Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD394.48 FtCHF438.79 FtGBP494.07 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Fórum
Sertéstenyésztés, és felvásárlási árak - minden...
Válasz Nabu #4501. hozzászólásáraAzt írja már le valaki aki tudja, hogy mennyi ideig tart megállapítani a betegség jelenlétét az állományban. Mert arról lehet híreket olvasni, hogy a gyanúra elrendeltek már több telep kiürítését, aztán a vizsgálatokon bebizonyosodott, hogy egyik esetben sem volt jelen a sertéspestis. Olyan hosszú egy ilyen vizsgálat? Még a mostani járványveszélyes helyzetben sem lehet meggyorsítani?
Erre én is kíváncsi leszek.
Nekem tavasz óta csendben hízik 2 az ólban. Mondjuk én minden új háziállat betelepítése előtt gázpörkölővel kiégetem az ólat, meg meszelem...
Ezek még az udvart sem látták.
De ide akkor hogyan jut be a betegség?
Válasz Nabu #4501. hozzászólásáraA lopás/rablás is hátrányos a nemzetgazdaságra nézve. Ezért Józsi bácsit megelőző célzattal le kell sittelni, nehogy betörjön a szomszédba. Továbbá ki sem kell engedni, nehogy szabadlábon mégis betörjön. Ugyanakkor a szomszédot is rabosítani kellene, hátha csábítólag hat rá Józsi bá üresen álló háza. Aztán a szomszéd szomszédját is, meg úgy általában börtönbe mindenkivel megelőző jelleggel. Kormány logikája sántít egy kicsit. Pofára eldöntik majd, ki tarthat és ki nem.
Nem fér a fejembe, hogy mi a járványügyi kockázata annak, hogy Józsi bácsinál van az ólban néhány egészséges sertés. Miért kell leölni ha még nem betegek. Ez olyan mintha Afrikában úgy akarnák megfékezni az ebolát hogy megelőzésképpen az összes ott lakót kiirtanák. A patkányoknak és a verebeknek meg szóljanak már, hogy mielőtt a biokockázat mentes nagyüzemi telepre behatolnának, fertőtlenítsék magukat az állatorvosoknál ingyenesen igényelhető fertőtlenítő szerekkel.
Válasz Gatti #4497. hozzászólásáraÉs ez igaz is. Nemrég beszèltem 2 hatóságival ès az egyik fél volt háborodva, hogy a gazdák mièrt nem tudják a pofájukat tartani, a másik meg azt mondta, hogy államtitok ès no comment.
Válasz TeljesenMindegy #4495. hozzászólására: ez már kész a terv csak a választások miatt jegelve van:Belgium példáját követve a sertéspestissel fertőzött területen – a tulajdonost kártalanítva - le kellene ölni minden háznál tartott sertést, mert túl nagy kockázatot jelentenek az ágazat egészére, illetve az exportra nézve – ezt a javaslatot dolgozta ki az Agrárminisztérium. A nyáron készített, most a hvg.hu birtokába került tervezetet viszont jegelhetik, hiszen számolni kell a radikális járványügyi lépés politikai hatásaival – ami az önkormányzati választás előtt rosszul jönne az Orbán-kormánynak, illetve a vidéki szavazatokra pályázó Fidesznek.
Válasz TeljesenMindegy #4484. hozzászólásáraHagyd már azokat a vaddisznókat!
Ez csupán emberi hülyeség, meg politikai érdek, semmi más.
A környékünkön az összes telepet felszámolták, sőt már háztájikat is vittek a szomszédból.
Nézd meg lentebb a képeimet! A vaddisznóknak kutya bajuk. Ezt nem 1-2 kóbor malac csinálta!
Válasz broll79 #4482. hozzászólásáraNébih oldalán lapozható a tengernyi negatív eredményű minta. Ezek szerint a pestissel párhuzamosan futhat valamilyen rejtélyes betegség, ami öli a disznókat. Szerintem csak ott van esély, ahol nincs, vagy egészen minimális a vaddisznó állomány és a gazda még a fertőtlenítőszert is fertőtleníti. Plusz nem áll útjában a fityisznek, mert akkor az egészségest is kiirtják, mert csak.
Válasz broll79 #4482. hozzászólásáraNálunk (Heves) indult elvileg az ASP az itteni főállatorvos, főoszt. vezető asszonyka nagyon lelkiismeretesek, sokat dolgoztak a kipattanás óta sajnos belelátok mert vadászati szempontból érintett vagyok de sajnos a természetet úgysem lehet legyőzni a madarak vérszívók ragadozók mind viszik a vírust. Rengeteg (havi sokezer) vaddisznót szállítottak már be a vadászok hát ne tudd meg a sok gyönyörű jószág 2 nap alatt odavan.. szerintem a legkivitelezhetőbb védekezés az ha a disznóállomány olyan mértékben lecsökken (a kihalás szélére) hogy a fertőzés elhaljon. Tanultuk az ASP a legtovább fagyasztott állapotban él meg, a levegő oxigéntartalma, az UV sugárzás pusztítja. Veszélyes még a csöves csont mert ott jók a feltételek a vírus túléléséhez.
Válasz szg2 #4481. hozzászólásáraHát itt nincs ilyen. De az ország java részén sem. Tegnap beszélgettem egy hatósági főállatorvossal(persze nem hivatalosan) és azt mondta, hiába próbál a szakma bármit is elérni, hogy intézkedjenek, hogy alkalmazzák a járványtant, a hal feje süket.
A 90 napos karantén csak a lelkednek tesz jót, mert az ASP fertőző képessége ennél sokkal több. A doki is azt mondja hiába kettős kerítés, a lábfertőtlenítés, sajnos a szúnyog és a légy terjeszti a bajt. A katasztrófa védelem pedig nem tesz semmit az írtás végett. Az hogy a települések belterületi részén fújkálnak( bosszantják a szúnyogot) az kevés. Egész tájegységekben kellene védekezni, ahol a betegség jelen van.
Állítólag házi állományba csak megelőzés céljából rendelnek el vágást, de minden minta valami csoda folytán negatív. És ugye egyből meg is semmisitik a dögöt, nincs ......
Elmesélte azt is kisköre környékére hogy jutott a baj
Válasz broll79 #4475. hozzászólásáraElvileg: a regisztrált sertéstartónak a járványügy már több csatornán keresztül (falugazda, helyi vadásztársaság, állatorvos) kellett h adjon tájékoztatást pl. az élőállat és hús szállítása, kezelése fertőzött
vagy veszélyeztetett területen, ezeken termesztett takarmányok kezelése, védekezés, stb. Nekünk (csak 2 disznóm volt, fertőzött területen) 90 napos karantén után volt szabad a területről betakarított szénával almozni..
Milyen következményei lehetnek annak, ha az ASP vírus a magyar házisertés-állományban is megjelenne?
Magyarországon egyelőre sikerrel védjük a házi állományt, de nem tudunk garanciát adni arra, hogy ez a jövőben is így marad. Az biztos, hogy ha a vírus megjelenne egy magyar házisertés-telepen, tovább romlanának az exportlehetőségeink, mivel újabb korlátozások lépnének életbe az országgal szemben. Bízzunk abban, hogy ezt el tudjuk kerülni.
Válasz barkaspisti #4478. hozzászólásáraJó ötlet. Választások előtt kap minden gazda két szatyor búzát, kukoricát. Földet a gazdáknak program analógiájára elindítják narancsosék pestist a gazdáknak programot. Erre valószínűleg nem ugranak rá műkörmösök. Mind a miénk lehet.
Válasz broll79 #4475. hozzászólásáraA környékünkön már alig marad házisertés.
A vaddisznók meg köszönik, jól vannak.
A kukorica végében összeszedték a makkot!
Ez meg 20 méterrel odébb, a welness:
Válasz broll79 #4475. hozzászólásáraVajon mit tesznek a betárolt terménnyel ott, ahol fertőzést észlelnek és kiirtják az állományt? Az is bukta, vagy szemenként átvizsgálják?
Válasz TeljesenMindegy #4473. hozzászólásáraTeljesen mindegy mit tesz a gazda vagy mit nem. Ahol azt mondják kényszervágó a falu, ott nincs kibúvó.
Ez egy jól megkomponált szar az egész. Házi sertésben nincs betegség csak vaddisznóban. Hol is él a vaddisznó? A határban, ahol a mg-i területek vannak. A fertőzött körzetből bárhová lehet búzát, kukoricát szalmát szállítani. Sertéstelepre is. Miért nem kell azt a búzamezőt felgyújtani? Az a kukorica mezőt lezúzni? Mert nem érdeke senkinek a terjedés megállítása. A hivatásos vadászok talált dögönként kapnak 50eFt-ot, plussz járőrözési pénzt. A VT semmit.
Ahogy korábban leírtam, egyik hivatásos vadász barátomék területén százával szedik a döglött ASP-s disznót, míg a vadászterületük másik flén,, ami kb 5-10km és nincs se folyó semmi közte, egyetlen egy dög sincs, pedig van hog dögkeresés után mennek arra a részre ahol nem hullik. Se fertőtlenítés se semmi és nincs egyetlen egy dög se. Hogy van ez?
A nébihnél ha van szeled, akkor előre szólnak, hogy van kb 2 heted eladni mindent, mert utána odaér a betegség. Aztán soha nem ér oda, mert fideszes a polgáemester. Pedig a település határába fél éve több + dögöt is találtak, mégsincs zárlat.
Tudok olyan telepet, hol milliókat öltek védekezésre, mégis leöltek mindent
Válasz TeljesenMindegy #4473. hozzászólásáraAki nincs tisztában a jelenlegi helyzet súlyosságával annak éppen mindegy, hogy bejelentik -e vagy sem. Ugyanúgy sz.rik bele az egészbe. A minimális előírásoknak sem tesz eleget.
Olvastam én már "majd akkor hiszem el, ha látom" kommenteket....
Németekre visszatérve, mindenki arra vár, hogy ők is bejelentsék.
Válasz csontii #4472. hozzászólásáraAltatják az állattartó gazdákat, akik elhiszik, hogy nincs házisertés megbetegedés, félvállról veszik a vírust, majd pont ők lesznek a következő áldozat, akiknek bagóért leölik az állományát.
Tavaly már hónapok óta jelen volt a járvány az országban, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) mégis igyekezett titkolni, amíg csak lehetett, miközben rendszeresek voltak a félhivatalos információk a pestis tipikus tüneteit mutató, elhullott vaddisznókondákról.
Az időhúzás és az információk visszatartása akkor sem volt véletlen: a külkereskedelmi partnerek árgus szemekkel és gyanakodva figyelték a magyar csodát. A környező országok már javában kerítésekkel és tömeges vaddisznóirtásokkal védekeztek a járvány ellen, mi pedig úgy tettünk, mintha a kór valami láthatatlan falba ütközve megtorpant volna a határainknál. Az viszont, hogy a szomszédaink állat-egészségügyi hatóságai becsülettel bejelentették a kór megjelenését, versenyelőnybe hozta a magyar exporthúst.
És úgy tűnik, kísértetiesen ismétlődik a tavalyi forgatókönyv: a bejelentést addig halogatják, amíg csak lehet. Vagy egy kicsit tovább.
Válasz butique #4464. hozzászólásáraEzt én is olvastam már egyik agrár oldalon.
Igazán nem értek hozzá, de nem lehet előbb megvizsgálni aztán leolni az állományt? Vagy olyan sokáig tart egy ilyen vizsgálat?
Milyen már az, hogy konkrétan megnevez településeket, meg hogy a Hajdúság egy méretesebb telepén.
Elismerték a magyar hatóságok, hogy országszerte leöltek házisertéseket az afrikai sertéspestis (ASP) gyanúja miatt – írja az Index, a Nébih azonban azt is közölte, a betegség továbbra is csak vaddisznókban jelent meg, és a házisertés-állomány tiszta.Az Index értesülései szerint több Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei településen teljes sertéstelepeket altattak el az elmúlt napokban állatorvosi utasításra, mert egyes állatokban magas lázzal és belső vérzéssel járó betegségek jelentek meg. A laphoz eljutó esetek leginkább a Tisza-tó vidékét, Tiszafüred, Dormánd, Poroszló településeket, illetve a Hajdúság egy méretesebb telepét érintették.
Hivatalos tájékoztatás szerint azonban Magyarországon még soha nem bukkant fel a háziállatokban a betegség, csak a vaddisznóállományban.
A téma a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felelősségi körébe tartozik, amely tematikus oldalt tart fenn, jelzi a tennivalókat, jogszabályokat, előfordulásokat. Az Index hivatalosan is megkereste a hivatalt, amely így válaszolt kérdéseikre:
Magyarországon az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa kizárólag a vaddisznóállományban van jelen, házi sertésben nem mutatták ki a kórokozót a vizsgálatok
– írta a Nébih az Indexnek, és így folytatta: „Az ASP jelenléte miatt házi sertések leölésére nem került sor, ugyanakkor a betegség jelentette kiemelten magas kockázat miatt a hatósági állatorvosok rendkívül szigorúan lépnek fel, már csupán gyanú alapján is elrendelhetnek ilyen célú intézkedéseket. Utóbbi esetre, azaz a gyanú alapján történő azonnali leölésre valóban sor került már, azonban a laboratóriumi vizsgálatok ezen intézkedéseknél sem igazolták végül a betegség jelenlétét.”
Azt is közölték, hogy az ország területén egyéb betegségekkel (például sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája) kapcsolatos mentesítési programok is zajlanak.
Ez mindenképpen megnyugtató, bár vannak olyan hazai vadászok, állategészségügyi szakemberek, akik arra figyelmeztetnek, hogy érthető nemzetgazdasági okokból összefogás is elképzelhető a kommunikációval kapcsolatos fokozott óvatosságra.
Szerintük az elhullott vaddisznókon jól felismerhető betegség is hivatalosan csak egy évvel az első tetemek megtalálása után került nyilvánosságra.
Az Index vadászokkal folytatott beszélgetéseiből kiderült: bár hivatalosan az ország középső részén, Heves megyében bukkantak fel az első beteg állatok, a vadászok inkább úgy tudják, eleinte Kisvárda környékén tapasztalták a betegséget, majd a kór eljutott a Bodrog–Tisza közébe, Tokaj környékére, később Ózd, a szlovák határ és Salgótarján irányába, most úgy tűnik, hogy Egerből a Bükk irányába tart.
Az ASP belobbanása szempontjából sajnos az augusztus és a szeptember különösen kockázatos, mert ilyenkor a nyáron a mezőgazdasági földeken turkáló vaddisznók visszamennek az erdőbe, ahol megjelenik a makk mint táplálék. Az állomány koncentrálódik, több az interakció, márpedig a betegség minden testnedvvel, szövettel könnyen terjed.
Agrárunió cikke >>> Mi lett veled, háztáji gazdaság?
2019.08.26.
Több helyen próbálkoznak vele, ám egyelőre kevés eredménnyel
A második világháború végétől a rendszerváltásig terjedő időszakban a háztáji gazdaságok jelentették a falusi lakosság egyik fő megélhetési és jövedelemforrását. Van-e esély ezek felélesztésére? Példák mutatják, hogy komoly állami beavatkozás és támogatás nélkül aligha.
A rendszerváltás előtti magyar agrárium egyik nagy „találmánya” a háztáji gazdaság volt. A kommunizmus építése közben már az 1950-es években fellépett a termelési és fogyasztási cikkek tartós hiánya, a biztonságos élelmiszer-ellátáshoz tehát szükség volt efféle „kiskapukra” is, a magántulajdon részbeni engedélyezésére. Ami nem számított újdonságnak, hiszen az 1920-as évek végén a szövetkezetekbe belépő szovjet gazdák is megtarthatták földjeik egy részét egyéni művelésre. A háztáji aztán más szocialista országokban is felbukkant, például Bulgáriában és az NDK-ban, ahol viszont az állatállomány felvásárlásával, illetve szigorú beszolgáltatási kötelezettségekkel próbálták azt felszámolni, az 1960-as évektől azonban a legtöbb helyen már inkább támogatták ezt a termelési módot. Magyarországon 1977-ben kiszámolták, hogy 100-110 milliárd forint befektetést, valamint 45-50 milliárd forint forgóeszköz-lekötést igényelt volna a háztáji gazdaságok feladatainak átvétele, ezért inkább hagyták békében tovább működni őket.
Válasz TeljesenMindegy #4459. hozzászólásáraNekem ez tetszik a legjobban:
"az alapanyagár nálunk is felment, így a húsipar „beszorult”. Alulról nyomja őket az önköltség emelkedése, azaz a sertéstenyésztőknek többet kell fizetni, így ők jelentős profitot realizálnak, miközben a húsipar az eladási áraiban eddig nem tudta érvényesíteni a nagyobb önköltséget. Sokáig nem tudja a feldolgozó ágazat ezt a mínuszt maga előtt görgetni, előbb-utóbb a termelői árak és a bérek növekedése meg kell jelenjen a fogyasztói árakban is, különben a veszteség miatt tönkremennének a húsüzemek"
Akkor nem volt gond, mikor 300 alatt volt a hízó ára, vagy mikor sokáig önköltség alatt tartották? Akkor egy feldolgozó sem akart csődbe menni, meg nem nyöszörgött, hogy a termelőt csődbe viszik.
Érdekes, hogy Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában, Szerbiában is felütötte a fejét a betegség a házi sertés esetén is. Nálunk a vírus nemzeti változata lehet jelen, ezért nincs.
Válasz ..MZ/X.. #4455. hozzászólásáraSzomszédok is azt szeretnék ha üresek lennének az ólak :) de nen leszenek majd csak a télen. Igyis nagyon ki szurtak velem .
5055 hozzászólás
Válasz Gumóka #4503. hozzászólásáraA szunyig a legy a patkany a szarka meg sok minden mas is terjeszti. Azok meg bejutnak, ha akarod ha nem
Válasz Nabu #4501. hozzászólásáraAzt írja már le valaki aki tudja, hogy mennyi ideig tart megállapítani a betegség jelenlétét az állományban. Mert arról lehet híreket olvasni, hogy a gyanúra elrendeltek már több telep kiürítését, aztán a vizsgálatokon bebizonyosodott, hogy egyik esetben sem volt jelen a sertéspestis. Olyan hosszú egy ilyen vizsgálat? Még a mostani járványveszélyes helyzetben sem lehet meggyorsítani?
Erre én is kíváncsi leszek.
Nekem tavasz óta csendben hízik 2 az ólban. Mondjuk én minden új háziállat betelepítése előtt gázpörkölővel kiégetem az ólat, meg meszelem...
Ezek még az udvart sem látták.
De ide akkor hogyan jut be a betegség?
Válasz Nabu #4501. hozzászólásáraA lopás/rablás is hátrányos a nemzetgazdaságra nézve. Ezért Józsi bácsit megelőző célzattal le kell sittelni, nehogy betörjön a szomszédba. Továbbá ki sem kell engedni, nehogy szabadlábon mégis betörjön. Ugyanakkor a szomszédot is rabosítani kellene, hátha csábítólag hat rá Józsi bá üresen álló háza. Aztán a szomszéd szomszédját is, meg úgy általában börtönbe mindenkivel megelőző jelleggel. Kormány logikája sántít egy kicsit. Pofára eldöntik majd, ki tarthat és ki nem.
Nem fér a fejembe, hogy mi a járványügyi kockázata annak, hogy Józsi bácsinál van az ólban néhány egészséges sertés. Miért kell leölni ha még nem betegek. Ez olyan mintha Afrikában úgy akarnák megfékezni az ebolát hogy megelőzésképpen az összes ott lakót kiirtanák. A patkányoknak és a verebeknek meg szóljanak már, hogy mielőtt a biokockázat mentes nagyüzemi telepre behatolnának, fertőtlenítsék magukat az állatorvosoknál ingyenesen igényelhető fertőtlenítő szerekkel.
Válasz Gatti #4497. hozzászólásáraÉs ez igaz is. Nemrég beszèltem 2 hatóságival ès az egyik fél volt háborodva, hogy a gazdák mièrt nem tudják a pofájukat tartani, a másik meg azt mondta, hogy államtitok ès no comment.
Válasz Gatti #4497. hozzászólásáraA fityisz maga a pestis.
Válasz TeljesenMindegy #4495. hozzászólására: ez már kész a terv csak a választások miatt jegelve van:Belgium példáját követve a sertéspestissel fertőzött területen – a tulajdonost kártalanítva - le kellene ölni minden háznál tartott sertést, mert túl nagy kockázatot jelentenek az ágazat egészére, illetve az exportra nézve – ezt a javaslatot dolgozta ki az Agrárminisztérium. A nyáron készített, most a hvg.hu birtokába került tervezetet viszont jegelhetik, hiszen számolni kell a radikális járványügyi lépés politikai hatásaival – ami az önkormányzati választás előtt rosszul jönne az Orbán-kormánynak, illetve a vidéki szavazatokra pályázó Fidesznek.
Ez elég durván hangzik.
Válasz TeljesenMindegy #4495. hozzászólásáraKősszi .
https://portal.nebih.gov.hu/hu/-/kerjen-ingyenes-fertotlenitoszert-az-allatorvosatol
Válasz ND #4493. hozzászólására450 a kissúly felvásárlónál meg felette.Háztól 450-500 minden felénk aztán hogy veszik vagy nem más kérdés.
Sziasztok,
háztól milyen áron megy most élősúlyban 200kg fölötti?
előre is köszi
Fejérben tud valaki felvásárlót?
Válasz atisgyulai #4490. hozzászólásárasajnos igaza van.
Válasz TeljesenMindegy #4484. hozzászólásáraHagyd már azokat a vaddisznókat!
Ez csupán emberi hülyeség, meg politikai érdek, semmi más.
A környékünkön az összes telepet felszámolták, sőt már háztájikat is vittek a szomszédból.
Nézd meg lentebb a képeimet! A vaddisznóknak kutya bajuk. Ezt nem 1-2 kóbor malac csinálta!
Válasz barkaspisti #4488. hozzászólásáraKöszi holnap hívlak.
Válasz Gazda 59 #4487. hozzászólására303980367
Ki tud nekem privátban sertés enarral kapcsolatban néhány infot adni?
Válasz TeljesenMindegy #4484. hozzászólásáraFelénk a lőtt disznók jellemzően negatívak ASP-re, a dögön talált disznók meg mind ASP pozitívak..
Hogy alakulnak mostanság a felvásárlási árak?
Válasz broll79 #4482. hozzászólásáraNébih oldalán lapozható a tengernyi negatív eredményű minta. Ezek szerint a pestissel párhuzamosan futhat valamilyen rejtélyes betegség, ami öli a disznókat. Szerintem csak ott van esély, ahol nincs, vagy egészen minimális a vaddisznó állomány és a gazda még a fertőtlenítőszert is fertőtleníti. Plusz nem áll útjában a fityisznek, mert akkor az egészségest is kiirtják, mert csak.
Válasz broll79 #4482. hozzászólásáraNálunk (Heves) indult elvileg az ASP az itteni főállatorvos, főoszt. vezető asszonyka nagyon lelkiismeretesek, sokat dolgoztak a kipattanás óta sajnos belelátok mert vadászati szempontból érintett vagyok de sajnos a természetet úgysem lehet legyőzni a madarak vérszívók ragadozók mind viszik a vírust. Rengeteg (havi sokezer) vaddisznót szállítottak már be a vadászok hát ne tudd meg a sok gyönyörű jószág 2 nap alatt odavan.. szerintem a legkivitelezhetőbb védekezés az ha a disznóállomány olyan mértékben lecsökken (a kihalás szélére) hogy a fertőzés elhaljon. Tanultuk az ASP a legtovább fagyasztott állapotban él meg, a levegő oxigéntartalma, az UV sugárzás pusztítja. Veszélyes még a csöves csont mert ott jók a feltételek a vírus túléléséhez.
Válasz szg2 #4481. hozzászólásáraHát itt nincs ilyen. De az ország java részén sem. Tegnap beszélgettem egy hatósági főállatorvossal(persze nem hivatalosan) és azt mondta, hiába próbál a szakma bármit is elérni, hogy intézkedjenek, hogy alkalmazzák a járványtant, a hal feje süket.
A 90 napos karantén csak a lelkednek tesz jót, mert az ASP fertőző képessége ennél sokkal több. A doki is azt mondja hiába kettős kerítés, a lábfertőtlenítés, sajnos a szúnyog és a légy terjeszti a bajt. A katasztrófa védelem pedig nem tesz semmit az írtás végett. Az hogy a települések belterületi részén fújkálnak( bosszantják a szúnyogot) az kevés. Egész tájegységekben kellene védekezni, ahol a betegség jelen van.
Állítólag házi állományba csak megelőzés céljából rendelnek el vágást, de minden minta valami csoda folytán negatív. És ugye egyből meg is semmisitik a dögöt, nincs ......
Elmesélte azt is kisköre környékére hogy jutott a baj
Válasz broll79 #4475. hozzászólásáraElvileg: a regisztrált sertéstartónak a járványügy már több csatornán keresztül (falugazda, helyi vadásztársaság, állatorvos) kellett h adjon tájékoztatást pl. az élőállat és hús szállítása, kezelése fertőzött
vagy veszélyeztetett területen, ezeken termesztett takarmányok kezelése, védekezés, stb. Nekünk (csak 2 disznóm volt, fertőzött területen) 90 napos karantén után volt szabad a területről betakarított szénával almozni..
Milyen következményei lehetnek annak, ha az ASP vírus a magyar házisertés-állományban is megjelenne?
Magyarországon egyelőre sikerrel védjük a házi állományt, de nem tudunk garanciát adni arra, hogy ez a jövőben is így marad. Az biztos, hogy ha a vírus megjelenne egy magyar házisertés-telepen, tovább romlanának az exportlehetőségeink, mivel újabb korlátozások lépnének életbe az országgal szemben. Bízzunk abban, hogy ezt el tudjuk kerülni.
A teljes interjú az agrarszektor.hu-n olvasható.
Válasz barkaspisti #4478. hozzászólásáraJó ötlet. Választások előtt kap minden gazda két szatyor búzát, kukoricát. Földet a gazdáknak program analógiájára elindítják narancsosék pestist a gazdáknak programot. Erre valószínűleg nem ugranak rá műkörmösök. Mind a miénk lehet.
Válasz TeljesenMindegy #4476. hozzászólásáraTe fogod szemenként fertőtleníteni őn szorgalomból az egész országban.
Válasz broll79 #4475. hozzászólásáraA környékünkön már alig marad házisertés.
A vaddisznók meg köszönik, jól vannak.
A kukorica végében összeszedték a makkot!
Ez meg 20 méterrel odébb, a welness:
Válasz broll79 #4475. hozzászólásáraVajon mit tesznek a betárolt terménnyel ott, ahol fertőzést észlelnek és kiirtják az állományt? Az is bukta, vagy szemenként átvizsgálják?
Válasz TeljesenMindegy #4473. hozzászólásáraTeljesen mindegy mit tesz a gazda vagy mit nem. Ahol azt mondják kényszervágó a falu, ott nincs kibúvó.
Ez egy jól megkomponált szar az egész. Házi sertésben nincs betegség csak vaddisznóban. Hol is él a vaddisznó? A határban, ahol a mg-i területek vannak. A fertőzött körzetből bárhová lehet búzát, kukoricát szalmát szállítani. Sertéstelepre is. Miért nem kell azt a búzamezőt felgyújtani? Az a kukorica mezőt lezúzni? Mert nem érdeke senkinek a terjedés megállítása. A hivatásos vadászok talált dögönként kapnak 50eFt-ot, plussz járőrözési pénzt. A VT semmit.
Ahogy korábban leírtam, egyik hivatásos vadász barátomék területén százával szedik a döglött ASP-s disznót, míg a vadászterületük másik flén,, ami kb 5-10km és nincs se folyó semmi közte, egyetlen egy dög sincs, pedig van hog dögkeresés után mennek arra a részre ahol nem hullik. Se fertőtlenítés se semmi és nincs egyetlen egy dög se. Hogy van ez?
A nébihnél ha van szeled, akkor előre szólnak, hogy van kb 2 heted eladni mindent, mert utána odaér a betegség. Aztán soha nem ér oda, mert fideszes a polgáemester. Pedig a település határába fél éve több + dögöt is találtak, mégsincs zárlat.
Tudok olyan telepet, hol milliókat öltek védekezésre, mégis leöltek mindent
Válasz TeljesenMindegy #4473. hozzászólásáraAki nincs tisztában a jelenlegi helyzet súlyosságával annak éppen mindegy, hogy bejelentik -e vagy sem. Ugyanúgy sz.rik bele az egészbe. A minimális előírásoknak sem tesz eleget.
Olvastam én már "majd akkor hiszem el, ha látom" kommenteket....
Németekre visszatérve, mindenki arra vár, hogy ők is bejelentsék.
Válasz csontii #4472. hozzászólásáraAltatják az állattartó gazdákat, akik elhiszik, hogy nincs házisertés megbetegedés, félvállról veszik a vírust, majd pont ők lesznek a következő áldozat, akiknek bagóért leölik az állományát.
Válasz TeljesenMindegy #4470. hozzászólásáraMiért baj az neked,ha esetleg egy picit szaladna a sertés tartóknak a szekér?
Válasz TeljesenMindegy #4470. hozzászólásáraSzerinted a németek hollandok nem ez csinálják.
https://24.hu/belfold/2019/09/02/serteshus-jarvany-pestis-irtas/
Tavaly már hónapok óta jelen volt a járvány az országban, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) mégis igyekezett titkolni, amíg csak lehetett, miközben rendszeresek voltak a félhivatalos információk a pestis tipikus tüneteit mutató, elhullott vaddisznókondákról.
Az időhúzás és az információk visszatartása akkor sem volt véletlen: a külkereskedelmi partnerek árgus szemekkel és gyanakodva figyelték a magyar csodát. A környező országok már javában kerítésekkel és tömeges vaddisznóirtásokkal védekeztek a járvány ellen, mi pedig úgy tettünk, mintha a kór valami láthatatlan falba ütközve megtorpant volna a határainknál. Az viszont, hogy a szomszédaink állat-egészségügyi hatóságai becsülettel bejelentették a kór megjelenését, versenyelőnybe hozta a magyar exporthúst.
És úgy tűnik, kísértetiesen ismétlődik a tavalyi forgatókönyv: a bejelentést addig halogatják, amíg csak lehet. Vagy egy kicsit tovább.
Válasz Rabó001 #4467. hozzászólásárasajnos ebben is őssze esküvést sejtenek sokan félő nekik van igaza olvassón komenteket is más oldalakon.
Válasz barkaspisti #4466. hozzászólásáralegyen igaza
Válasz butique #4464. hozzászólásáraEzt én is olvastam már egyik agrár oldalon.
Igazán nem értek hozzá, de nem lehet előbb megvizsgálni aztán leolni az állományt? Vagy olyan sokáig tart egy ilyen vizsgálat?
Milyen már az, hogy konkrétan megnevez településeket, meg hogy a Hajdúság egy méretesebb telepén.
Válasz zotya71 #4465. hozzászólásáraNem ,mentik ami menthető........
tehát hazudtak
Elismerték a magyar hatóságok, hogy országszerte leöltek házisertéseket az afrikai sertéspestis (ASP) gyanúja miatt – írja az Index, a Nébih azonban azt is közölte, a betegség továbbra is csak vaddisznókban jelent meg, és a házisertés-állomány tiszta.Az Index értesülései szerint több Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei településen teljes sertéstelepeket altattak el az elmúlt napokban állatorvosi utasításra, mert egyes állatokban magas lázzal és belső vérzéssel járó betegségek jelentek meg. A laphoz eljutó esetek leginkább a Tisza-tó vidékét, Tiszafüred, Dormánd, Poroszló településeket, illetve a Hajdúság egy méretesebb telepét érintették.
Hivatalos tájékoztatás szerint azonban Magyarországon még soha nem bukkant fel a háziállatokban a betegség, csak a vaddisznóállományban.
A téma a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felelősségi körébe tartozik, amely tematikus oldalt tart fenn, jelzi a tennivalókat, jogszabályokat, előfordulásokat. Az Index hivatalosan is megkereste a hivatalt, amely így válaszolt kérdéseikre:
Magyarországon az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa kizárólag a vaddisznóállományban van jelen, házi sertésben nem mutatták ki a kórokozót a vizsgálatok
– írta a Nébih az Indexnek, és így folytatta: „Az ASP jelenléte miatt házi sertések leölésére nem került sor, ugyanakkor a betegség jelentette kiemelten magas kockázat miatt a hatósági állatorvosok rendkívül szigorúan lépnek fel, már csupán gyanú alapján is elrendelhetnek ilyen célú intézkedéseket. Utóbbi esetre, azaz a gyanú alapján történő azonnali leölésre valóban sor került már, azonban a laboratóriumi vizsgálatok ezen intézkedéseknél sem igazolták végül a betegség jelenlétét.”
Azt is közölték, hogy az ország területén egyéb betegségekkel (például sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája) kapcsolatos mentesítési programok is zajlanak.
Ez mindenképpen megnyugtató, bár vannak olyan hazai vadászok, állategészségügyi szakemberek, akik arra figyelmeztetnek, hogy érthető nemzetgazdasági okokból összefogás is elképzelhető a kommunikációval kapcsolatos fokozott óvatosságra.
Szerintük az elhullott vaddisznókon jól felismerhető betegség is hivatalosan csak egy évvel az első tetemek megtalálása után került nyilvánosságra.
Az Index vadászokkal folytatott beszélgetéseiből kiderült: bár hivatalosan az ország középső részén, Heves megyében bukkantak fel az első beteg állatok, a vadászok inkább úgy tudják, eleinte Kisvárda környékén tapasztalták a betegséget, majd a kór eljutott a Bodrog–Tisza közébe, Tokaj környékére, később Ózd, a szlovák határ és Salgótarján irányába, most úgy tűnik, hogy Egerből a Bükk irányába tart.
Az ASP belobbanása szempontjából sajnos az augusztus és a szeptember különösen kockázatos, mert ilyenkor a nyáron a mezőgazdasági földeken turkáló vaddisznók visszamennek az erdőbe, ahol megjelenik a makk mint táplálék. Az állomány koncentrálódik, több az interakció, márpedig a betegség minden testnedvvel, szövettel könnyen terjed.
Agrárunió cikke >>> Mi lett veled, háztáji gazdaság?
2019.08.26.
Több helyen próbálkoznak vele, ám egyelőre kevés eredménnyel
A második világháború végétől a rendszerváltásig terjedő időszakban a háztáji gazdaságok jelentették a falusi lakosság egyik fő megélhetési és jövedelemforrását. Van-e esély ezek felélesztésére? Példák mutatják, hogy komoly állami beavatkozás és támogatás nélkül aligha.
A rendszerváltás előtti magyar agrárium egyik nagy „találmánya” a háztáji gazdaság volt. A kommunizmus építése közben már az 1950-es években fellépett a termelési és fogyasztási cikkek tartós hiánya, a biztonságos élelmiszer-ellátáshoz tehát szükség volt efféle „kiskapukra” is, a magántulajdon részbeni engedélyezésére. Ami nem számított újdonságnak, hiszen az 1920-as évek végén a szövetkezetekbe belépő szovjet gazdák is megtarthatták földjeik egy részét egyéni művelésre. A háztáji aztán más szocialista országokban is felbukkant, például Bulgáriában és az NDK-ban, ahol viszont az állatállomány felvásárlásával, illetve szigorú beszolgáltatási kötelezettségekkel próbálták azt felszámolni, az 1960-as évektől azonban a legtöbb helyen már inkább támogatták ezt a termelési módot. Magyarországon 1977-ben kiszámolták, hogy 100-110 milliárd forint befektetést, valamint 45-50 milliárd forint forgóeszköz-lekötést igényelt volna a háztáji gazdaságok feladatainak átvétele, ezért inkább hagyták békében tovább működni őket.
Válasz ..MZ/X.. #4461. hozzászólásáraMajd készítenek egy mentőcsomagot és adófizetői pénzzel jól kibélelik a nemzet fő vágóhidasát.
Válasz TeljesenMindegy #4459. hozzászólásáraNekem ez tetszik a legjobban:
"az alapanyagár nálunk is felment, így a húsipar „beszorult”. Alulról nyomja őket az önköltség emelkedése, azaz a sertéstenyésztőknek többet kell fizetni, így ők jelentős profitot realizálnak, miközben a húsipar az eladási áraiban eddig nem tudta érvényesíteni a nagyobb önköltséget. Sokáig nem tudja a feldolgozó ágazat ezt a mínuszt maga előtt görgetni, előbb-utóbb a termelői árak és a bérek növekedése meg kell jelenjen a fogyasztói árakban is, különben a veszteség miatt tönkremennének a húsüzemek"
Akkor nem volt gond, mikor 300 alatt volt a hízó ára, vagy mikor sokáig önköltség alatt tartották? Akkor egy feldolgozó sem akart csődbe menni, meg nem nyöszörgött, hogy a termelőt csődbe viszik.
Válasz TeljesenMindegy #4459. hozzászólásáraDe ez neked minek gond???????? Ha ugy gondolad kűldetek neked egy kis virust és szórkozzál vele.
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/08/26/serteshus-dragulas-karaj-rantott-hus/
Érdekes, hogy Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában, Szerbiában is felütötte a fejét a betegség a házi sertés esetén is. Nálunk a vírus nemzeti változata lehet jelen, ezért nincs.
Válasz Zoli 63 #4445. hozzászólásáraNem Zeolin, Zeolit!!
Sziasztok erdeklödnék nem e tudjátok hogy hol vesznek át 150kg hizot jo áron. Elöre is köszönöm válaszaitokat.
Válasz ..MZ/X.. #4455. hozzászólásáraSzomszédok is azt szeretnék ha üresek lennének az ólak :) de nen leszenek majd csak a télen. Igyis nagyon ki szurtak velem .