan fődek mint a mese. Ráadásul milyen direktvetésről beszélsz amikor tárcsázott a pálya...
Ez minimumtill technika nem direktvetés.
Aztán miért kökényféle csoroszlya amikor kanadában ez marha régóta üzemel, onnan rendelte és kapta Attila is.
Aztán, így hogy a fenébe lehet kiírni azt, hogy szabadalom alatt áll vagy mifene.
Én is vehetek kintről, van kint rokon is küld nekem akármikor ha kell és építhetek belőle vetőgépet.
Válasz dr.T #5141. hozzászólására Az a szerencsém, hogy nekem nem az eladók meséjét kell hallgatnom, hanem azokkal vagyok kapcsolatban, akik a törzsek szelekcióival foglalkoznak. Így pontosan tudom, melyik törzs mire való, ami nem pontosan az, amire ti vártok. Ha megfigyelted, nem is azt írtam, amit olvashatsz a terméken.
De tőlem mindenki abban hisz, amiben akar.
Válasz Netparaszt #5137. hozzászólásáraJaj nem mar azok a semire sem valo bakteriumtragyaktol varod a megvalltast,na es a bacikat hova fogod fujni mikor azt bekell dolgozni a talajban,amugy most olvastam,hogy az Azotobakter 0-5kg/ha nitogent tud lekotni a levegobol ellenben a nagy humbukk eladok meg 120kg/ha beszelnek (hat ez itt a szopi).
Válasz Vinkó75 #5136. hozzászólására Ez a tábla technológiai szempontból kissé el lett hamarkodva, például a szár nem lett lezúzva, így lassabban fog bomlani és van esélye a bogaraknak is áttelelni az érintetlenül maradt szárdarabokban.
Vetés szempontjából viszont szépen mutatja a lehetőségeket.
Válasz Vinkó75 #5136. hozzászólására Még friss szárba lett vetve, közvetlen aratás után. A betegségeket az élő talajjal tudod visszaszorítani, halott földön lehet fújni mindenre a növényeket, mégis újra és még erősebben bukkannak fel a kórokozók.
Ahogy javul a talj ökológiája, úgy szorulnak vissza a kórságok.
A mértéktelenül túlszaporított vadállományra a golyó a megoldás, nem a talajművelés mikéntje, ahogy a pockot sem a szántás szorítja vissza.
Válasz cimbike. #5135. hozzászólására Fuzáriumra mi Biofil talajoltást használunk bióban, nagyon erős biokontroll hatása van számos népszerű gombás betegségre. Ha érdekel bővebb infó a hatásáról, keress meg privátban.
Nincs értékelhető csoroszlyanyomása a rendszernek, kézzel belehúzok egy sort a gyepbe is, önmagát behúzza és csak a magot nyomja a talajba.
Válasz Netparaszt #5134. hozzászólására Levél alig látszik a talajon. Tavaj szintén volt olyan táblám min 1 hónapig kint feküdt a szármaradvány. Mire célszerszámmal bekevertük a felső talajrészbe. Már levél nem is volt. Az az nyúlós (folyós) állapot szerűségben volt. A nyár közepére már a felső rétegben a szár csak itt ott volt még nyomokban. De az is alig. Szerintem érdemes meghagyni...És tesztelni mikét fog fejlődni. Miként lesz érzékeny a betegségekre. Idén többszereplős a dolog ahogy látni hallani. A forgatás nélküli gabona tarlóba vetett. Bogaras. Be a sok csapadék is elkényelmesítette a nyövényt így a kukorica hamarabb kidőlt a szélnek köszönhetően. A talajfertőtlenítők sem érvényesültek igazán. A vaddisznó is nyilván a gilisztát jobban szereti most mint a száraz kukoricát. Nyilván ezért turkálja a búza vetést. Mivel a tábla 3 éve nincs szántva. A giliszták szépen nőnek benne. Ezzel most egy új dolog állt fel, mire megodást kell találni. Mivel a villanypásztor csak a vad masszázs kategóriába sorolható.
Válasz Vinkó75 #5133. hozzászólására Aha, magam sem hittem, hogy vágótárcsa nélkül kijön annyi szármaradvány alól, épp kiszántottuk volna már. Ez még annál is jobvan teljesít, mint számítottam.
Tárcsa ettől függetlenül lesz elé rakva a szármaradványos területekhez.
Válasz csoppika #5126. hozzászólásáraKuki-Napra-Búza, majd megint előlről kezdeni, vagy ha van repce is akkor kuki-napra-búza-repce -búza. Ez itt nálunk vadkáros helyen is jól működik. Kukorica után vetett búza itt tavaszra aknamező lesz, és még pár tíz mázsa mínusz azon kívül is..
Válasz GREVEN #5123. hozzászólásáraIlyen körülményeknél gabona alá talán semmilyen eszközzel sem tudsz talajt csinálni. Illetve, nagy küzdelmek árán menne csak. Mégpedig úgy, hogy valamivel megbontod a talajt, egy nem regagadós lazítóval pl. Utána imádkoznál napos és szeles időért, sok idő múlva pedig elkezdhetnéd a tárcsázást, magágykészítést. Jó esetben november közepe-végére összejöhet egy megtaposott talaj. Neked homokod van, ott könnyebb a helyzet, azt nem ismerem. De én nem erőltetném.
Ilyen talajállapotnál, mint most, a TD elmenne tavasziak alá, alapművelésnek, henger és tárcsasor nélkül. A Tiger tömörítőkerekei nem levehetőek, így azt most nem tudnád húzni. Ennyi a különbség.
Válasz GREVEN #5123. hozzászólásáraegyszerűen nem értem, hogy miért kínozzátok a kukorica után a búzát mikor késő is van, aratás is nyűgüs, már akkorra szétlesz taposva a föld, nincs igazán jó talajművelő eszköz sem, nincs vetőgép sem, vetésváltás szempontjából is nagyon rossz párosítás...
Messziről úgy tűnik hogy irgalmatlan drágán rettentő küzdelem árán tesztek a földbe egy olyan kúltúrát, ami már élete 0. percében is rengeteg handycapp-el indul...
tényleg nincs semmi jobb ötletetek, hogy mit vessetek bele tavasszal?
A nagy tárcsáról leveszi a sárkaparókat tartóstól 20 méteren belül.
Grúberhez nincs még véső kés csak a széles 10 cm-esek,azzal tuti nem lehet.
Rövid tárcsa nem tudom,elég nehéz erre a gyurma állapotra.
Kellene búzát szórni még 28 hekibe ilyen ragadós, maszlagba.
Ha szerencsénk lesz holnap lekerül róla a kuki.
Azt hittem ezzel a Tiger MT-vel ilyen körülmények között is lehet dolgozni és meg tud oldani szinte mindent.
Csalódott vagyok.
De nem igazán értem,hogy a TD miért tud dolgozni amikor ez nem?Laikusként nekem egyformának tünik a két eszköz. Pici eltérésekkel itt ott.
Válasz szanberg #5115. hozzászólásáraGyakorlatilag a Tigert és a prontót tudom ide csalni bérmunkára. Ezért alkalmazkodnom kell a géphez. A jövőben nyilván jön a Top-is...valamint a kverni..U drill. Mivel már vásárolnak páran ilyet. És van kapacítás ezért. Megfogadom a spéci melóra. Így viszont jobban haladok a saját dolgaimmal. Gyakorlatilag az eke helyet már a Tiger megy. A le nem tömörödött szója tarlóba a prontó direktbe. (Na idén ezzel azért volt gond, mint írtam). De az eső kicsít javít a dolgon. Viszont most a vaddisznók támadnak a vetésbe. A szegés az ilyen...Én nem vitázok senkivel. Mivel mindenki a saját körülményeit jobban ismeri. De azért valóban ott azért vannak gondok, nem úgy kel látom. Azért az utólag szegett(mivel szóltam a pilótának....szebb).
Válasz szanberg #5118. hozzászólásáraOtt áll nekem is a Centaurom, mert azt csak nyáron tudom használni. Repce és gabona, illetve zöldtrágya alá jó.
Nekünk most a legjobb most az XXS. De, ha bejön a fagy, akkor szerintem ez a vastag, átfagyott és felszakított földtáblák miatt be fog dúrni. Ott a legjobb a Kondor ekevázra szerelt lazító, amit pár éve már használtunk. Nem mindig a drága gép a jó gép!!!
Válasz szanberg #5118. hozzászólásáraAzoknak a topdown kapáknak nyomást kell adni!!! Nem hinném h te tudnád úgy húzni h 750-800 kg-nál nagyobb enyitóerő jusson 1 kapára! A Condisk és egyéb tárcsás gépek, ide értve a diskrippert is, a sárba beragadnak. A topdownt tárcsáu is, csak az kiemelhető.
Válasz cimbike. #5117. hozzászólásáraMegmondom őszintén eddig nem is néztem bele így a paraméterekbe, amit láttam rajta, hogy a henger akár levehető és mivel nem annyira mély munkára való kisebb lehet a lóerőigénye neki.
Topdown nekem is nagyon teccik, viszont azt próbáltam pár éve. Hogy is mondjam, csalódtam kicsit benne, nem hagyott maga után megfelelő talajt, akkor volt még a condisk nálam azzal voltak a legjobb pályák tavaszi alá is meg ősszel is nekem akkor.
Továbbá ha leraktam mélyre akkor a topdown kapák hajlogattak hátra folyamatosan, szerintem nincsen az 750 kiló valójában, ja! abban az évben húztam még a Farmét Duolent grubberét annak pl nem játszottak annyira a kapái mint a Topdown-nak pedig azt még nehezebb körülmények között húztam, a vadert már nedves körülmények között. Szóval a lazítótüskéket megkérdőjelezném, hogy mennyire bírná.
Másik dolog a tárcsasor. Gyakorlatilag nem tudtam használni mert folyamatosan bedúrt. Nemkellenek rá 710-es lapok feltétlenül de a kis azt hiszem 460-as vakarók nagyon picikék, ha nem rakod le rendesen akkor azért ha meg túl lerakod akkor pedig azért dúrt be.
Szóval ha lenne mondjuk 560-as lapokkal megcsipkézve akkor már jó lenne. Nyáron szárazban biztosan nincsen vele baj, viszont nekem őszre is kellene aprítani még a száron amikor elhagynám vele az ekét.
Ha újat venni tudnék nagyon gondolkodnék melyik lenne az, talán el sem tudnám dönteni. Nekem a legjobban az MT Tiger teccik, azt látom dolgozni rendszeresen és bitang jó munkája van, csak ilyesmi időkben elkell felejteni sajnos mert ledöngöli a földet
Az egyik, hogy csak 500 kg a nyitóerő. Ez vicces. Van olyan gép, ahol 1250!!!. De a Topdown is 750-800 kg.
A Másik, hogy 30 cm a max mélysége. A Topdown utoló kés sorára lehet még tenni lazítótüskéket is.
Ugyanakkor az MT-nek 40 cm a késosztása, a TopD-é 27, ha jól emlékszem. Ha szárnyakat tennél az MT-re, akkor az 500 kg nyitóerő lesz a vicces.
Valamint, nem látszik a képeken, hogy a talajkerék mögött van-e kapa, ami fellazítaná a keréknyomot nedves körülmények között.
És az sem tetszik rajta h a függesztőkarokról kell húzni. Miért nem lehet egyszerűen a vonórúdról, mint a Topdont??!!!
A legtöbb gyártó karokra tervezi a gépeit. Nem gondol bele, hogy a mi körülményeinknél nagy a vonóerő-szükséglete a nehézkultivátoroknak. Sok esetben derékcsuklós vagy hevederes gép az ideális vontatóeszköz. Azokhoz meg súlyos milliókba kerül a 3pont felfüggesztés. pl az Amerikában hirdetett traktorok döntő hányadán nincsenek karok.
Felénk a legszélsőségesebb körülményekre kell tervezni és akkor meglepetés nem érhet.
Én a mai napig a Topdownt látom a leggszéleskörűbben használható gépnek, noha nincs nekem.
Használhatod simán kultivátorként, 25-35 cm-ig.
Ha lazítani akarsz, akkor az utolsó sorra felteszed a tüskéket és lemész 40-cm-re, közben pedig az első sorok kapái átdolgozzák a lazítótüskés utolsó sor közötti sávokat.
A túl vizes, de fagyott felső rétegű talajon leveszed a hátsó hengert és úgy dolgozol vele. Ilyenkor a 27-es kapaosztással jobb munkát végezhetsz, mint a 40-essel, 76-ossal.
Válasz Vinkó75 #5108. hozzászólásáraTop down vigyazni kell mert hamar megtúr ha pl masodik soron mesz vagy lazabb a talajod,a reptilnek meg hajlamos megallni a hullamos tarcsasorja,az meg csak aratas utan valo a tarloba meghuzni mejebben.
Válasz Vinkó75 #5108. hozzászólásáraHa újat tudnék venni lehet nem is a tigerMT-t választanám, hanem a Terrano MT-t. Azon a henger levehető lenne nyersebb időben.
Egyébként vettek itt nem messze egy 8méteres MT Tigert, ollyan fínom gyönyörű munkája van mint a mese!
Engem meggyőzött maximálisan. Egy sor ezzel és rapiddal vetették is bele a búzát, gyönyörű a kelés is(kivéve a forgót mert előre szegték és azt újra kellett vetni...)
Válasz Vinkó75 #5113. hozzászólásáraezért jobb a topdown. A miénk alig áll mai napokban is, szinte ha a traktor el tud menni a földön akkor már tudsz vele dolgozni...
Válasz cimbike. #5112. hozzászólásáraIlyenkok már nem csinál semmi érdemlegeset csak "csíkozza" a talajt. De nem töri rendesen. gyurmázik és egyebek. Szárazon meg ellik előtte még egy tank is. A közép állagot viszont szereti és jól dolgozik benne.
Válasz GREVEN #5107. hozzászólásáraNekem az nem tetszik benne h nem levehető a hengere, keréksora. Így, ebben az időben már ragadna, és döngölné a talajt.
Válasz GREVEN #5109. hozzászólásáraA framest és a vadert kivéve a többit cibáltam. felénk azért van fogós darab. 250 azért nem árt. Ha több az nem gond. A reptillnek a 200 is elég ahogy láttam.
Válasz GREVEN #5107. hozzászólásáraKörzeti Axi üzletkötő. Demógép esetleg Manax bérgép (ha van). De a vader top is szóba jöhet. Simba solo...Na az egy bitang szerszám. Simba sl az inkább rövidtárcsa grúber kombo. De kalászos alá felénk azt cibálják. Ahol van persze. Hazai verzió Framest reptill. Tavaly ki vittem volna bérbe de csak egy volt a Manax-nak és az is munkába.
De a reptill szerintem főleg lazább talajokon jó szerszámnak néz ki. Gyakorlatilag bármi vethet utána.
Válasz Vinkó75 #5106. hozzászólásáraHa lenne egy Tiger MT-m meg valami ami elhúzza akkor a vetőgép mizéria annyira már nem is bolygatna,mert talán az után mindennel lehet vetni bármit szinte bármikor.
Piszokul tetszik az a MT felállás. Csak hát abból sincs egy darab se erre, még hasonló más gyártmány se.
Válasz GREVEN #5095. hozzászólásáraŐsszel 1 menet Mt tiger maximumon járatva. Tavasszal a kuk vetőgépen a (turató) kicsit odarakva. (semmi tavaszi művelés)....szója elvet. Majd sorközműveléskor az ekéző elegyengette a talajt. Tökéletesen lehetett aratni ősszel. Ez szerintem eléggé minimum művelés. Napránál-kukoricánál stintén mehet. Kelés előtt a korai gyomokat egy menet glifó 3l/h.Majd tüneti kezelés-kulti. Idén a legtöbb gyom a sorközön volt. Mivel a kuk vetőgép széles tartó kereke ledöngölte a talajt a mag mellett. Ott alig jött gyom.
Válasz GREVEN #5095. hozzászólásáraCsak megerősíteni tudom az előttem szólókat rt ügyben. Nem szabad vele kapkodni. Legtöbb esetben vetés előtti napokban használom a legmocskosabb szikesektől a futó homokig.
Válasz GREVEN #5095. hozzászólásáraMi idén carrierrel csináltuk pár táblát, és jók lettek. A titka, hogy nem szabad kapkodni, merg kell várni h kellően megszáradjon a talaj, mielőtt rámész. Jóbal tovább kell várni, mint a boronával.
Válasz .Feco. #5102. hozzászólásáraKözre jàtszhatott az is. De ettől eltekintve a laza talajokat körülményes tavasszal csinálni amikor meg van kelve. Egy ritka osztásu kombinátor jobb lenne.
Válasz GREVEN #5095. hozzászólásáraÉs nem csak aza a baj, hogy nagyon nyers volt még a föld amikor csináltátok? Mi kb. 8 éve húzzuk a 820-as Carrier-t tavaszi magágykészítésnek és csak jó tapasztalatok vannak vele... 20 carrierezett hektárra talán 1 kombinátorozott jut...
Válasz Mézga #5100. hozzászólásáraA szóját én is előre hengereztem vetés előtt, igaz ugye ezt vetjük a leg végén, akkorra száraz a föld felső szelvénye így nem okoz kárt a höndörgő. Viszont napraforgó meg kukorica elé volt ,hogy kicsesztem magammal, mert palacsintára nyomott gyúrt nyers foltok utána keményre száradtak és a vetősorok megnyíltak ezekben a foltokban
8249 hozzászólás
Válasz Netparaszt #5147. hozzászólásáraA jd 750 csoroszlya is szabadalmaztatva van mégis 2 másik nagy gyár gyártja már... A cross slotnak is megvan már a másolata Franciaországba. Egyedül a szivacsos adagolórendszernek nem találtam még meg a másolatát...
Válasz endypapa #5146. hozzászólására pl melyik paramétere egyezik vagy hasonló?
Válasz szanberg #5145. hozzászólásáraNem kötözködöm, de:
feltettünk videókat, ahol beázott földbe, 50 mm eső utáni letaposott szikes gyepbe, szántóba is húztuk, ahol elpörgött a traktor magában is. Működött, ahogy kell.
Több éve tesztelem és finomítom a rendszert a legváltozatosabb földeken, ezért teljesen egyértelmű, ahol a traktor el tud menni a földön, ott ez vetni tud, mindegy, hogy notill, minimum vagy szántott földről van szó.
Kanadából semmit nem kaptam, egy Atomjet műtrágyázós késsort vettem, de azt is feleslegesen, 10 dollár költséggel, pléhből hajtogatott kacatot 140-ért.
Ez a rendszer a kanadai koncepcióra épül, de minden paraméterében eltér attól, hogy sokoldalúbb vetési lehetőséget biztosítson, de ezt bárki látja, aki ránéz a két eszközre. Az én rendszerem nem véletlenül egyszerűbb szerkezetű és teljesen más méretezésű, mert így a jobb.
A sok időtöltéssel és pénzkidobással járó termékfejlesztés végét pedig le szokták védni. Ezért az általad használt és megvásárolt eszközökben is számtalan védett technológia található, még egy egyszerű Baker Boot is védett, vagy a Cross Slot vérprimitív inverz T-je, a JD is minden kis változtatást bejegyeztet a vetőgépein, ezért nem tudom, mit csodálkozol.
Megveheted bárhonnan, bármelyik terméket, de ha gyártani akarod változatlan formában és műszaki összetétellel, pernek nézhetsz elébe.
Mi ebben az újdonság?
Teli lett a postaládánk a csak egy sort meg csak egy bontóorrt vennék tesztelésre kérésekkel, így egyértelműbb talán a helyzet.
Válasz szanberg #5145. hozzászólásárapl.
http://www.agraragazat.hu/sites/default/files/styles/cikkkep/public/sola_a6000sm_vesokeses_vontatott_mulchvetogep_6m.jpg
Válasz Gege #5142. hozzászólásáraElőre leszögezem, nem kötözködöm.
DE!
Nedves a körülmény de nálunk egy átlagos harmattól erősebben ragad a föld, nem most ősszel... Ezek ollyan fődek mint a mese. Ráadásul milyen direktvetésről beszélsz amikor tárcsázott a pálya...
Ez minimumtill technika nem direktvetés.
Aztán miért kökényféle csoroszlya amikor kanadában ez marha régóta üzemel, onnan rendelte és kapta Attila is.
Aztán, így hogy a fenébe lehet kiírni azt, hogy szabadalom alatt áll vagy mifene.
Én is vehetek kintről, van kint rokon is küld nekem akármikor ha kell és építhetek belőle vetőgépet.
Válasz dr.T #5140. hozzászólására Nekem nem sárgult egyetlen notill búzám sem a tápanyaghiány miatt, mert talán teszünk valamit, hogy ne sárguljon...
Válasz dr.T #5141. hozzászólására Az a szerencsém, hogy nekem nem az eladók meséjét kell hallgatnom, hanem azokkal vagyok kapcsolatban, akik a törzsek szelekcióival foglalkoznak. Így pontosan tudom, melyik törzs mire való, ami nem pontosan az, amire ti vártok. Ha megfigyelted, nem is azt írtam, amit olvashatsz a terméken.
De tőlem mindenki abban hisz, amiben akar.
Összefoglaló kukorica utáni vetésről, kelésről, plusz ma 2 sor vetése nedves körülmények között.https://www.youtube.com/watch?v=coFv3olGPP0
Válasz Netparaszt #5137. hozzászólásáraJaj nem mar azok a semire sem valo bakteriumtragyaktol varod a megvalltast,na es a bacikat hova fogod fujni mikor azt bekell dolgozni a talajban,amugy most olvastam,hogy az Azotobakter 0-5kg/ha nitogent tud lekotni a levegobol ellenben a nagy humbukk eladok meg 120kg/ha beszelnek (hat ez itt a szopi).
Válasz Netparaszt #5134. hozzászólásáraMeg azert a tavaszt vard meg majd elkezd sargullni mint az allat a tapanyag hiany vegett.
Válasz Vinkó75 #5136. hozzászólására Ez a tábla technológiai szempontból kissé el lett hamarkodva, például a szár nem lett lezúzva, így lassabban fog bomlani és van esélye a bogaraknak is áttelelni az érintetlenül maradt szárdarabokban.
Vetés szempontjából viszont szépen mutatja a lehetőségeket.
Válasz Vinkó75 #5136. hozzászólására Még friss szárba lett vetve, közvetlen aratás után. A betegségeket az élő talajjal tudod visszaszorítani, halott földön lehet fújni mindenre a növényeket, mégis újra és még erősebben bukkannak fel a kórokozók.
Ahogy javul a talj ökológiája, úgy szorulnak vissza a kórságok.
A mértéktelenül túlszaporított vadállományra a golyó a megoldás, nem a talajművelés mikéntje, ahogy a pockot sem a szántás szorítja vissza.
Válasz cimbike. #5135. hozzászólására Fuzáriumra mi Biofil talajoltást használunk bióban, nagyon erős biokontroll hatása van számos népszerű gombás betegségre. Ha érdekel bővebb infó a hatásáról, keress meg privátban.
Nincs értékelhető csoroszlyanyomása a rendszernek, kézzel belehúzok egy sort a gyepbe is, önmagát behúzza és csak a magot nyomja a talajba.
Válasz Netparaszt #5134. hozzászólására
Levél alig látszik a talajon. Tavaj szintén volt olyan táblám min 1 hónapig kint feküdt a szármaradvány. Mire célszerszámmal bekevertük a felső talajrészbe. Már levél nem is volt. Az az nyúlós (folyós) állapot szerűségben volt. A nyár közepére már a felső rétegben a szár csak itt ott volt még nyomokban. De az is alig. Szerintem érdemes meghagyni...És tesztelni mikét fog fejlődni. Miként lesz érzékeny a betegségekre. Idén többszereplős a dolog ahogy látni hallani. A forgatás nélküli gabona tarlóba vetett. Bogaras. Be a sok csapadék is elkényelmesítette a nyövényt így a kukorica hamarabb kidőlt a szélnek köszönhetően. A talajfertőtlenítők sem érvényesültek igazán. A vaddisznó is nyilván a gilisztát jobban szereti most mint a száraz kukoricát. Nyilván ezért turkálja a búza vetést. Mivel a tábla 3 éve nincs szántva. A giliszták szépen nőnek benne. Ezzel most egy új dolog állt fel, mire megodást kell találni. Mivel a villanypásztor csak a vad masszázs kategóriába sorolható.
Válasz Netparaszt #5132. hozzászólásáraAmúgy nem rossz. CSak a fuzariummal lehetnek bajok. A llevegőtlen részekre is kíváncsi lennék.
Mekkora lehet a csoroszlyanyomása?
Válasz Vinkó75 #5133. hozzászólására Aha, magam sem hittem, hogy vágótárcsa nélkül kijön annyi szármaradvány alól, épp kiszántottuk volna már. Ez még annál is jobvan teljesít, mint számítottam.
Tárcsa ettől függetlenül lesz elé rakva a szármaradványos területekhez.
Válasz Netparaszt #5132. hozzászólásáraGondolom ez a vetőkultivátor próba volt ?
Válasz GREVEN #5123. hozzászólására Szerintem drektvetéssel érdemes nekimenni a kukitarlónak. Vágótárcsa és szárzúzás nélküli búzavetés kelése.
Válasz csoppika #5126. hozzászólásáraKuki-Napra-Búza, majd megint előlről kezdeni, vagy ha van repce is akkor kuki-napra-búza-repce -búza. Ez itt nálunk vadkáros helyen is jól működik. Kukorica után vetett búza itt tavaszra aknamező lesz, és még pár tíz mázsa mínusz azon kívül is..
Válasz GREVEN #5123. hozzászólásáraIlyen körülményeknél gabona alá talán semmilyen eszközzel sem tudsz talajt csinálni. Illetve, nagy küzdelmek árán menne csak. Mégpedig úgy, hogy valamivel megbontod a talajt, egy nem regagadós lazítóval pl. Utána imádkoznál napos és szeles időért, sok idő múlva pedig elkezdhetnéd a tárcsázást, magágykészítést. Jó esetben november közepe-végére összejöhet egy megtaposott talaj. Neked homokod van, ott könnyebb a helyzet, azt nem ismerem. De én nem erőltetném.
Ilyen talajállapotnál, mint most, a TD elmenne tavasziak alá, alapművelésnek, henger és tárcsasor nélkül. A Tiger tömörítőkerekei nem levehetőek, így azt most nem tudnád húzni. Ennyi a különbség.
Válasz csoppika #5126. hozzászólásáraÉn kukoricát vagy naprát tennék.
Válasz .Feco. #5125. hozzászólására50 mázsás malmi kettes még összejöhet...(Capo)
Válasz .Feco. #5125. hozzászólásáraTe mit szoktál kuki után?
Az utolsó 5letem tavaszi árpa...ha más nem jön össze.
Válasz GREVEN #5123. hozzászólásáraegyszerűen nem értem, hogy miért kínozzátok a kukorica után a búzát mikor késő is van, aratás is nyűgüs, már akkorra szétlesz taposva a föld, nincs igazán jó talajművelő eszköz sem, nincs vetőgép sem, vetésváltás szempontjából is nagyon rossz párosítás...
Messziről úgy tűnik hogy irgalmatlan drágán rettentő küzdelem árán tesztek a földbe egy olyan kúltúrát, ami már élete 0. percében is rengeteg handycapp-el indul...
tényleg nincs semmi jobb ötletetek, hogy mit vessetek bele tavasszal?
Válasz cimbike. #5117. hozzászólásáramár lehet 800kg-os nyitásut 500kg-os helyett az ami a 12fm-n van
Válasz cimbike. #5112. hozzászólásáraHalovány lila dunsztom sincs hogy a mostani talajállapotok mellett mivel kellene nekimenni a kukitarlónak?
A nagy tárcsáról leveszi a sárkaparókat tartóstól 20 méteren belül.
Grúberhez nincs még véső kés csak a széles 10 cm-esek,azzal tuti nem lehet.
Rövid tárcsa nem tudom,elég nehéz erre a gyurma állapotra.
Kellene búzát szórni még 28 hekibe ilyen ragadós, maszlagba.
Ha szerencsénk lesz holnap lekerül róla a kuki.
Azt hittem ezzel a Tiger MT-vel ilyen körülmények között is lehet dolgozni és meg tud oldani szinte mindent.
Csalódott vagyok.
De nem igazán értem,hogy a TD miért tud dolgozni amikor ez nem?Laikusként nekem egyformának tünik a két eszköz. Pici eltérésekkel itt ott.
Válasz szanberg #5115. hozzászólásáraGyakorlatilag a Tigert és a prontót tudom ide csalni bérmunkára. Ezért alkalmazkodnom kell a géphez. A jövőben nyilván jön a Top-is...valamint a kverni..U drill. Mivel már vásárolnak páran ilyet. És van kapacítás ezért. Megfogadom a spéci melóra. Így viszont jobban haladok a saját dolgaimmal. Gyakorlatilag az eke helyet már a Tiger megy. A le nem tömörödött szója tarlóba a prontó direktbe. (Na idén ezzel azért volt gond, mint írtam). De az eső kicsít javít a dolgon. Viszont most a vaddisznók támadnak a vetésbe.
A szegés az ilyen...Én nem vitázok senkivel. Mivel mindenki a saját körülményeit jobban ismeri. De azért valóban ott azért vannak gondok, nem úgy kel látom. Azért az utólag szegett(mivel szóltam a pilótának....szebb).
Válasz .Feco. #5114. hozzászólásáraLáttam a munkáját..Tetszik a variálhatósága. Profi gép.
Válasz szanberg #5118. hozzászólásáraOtt áll nekem is a Centaurom, mert azt csak nyáron tudom használni. Repce és gabona, illetve zöldtrágya alá jó.
Nekünk most a legjobb most az XXS. De, ha bejön a fagy, akkor szerintem ez a vastag, átfagyott és felszakított földtáblák miatt be fog dúrni. Ott a legjobb a Kondor ekevázra szerelt lazító, amit pár éve már használtunk. Nem mindig a drága gép a jó gép!!!
Válasz szanberg #5118. hozzászólásáraAzoknak a topdown kapáknak nyomást kell adni!!! Nem hinném h te tudnád úgy húzni h 750-800 kg-nál nagyobb enyitóerő jusson 1 kapára! A Condisk és egyéb tárcsás gépek, ide értve a diskrippert is, a sárba beragadnak. A topdownt tárcsáu is, csak az kiemelhető.
Válasz cimbike. #5117. hozzászólásáraMegmondom őszintén eddig nem is néztem bele így a paraméterekbe, amit láttam rajta, hogy a henger akár levehető és mivel nem annyira mély munkára való kisebb lehet a lóerőigénye neki.
Topdown nekem is nagyon teccik, viszont azt próbáltam pár éve. Hogy is mondjam, csalódtam kicsit benne, nem hagyott maga után megfelelő talajt, akkor volt még a condisk nálam azzal voltak a legjobb pályák tavaszi alá is meg ősszel is nekem akkor.
Továbbá ha leraktam mélyre akkor a topdown kapák hajlogattak hátra folyamatosan, szerintem nincsen az 750 kiló valójában, ja! abban az évben húztam még a Farmét Duolent grubberét annak pl nem játszottak annyira a kapái mint a Topdown-nak pedig azt még nehezebb körülmények között húztam, a vadert már nedves körülmények között. Szóval a lazítótüskéket megkérdőjelezném, hogy mennyire bírná.
Másik dolog a tárcsasor. Gyakorlatilag nem tudtam használni mert folyamatosan bedúrt. Nemkellenek rá 710-es lapok feltétlenül de a kis azt hiszem 460-as vakarók nagyon picikék, ha nem rakod le rendesen akkor azért ha meg túl lerakod akkor pedig azért dúrt be.
Szóval ha lenne mondjuk 560-as lapokkal megcsipkézve akkor már jó lenne. Nyáron szárazban biztosan nincsen vele baj, viszont nekem őszre is kellene aprítani még a száron amikor elhagynám vele az ekét.
Ha újat venni tudnék nagyon gondolkodnék melyik lenne az, talán el sem tudnám dönteni. Nekem a legjobban az MT Tiger teccik, azt látom dolgozni rendszeresen és bitang jó munkája van, csak ilyesmi időkben elkell felejteni sajnos mert ledöngöli a földet
Válasz szanberg #5115. hozzászólásáraTöbb dolog sem tetszik az MT Terranon.
Az egyik, hogy csak 500 kg a nyitóerő. Ez vicces. Van olyan gép, ahol 1250!!!. De a Topdown is 750-800 kg.
A Másik, hogy 30 cm a max mélysége. A Topdown utoló kés sorára lehet még tenni lazítótüskéket is.
Ugyanakkor az MT-nek 40 cm a késosztása, a TopD-é 27, ha jól emlékszem. Ha szárnyakat tennél az MT-re, akkor az 500 kg nyitóerő lesz a vicces.
Valamint, nem látszik a képeken, hogy a talajkerék mögött van-e kapa, ami fellazítaná a keréknyomot nedves körülmények között.
És az sem tetszik rajta h a függesztőkarokról kell húzni. Miért nem lehet egyszerűen a vonórúdról, mint a Topdont??!!!
A legtöbb gyártó karokra tervezi a gépeit. Nem gondol bele, hogy a mi körülményeinknél nagy a vonóerő-szükséglete a nehézkultivátoroknak. Sok esetben derékcsuklós vagy hevederes gép az ideális vontatóeszköz. Azokhoz meg súlyos milliókba kerül a 3pont felfüggesztés. pl az Amerikában hirdetett traktorok döntő hányadán nincsenek karok.
Felénk a legszélsőségesebb körülményekre kell tervezni és akkor meglepetés nem érhet.
Én a mai napig a Topdownt látom a leggszéleskörűbben használható gépnek, noha nincs nekem.
Használhatod simán kultivátorként, 25-35 cm-ig.
Ha lazítani akarsz, akkor az utolsó sorra felteszed a tüskéket és lemész 40-cm-re, közben pedig az első sorok kapái átdolgozzák a lazítótüskés utolsó sor közötti sávokat.
A túl vizes, de fagyott felső rétegű talajon leveszed a hátsó hengert és úgy dolgozol vele. Ilyenkor a 27-es kapaosztással jobb munkát végezhetsz, mint a 40-essel, 76-ossal.
Válasz Vinkó75 #5108. hozzászólásáraTop down vigyazni kell mert hamar megtúr ha pl masodik soron mesz vagy lazabb a talajod,a reptilnek meg hajlamos megallni a hullamos tarcsasorja,az meg csak aratas utan valo a tarloba meghuzni mejebben.
Válasz Vinkó75 #5108. hozzászólásáraHa újat tudnék venni lehet nem is a tigerMT-t választanám, hanem a Terrano MT-t. Azon a henger levehető lenne nyersebb időben.
Egyébként vettek itt nem messze egy 8méteres MT Tigert, ollyan fínom gyönyörű munkája van mint a mese!
Engem meggyőzött maximálisan. Egy sor ezzel és rapiddal vetették is bele a búzát, gyönyörű a kelés is(kivéve a forgót mert előre szegték és azt újra kellett vetni...)
Válasz Vinkó75 #5113. hozzászólásáraezért jobb a topdown. A miénk alig áll mai napokban is, szinte ha a traktor el tud menni a földön akkor már tudsz vele dolgozni...
Válasz cimbike. #5112. hozzászólásáraIlyenkok már nem csinál semmi érdemlegeset csak "csíkozza" a talajt. De nem töri rendesen. gyurmázik és egyebek. Szárazon meg ellik előtte még egy tank is. A közép állagot viszont szereti és jól dolgozik benne.
Válasz GREVEN #5107. hozzászólásáraNekem az nem tetszik benne h nem levehető a hengere, keréksora. Így, ebben az időben már ragadna, és döngölné a talajt.
Válasz GREVEN #5109. hozzászólásáraA sima 3 méteres tigernek kell vagy 270-300 loerő, ha mélyen akarod húzni, felénk. De kell kérni egy demógépet!
Válasz GREVEN #5109. hozzászólásáraA framest és a vadert kivéve a többit cibáltam. felénk azért van fogós darab. 250 azért nem árt. Ha több az nem gond. A reptillnek a 200 is elég ahogy láttam.
Válasz Vinkó75 #5108. hozzászólásáraAki cibált már ilyet. 3 méteresnek mi lehet a lóerős szükséglete?
Válasz GREVEN #5107. hozzászólásáraKörzeti Axi üzletkötő. Demógép esetleg Manax bérgép (ha van). De a vader top is szóba jöhet. Simba solo...Na az egy bitang szerszám. Simba sl az inkább rövidtárcsa grúber kombo. De kalászos alá felénk azt cibálják. Ahol van persze. Hazai verzió Framest reptill. Tavaly ki vittem volna bérbe de csak egy volt a Manax-nak és az is munkába.
De a reptill szerintem főleg lazább talajokon jó szerszámnak néz ki. Gyakorlatilag bármi vethet utána.
Válasz Vinkó75 #5106. hozzászólásáraHa lenne egy Tiger MT-m meg valami ami elhúzza akkor a vetőgép mizéria annyira már nem is bolygatna,mert talán az után mindennel lehet vetni bármit szinte bármikor.
Piszokul tetszik az a MT felállás. Csak hát abból sincs egy darab se erre, még hasonló más gyártmány se.
Válasz GREVEN #5095. hozzászólásáraŐsszel 1 menet Mt tiger maximumon járatva. Tavasszal a kuk vetőgépen a (turató) kicsit odarakva. (semmi tavaszi művelés)....szója elvet. Majd sorközműveléskor az ekéző elegyengette a talajt. Tökéletesen lehetett aratni ősszel. Ez szerintem eléggé minimum művelés. Napránál-kukoricánál stintén mehet. Kelés előtt a korai gyomokat egy menet glifó 3l/h.Majd tüneti kezelés-kulti. Idén a legtöbb gyom a sorközön volt. Mivel a kuk vetőgép széles tartó kereke ledöngölte a talajt a mag mellett. Ott alig jött gyom.
Válasz GREVEN #5095. hozzászólásáraCsak megerősíteni tudom az előttem szólókat rt ügyben. Nem szabad vele kapkodni. Legtöbb esetben vetés előtti napokban használom a legmocskosabb szikesektől a futó homokig.
Válasz GREVEN #5095. hozzászólásáraMi idén carrierrel csináltuk pár táblát, és jók lettek. A titka, hogy nem szabad kapkodni, merg kell várni h kellően megszáradjon a talaj, mielőtt rámész. Jóbal tovább kell várni, mint a boronával.
Válasz .Feco. #5102. hozzászólásáraKözre jàtszhatott az is. De ettől eltekintve a laza talajokat körülményes tavasszal csinálni amikor meg van kelve. Egy ritka osztásu kombinátor jobb lenne.
Válasz GREVEN #5095. hozzászólásáraÉs nem csak aza a baj, hogy nagyon nyers volt még a föld amikor csináltátok? Mi kb. 8 éve húzzuk a 820-as Carrier-t tavaszi magágykészítésnek és csak jó tapasztalatok vannak vele... 20 carrierezett hektárra talán 1 kombinátorozott jut...
Válasz Mézga #5100. hozzászólásáraA szóját én is előre hengereztem vetés előtt, igaz ugye ezt vetjük a leg végén, akkorra száraz a föld felső szelvénye így nem okoz kárt a höndörgő. Viszont napraforgó meg kukorica elé volt ,hogy kicsesztem magammal, mert palacsintára nyomott gyúrt nyers foltok utána keményre száradtak és a vetősorok megnyíltak ezekben a foltokban
Válasz szanberg #5098. hozzászólásárahomokot le kell hengerezni és lehet vetni. tavasszal megy előttem a güttler és go a kvernivel