Hirdetés
Fórum
New Holland, vagy Claas kombájnt vegyek?
Létrehozta: Vendég , 2008-01-31 22:13:05
Kedvencekhez
Segítség
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
- Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? új
- Földeladás új
- Landini traktorok új
- Diófa betegségének megállapítása, kezelése új
- AKG támogatás új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Kukorica vetőmagok új
Cikkajánló
Hirdetés
1103 hozzászólás
Válasz NH Betyár #602. hozzászólásáraMert elfogult vagy... különben eszedbe sem jutna ilyesmi... kalászos gabonában bármikor megeszi a hibrid a sima rotorost, efelől senkinek nem lehet kétsége. A kukorica napraforgo és a szója más tészta, ott a rotoros van előnyben (bár akkor is inkább az egy nagy dob a nyerő szerintem) de buzaban... ott a lexinek áll a pálya... a kicsi rotoros nyuszit meg a ladas lexi is megeszi, nem hogy a hibrid!
Válasz Vinkó75 #601. hozzászólásáraOlvasgatva a fórumot, szeretnék helyre rakni 1-2 helytelen infót.
Beszéltem a CR demo pilótával telefonon más ügyben és rákérdeztem nála. Gyanús volt, hogy egy hibrid Lexi megenne egy rendes rotoros kombájnt. Hülyeség. Nem is dolgozott 1táblában 700as Lexionnal tavaly. Műanyag fogaskerék meg főleg nincs benne. De hogy is gondolhat valaki ilyet, és terjeszti a hülyeséget. Elképesztő.
CR8.90 lehetet a gép, az a nagy rotoros gépek legkisebbike. Én nem gondolkodnék hibrid Lexionban biztos és a CR-t választanám még akkor is, ha műanyag fogaskerekekből áll össze. Elég ha közel mész a 2 kombájn hoz, és alaposan megnézed. Akkor a Lexion helyett inkább S széria JD-be.
Válasz raba.steiger.320 #600. hozzászólására
Valóban elsőre ez nyom a latba. A nagy fogyasztóknál főleg. De oda kell a teljesítmény is. Cr 8090-el dolgoztam már,egy táblában,nem volt meggyőző. Ha jól emlékszem talán 7m körüli asztal lehetett rajta. Erre felé is jó gabonák vannak itt ott. Az igazi vesszőfutás akkor volt. Mikor a 770 és a 780 10,5.12m asztallal szépen elballagott mellette. Gondolom egy 10.90-el kellet volna egybe ereszteni. De az nem volt kéznél.
Válasz Vinkó75 #599. hozzászólásáraAz az igaság hogy szerintem a szerviz dönti el a kérdést minden márkának megvan a saját kategoriás gépe,még használtnál is lényeg.Mikor érnek oda van e alkatrész honnan jönnek drága a km.Mindenki befuthat olyan hibába amit csak szerelő meg a laptopja hoz helyre,televan elektronikával letilt nem megy stb .mechanikai kérdést még megoldod és ennyi.
Válasz raba.steiger.320 #598. hozzászólásáraAz hogy valami...teszt fázisban lehet a gépen,az egy dolog.De hogy meztelen farokkal megyek demózni. Az a problémám az egykori nagy vagy átalakult cégekkel. Megszokták "40" éves múltjuk alatt vagy örökölték a gondolat világot. Mi vagyunk a legszebbek,legokosabbak,nem kérdés hogy tőlünk vásárolj. Majd ennyivel letudják.. Jön egy kis cég, és olyan demót vág hogy az ember ámul bámul. Marketing, ma ez mozgat mindent.
Válasz lac* #597. hozzászólásáraEz úgy volt hogy jött a környékre demozni az agrotec 8.90cr gépel hát sok volt a jelenkező ra mi is.Már a szomszéd faluba alakiztaták amikor jött a hír,megállt a gép.A szecskázoba eltörött vallami fogaskerék ami kemény müanyagból van és nincs az országba.Senki nem válalta be szecskázó nelküli aratás mivel alig van állat.Jött egy tréler elvitték a masinát igy nem tudtuk kiprobálni.Pedig kiváncsilettem volna.Az ih volt invest 5140 el egy kört lehett menni egy agyonstrapált oros asztalal.A sok tapasztalatal amit akkor szereztünk elásták magukat a fönöknél telyesen ezért nincs még másik gép.
Válasz raba.steiger.320 #596. hozzászólásáraoksa
Válasz lac* #595. hozzászólásáraEste válaszolok irányitott szabadidő van.
Válasz raba.steiger.320 #594. hozzászólásáraRábás!
Mi is van azzal a szecskázóban lévő műanyag fogaskerékkel,amit említettél? Hol is van az?
Nem találtam olyat sehol sem eddig
Válasz szanberg #593. hozzászólásáraCts kicsit tehetetleneb mint az ih .
Válasz raba.steiger.320 #592. hozzászólásáraA 2188-as volt ilyen???
Válasz szanberg #591. hozzászólásáraHát dombnak felfele sokszor elkapar
Válasz raba.steiger.320 #588. hozzászólásáraA 4 keresek hol megy fel nehezen?
Nem tudom értelmezni az előző hozzászólásodat, bár már fáradt vagyok mára...
Válasz raba.steiger.320 #588. hozzászólásáraTartályból.
Válasz raba.steiger.320 #588. hozzászólásáraa csiga a tartályba kiszórja cuccot????
Válasz lac* #585. hozzászólásáraIgen síkon inkább a jobb oldalt erőlteti.Az az igazság hogy a mi vidékünkön csak igy ment a gép hol ide hol oda.A 4 kerekes is alig megyfel lefele meg fékezni kell meg ha len van az asztal a földön, meg ha oldalasan balra megy a gép a csiga a tartájba kiszorja a cucot.
Válasz raba.steiger.320 #582. hozzászólásáraHol van ott műanyag fogaskerék?
Nekem is tetszenek a Caseih-kombájnok,tényleg nagyon egyszerű a felépítése,nincs millió ékszíj.
Aki szidta,viszont azt mondta,van helyette hajtómű,és azokon szimeringek...
Válasz bandigh #580. hozzászólásáraértem én de itt sok kalász a helyén maradt,nem hinném,hogy azok üresek,nézd át a videókat,az elv tetszik, vagy trehányság a kombínos részéröl de sok-sok maradt el
Válasz szanberg #581. hozzászólásáramás cikkszámon fut,van,én mondjuk nem láttam még,de nem hiszem,h lenne látható külömbség
más anyagból van
Válasz raba.steiger.320 #582. hozzászólására2188-nál olyat tapasztaltál, hogy egyik oldalra jobban dolgozik több mag és törek pereg a belében???
Válasz raba.steiger.320 #582. hozzászólásáraBocs forogtak
Válasz lac* #579. hozzászólásáraEgy példa szalmaszecskázó egyik fogaskereke a nh nál müagyag.Én amikor keztem a munkát akkor 2188 volt a gépem annyi elektronika volt benne amennyi kellett, egyszerü ,könnyen szrelhető és átszrelés is meg volt fél nap.tangetyek is lassan foroktak alig volt csapágy csere.Kevés szammu szij.Most cts hajtok de inkább nem modok semmit.
Válasz lac* #579. hozzászólásáraés az abrasívnál csak rátesznek pár ezer eurót és elnevezik ennek közben ugyan az vagy látszik valami különbség is köztük???
Válasz Claastra. #578. hozzászólásáraHa így működne, akkor használná bárki is? Birkanyíró olló szerű ujjak fésülik át az egész anyagot, pörögnek rendesen, egy kalásznak sincs esélye ottmaradni. Ha jól beállítod a kombájnt akkor abból is úgy esik ki a szalma, hogy szemre rajta maradt a kalász..
Válasz szanberg #577. hozzászólásáraÉrdekes de New Hollandnál úgy van,hogy kétféle anyagminőségből lehet választani a kopó dolgokban, pl csigák magfelhordók stb.
Van sima és van úgynevezett "abrasiv". Namost ha nem abrasív cucc van benne,akkor van az amit írsz.
Más kombájnmárkáknál nem láttam ilyet.
Válasz szanberg #576. hozzászólásáraÉS MITÖL LENNÉNEK ÜRESEK?MI CSÉPELTE KI? lehet hogy tényleg üresek,de akkor a földön van a mag
Válasz raba.steiger.320 #572. hozzászólásáraAzért érdekel mert kíváncsi lennék miben változtatták a CX-ekhez képest. Azok azért elég hamar elkopnak csigák lemezek ilyenek a rotoros meg mégnagyobb áteresztésű.
Arra lennék kíváncsi a belében a szem elosztódást az iker rotor mennyivel segíti elő, hogy ketten vannak. Van aki előnyösnek tartja a két kisebb rotort van aki azt mondta, hogy csak a hátrány van belőle, hát nemtudom.
IH-s kollégák vannak itt bár annyira nagyon mélyrehatóan ők sem nyiltkoztak a gépekről szakmailag, de azért egyetsmást már hallottunk róluk.
Válasz Claastra. #574. hozzászólásáraüres kalászok azok úgy látom
Válasz raba.steiger.320 #572. hozzászólásáraAxiálnak csak hibridje van sima rotorosa nincsen.
Szerviz terén van itt baj országszerte, mindenki anyázik aki nagy cégtől vett kombájnt...
Hátha csinál valaki végre egyszerű faék kombájnt is és akkor nem lesz akkora gond ez a kérdés.
majd a kubota megnagyobbítja a kis rotorosait amikkel a rizst vágják keleten hehe
Válasz szanberg #568. hozzászólásáranem tudom,de rengeteg kalász rajta maradt
Válasz szanberg #568. hozzászólásáraSzárzùzó ès talaunka
Van itt a dunántúlon egy pár a közelben meg vannak elégedve velük csak a szervizel vannak problémák.A könyvbe irt beállitások nem jók ki kell tapasztalni.Szerintem a rotorosé a jövö mert minálunk sok az osztrák búza ami zöld száron érik,de csak a sima rotros mert a hibrid meg hal.
Ha az ih nak jobb lenne a szerviz akkor más lenne a helyzet,de a kite meg az axiál itt van a szánkba.
Újfajta Cr kombájnt hajt valaki?
Válasz 4964 #569. hozzászólásáraKérdeztem kanadaiaktól, azt mondták nekik nincsen de szomszédjuknak igen, nem szór különösebben, nekem is ez jutott eszembe rögtön mikor megláttam ezeket annó.
Válasz szanberg #568. hozzászólásáraKb duplájára nő vele a kombájn áteresztő képessége. Kérdés hogy mennyi lehet az asztal veszteség.
Válasz 4964 #566. hozzászólásáraNekem nagyon teccik lehetne ortani vele akármilyen szalmás anyagban is, viszont ezután talajmunkát el kell felejteni, ez csak úgy jó ha direktvetsz, illetve a sávművelés még ami járható történet lehet.
Nézd végig ezt a videót, hogyan csinálják:
https://www.youtube.com/watch?v=dNaYZGpyOCU
Az öreg 900-as széria nem tűnt el !
Erről mi a véleményetek?http://https://www.youtube.com/watch?v=bCf6-6tMv7M&t=154s
Ez a szél dolog érdekes. Én dolgozok búzában általánosan mondjuk 850-en, közben kommunikálok amerikásokkal ők meg mondják, hogy 1100. paffffff.......
Nekem ez soknak tűnik, nekik nem az, sőt beszerelik a szelelő gyorsító készletet is gyakran.
Igaz közben rájöttem, hogy kanadában azért mert tavasz búzát vetnek nem nagy tömeg, termésben viszonylag jó azért, délebben száraz körülmények között meg nem is beszélve, ott a 12méter feletti asztalok a jellemzőek és tolják neki ezerrel mert nem fogja a szalma, szóval ott biztos, hogy több a szem egyszerre és kevesebb a szalma jócskán a gépben bárhol is, azért egy folyamatos erősebb széllel is jó a történet.
Szórásra visszatérve rostán is szórhat a gép persze ládásnál általában ládán jön először az anyag jó tömegben biztosan meg akkor már ha tolod neki érzed is, hogy van terhelés.
Rotorosnál fogásba álláskor mint írtam a rosta telítődése nem szimmetrikus ilyenkor fog kirepíteni szemet mert ha folyamatosan vastagabbon ömlik rá akkor azt nem emeli meg de ha vékony fogyó anyag már csak pereg rá akkor az eleve vergődeni pattogni is fog a rosta lamellák hegyén közben a nagy szél meg alásegít.
Válasz bandigh #563. hozzászólásáraNem volt szerencsém kalmárrostához szerencsére,csak Petkus-hoz.De ott ha bármennyit ráengedtem,akkor ment is kifelé egyből.
Persze,sokszor a láda a szűk keresztmetszet ez nem vitás
Persze a lehető legnagyobb szelet kell adni,de ha már megjelenik a mag a kalászvisszahordóban már nem tudsz többet adni mert megy is kifelé.
Válasz lac* #562. hozzászólásáraHa használtál már kalmárrostát akkor nagyon jól láthatod, hogy bármennyi anyagot ráengedhetsz a rostára, ha van neki elég szél. Szépen beáll a rendszer. Viszont ha elzárod a terményt, és leürűl a rosta akkor a szél visz mindent magával kifelé. Ugyanez van a kezdésnél is. A láda meg igen azért van hogy lepotyogjon a szem, de ha például egy nagyobb vágóasztallal megtolod a kombájnt a jó búzában, a ládán az anyag nem 50 centi vastag, hanem feltorlódik és a plafonig van, na ott nem fog leesni neked a búzaszem. Időben biztos nem. Ráadásul a szalmából a rengeteg törek lehullik és apró lyukú ládán egy kis szőnyeget csinál, amin a szemek utaznak hátrafelé. Erre van a nagy négyzet lyukas láda vagy a kisebb menetsebesség. Ezért jelentek meg a rotoros/hibrid gépek, hogy ne a gravitációra bízzuk a levélasztást, hanem lehessen kényszeríteni is a szemeket kifelé az anyagból.
Épp ezért, nem a rostán szór a gép általában, bármenyire is ezt hiszik sokan, a mai napig. Napraforgóban igen, de kalászosban nem.
Válasz szanberg #554. hozzászólásárana mostmár dereng valami,valószínű a rotorosnál azért van veszteség,ha nincs tele,mert maga a rotor ki tudja hordani a szemet.
a ládásnál is kihordja a dob valószínűleg,de mivel a dobkosár után ott a láda,és azon át lepotyog a rostára
de továbbra is tartom,hogy a szemeket nem szabad a széllel megemelni
Válasz 4964 #557. hozzászólásáraNem, ezt úgy érzed már, amikor beleállsz valamibe látszik ez, egyébként a tükörben látom, hogy a pelyvaterítő merre dolgozik többet, sőt! A pelyva csak egy dolog de ha pl ódalgósan mész és tolod neki, akkor lemez ide lemez oda elfog oldalra folyni valamelyest az anyag és alul túlterhelődik, olyankor az is látszik, hogy a szemeket ahogy szórja a terítő úgymond veri a lassabb könnyebb pelyvát töreket.
Namost ha jó az alap beállításod ilyet nem nagyon fogsz látni laposon ha igen akkor nem jó hehe
Válasz Vinkó75 #558. hozzászólásáraJa így van ahogy írod, a nagy ládanyílás miatt figyelni kell a rostát, ez miatt szívunk naprában is, ha olyan a napra figyelni kell és takarítani a láda tetejét ,beleáll a sok szár és bedugítja, ez napi rutinfeladat.
Válasz szanberg #556. hozzászólásáraEbbe ez a szép !
Válasz csferri #555. hozzászólásáraNagyon jól be lehet lőni az egy fő dobos gépeket. W kombájnnal arattam már 650-es fordulattal is jó száraz gabonát napközben. Az az naponta finomítottam. Segített hogy szalmát hagytam,ezért a gép mellett. Rögtön volt vizuális kontroll. Szép egész szalma éppen csépelt kalásszal. Tökéletesen dolgozik a gép. Napközben mikor megpeckeled a kalászt és fröcsög belőle a mag..Nem kell veretni,csak finoman átengedni. Az APS-re ez különösen érvényes. A ládák nagy nagy az átejtése nyilván. Ilyen verzióval kérték. Ez a rostán már jelentkezik...pláne a túl van csépeltetve. Amúgy az elődjét kedveltem 1188. Csak nagyüzemi körülmények közt elfáradt 10 év alatt. Gondoltam nosztalgia ként benevezek egyre. De tudom minden nyűgét. Ezért sokba lenne a restaurálás.
Válasz szanberg #554. hozzászólásáraKamera van betéve a rostákhoz vagy mindig megállítod ha látni akarod hogy melyik oldalra dolgozik?
Utolsó előtti bekezdést nem fejeztem be, olyat is tapasztaltam már, hogy jól megétetve tele volt a gép bele rostákon is minden bizonnyal vastagon dolgozott a napraforgó és ilyenkor mentem mondjuk 8-al a 12soros adapterrel kiértem forgóba odatoltam neki 11-12km/h rögtön közben sarkon fordultam aztán láttam, hogy ívesen végig húzott egy csík makukát a tarlóra, egyszerűen a centrifugális erő ki ringispíleztette az oldalra csapódó anyagot, persze marhamódjára fordúltam, nomeg gyártottam a rostákra választó lemezeket ami régebben nem volt rajta, ez már nem engedi domboldalon sem annyira egyoldalra az anyagot.
Válasz Vinkó75 #553. hozzászólásáraHa gabonáról beszélünk , már régebben is sokan írták a láda veszteséget, ez nálunk a cws-eknél nem nagyon jellemző sokszor figyeltem az évek alatt, pedig a magyarországon használatos kombájnok között állítom hogy a legrövidebb ládákkal rendelkezik, lehet a nagy nyílások miatt vagy mert alapból nem nagyon hajtunk. A cséplésre viszont elsődlegesen figyelni kell mert nagyon könnyen benne hagyja a szemet ha olyan fajta a gabona, meg a rostára is pedig nem kicsi a rostájuk.
Válasz lac* #546. hozzászólásáraNo elmondom miért.
A rotoros kombájnok nagyobb cséplőhézaggal dolgoznak mint a ládások, mivel itt a gépen belül végig szorulva megy az anyag, tehát inkább túl akarna csépelni egy ilyen gép, ezért is kell nagyobb hézag. A nagyobb hézagnál viszont több anyag van a bendőben egyszerre, nagyobb a rotor és a kosár közötti tér. Aratás közben mikor van a gép terhelve -merthát így dolgozol vele nyílván- akkor ebben a térben maga a tömöttség is csépel, van neki egy alap nyomása ami még pulzál is, megszorít elereszt és ezt újra és újra, mivel asszimmetria van a kosár két oldalán ami a cséplőhézagot illeti.
Egyébként ezért is kíméletes a szemmel mert maga az anyag is egy cséplő közeg érted.
Namost ha nincsen tele kellően akkor ez a "rendszer nyomás" sincsen meg. Nyílván ha egésznap a 8 tonnás búza után egy megsűlt 2tonnás valamit aratsz akkor állítassz majd rajta meg eleve kétszer olyan gyorsan fogsz aratni is. Bonyolítja a dolgot a szem-szalma aránya, ha igen nagy szalmás valami akkor az "enyvesebb" is, a szétválasztás nehezebb és tapadósabb a törek többet ki kotor magával szemet is. A cséplés kapacitása-minősége kevésbé változik de a leválasztásé igen, ezt az is igazolja, hogy amúgy 600-as rotor fordulattal is kellően kicsépel egy száraz általános gabonát és le is választ majdnem eléggé jól, de 800-tól nem is kell nagyobb fordulat, viszont ha nyers akkor ez a fordulat és ebből eredő kerületi sebesség valamint centrifugális erő is kisebb, nem lesz kelő leválasztás, ilyenkor inkább az 1000-et kell megcélozni. Aratás közben ezért is rendes anyagnál amikor forgolódsz a rotor tömöttsége változik oda vissza mint a tangóharmonika ilyenkor nincsen meg az az állapot amire belövöd a gépet egyébként, hogy a rotor etető tolja rotorra anyagot vastagon, rotor orrában a csiga tolja hátra, közben a cséplő vasak körmök lecek bordázása meg húzza kifelé ezt aztán hátul meg fúvassa kifele, ehhez kell a folyamatos anyag.
Amerikaiak azt mondják fordítsuk meg a gondolatot, addig állítsuk fel a rotorsebességet míg nem kezdi el törni a szemet, ne pedig úgy, hogy a minimum fordulat legyen meg amivel már kicsépel, mert itt meg a leválasztás kapacitása csökken akkor.
Tovább megyek, rosta. Rostán csak akkor szór a gép ha nem kellő a beállítása. Rotoros gép kicsit mindig fog valahol vastagabb paplannal dolgozni a rázóasztalán. Ez így van és kész. Akkor jó ha ez középen van mert akkor a rosták fedettsége legalább szimmetrikus, ha féloldalt akkor nagy lesz a differencia oldalak között, ahol sok törekkel több szem van ott fog a törek között elsunnyogni szem is, ide több szél kell ahol meg vékony a paplan oda meg kevesebb kéne mert kisebb a kifúvandó anyag is érted. Namost ha asszimmetria van akkor van baj ebből eredően. Általában a nagyon változó körülmények között kell ezzel fínomhangolni, egyébként alapbeállítást már kitapasztaltam az első évben helyközel, hová milyen kosarat ésatöbbi. Ha balra dolgozik többet akkor bal oldalra sűrűbb anyag marasztalóbb kosarazást kell felhelyezni, másik oldalon meg lazábbat, hogy ezzel egyenlítse magát, valamint a rotorkosáron kívül nekünk vannak terelő lemezek azokkal lehet még ezt szabályozni, de nemkell megilyedni, ezt egyszer kellett kitapasztalnom aztán ha látom, hogy változik a körülmény akkor változtatok rotor sebességet meg cséplőhézagot érintőgombbal és ennyi, ládás kombájnnál is kell ezekkel variálni igazából.
A fogás végén meg kezdésekor is ezért szórhat többet mert amíg nem áll be a rotor tömöttsége ebből kifolyólag a kiváló-kipergő szemek elosztása sem lesz egyenletes amíg fel nem áll a terhelés, így a rosták terhelése az első tizenméteren asszimmetrikus lesz és megint oda jutunk, hogy ekkor meg kifuvall a szél is belőle satnyább kisebb fajsúlyú szemeket.
Olyat is vettem észre, hogy tolva neki erős napraforgóban 12sorral jól tele volt a bele, ha 1mm-et zártam az alsó rostán már annyit hordott vissza, hogy néha megállt nyersebb foltokban a visszahordó, 1mm-et feljebb nyitva bár volt tiszta szem az elevátorban de a tisztaság miatt ki kellett centizni mert idegen helyre ment és így volt, hogy a 2%-on belül is volt minta, bár tavaly általában 4% szeméttel ment a mutatvány, nagyon vizes anyagnál 5% kb, de a desszikált anyagoknál is helyzet volt, porosabbak voltak jobban morzsolódott a kalap főleg mert desszikálás után meg is áztak keményebben ezek a táblák aztán ebből már tökélyt kihozni nem lehet az tény.
Na szóval így lehet keménynek tűnik ez de nagyon nem az, én azért szeretem mert alig kell vele bíbelődni, azon túl voltam az első évben nagyjából, illetve nekünk ismeretlen tapasztalat nélküli kombájnunk volt akkor kimondottan, ennek a gépnek a "betörését" én csináltam meg leg szorgalmasabban, most ha veszel egy S-t vagy IH-t azok már nagyon EU-körülményekre vannak adaptálva, helyből tartanak ott mint én nekifutásból voltam annó már a 6. éve mikor meghoztuk az első cselest.