Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.37 FtUSD402.25 FtCHF438.98 FtGBP489 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz VDénes #1985. hozzászólásáraAkkor 190 mm közlőset kell venni.Ha ott le vannak a közlők rádiuszai esztergáltatva egyenesre,kb ott lesznek a 7 colnál.Én is akarnák csinálni,más okból de arra jobb lenne mint a mostani nehéz tárcsám,és felét fogyasztaná vele.
Válasz Hatoss #1993. hozzászólásáraTavasszal vettem egy 6,6 m kompaktor ilyen 2 sor hullámos tárcsával. 100 ha alatt nem igazán kopott. A rugós kapa egységet nem kértem, helyette én átépítettem a saját igenyem szerint. De ha lekopna a tárcsasor, azt hiszem 100 ezer métere tendelyestül, csapágyakkal, nyugodtan belefér, mire elèred a nevesebb gyártó kompaktor árat. Ez az első Letak gépem, ár értèk ányban semmi gond vele.
- magasabb a sezrvesanyag tartalmabb, hamarabb megkötötte
- 2016 csapadékos volt, a problémák inkább a száraz évek után jelentkeznek
- gondolom kombináció volt, így nem fullos dózissal ment ki a mezotrion
- erőteljes talajélet
Válasz Netparaszt #1971. hozzászólásáraEzt a termeljen feleannyi költséggel másfélszer annyit sztorit előadták már egypáran, de keveseknek jött be, nyilván nem jól csináljuk...
De mindegy is, azt gondolom van aktualitása annak, amit népszerűsítesz, ahogy olvasom a társaság jó része egyébként akár nyitott is a téma felé.
Marketinghuszárból látunk eleget nap mint nap,szerintem egy kicsit több alázattal és kevesebb arroganciával könnyebben menne neked is....
Ja és nem kell válaszolni... az eddigi stílusban meg pláne nem ...
Válasz ND #1998. hozzászólásáraAz az igazság, hogy hagyományos kertészeti szempontból lehet nem sok ez a kezelés szám, de az én véleményem még is az, hogy a rovarölő szerek, valamint a fungicidek egyáltalán nincsenek jó hatással a természetes ökoszisztéma rendszerekre. Egy ideig én is csak a talajra koncentráltam, aztán megpróbáltam tágabb összefüggéseiben vizsgálni a dolgokat, mert nyilván bennem is felmerültek azok a kérdések, hogyan tudnék egészségesebb talajt építeni úgy, hogy közben nemhogy fent tartanám a jelenlegi termésszintet, hanem még akár növeljem is azt. Sokan kérdezték tőlem, hogy mi van a kártevőkkel, kórokozókkal, gyomokkal, hogyha nem szántok. Érdekes, de eleinte én sem értettem igazán, hogy miért van kevesebb veszélyes gyomom, kórokozóm, kártevőm, mint korábban, de aztán elkezdtem mélyebben beleásni magam a témába, és jelenleg is ennek szentelem szinte minden időm, és rájöttem, hogy itt minden összefügg mindennel. Azáltal, hogy abbahagytam a szántást, megszűnt a bolygatás, egyre több olyan hasznos, számunkra szinte láthatatlan kis élőlény kezdte magát jól érezni a területen, amik nagyban hozzájárulnak ahhoz hogy minél kisebb kár keletkezzen. Tavasszal például életemben először tettem ki talajcsapdát két táblámhoz is, mindkét táblám körül már évek óta méhlegelő van telepítve, aminek vizsgálatát is most kezdtem el, mert eddig csak jogszabályi előírásként tekintettem rá igazán, és meglepődve tapasztaltam, hogy 24 óra leforgása alatt gyakorlatilag a kihelyezett csapdák csurig lettek pl futóbogarakkal, és a gazdasági kárt okozó gabonafutrinka nem volt közöttük, a fogott fajok nagy része rejtőzködő életmódot folytat, és kimondottan jó ragadozóknak számítanak. És ez csak egy a sok hasznos ízeltlábú közül, amiket csak ilyen módon tudsz megfigyelni. De a méhlegelőm, illetve a közötte lévő repcében végzett hálózás is hozott meglepő eredményeket. A repcét virágzáskor hálóztam, hát mit ne mondjak, csurig volt fénybogárral és ormányossal. Gondoltam, na ennek a repcének meszeltek, de meglepő módon mégsem volt sem becőkárosítás, sem terméskiesés. A terméskiesést úgy kell érteni, hogy mivel nem volt kontrollparcellám, így a környező termésadatokat vettem alapul, és azokhoz viszonyítva nem volt kiesésem. Mindkét helyen 30-40 méterre tőlem volt egy hagyományosan gazdálkodó gazdának is repcéje, ott viszont a 2-3 alkalommal elvégzett rovarölőszeres kezelés ellenére is szemmel láthatóan nagyon sok károsodott becője volt. Van róla fotó, nem tudom mennyire lehet majd kivenni a különbséget, valóságban más kocsiból feltűnt a különbség. Én gyakorlatilag egyszer sem kezeltem sem gomba, sem rovarok ellen.
Hogy egy ültetvényben ezt hogy lehetne kivitelezni? Ez jó kérdés, talán egy félév múlva már erre is fogok tudni válaszolni. De azt már most ki merem jelenteni, hogy akár ilyen méhlegelő sávval, vagy szegéllyel, illetve az okszerű, és ténylegesen előrejelzésen alapuló növényvédelemmel nagyot lehet előre lépni.
Miután végigolvastam a teljes fórumot az engem érdeklő témákban gondoltam hozzászólok.
Nem érzem magam TMMG szakembernek, csak a saját véleményemet, és tapasztalataimat írom le.
Szerencsés vagyok, hogy átvettem a családi gazdaságot (20 ha), és azt csinálok amit kedvem tartja. Én csak „hobbiparaszt” vagyok, a főállás mellett csinálom. Mivel nem ebből élek kizárólag ráérek gondolkodni, és újdonságokat kipróbálni.
A környéken Mo-ra jellemző hozzáállás az alap, Csak és kizárólag a szántás az elfogadott talajművelés, a faluban kb. 2000-2500 ha-t művelnek kb 50 gazda, és 3 gazdának van egyáltalán grúberje, rövidtárcsa kb 10 gazda, tehát az új technológiák térnyerése elég nehezen halad. Direktvetőgép senkinek sem. Na ebben a helyzetből indulunk……
A géppark a szokásos MTZ, ásóborona lazító, V tárcsa. A vetés, aratás, vegyszerezés bérmunkában, többit én csinálom.
A kérdéses terület, ahol próbálkozom, egy 8ha-s darab 9AK-s, (a környék átlaga 15AK) a harmada, ha most jelentkezne egy fazekasműhely, vihetné, és tökéletes cserépedényeket lehetne belőle csinálni. Úgy alakult, hogy az elmúlt 3 évben nem lett szántva (szotyi,gabona,gabona), csak minden évben lazítva, és tárcsázva, ásóboronával elművelve.
Műtrágya felhasználás, 2q/ha, nem eltúlzott .
Termés idén 42q tritikálé hektáronként, tudom, hogy nem csúcstermés, viszont időben pénzben visszahozta az elvárásokat. Aratás után tárcsa, majd 4 hónapig nulla eső, mivel kukorica megy bele, ezért őszi elmunkálás, ami eddig lazító, illetve tárcsa, aki dolgozik nekünk , neki van grúberje, kértem, hogy csinálja meg, de ő váltig állította, mivel zöldítés is volt benne, hogy az a föld ki van száradva…., Ásóval megnéztem, és a felső 20 centi nedves volt, nem volt összetömörödve, simán művelhető lett volna… lazítottam, látszik rajta, hogy az elmúlt 3 évben az évenkénti lazítás jót tett neki, illetve tárcsa. Azóta esett 30mm eső és nem száradt meg, hogy rá lehessen menni. Itt egy kérdés is , hogy hogyan munkáljam el kukorica elé?
Ez a hosszú monológ volt a bevezetés
A tapasztalat az, ami nekem a legfontosabb, a nagy esők nem okoznak vízfolyást, szépen leszívódik, és mint említettem, elég nedvesség marad a földben.
Sokkal könnyebb elművelni, eddig vagy megtömte a tárcsát, és nem ment bele ha vizes volt, ha meg száraz akkor ugrált rajta a tárcsa.
Időben sokkal jobban tervezhető a művelés, és a költség is alacsonyabb, pénzügyminiszterem is mondja, hogy kevesebb a gázolaj számla érezhetően.
A termésátlag, eddig sem volt kimagasló, de nem is esett vissza.
Tudom nagyon jól, hogy ez még semmiféle talajmegújítás, viszont az eddig elért eredmények számomra meggyőzőek, és folytatom tovább.
Sokat tanultam itt a fórumon, pro és kontra vélemények, az szerintem nehezen elképzelhető, hogy itt pár sorban bárki is megmondja a tutit, mindenkinek más adottsága van, termőföld , géppark szinten, és egy kerek egész mint gyógyír mindenre, nem elképzelhető.
Az számora is látszik, hogy érdemes volt meglépni ezt, folytatni is akarom.
a feketeribizli jellegéből adódóan nagyon korán, márc elején már megindul.
Vak lemosás esélytelen, mert még hideg van.
Márc elején-közepén szokott kapni egy réz-kén-rovarölő nyitó permetezést.
Április közepe egy (réz)-kén-rovarölő (Karate Zeon)-gombaölő(Topas)-lombtrágya(bór, agrocean, omex fertiII, karbamid) kombót.
Május elején u.ez, már réz és bór nélkül
Ha nagyon ügyes vagyok és nem csúsztam meg az április-májusi permetezéssel, akkor május végén-júni legelején még egy még egy ilyen, csak ott már FertiIII van II helyett.
Több nem fér a tenyészidőszakba, mert júli 1körül már szedni kell.
Utána ha összejön (és nincs olyan forróság mint idén, hogy éjjel sem megy 25 alá) egy réz-kén-rovar-gomba-lombtrágya zárópermetezés augusztusban.
Műtrágyázva eddig esetenként volt, mert nem volt szóróm, 7ha végigsétálni és kézből kiszórni meg nem van ember.
Igén vettem szórót, kapott összesen 10q pétisót, 4q szuperfoszfátot. A káliumot nem tudtam kiszórni, mert klórérzékeny, kálisót nem szórhatok, a kertészeti amit meg vettem betonná össze volt állva, így nem tudtam elszórni.
Így az állókultúra sajátosságaiból adódóan a sorokban folyamatos a gyökérjelenlét az elmúlt 16-17évben (telepítés óta)
6éve van nálam az ültetvény, azóta a sorközben a természetes (folyamatosan változó összetételű) gyep csak szárzúzózva van évi 3-4x.
Az ezt megelőző 5-6 évben sem lehetett túlművelve az előző tulajt ismerme + ez a gyep már akkor is meg volt benne.
ennél kevesebb bolygatást és állandóbb növénytakarót és élő gyökértömeget nem tudok elképzelni.
Válasz Hatoss #1993. hozzászólásáraHúha. Most hogy mondjam. Nagyon jó lap nekem van belőle vagy 23 db.
De nem ilyen gépre való amiről most szó van.
Művelt földön viszont nagyon jó rögtörő képessége van. Szóval amire kitalálták arra jó.
Én használtam elővágónak, jó lenne csak gyorsan kopik. 4ha alatt egy-két cm lement átmérőből. Most grúberen hátul van. Teszi a dolgát
Válasz VDénes #1992. hozzászólásáraÜdv kérdésem lenne a "hullámos" tárcsasorral kapcsolatban a Leták kompaktor elején levő dupla tárcsasor ér -e valamit
Válasz Mf-es? #1989. hozzászólásáraViszont itt súly van több mint egy v tárcsánál plusz sebesség is több kell.
Muszáj rugó a csapágyakhoz. Nekem 14el húzná a gép de olyan rezgés van hogy muszáj alakítani. Most 5-8 cm körül húztam kisebb szöggel hengerrel tartatva a tárcsát. Egész jó a meló. Még 11-el sem túl ergya.
Válasz Mf-es? #1976. hozzászólásáraHasonlókban gondolkodom én is, de jelenleg egy nagyon komoly 2 éves projekt közepén vagyok, így sajnos nem sok időm, energiám és nem utolsó sorban pénzem nem marad az ilyen jellegű fejlesztésekre. De arra a kérdésre, hogy rövidtárcsa helyett mit használnék, határozottan erre esne a választásom!
Válasz Mf-es? #1983. hozzászólásáraÚgy nagy az osztás sajnos. De az az én tervem is, hogy régi tárcsa átalakítása.
2x-es ár kb a gömbsüveges laphoz képest (13 bruttó). Ezzel a lappal 5-8 cm a munkamélység. 32 lap a 3 m-es. 7 colos osztásban. Ez a lap pici szöget bír. Maximum 5 fok.
Válasz VDénes #1981. hozzászólásáraHagyományos tárcsalaphoz képest,mi pénz ez a lap?
Egy kopott lapú tárcsát venni,lecserélni erre a hullámos lapra.A tárcsasort visszavenni 0 fokra,és kész a gépezet.
Válasz ND #1972. hozzászólására köszönöm a javaslatot, jó volna ilyet is csinálni, de erre kaptam felkérést. Ha másra kapok, mint a dunamenti borászoktól, akkor a szőlőre csinálok, minden csak igény kérdése. A fosóhomoktól elvonatkoztatva kifejezetten és többször felhívtam a figyelmet, hogy mi a legfontosabb az agyagos talajok javításában is.
Ami biológiai javítás működik a homokon, ugyanúgy működik az agyagon is. Az északi régióban is dolgozom együtt néhány termelővel, a vakolókavicsos földtől az erodált váztalajon át az agyagig minden megtalálható, táblaszinten kell alkalmazkodni.
Válasz ND #1968. hozzászólásáraA növényvédős kolléga olyan elemi szintű kreténségeket kezdett mesélni a gmoról, ami egy nőklapján felnőtt várositól még elmegy, de egy szakmabelitől elfogadhatatlan.
Ez nem vélemény kérdése, hanem tény és nincs helye egy szakmai fórumon, ennek megfelelően intéztem. Később azonban vele is beszéltünk normális hangnemben, amikor releváns témát hozott fel.
Az eladás kérdését majd visszahallgatom a hangfelvételen, mert soha, semmit nem szoktam értékesíteni az előadásokon, azokat a cégeket említem csak meg, amelyekkel jók a tapasztalataink és tudnak segíteni speciális inputokkal vagy gépekkel. Aztán mindenki hazamegy és azt vesz, amit és ahol akar.
Válasz ND #1953. hozzászólásáraHa nincs állandóan bolygatva a talaj, nagyrészt van állandó élő gyökér takarónövény nélkül is. Ha valakinek van tárcsázatlan tarlója, ott látható a gyomok,árvakelés megindulása. És itt megint a bolygatás mentesség lenne a lényeg...
Válasz ND #1968. hozzászólásáraJa és a rendszer azért nem tiszta, mert a szeánszon is 5perc slideshow volt az ültetvényekről, az is mind hogy csináljunk feketét az aranyháromszög homokjából.
Ez nem vitt engem előrébb.
És ahogy a csalódott arcokat elnéztem, sokan voltak hasonló érzésekkel, hogy a nap eltelt, de okosabbak nem lettünk.
Ezért javasoltam / javasolnám:
1) célszerű lenne kifejezetten ültetvényes szeánszokat tartani,
2)a stand-up-ot régióhoz adaptálni, mert itt fenn északon nem az a jellemző probléma, hogy a fosóhomokot kell megkötni, feketére és termővé változtatni, amiről az előadásod 90%-a szól.
Válasz Batka #1960. hozzászólására nem az én érdekem, hogy valaki nagyobb haszonnal termeljen, mindenki maga dönti el, akar-e változtatni. Volt idén, aki a segítségemmel a saját legjobb technológiás szójájához képest 17 mázsával vágott többet, jóval kevesebb költséggel. 52 mázsát nem sokan aratnak, különösen nem minimum technológiával, de a haszon jelentős. Ez az az út, amire rááll valaki a biológiával segített forgatás nélkülivel.
Be haradudj, de nem fogok udvariaskodni azokkal, akik évek óta csak a kifogást keresik és engem akarnak meggyőzni, hogy szántani bizony kell. Ez a forgatás nélküli téma, senki nem kíváncsi a szántásos sztorikra.
Válasz Netparaszt #1965. hozzászólásáraPl. amikor talán a 4.-5. sor szélén ülő növényvédős kollégával "eszmecseréltetek".
Elmondta a véleményét, ami nem vágott egybe a tiéddel, enyhén szólva megváltozott a stílusod.
Pedig többek között neki is el akartad adni amid van.
Ugyan ez van itt a fórumon, és ezt sérelmezik sokan
Válasz határjáró #1937. hozzászólásáraVan egy fórumozó itt akinek sztem 50 heki sincs, mégis megépítette magának a kb 220-230 cm széles vetőkultit MTZ után. (Tőle is kérdezgettem, hogy s mint miből csinálta, mikor az enyémet terveztük.)
Válasz ND #1963. hozzászólására Köszönöm, hogy jelzed, hogy voltál. Nem tudom, ki vagy, sokan írnak levelet meg üzenetet, de úgy látszik még neked is válaszolhattam. A kérdéseid alapján azonban úgy tűnik, még mindig nem tiszta a rendszer, úgy tűnik, nem tudom elég érthetően elmagyarázni egy nap alatt sem.
Ilyen pár soros hozzászólásokban vszeg még kevésbé fog menni a felfogás.
Programokat a facebookon szoktam osztani, itt csak utolsó helyekre osztok meg bármit is.
Miskolcon elég sok emberrel beszélgettem az előadás szüneteiben és utána is, nekik nem volt bajuk a reakciókkal. Neked mi volt a bajod?
Válasz Netparaszt #1957. hozzászólásáraJelzem, vagy két éve már felvettem veled a kapcsolatot, volt pár e-mail, de okosabb nem lettem.
Feltételezem, azért mert nem tudtam megfelelő kérdéseket feltenni. (témában kezdőként csak a saját jelenlegi/akkori helyzetemet, problémámat tudtam vázolni)
A gazdaságlátokagások nem igazán vannak nagy dobra verve. Arról is a beavatottak kapnak infót időben - legalábbis ez az én érzésem. Legutóbbi is adott nap előtt egy-két nappal lett itt megszellőztetve, hogy van még 1-2hely.
Olyannak, mint én, aki főállás mellett mezőgazdálkodik, ez sajnos nem kivitelezhető időtáv.
De ez is az én vagy hozzám hasonlóak hibája
Jelzem, a legutóbbi miskolci szeánszon ott voltam, az általam dogmaként definiált alapvetések ott is nyomatékosan hangsúlyozva lettek. Nem csoda hogy valaki úgy értelmezi mint én vagy határjáró.
A takarónövények.hu-ra való marketinges utalás és az abban való gazdasági érdekeltség is itt (vagy itt is) hangzott el.
És itt élőben is tanúja lehettem ahogy a számodra nem tetsző kérdésekre, véleményekre reagálsz. Pont mint itt, amit sokan sérelmeznek, amit te szintén támadásnak veszel.
Jelzem, nem tsztraktoros vagyok, hanem "diplomahalmozó" közgazdász, marketinges és gépész.
Mezőgazdász (még) sajnos nem vagyok.
Ez is az én hibám, biztos azért nem érem meg a dolgokat.
Viszont az összes többi miatt szeretném érteni, mit miért, és a marketinges miatt meg nem fogadom el valós magyarázat nélkül amit mondanak (nekem is megy a vetítés, ha kell).
Gondolom ezzel az irománnyal végleg elvágtam magam a megvilágosodástól.
Válasz Netparaszt #1959. hozzászólásáraEddig minden tiszeletem meg volt irántad, figyeltem és tanultam minden hozzászólásodból de most rájöttem miért utálnak ennyire...
Válasz Netparaszt #1959. hozzászólásáraÖsszerakok egy ilyen jármüvet, megkérlek gyere irányitsd a lovakat. Ha te nem vagy tehetetlen, mivel ez nem lehetetlen :D
Válasz Netparaszt #1957. hozzászólásáraAz utolsó két mondatot nem kellett volna...
Na látod, pont ezekért a mondatokért és hozzászólásokért cseszegetnek itt téged folyamatosan, ha ezzel a stílussal és arroganciával akarod a tudásod eladni, akkor ne csodálkozz, hogy ezt kapod vissza. Felénk ez a marketing ritkán szokott működni, még akkor is, ha van mögötte teljesítmény....
Válasz határjáró #1928. hozzászólására Még az amishok is megoldják a kukoricába takarónövényezést lóvontatta, hidas aprómagvetővel.
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
Ja, és még érdekességként említeném, hogy a kukorica előző évben mezotrion hatóanyaggal volt kezelve, aminek a gyártó szerint a pillangósokra nézve utóvetemény hatása van. Nos, én ezt nem tapasztaltam. Szerintetek? Lehet a fokozott mikrobiológia miatt?
Válasz ND #1948. hozzászólására négy éve olvashatod a TMMG topikot. Sok ember fel tud hívni, ha érdekli valami a TMMG-vel kapcsolatban és jónéhány gazdaságnak segítek rendszeres tanácsadással a TMMG átállási folyamatban, szántóföldtől, kertészeten át a szőlőig, gyümölcsig.
Két éve szervezünk ingyenes gazdaságlátogatásokat és legalább ennyi ideje tartom az alapfogalmakat tisztázó előadásokat szerte az országban, újabban már azok is ingyenesek az Agrárkamara segítségével.
Egyiken sem láttam egyikőtöket sem innen a fórumról, miközben várjátok a bölcsek kövét és az A/4-re leírt receptet.
Én nem fogok egy téesztraktorost sem győzögetni már, hogy nagyobb haszonnal termeljen.
Az időjárás és az új támogatási rendszer segít majd a tisztulásban.
Válasz ND #1953. hozzászólásáraTeljesen jók a meglátásaid.
De nagyon kérnék mindenkit, ne vigyük már megint ebbe az irányba a beszélgetést, dogmákkal meg üzleti haszonszerzéssel stb. Elég nyilvánvaló, hogy egyesekben vannak sérelmek, de próbáljunk már meg ezen túllépni, és tényleg csak szakmai vitát folytatni.
Én sem vitatom a zöldtrágya/takarónövény hasznosságát, de nem is állítom azt, hogy csak azzal lehet életet vinni a talajba, és hogy nélküle jaj istenem "mindmeghalunk", de azért az elég egyértelmű, hogy nem lehet mindig alkalmazni, lásd pl kukoica vagy napraforgó után. De ahogy írták már többen is, egy jó vetésforgóval sokra lehet menni, és ahol lehetőség adódik, ott használjuk. Idén pl még repce után is ment a takarónövény, augusztus végi vetéssel, amit gyakorlatilag a Rapid dolgozott be vetéssel egy menetben.
Egyébként a lent említett kukorica is kifagyó takarónövény után lett vetve
7405 hozzászólás
Válasz VDénes #1985. hozzászólásáraAkkor 190 mm közlőset kell venni.Ha ott le vannak a közlők rádiuszai esztergáltatva egyenesre,kb ott lesznek a 7 colnál.Én is akarnák csinálni,más okból de arra jobb lenne mint a mostani nehéz tárcsám,és felét fogyasztaná vele.
Válasz Hatoss #1993. hozzászólásáraTavasszal vettem egy 6,6 m kompaktor ilyen 2 sor hullámos tárcsával. 100 ha alatt nem igazán kopott. A rugós kapa egységet nem kértem, helyette én átépítettem a saját igenyem szerint. De ha lekopna a tárcsasor, azt hiszem 100 ezer métere tendelyestül, csapágyakkal, nyugodtan belefér, mire elèred a nevesebb gyártó kompaktor árat. Ez az első Letak gépem, ár értèk ányban semmi gond vele.
Válasz Agrárteenager #1970. hozzászólására Neked milyen van?
Válasz otis #1958. hozzászólásáraTöbbféle magyarázat is lehet erre a mezotrion kérdésre:
- magasabb a sezrvesanyag tartalmabb, hamarabb megkötötte
- 2016 csapadékos volt, a problémák inkább a száraz évek után jelentkeznek
- gondolom kombináció volt, így nem fullos dózissal ment ki a mezotrion
- erőteljes talajélet
Valószínű, hogy az összes együtt
Válasz Netparaszt #1971. hozzászólásáraEzt a termeljen feleannyi költséggel másfélszer annyit sztorit előadták már egypáran, de keveseknek jött be, nyilván nem jól csináljuk...
De mindegy is, azt gondolom van aktualitása annak, amit népszerűsítesz, ahogy olvasom a társaság jó része egyébként akár nyitott is a téma felé.
Marketinghuszárból látunk eleget nap mint nap,szerintem egy kicsit több alázattal és kevesebb arroganciával könnyebben menne neked is....
Ja és nem kell válaszolni... az eddigi stílusban meg pláne nem ...
Válasz ND #1998. hozzászólásáraAz az igazság, hogy hagyományos kertészeti szempontból lehet nem sok ez a kezelés szám, de az én véleményem még is az, hogy a rovarölő szerek, valamint a fungicidek egyáltalán nincsenek jó hatással a természetes ökoszisztéma rendszerekre. Egy ideig én is csak a talajra koncentráltam, aztán megpróbáltam tágabb összefüggéseiben vizsgálni a dolgokat, mert nyilván bennem is felmerültek azok a kérdések, hogyan tudnék egészségesebb talajt építeni úgy, hogy közben nemhogy fent tartanám a jelenlegi termésszintet, hanem még akár növeljem is azt. Sokan kérdezték tőlem, hogy mi van a kártevőkkel, kórokozókkal, gyomokkal, hogyha nem szántok. Érdekes, de eleinte én sem értettem igazán, hogy miért van kevesebb veszélyes gyomom, kórokozóm, kártevőm, mint korábban, de aztán elkezdtem mélyebben beleásni magam a témába, és jelenleg is ennek szentelem szinte minden időm, és rájöttem, hogy itt minden összefügg mindennel. Azáltal, hogy abbahagytam a szántást, megszűnt a bolygatás, egyre több olyan hasznos, számunkra szinte láthatatlan kis élőlény kezdte magát jól érezni a területen, amik nagyban hozzájárulnak ahhoz hogy minél kisebb kár keletkezzen. Tavasszal például életemben először tettem ki talajcsapdát két táblámhoz is, mindkét táblám körül már évek óta méhlegelő van telepítve, aminek vizsgálatát is most kezdtem el, mert eddig csak jogszabályi előírásként tekintettem rá igazán, és meglepődve tapasztaltam, hogy 24 óra leforgása alatt gyakorlatilag a kihelyezett csapdák csurig lettek pl futóbogarakkal, és a gazdasági kárt okozó gabonafutrinka nem volt közöttük, a fogott fajok nagy része rejtőzködő életmódot folytat, és kimondottan jó ragadozóknak számítanak. És ez csak egy a sok hasznos ízeltlábú közül, amiket csak ilyen módon tudsz megfigyelni. De a méhlegelőm, illetve a közötte lévő repcében végzett hálózás is hozott meglepő eredményeket. A repcét virágzáskor hálóztam, hát mit ne mondjak, csurig volt fénybogárral és ormányossal. Gondoltam, na ennek a repcének meszeltek, de meglepő módon mégsem volt sem becőkárosítás, sem terméskiesés. A terméskiesést úgy kell érteni, hogy mivel nem volt kontrollparcellám, így a környező termésadatokat vettem alapul, és azokhoz viszonyítva nem volt kiesésem. Mindkét helyen 30-40 méterre tőlem volt egy hagyományosan gazdálkodó gazdának is repcéje, ott viszont a 2-3 alkalommal elvégzett rovarölőszeres kezelés ellenére is szemmel láthatóan nagyon sok károsodott becője volt. Van róla fotó, nem tudom mennyire lehet majd kivenni a különbséget, valóságban más kocsiból feltűnt a különbség. Én gyakorlatilag egyszer sem kezeltem sem gomba, sem rovarok ellen.
Hogy egy ültetvényben ezt hogy lehetne kivitelezni? Ez jó kérdés, talán egy félév múlva már erre is fogok tudni válaszolni. De azt már most ki merem jelenteni, hogy akár ilyen méhlegelő sávval, vagy szegéllyel, illetve az okszerű, és ténylegesen előrejelzésen alapuló növényvédelemmel nagyot lehet előre lépni.
Miután végigolvastam a teljes fórumot az engem érdeklő témákban gondoltam hozzászólok.
Nem érzem magam TMMG szakembernek, csak a saját véleményemet, és tapasztalataimat írom le.
Szerencsés vagyok, hogy átvettem a családi gazdaságot (20 ha), és azt csinálok amit kedvem tartja. Én csak „hobbiparaszt” vagyok, a főállás mellett csinálom. Mivel nem ebből élek kizárólag ráérek gondolkodni, és újdonságokat kipróbálni.
A környéken Mo-ra jellemző hozzáállás az alap, Csak és kizárólag a szántás az elfogadott talajművelés, a faluban kb. 2000-2500 ha-t művelnek kb 50 gazda, és 3 gazdának van egyáltalán grúberje, rövidtárcsa kb 10 gazda, tehát az új technológiák térnyerése elég nehezen halad. Direktvetőgép senkinek sem. Na ebben a helyzetből indulunk……
A géppark a szokásos MTZ, ásóborona lazító, V tárcsa. A vetés, aratás, vegyszerezés bérmunkában, többit én csinálom.
A kérdéses terület, ahol próbálkozom, egy 8ha-s darab 9AK-s, (a környék átlaga 15AK) a harmada, ha most jelentkezne egy fazekasműhely, vihetné, és tökéletes cserépedényeket lehetne belőle csinálni. Úgy alakult, hogy az elmúlt 3 évben nem lett szántva (szotyi,gabona,gabona), csak minden évben lazítva, és tárcsázva, ásóboronával elművelve.
Műtrágya felhasználás, 2q/ha, nem eltúlzott .
Termés idén 42q tritikálé hektáronként, tudom, hogy nem csúcstermés, viszont időben pénzben visszahozta az elvárásokat. Aratás után tárcsa, majd 4 hónapig nulla eső, mivel kukorica megy bele, ezért őszi elmunkálás, ami eddig lazító, illetve tárcsa, aki dolgozik nekünk , neki van grúberje, kértem, hogy csinálja meg, de ő váltig állította, mivel zöldítés is volt benne, hogy az a föld ki van száradva…., Ásóval megnéztem, és a felső 20 centi nedves volt, nem volt összetömörödve, simán művelhető lett volna… lazítottam, látszik rajta, hogy az elmúlt 3 évben az évenkénti lazítás jót tett neki, illetve tárcsa. Azóta esett 30mm eső és nem száradt meg, hogy rá lehessen menni. Itt egy kérdés is , hogy hogyan munkáljam el kukorica elé?
Ez a hosszú monológ volt a bevezetés
A tapasztalat az, ami nekem a legfontosabb, a nagy esők nem okoznak vízfolyást, szépen leszívódik, és mint említettem, elég nedvesség marad a földben.
Sokkal könnyebb elművelni, eddig vagy megtömte a tárcsát, és nem ment bele ha vizes volt, ha meg száraz akkor ugrált rajta a tárcsa.
Időben sokkal jobban tervezhető a művelés, és a költség is alacsonyabb, pénzügyminiszterem is mondja, hogy kevesebb a gázolaj számla érezhetően.
A termésátlag, eddig sem volt kimagasló, de nem is esett vissza.
Tudom nagyon jól, hogy ez még semmiféle talajmegújítás, viszont az eddig elért eredmények számomra meggyőzőek, és folytatom tovább.
Sokat tanultam itt a fórumon, pro és kontra vélemények, az szerintem nehezen elképzelhető, hogy itt pár sorban bárki is megmondja a tutit, mindenkinek más adottsága van, termőföld , géppark szinten, és egy kerek egész mint gyógyír mindenre, nem elképzelhető.
Az számora is látszik, hogy érdemes volt meglépni ezt, folytatni is akarom.
Ennyi……
Válasz otis #1997. hozzászólásáranem igazán. Kiskultúra, engedélyezett szer sem sok van rá, és azt is ritkították idén.
a feketeribizli jellegéből adódóan nagyon korán, márc elején már megindul.
Vak lemosás esélytelen, mert még hideg van.
Márc elején-közepén szokott kapni egy réz-kén-rovarölő nyitó permetezést.
Április közepe egy (réz)-kén-rovarölő (Karate Zeon)-gombaölő(Topas)-lombtrágya(bór, agrocean, omex fertiII, karbamid) kombót.
Május elején u.ez, már réz és bór nélkül
Ha nagyon ügyes vagyok és nem csúsztam meg az április-májusi permetezéssel, akkor május végén-júni legelején még egy még egy ilyen, csak ott már FertiIII van II helyett.
Több nem fér a tenyészidőszakba, mert júli 1körül már szedni kell.
Utána ha összejön (és nincs olyan forróság mint idén, hogy éjjel sem megy 25 alá) egy réz-kén-rovar-gomba-lombtrágya zárópermetezés augusztusban.
Műtrágyázva eddig esetenként volt, mert nem volt szóróm, 7ha végigsétálni és kézből kiszórni meg nem van ember.
Igén vettem szórót, kapott összesen 10q pétisót, 4q szuperfoszfátot. A káliumot nem tudtam kiszórni, mert klórérzékeny, kálisót nem szórhatok, a kertészeti amit meg vettem betonná össze volt állva, így nem tudtam elszórni.
Szóval nem nevezném intenzívnek.
Egy szemérmesebb biós is többet szór
Válasz ND #1996. hozzászólásáraA növényvédelmi szempontból mennyire intenzív a gazdálkodásod?
Válasz Berente Antal #1973. hozzászólásáraMint mondtam, ültetvényezek (feketeribizli).
Így az állókultúra sajátosságaiból adódóan a sorokban folyamatos a gyökérjelenlét az elmúlt 16-17évben (telepítés óta)
6éve van nálam az ültetvény, azóta a sorközben a természetes (folyamatosan változó összetételű) gyep csak szárzúzózva van évi 3-4x.
Az ezt megelőző 5-6 évben sem lehetett túlművelve az előző tulajt ismerme + ez a gyep már akkor is meg volt benne.
ennél kevesebb bolygatást és állandóbb növénytakarót és élő gyökértömeget nem tudok elképzelni.
Szóval elvileg minden adott, mégsem jó
Válasz VDénes #1994. hozzászólásáraOK! köszönöm
Válasz Hatoss #1993. hozzászólásáraHúha. Most hogy mondjam. Nagyon jó lap nekem van belőle vagy 23 db.
De nem ilyen gépre való amiről most szó van.
Művelt földön viszont nagyon jó rögtörő képessége van. Szóval amire kitalálták arra jó.
Én használtam elővágónak, jó lenne csak gyorsan kopik. 4ha alatt egy-két cm lement átmérőből. Most grúberen hátul van. Teszi a dolgát
Válasz VDénes #1992. hozzászólásáraÜdv kérdésem lenne a "hullámos" tárcsasorral kapcsolatban a Leták kompaktor elején levő dupla tárcsasor ér -e valamit
Válasz Mf-es? #1989. hozzászólásáraViszont itt súly van több mint egy v tárcsánál plusz sebesség is több kell.
Muszáj rugó a csapágyakhoz. Nekem 14el húzná a gép de olyan rezgés van hogy muszáj alakítani. Most 5-8 cm körül húztam kisebb szöggel hengerrel tartatva a tárcsát. Egész jó a meló. Még 11-el sem túl ergya.
Válasz Mf-es? #1976. hozzászólásáraHasonlókban gondolkodom én is, de jelenleg egy nagyon komoly 2 éves projekt közepén vagyok, így sajnos nem sok időm, energiám és nem utolsó sorban pénzem nem marad az ilyen jellegű fejlesztésekre. De arra a kérdésre, hogy rövidtárcsa helyett mit használnék, határozottan erre esne a választásom!
Válasz Netparaszt #1971. hozzászólásáraNe haragudj, de hol beszéltem én szántásról?
Sőt még ellent sem mondtam neked, csak kérdeztem.
De ugy látszik nálad hiányzik az otthoni nevelés.
Válasz VDénes #1988. hozzászólásáraSzerintem könnyebb húzni,mint a V tárcsát.Szög nincs,minimális az ellenállás.
Válasz Mf-es? #1987. hozzászólásáraKb 32-46 lóerő/m
Válasz VDénes #1985. hozzászólásáraBe lehetne tenni plusz egy tárcsasort.3-4 sorost is lehetne.Mennyi lehetne így 1 méter vonó igénye,LE-be?
Válasz Agrárteenager #1978. hozzászólásáraÉs persze engem is érdekelne
Köszönöm
Válasz Mf-es? #1983. hozzászólásáraÚgy nagy az osztás sajnos. De az az én tervem is, hogy régi tárcsa átalakítása.
2x-es ár kb a gömbsüveges laphoz képest (13 bruttó). Ezzel a lappal 5-8 cm a munkamélység. 32 lap a 3 m-es. 7 colos osztásban. Ez a lap pici szöget bír. Maximum 5 fok.
Válasz Agrárteenager #1978. hozzászólásáraElküldenéd nekem is? Előre is köszönöm!
Válasz VDénes #1981. hozzászólásáraHagyományos tárcsalaphoz képest,mi pénz ez a lap?
Egy kopott lapú tárcsát venni,lecserélni erre a hullámos lapra.A tárcsasort visszavenni 0 fokra,és kész a gépezet.
Válasz Berente Antal #1980. hozzászólásáraLehet,de azért egy télire magára hagyott kuk.tarlóból,príma magágyat csinálna.
Válasz Mf-es? #1976. hozzászólásáraAz enyém készülget. Én mandako márkát preferálnám a sűrűség miatt. Csak drága a VT lap.
Válasz Mf-es? #1976. hozzászólásáraElfagyó keverék után én már tavasszal nem szoktam erőltetni semmilyen talajmunkát.
Válasz Mf-es? #1976. hozzászólására
Válasz Mf-es? #1975. hozzászólásáraMegy a mailedre...
Válasz ND #1972. hozzászólására köszönöm a javaslatot, jó volna ilyet is csinálni, de erre kaptam felkérést. Ha másra kapok, mint a dunamenti borászoktól, akkor a szőlőre csinálok, minden csak igény kérdése. A fosóhomoktól elvonatkoztatva kifejezetten és többször felhívtam a figyelmet, hogy mi a legfontosabb az agyagos talajok javításában is.
Ami biológiai javítás működik a homokon, ugyanúgy működik az agyagon is. Az északi régióban is dolgozom együtt néhány termelővel, a vakolókavicsos földtől az erodált váztalajon át az agyagig minden megtalálható, táblaszinten kell alkalmazkodni.
Ez a tuti,egy elfagyó keverék után.
Válasz Agrárteenager #1970. hozzászólásáraMagyarázat?
Válasz ND #1968. hozzászólásáraA növényvédős kolléga olyan elemi szintű kreténségeket kezdett mesélni a gmoról, ami egy nőklapján felnőtt várositól még elmegy, de egy szakmabelitől elfogadhatatlan.
Ez nem vélemény kérdése, hanem tény és nincs helye egy szakmai fórumon, ennek megfelelően intéztem. Később azonban vele is beszéltünk normális hangnemben, amikor releváns témát hozott fel.
Az eladás kérdését majd visszahallgatom a hangfelvételen, mert soha, semmit nem szoktam értékesíteni az előadásokon, azokat a cégeket említem csak meg, amelyekkel jók a tapasztalataink és tudnak segíteni speciális inputokkal vagy gépekkel. Aztán mindenki hazamegy és azt vesz, amit és ahol akar.
Válasz ND #1953. hozzászólásáraHa nincs állandóan bolygatva a talaj, nagyrészt van állandó élő gyökér takarónövény nélkül is. Ha valakinek van tárcsázatlan tarlója, ott látható a gyomok,árvakelés megindulása. És itt megint a bolygatás mentesség lenne a lényeg...
Válasz ND #1968. hozzászólásáraJa és a rendszer azért nem tiszta, mert a szeánszon is 5perc slideshow volt az ültetvényekről, az is mind hogy csináljunk feketét az aranyháromszög homokjából.
Ez nem vitt engem előrébb.
És ahogy a csalódott arcokat elnéztem, sokan voltak hasonló érzésekkel, hogy a nap eltelt, de okosabbak nem lettünk.
Ezért javasoltam / javasolnám:
1) célszerű lenne kifejezetten ültetvényes szeánszokat tartani,
2)a stand-up-ot régióhoz adaptálni, mert itt fenn északon nem az a jellemző probléma, hogy a fosóhomokot kell megkötni, feketére és termővé változtatni, amiről az előadásod 90%-a szól.
Válasz Batka #1960. hozzászólására nem az én érdekem, hogy valaki nagyobb haszonnal termeljen, mindenki maga dönti el, akar-e változtatni. Volt idén, aki a segítségemmel a saját legjobb technológiás szójájához képest 17 mázsával vágott többet, jóval kevesebb költséggel. 52 mázsát nem sokan aratnak, különösen nem minimum technológiával, de a haszon jelentős. Ez az az út, amire rááll valaki a biológiával segített forgatás nélkülivel.
Be haradudj, de nem fogok udvariaskodni azokkal, akik évek óta csak a kifogást keresik és engem akarnak meggyőzni, hogy szántani bizony kell. Ez a forgatás nélküli téma, senki nem kíváncsi a szántásos sztorikra.
Válasz Mf-es? #1966. hozzászólásáraCsak is rövidtárcsa..
Válasz otis #1958. hozzászólásáraA talaj javulása a mérgekkel kapcsolatos pufferképesség növekedésében is megmutatkozik.
Válasz Netparaszt #1965. hozzászólásáraPl. amikor talán a 4.-5. sor szélén ülő növényvédős kollégával "eszmecseréltetek".
Elmondta a véleményét, ami nem vágott egybe a tiéddel, enyhén szólva megváltozott a stílusod.
Pedig többek között neki is el akartad adni amid van.
Ugyan ez van itt a fórumon, és ezt sérelmezik sokan
Válasz határjáró #1937. hozzászólásáraVan egy fórumozó itt akinek sztem 50 heki sincs, mégis megépítette magának a kb 220-230 cm széles vetőkultit MTZ után. (Tőle is kérdezgettem, hogy s mint miből csinálta, mikor az enyémet terveztük.)
Válasz otis #1952. hozzászólásáraÉn rövidtárcsa helyett,ásóborona,vagy olyan múltitillerbe gondolkodom,ahol a kapasor helyére is,egy 2 soros hullámos tárcsasor kerülne.
Szerinted?
Válasz ND #1963. hozzászólására Köszönöm, hogy jelzed, hogy voltál. Nem tudom, ki vagy, sokan írnak levelet meg üzenetet, de úgy látszik még neked is válaszolhattam. A kérdéseid alapján azonban úgy tűnik, még mindig nem tiszta a rendszer, úgy tűnik, nem tudom elég érthetően elmagyarázni egy nap alatt sem.
Ilyen pár soros hozzászólásokban vszeg még kevésbé fog menni a felfogás.
Programokat a facebookon szoktam osztani, itt csak utolsó helyekre osztok meg bármit is.
Miskolcon elég sok emberrel beszélgettem az előadás szüneteiben és utána is, nekik nem volt bajuk a reakciókkal. Neked mi volt a bajod?
Válasz otis #1956. hozzászólásáraAz ilyen tapasztalatokat keresnénk, mi tévelygők, nem a marketingszöveget.
Ebből lehet tanulni, építkezni.
Szerintem sokan szívesen vennénk, ha nem csak figyelnél, hanem időről időre megosztanád velünk a tapasztalataidat.
Előre is köszönjük.
Válasz Netparaszt #1957. hozzászólásáraJelzem, vagy két éve már felvettem veled a kapcsolatot, volt pár e-mail, de okosabb nem lettem.
Feltételezem, azért mert nem tudtam megfelelő kérdéseket feltenni. (témában kezdőként csak a saját jelenlegi/akkori helyzetemet, problémámat tudtam vázolni)
A gazdaságlátokagások nem igazán vannak nagy dobra verve. Arról is a beavatottak kapnak infót időben - legalábbis ez az én érzésem. Legutóbbi is adott nap előtt egy-két nappal lett itt megszellőztetve, hogy van még 1-2hely.
Olyannak, mint én, aki főállás mellett mezőgazdálkodik, ez sajnos nem kivitelezhető időtáv.
De ez is az én vagy hozzám hasonlóak hibája
Jelzem, a legutóbbi miskolci szeánszon ott voltam, az általam dogmaként definiált alapvetések ott is nyomatékosan hangsúlyozva lettek. Nem csoda hogy valaki úgy értelmezi mint én vagy határjáró.
A takarónövények.hu-ra való marketinges utalás és az abban való gazdasági érdekeltség is itt (vagy itt is) hangzott el.
És itt élőben is tanúja lehettem ahogy a számodra nem tetsző kérdésekre, véleményekre reagálsz. Pont mint itt, amit sokan sérelmeznek, amit te szintén támadásnak veszel.
Jelzem, nem tsztraktoros vagyok, hanem "diplomahalmozó" közgazdász, marketinges és gépész.
Mezőgazdász (még) sajnos nem vagyok.
Ez is az én hibám, biztos azért nem érem meg a dolgokat.
Viszont az összes többi miatt szeretném érteni, mit miért, és a marketinges miatt meg nem fogadom el valós magyarázat nélkül amit mondanak (nekem is megy a vetítés, ha kell).
Gondolom ezzel az irománnyal végleg elvágtam magam a megvilágosodástól.
Válasz Netparaszt #1959. hozzászólásáraEddig minden tiszeletem meg volt irántad, figyeltem és tanultam minden hozzászólásodból de most rájöttem miért utálnak ennyire...
Köszönöm.
Válasz Netparaszt #1959. hozzászólásáraÖsszerakok egy ilyen jármüvet, megkérlek gyere irányitsd a lovakat. Ha te nem vagy tehetetlen, mivel ez nem lehetetlen :D
Válasz Netparaszt #1957. hozzászólásáraAz utolsó két mondatot nem kellett volna...
Na látod, pont ezekért a mondatokért és hozzászólásokért cseszegetnek itt téged folyamatosan, ha ezzel a stílussal és arroganciával akarod a tudásod eladni, akkor ne csodálkozz, hogy ezt kapod vissza. Felénk ez a marketing ritkán szokott működni, még akkor is, ha van mögötte teljesítmény....
Válasz határjáró #1928. hozzászólására Még az amishok is megoldják a kukoricába takarónövényezést lóvontatta, hidas aprómagvetővel.
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
Ja, és még érdekességként említeném, hogy a kukorica előző évben mezotrion hatóanyaggal volt kezelve, aminek a gyártó szerint a pillangósokra nézve utóvetemény hatása van. Nos, én ezt nem tapasztaltam. Szerintetek? Lehet a fokozott mikrobiológia miatt?
Válasz ND #1948. hozzászólására négy éve olvashatod a TMMG topikot. Sok ember fel tud hívni, ha érdekli valami a TMMG-vel kapcsolatban és jónéhány gazdaságnak segítek rendszeres tanácsadással a TMMG átállási folyamatban, szántóföldtől, kertészeten át a szőlőig, gyümölcsig.
Két éve szervezünk ingyenes gazdaságlátogatásokat és legalább ennyi ideje tartom az alapfogalmakat tisztázó előadásokat szerte az országban, újabban már azok is ingyenesek az Agrárkamara segítségével.
Egyiken sem láttam egyikőtöket sem innen a fórumról, miközben várjátok a bölcsek kövét és az A/4-re leírt receptet.
Én nem fogok egy téesztraktorost sem győzögetni már, hogy nagyobb haszonnal termeljen.
Az időjárás és az új támogatási rendszer segít majd a tisztulásban.
Válasz ND #1953. hozzászólásáraTeljesen jók a meglátásaid.
De nagyon kérnék mindenkit, ne vigyük már megint ebbe az irányba a beszélgetést, dogmákkal meg üzleti haszonszerzéssel stb. Elég nyilvánvaló, hogy egyesekben vannak sérelmek, de próbáljunk már meg ezen túllépni, és tényleg csak szakmai vitát folytatni.
Én sem vitatom a zöldtrágya/takarónövény hasznosságát, de nem is állítom azt, hogy csak azzal lehet életet vinni a talajba, és hogy nélküle jaj istenem "mindmeghalunk", de azért az elég egyértelmű, hogy nem lehet mindig alkalmazni, lásd pl kukoica vagy napraforgó után. De ahogy írták már többen is, egy jó vetésforgóval sokra lehet menni, és ahol lehetőség adódik, ott használjuk. Idén pl még repce után is ment a takarónövény, augusztus végi vetéssel, amit gyakorlatilag a Rapid dolgozott be vetéssel egy menetben.
Egyébként a lent említett kukorica is kifagyó takarónövény után lett vetve