Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR403.55 FtUSD391.08 FtCHF429.92 FtGBP484.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10097. hozzászólásáraKöszi.Én is agyalok hogy mihez kezdjek vele...Ha lenne kicsit nagyobb fagy apritós hengerrel megvágnám mivel van a keverékben nem elfagyó növény és esetleg egy reptill félfagyos állapotban...vagy ha tudnék szerezni egy sávművelőt 20 ha ra...
Válasz GREVEN #10085. hozzászólására
December 21-i képek. Voltam kint pár napja, de kb ugyanígy nézett ki. Ahol az őzek letaposták ott fekszik, máshol kókadozik. Remélem lesz még azért fagy ami a TR-t elintézi.
Kérdésem az lenne, hogy mennyiben illeszthető össze a TMMG az ökológiai műveléssel? Gondolok itt elsősorban a gyomokra és a gombákra. Amint olvastam, rendszerszerűen használják sokan a glifozátot, meg más gyomirtókat. TMMG-ben a mechanikus gyomkezelés mennyiben elegendő? Amellett a sok (főleg felszínen maradó) növényi maradvány okozta gombafertőzés esetében hogyan viselkedik a rendszer? Egy ismerősöm pl. a burgonyát kizárólag Trifenderrel kezeli gombák ellen, évente többbször is (magágyba keverve, földeléskor, majd állománykezelésben is), és meg van vele elégedve - másoknál vannak-e ezen a téren tapasztalatok?
A kérdés attól aktuális, hogy abban a bizonyos pályázatban ökológiai termelés bevállalása esetén komoly százalékokat lehet javítani az önrész-támogatás egyenletben.
Válasz Vinkó75 #10081. hozzászólásáraHat akkor en csak azt tudom kívánni hajrá,itt a környekunkon amilyen gyorsan mindenki kiproballta olyan gyorsan abba is hagytak ,mondom en 5-6 evig nyomtam engem abszolult nem győzött meg.
Válasz bobo77 #10096. hozzászólásáraMűtrágya szórás aztán rövidtárcsa éppen mielőtt kiszáradna, aztán kukorica vetés, majd néhány nap múlva glifozát...
ez a terv...
Válasz Netparaszt #10093. hozzászólásáraA lentebb lévő képeken ez nem nagyon mutatja hogy bomlana. Meg se merem nézni hogy vajon milyen lehet a határba amit meghagytunk a télnek.
Most hogy ilyen enyhe az idő és még talán nincs annyira besarasodva se a határ érdemes lenne megbirizgálni vagy várjunk még hátha ad neki az idő?
Egész napos előadás és beszélgetés Sárosdon a szántáson túli mezőgazdaság keretrendszeréről.
Helyszín: Polgármesteri Hivatal Sárosd,2433, SÁROSD, Fő út 2.
Időpont: 2018 január 16, 8-16 óra.
Talajélet, szántóföldi ökológia, takarónövények, gépészet, biológiai tápanyaggazdálkodás, forgatás nélküli és notill termelés és életképes biotermelés.
Az eseményre regisztrálni a talajdoktor@gmail.com címen szükséges az ebéd megjelölésével.
Részvételi díj: 2000 Ft
Ebéd: 1000 Ft
Válasz mtz1221 #10088. hozzászólásáraSzója után..búza nem forgat. Búza után...repce nem forgat. Búza után..kukorica forgat. Kukorica után....szója forgat. Egyébként ez egy alap erre felé ki még forgat.
Válasz GREVEN #10085. hozzászólásáraNálam gond nélkül él és virul. Remélem a február kicsit megüti. Március elején kénytelen leszek olyan 15-20 cm mélyen megvakarni szárnyas kapákkal. Muszáj a vadak miatt is, kicsit megtúrták a talajt.Virágba nem megy úgy néz ki. Tehát ha nem is fagy meg nagyon, a "lédús" szárat bekeverem. Majd áprilisban (ha lehet) direktbe vetés. Előzmény: szeptember elején, lazító, tárcsa némi keverék vetése és ennyi.A kísérleti parcellán.
Válasz mtz1221 #10083. hozzászólásáraBúza után ha lehet nyár végén. Búza-kukorica-szója-búza...mostanában repce. Ha jól emlékszem a vetés forgójára. Tehát kb 4 évente.Mint mondtam a földet nem tapossa agyon. Nagyon csapadékos évnek kell lennie hogy egy előre hozott lazítás legyen. Pl.... szójatarlóba. De van ki kénytelen volt tavaly ősszel így csinálni. Kicsit előtte a kukoricával meggyötörte a talajt akkor indokoltnak tartotta.Leginkább figyelve az évet és megásva a talajt.
Válasz mtz1221 #10079. hozzászólásáraBiztos használt a földnek,azért gyàrtjàk. De,a leirt mennyiségben szar földön lehet, hogy kevés, de ha többszörösen adja neki lehet, rekordot terem. De ha pènzèrt veszi,talán magàt húzza le anyagilag,ami ugye nem gazdaságos. Földszomszédom is fùj mindent,igazàn a szàrcsökkentő volt làtvànyos aszàlyban. Szinte kinyirta vele. Gondolom úgy akar termelni,hogy mindent megadott neki. Csak vizet nem. Így mindig sajna van. Jelenleg a bekerített őszi búza,totál feltùrva,mert a villanypàsztort tèlen nem üzemelteti. Eredménye most, èn inkább tavasszal ujravetnèm.
Válasz mtz1221 #10079. hozzászólásáraNem lehetett az a föld kizsigerelve. Most kicsit foglalkoztál vele és jött az eredmény. Ott ahol évente újítanak föld bérletet pláne önkormányzatit...vagy államit. Eléggé alapon szoktak feltankolni. Inkább tő mellé,levélre és ad, és majd amit ad. Jövőre viheti más. Pedig lehet most tolta tele trágyával,vagy alap műtrágyával.Azzal nem foglakozik senki. Mindenhol más a matek. Az aktuális talaj állapot ellenére is. De ha sajátja volt, akkor nagyon alapon járatta.
Válasz dr.T #10076. hozzászólásáraA szármaradvány úgy néz ki hogy jobban lebomlik adott idő alatt. Kicsit talán idővel könnyebb művelésű a talaj. 0 tápanyaggal és némi bacival jó szóját meg tud csinálni. Ezt össze adva azért már van százalék. Természetesen nem úgy hogy rá locsolom és azonnal dob 50%-ot termésen. Összetetten már megközelítheti. A költség bevétel egyenlegét kiszámolva egy jó százalék. Amint írtam csak a felszínen forgat évek óta,alatta lazít. Bár nem megújító 100%-ban de a folyamatos szármaradvány ott marad a felső 20cm-ben. Azért ha lassabban is de csak hasznosul az a lebomló szármaradvány. Egy 100 lovas zetor a legnagyobb traki mi rá megy..a kombájn a táblavégeken ürít. Nem nagy birtokról beszélünk..kb 70 hektár.
Válasz dr.T #10076. hozzászólásáraA szármaradvány úgy néz ki hogy jobban lebomlik adott idő alatt. Kicsit talán idővel könnyebb művelésű a talaj. 0 tápanyaggal és némi bacival jó szóját meg tud csinálni. Ezt össze adva azért már van százalék. Természetesen nem úgy hogy rá locsolom és azonnal dob 50%-ot termésen. Összetetten már megközelítheti. A költség bevétel egyenlegét kiszámolva egy jó százalék. Amint írtam csak a felszínen forgat évek óta,alatta lazít. Bár nem megújító 100%-ban de a folyamatos szármaradvány ott marad a felső 20cm-ben. Azért ha lassabban is de csak hasznosul az a lebomló szármaradvány. Egy 100 lovas zetor a legnagyobb traki mi rá megy..a kombájn a táblavégeken ürít. Nem nagy birtokról beszélünk..kb 70 hektár.
Én is írok egy érdekes dolgot.Tavaly előtt hozzám került bérbe egy darab föld.A gazdája vegyszerekért felelt,egy birtokon.Amik lejártak azokat hazalopta és ráfújkálta a saját földjére.Volt közte levéltrágya szárbontó stb.Ész nélkül fújta,volt hogy a búzáját 5-6 szor is lenyomta.Nekem tavaly az Ő földjeiben lett a legjobb kukoricám,duplája a saját trágyázottól is.Lehet ennek még 20 másik oka is,pl mélyebben szántottam,szórtam alapot pihentebb volt a földje stb.De nagyon meglepődtem.Ja és előtte is 0 alap/műtrágyával is volt neki kb70% termése ezekkel a lejárt vackokkal.
Válasz Vinkó75 #10074. hozzászólásáraNapraba a sclerotiniara itt is hasznalljak azt allitolag joll megfogja,nekem 12v szivattyus volt a traktor elejen max 6m tudtam dolgozni vele es mindig este nyomattam ,ettol pontosabban nem tudtad volna megoldani es semmi ,csinalltam kontrollt minden évben de semmi,mondom napraban itt is hasznalljak es csinalltak ők is kontrollt gabonaban meg kukiban azt mondtak ott semmi kulombseg azota is csak a napraban hasznalljak de csak a scleró vegett nem azert mert 50% tobbet ad.
Válasz dr.T #10073. hozzászólásáraA gép elején egy tartály. Szóró keret átrakható a tárcsára vagy a kompaktorra. azonnal bekeverve. Elé fújva vegyszerezővel már necces a dolog. Jellemzően kuk tarlóba megy a szója. Arra szintén van spec baci a cégnek. 4T/h így is össze csorog. Annyi hogy ha nem indokolt a lazítás akkor is megy egy kalapácsos zúzó (Hidrot márka),szinte semmi nem marad a szárból. Ő még leforgat..tavasszal vetés előtt szója baci bedolgozva és ennyi.
Válasz Vinkó75 #10070. hozzászólására1 hely van ahol hasznallnam a kuki szar bontasara,de hogy tavasszal rafujjam a foldre ami alltalaban mar a teteje szaraz az tuti hogy nem,en proballgatam 5-6 evig de nincs ertelme
Válasz Netparaszt #10066. hozzászólásáraEz engem erdekelne reszletesebben is. Mi az a keszitmeny? Esetleg mik azok a fajok? Lehetne kombinalni valamilyen komposzt teaval? Tudnam ezt otthon is szaporitani? Gondolom az ilyen tudas nem oszthato ingyen, van ahol pont errol lehetne tanulni? Esetleg latni is a tanultakat?
Válasz Netparaszt #10061. hozzászólásáraA 3-as határnál lakom. Tehát Vajdaság-Baranya karnyújtásnyira.Plusz ismerősök odaát.Én úgy mondanám, ott is van jó, még jobb,de rosszabb is. Tavaly nem volt ritka az 5-6 T/h kukoricából adott helyeken. Sőt van hol idén már nem is vetnek. Ha így marad az időjárás.
Válasz Netparaszt #10066. hozzászólásáraÉn meg pont azt hallottam/láttam hogy a szárbontónak van érdemi hatása. Ismerősöm a kukoricáját lenyomta vele, hagyott kontrollt is, és látható volt a különbség. Másik cimborám meg Phylazonitot használt gabonában, és bevált neki. Ilyen típusú szereket nem fújkáltam, nem is tervezem, de komposzt teát annál inkább!
Válasz dr.T #10064. hozzászólására Ne képzelj olyat, amit nem mondtam. Idén a rekord 20 tonnás kukoricaföldeken is volt néhol 2 tonna, a különbségek sokkal nagyobbak.
Nem mindegy, hogy milyen szintről indul a romlás.
Ahogy romlik a szerkezet, fogy a humusz, csökken a víztároló képesség, egyre szélesebbre nyílik az elérhető és a vízhiányos években tapasztalható hozamkülönbség.
Válasz borda77 (Joe) #10063. hozzászólására Van olyan készítmény, amivel annyira vissza tudod szorítani a kórokozó gombák többségét, hogy nem okoznak gazdasági kárt semmilyen gabonában. De olyan baktérium is van, amiből 2 dl/Ha visszaszorít minden gombát, de még a hasznosakat is.
Nagy hatású eszközök tudnak lenni a mikrobák, de hogy vizet őrizne meg a szárbontó...
Válasz dr.T #10062. hozzászólásárajó azért ezt így nyilván nem mondanám ki hogy pénzkidobás vagy humbuk... DE az hogy betesznek egy flakonba pár 10 fajta bacit amikor a földben van xxxxxxx db ...HÁT... nem tom!
Phylazonit technologia a talajnedvesseg megőrzésére ,haha ez az év szlogenje nemtudom,hogy egyáltalan valaki beveszi ezt a maszlagot ,inkabb ugy kellene ,hogy Phylazonit a láthatatlan pénzkidobás.
Válasz Vinkó75 #10058. hozzászólására A Vajdaságról beszélünk, azok a talajok még mindig termékenyek a sok gyepálás ellenére. Ott jó technológiával 20 tonnákat szednek le hektárról, bár az aszály őket is veri már, nagy a különbség a száraz és nedves évek között. Ez is jele a pusztuló talajnak.
Válasz kace1 #10057. hozzászólására Voltam nemrég egy gazdaságban, ahol öt perc után kiröhögött a tulajdonos, hogy neki tavaly is 15 tonnás kukoricája volt az aszályban, mit érdekelné őt bármilyen talaj, aztán kiment. Hálistennek a szakemberekkel azért többet beszélgettünk, amiből kiderült, hogy a sok ezer hektárból csak egy olyan patakvölgyben volt annyi kukorica, ahol ritkán aratnak, mert több évben viszi el az árvíz a termést, mint nem. A többi táblán jó, ha a fele megvolt.
De a tulajdonos szerint neki 15 tonnás kukoricája volt.
Válasz Vinkó75 #10058. hozzászólásáraEgyet értek. Nem biztos, hogy olyan irigyelni való az a mennyiség, ha a költség oldalt is tudnánk. Persze ügyes a kollega én nem azt mondom, hogy nem és gratula!
Válasz kace1 #10057. hozzászólásáraPersze szép az a 13-15 T/h. Csak kell is locsolni oda rendesen.Főleg ki hagyományos technológiával csinálja. 20-as vízzel vágja,annak jól jön a földalapú-áfa vissza igénylés,és annak különböző variációi. Jahhh és a családban pár őstermelői papír. És pár gépkezelő, ki beéri óránként 500-700 forinttal.
15357 hozzászólás
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10097. hozzászólásáraKöszi.Én is agyalok hogy mihez kezdjek vele...Ha lenne kicsit nagyobb fagy apritós hengerrel megvágnám mivel van a keverékben nem elfagyó növény és esetleg egy reptill félfagyos állapotban...vagy ha tudnék szerezni egy sávművelőt 20 ha ra...
Válasz GREVEN #10085. hozzászólására
December 21-i képek. Voltam kint pár napja, de kb ugyanígy nézett ki. Ahol az őzek letaposták ott fekszik, máshol kókadozik. Remélem lesz még azért fagy ami a TR-t elintézi.
Kérdésem az lenne, hogy mennyiben illeszthető össze a TMMG az ökológiai műveléssel? Gondolok itt elsősorban a gyomokra és a gombákra. Amint olvastam, rendszerszerűen használják sokan a glifozátot, meg más gyomirtókat. TMMG-ben a mechanikus gyomkezelés mennyiben elegendő? Amellett a sok (főleg felszínen maradó) növényi maradvány okozta gombafertőzés esetében hogyan viselkedik a rendszer? Egy ismerősöm pl. a burgonyát kizárólag Trifenderrel kezeli gombák ellen, évente többbször is (magágyba keverve, földeléskor, majd állománykezelésben is), és meg van vele elégedve - másoknál vannak-e ezen a téren tapasztalatok?
A kérdés attól aktuális, hogy abban a bizonyos pályázatban ökológiai termelés bevállalása esetén komoly százalékokat lehet javítani az önrész-támogatás egyenletben.
Válasz Full Random #10071. hozzászólásáraKöszi, ez jó volt!
Válasz Dave #10102. hozzászólásáraSzuper
Válasz kovacsmihaly0905 #10100. hozzászólásáraIgen, az a feladatuk...
Válasz dr.T #10099. hozzászólásáraEz olyan bízni és hinni kell benne
Válasz Mf-es? #10098. hozzászólásáraÉs a gyomok építik a talajt?
Válasz Vinkó75 #10081. hozzászólásáraHat akkor en csak azt tudom kívánni hajrá,itt a környekunkon amilyen gyorsan mindenki kiproballta olyan gyorsan abba is hagytak ,mondom en 5-6 evig nyomtam engem abszolult nem győzött meg.
Válasz GREVEN #10095. hozzászólásáraAnnak örülj,míg él.Addig építi a talajt.
Válasz bobo77 #10096. hozzászólásáraMűtrágya szórás aztán rövidtárcsa éppen mielőtt kiszáradna, aztán kukorica vetés, majd néhány nap múlva glifozát...
ez a terv...
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #10094. hozzászólásáraMit csinálsz majd vele ezek utàn?
Válasz Netparaszt #10093. hozzászólásáraA lentebb lévő képeken ez nem nagyon mutatja hogy bomlana. Meg se merem nézni hogy vajon milyen lehet a határba amit meghagytunk a télnek.
Most hogy ilyen enyhe az idő és még talán nincs annyira besarasodva se a határ érdemes lenne megbirizgálni vagy várjunk még hátha ad neki az idő?
Válasz GREVEN #10085. hozzászólásáraÉppen mai képek:
Válasz GREVEN #10085. hozzászólására Jobban kellene bomlania, a hidegkedvelő gombáknak optimális ez a nyirkos időjárás.
Ezt meg most találtam.
Egész napos előadás és beszélgetés Sárosdon a szántáson túli mezőgazdaság keretrendszeréről.
Helyszín: Polgármesteri Hivatal Sárosd,2433, SÁROSD, Fő út 2.
Időpont: 2018 január 16, 8-16 óra.
Talajélet, szántóföldi ökológia, takarónövények, gépészet, biológiai tápanyaggazdálkodás, forgatás nélküli és notill termelés és életképes biotermelés.
Az eseményre regisztrálni a talajdoktor@gmail.com címen szükséges az ebéd megjelölésével.
Részvételi díj: 2000 Ft
Ebéd: 1000 Ft
Nem csak talajmagújítóknak!
Érkezés: Január 18-án, 15 óra 30-tól
Helyszín: Debrecen Böszörményi út 138 közelében. (a létszám miatt, még nem fix).
16 óra
Köszöntés. A megjelentek bemutatkozása pár mondatban.
Dr. Dóka Lajos: A debreceni egyetem kukorica tartam kísérlete. (20 perc).
Csige Dani: Gazdálkodás a ZEA-93 KFT-nél (15 perc).
10 perc szünet.
17 óra
Bencsik Dani: A takarónövények integrációjának lehetőségei a művelés nélküli direktvetés rendszerébe. (25 perc).
Fazekas Lajos: Forgatás nélküli talajművelés a besenyőtelki szikes talajon. (15 perc).
10 perc szünet.
18 óra
Szőllősi Gábor: Komposzt tea alapú mikrobiológiai kezelések eredményei a túrkevei duzzadó agyagtalajokon. (25 perc).
Dr. Kátai János: Talajdegradáció. Kísérleti eredmények bemutatása (40 perc).
Zárás 20 órakor.
Korlátozottan még van 1000 forintos belépő.
Válasz Vinkó75 #10089. hozzászólásáraLemaradt, repce után..búza nem forgat.
Válasz mtz1221 #10088. hozzászólásáraSzója után..búza nem forgat. Búza után...repce nem forgat. Búza után..kukorica forgat. Kukorica után....szója forgat. Egyébként ez egy alap erre felé ki még forgat.
Válasz Vinkó75 #10086. hozzászólásáraBúza szója után is szánt ??
Válasz GREVEN #10085. hozzászólásáraNálam gond nélkül él és virul. Remélem a február kicsit megüti. Március elején kénytelen leszek olyan 15-20 cm mélyen megvakarni szárnyas kapákkal. Muszáj a vadak miatt is, kicsit megtúrták a talajt.Virágba nem megy úgy néz ki. Tehát ha nem is fagy meg nagyon, a "lédús" szárat bekeverem. Majd áprilisban (ha lehet) direktbe vetés. Előzmény: szeptember elején, lazító, tárcsa némi keverék vetése és ennyi.A kísérleti parcellán.
Válasz mtz1221 #10083. hozzászólásáraBúza után ha lehet nyár végén. Búza-kukorica-szója-búza...mostanában repce. Ha jól emlékszem a vetés forgójára. Tehát kb 4 évente.Mint mondtam a földet nem tapossa agyon. Nagyon csapadékos évnek kell lennie hogy egy előre hozott lazítás legyen. Pl.... szójatarlóba. De van ki kénytelen volt tavaly ősszel így csinálni. Kicsit előtte a kukoricával meggyötörte a talajt akkor indokoltnak tartotta.Leginkább figyelve az évet és megásva a talajt.
Kérdésem az lenne, hogy ilyen enyhe hó mentes télen a fent hagyott takarónövény elbomlása hogyan változik?
Ez kedvezőbb vagy ellenkezőleg befolyásolja?
Válasz mtz1221 #10079. hozzászólásáraBiztos használt a földnek,azért gyàrtjàk. De,a leirt mennyiségben szar földön lehet, hogy kevés, de ha többszörösen adja neki lehet, rekordot terem. De ha pènzèrt veszi,talán magàt húzza le anyagilag,ami ugye nem gazdaságos. Földszomszédom is fùj mindent,igazàn a szàrcsökkentő volt làtvànyos aszàlyban. Szinte kinyirta vele. Gondolom úgy akar termelni,hogy mindent megadott neki. Csak vizet nem. Így mindig sajna van. Jelenleg a bekerített őszi búza,totál feltùrva,mert a villanypàsztort tèlen nem üzemelteti. Eredménye most, èn inkább tavasszal ujravetnèm.
Válasz Vinkó75 #10082. hozzászólásáraHány évente lazít,vagy mit/mi elé lazít.
Válasz mtz1221 #10079. hozzászólásáraNem lehetett az a föld kizsigerelve. Most kicsit foglalkoztál vele és jött az eredmény. Ott ahol évente újítanak föld bérletet pláne önkormányzatit...vagy államit. Eléggé alapon szoktak feltankolni. Inkább tő mellé,levélre és ad, és majd amit ad. Jövőre viheti más. Pedig lehet most tolta tele trágyával,vagy alap műtrágyával.Azzal nem foglakozik senki. Mindenhol más a matek. Az aktuális talaj állapot ellenére is. De ha sajátja volt, akkor nagyon alapon járatta.
Válasz dr.T #10076. hozzászólásáraA szármaradvány úgy néz ki hogy jobban lebomlik adott idő alatt. Kicsit talán idővel könnyebb művelésű a talaj. 0 tápanyaggal és némi bacival jó szóját meg tud csinálni. Ezt össze adva azért már van százalék. Természetesen nem úgy hogy rá locsolom és azonnal dob 50%-ot termésen. Összetetten már megközelítheti. A költség bevétel egyenlegét kiszámolva egy jó százalék. Amint írtam csak a felszínen forgat évek óta,alatta lazít. Bár nem megújító 100%-ban de a folyamatos szármaradvány ott marad a felső 20cm-ben. Azért ha lassabban is de csak hasznosul az a lebomló szármaradvány. Egy 100 lovas zetor a legnagyobb traki mi rá megy..a kombájn a táblavégeken ürít. Nem nagy birtokról beszélünk..kb 70 hektár.
Válasz dr.T #10076. hozzászólásáraA szármaradvány úgy néz ki hogy jobban lebomlik adott idő alatt. Kicsit talán idővel könnyebb művelésű a talaj. 0 tápanyaggal és némi bacival jó szóját meg tud csinálni. Ezt össze adva azért már van százalék. Természetesen nem úgy hogy rá locsolom és azonnal dob 50%-ot termésen. Összetetten már megközelítheti. A költség bevétel egyenlegét kiszámolva egy jó százalék. Amint írtam csak a felszínen forgat évek óta,alatta lazít. Bár nem megújító 100%-ban de a folyamatos szármaradvány ott marad a felső 20cm-ben. Azért ha lassabban is de csak hasznosul az a lebomló szármaradvány. Egy 100 lovas zetor a legnagyobb traki mi rá megy..a kombájn a táblavégeken ürít. Nem nagy birtokról beszélünk..kb 70 hektár.
Én is írok egy érdekes dolgot.Tavaly előtt hozzám került bérbe egy darab föld.A gazdája vegyszerekért felelt,egy birtokon.Amik lejártak azokat hazalopta és ráfújkálta a saját földjére.Volt közte levéltrágya szárbontó stb.Ész nélkül fújta,volt hogy a búzáját 5-6 szor is lenyomta.Nekem tavaly az Ő földjeiben lett a legjobb kukoricám,duplája a saját trágyázottól is.Lehet ennek még 20 másik oka is,pl mélyebben szántottam,szórtam alapot pihentebb volt a földje stb.De nagyon meglepődtem.Ja és előtte is 0 alap/műtrágyával is volt neki kb70% termése ezekkel a lejárt vackokkal.
Válasz Mf-es? #10077. hozzászólásáraBacihoz van +sclero adalekjuk
Válasz dr.T #10076. hozzászólásáraSzkleró ellen spec anyag van,nem baci.
Válasz Vinkó75 #10074. hozzászólásáraNapraba a sclerotiniara itt is hasznalljak azt allitolag joll megfogja,nekem 12v szivattyus volt a traktor elejen max 6m tudtam dolgozni vele es mindig este nyomattam ,ettol pontosabban nem tudtad volna megoldani es semmi ,csinalltam kontrollt minden évben de semmi,mondom napraban itt is hasznalljak es csinalltak ők is kontrollt gabonaban meg kukiban azt mondtak ott semmi kulombseg azota is csak a napraban hasznalljak de csak a scleró vegett nem azert mert 50% tobbet ad.
Válasz Full Random #10071. hozzászólására
Válasz dr.T #10073. hozzászólásáraA gép elején egy tartály. Szóró keret átrakható a tárcsára vagy a kompaktorra. azonnal bekeverve. Elé fújva vegyszerezővel már necces a dolog. Jellemzően kuk tarlóba megy a szója. Arra szintén van spec baci a cégnek. 4T/h így is össze csorog. Annyi hogy ha nem indokolt a lazítás akkor is megy egy kalapácsos zúzó (Hidrot márka),szinte semmi nem marad a szárból. Ő még leforgat..tavasszal vetés előtt szója baci bedolgozva és ennyi.
Válasz Vinkó75 #10070. hozzászólására1 hely van ahol hasznallnam a kuki szar bontasara,de hogy tavasszal rafujjam a foldre ami alltalaban mar a teteje szaraz az tuti hogy nem,en proballgatam 5-6 evig de nincs ertelme
Válasz Netparaszt #10066. hozzászólásáraEz engem erdekelne reszletesebben is. Mi az a keszitmeny? Esetleg mik azok a fajok? Lehetne kombinalni valamilyen komposzt teaval? Tudnam ezt otthon is szaporitani? Gondolom az ilyen tudas nem oszthato ingyen, van ahol pont errol lehetne tanulni? Esetleg latni is a tanultakat?
Sziasztok!
"fűbámuló Boyd", történet keverékvetésről gyepnek
Fanatikus Talajmegújítóknak bénáztam össze ezt a PDF-t. Szerintem király írás, passzol a témához.
A könyvet dec23.-án a praktikerben 1000 ft-ért vettem, ha valaki kedvet kapna beruházni rá.
Hajrá TMMMG!!!!!!!!!!!!!!
Válasz dr.T #10062. hozzászólásáraVan itt ki évek óta használja. Lazít...kb 15-20 cm Szánt és baci. Ő így operál...A szármaradvány szépen eltűnik.
Válasz Netparaszt #10061. hozzászólásáraA 3-as határnál lakom. Tehát Vajdaság-Baranya karnyújtásnyira.Plusz ismerősök odaát.Én úgy mondanám, ott is van jó, még jobb,de rosszabb is. Tavaly nem volt ritka az 5-6 T/h kukoricából adott helyeken. Sőt van hol idén már nem is vetnek. Ha így marad az időjárás.
Válasz Netparaszt #10066. hozzászólásáraÉn meg pont azt hallottam/láttam hogy a szárbontónak van érdemi hatása. Ismerősöm a kukoricáját lenyomta vele, hagyott kontrollt is, és látható volt a különbség. Másik cimborám meg Phylazonitot használt gabonában, és bevált neki. Ilyen típusú szereket nem fújkáltam, nem is tervezem, de komposzt teát annál inkább!
Válasz dr.T #10064. hozzászólására Ne képzelj olyat, amit nem mondtam. Idén a rekord 20 tonnás kukoricaföldeken is volt néhol 2 tonna, a különbségek sokkal nagyobbak.
Nem mindegy, hogy milyen szintről indul a romlás.
Ahogy romlik a szerkezet, fogy a humusz, csökken a víztároló képesség, egyre szélesebbre nyílik az elérhető és a vízhiányos években tapasztalható hozamkülönbség.
Válasz borda77 (Joe) #10063. hozzászólására Van olyan készítmény, amivel annyira vissza tudod szorítani a kórokozó gombák többségét, hogy nem okoznak gazdasági kárt semmilyen gabonában. De olyan baktérium is van, amiből 2 dl/Ha visszaszorít minden gombát, de még a hasznosakat is.
Nagy hatású eszközök tudnak lenni a mikrobák, de hogy vizet őrizne meg a szárbontó...
Válasz borda77 (Joe) #10063. hozzászólásáraDe nyugodtan jelentsd ki,hogy nem ér semmit,mondjuk úgy,hogy termésfokozó hatasa abszolult nincs
Válasz Netparaszt #10061. hozzászólásáraAzert az nem a pusztuló talaj,ha esős evben tud 15 es egy szaraz időjárasban meg 10 ilyet azert ne írjal már.
Válasz dr.T #10062. hozzászólásárajó azért ezt így nyilván nem mondanám ki hogy pénzkidobás vagy humbuk... DE az hogy betesznek egy flakonba pár 10 fajta bacit amikor a földben van xxxxxxx db ...HÁT... nem tom!
Phylazonit technologia a talajnedvesseg megőrzésére ,haha ez az év szlogenje nemtudom,hogy egyáltalan valaki beveszi ezt a maszlagot ,inkabb ugy kellene ,hogy Phylazonit a láthatatlan pénzkidobás.
Válasz Vinkó75 #10058. hozzászólására A Vajdaságról beszélünk, azok a talajok még mindig termékenyek a sok gyepálás ellenére. Ott jó technológiával 20 tonnákat szednek le hektárról, bár az aszály őket is veri már, nagy a különbség a száraz és nedves évek között. Ez is jele a pusztuló talajnak.
Válasz kace1 #10057. hozzászólására Voltam nemrég egy gazdaságban, ahol öt perc után kiröhögött a tulajdonos, hogy neki tavaly is 15 tonnás kukoricája volt az aszályban, mit érdekelné őt bármilyen talaj, aztán kiment. Hálistennek a szakemberekkel azért többet beszélgettünk, amiből kiderült, hogy a sok ezer hektárból csak egy olyan patakvölgyben volt annyi kukorica, ahol ritkán aratnak, mert több évben viszi el az árvíz a termést, mint nem. A többi táblán jó, ha a fele megvolt.
De a tulajdonos szerint neki 15 tonnás kukoricája volt.
Válasz Vinkó75 #10058. hozzászólásáraEgyet értek. Nem biztos, hogy olyan irigyelni való az a mennyiség, ha a költség oldalt is tudnánk. Persze ügyes a kollega én nem azt mondom, hogy nem és gratula!
Válasz kace1 #10057. hozzászólásáraPersze szép az a 13-15 T/h. Csak kell is locsolni oda rendesen.Főleg ki hagyományos technológiával csinálja. 20-as vízzel vágja,annak jól jön a földalapú-áfa vissza igénylés,és annak különböző variációi. Jahhh és a családban pár őstermelői papír. És pár gépkezelő, ki beéri óránként 500-700 forinttal.
