Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.74 FtUSD396.67 FtCHF443.85 FtGBP498.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Kicsit ez már olyan veszett fejsze nyele történet. Olyan tőkefelhalmozás van folyamatban, mi akár a jelenlegi kormány váltás utáni új kormányt is el tudja lehetetleníteni. Vityáék ezt megtanulták a 90-es években. Most alapoznak rá. Vidék stratégia esetleges állami földosztással indulhatna. Kitől vennék el a nagyhalaktól ? Felejtős a háttérből "ők" a párt kassza. Beszivárogtak minden hova,politika-input-gép-alkatrész-feldolgozó ipar. Kitől vennénk el ? Az 5-10-20 hektárosoktól. Másnap már égne a határ vagy a szárító.
Válasz Ares 826 #1304. hozzászólásáraBérmunkában. Az akkoriban "éllovas" traktorosok persze irigykedve, nem kevés rosszindulattal álltak hozzá, hogy mit akar ez itt. Aztán jöttek a kiszuperált tsz-es gépek, fülke nélküli kombájn stb. Mára egy fullosan begépesített gazdasága van. Mint embert nem sokra tartom a stílusa miatt, de az eredményeit elismerem.
Na , állítólag a franciák is szövetségre lépnek velünk a kap reform miatt ,mert nyírbálni vélik a támogatásokat 2020 után , jó lenne ebben a témában értelmes párbeszédet folytatni a kormányoknak meg nekünk tagoknak mert , sok szavazat múlik azon ,hogy ki mennyit vételez a 2020 utáni pénzekből!!
Válasz Ares 826 #1305. hozzászólásáramilliárdosok nem vagyunk de nekünk is úgy indult minden hogy 2,3 ha burgonya volt, meg 5 ha erdőt telepítettünk a nyírerdőnek, és a fasorok között amíg kicsi volt az akác be volt vetve dinnyével, és azt árulta apám egy utánfutóról szombatonként a tiszaújvárosi piacon... akkor ennyi eltartott egy családot főállású vállalkozóval és két bejelentett megfizetett alkalmazottal. más világ volt...
Válasz Mihály-963 #1299. hozzászólásáraNálunk két települést fogott össze a kolhoz cca 5000 ha-t. Ebből jelenleg olyan 5-600 ha-on folyik életképes mezőgazdasági termelés. A fennmaradó részen csak a támogatásokból élnek évről-évre. Van olyan életképes családi gazda, aki egy szakadt melegítőben, biciklivel érkezett meg a faluba, tehát nem is helybéli, egy csavart el nem lopott a tsz-ből, mégis az egyik legjobban prosperáló gazda lett az elmúlt évek alatt, szemben a volt tsz elnökkel, aki támogatások nélkül már régen becsukhatta volna a kaput, hiába szűrte össze a levet a felszámolóval, halmozta az aranykoronákat, nem életképes egy támogatások nélküli világban.
A rendszerváltáskor meglátásom szerint nem elsősorban anyagi, mintsem szellemi tőke hiányban szenvedett a vidék. Lassan 30 év elteltével is ott tartunk, hogy pl egy kukorica gyomirtásnál úgy választanak egyesek gyomirtót, hogy "hát tavaly is ezt adta a Karcsi". Na aztán lett is neki olyan egyszikű gyomnyomása, hogy ki sem látszik a földből szerencsétlen kukorica. Sebaj, majd jön a földalapú, de idén sem unatkoztam otthon...
Válasz Mihály-963 #1299. hozzászólására" még lett volna hajlandóság arra is hogy lóval szántson vessen a gazda s ne használjon vegyszereket s lett volna több ezer 5-6ha kis gazdaságok"
Hát szerintem az már bő 20 évvel ezelőtt is az utópia kategóriájába esett.
Nálunk a 1993-ban amikor megvolt a lehetőség a tsz-ből a kiválásra a tsz elnök legfőbb érve a bent maradásra az volt, hogy "mindenki kapálhatja majd a saját kukoricáját.." és szemmel láthatóan hatott, mert a 98% bent maradt. Akkor sem igazán volt már erre ember, az is más kérdés, hogy jó részük eleve alkalmatlan volt a gazdálkodásra.
Mostanra pedig eljutottunk oda, hogy a modern gépekre se nagyon találsz normális gépkezelőt, pedig az nem kapálás kategóriája.
Ha meg "fogdmeg" munka van, arra egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány embert lehet felfogadni, pedig itt se multi, se autógyár...
Válasz D-032-a #1298. hozzászólásáratársadalomfejlődés végállomása?mellékvágánya, mely nem vezet sehova, csak oly mértéktelen kizsákmányolásra ad lehetőséget minden és mindenki által hogy nem lehetett megkerülni.az igazságosság-elosztás ideái, intézményesített szabadrablásban teljesülnek ki világszerte melynek csak KÁOSZ lehet a vége.
Válasz .Feco. #1297. hozzászólására igen ez 98 nagy hibája v.Antal kormány hibája mert nem hallgattak az öreg Torgyánra mert ő azt szerette volna hogy az élő örökösök tulajdonosok kapják meg a földjüket s a kárpótlás helyet viszont a megmaradt földet államosítani s abból kiadni a részarány (amit én nagy köcsögségnek tartok mert erőszakkal vették el a földet s még ezért kárpótlást kapott minden Tsz tag nem hogy a tulajok kaptak volna amiért majd 40-évig használták/tönkretették a földjét) s a megmaradt földeket lehetett volna felosztani 10ha csak 1 év input anyag árral 100ha erőgéppel az állami parkból (nem el kótya-vetyélni) + bank garanciát adni 1 éves inputra s itt lehetett volna szabályozni hogy 40-év alatt vagy 50 alatt gazdák kaphatták volna s kialakult volna egy birtokos rendszer nem oligarchiák de ezt a szdsz meg a szocik sem akarták s természetesen a kormány sem mert üres államkaszát kaptak az mszmp-től mer "tetszetek volna forradalmat csinálni" s nem a békés átmenetnek az ára pedig az hogy mindenki vitt mindent a Tsz elnök fölvásárolta a részjegyeket az agronómus vitte a legjobb gépeket aztán mindenki mindenki ellen beindult a harc amibe beszálltak a kárpótlási jegy felvásárlók s 200-300 ft meg vették a földeket
akik meg tulajként megkapták meg azok minden pénzüket inputra gépre költötték így néhány év múlva a valamikori földes gazdák ott találták magukat azzal a néhány részarány tulajdonossal egy szinten valami mindig hiányzott a gazdaságból vagy gép v.pénz v kézi erő egyszóval besz.ptak nem jutottak előrébb mire meg lett tartalék már nem tudott földet venni mert kukutyinból az ökogazda rájelentkezett s meg lehet nézni valahol statisztikában hogy hány gazdából lett több 100ha birtokos s hány kárpótlásból és-v. állami bérletből élő Agronómus v. Tsz elnök szerintem 15-85% s nem azért mert ők tanulták a szakmát hanem azért mert jókor voltak jó helyen. s nem is annyira szkeptikus aki hiszi hogy Magyarország egész Európát el tudta volna látni öko termékkel ha a felvásárlást megoldotta volna mert 98 még lett volna hajlandóság arra is hogy lóval szántson vessen a gazda s ne használjon vegyszereket s lett volna több ezer 5-6ha kis gazdaságok de hát a kormányaink meg a biokontroll inkább csak keresztbe tesz meg lehúz
Válasz Tomszi #1295. hozzászólásáraNem mindenki hisz benne, hogy a kapitalizmus az emberi társadalomfejlődés végállomása.
Ezt ne vedd személyesnek, de a "tehetségesebb vagyok" a gyakorlatban sokszor nem más mint: lehetőségek amik nem minden versenytárs számára hozzáférhetőek.
Nem kell, nem is lehetne igazságosan földet osztani, de lehetne a túlzottan nagy étvágyat csökkenteni és ezer helyett talán 200 ha is elegendő lehetne egy család megélhetéséhez.
Egyenlőség és szabadság a valóságban nem létezik, felesleges is számítani rájuk, de ezek helyett egy kis önmérséklet is sokat simítana az arányokon.
Az ARANY KÖZÉPÚT az emberiség egyik nagy találmánya, de mi magyarok nagyon szeretünk mindig mindenben végletekben gondolkodni!
Válasz Valodi #1292. hozzászólásáraAzért sokallod a 250 hektárt mert nem értesz a gazdálkodáshoz csak a politikai gondolatok motiválják és egy utopisztikus vonal mentén gondolkodsz. Van Magyarországon olyan táj ahol megél egy család 50-60 hektár földből, de gepesiteni és beruházni nem lehet, csak bérmunka mellett eltartja őket. És van Magyarországon kb 3 millió olyan hektár szántóföld ahol ha bermunkaval kellene muveltetni akkor a mag elvetése pillanatában garantálná a veszteséget, ott csak gépesítésre és saját munkára lehet alapozni, az pedig gazdaságtalan 50-100-200 hektáron. A harmadik dolog: mivel nem abból indulunk ki hogy mindenki (ingyen) kap x hektárt magát a földet is meg kell venni és ki kell termelni, ergo egy 100 hektáros gazdaságot indítani nálunk fel milliárd forintból nem lehetne, márpedig a befektetett tőkének meg kell terülnie, és azon felül haszon is kellene, mert ugye senki nem azért dolgozik mert épp nincs jobb dolga. Szóval hogyan is gondolod azt, hogy messzire az életképesség határa alatt húznád meg a birtok maximumot?
Egy 1000-1500 közötti értek azért jó, mert az igazán húzó gazdaságok számára ad növekedési helyet, tudnak versenyképesek lenni a keleti konkurenciával is, de hidd el, nagyon kevesen lennének ennek a közelében. A gazdaságok zöme 150-500 ha közé szorodna, növekedési tartalékkal. Nyilván mindig van mozgás, akinek a fia orvos akar lenni vagy nincs gyereke, vagy elköltözik vagy adni egyéb miatt abba hagyja akkor a föld megy a piacra és újabb lendületet kapnak a többiek, a birtok koncentráció sosem fog megállni, mert az egy természetes folyamat, de piaci alapon normális keretek között azért lehet tartani. Utopisztikus okorrel szanto falvakat vizionálni mint jövőképet marhaság, de a Mészáros fele, Csányi fele, flier fele, bódi fele koncentrációt is meg kell akadályozni!
Válasz Valodi #1289. hozzászólásáraDe mi akkora baj a tőkés társaságokkal, vagy gazdasági társaságokkal.
Mondok egy példát. A környékünkön elég szép számmal működnek még tsz-ek (hogy a nevük szövetkezet, zRt vagy KFT, a köznyelvben TSZ maradt) és mellettük természetesen magángazdák, gazdaságok. Mindegyikből van nagyobb, kisebb, jólmenő, kevésbé jólmenő. De élnek és életképesek.
Mi a baj azzal a céggel aki gazdálkodik 1000-2000ha-on, aki neki adja bérbe a földet attól rendes áron bérbe veszi, megműveli, semmivel sem rosszabbul, mint egy magángazda. Állatot is tart, tehenet, disznót is. Van több vagy kevesebb tagja (némelyiknek van vagy 600 tagja/tulajdonosa, ahogy anno a szövetkezet vagyonát nevesítették, másiknak meg szűkebb a menedzsment és a dolgozók kezében van nagyrészt). Ha nyereséges a tagoknak osztalékot fizet. Embereket alkalmaz, akik be vannak jelentve (ne minimálbérre, hanem a valós fizetésre), fizetik utánuk a TB-t, járulékokat, a cég is adózik, ÁFA, stb).
Valamelyik szolgáltatást vállal, arat, permetez hidassal, szárít, tárol, felvásárol, megfinanszírozza a termelést aki vele szerződ.
Mellette a magángazdák is ugyanúgy megvannak, azok közül is a nagyobb arat, bérbe báláz, permetez, akármi.
Miért kellene ezeket a működő cégeket erővel politikai okból visszaszorítani? Miért nem életképesek és fenntarthatók? Ha jól és őszintén körülnéz mindenki talál a környékén olyanhoz hasonlót amit körülírtam, ha a falujában nem, akkor 1-2 faluval arrébb biztosan. Azért hogy a művelt területüket az a szűk és tehetős réteg művelje és még gazdagabb legyen.
És végül még az, hogy az itt dolgozók egy részének marha nehéz lenne önálló gazdaságot indítani, nem kis pénzbe kerül, és lehet hogy földje sincs annyi, mindezt 50, 60 év felé.
Válasz D-032-a #1290. hozzászólásáraEz a két dolog amit felvetettél, hogy "Megfelelne-e a társadalmi igazságosság elvének az, ha az erőforrások a javak és a lehetőségek nagy százaléka csak a társadalom kis százalékának (tőkés társaságok) kezében lenne?"
És "A fenti kérdés ez lett volna egyszerűbben: igazságos-e ha a termőföldek nagy részét az emberek kis hányada műveli, birtokolja?(De hagyjuk is, maradjon ez költői kérdés.)"
Namármost a kapitalizmusban bizony ez van. Az erőforrások a társadalom egy kis rétegének kezében vannak.
Én is ezt feszegettem, erre gondoltam egy korábbi hozzászólásomban. Most kifejtem bővebben.
Az államszocializmusban volt az állami tulajdon túlsúlyban, mellette változó de kisebb arányban a szövetkezeti és a magántulajdon.
Ezen a gondolatmeneten végigmenve, hogy mi az igazságos, hogy miért lehet egyik embernek több földje, mint a másiknak? De az igazságos hogy én tehetségesebb vagyok, és nem lehet több földem?
Így szépen eljutunk a szocializmus, sőt a kommunizmus eszményéhez.
Két úton lehetne igazságosan elosztani a földet, ha azt vesszük igazságosnak, hogy mindenki közel egyenlő arányban részesüljön belőle.
1. Mindent állami tulajdonba venni, az egész ország földjeit. Aki ott akar dolgozni, felveszik, megfelel az munkabérérét dolgozik, részesedik a nyereségből. Aki nem az mehet máshova.
2. Mindenkinek kiosztani fejenként 1 ha-t, vagy 2-t, 5-öt, 10-et, 20-at, és kész semmi többet szigorúan. Akinek többvan attól elvenni, ha nem tetszik neki vagy ellenkezik azt szankcionálni, ejbejnye nemszép dolog, felpofozni, főbe lőni, felkötni, börtönbe vetni, sós kútba dobni, internálni deportálni, a kívánt rész aláhúzandó. (ez persze nem komoly)
Egy nagy ember mondta, hogy ahol kötelező az egyenlőség ott nincs szabadság, ahol teljes a szabadság ott nincs egyenlőség.
Válasz Valodi #1293. hozzászólásáraLehet, hogy keserű lesz a felismerés , de mázsás súly gördül majd le a válladról, ha visszanézel a múltba is és látni fogod , hogy ezer év alatt csak az változott a magyar népnek és vezetőinek viszonyában, hogy ostor helyett mostmár szavakkal terelik a nyájat. (Ha gondolod olvasd el Halassy Bélát.)
Válasz Vinkó75 #1291. hozzászólásáraEz a magatartás vezet a halálhoz.... éppen a politika dolga lenne, hogy ezen változtasson - ígérte is, ezért szavaztam rájuk:
"A megfelelő mezőgazdasági földhasználati és gazdálkodási rendszerek alkalmazása tehát a vidéki térségek és a vidék társadalma megmaradásának kulcskérdése. Ezt azonban csak „fenntartható” rendszerek képesek biztosítani, amelyek úgy állítanak elő jó minőségű, egészséges és elegendő termékeket, hogy közben megőrzik az élővilágot, a tájat, s benne az embert, közösségeit, kultúráját, munkát és megélhetést biztosítva a vidéki népesség, a helyi közösségek számára.
E feladatok egyidejű megoldására az iparszerű mezőgazdálkodás nem alkalmas."
(Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020, kormányhatározattal kihirdette Orbán Viktor)
Válasz D-032-a #1290. hozzászólásáraTeljességgel igazad van. A forma egyáltalán nem fontos, csak a tartalom és a méret.
Max. 250 hektárig (személy szerint ezt is sokallom, mert nem szerves fejlődésben alakult így) bármi lehet, ha a falu társadalmának szerves része!
Válasz Valodi #1287. hozzászólásáraAz a baj már a falu sem akar életképes maradni. Inkább lakó pihenő övezet.Hétvégi ház kategória. Mikor a szomszéd rád szól este 7 kor, zavarja a locsoló hangja. A tradicionális falu kategória kihalóban. "Mindenki" megy a város irányába. A még aktív gazdálkodók is ott vásárolnak ingatlanokat a család tagoknak.(Nincs kiadva egy sem).25 év alatt így sikerült a vidéket szétverni. Ezt 4-8 év alatt felfuttatni nem lehet. Mivel utána nagy valószínűséggel egy újabb politikai fordulat ismét ekézi. Nekünk a módszer váltás nem jött..meg kellet csinálni.Az országot vele a vidéket szétprivatizálni, mára érdektelenné tenni. Bármilyen önellátásra,majd ebből a felesleget, piac képes terméké tenni való törekvés elsorvasztása. Van itt egy ismerősöm. A birtoka körüli egy kori AMG-cseléd házait szépen kivásárolja, és dózer. Dél-Amerika épül itthon.
Nem akarok vitatkozni senkivel, csak egy kis pontosítás. Mert az én kérdésem így szólt:
"-1. Megfelelne-e a társadalmi igazságosság elvének az, ha az erőforrások a javak és a lehetőségek nagy százaléka csak a társadalom kis százalékának (tőkés társaságok) kezében lenne?"
Erre válaszként össze lett mosva a "tőkés társaságok" és a gazdasági társaságok értelmezése. Itt a hozzászólásokban sem és a köznyelvi használatban sem elsősorban a GAZDÁLKODÁSI FORMA értendő általában a tőkés társaság vagy befektetői csoport fogalma alatt.
Senkit nem érdekelne, hogy milyen név alatt , vagy milyen formációban működik Kiss Gábor gazdasága, ha az megelégedne 300 hektárral. De arra befizetnék, hogy a szomszéd Tibire a 250 hektárjával ki gondol úgy mint egy tőkésre.
A fenti kérdés ez lett volna egyszerűbben: igazságos-e ha a termőföldek nagy részét az emberek kis hányada műveli, birtokolja?(De hagyjuk is, maradjon ez költői kérdés.)
Válasz Tomszi #1270. hozzászólásáraTeljes egészében egyetértek. Anno sokat agyaltam a Gazdakör Egyesüket alapszabályán, hogy ki lehet a tagja... volt olyan gazdatársunk, aki nem a faluban aludt...megfogalmaztuk, hogy "közismert életviteli jelenlét"! Tudom, nem egzakt - de a biológiai élet sem az.
Megismétlem: a falu egy emberi közösség és természeti környezete szerves, szimbiotikus egysége...
Válasz .Feco. #1286. hozzászólásáraTudod ahogy anno mondták annyi pénznek kellene lenni a termelőnél, hogy "egy év termése a földön kint, egy év termése a raktárban, egy év termése meg minimum a bankban"! Ezt nem én találtam ki régebben hangzott el több nagy ember szájából kik értenek a mezőgazdasághoz!
Válasz .Feco. #1272. hozzászólásáraBiztos vagy ebben? Szerinted létezik életképes fegyvergyár?
Mi is az, hogy élet?
Ragozhatjuk a kérdést, de ez a lényege!
Csak a parasztcsalád - és azok együttműködési formációi, mint pl. tradicionális, nem nagybirtok falu - életképes!
A rendszerváltás óta ez sosem volt kipróbálva mert mint utólag látszik sosem volt piaci alapon semmi itthon, csak egy irányított vagyonátmentes tortent.
A nyugati világban és a volt keleti államokban is működnek ezek a dolgok, lásd Lengyelország esetet, itthon is működne ha nem egy gazdasági maffia pakolna hazafele mindent.
Válasz .Feco. #1283. hozzászólására"ágazat piaci alapon ki tudja nevelni azokat a cégeket amelyek működnek valós piaci körülmények között is"
Az ember a fenti állítást még naivan a rendszerváltáskor még elhitte.
Valójában még a bankrendszer (elvileg ez lenne a piacgazdaság alapja) sem működik állami szerepvállalás nélkül.
Az ember rájön, hogy a volt szovjet utódállamokban az oligarchák sem ördögtől valók.
A kisembereknek munka kell az állam kivonult a gazdaságból és ki működtetné tovább a gazdaságot? Hol volt rendszerváltáskor a tőkés réteg? Egy piaci alapon kinevelt tőkés réteg kialakulásának több évtized kell! És addig??
Válasz Mihály-963 #1281. hozzászólásáraAz, hogy van egy viszonylag magas birtokmaximum nem jelenti azt hogy erőszakkal ekkora cégek jönnek létre. épp ellenkezőleg, pont egy hajdóböszörmény esetében sosem alakulna ki az, hogy 30 1200 ha-os cég legyen, sokkal inkább az hogy lenne 2-3 1200 hektáros ami a mai droidokból bomlik vissza és lenne mellette 80-100 db 300-400 ha-os gazdaság, jellemzően vegyes állattartás, kertészek, stb... túl drágák azok a földek 1000+ ha-os cégeknek...
Válasz vén cigány #1280. hozzászólásáraPick volt csányi előtt is, és lesz csányi után is, ha nem oligarchák fölözik le egy ágazat hasznát akkor az az ágazat piaci alapon ki tudja nevelni azokat a cégeket amelyek működnek valós piaci körülmények között is. Amúgy a Pick egy nagyon jó példa, a történelme pontosan megmutatja milyen elképesztő károkat okoz amikor egy ilyen nagy cég oligarchák játékszerévé válik, és a politika dönt a sorsáról.
Válasz vén cigány #1279. hozzászólásáramég az is jobb lenne, mert most az van hogy ha Te vagy a felcsúti kisgömböc akkor azt veszed meg ami épp megtetszik, mert neked az jár... lásd fejér megyei földek, agrárcégek, megyei újságok, mátrai és balatoni szállodák... amire rámutatsz holnap a tiéd mert Te vagy a mini-szterelnök strómanja...
másnak meg kuss, elégedjen meg azzal ami most van. A jelenlegi földtörvény mindenkit gúzsba köt de szabad rablást ad a kormány mellett lebzselő sleppnek. földek, cégek, integrátorok, feldolgozók, lassan minden az ő kezükben van és minden rajtuk folyik keresztül, és mindennek lefölözik a hasznát...
Válasz .Feco. #1275. hozzászólására :addig amíg Magyarországon fantom cégek üzemelnek addig teljesen mindegy mert eltűnnek a tulajdonosok de ezt is a párt finanszírozás hozta létre lásd Olaj szőkítés és a tisztelt jogász urak még nem találták ki hogy hogyan lehetne betömni a léket a jog süllyedő hajóján : vagy nem is akarják??? Mert ha nincs ilyen akkor sem a Simicska sem a Mészáros sem a Csányi birodalom nem jött volna létre de a birtok méret szerintem sok ha 1200 ha a mérce akkor egy Hajdúböszörmény méretű városban csupán 30 gazda vagy gazdasági társaság létezhet de ha Bököny községet nézzük akkor meg csak 5 gazda ez bennem a Tsz időket idéz mikor előbb említett településen két Tsz uralta a birtokok 97%-át tehát csak az állat tartóknak engedném a max 1000ha de csak ha 1000db tehenet tart vagy 1millió sertést a baromfi tartók 1millió szárnyas 100ha föld mert ha ennyiből nem tudja eltartani akkor számolja fel a gazdaságát de engedném a társulást olyan téren hogy az állattartó meg a növénytermesztő cégek közös céget csinálhatnának de a birtok méret nem változhatna csak nem kellene egymás között számlázgatni meg megoszthatják a jövedelmüket egymással s nem állambának nyomná a zsebét ha az egyiknek bejön a másiknak nem
Válasz Tomszi #1278. hozzászólásáraNézzük a másik oldalt. Ha nem volna Csányi nem lenne a Pick és nem volna Mohácsi vágóhíd és akkor még nem is beszéltünk a beszállítókról az alkalmazottakról.
A Tsz lobby által szétlopott Zrt.-ék, Tsz-ek jó gazda kezébe kerültek és szakmai befektetők.
Válasz Tomszi #1278. hozzászólásáraLassan odaérünk vagy már ott vagyunk, mint az osztrákok, hogy egy hektár föld 6-8 milla és venni szinte lehetetlen.
Tehát csak örökölni lehet tulajdonképpen és nem tudás, rátermettség fogja eldönteni, hogy ki lesz paraszt.
Válasz .Feco. #1275. hozzászólásáraÍgy van! Az egész ország nem Gyurcsányé, Csányié meg a Bóly RT-é.
Na ezt a fajta birtokmaximumot pedzegettem én is, ami alól nincs kibújó.
Válasz D-032-a #1274. hozzászólására1, miért gondolja bárki hogy aki gazdasági társaság működési formát választ sz csak soros györgy és gyurcsány ferenc szerelemgyereke lehet?
2, Miért gondolja bárki hogy ha nem Bóly RT-nek hanem Csányi Sándor családi gazdálkodónak hívnák akkor bármi másképp lenne?
Önmagában az ha valaki gazdasági társaság formában működik inkább transzparensebbé teszi a dolgot, mert lehet látni hogy ki áll mögötte és emnnyi pénzzel. Attól hogy valaki Kiss Gábor családi gazdasága néven működik még adhatja a pénzt Frierdick Timmermans és Izmael Silbermann is, csak a második esetben tökéletesen rejtve maradnak...
Aminek én jobban látnám értelmét az az, hogy bevezetni a családi birtokmaximumot, azaz hiába alapítanak azonos családok több gazdaságot, őstermelést és gazdasági társaságot, egy tulajdonosi család részére maximálnám 1200 hektár körül.. és nincs mellébeszélés, hogy sógor, meg szomszéd meg telepvezető nevére nyitni az újabb cégeket, amiket nem teljesen elkülönülten üzemeltetnek azt egybeszámítani és úgy betartatni. És ezt egyébként a meglévőre is alkalmazni, tehát kötelezni arra hogy 1 év alatt csökkentse a birtokméretét a határ alá, ellenkező esetben a nemzeti földalap teszi ezt meg helyette. (mondjuk ehhez az is kellene hogy a földalap működése ne pártkádereken nyugodjon)
Válasz .Feco. #1272. hozzászólására-1. Megfelelne-e a társadalmi igazságosság elvének az, ha az erőforrások a javak és a lehetőségek nagy százaléka csak a társadalom kis százalékának (tőkés társaságok) kezében lenne?
-2. Aki nem tartja indokoltnak és ellenzi ezt a tendenciát az miért buta és demagóg?
-3.Az indoklást amely szerint a birtokkoncentrációt a társadalomnak a mezőgazdaság irányába mutatott érdektelensége teszi szükségessé, nem tartom elfogadhatónak.
A társadalom szerkezetének ilyenné alakulása, ugyanis már az elmúlt hetven de főként az utolsó harminc év döntéseinek következménye.
-4.A folyamatok bármikor az emberléptékű, "többeket az asztalhoz engedni" struktúra felé fordíthatóak.
Válasz Tomszi #1268. hozzászólásáraúgy, hogy ez új szerzeményre vonatkozik, meglévőre és hosszabításra nem, tehát ha a földtörvény hatálybalépése előtt is volt már neki több akkor az marad, csak új bérletet nem jegyeznek be neki. Ugyanez van amúgy a gazdasági társaságok termőföld ulajdonblásával is: ha 1994 előtt volt a nevén szántóföld akkor az marad is...
Válasz Valodi #1269. hozzászólásáraAzért mondjuk tőkés társaság és tőkés társaság között is van különbség. Épp úgy, mint magángazda-magángazda, vagy nevezzük családi gazda és családi gazda között.
Válasz Valodi #1267. hozzászólásáraSzerintem ezt is olvastam anno. Nagyon néznének jópáran ha valami hasonlót betartatnának velük, és tényleg nem lenne alóla kibúvó, hanem ennyi és kész. De itt lenne kivétel, nem ismétlem magam.
Véleményem szerint az is irreális hogy egy családra ugyanaz a maximum vonatkozik, mint egy cégre.
Egy ide kapcsolódó kérdés: hogy működik a gyakorlatban a földtörvény által előírt 1200 ill. állattartó esetében az 1800 ha-os birtokmaximum. A földtörvény előírja, be ne szúrd az adott részt. Hogy működik ez a gyakorlatban? Mert még vannak cégek-e méret felett (amivel nekem semmi bajom). Nem úgy, hogy több cégnév alatt fut.
Franciaországban "a birtokmaximum 125 hektár, extenzív marhatartás esetén pedig 250 hektár. Mezőgazdasági haszonbérleti szerződést csak olyan személy köthet, aki az így szerzett földterületet saját mezőgazdasági üzeme részeként kívánja művelni. Így érthető az az -első látásra szigorú - korlátozás, mely szerint a haszonbérelhető terület maximuma 75 hektár. A haszonbérleti díj minimális és maximális mértékét hatósági úton évente közzéteszik. A bérleti szerződés minimális ideje 9 év, s a bérlőnek joga van egyoldalúan a szerződés újabb 9 évvel történő meghosszabbítását kérni. Ezt a tulajdonos csak akkor utasíthatja vissza, ha maga vagy családtagja kíván a továbbiakban a birtokon gazdálkodni."
Válasz Tomszi #1264. hozzászólására mivel a jelenlegi meg még a jövőbeli fm vezetőink mid a szocializmusban képezték mit vártál ezek nem látnak más szemmel mert ezt tanulta ehhez ért
Válasz .Feco. #1263. hozzászólására sajnos eddig mind így csinálta kisebb nagyobb sikerrel mert akit beválasztottak a parlamentbe az azt hitte azért mert p a jó pedig csak azért mert előtte lévők elkúrták de elfelejtette miért került oda s nem hogy vissza vagy jóbbá csinálta volna francot még jobban elkúrta s nem azzal a 1,5 millióval van baj hanem a maradék 3,5 millióval mert ők nem találnak maguknak ezért vagy el sem megy vagy olyanra szavaz amelyikre rajta kívül szinte senki
Válasz Valodi #1261. hozzászólásáraMikor készült az új földtörvény akkoriban sok cikket elolvastam róla, meg hogy majd milyen üzemszabályozási törvény készül, meg hogy Europában milyenek vannak.
Nekem azért lett volna ill. lenne aggályom az üzemszabályozási törvénnyel is. Pl. milyen dolog lenne az hogy előírnák hogy mekkora területen gazdálkodhatsz mondjuk. Ez az egyik, a másik meg az hogy ezt az előírást is kijátszanák egyesek, mivel Magyarországon vagyunk, ugyanúgy, mint most, ez a szülő gazdasága, ez a lányomé, ez a vejemé, ez anyámé, apámé, stb. közben meg egy kézbe van a valóságban, akár akkora terület, mint egy KFT, ami meg hozzájuk képest hátrányos elbírálás alá esik.
Bár az államosítás is törvényes volt annak idején, sőt a rendszerváltás után is az volt a hivatalos állásfoglalás hogy törvényes volt, csak nem volt igazságos.
De a törvény egy kalap alá veszi vagy venné a társas vállalkozásokat is. Azt nem várhatná el senki, hogy minden egyes tulajdonos egyben alkalmazott is legyen és fordítva. Vagy megszabni vmi arányt?
Józsi bátyám elfeljti hogy Magyarországon van! Itt nem az számít, hogy ki mennyit hazudott hanem hogy ebből mennyit tud sikeresen letagadni! Itt 1 millió birka állva tapsol egy olyan bohócnak aki az elmúlt 8 évben hátba döfte a párttársai több, mint felet, a szavazói jelentős részét, a gyerekkori barátait, plakátokon harcol az ellen aki egykor hitt benne és pénzt adott neki hogy egy tyukszaros faluvégi vályogházbol európa meghatározó politikusa legyen (ebben semmi dicséret nincs, hitler is meghatározó politikus volt), szembe köpte az ötvenhatos és a nyolcvankilences hosoket is, és egykori önmaga forradalmat robbantana ki mai személye ellen... lehet hogy Józsi bátyám nem hisz a hazugnak (bár ezzel kicsit már elkésett) de amíg 1,2 millió másik honfitársunk igen addig itt nagyon nagy a baj!
"...nincs családi gazdálkodási törvény, a földtörvény jószerivel csak a földek forgalmával foglalkozik, nincs üzemszabályozási törvény, amely szabályozná, hogy mennyi föld lehet egy család birtokában, hogy mennyi földet és milyen célra lehet használni, és nincs meg a jogi keretrendszere annak sem, hogy tisztességes gazdaszövetkezeti rendszer jöhessen létre Magyarországon."
A társas vállalkozás csak akkor fogadható el, ha annak a tulajdonosai és alkalmazottai ugyanazok a természetes személyek...
Válasz Tomszi #1257. hozzászólásáraGyakorlatias látásmódod és nézőpontod nagyon figyelmet érdemlő.
"Ez csak ígéret volt, de azt is mondhatnám hazugság. Hablaty. Közbe meg még ennek is az ellenkezőjét csinálják."
Ennek a hivatalos neve: RETORIKA (szónoklattan, szövegtan, kommunikációelmélet), ezt a fentiek tanulják és nap mint nap alkalmazzák.
Ahogy alább írták is, a népnek azt kell megtanulni, hogy ne azt nézze, mit mondanak, hanem azt, hogy mit tesznek.
1809 hozzászólás
Kicsit ez már olyan veszett fejsze nyele történet. Olyan tőkefelhalmozás van folyamatban, mi akár a jelenlegi kormány váltás utáni új kormányt is el tudja lehetetleníteni. Vityáék ezt megtanulták a 90-es években. Most alapoznak rá. Vidék stratégia esetleges állami földosztással indulhatna. Kitől vennék el a nagyhalaktól ? Felejtős a háttérből "ők" a párt kassza. Beszivárogtak minden hova,politika-input-gép-alkatrész-feldolgozó ipar. Kitől vennénk el ? Az 5-10-20 hektárosoktól. Másnap már égne a határ vagy a szárító.
Válasz Ares 826 #1304. hozzászólásáraBérmunkában. Az akkoriban "éllovas" traktorosok persze irigykedve, nem kevés rosszindulattal álltak hozzá, hogy mit akar ez itt. Aztán jöttek a kiszuperált tsz-es gépek, fülke nélküli kombájn stb. Mára egy fullosan begépesített gazdasága van. Mint embert nem sokra tartom a stílusa miatt, de az eredményeit elismerem.
Na , állítólag a franciák is szövetségre lépnek velünk a kap reform miatt ,mert nyírbálni vélik a támogatásokat 2020 után , jó lenne ebben a témában értelmes párbeszédet folytatni a kormányoknak meg nekünk tagoknak mert , sok szavazat múlik azon ,hogy ki mennyit vételez a 2020 utáni pénzekből!!
Válasz Ares 826 #1305. hozzászólásáramilliárdosok nem vagyunk de nekünk is úgy indult minden hogy 2,3 ha burgonya volt, meg 5 ha erdőt telepítettünk a nyírerdőnek, és a fasorok között amíg kicsi volt az akác be volt vetve dinnyével, és azt árulta apám egy utánfutóról szombatonként a tiszaújvárosi piacon... akkor ennyi eltartott egy családot főállású vállalkozóval és két bejelentett megfizetett alkalmazottal. más világ volt...
Válasz otis #1302. hozzászólásáraVagy úgy kezdte mint az egyszeri ember pár hektár burgonyával, és abból lett milliárdos!
Válasz otis #1302. hozzászólásáraAz a tuti gazda mivel kezdett szántani a bringájával???
Válasz sanyi1965 #1300. hozzászólásáraTermészetesen én sem hiszem azt, hogy a kapitalizmus a végkifejlet.
(Sajnos nem mindig fogalmazok egyértelműen.)
Válasz Mihály-963 #1299. hozzászólásáraNálunk két települést fogott össze a kolhoz cca 5000 ha-t. Ebből jelenleg olyan 5-600 ha-on folyik életképes mezőgazdasági termelés. A fennmaradó részen csak a támogatásokból élnek évről-évre. Van olyan életképes családi gazda, aki egy szakadt melegítőben, biciklivel érkezett meg a faluba, tehát nem is helybéli, egy csavart el nem lopott a tsz-ből, mégis az egyik legjobban prosperáló gazda lett az elmúlt évek alatt, szemben a volt tsz elnökkel, aki támogatások nélkül már régen becsukhatta volna a kaput, hiába szűrte össze a levet a felszámolóval, halmozta az aranykoronákat, nem életképes egy támogatások nélküli világban.
A rendszerváltáskor meglátásom szerint nem elsősorban anyagi, mintsem szellemi tőke hiányban szenvedett a vidék. Lassan 30 év elteltével is ott tartunk, hogy pl egy kukorica gyomirtásnál úgy választanak egyesek gyomirtót, hogy "hát tavaly is ezt adta a Karcsi". Na aztán lett is neki olyan egyszikű gyomnyomása, hogy ki sem látszik a földből szerencsétlen kukorica. Sebaj, majd jön a földalapú, de idén sem unatkoztam otthon...
Válasz Mihály-963 #1299. hozzászólására" még lett volna hajlandóság arra is hogy lóval szántson vessen a gazda s ne használjon vegyszereket s lett volna több ezer 5-6ha kis gazdaságok"
Hát szerintem az már bő 20 évvel ezelőtt is az utópia kategóriájába esett.
Nálunk a 1993-ban amikor megvolt a lehetőség a tsz-ből a kiválásra a tsz elnök legfőbb érve a bent maradásra az volt, hogy "mindenki kapálhatja majd a saját kukoricáját.." és szemmel láthatóan hatott, mert a 98% bent maradt. Akkor sem igazán volt már erre ember, az is más kérdés, hogy jó részük eleve alkalmatlan volt a gazdálkodásra.
Mostanra pedig eljutottunk oda, hogy a modern gépekre se nagyon találsz normális gépkezelőt, pedig az nem kapálás kategóriája.
Ha meg "fogdmeg" munka van, arra egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány embert lehet felfogadni, pedig itt se multi, se autógyár...
Válasz D-032-a #1298. hozzászólásáratársadalomfejlődés végállomása?mellékvágánya, mely nem vezet sehova, csak oly mértéktelen kizsákmányolásra ad lehetőséget minden és mindenki által hogy nem lehetett megkerülni.az igazságosság-elosztás ideái, intézményesített szabadrablásban teljesülnek ki világszerte melynek csak KÁOSZ lehet a vége.
Válasz .Feco. #1297. hozzászólására igen ez 98 nagy hibája v.Antal kormány hibája mert nem hallgattak az öreg Torgyánra mert ő azt szerette volna hogy az élő örökösök tulajdonosok kapják meg a földjüket s a kárpótlás helyet viszont a megmaradt földet államosítani s abból kiadni a részarány (amit én nagy köcsögségnek tartok mert erőszakkal vették el a földet s még ezért kárpótlást kapott minden Tsz tag nem hogy a tulajok kaptak volna amiért majd 40-évig használták/tönkretették a földjét) s a megmaradt földeket lehetett volna felosztani 10ha csak 1 év input anyag árral 100ha erőgéppel az állami parkból (nem el kótya-vetyélni) + bank garanciát adni 1 éves inputra s itt lehetett volna szabályozni hogy 40-év alatt vagy 50 alatt gazdák kaphatták volna s kialakult volna egy birtokos rendszer nem oligarchiák de ezt a szdsz meg a szocik sem akarták s természetesen a kormány sem mert üres államkaszát kaptak az mszmp-től mer "tetszetek volna forradalmat csinálni" s nem a békés átmenetnek az ára pedig az hogy mindenki vitt mindent a Tsz elnök fölvásárolta a részjegyeket az agronómus vitte a legjobb gépeket aztán mindenki mindenki ellen beindult a harc amibe beszálltak a kárpótlási jegy felvásárlók s 200-300 ft meg vették a földeket
akik meg tulajként megkapták meg azok minden pénzüket inputra gépre költötték így néhány év múlva a valamikori földes gazdák ott találták magukat azzal a néhány részarány tulajdonossal egy szinten valami mindig hiányzott a gazdaságból vagy gép v.pénz v kézi erő egyszóval besz.ptak nem jutottak előrébb mire meg lett tartalék már nem tudott földet venni mert kukutyinból az ökogazda rájelentkezett s meg lehet nézni valahol statisztikában hogy hány gazdából lett több 100ha birtokos s hány kárpótlásból és-v. állami bérletből élő Agronómus v. Tsz elnök szerintem 15-85% s nem azért mert ők tanulták a szakmát hanem azért mert jókor voltak jó helyen. s nem is annyira szkeptikus aki hiszi hogy Magyarország egész Európát el tudta volna látni öko termékkel ha a felvásárlást megoldotta volna mert 98 még lett volna hajlandóság arra is hogy lóval szántson vessen a gazda s ne használjon vegyszereket s lett volna több ezer 5-6ha kis gazdaságok de hát a kormányaink meg a biokontroll inkább csak keresztbe tesz meg lehúz
Válasz Tomszi #1295. hozzászólásáraNem mindenki hisz benne, hogy a kapitalizmus az emberi társadalomfejlődés végállomása.
Ezt ne vedd személyesnek, de a "tehetségesebb vagyok" a gyakorlatban sokszor nem más mint: lehetőségek amik nem minden versenytárs számára hozzáférhetőek.
Nem kell, nem is lehetne igazságosan földet osztani, de lehetne a túlzottan nagy étvágyat csökkenteni és ezer helyett talán 200 ha is elegendő lehetne egy család megélhetéséhez.
Egyenlőség és szabadság a valóságban nem létezik, felesleges is számítani rájuk, de ezek helyett egy kis önmérséklet is sokat simítana az arányokon.
Az ARANY KÖZÉPÚT az emberiség egyik nagy találmánya, de mi magyarok nagyon szeretünk mindig mindenben végletekben gondolkodni!
Válasz Valodi #1292. hozzászólásáraAzért sokallod a 250 hektárt mert nem értesz a gazdálkodáshoz csak a politikai gondolatok motiválják és egy utopisztikus vonal mentén gondolkodsz. Van Magyarországon olyan táj ahol megél egy család 50-60 hektár földből, de gepesiteni és beruházni nem lehet, csak bérmunka mellett eltartja őket. És van Magyarországon kb 3 millió olyan hektár szántóföld ahol ha bermunkaval kellene muveltetni akkor a mag elvetése pillanatában garantálná a veszteséget, ott csak gépesítésre és saját munkára lehet alapozni, az pedig gazdaságtalan 50-100-200 hektáron. A harmadik dolog: mivel nem abból indulunk ki hogy mindenki (ingyen) kap x hektárt magát a földet is meg kell venni és ki kell termelni, ergo egy 100 hektáros gazdaságot indítani nálunk fel milliárd forintból nem lehetne, márpedig a befektetett tőkének meg kell terülnie, és azon felül haszon is kellene, mert ugye senki nem azért dolgozik mert épp nincs jobb dolga. Szóval hogyan is gondolod azt, hogy messzire az életképesség határa alatt húznád meg a birtok maximumot?
Egy 1000-1500 közötti értek azért jó, mert az igazán húzó gazdaságok számára ad növekedési helyet, tudnak versenyképesek lenni a keleti konkurenciával is, de hidd el, nagyon kevesen lennének ennek a közelében. A gazdaságok zöme 150-500 ha közé szorodna, növekedési tartalékkal. Nyilván mindig van mozgás, akinek a fia orvos akar lenni vagy nincs gyereke, vagy elköltözik vagy adni egyéb miatt abba hagyja akkor a föld megy a piacra és újabb lendületet kapnak a többiek, a birtok koncentráció sosem fog megállni, mert az egy természetes folyamat, de piaci alapon normális keretek között azért lehet tartani. Utopisztikus okorrel szanto falvakat vizionálni mint jövőképet marhaság, de a Mészáros fele, Csányi fele, flier fele, bódi fele koncentrációt is meg kell akadályozni!
Válasz Valodi #1289. hozzászólásáraDe mi akkora baj a tőkés társaságokkal, vagy gazdasági társaságokkal.
Mondok egy példát. A környékünkön elég szép számmal működnek még tsz-ek (hogy a nevük szövetkezet, zRt vagy KFT, a köznyelvben TSZ maradt) és mellettük természetesen magángazdák, gazdaságok. Mindegyikből van nagyobb, kisebb, jólmenő, kevésbé jólmenő. De élnek és életképesek.
Mi a baj azzal a céggel aki gazdálkodik 1000-2000ha-on, aki neki adja bérbe a földet attól rendes áron bérbe veszi, megműveli, semmivel sem rosszabbul, mint egy magángazda. Állatot is tart, tehenet, disznót is. Van több vagy kevesebb tagja (némelyiknek van vagy 600 tagja/tulajdonosa, ahogy anno a szövetkezet vagyonát nevesítették, másiknak meg szűkebb a menedzsment és a dolgozók kezében van nagyrészt). Ha nyereséges a tagoknak osztalékot fizet. Embereket alkalmaz, akik be vannak jelentve (ne minimálbérre, hanem a valós fizetésre), fizetik utánuk a TB-t, járulékokat, a cég is adózik, ÁFA, stb).
Valamelyik szolgáltatást vállal, arat, permetez hidassal, szárít, tárol, felvásárol, megfinanszírozza a termelést aki vele szerződ.
Mellette a magángazdák is ugyanúgy megvannak, azok közül is a nagyobb arat, bérbe báláz, permetez, akármi.
Miért kellene ezeket a működő cégeket erővel politikai okból visszaszorítani? Miért nem életképesek és fenntarthatók? Ha jól és őszintén körülnéz mindenki talál a környékén olyanhoz hasonlót amit körülírtam, ha a falujában nem, akkor 1-2 faluval arrébb biztosan. Azért hogy a művelt területüket az a szűk és tehetős réteg művelje és még gazdagabb legyen.
És végül még az, hogy az itt dolgozók egy részének marha nehéz lenne önálló gazdaságot indítani, nem kis pénzbe kerül, és lehet hogy földje sincs annyi, mindezt 50, 60 év felé.
Válasz D-032-a #1290. hozzászólásáraEz a két dolog amit felvetettél, hogy "Megfelelne-e a társadalmi igazságosság elvének az, ha az erőforrások a javak és a lehetőségek nagy százaléka csak a társadalom kis százalékának (tőkés társaságok) kezében lenne?"
És "A fenti kérdés ez lett volna egyszerűbben: igazságos-e ha a termőföldek nagy részét az emberek kis hányada műveli, birtokolja?(De hagyjuk is, maradjon ez költői kérdés.)"
Namármost a kapitalizmusban bizony ez van. Az erőforrások a társadalom egy kis rétegének kezében vannak.
Én is ezt feszegettem, erre gondoltam egy korábbi hozzászólásomban. Most kifejtem bővebben.
Az államszocializmusban volt az állami tulajdon túlsúlyban, mellette változó de kisebb arányban a szövetkezeti és a magántulajdon.
Ezen a gondolatmeneten végigmenve, hogy mi az igazságos, hogy miért lehet egyik embernek több földje, mint a másiknak? De az igazságos hogy én tehetségesebb vagyok, és nem lehet több földem?
Így szépen eljutunk a szocializmus, sőt a kommunizmus eszményéhez.
Két úton lehetne igazságosan elosztani a földet, ha azt vesszük igazságosnak, hogy mindenki közel egyenlő arányban részesüljön belőle.
1. Mindent állami tulajdonba venni, az egész ország földjeit. Aki ott akar dolgozni, felveszik, megfelel az munkabérérét dolgozik, részesedik a nyereségből. Aki nem az mehet máshova.
2. Mindenkinek kiosztani fejenként 1 ha-t, vagy 2-t, 5-öt, 10-et, 20-at, és kész semmi többet szigorúan. Akinek többvan attól elvenni, ha nem tetszik neki vagy ellenkezik azt szankcionálni, ejbejnye nemszép dolog, felpofozni, főbe lőni, felkötni, börtönbe vetni, sós kútba dobni, internálni deportálni, a kívánt rész aláhúzandó. (ez persze nem komoly)
Egy nagy ember mondta, hogy ahol kötelező az egyenlőség ott nincs szabadság, ahol teljes a szabadság ott nincs egyenlőség.
Válasz Valodi #1293. hozzászólásáraLehet, hogy keserű lesz a felismerés , de mázsás súly gördül majd le a válladról, ha visszanézel a múltba is és látni fogod , hogy ezer év alatt csak az változott a magyar népnek és vezetőinek viszonyában, hogy ostor helyett mostmár szavakkal terelik a nyájat. (Ha gondolod olvasd el Halassy Bélát.)
Válasz Vinkó75 #1291. hozzászólásáraEz a magatartás vezet a halálhoz.... éppen a politika dolga lenne, hogy ezen változtasson - ígérte is, ezért szavaztam rájuk:
"A megfelelő mezőgazdasági földhasználati és gazdálkodási rendszerek alkalmazása tehát a vidéki térségek és a vidék társadalma megmaradásának kulcskérdése. Ezt azonban csak „fenntartható” rendszerek képesek biztosítani, amelyek úgy állítanak elő jó minőségű, egészséges és elegendő termékeket, hogy közben megőrzik az élővilágot, a tájat, s benne az embert, közösségeit, kultúráját, munkát és megélhetést biztosítva a vidéki népesség, a helyi közösségek számára.
E feladatok egyidejű megoldására az iparszerű mezőgazdálkodás nem alkalmas."
(Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020, kormányhatározattal kihirdette Orbán Viktor)
Válasz D-032-a #1290. hozzászólásáraTeljességgel igazad van. A forma egyáltalán nem fontos, csak a tartalom és a méret.
Max. 250 hektárig (személy szerint ezt is sokallom, mert nem szerves fejlődésben alakult így) bármi lehet, ha a falu társadalmának szerves része!
Válasz Valodi #1287. hozzászólásáraAz a baj már a falu sem akar életképes maradni. Inkább lakó pihenő övezet.Hétvégi ház kategória. Mikor a szomszéd rád szól este 7 kor, zavarja a locsoló hangja.
A tradicionális falu kategória kihalóban. "Mindenki" megy a város irányába. A még aktív gazdálkodók is ott vásárolnak ingatlanokat a család tagoknak.(Nincs kiadva egy sem).25 év alatt így sikerült a vidéket szétverni. Ezt 4-8 év alatt felfuttatni nem lehet. Mivel utána nagy valószínűséggel egy újabb politikai fordulat ismét ekézi. Nekünk a módszer váltás nem jött..meg kellet csinálni.Az országot vele a vidéket szétprivatizálni, mára érdektelenné tenni. Bármilyen önellátásra,majd ebből a felesleget, piac képes terméké tenni való törekvés elsorvasztása. Van itt egy ismerősöm. A birtoka körüli egy kori AMG-cseléd házait szépen kivásárolja, és dózer. Dél-Amerika épül itthon.
Nem akarok vitatkozni senkivel, csak egy kis pontosítás. Mert az én kérdésem így szólt:
"-1. Megfelelne-e a társadalmi igazságosság elvének az, ha az erőforrások a javak és a lehetőségek nagy százaléka csak a társadalom kis százalékának (tőkés társaságok) kezében lenne?"
Erre válaszként össze lett mosva a "tőkés társaságok" és a gazdasági társaságok értelmezése. Itt a hozzászólásokban sem és a köznyelvi használatban sem elsősorban a GAZDÁLKODÁSI FORMA értendő általában a tőkés társaság vagy befektetői csoport fogalma alatt.
Senkit nem érdekelne, hogy milyen név alatt , vagy milyen formációban működik Kiss Gábor gazdasága, ha az megelégedne 300 hektárral. De arra befizetnék, hogy a szomszéd Tibire a 250 hektárjával ki gondol úgy mint egy tőkésre.
A fenti kérdés ez lett volna egyszerűbben: igazságos-e ha a termőföldek nagy részét az emberek kis hányada műveli, birtokolja?(De hagyjuk is, maradjon ez költői kérdés.)
Válasz Tomszi #1270. hozzászólásáraTeljes egészében egyetértek. Anno sokat agyaltam a Gazdakör Egyesüket alapszabályán, hogy ki lehet a tagja... volt olyan gazdatársunk, aki nem a faluban aludt...megfogalmaztuk, hogy "közismert életviteli jelenlét"! Tudom, nem egzakt - de a biológiai élet sem az.
Megismétlem: a falu egy emberi közösség és természeti környezete szerves, szimbiotikus egysége...
Csak ez életképes!
Válasz .Feco. #1286. hozzászólásáraTudod ahogy anno mondták annyi pénznek kellene lenni a termelőnél, hogy "egy év termése a földön kint, egy év termése a raktárban, egy év termése meg minimum a bankban"! Ezt nem én találtam ki régebben hangzott el több nagy ember szájából kik értenek a mezőgazdasághoz!
Válasz .Feco. #1272. hozzászólásáraBiztos vagy ebben? Szerinted létezik életképes fegyvergyár?
Mi is az, hogy élet?
Ragozhatjuk a kérdést, de ez a lényege!
Csak a parasztcsalád - és azok együttműködési formációi, mint pl. tradicionális, nem nagybirtok falu - életképes!
Válasz vén cigány #1285. hozzászólására"Valójában még a bankrendszer (elvileg ez lenne a piacgazdaság alapja) sem működik állami szerepvállalás nélkül. "
A rendszerváltás óta ez sosem volt kipróbálva mert mint utólag látszik sosem volt piaci alapon semmi itthon, csak egy irányított vagyonátmentes tortent.
A nyugati világban és a volt keleti államokban is működnek ezek a dolgok, lásd Lengyelország esetet, itthon is működne ha nem egy gazdasági maffia pakolna hazafele mindent.
Válasz .Feco. #1283. hozzászólására"ágazat piaci alapon ki tudja nevelni azokat a cégeket amelyek működnek valós piaci körülmények között is"
Az ember a fenti állítást még naivan a rendszerváltáskor még elhitte.
Valójában még a bankrendszer (elvileg ez lenne a piacgazdaság alapja) sem működik állami szerepvállalás nélkül.
Az ember rájön, hogy a volt szovjet utódállamokban az oligarchák sem ördögtől valók.
A kisembereknek munka kell az állam kivonult a gazdaságból és ki működtetné tovább a gazdaságot? Hol volt rendszerváltáskor a tőkés réteg? Egy piaci alapon kinevelt tőkés réteg kialakulásának több évtized kell! És addig??
Válasz Mihály-963 #1281. hozzászólásáraAz, hogy van egy viszonylag magas birtokmaximum nem jelenti azt hogy erőszakkal ekkora cégek jönnek létre. épp ellenkezőleg, pont egy hajdóböszörmény esetében sosem alakulna ki az, hogy 30 1200 ha-os cég legyen, sokkal inkább az hogy lenne 2-3 1200 hektáros ami a mai droidokból bomlik vissza és lenne mellette 80-100 db 300-400 ha-os gazdaság, jellemzően vegyes állattartás, kertészek, stb... túl drágák azok a földek 1000+ ha-os cégeknek...
Válasz vén cigány #1280. hozzászólásáraPick volt csányi előtt is, és lesz csányi után is, ha nem oligarchák fölözik le egy ágazat hasznát akkor az az ágazat piaci alapon ki tudja nevelni azokat a cégeket amelyek működnek valós piaci körülmények között is. Amúgy a Pick egy nagyon jó példa, a történelme pontosan megmutatja milyen elképesztő károkat okoz amikor egy ilyen nagy cég oligarchák játékszerévé válik, és a politika dönt a sorsáról.
Válasz vén cigány #1279. hozzászólásáramég az is jobb lenne, mert most az van hogy ha Te vagy a felcsúti kisgömböc akkor azt veszed meg ami épp megtetszik, mert neked az jár... lásd fejér megyei földek, agrárcégek, megyei újságok, mátrai és balatoni szállodák... amire rámutatsz holnap a tiéd mert Te vagy a mini-szterelnök strómanja...
másnak meg kuss, elégedjen meg azzal ami most van. A jelenlegi földtörvény mindenkit gúzsba köt de szabad rablást ad a kormány mellett lebzselő sleppnek. földek, cégek, integrátorok, feldolgozók, lassan minden az ő kezükben van és minden rajtuk folyik keresztül, és mindennek lefölözik a hasznát...
Válasz .Feco. #1275. hozzászólására :addig amíg Magyarországon fantom cégek üzemelnek addig teljesen mindegy mert eltűnnek a tulajdonosok de ezt is a párt finanszírozás hozta létre lásd Olaj szőkítés és a tisztelt jogász urak még nem találták ki hogy hogyan lehetne betömni a léket a jog süllyedő hajóján : vagy nem is akarják??? Mert ha nincs ilyen akkor sem a Simicska sem a Mészáros sem a Csányi birodalom nem jött volna létre de a birtok méret szerintem sok ha 1200 ha a mérce akkor egy Hajdúböszörmény méretű városban csupán 30 gazda vagy gazdasági társaság létezhet de ha Bököny községet nézzük akkor meg csak 5 gazda ez bennem a Tsz időket idéz mikor előbb említett településen két Tsz uralta a birtokok 97%-át tehát csak az állat tartóknak engedném a max 1000ha de csak ha 1000db tehenet tart vagy 1millió sertést a baromfi tartók 1millió szárnyas 100ha föld mert ha ennyiből nem tudja eltartani akkor számolja fel a gazdaságát de engedném a társulást olyan téren hogy az állattartó meg a növénytermesztő cégek közös céget csinálhatnának de a birtok méret nem változhatna csak nem kellene egymás között számlázgatni meg megoszthatják a jövedelmüket egymással s nem állambának nyomná a zsebét ha az egyiknek bejön a másiknak nem
Válasz Tomszi #1278. hozzászólásáraNézzük a másik oldalt. Ha nem volna Csányi nem lenne a Pick és nem volna Mohácsi vágóhíd és akkor még nem is beszéltünk a beszállítókról az alkalmazottakról.
A Tsz lobby által szétlopott Zrt.-ék, Tsz-ek jó gazda kezébe kerültek és szakmai befektetők.
Válasz Tomszi #1278. hozzászólásáraLassan odaérünk vagy már ott vagyunk, mint az osztrákok, hogy egy hektár föld 6-8 milla és venni szinte lehetetlen.
Tehát csak örökölni lehet tulajdonképpen és nem tudás, rátermettség fogja eldönteni, hogy ki lesz paraszt.
Válasz .Feco. #1275. hozzászólásáraÍgy van! Az egész ország nem Gyurcsányé, Csányié meg a Bóly RT-é.
Na ezt a fajta birtokmaximumot pedzegettem én is, ami alól nincs kibújó.
Válasz .Feco. #1272. hozzászólásáraMaximálisan egyetértek!
Válasz .Feco. #1271. hozzászólásáraKöszönöm szépen! Na végre egy hozzászólás amiben kézzelfogható válasz van!
Válasz D-032-a #1274. hozzászólására1, miért gondolja bárki hogy aki gazdasági társaság működési formát választ sz csak soros györgy és gyurcsány ferenc szerelemgyereke lehet?
2, Miért gondolja bárki hogy ha nem Bóly RT-nek hanem Csányi Sándor családi gazdálkodónak hívnák akkor bármi másképp lenne?
Önmagában az ha valaki gazdasági társaság formában működik inkább transzparensebbé teszi a dolgot, mert lehet látni hogy ki áll mögötte és emnnyi pénzzel. Attól hogy valaki Kiss Gábor családi gazdasága néven működik még adhatja a pénzt Frierdick Timmermans és Izmael Silbermann is, csak a második esetben tökéletesen rejtve maradnak...
Aminek én jobban látnám értelmét az az, hogy bevezetni a családi birtokmaximumot, azaz hiába alapítanak azonos családok több gazdaságot, őstermelést és gazdasági társaságot, egy tulajdonosi család részére maximálnám 1200 hektár körül.. és nincs mellébeszélés, hogy sógor, meg szomszéd meg telepvezető nevére nyitni az újabb cégeket, amiket nem teljesen elkülönülten üzemeltetnek azt egybeszámítani és úgy betartatni. És ezt egyébként a meglévőre is alkalmazni, tehát kötelezni arra hogy 1 év alatt csökkentse a birtokméretét a határ alá, ellenkező esetben a nemzeti földalap teszi ezt meg helyette. (mondjuk ehhez az is kellene hogy a földalap működése ne pártkádereken nyugodjon)
Válasz .Feco. #1272. hozzászólására-1. Megfelelne-e a társadalmi igazságosság elvének az, ha az erőforrások a javak és a lehetőségek nagy százaléka csak a társadalom kis százalékának (tőkés társaságok) kezében lenne?
-2. Aki nem tartja indokoltnak és ellenzi ezt a tendenciát az miért buta és demagóg?
-3.Az indoklást amely szerint a birtokkoncentrációt a társadalomnak a mezőgazdaság irányába mutatott érdektelensége teszi szükségessé, nem tartom elfogadhatónak.
A társadalom szerkezetének ilyenné alakulása, ugyanis már az elmúlt hetven de főként az utolsó harminc év döntéseinek következménye.
-4.A folyamatok bármikor az emberléptékű, "többeket az asztalhoz engedni" struktúra felé fordíthatóak.
Válasz .Feco. #1263. hozzászólására
Válasz Valodi #1269. hozzászólásáraezt így ebben a formában kijelenteni butaság és demagógia.
Válasz Tomszi #1268. hozzászólásáraúgy, hogy ez új szerzeményre vonatkozik, meglévőre és hosszabításra nem, tehát ha a földtörvény hatálybalépése előtt is volt már neki több akkor az marad, csak új bérletet nem jegyeznek be neki. Ugyanez van amúgy a gazdasági társaságok termőföld ulajdonblásával is: ha 1994 előtt volt a nevén szántóföld akkor az marad is...
vékony jég a visszamenőleges jogalkotás...
Válasz Valodi #1269. hozzászólásáraAzért mondjuk tőkés társaság és tőkés társaság között is van különbség. Épp úgy, mint magángazda-magángazda, vagy nevezzük családi gazda és családi gazda között.
Válasz Tomszi #1268. hozzászólásáraTőkés társaságnak nincs helye a fenntartható agráriumban...
Válasz Valodi #1267. hozzászólásáraSzerintem ezt is olvastam anno. Nagyon néznének jópáran ha valami hasonlót betartatnának velük, és tényleg nem lenne alóla kibúvó, hanem ennyi és kész. De itt lenne kivétel, nem ismétlem magam.
Véleményem szerint az is irreális hogy egy családra ugyanaz a maximum vonatkozik, mint egy cégre.
Egy ide kapcsolódó kérdés: hogy működik a gyakorlatban a földtörvény által előírt 1200 ill. állattartó esetében az 1800 ha-os birtokmaximum. A földtörvény előírja, be ne szúrd az adott részt. Hogy működik ez a gyakorlatban? Mert még vannak cégek-e méret felett (amivel nekem semmi bajom). Nem úgy, hogy több cégnév alatt fut.
Válasz Tomszi #1264. hozzászólására"milyen dolog lenne az hogy előírnák hogy mekkora területen gazdálkodhatsz..."
Franciaországban "a birtokmaximum 125 hektár, extenzív marhatartás esetén pedig 250 hektár. Mezőgazdasági haszonbérleti szerződést csak olyan személy köthet, aki az így szerzett földterületet saját mezőgazdasági üzeme részeként kívánja művelni. Így érthető az az -első látásra szigorú - korlátozás, mely szerint a haszonbérelhető terület maximuma 75 hektár. A haszonbérleti díj minimális és maximális mértékét hatósági úton évente közzéteszik. A bérleti szerződés minimális ideje 9 év, s a bérlőnek joga van egyoldalúan a szerződés újabb 9 évvel történő meghosszabbítását kérni. Ezt a tulajdonos csak akkor utasíthatja vissza, ha maga vagy családtagja kíván a továbbiakban a birtokon gazdálkodni."
http://www.haszonagrar.hu/ingatlan/70-birtokpolitika-az-eu-ban.html
Válasz Tomszi #1264. hozzászólására mivel a jelenlegi meg még a jövőbeli fm vezetőink mid a szocializmusban képezték mit vártál ezek nem látnak más szemmel mert ezt tanulta ehhez ért
Válasz .Feco. #1263. hozzászólására sajnos eddig mind így csinálta kisebb nagyobb sikerrel mert akit beválasztottak a parlamentbe az azt hitte azért mert p a jó pedig csak azért mert előtte lévők elkúrták de elfelejtette miért került oda s nem hogy vissza vagy jóbbá csinálta volna francot még jobban elkúrta s nem azzal a 1,5 millióval van baj hanem a maradék 3,5 millióval mert ők nem találnak maguknak ezért vagy el sem megy vagy olyanra szavaz amelyikre rajta kívül szinte senki
Válasz Valodi #1261. hozzászólásáraMikor készült az új földtörvény akkoriban sok cikket elolvastam róla, meg hogy majd milyen üzemszabályozási törvény készül, meg hogy Europában milyenek vannak.
Nekem azért lett volna ill. lenne aggályom az üzemszabályozási törvénnyel is. Pl. milyen dolog lenne az hogy előírnák hogy mekkora területen gazdálkodhatsz mondjuk. Ez az egyik, a másik meg az hogy ezt az előírást is kijátszanák egyesek, mivel Magyarországon vagyunk, ugyanúgy, mint most, ez a szülő gazdasága, ez a lányomé, ez a vejemé, ez anyámé, apámé, stb. közben meg egy kézbe van a valóságban, akár akkora terület, mint egy KFT, ami meg hozzájuk képest hátrányos elbírálás alá esik.
Bár az államosítás is törvényes volt annak idején, sőt a rendszerváltás után is az volt a hivatalos állásfoglalás hogy törvényes volt, csak nem volt igazságos.
De a törvény egy kalap alá veszi vagy venné a társas vállalkozásokat is. Azt nem várhatná el senki, hogy minden egyes tulajdonos egyben alkalmazott is legyen és fordítva. Vagy megszabni vmi arányt?
Válasz Valodi #1262. hozzászólására" hazugnak soha többé semmiben nem hiszünk..."
Józsi bátyám elfeljti hogy Magyarországon van! Itt nem az számít, hogy ki mennyit hazudott hanem hogy ebből mennyit tud sikeresen letagadni! Itt 1 millió birka állva tapsol egy olyan bohócnak aki az elmúlt 8 évben hátba döfte a párttársai több, mint felet, a szavazói jelentős részét, a gyerekkori barátait, plakátokon harcol az ellen aki egykor hitt benne és pénzt adott neki hogy egy tyukszaros faluvégi vályogházbol európa meghatározó politikusa legyen (ebben semmi dicséret nincs, hitler is meghatározó politikus volt), szembe köpte az ötvenhatos és a nyolcvankilences hosoket is, és egykori önmaga forradalmat robbantana ki mai személye ellen... lehet hogy Józsi bátyám nem hisz a hazugnak (bár ezzel kicsit már elkésett) de amíg 1,2 millió másik honfitársunk igen addig itt nagyon nagy a baj!
Válasz D-032-a #1260. hozzászólására"Ez csak ígéret volt, de azt is mondhatnám hazugság. Hablaty. Közbe meg még ennek is az ellenkezőjét csinálják."
Mindkettőtökkel alapjában egyetértek.
A hazugság tényét viszont csak idő és tapasztalat igazolhatja!
A hazugnak soha többé semmiben nem hiszünk...
Válasz Tomszi #1257. hozzászólásáraEzeket a törvényeket ígérte meg Orbán Viktor Ángyán Józsefbek:
"...nincs családi gazdálkodási törvény, a földtörvény jószerivel csak a földek forgalmával foglalkozik, nincs üzemszabályozási törvény, amely szabályozná, hogy mennyi föld lehet egy család birtokában, hogy mennyi földet és milyen célra lehet használni, és nincs meg a jogi keretrendszere annak sem, hogy tisztességes gazdaszövetkezeti rendszer jöhessen létre Magyarországon."
A társas vállalkozás csak akkor fogadható el, ha annak a tulajdonosai és alkalmazottai ugyanazok a természetes személyek...
Válasz Tomszi #1257. hozzászólásáraGyakorlatias látásmódod és nézőpontod nagyon figyelmet érdemlő.
"Ez csak ígéret volt, de azt is mondhatnám hazugság. Hablaty. Közbe meg még ennek is az ellenkezőjét csinálják."
Ennek a hivatalos neve: RETORIKA (szónoklattan, szövegtan, kommunikációelmélet), ezt a fentiek tanulják és nap mint nap alkalmazzák.
Ahogy alább írták is, a népnek azt kell megtanulni, hogy ne azt nézze, mit mondanak, hanem azt, hogy mit tesznek.