Hirdetés
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Direktvetés, no-till. új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Claas Lexion vélemények új
- Feng-Shou kínai kistraktor! új
- VI. Agroinform Fórum Találkozó 2025 új
- SPC-6 vetőgépek új
- Osztatlan közös tulajdon megosztása új
1258 hozzászólás
Válasz #156. hozzászólásra
Lehet, hogy müködne,lehet hogy nem,mert az első fagyokkor még a talaj elég süppedős meg ragadós, lenne mit pucolni a földszélén a gépről. De mindenképp a pudding próbája az evés
Válasz #156. hozzászólásra
Az biztos ,hogy nedvesség veszteséggel járna, illetve a "tiszta terep" probléma vetőgép függő, ha van megfelelő gép nincs gond a szervesanyag tömeggel.
Válasz #146. hozzászólásra
és csak hogy egy kicsit mindenkinek igaza legyen ... Mi volna ha mondjuk úgy a tél elején az első fagyok alkalmával sekélyen , fagyon egy Carrier-el bedolgoznánk a zöldtrágyát ? Nem veszne el semmi , viszonylag tiszta terepet kapnánk , és volna ideje vetésig vissza ülepedni ennek a mulcsos rétegnek is...
Vélemény?
Válasz #154. hozzászólásra
mondjuk mi klasszikus alaptrágyákat nem használunk, csak gyorsan oldódó Yara és Timac komplexeket...
Nagyon egyszerű magyarázata van, azt táplálom, amit termelek, nem pedig össze vissza....
Válasz #139. hozzászólásra
Én is gondolkodtam már hasonló technológián,de itt az a bökkenő, hogy ha a zöldtrágyát nem dolgozod be a talajba hogyan fog a főnövény számára kiszórt alapműtrágya a gyökérzónába jutni? Ki lehet szórni,zöldtrágya vetés előtt,ha az alapművelés is akkor történik,de Augusztusban nehezen jön minden össze.
Utána már csak a felszínre mehet aminek semmi értelme mert az ott is marad,vagy vetőgéppel de az sem jó megoldás.
Válasz #151. hozzászólásra
a levegőztetés hatására asszem az aerob bacik a humuszt bontják fel co2-re és mittomén mire.
Válasz #151. hozzászólásra
szántásnál is nagy mennyiségű szén jut a légkörbe, co2 formájában.
Válasz #149. hozzászólásra
A szén csak oxidáció útján juthat a levegőbe,azt pedig égésnek nevezik,
szerintem kizárt a szén elillanása
Válasz #149. hozzászólásra
A C szerintem biztosan nem távozik, mert az a növény szerkezeti alkotóeleme. A P és a K szintén legnagyobb részt megmarad. A N viszont kérdéses. ha valaki megnézi, hogy milyen növény egy olajretek, feltételezhető, hogy a répához hasonlóan működik. Akkor pedig a N-t cukor formájában a gyökerében halmozza fel, így nem hiszem, hogy az is elveszne...
de ugyanebben a topicban korábban már volt erről vita....
Válasz #147. hozzászólásra
és a szén? Nem távozik co2 formájában? Ez is lényeges!!!! Mert akkor oda a szervesanyag-gyarapítás.
Válasz #147. hozzászólásra
sztem nem. Van egy tavalyi Agrofórum szám, amiben a szárba szökkent mustár kb 150 cm magasan fagyott el. Nah ott és azt tavasszal sekélyen bekavarják a talajba, és tárcsás vetőgéppel vetnek bele. Azt írja h igazi klímakár-csökkentő technológia. De azt is írja, h nem is muszáj bekavarni. AMúgy van ahol a még zöld és élő növényzettel dúsan borított talajba vetnek. Ha ott nincs gond a vetéssel, ennél az olajreteknél sem lehet.
Válasz #146. hozzászólásra
A P,K az marad,ne az N az már a múlté
Nem galibázik vetéskor az esetleges szármaradvány?
Válasz #145. hozzászólásra
a nagy kérdés itt az, hogy a megszáradt zöldtrágya növényből "elillan"-é a N, P, K illetve a szén(C). Mert ha nem, akkor nem kell zölden bedolgozni. A zöldtrágya hátránya, hogy vizet párologtat, szárítja a talajt.
Válasz #144. hozzászólásra
Legyen igazad,de szerintem a 35-40 cm-es zöldtömeget vétek hagyni elporladni.
A mulcsbavetéssel viszont nincs tapasztalatom
Válasz #143. hozzászólásra
áh, nem egészen! Ott van még a nagy tömegű gyökérzet, meg majd a fent maradt részek is bekerülnek a talajba.
Válasz #142. hozzászólásra
az lehet,csak épp a zöldtrágyázás poénját ütöd agyon
Válasz #139. hozzászólásra
király!!!!!!!! Ebbe nagyon is jó ha vetsz! szálljunk szembe az aszállyal!!!
Válasz #140. hozzászólásra
Hagyjad ezek mán nagykulá(ko)k.
Má csak a mulcs mega mulcs mega mulcs........
Magyarul MEGAMULCS!
Válasz #139. hozzászólásra
Ha beszántottad volna szerintem jobban jársz
Ma gondoltam egyet, és kimentem megnézni az egyik zöldtrágyával vetett földemet:
emlékeztetőnek, ilyen volt kb. 1 hónapja:
Ekkor kb. 30-40 cm magas volt, üde, lédús, sűrű. Még gyalogolni is nehéz volt benne, nem hogy abba vessen az ember.
Ezzel szemben, ma még mielőtt elkezdett volna havazni kimentem, és a következő képekkel találtam szembe magamat:
Most már semmi kétségem afelől, hogy ez a helyes irány: simán lehet bele vetni, még szerintem korai növényeket is, de kukoricát, és napraforgót pedig abszolút könnyen...
Válasz #137. hozzászólásra
most elolvastam a 113 as hozzászólást kis területen nyomom kézzel vetek de nincs trágya a közelben azért akarok zöldtrágyázni itt nincsenek gépek csak eke meg elmunkáló meg sorközművelő
Válasz #136. hozzászólásra
ha visszaolvasol, lentebb volt egy felvetésem, azt leszámítva kicsi az esély...
szóval kukorica UTÁN milyen zöld trágyát?
Válasz #134. hozzászólásra
Ennek nem.
Válasz #133. hozzászólásra
Tudom... Csak a gondom az hogy a fehérvirágunak nagyobb a talajigénye. Mindenesetre egy kisebb parcellán megpróbálom.
Válasz #132. hozzászólásra
Na ez is arra való.
Válasz #131. hozzászólásra
Hát hogy a talajaim ph-ja mennyi,fogalmam sincs.Még egyetlen talaj vizsgálatot sem csináltattam.
Kicsit utánna néztem a csillagfürtnek,és homok talajra a sárgavirágut ajánlja a szakirodalom.Homok meg itt aztán van bőven. Takarmányozásra gondolok elsősorban én is,na meg persze a talajjavító hatása sem lenne mellékes...
Válasz #130. hozzászólásra
Sárga nincs, de édes fehér van. Kimondottan savanyu talajra való, és jó takarmánynak is.
Válasz #129. hozzászólásra
Köszönöm a segítséget!
Valószinü,hogy holnap megrendelem a vetőmagot,ha van nála sárgavirágu is.
Válasz #128. hozzászólásra
+36-30-2379590 Garamszegi Tibor
Én édescsillagfürtöt vettem, mert ezt lehet állatokkal is etetni. 20 000ft/q nettó a fémzárolt mag. Termesztéssel kapcsoletos tanácsokat is szivesenad. 1ha-ba 120kg kell dupla gabonasortávra, ha aratni akarod.
Válasz #126. hozzászólásra
Csillagfürt az érdekelne engem...Ha publikus az eladó kiléte,akkor szivesen venném ha megosztanád velem is!
Válasz #125. hozzászólásra
Hali!
Ha az idöjárás el nem cseszi a terveimet,akkor junius elsö felében kell aratni,csak akkor lesz mag.
És hogy mennyiért azt még nem tudom.Első foku magot vettem,tehát másod fok lesz.Egy felvásárlótol kaptam igéretet,hogy megveszi ami felesleges magom terem. Annyiért adok belöle,amennyiért ö veszi...Majd aratáskor kiderül mennyi az annyi.
Válasz #124. hozzászólásra
Én meg pont ma reggel rendeltem meg a csillagfürtöt.
Válasz #124. hozzászólásra
Mikor lesz mag, és mennyiért?
OLvastam a hozzászólásokat,és feltünt hogy a bíborherét senki sem említi.Szerintetek az nem jó zöldtrágyának? A termő talajaim zöme homok.Akartam csillagfürtöt vetni,de magot azt nem tudtam szerezni ezért lett a bíbor...Van fővetésben 15HA szerzödés nélkül,ha esetleg érdekel majd vkit mag az keressen!
Válasz #119. hozzászólásra
legjobb sorközművelő? olyant még nem láttam...
Amit kipróbáltam, azok KSMK, Omikron, Monosem - ezeket tudom, hogy már nem lesz több (esetleg a monosem csak nagyobb, pl. 12 soros)
Az olajretket nem árvakelést hagytam fenn, mert nekünk saját nincs fővetésben, csak zöldtrágyának vetett földet nem forgattam bele a talajba..
A rossz tapasztalatok azok, amiket leírtam lentebb: amit megcarriereztünk tavasszal, vagy szárzúzás nélkül ősszel, ott a vetésre a talaj felső rétegében a szármaradványokból meg a talajból kialakult egy keverékes, mulcsra hasonlító, de valójában művelhetetlen paplan, ami laza volt, emiatt könnyen kiszáradt, és az abba kerülő magok nehezen csiráztak, amiatt egyenlőtlen lett a kelés, a gyomok elhúzódóan, és összevissza keltek, emiatt nehéz volt a gyomírtás, a talaj alatt lévő, de hosszabb szármaradványok miatt tolult a vetőgép, és a kultivátor (ez utóbbit nem is lehetett húzni, csak mikor mér akkorára nőtt a kukorica, hogy nem tudta kitörni...).
Amikor 2 éve fennhagytunk többet, és egyáltalán nem forgattuk a talajba, akkor könnyebben boldogultunk. A levelek és a kisebb szárdarabok lehullottak róla, a többit pedig fogta a talaj, így a vetőgép könnyedén dolgozott köztük, a magok ülepedett, beérett TALAJBA kerültek, szinte kizárólag csak tiszta föld került köréjük, így egyenletesen és gyorsan keltek, stb. Az évelő gyomokat és a telet túlélő növényeket, és a magról kelők tetemes hányadát kinyúvasztotta a RoundUp, és volt olyan tábla, ahol egyáltalán nem volt már később szükség állománykezelésre...
Válasz #118. hozzászólásra
mik azok a rossz tapasztalatok?
Válasz #118. hozzászólásra
A retket amit hagytál azt mijen formában hagytad.. És mit szánsz utána vetni?? Mi mindig ösziárpát teszünk utánna Az szeret utána leni..Mi két ih tárcsát adunk neki aratás után nem sietve és utána vetünk!!Szép zöld utánna az árpa!!
Válasz #119. hozzászólásra
Rau
Kongskilde
Amik még megfizethetők !
Válasz #118. hozzászólásra
Szerinted melyik a legjobb sorközművelő?
Válasz #117. hozzászólásra
nekem nagyon rossz tapasztalatom repcével és mustárral van ilyen szempontból.
Mondjuk mi szinte minden kapásnövényt RoundUp-ozunk tavasszal, szóval ha nem is pusztul el a télen, utána sincs vele gond...
Éppen a Carrier be tudná dolgozni, de tényleg nem biztos hogy szükség van rá. Több haszna van, ha inkább nem bolygatod a talaj, érett, ülepedett, és nem taposott földed van a vetésig, amit a növények, illetve azok maradványai letakarnak, így nem süti a nap, nem szárítja az szél, vagy nem cserepesíti le egy hirtelen zápor, viszont megőrzi a nedvességet...
Ellenben lassabban melegszik, és nem lehet korán sorközművelni!
Erre számolni kell.
Majd most lesz jó kísérlet vele! hagytam tavaszra vagy 80 ha olajretket, egy részét megnézem, hogy mit csinál neki a Carrier, és a munkája alapján döntöm el, hogy a kisebbik, vagy a nagyobbik része lesz-e a direktvetéses kísérlet!
Meg lesz a lentebbi cikkben leírt kukorica utáni zöldtrágyázás is, valamint lesz borsó, és közé vetett kukorica is. Aztán majd meglátjuk...
Válasz #116. hozzászólásra
és tényleg porladt, mint mondjuk a............. nem jut eszembe h pl mi.
Válasz #115. hozzászólásra
Ez a dolog a mustár elporladásával tényleg így van, én dolgoztam be ősszel 120 cm-es nagy tömegű mustárt kultivátorral,jó sok mustár maradt a felszinen,és semmi gond nem volt tavasszal,pedig kombinátorral,és SPC-vel dolgoztunk,nem direktvetővel.
Válasz #113. hozzászólásra
Igazából a tavaszi beforgatásnál meg kell különböztetni biztosan elfagyó és nem tutkóra elfagyó fajokat. Mert amelyik tutira elfagy(pl mustár), az tavaszra már csak egy szétporladó valami lesz, ami nem sokat zavar a talajmunkánál, vetésnél. Volt 1-2 éve egy cikk az Agrofórumban Légrádi Miklóssal(Lengyeltóti), aki mellesleg 6-7 tonna repcéket termel, hogy ő meghagyja a mustárt tavaszra, majd ezt az elporladó szármaradványokat sekélyen bedolgozza a talajba. És az ez után vetett kukoricát segíti átvészelni a hőségnapokat és a szárazságot......még nem próbáltam.
Válasz #93. hozzászólásra
Azt hogy elég sok neki is a nitrogén tartalma.
De az őszi talajművelést meg kell csinálnod még ősszel, szóval ha kukorica után zöldtrágyázol, akkor azt még ősszel kell a talajba forgatnod, pl. egy topDown-nal, vagy leszántani. Ilyenkor tavaszra már nem marad fenn, és leviszed a szármaradványokat is.
Más a helyzet akkor, ha pl. direktvetést akarsz, vagy csökkentett művelést, de a szármaradványt a talaj tetején akarod hagyni. Ez esetben vagy fejlődik tavaszig, vagy olyan eszközt használsz, ami mélyen műve, de a felszínt nem, vagy csak minimálisan bolygatja (pl. TopDown felemelt tárcsákkal, és LowDisturbance késekkel. Ilynekor viszont úgyis fenn maradnának a szármaradványok, ha van zöldtrágya, ha nincs.
Amúgy arról már itt is volt többször szó, hogy le kell e forgatni, vagy sem. Én szerintem nem, mert a tápanyagok a növény nedveiben, gyökereiben, és a gyökereken élő baktériumokban vannak. Az, hogy a talajba kevered, vagy sem sokkal inkább függ attól, hogy útban van-e, vagy sem.
Mindazonáltal a tavaszra felhagyott zöldtrágyát már semmi esetre sem lenne szerintem szabad beleforgatni a talajba, mert nem bomlik el vetésig, és akkor a laza talajban a hosszú szárakat csak húzgálja a vetőgép, meg a talajművelők, meg nem tudod rendesen letömöríteni, a lebomlási folyamatok nitrogént vesznek el a kultúrnövénytől, stb.
ez egyébként gépfüggő, mi ilyen sortisztító-talajművelő kombót akarunk a vetőgépre:
http://www.yetterco.com/help_videos_2967-042-ST-FW.php
Válasz #111. hozzászólásra
a 90-es hozzászólásban írtam is, h szerintem sem lesz olyan kedvező a tömörödött talajba vetett zt hatása, mint várnánk.
Válasz #110. hozzászólásra
Ezen már sokat gondolkoztam, mert végülis elméletileg igazad van, mert a növény felhozza a tápanyagot a mélyebb rétegekből, és a különböző részeiben tárolja. Ha elszárad, akkor is csak a víz megy ki belőle, a többi nem párolog el. De akkor miért mondhatták, hogy zölden kell a földbe forgatni? Nem értem. A másik ellentmondás pedig az, hogy sokszor mutogatják azokat a képeket, hogy egyik másik növény gyökere a tárcsa + eketalpba ütközik, és nem megy mélyre. De akkor egy jól megtaposott földben a zöldtrágyanövény, se fog tudni lemenni, akkor viszont oda a gyökér általi talajlazítás és a mélyebb rétegekből való tápanyag felfelé szállításának elmélete is.
Válasz #109. hozzászólásra
ez yooo kérdés. De Amcsiban simán bevetik a sorközökbe a kukit.
Szntem ha leszárad/elfagy a zt, akkor még megmarad a tápanyag-tartalma, nem? Tehát ha tavasszal dolgozod be a talajba, akkor lazított is a gyökere, és szervesanyagot is ad. Meg ugye a gyökérzete is sok tápanyagot tartalmaz.
Válasz #81. hozzászólásra
Ezt a kukorica utáni zöldtrágyát végül leszántod, vagy így megy a télbe? De ha nem, akkor tavasszal ott lesz a föld tetején a kukorica és a zöldtrágya is? Nem sok ez? Vetőgép legyen a talpán, ami elboldogul ezzel! Vagy egy kora tavaszi top down?
A másik meg, hogy a zöldtrágyázásnak melyik a nagyobb haszna? A gyökér által végzett lazító ill. tápanyag feltáró hatása, vagy a zöldtömeg talajba forgatása? Mert olyat is hallottam, hogy a lényeg az, hogy a zöldtágyát rögtön beleforgatjuk a talajba, nem hagyjuk elszáradni. Akkor hol az igazság?