Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraAzért tegyük hozzá, hogy az időjárás azt is nagyon befolyásolja ám!
Én idén is intenzíven csináltam a technológiát meg tavaly is. Tavaly 4 tonnás repcék voltak idén meg 2,3. Minden időben került ki rá, maximális szakmaisággal, odafigyelve, tökéletes minőségben, prémium termékek de áprilisban virágzás közepén 34 fok volt és vastagon fújt a szél, mintha hajszárítóval nyomattad volna az állományt, a virágokat égette és fújta le róla.
Volt vadkár is mert jól széttaposta-kirágta de nagyon szépen meghajtott utána, erős vastag oldalhajtásokkal, sok virág tengellyel, csak a vízhiány az vízhiány ugye...
Egyébként amikor 4 tonna volt nagy hasznot hozott, ára stabil 100ezres kategória és nagyon könnyű utána jó talajokat készíteni bárminek is aztán.
Válasz .Feco. #2238. hozzászólásáraKedves .Feco., mint írtam korábban, nem termeltünk még repcét. A nálunk bevált búza-kukorica-napraforgó hármast használtuk.
A repce termésátlaga felénk kb. 35-40 q, ezért is érdeklődtem a technológia iránt.
Amit problémásnak éreztem a repcénél:
- augusztusban 32-35 fokban apró morzsás, jó minőségű magágy készítése, lehetőleg úgy, hogy ne száradjon ki a talaj, majd vetés után esőt kapjon az elvetett mag
- téli kifagyás veszélye
- viszonylag sok növényvédelmi beavatkozás
- hidas traktor +ksg a virágzás körüli kezelésektől
A számolásnál 400 000 Ft/ha bevételt vettünk, a költség 220-230 000 Ft-ra jött ki, 180 000 Ft/ha maradna eredményként.
Ez kicsit magasabb, mint a búza eredménye, de annak kisebb a rizikója, de alacsonyabb a napraforgó 220, a kukorica 250 EFt-os eredményénél.
Válasz .Feco. #2248. hozzászólásáraNem becsukott szemmel csinálom. Én a talajt, és a növényeket nézem mit igényelnek a termést meg annyi amennyi.
Igazából a kettőnk közötti gazdasági méret ég és föld, így összehasonlíthatatlan. Igazából az a lényeg, hogy te is és én is megélünk. Tudtam venni házat, a gazdaság gépparkja fejlődik, jut pénz minden évben földvásárlásra, és tudok is félre rakni. Pedig itt jó évben sincs 100q-ás kukorica, a gabonák ha 60q-át teremnek már jónak mondhatók.
Meglátjuk mit hoz a következő 30 év :)
Válasz MrPoke #2247. hozzászólásáraÉn épp fordítva gondolkozok! Csak úgy csinálok valamit ha előtte végig számolom hogy van értelme, majd ha kész utólag is értékelem hogy jó volt-e! Becsukott szemmel nem lehet autóversenyezni...
A másik oldalról is ugyanez a véleményem! A költségek csökkentésének nagyon gyorsan vége szakad, van amit nem tudsz elkerülni bármit csinálsz sem, vagy az elhagyása sokkal több kárt okoz mint amit nyersz! Ellenben terméspotencialban jelenleg a felszínt kapargatjuk csupán! Kukoricában régebben azt mondtak 20 tonna körül van az üzemi termés elméleti határa... hat ezt már nagyon túllépte a világ, jelenleg 34 tonna a rekord, mi tudjuk ennek a felet most... (mellesleg kevesebb költséggel mint amit egy átlag magyar gazda 8 tonnára fordít)
A cél hogy így emeljük tovabb a hozamot hogy ne kelljen érdemben több inputot használni hozza, emellett folyamatosan javulnak a talajaink is... (idén először volt 4,5% fölötti humusz talaj vizsgálatoknál. A homokosabb részek is 2% fölé csúsztak...) hamarosan megnyílik az út a 20 tonna fölé...
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraÉn ebből élek, sőt a szüleimnek is ez a nyugdíja amit én megtermelek. De én sosem szoktam számolgatni. Év végén megkérdem a könyvelőt, hogy állunk és úgy költekezek.
Évről évre jobban jövünk ki.
Én az input oldalt csökkentem, úgy hogy a bevétel emelkedjen.
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraNagyon helyesen írod!
A falunkban például a magángazdák közül egyiknek a végzettsége sem agrármérnök, illetve egyikük az. A legtöbbjük mégis gyönyörűen termelt repcét meg a többi növényt. Ezzel nem az agrármérnököket degradálom, de így van, megtanulták a technológiát, a kényes kérdésekben, biztos megkérdeznek valami szaktanácsadót, de csak a nagyon kényes vegyszer témánál szerintem. Mondjuk az igaz, hogy ezeken a földeken ha vki nem felejt el vetni, búzából már megvan az 50 mázsa.
Válasz MrPoke #2242. hozzászólásáraAzért a repce termelés nem NASA technológia, józan paraszti ésszel szorgalommal és hajlandósággal a tanulásra simán első évtől lehet valaki jó repce termesztő... nem kell túlmisztifikálni azért...
Másfelől a profit részben sem értünk egyet. Akinek van mellette munkahelye az gondolkodhat így de akinek ebből kell megélnie, eltartania a családját, esetleg további családokat a sajátja mellett az nem gondolkodhat így! Szakmai elismerésre nem adnak kenyeret, nem fogadja el a NAV adó helyett és a bank törlesztőrészleteket sem, mi több az alkalmazottadnak sem mondhatod hogy “fizetés az nincs de nézd milyen szép növényeket termelünk az idén!”...
Ha x összeget költesz el aratasig és a termés kevesebb mint x-et ér akkor valamit nagyon nem jól csinálsz! Ha x+y-t érsz el akkor x fogja képezni a későbbi évek fejlesztési alapját, a nyugdíjat, stb... nagyon nem mindegy hogy mennyit ér el ebből az a-bol sem, mert ez fogja meghatározni a jövőbeli életét! Attól hogy tmmg (nem szeretem ezt a kifejezést) technológiát használsz nincs semmi indok hogy miért ne törekedjünk y maximalizálására... (a tobblekoltsegeid nem y-t csökkentik hanem x-et növelik)
Válasz MrPoke #2242. hozzászólásáraEzzel szerintem nem is vitatkozik senki. Csak reakciók jöttek arra, hogy a repce nem jövedelmező, meg hidas nélkül nem lehet, meg ilyen nem épp megalapozott kifogások.
Válasz .Feco. #2238. hozzászólásáraA repce termesztés az egyik legnagyobb figyelmet igénylő növény. Egy szárnyai bontogató gazdaságban nem feltétlen, jó választás. És az idegeskedés, túlhajszoltságot a pénzért nem mindenki vállalja be.
Nem mindenki gondolkodik ennyire profitorientáltan. Jelenleg akinek 100ha-nál kevesebb földje van, és van valami szakképesítése anyagilag jobban jár ha elmegy valahova dolgozni, és sokan ezt is teszik. De akik szeretik a földet nem a pénzért csinálják. Az csak eredménye a jól elvégzett munkának.
És aki anyagi oldalon közelíti meg elsőnek a forgatás nélküli talajművelést az is inkább maradjon szántásnál.....
Milyen repcetechnológiai leírást vársz? Konkrétan gépekkel, vagy csak a műveleteket?
Szerintem aki eredményesen termel repcét több éve, annak a technológiájára rá lehet mondani hogy bevált, de nem csak egyféle technológia van.
A talajművelési részét én is le tudnám írni, a növényvédelmi részéhez nem értek.
A,úgy akik igazán értenek hozzá, ők azt szokták mondani, hogy a repce ún. technológia növény, magyarul ha betartod a technológiát, akkor eredmény is lesz.
Válasz .Feco. #2238. hozzászólásáraidén a kuki jövedelmezőbb volt, DE csak úgy hogy nem volt szárítás illetve minimális és 10+ tonnával amúgy igazad van a repce már a területeim felén van nekem már.
Válasz hargitai sandor #2233. hozzászólásáraHidas nekem sincsen, megoldom szántóföldivel. A haverodal üljetek le matekolni még egyszer, mert szerintem valamit elnéztetek.
Leírom az enyémet, és próbáld azal öszehasonlítani, amit ti számoltatok.
Búza után tarlóhántás, majd lazító+cambridgehenger, mütrágyaszórás 2q amofos, kompaktor, vetés, cambridge henger.
Gyomirtó Butisan complet 2,25L/ha, Galant szuper 0,5L egysziküre. Insekticíd a körülményektől függ min. 2x de általában 3x őszel Nurelle, vagy hasonlók.
Tavaszal 2x Nurelle, 1x Mospilan/virágzás kezdetén-virágzásban/ Efilor 0,7L+bór, virágzáskor Pictor. Mütrágya 2x 2q dasa vagy 27%N, 1x Nitrosol 120-130 L. Általában 3,5-4 T/ha termésel, de volt már 4,7 is, de ugyan úgy 3 is /az eső dominál/. A jelenlegi árakal nem mondanám veszteségesnek a repcét.
Válasz VDénes #2230. hozzászólásáraRöviden leírom a lényeget: búza elővetemény után tarlóhántás rövidtárcsával, utána középmélylazítás (érdekesség, hogy az Ih típusú lazító után jobb volt a kelés, mint az olasz típusú után ugyanolyan egyéb körülmények között). Vetés előtt magágykészítés rövidtárcsával. Vetés bérbe 740A- val,sajnos nincs aprómag vető. Természetesen rovarölőzés, most ősszel 4x kellett, tavasszal még nem tudjuk előre. Egyszer sajnos kellett gyomírtani is, ez elég szarul sikerült, némely táblában visszavetette az állományt. Mindenesetre nem kellett regulátorozni. Természetesen magágykészítés előtt kapott műtrágyát, meg majd nemsokára megint kezdődik, utána rovarölőzés. Most hirtelen nem tudom a termésátlagot, de majd megkérdezem apósomat.
Válasz Radocz #2225. hozzászólásáramiért kell a gyomot levinni? Egyesek szerint az is a természet része. Egy ismerősömnél a takarónövényben előjött a selyemmájva vagy mi. Mi viszi ki azt? Maradt a magasra emelt zúzó ami a takarónövényt nem bántja, a csekmetet meg derékbatörte. Szerintem a repce is lejjebb volt, mint a gyom dereka, kimagzás elött. Bár, nem tudni mi volt a gyom.
Válasz Sk Laci #2232. hozzászólásáraAz a baj, hogy nem termeltem repcét, a lentebb felsorolt okok miatt, ami mellé még a hidas permetező hiánya is társul. Ezért is hiányzik hozzá a technológia.
A jövedelmezősége nálam - ahogy a környező gazdatársaknál is láttam a ráfordított időt, vegyszert - nem ellensúlyozná a lényeges időkiesést a többi kultúrától.
Egyik kollégával korábban kiszámoltuk az önköltségét az ő ráfordítása alapján, és az alig haladta meg a búzáét...akkor már a búza termesztése egyszerűbb.
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraHa nálad a repce nem jövedelmező növény-nem ellensúlyoza a kieső időt száraz évjáratot kivéve, akor valamilyen baj van a technológiával.
Válasz Radocz #2225. hozzászólásáraMiért hordtátok le a gyomot? Hisz ez organikus anyag, a mag meg úgy is kiperget, ha késő őszel csináltátok.
Amit idén átvetem földterületet ami 4 éve nem volt dolgozva, ahol ha beleálltam akkor a völgyekben elvesztem a gyomtengerbe a 181 cm magaságomal. Szépen lezúztam, majd 2x rövidtárcsa, vetés, hengerlés. A száraz ősz miatt késve kelt a búza november végén érkező esőktől, mára elég jól kisorolt a gyomal együt.
Tervezek kora tavaszi gyomirtást, esetleg egy plusz gyomirtást a későn kelő évelő gyomokra ha szükséges.
Egy biztos, hogy organikus anyagot-mellékterméket nem viszek le a földről. Jól van az ott a következő növények számára tápláléknak.
Válasz emcett #2224. hozzászólásáraA repce sok bajú növény, a gyakori növényvédelme jelentős időt von el a többi növénytől, a jövedelmezősége nem ellensúlyozza a kieső időt.
Bár jó talaj marad utána..
Ha kapok egy bevált repce technológiát, szívesen felteszem a honlapra.
Ingyenes honlapot bárki csinálhat pl. a https://sites.google.com oldalon, ez egyszerű, gyors.
Válasz Mf-es? #2217. hozzászólásáraKedves László, köszönöm, hogy megnézted a honlapot.
Az itteni földek általában tényleg jók, de itt is van kivétel.
A cél az, hogy ne kelljen 300 kg / kb. 100 kg hatóanyag / műtrágya sem, csak a nitrogént kelljen pótolni. Ennek a tervezett technológiáját írtam le a honlapon.
2012-ben jöttem haza dolgozni, segíteni apámnak, akkor 43 q volt a kukorica átlagtermésünk. /Apámmal találkoztál, ő vette meg a KSMK-t tőled./
Azóta volt már 2016-ban 120 q-s átlag is. Sok tapasztalat gyűlt össze a néhány év alatt is.
Azt látom, lassan, fontolva lehet, érdemes elhagyni egyes talajműveleteket. A kedvező rögfrakció elérése, a talajélet élénkítése most a cél.
Válasz Radocz #2218. hozzászólásáraNem ismertem Varga urat, csak néhány éve jöttem haza gazdálkodni, mert édesapám már 87 éves, és kevéssé bírja már a munkát.
Éppen ezért érdekelnek az új dolgok, nem rögzült belém a régi talajművelés. A régi szerint műveltük kezdetben, de most már áttérünk a forgatás nélkülire.
Válasz Radocz #2219. hozzászólásáraMég a pios üzletkötők is elismerték a téli gazdatalálkozón,hogy ott valami különleges adottsága van a talajnak.Nem tudtak magyarázatot adni,a kiugró terméseredményre.A környékhez viszonyítva.
Válasz hargitai sandor #2216. hozzászólásáraNéztem a honlapot.Gádoroson,könnyű 300 kg műtrágyával termelni.Az emberemnek Gádoroson van földje.150 kg pétisóval,nemigen arat 100 mázsa alatt kukoricát.Napraforgó is közel 4 tonna.Búza közel 8 tonna volt neki.2012-be itt volt 0-1 tonnáig,addig ott 5 tonna volt.
Az imént ezt a hozzászólást a TMMG témához tettem fel, de ide talán jobban passzol. Onnan levenni nem tudom.
Nem a termésátlagok a fontosak, hanem az eredményességünk, tehát nem búzát, kukoricát, stb. termelünk elsősorban, hanem hasznot /sajnos /.
A változó klíma ellenünk dolgozik.
Aki alkalmazkodik, nagyobb eséllyel éli túl ezt az időszakot. Ezért váltani szeretnénk a forgatásos talajművelésről a forgatás nélkülire. Ezt fokozatosan tudjuk kivitelezni, szem előtt tartva a megélhetést, a biztos bevételt.
Nem találtam olyan összefoglaló leírást, ahol erről bővebben a gyakorló gazda szempontjai szerint lennének anyagok összeszedve.
A fórumot átolvasva és a többi fórum idevonatkozó részeit is beillesztve megpróbáltam összefoglalni a velem együtt a többi művelési módot váltónak a tanulságokat, tudnivalókat, "tananyagot", beleírva a saját technológiánkat. Ez az alábbi honlapon van.
Köszönetet mondok mindenkinek, aki önzetlenül segített és segít személyes tapasztalatai átadásával teljesebbé, pontosabbá tenni ezt az elsősorban saját részre készült egyelőre 10 menüpontból álló honlapot. https://sites.google.com/view/forgatasnelkul/
Szívesen veszek minden hozzászólást.
A rendeletbeli változások kitérnek a forgatás nélküli talajművelésre, továbbá az ökológiai gazdálkodásban résztvevő szántóterületekre.
Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet (zöldítési rendelet) változott 2018. december 7-től.
A módosítás révén az ökológiai másodvetés alkalmazása esetén a talajbaforgatás mellett lehetősége van a gazdálkodóknak arra, hogy amennyiben forgatás nélküli talajműveléssel gazdálkodik úgy a másodvetést beforgatás helyett csak a talajba dolgozzák. Fontos még jobban figyelni a parlagfű-fertőzöttségre majd a vegetációs időszakban, hiszen amennyiben a gazdálkodó területére közérdekű védekezést rendelnek el, úgy az a terület támogatásra nem lesz jogosult.
Továbbá az ökológiai gazdálkodásban résztvevő szántóterületekhez kapcsolódóan csupán az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerinti védett tájképi elem, valamint a fás sáv lesz elszámolható.
Az enyém szintén csak lazított és hasonló a borítottság mint azokon a képeken amit ZZ feltett. Még tervezek fagyon egy tárcsázást mert annál jóval rögösebb, de szerintetek elbomlik annyira hogy spc-vel vethető legyen vagy ekkora mulcsnál csak tárcsás vetőgép jöhet szóba?
_jpg_fill_540x300_0.webp "Élmezőnyben Magyarország!")
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
7405 hozzászólás
Válasz szanberg #2253. hozzászólásáraÉs a mostani repcékből milyen termés lesz?
Itt ki sem keltek.
Válasz Sk Laci #2237. hozzászólásáraKedves Sk Laci,
feltettem a Forgatás nélküli talajművelés honlapra a repce technológiai leírásod, https://sites.google.com/view/forgatasnelkul/repce-technol%C3%B3gia , köszönöm.
A 2252-es topic hozzászólásban leírtam a repce jövedelmezőség számításunkat.
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraAzért tegyük hozzá, hogy az időjárás azt is nagyon befolyásolja ám!
Én idén is intenzíven csináltam a technológiát meg tavaly is. Tavaly 4 tonnás repcék voltak idén meg 2,3. Minden időben került ki rá, maximális szakmaisággal, odafigyelve, tökéletes minőségben, prémium termékek de áprilisban virágzás közepén 34 fok volt és vastagon fújt a szél, mintha hajszárítóval nyomattad volna az állományt, a virágokat égette és fújta le róla.
Volt vadkár is mert jól széttaposta-kirágta de nagyon szépen meghajtott utána, erős vastag oldalhajtásokkal, sok virág tengellyel, csak a vízhiány az vízhiány ugye...
Egyébként amikor 4 tonna volt nagy hasznot hozott, ára stabil 100ezres kategória és nagyon könnyű utána jó talajokat készíteni bárminek is aztán.
Válasz .Feco. #2238. hozzászólásáraKedves .Feco., mint írtam korábban, nem termeltünk még repcét. A nálunk bevált búza-kukorica-napraforgó hármast használtuk.
A repce termésátlaga felénk kb. 35-40 q, ezért is érdeklődtem a technológia iránt.
Amit problémásnak éreztem a repcénél:
- augusztusban 32-35 fokban apró morzsás, jó minőségű magágy készítése, lehetőleg úgy, hogy ne száradjon ki a talaj, majd vetés után esőt kapjon az elvetett mag
- téli kifagyás veszélye
- viszonylag sok növényvédelmi beavatkozás
- hidas traktor +ksg a virágzás körüli kezelésektől
A számolásnál 400 000 Ft/ha bevételt vettünk, a költség 220-230 000 Ft-ra jött ki, 180 000 Ft/ha maradna eredményként.
Ez kicsit magasabb, mint a búza eredménye, de annak kisebb a rizikója, de alacsonyabb a napraforgó 220, a kukorica 250 EFt-os eredményénél.
Válasz .Feco. #2248. hozzászólásáraNem becsukott szemmel csinálom. Én a talajt, és a növényeket nézem mit igényelnek a termést meg annyi amennyi.
Igazából a kettőnk közötti gazdasági méret ég és föld, így összehasonlíthatatlan. Igazából az a lényeg, hogy te is és én is megélünk. Tudtam venni házat, a gazdaság gépparkja fejlődik, jut pénz minden évben földvásárlásra, és tudok is félre rakni. Pedig itt jó évben sincs 100q-ás kukorica, a gabonák ha 60q-át teremnek már jónak mondhatók.
Meglátjuk mit hoz a következő 30 év :)
Válasz Dns8 #2249. hozzászólásáraNem mindig felhőtlen a viszony... együtt de nem közösen gazdálkodunk amúgy...
Válasz .Feco. #2248. hozzászólásáraMiért nem említ a tesód az MKK győztes interjuban?
Válasz MrPoke #2247. hozzászólásáraÉn épp fordítva gondolkozok! Csak úgy csinálok valamit ha előtte végig számolom hogy van értelme, majd ha kész utólag is értékelem hogy jó volt-e! Becsukott szemmel nem lehet autóversenyezni...
A másik oldalról is ugyanez a véleményem! A költségek csökkentésének nagyon gyorsan vége szakad, van amit nem tudsz elkerülni bármit csinálsz sem, vagy az elhagyása sokkal több kárt okoz mint amit nyersz! Ellenben terméspotencialban jelenleg a felszínt kapargatjuk csupán! Kukoricában régebben azt mondtak 20 tonna körül van az üzemi termés elméleti határa... hat ezt már nagyon túllépte a világ, jelenleg 34 tonna a rekord, mi tudjuk ennek a felet most... (mellesleg kevesebb költséggel mint amit egy átlag magyar gazda 8 tonnára fordít)
A cél hogy így emeljük tovabb a hozamot hogy ne kelljen érdemben több inputot használni hozza, emellett folyamatosan javulnak a talajaink is... (idén először volt 4,5% fölötti humusz talaj vizsgálatoknál. A homokosabb részek is 2% fölé csúsztak...) hamarosan megnyílik az út a 20 tonna fölé...
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraÉn ebből élek, sőt a szüleimnek is ez a nyugdíja amit én megtermelek. De én sosem szoktam számolgatni. Év végén megkérdem a könyvelőt, hogy állunk és úgy költekezek.
Évről évre jobban jövünk ki.
Én az input oldalt csökkentem, úgy hogy a bevétel emelkedjen.
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraNagyon helyesen írod!
A falunkban például a magángazdák közül egyiknek a végzettsége sem agrármérnök, illetve egyikük az. A legtöbbjük mégis gyönyörűen termelt repcét meg a többi növényt. Ezzel nem az agrármérnököket degradálom, de így van, megtanulták a technológiát, a kényes kérdésekben, biztos megkérdeznek valami szaktanácsadót, de csak a nagyon kényes vegyszer témánál szerintem. Mondjuk az igaz, hogy ezeken a földeken ha vki nem felejt el vetni, búzából már megvan az 50 mázsa.
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraHelyesen: “Ha x+y-t érsz el akkor y fogja képezni a későbbi évek fejlesztési alapját...”
Válasz MrPoke #2242. hozzászólásáraAzért a repce termelés nem NASA technológia, józan paraszti ésszel szorgalommal és hajlandósággal a tanulásra simán első évtől lehet valaki jó repce termesztő... nem kell túlmisztifikálni azért...
Másfelől a profit részben sem értünk egyet. Akinek van mellette munkahelye az gondolkodhat így de akinek ebből kell megélnie, eltartania a családját, esetleg további családokat a sajátja mellett az nem gondolkodhat így! Szakmai elismerésre nem adnak kenyeret, nem fogadja el a NAV adó helyett és a bank törlesztőrészleteket sem, mi több az alkalmazottadnak sem mondhatod hogy “fizetés az nincs de nézd milyen szép növényeket termelünk az idén!”...
Ha x összeget költesz el aratasig és a termés kevesebb mint x-et ér akkor valamit nagyon nem jól csinálsz! Ha x+y-t érsz el akkor x fogja képezni a későbbi évek fejlesztési alapját, a nyugdíjat, stb... nagyon nem mindegy hogy mennyit ér el ebből az a-bol sem, mert ez fogja meghatározni a jövőbeli életét! Attól hogy tmmg (nem szeretem ezt a kifejezést) technológiát használsz nincs semmi indok hogy miért ne törekedjünk y maximalizálására... (a tobblekoltsegeid nem y-t csökkentik hanem x-et növelik)
Válasz MrPoke #2242. hozzászólásáraEzzel szerintem nem is vitatkozik senki. Csak reakciók jöttek arra, hogy a repce nem jövedelmező, meg hidas nélkül nem lehet, meg ilyen nem épp megalapozott kifogások.
Válasz .Feco. #2238. hozzászólásáraA repce termesztés az egyik legnagyobb figyelmet igénylő növény. Egy szárnyai bontogató gazdaságban nem feltétlen, jó választás. És az idegeskedés, túlhajszoltságot a pénzért nem mindenki vállalja be.
Nem mindenki gondolkodik ennyire profitorientáltan. Jelenleg akinek 100ha-nál kevesebb földje van, és van valami szakképesítése anyagilag jobban jár ha elmegy valahova dolgozni, és sokan ezt is teszik. De akik szeretik a földet nem a pénzért csinálják. Az csak eredménye a jól elvégzett munkának.
És aki anyagi oldalon közelíti meg elsőnek a forgatás nélküli talajművelést az is inkább maradjon szántásnál.....
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraMilyen többi növénytől veszi el az időt a repcére fordított munka?
Hidastraktor nélkül simán lehet termelni.
Milyen repcetechnológiai leírást vársz? Konkrétan gépekkel, vagy csak a műveleteket?
Szerintem aki eredményesen termel repcét több éve, annak a technológiájára rá lehet mondani hogy bevált, de nem csak egyféle technológia van.
A talajművelési részét én is le tudnám írni, a növényvédelmi részéhez nem értek.
A,úgy akik igazán értenek hozzá, ők azt szokták mondani, hogy a repce ún. technológia növény, magyarul ha betartod a technológiát, akkor eredmény is lesz.
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraÉn anno feltettem én azt követem.
Válasz .Feco. #2238. hozzászólásáraidén a kuki jövedelmezőbb volt, DE csak úgy hogy nem volt szárítás illetve minimális és 10+ tonnával amúgy igazad van a repce már a területeim felén van nekem már.
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraSzamolgassatok meg egy kicsit... a repcétol jövedelmezőbb növény nem nagyon van jelenleg...
Válasz hargitai sandor #2233. hozzászólásáraHidas nekem sincsen, megoldom szántóföldivel. A haverodal üljetek le matekolni még egyszer, mert szerintem valamit elnéztetek.
Leírom az enyémet, és próbáld azal öszehasonlítani, amit ti számoltatok.
Búza után tarlóhántás, majd lazító+cambridgehenger, mütrágyaszórás 2q amofos, kompaktor, vetés, cambridge henger.
Gyomirtó Butisan complet 2,25L/ha, Galant szuper 0,5L egysziküre. Insekticíd a körülményektől függ min. 2x de általában 3x őszel Nurelle, vagy hasonlók.
Tavaszal 2x Nurelle, 1x Mospilan/virágzás kezdetén-virágzásban/ Efilor 0,7L+bór, virágzáskor Pictor. Mütrágya 2x 2q dasa vagy 27%N, 1x Nitrosol 120-130 L. Általában 3,5-4 T/ha termésel, de volt már 4,7 is, de ugyan úgy 3 is /az eső dominál/. A jelenlegi árakal nem mondanám veszteségesnek a repcét.
Válasz Radocz #2225. hozzászólásáraAmint megérkezett a repce technológia, fel tudom tenni.
Válasz VDénes #2230. hozzászólásáraRöviden leírom a lényeget: búza elővetemény után tarlóhántás rövidtárcsával, utána középmélylazítás (érdekesség, hogy az Ih típusú lazító után jobb volt a kelés, mint az olasz típusú után ugyanolyan egyéb körülmények között). Vetés előtt magágykészítés rövidtárcsával. Vetés bérbe 740A- val,sajnos nincs aprómag vető. Természetesen rovarölőzés, most ősszel 4x kellett, tavasszal még nem tudjuk előre. Egyszer sajnos kellett gyomírtani is, ez elég szarul sikerült, némely táblában visszavetette az állományt. Mindenesetre nem kellett regulátorozni.
Természetesen magágykészítés előtt kapott műtrágyát, meg majd nemsokára megint kezdődik, utána rovarölőzés. Most hirtelen nem tudom a termésátlagot, de majd megkérdezem apósomat.
Válasz Radocz #2225. hozzászólásáramiért kell a gyomot levinni? Egyesek szerint az is a természet része. Egy ismerősömnél a takarónövényben előjött a selyemmájva vagy mi. Mi viszi ki azt? Maradt a magasra emelt zúzó ami a takarónövényt nem bántja, a csekmetet meg derékbatörte. Szerintem a repce is lejjebb volt, mint a gyom dereka, kimagzás elött. Bár, nem tudni mi volt a gyom.
Válasz Sk Laci #2232. hozzászólásáraAz a baj, hogy nem termeltem repcét, a lentebb felsorolt okok miatt, ami mellé még a hidas permetező hiánya is társul. Ezért is hiányzik hozzá a technológia.
A jövedelmezősége nálam - ahogy a környező gazdatársaknál is láttam a ráfordított időt, vegyszert - nem ellensúlyozná a lényeges időkiesést a többi kultúrától.
Egyik kollégával korábban kiszámoltuk az önköltségét az ő ráfordítása alapján, és az alig haladta meg a búzáét...akkor már a búza termesztése egyszerűbb.
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraHa nálad a repce nem jövedelmező növény-nem ellensúlyoza a kieső időt száraz évjáratot kivéve, akor valamilyen baj van a technológiával.
Válasz Radocz #2225. hozzászólásáraMiért hordtátok le a gyomot? Hisz ez organikus anyag, a mag meg úgy is kiperget, ha késő őszel csináltátok.
Amit idén átvetem földterületet ami 4 éve nem volt dolgozva, ahol ha beleálltam akkor a völgyekben elvesztem a gyomtengerbe a 181 cm magaságomal. Szépen lezúztam, majd 2x rövidtárcsa, vetés, hengerlés. A száraz ősz miatt késve kelt a búza november végén érkező esőktől, mára elég jól kisorolt a gyomal együt.
Tervezek kora tavaszi gyomirtást, esetleg egy plusz gyomirtást a későn kelő évelő gyomokra ha szükséges.
Egy biztos, hogy organikus anyagot-mellékterméket nem viszek le a földről. Jól van az ott a következő növények számára tápláléknak.
Válasz emcett #2229. hozzászólásáraLeírod a repces temaba, hogy mit csinaltok vele és milyen átlag jön ki?
Koszonom előre is
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraFelénk hagyományos technológiával eléggé jövedelmező, azonban valóban időigényes a védelme.
Válasz Radocz #2225. hozzászólásáraKíváncsi leszek rá. Azt hogy érted, hogy a gyomot lehordtátok róla? Szó szerint kézzel kihúzgálva?
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraIgazad van.
Felénk van technológia és 2018-ban jobb (jövedelmezőbb) lett, mint a napraforgó.
Válasz emcett #2224. hozzászólásáraA repce sok bajú növény, a gyakori növényvédelme jelentős időt von el a többi növénytől, a jövedelmezősége nem ellensúlyozza a kieső időt.
Bár jó talaj marad utána..
Ha kapok egy bevált repce technológiát, szívesen felteszem a honlapra.
Ingyenes honlapot bárki csinálhat pl. a https://sites.google.com oldalon, ez egyszerű, gyors.
Válasz emcett #2224. hozzászólásáraNekünk lett meghagyva 1 ha árva kelésű repce. Sajnos hibrid, de gyakorolni jó lesz a forgatás nélkülire.
Eddig sokkal szebb mint aki rossz földbe rossz munkával elvetette.
A technológiát elküldöm Hargitai úrnak és felteszi.
Eddig semmit nem kapott.
Illetve a kikelt gyomot lehordtuk róla.
Ez egy gyomos, terület lesz.
(Három utánfutóval 2 óra alatt 3 fő).
Mondják, hogy "nyugtával dicsérd a napot"
Válasz hargitai sandor #2216. hozzászólásáraSzámomra laikusnak nagyon informatív a honlap, köszönöm szépen a lehetőséget a megismerésére. Repce technológia nincs...?
Válasz hargitai sandor #2222. hozzászólásáraKicsi a világ,üdvözlöm,és jó egészséget a papának.
Válasz Mf-es? #2217. hozzászólásáraKedves László, köszönöm, hogy megnézted a honlapot.
Az itteni földek általában tényleg jók, de itt is van kivétel.
A cél az, hogy ne kelljen 300 kg / kb. 100 kg hatóanyag / műtrágya sem, csak a nitrogént kelljen pótolni. Ennek a tervezett technológiáját írtam le a honlapon.
2012-ben jöttem haza dolgozni, segíteni apámnak, akkor 43 q volt a kukorica átlagtermésünk. /Apámmal találkoztál, ő vette meg a KSMK-t tőled./
Azóta volt már 2016-ban 120 q-s átlag is. Sok tapasztalat gyűlt össze a néhány év alatt is.
Azt látom, lassan, fontolva lehet, érdemes elhagyni egyes talajműveleteket. A kedvező rögfrakció elérése, a talajélet élénkítése most a cél.
Válasz Radocz #2218. hozzászólásáraNem ismertem Varga urat, csak néhány éve jöttem haza gazdálkodni, mert édesapám már 87 éves, és kevéssé bírja már a munkát.
Éppen ezért érdekelnek az új dolgok, nem rögzült belém a régi talajművelés. A régi szerint műveltük kezdetben, de most már áttérünk a forgatás nélkülire.
Válasz Radocz #2219. hozzászólásáraMég a pios üzletkötők is elismerték a téli gazdatalálkozón,hogy ott valami különleges adottsága van a talajnak.Nem tudtak magyarázatot adni,a kiugró terméseredményre.A környékhez viszonyítva.
Válasz Mf-es? #2217. hozzászólásáraMindenkinek máshol könnyű termelni.
Válasz hargitai sandor #2216. hozzászólásáraVarga Lajos bácsit ismerted? Torgyán idején....
Válasz hargitai sandor #2216. hozzászólásáraNéztem a honlapot.Gádoroson,könnyű 300 kg műtrágyával termelni.Az emberemnek Gádoroson van földje.150 kg pétisóval,nemigen arat 100 mázsa alatt kukoricát.Napraforgó is közel 4 tonna.Búza közel 8 tonna volt neki.2012-be itt volt 0-1 tonnáig,addig ott 5 tonna volt.
T. Fórumozó kollégák!
Az imént ezt a hozzászólást a TMMG témához tettem fel, de ide talán jobban passzol. Onnan levenni nem tudom.
Nem a termésátlagok a fontosak, hanem az eredményességünk, tehát nem búzát, kukoricát, stb. termelünk elsősorban, hanem hasznot /sajnos /.
A változó klíma ellenünk dolgozik.
Aki alkalmazkodik, nagyobb eséllyel éli túl ezt az időszakot. Ezért váltani szeretnénk a forgatásos talajművelésről a forgatás nélkülire. Ezt fokozatosan tudjuk kivitelezni, szem előtt tartva a megélhetést, a biztos bevételt.
Nem találtam olyan összefoglaló leírást, ahol erről bővebben a gyakorló gazda szempontjai szerint lennének anyagok összeszedve.
A fórumot átolvasva és a többi fórum idevonatkozó részeit is beillesztve megpróbáltam összefoglalni a velem együtt a többi művelési módot váltónak a tanulságokat, tudnivalókat, "tananyagot", beleírva a saját technológiánkat. Ez az alábbi honlapon van.
Köszönetet mondok mindenkinek, aki önzetlenül segített és segít személyes tapasztalatai átadásával teljesebbé, pontosabbá tenni ezt az elsősorban saját részre készült egyelőre 10 menüpontból álló honlapot. https://sites.google.com/view/forgatasnelkul/
Szívesen veszek minden hozzászólást.
Módosultak egyes zöldítési rendelkezések!
A rendeletbeli változások kitérnek a forgatás nélküli talajművelésre, továbbá az ökológiai gazdálkodásban résztvevő szántóterületekre.
Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet (zöldítési rendelet) változott 2018. december 7-től.
A módosítás révén az ökológiai másodvetés alkalmazása esetén a talajbaforgatás mellett lehetősége van a gazdálkodóknak arra, hogy amennyiben forgatás nélküli talajműveléssel gazdálkodik úgy a másodvetést beforgatás helyett csak a talajba dolgozzák. Fontos még jobban figyelni a parlagfű-fertőzöttségre majd a vegetációs időszakban, hiszen amennyiben a gazdálkodó területére közérdekű védekezést rendelnek el, úgy az a terület támogatásra nem lesz jogosult.
Továbbá az ökológiai gazdálkodásban résztvevő szántóterületekhez kapcsolódóan csupán az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerinti védett tájképi elem, valamint a fás sáv lesz elszámolható.
Válasz határjáró #2213. hozzászólásáramár nálunk is van(nem szabolcsban) talán...
Válasz szanberg #2212. hozzászólásáraAzt tudtam hogy nálunk Romániában van bőven, de itt nem tudtam h már egy éve is talán...
Válasz határjáró #2211. hozzászólásáraEz neked újdonság?
Már egy éve is talán...
Válasz ermike #2144. hozzászólásárahttp://www.blikk.hu/aktualis/belfold/sertespestissel-fertozott-vaddisznokat-talaltak-szabolcsban/h0d1txn
Köszi! Ez az első eset hogy így hagyjuk télire, és még eléggé nagy a bizonytalanság.
De hátha beválik ez a lazítós módszer.
Válasz VDénes #2208. hozzászólásáraPontosan.
Mikor én a nodet-ét megpántoltam laposvassal ,és élesre megéleztem,nem lehetett ráismerni.
Válasz Tobszi #2206. hozzászólásáraSPCvel vethető.
Csak jó legyen a csoroszlya, ne full kopott legyen.
Válasz Tobszi #2206. hozzászólásáraEsetleg a csúszócsoroszlyák elé egy-egy vágótárcsát(használt IH vetőgép tárcsa)!
Az enyém szintén csak lazított és hasonló a borítottság mint azokon a képeken amit ZZ feltett. Még tervezek fagyon egy tárcsázást mert annál jóval rögösebb, de szerintetek elbomlik annyira hogy spc-vel vethető legyen vagy ekkora mulcsnál csak tárcsás vetőgép jöhet szóba?