Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.69 FtUSD396.2 FtCHF437.45 FtGBP497.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz szanberg #1351. hozzászólásáraAkkor annyi eszed csak van még hogy a csavart ki tudtad csavarni,mármint az olaj leeresztőt.
Te igazán példamutató ember vagy..........
Válasz Tomszi #1353. hozzászólásáraMondjuk túl mélyre sem ildomos lepakolni azt gondolom, azért a gyökértömeg java a felső talajszelvényben szövi át sűrűbben a földet, 40-50centire nem raknám le, huszon centi szerintem ideális mélység lehet ennek
Válasz .Szabi. #1348. hozzászólásáraA szilárd műtrágyát is valamennyire bekeveri, bejuttatja a lazító a mélyebb rétegekbe. Anno voltak lazítókkal egybeépített folyékony műtrágya kijuttatók is, pont ilyen mélyműtrágyázáshoz. A lazítókések mögött ment le egy cső, IH-n is láttam, Vibrolazon is.
Válasz kori01 #1338. hozzászólásáraEgy szóval sem írtam, hogy félgázon dolgozunk, épen ezt mondom, hogy nagyon komoly értelmezési problémáid vannak, sőt más írásaiba olyanokat gondolsz hozzá ami csak a te fejedben jár.
orvosi eset
(és egyáltalán nem vagyok nagy arccal csak már marhára idegesítenek ezek a dolgok, meg az is amikor ilyeneket írsz, hogy én embereimet ugráltatom, elmondanám épen előbb cseréltem olajat a traktorba, hogy legközelebb mikor munkanap lesz csak üljön bele gépész és mehet dolgozni, ne időzzön ilyenekkel...)
Válasz .Feco. #1339. hozzászólásáraA talaj alatt én azt a felületet értettem, ahol a traktor megy. Na többek közt ezért se megy át minden egy írásbeli kommunkiáción úgy ahogy kéne. :)
Kis fokozatban a nagyobb vonóerőt tudja leadni, a gyorsban meg kevesebbet.
Most én is cincáljam kicsit a mondataid? :)
"Egy gépet úgy terveznek meg “ha minden összejön” hogy legyen benne sebességfokozatot 0-40/50km/h között de nem úgy, hogy az összes sebesség fokozatban tudjon munkát is végezni."
De, minden sebességfokozatban tud munkát végezni, mert 50-nel tud szállítani, meg 40-nel is, meg 30-cal is. Csak persze ekkor kisebb vonóerőt fejt ki, mint mondjuk 8 km/h-val, de attól az még munkavégzés. De nem megy tönkre abba, hogy 50-nel szállítasz vele.
Befejeztem az offolást, mert még Radocz megsértődik rám és feljelent :) vagy esetleg a moderátor.
Válasz ZZ #1341. hozzászólásáraTárcsázás előt tedd ki. 2 sor tárcsa szépen bekeveri, lazítóval meg megszaggatod a mélyeb rétegeket. Én így csinálom, ha időben megjön a mütrágya, de csak 1 sor tárcsát szoktam neki adni lazítózás előt.
Válasz Mf-es? #1342. hozzászólásáraDe jobb lenne ha a mükaki a tajba lenne forgatva, nem ? A lazító előtt kiszórva, valamennyi % biztos maradna a föld tetején, szármaradvany közt beforgatás nélkül.
Forgatás nélküliben mikor erdemes az alap mükakit kiszorni ? ?? Eddig szantas előtt kiszórtunk a 6-26-30at / kalisó és map keverékek /. A kuki tarlo 2 soron tarcsazva, majd lazitva lesz. Tél végén kiszórnám ezt a mükakit 3,5 y adagban, majd valami vakaróval meghuzni, hogy ne száradjon illetve belekeverni a mükakit. Ez jó lehet így ?
Válasz Tomszi #1323. hozzászólásáraInnen: “Ha minden jól összejön, akkor kb. úgy terveznek meg egy traktort, hogy minden fokozatban ki lehessen használni azt a vonóerőt, amit abban a fokozatban a talajon keresztül ki tud fejteni, abban lehessen is dolgozni vele. ”
És onnan tudom hogy nincs igazad hogy ez a mondat egyszerűen nem igaz. Egy gépet úgy terveznek meg “ha minden összejön” hogy legyen benne sebességfokozatot 0-40/50km/h között de nem úgy, hogy az összes sebesség fokozatban tudjon munkát is végezni. Van egy optimális tartomány amiben dolgozhat, kb 5-15 km/h között. Ez alatt és felett sem képes arra hogy a teljes teljesítményét leadja. Az alatta levők mászó fokoztok a nagy precizitás igénylő vagy lassú haladást igénylő feladatokhoz mint palantazas, míg a nagyobbak közúti közlekedéshez és szállításához vannak. Mellesleg a nagyobb fokozatokban már ismét megjelenik egy nagy attetelbol fakadó teljesítmény veszteség. Hiába teszel te 3 fejes ekét egy 900-as Fendtre nem fog vele 28-al szántani..
Válasz szanberg #1329. hozzászólásáraTe most döntsd már el pörgetnéd azt a motort vagy nem mert eddig azon verted magadat minek azt forgatni amikor félgázon is megy,itt meg pörgeted.csuszik a kerék vagy nem.Ebbe lassan belezavarodsz.
Válasz szanberg #1328. hozzászólásáraSzerintem te neked akkora arcod van hogy lassan a ide nem fér,nem adom el magamat egyáltalán.Szereléshez semmi közöd sincs csak az embereidet ugráltatod esetleg.
De melyik motor és milyen legjobb adat? Mert fékpadon nem egy dolgot mérnek.
A robikapamotor, a benzines, rohadtul nem úgy működik, mint a diesel motor.
Válasz bandigh #1332. hozzászólásáraÉn sem azt írtam, hogy csak 3.-ban. Egyik éven volt hogy majdnem végig csak 3.-ban tudtunk lazítani, pedig nem volt teljes mélységig letéve a 7 késes IH, viszont ahogy elhúztuk a nehézgyűrűkkel együtt, a föld meg egész jó volt utána, napraforgótarlók, silótarlók.
Válasz Tomszi #1331. hozzászólásáraItt 3-adikat csak egy földön kellett használni mindig. A legkutyább. Sok évig. Na most kb mindenhol ezután kiált. Szeretne legalábbis
De nem teheti. Azt hiszem az őszi difituning után, -ha sikerül- faragni kell egy becsületes méretű intercoolert rá, meg, kialakítani az orrára a fel/le rakható tömbsúlytartót és akkor nem lesz visszapofázáció
Én valahogy szántásnál meg lazításnál se azért kapcsolok vissza, mert a kerék elrúg, hanem vagy mert nem bírná a motor jobban, vagy esetleg hogy az eke ne sérüljön. Érdekes, mert ha a kerék elrúg, akkor ott meg lehet hogy a tapadáshoz nincs elég súly? Szóval ez elég összetett dolog.
Nem a Rábán volt a hangsúly, azt csak mint egyik példát hoztam fel. Tökmindegy milyen gép, abból indult el az egész diskurzus, hogy attól nem mehet tönkre (pláne egy nehéz gép) hogy az adott viszonyok között épp 4,5 vagy 3,5 km/h-val tudsz csak szántani vagy épp lazítani. Az hogy ez kinek mennyire gazdaságos vagy jó, azt most hagyjuk. De ha maradunk a Rábánál, normál esetben 4.-ben szántottunk, ha nagyon ideális volt akkor 5., de ez ritka volt. És volt olyan száraz kemény, hogy bizony vissza kellett tenni 3.-ba, mert csak úgy vitte el. Bármilyen traktort behelyettesíthetünk, mindnek van egy határa amit el lehet érni.
Válasz Tomszi #1314. hozzászólásáraKézigáz feltol aztán 1900-2000körül duruzsol a gép, de ha nem bírnánk 7-el húzni akkor sekélyebbre venném vagy nem is húznám.
kori mindig mindent másképpen értelmez, nem azt írtam, hogy alapjáraton kell dolgozni, sőt azt, hogy minnél kisebb a fordulat annál nagyobb a terhelése a hajtásláncnak, a motort pörgetni kell, hogy a váltónak is legyen fordulata de van az a kis sebesség ahol már nem lehet dolgozni, mert egyébként amúgy is kevesebbet tud a gép mint felkapcsolva. Ez furcsának tűnhet, de ha 9-10-ben viszi a nehézvakarót a gép de keményen be van terhelve és majdnem slippel is, akkor 8-ba vissza kapcsolva folyamatosan kaparni fog és egyáltalán nem fogja jobban vinni a serszámot, sőt sokkal rugalmatlanbbul, nem itt fog elsímulni a gép hanem a magasabb fokozatában amikor a sebesség, forgatónyomaték vonóerő tapadás lendület minden összepászol.
Nem vagyok jártas rábás, de szerintem ott sem 3-ban húz a legjobban, igaz a rába motor más műfaj azt nem lehet úgy terhelni mint ahogy mi dolgozunk a géppel most pl, mert akkor hamar ko van neki....
Válasz kori01 #1303. hozzászólásáraTe azért eladod napról napra magad mint komoly szerelő közben fogalmad sincsen arról amit beszélsz de még azt sem fogtad fel mi mit írtunk mert az ellenkezőjét szajkózod.
Az a baj ahol nulla az input oldal ott az outputból sem lesz 100...
Válasz kori01 #1306. hozzászólására Úgy használd ahogy neked megfelel ! Itt nem csak az áttételek-méretek-pacik,leginkább az adott kategória,mire és milyen intenzitással használod. Az intelligens mai jól megválasztott vasak,előbb szólnak,mint azt a kezelő érezné. A régi vasaknál, ez is fajta függő. A vissza terhelt fordulat megbízhatóan ment...és némi tartalékkal rendelkezett ilyenkor a motor. A 8100-es próbára 1600-ról is felhozta magát ...még a nyuszi ott beremegett és megdöglött. Na itt a mai gépek már "ütik" a kezelő fejét. A régi őzikék leterhelve dolgoztak 1800-1900-as fordulat környékén a leg jobban. Ott szépen átment a motor "fütyülősre"...alatta nyögött...felette üvöltött,a semmibe. A mai vasak hajtásláncok az más téma tény. Erre jó példa egy vario. Told neki....had menjen.
Válasz Tomszi #1324. hozzászólásáraVolt rábánk difi zár nélküli nagy csalódás volt ahol taknyosodott a föld teteje megállt pattogott is.pedig 5fejet vitt.
Válasz bandigh #1321. hozzászólásáraNem fals példa, hanem más. Annyiban valóban más a felépítés, hogy a kerékcsapágy elég közel van a kerék felfekvési pontjához, pontosan nemtudom mennyire. Míg egy tengelycsonkos, kerékagyas kialakítású gépnél (mint az mtz is) a féltengelycsapágyak és a kerék felfekvési pontja (ahol a talajjal érintkezik) között elég nagy távolság van, ami feszíti a féltengelyt és az azt megtámasztó csapágyat (erő x kar), ikerkerék esetén még nagyobb. De nyilván így lehet megcsinálni azt hogy könnyen állítható legyen a nyomtáv.
A diffizár nélküliség miatt való igaz, hogy ha a Rába sokat megy "lediferálva" akkor nagyon hamar megeszi a differenciálmű bolygókerekek perselyét és tengelyét, mivel azok nem arra vannak csinálva, hogy egész nap lediferáljon. Ez akkor áll elő ha nagy sárban barázdában szántanak vele. Na de megint oda kanyarodhatunk vissza, hogy a Steigert igazából az ún. szárazművelésre találták ki amerikában, és itt nálunk is arra volt igazán való: tárcsázni, lazítózni, kombinátorizni, simítózni, gruberezni, szántani pedig tarlón (tarlón pedig sárban nem lehet), és ilyenkor diffizár se kell.
Én láttam a New Holland T8000 és az MX Magnum vontatási vizsgálatáról a beszámolót, amit Gödöllőn csináltak, asszem a Mezőgazdasági Technikában volt. Meglepően nagyobb volt az MX Magnum vonóereje minden fokozatban, pedig a 2 gép szinte ugyanaz, csak a Magnumnak nagyobb az első tengely terhelése, mivel előbbre van a motor. Ha jól emlékszem ugyanolyan motorteljesítményű gépet vizsgáltak, egyformán súlyozva, egyforma gumikkal. Tehát ezeknél a traktoroknál azért már jelentős szerepe van az első hajtásnak, persze nem annyira, mint egy derékcsuklósnál, vagy a Dutránál.
Válasz .Feco. #1322. hozzászólásáraElőször is azt te nem tudhatod hogy én hogy értem, mert csak azt látod amit leírtam, annál meg vannak terjedelmi korlátok. Mint ahogy én sem tudhatom hogy te hogy értesz ezt vagy azt.
Olyat ellenben nem írtam hogy 0,5 km/h-nál a maximális vonóerő leadására képesek. Sőt, pont azt írtam, hogy általában nem a legkisebb sebességen van a max. vonóerő.
Olyat sem írtam hogy minden gépet mindenfajta szélsőséges körülményre terveznek.
Válasz Tomszi #1314. hozzászólásáraÍgy van, van olyan hogy tervezés-méretezés! És ennek a lényege hogy az adott gépet a majdani várható terheleshez igazítják! Pl traktor esetében jellemzően a 5-15 km/h közötti munkavégzéshez, mert egy traktor jellemzően ebben a sebesség tartományban dolgozik. Van benne kisebb haladási sebesség is, sok gép tudja a 0.3-0.5 km/h-t is de nem cél hogy ezen a sebességen le tudja adni a teljes teljesítményét mert egyrészt nem nagyon van olyan munka ami ezt igényelne másrészt nem nagyon van olyan gép ami ténylegesen dolgozna így. Eleve nem cél hogy egy gépet minden körülményre felkészítsenek!
Ha így terveznek egy csomó ponton fölöslegesen vastag vagy erős anyagokat kellene használni ami anyagilag nem érdeke a gyártónak.
Nézz meg egy 200 lóerős dózert hogy ott milyen lehajtasok, milyen tengelyek vannak és nézz meg egy 200 lóerős traktort! Eleve ezért készülnek az Európában nagyon népszerű 200-250 lóerős de kistestu tartotok mint a nagy 6r vagy a 724-824 fendt-ek... szigorúan nem talaj művelésre valók mert azt egyszerűen nem bírják, arra vannak hogy vessenek, kaszaljanak, balazzanak, pótkocsit húzzanak! Talajon annyit tudnak mint egy 180 le-s 8120-as!
Tervezés-méretezés ahogy írtad is, csak nem úgy, ahogy érted!
Válasz Tomszi #1317. hozzászólásáraA rába azért fals példa 2018 ban, mert pl a “kerékcsapágy” akkora, hogy simán belefér a fejed. És 4 ilyen viszi le az erőt a földre, azt a 250 lovat. Ma a 250 lovas gépeknek nagyrészt a hátsó tengelye húz, és az is csak fele akkora csapágyat kapott. Szóval egyértelműen ez, sose megy tönkre. De pl ha nem bírja húzni, és folyamatosan felvátlva rugdos a bal és a jobbkerék vagy csak a bal első+ bal hátsó, na attól előbb utább leteszi a lantot a difi. Egy eaton nospin nagyon érik megfele
Válasz mtz1221 #1319. hozzászólásáraDe mondhattam volna a 8x00 John Deere-t is.
Dolgoztak hónapokig 5-6 km/h-val, de fullgázon.
Na de ha a motort úgy használod, hogy padlógáz, mondjuk 2200 f/min, és addig terheled (váltasz fel) hogy 1600-ig visszaessen a motorfordulat, akkor nagyon rövid életű lenne szerintem.
Ha meg csak 1600-ig nyomod rá a gázt, nincs benne akkora erő, hogy tudjál szántani.
Szóval nálunk ahány Rábás vagy egyéb nagygépes volt, talajon mindig fullgázon mentek. És érdekes módon nem ugyanannyit fogyasztottak szántáskor, lazítózáskor, mint könnyű kombinátorozáskor, mert az a mechanikus adagoló meg a szabályzója tette a dolgát.
És a Rábák se zabáltak sokat fajlagosan, sőt nagyon gazdaságosak voltak.
Válasz Tomszi #1317. hozzászólásáraMagnum meg a rába még 100 évre voltak tervezve.De abban biztos vagyok ha azokat is 1400-1600 fordulattal kínozták volna nehéz munkában hónapokig4-5 km/h-val,akkor felét sem mentek volna el.
Manapság meg fordított a helyzet,936-os fendt vario deutz motorral,egy birtokon kettő.Egyiket minél jobb fogyasztással vezeti egy családos ember.A másikat egy iszákosabb fáj a micsodája mindenre típus,nyomja neki ami a kipufogón kifér.Az első 4000 óra körül hajtókaros lett,a másodikba 8000 óra körül belement mikorra a dugattyúk tetejét kiégette.
Válasz mtz1221 #1315. hozzászólásáraA cikk rendben van, csak ez a motor kenésének összefüggéseivel foglalkozik, és igaza van. Egy Stribeck nevű mérnök fickó foglakozott emlékeim szerint a siklócsapágyak kenésivel, tiszta folyadéksúrlódás, ilyesmik, végülis ez az alapja.
Én még annyit tennék, hozzá, hogy egy motor élettartamát a sok indítás-leállítás is nagyban csökkenti hosszú távon, hiszen ezekben az időkben még nincs mindenhol rendes kenés. Meg a hidegindítás utáni melegítés, terhelés nélkül, vagy kis terheléssel, nem pedig beindul a motor aztán padló.
Válasz .Richard. #1310. hozzászólásáraGépészetileg azért vannak tévedések.
Az UAZ meg a ZUK difit valószínűleg nem arra tervezték, hogy egész nap egyes fokozatban erőltesd. Országúton meg sose kell normális utazósebességnél akkora vonóerőt kifejteni (persze ott is kell, mert vannak a menetellenállások, emelkedő, légellenállás.)
RÁBA traktorban difi miért nem fogazott le soha, meg egyáltalán futómű probléma miért nem volt, közel 40 év nagyüzemi használat során sem? Mert arra tervezték, és jól tervezték, meg gyártották le.
Egy fog terhelésénél nem a továbbon van a hangsúly, fogerő?
Gördülőcsapágyak méretezésénél a főbb szempontok: csapágyat terhelő erő nagysága, iránya, működési fordulatszám. A csapágyaknak az élettartama a fordulatok számában van megadva, tehát hogy pl. 18 millió fordulat. Általánosságban azonban elmondható, hogy a csapágyakat a magasabb fordulatszám jobban igénybe veszi. Megint csak a Steiger alatt lévő Rába hídra utalok vissza, 40 éves hídban gyári kerékcsapágyak vannak, és végig dolgozott! Ami csapágyat cseréltek bennük néha, az a diffiknél lévők, de azt is jobban azért, mert ha 20 év után kivetted a diffit, és kicserélted (de akkor sem azért mert a túlterheléstől lefogazott valami!!!), akkor már nem régi csapággyal raktad össze, meg azok a csapágyak azért nagyobb fordulaton mennek. De hogy ne csak a Rábát hozzam példának, 30 ezer óra felé ballagó 8900-as Magnum váltó és diffi csapágyai gyáriak, és természetesen a fogaskerekei is. Ami csapágy cserélve volt, azok a hátsó féltengelyek csapágyai, de azok is minimum 15 év után. És nem keveset szántott ez idő alatt 4 meg 5 km/h-val is.
Válasz szanberg #1302. hozzászólásáraVan olyan hogy tervezés-méretezés. A tengelyek méretezése nagyon leegyszerűsítve a tengelyt terhelő csavarónyomatéktól függ. Ha ugyanazt a teljesítményt nagyobb fordulaton viszed át, akkor a tengelyt kisebb csavarónyomaték terheli, ergo vékonyabb tengely is elég. Többek közt ezért van az, hogy haszonjárműveknél a véglehajtás, ami egy nagymértékű lassító áttétel, a hajtáslánc végén van, minél közelebb a kerékhez. Ez legtöbbször bolygómű, ami amellett hogy kompakt felépítésű, nagy lassító áttételt tud, és ha van benne 5db bolygókerék, akkor a terhelés egyszerre 5 fogaskerékpáron oszlik meg. (Ha 2 bolygómű van a véglehajtásban, mint a Rába futóműveiben a Steigernél, akkor 2x5 db fogaskerékpár.)
Természetesen minden fokozatban más lesz egy traktor vonóereje, általában a sebességgel arányosan csökken. Emlékeim szerint nem a legkisebb fokazatban lesz a legnagyobb kifejthető vonóerő, de ennek utána kéne e néznem. Ha minden jól összejön, akkor kb. úgy terveznek meg egy traktort, hogy minden fokozatban ki lehessen használni azt a vonóerőt, amit abban a fokozatban a talajon keresztül ki tud fejteni, abban lehessen is dolgozni vele.
De hiába akarsz nagyobb sebességgel menni, ha a motor nem bírja!
Te a nagy Fergusonodat nagy vonóerőigényű munkánál hogy használod (eke, grúber, lazító)? Milyen sebességgel, milyen a motor max. fordulatszáma, és ahhoz képest mennyire terheled le? Gondolom elég rendesen megfojtod, mert a JD8R kapcsán se volt elég sose a vonóerő és a sebesség.
Válasz Pilátus #1312. hozzászólásáraAdagolós gépekre igaz volt úgyértem. Ma már ha 2100-at forog egy gép, bőven elég 1900-ra beállítani a legnehezebb munkánál is. Viszont abból ne fogjál le 150-et common railnél. Amikor annó forgott 2500 az vagy 2340 et, azon lehetett fogni, az alapján tudtad h mennyi a terhelés, de a commonrail meg a vgt elveszi ezt a becslési lehetőséget. Terhelési diagramokat, %-okat, vízhőfokot, esetleg pillanatnyi fogyasztást nézve döntesz, h mit bír, de a fordulat(hagyományos váltónál) azért egy előre meghozott döntés, hogy a te elgondolásod szerint mi lesz a jó. Esetleg teljesítmény és nyomatékgörbék, fajlagos fogyasztási görbék egymásrahelyezése után, kigondolod, aztán max tolsz jobbra rajta egy kicsit a fogyasztás rovására, de a tartósságba vetett hit reményében. Vagy balra, kinek mi
Válasz csoppika #1305. hozzászólásáraaz ivánnak anno azt írta, hogy olyan sebességben bűvöljük, amelynél gázadásra füstölés nélkül emelkedjen a fordulat. amúgy,régen mikor az uaz, zuk difik le lettek fogazva erdőben, akkor is kicsi sebességben darálta le, nem az országuton 40nnél. tehát, minél tovább terheli a fogakat, annál szarabb a fogaknak. meg gondolom a csapágynak is. Ha gyorsan forog, akkor gondolom keveset időzik egy fogon, íveltnél több fogon, csapágyat meg gyorsan forgatjhatja, hogy rövid ideig legyen ugyan azon hejen.
Válasz kori01 #1306. hozzászólásáraNekem egy elismert szakember mondta,teljes fordulaton menjen a motor.Sebességet olyat választani,hogy,ha menet közbe van nehezebb rész,max. 150-et essen a fordulat.De ez a fordulatszám esés,ne legyen tartós.
Válasz Vinkó75 #1304. hozzászólásáraÉrtem akkor ezután úgy fogok menni a géppel hogy pl ha 8 vagy 9-el vígan viszi pl 1900-al mostmár felteszem 12be ott legalább csak 1200forog ki .a fele lóerőt se fogja tudni de ha így jó
7405 hozzászólás
Válasz szanberg #1351. hozzászólásáraAkkor annyi eszed csak van még hogy a csavart ki tudtad csavarni,mármint az olaj leeresztőt.
Te igazán példamutató ember vagy..........
Válasz Tomszi #1353. hozzászólásáraMondjuk túl mélyre sem ildomos lepakolni azt gondolom, azért a gyökértömeg java a felső talajszelvényben szövi át sűrűbben a földet, 40-50centire nem raknám le, huszon centi szerintem ideális mélység lehet ennek
Válasz .Szabi. #1348. hozzászólásáraA szilárd műtrágyát is valamennyire bekeveri, bejuttatja a lazító a mélyebb rétegekbe. Anno voltak lazítókkal egybeépített folyékony műtrágya kijuttatók is, pont ilyen mélyműtrágyázáshoz. A lazítókések mögött ment le egy cső, IH-n is láttam, Vibrolazon is.
Válasz .Szabi. #1348. hozzászólásáraSzerintem épen ezért kell grúberezés előtt kiszórni, az elkeveri teljes munkamélységben, így jut mindenhová.
Sávművelésnél is ahová komplexet fogok lerakni az megy a sávba alulra gyökérzónába
Válasz kori01 #1338. hozzászólásáraEgy szóval sem írtam, hogy félgázon dolgozunk, épen ezt mondom, hogy nagyon komoly értelmezési problémáid vannak, sőt más írásaiba olyanokat gondolsz hozzá ami csak a te fejedben jár.
orvosi eset
(és egyáltalán nem vagyok nagy arccal csak már marhára idegesítenek ezek a dolgok, meg az is amikor ilyeneket írsz, hogy én embereimet ugráltatom, elmondanám épen előbb cseréltem olajat a traktorba, hogy legközelebb mikor munkanap lesz csak üljön bele gépész és mehet dolgozni, ne időzzön ilyenekkel...)
Válasz .Szabi. #1348. hozzászólásáraVanak rá lazítók, különböző mélységbe tudod velük lejuttatni a kívánt mütrágyát lazítózásal egy menetben.
Válasz .Feco. #1339. hozzászólásáraA talaj alatt én azt a felületet értettem, ahol a traktor megy. Na többek közt ezért se megy át minden egy írásbeli kommunkiáción úgy ahogy kéne. :)
Kis fokozatban a nagyobb vonóerőt tudja leadni, a gyorsban meg kevesebbet.
Most én is cincáljam kicsit a mondataid? :)
"Egy gépet úgy terveznek meg “ha minden összejön” hogy legyen benne sebességfokozatot 0-40/50km/h között de nem úgy, hogy az összes sebesség fokozatban tudjon munkát is végezni."
De, minden sebességfokozatban tud munkát végezni, mert 50-nel tud szállítani, meg 40-nel is, meg 30-cal is. Csak persze ekkor kisebb vonóerőt fejt ki, mint mondjuk 8 km/h-val, de attól az még munkavégzés. De nem megy tönkre abba, hogy 50-nel szállítasz vele.
Befejeztem az offolást, mert még Radocz megsértődik rám és feljelent :) vagy esetleg a moderátor.
Sok-sok évnyi forgatás nélküli művelés esetén hogyan kerül a kiszórt P-K hatóanyag a kapás kultúrák gyökérzónájába?
Válasz Sk Laci #1346. hozzászólásáraTavaszal már csak a N megy ki ....
Válasz ZZ #1341. hozzászólásáraTárcsázás előt tedd ki. 2 sor tárcsa szépen bekeveri, lazítóval meg megszaggatod a mélyeb rétegeket. Én így csinálom, ha időben megjön a mütrágya, de csak 1 sor tárcsát szoktam neki adni lazítózás előt.
Válasz Mf-es? #1342. hozzászólásáraEn lazito utan szortam...rt.vel bekeverve...de ha a Prontom műkakis lenne akkor csak ott kapna sor mellé
Válasz Mf-es? #1342. hozzászólásáraDe jobb lenne ha a mükaki a tajba lenne forgatva, nem ? A lazító előtt kiszórva, valamennyi % biztos maradna a föld tetején, szármaradvany közt beforgatás nélkül.
Kerültem egyet a lazitóval a kukiban. 2 sor on tárcsázva. A kép szélvédőn keresztül nem adja vissza a látványosságot, de azért jó munkát végez.
Válasz ZZ #1341. hozzászólásáraLazítás előtt szórd,és utána nem piszkálnám.
Forgatás nélküliben mikor erdemes az alap mükakit kiszorni ? ?? Eddig szantas előtt kiszórtunk a 6-26-30at / kalisó és map keverékek /. A kuki tarlo 2 soron tarcsazva, majd lazitva lesz. Tél végén kiszórnám ezt a mükakit 3,5 y adagban, majd valami vakaróval meghuzni, hogy ne száradjon illetve belekeverni a mükakit. Ez jó lehet így ?
Válasz .Feco. #1339. hozzászólásáraNa erről van szó.
Válasz Tomszi #1323. hozzászólásáraInnen: “Ha minden jól összejön, akkor kb. úgy terveznek meg egy traktort, hogy minden fokozatban ki lehessen használni azt a vonóerőt, amit abban a fokozatban a talajon keresztül ki tud fejteni, abban lehessen is dolgozni vele. ”
És onnan tudom hogy nincs igazad hogy ez a mondat egyszerűen nem igaz. Egy gépet úgy terveznek meg “ha minden összejön” hogy legyen benne sebességfokozatot 0-40/50km/h között de nem úgy, hogy az összes sebesség fokozatban tudjon munkát is végezni. Van egy optimális tartomány amiben dolgozhat, kb 5-15 km/h között. Ez alatt és felett sem képes arra hogy a teljes teljesítményét leadja. Az alatta levők mászó fokoztok a nagy precizitás igénylő vagy lassú haladást igénylő feladatokhoz mint palantazas, míg a nagyobbak közúti közlekedéshez és szállításához vannak. Mellesleg a nagyobb fokozatokban már ismét megjelenik egy nagy attetelbol fakadó teljesítmény veszteség. Hiába teszel te 3 fejes ekét egy 900-as Fendtre nem fog vele 28-al szántani..
Válasz szanberg #1329. hozzászólásáraTe most döntsd már el pörgetnéd azt a motort vagy nem mert eddig azon verted magadat minek azt forgatni amikor félgázon is megy,itt meg pörgeted.csuszik a kerék vagy nem.Ebbe lassan belezavarodsz.
Válasz szanberg #1328. hozzászólásáraSzerintem te neked akkora arcod van hogy lassan a ide nem fér,nem adom el magamat egyáltalán.Szereléshez semmi közöd sincs csak az embereidet ugráltatod esetleg.
Válasz Radocz #1334. hozzászólásáraMegint kuuvanagy okosságot írtál kiskertész a robikapád kontra 10.3literes rába dízelmotor tekintetében gratulálok offtopic!!!
Válasz Radocz #1334. hozzászólásáraAz offtopikságban igazad van, meg még 1-2 dologban, meg legalább annyiban nem.
Magam részéről bocs. 
De melyik motor és milyen legjobb adat? Mert fékpadon nem egy dolgot mérnek.
A robikapamotor, a benzines, rohadtul nem úgy működik, mint a diesel motor.
Voltak érdemi válaszok, bocs.
A tiéd viszont a szokásos rébuszok.
Jól szét forgattátok a forgatás nélküli topikot.
Anno a főiskolán próbapadon vizsgáltuk a motort terhelés függvényében.
A fordulatszám olyan 2 000 körül kellett legyen, hogy a legjobb adatok jöjjenek ki.
A robi kapák is úgy működnek, hogy beállítom a fordulatot és a terhelés függvényében emeli vagy csökkenti az üzemanyagot.
Traktor esetén volt a röpsúlyos fordulatszám szabályzó, aminek az volt a dolga, hogy a beállított fordulaton üzemeljen a motor.
Érdemes megismerni a gépkönyv alapján mely típusra mi vonatkozik.
Talán ha nem a forgatás nélküli topikban beszélitek meg talán akadna egy gépész aki érdemben tudna válaszolni a különböző álláspontokra.
Válasz bandigh #1332. hozzászólásáraÉn sem azt írtam, hogy csak 3.-ban.
Egyik éven volt hogy majdnem végig csak 3.-ban tudtunk lazítani, pedig nem volt teljes mélységig letéve a 7 késes IH, viszont ahogy elhúztuk a nehézgyűrűkkel együtt, a föld meg egész jó volt utána, napraforgótarlók, silótarlók.
Válasz Tomszi #1331. hozzászólásáraItt 3-adikat csak egy földön kellett használni mindig. A legkutyább. Sok évig. Na most kb mindenhol ezután kiált. Szeretne legalábbis
De nem teheti. Azt hiszem az őszi difituning után, -ha sikerül- faragni kell egy becsületes méretű intercoolert rá, meg, kialakítani az orrára a fel/le rakható tömbsúlytartót és akkor nem lesz visszapofázáció
Válasz szanberg #1329. hozzászólására1900-2000, de mennyi lenne terhelés nélkül?
Én valahogy szántásnál meg lazításnál se azért kapcsolok vissza, mert a kerék elrúg, hanem vagy mert nem bírná a motor jobban, vagy esetleg hogy az eke ne sérüljön. Érdekes, mert ha a kerék elrúg, akkor ott meg lehet hogy a tapadáshoz nincs elég súly? Szóval ez elég összetett dolog.
Nem a Rábán volt a hangsúly, azt csak mint egyik példát hoztam fel. Tökmindegy milyen gép, abból indult el az egész diskurzus, hogy attól nem mehet tönkre (pláne egy nehéz gép) hogy az adott viszonyok között épp 4,5 vagy 3,5 km/h-val tudsz csak szántani vagy épp lazítani. Az hogy ez kinek mennyire gazdaságos vagy jó, azt most hagyjuk. De ha maradunk a Rábánál, normál esetben 4.-ben szántottunk, ha nagyon ideális volt akkor 5., de ez ritka volt. És volt olyan száraz kemény, hogy bizony vissza kellett tenni 3.-ba, mert csak úgy vitte el. Bármilyen traktort behelyettesíthetünk, mindnek van egy határa amit el lehet érni.
Válasz szanberg #1329. hozzászólásáraAzért 10,3 Litert nem kell félteni, bár a kottásabbik az igaz h csak 8,1-es
Válasz Tomszi #1314. hozzászólásáraKézigáz feltol aztán 1900-2000körül duruzsol a gép, de ha nem bírnánk 7-el húzni akkor sekélyebbre venném vagy nem is húznám.
kori mindig mindent másképpen értelmez, nem azt írtam, hogy alapjáraton kell dolgozni, sőt azt, hogy minnél kisebb a fordulat annál nagyobb a terhelése a hajtásláncnak, a motort pörgetni kell, hogy a váltónak is legyen fordulata de van az a kis sebesség ahol már nem lehet dolgozni, mert egyébként amúgy is kevesebbet tud a gép mint felkapcsolva. Ez furcsának tűnhet, de ha 9-10-ben viszi a nehézvakarót a gép de keményen be van terhelve és majdnem slippel is, akkor 8-ba vissza kapcsolva folyamatosan kaparni fog és egyáltalán nem fogja jobban vinni a serszámot, sőt sokkal rugalmatlanbbul, nem itt fog elsímulni a gép hanem a magasabb fokozatában amikor a sebesség, forgatónyomaték vonóerő tapadás lendület minden összepászol.
Nem vagyok jártas rábás, de szerintem ott sem 3-ban húz a legjobban, igaz a rába motor más műfaj azt nem lehet úgy terhelni mint ahogy mi dolgozunk a géppel most pl, mert akkor hamar ko van neki....
Válasz kori01 #1303. hozzászólásáraTe azért eladod napról napra magad mint komoly szerelő közben fogalmad sincsen arról amit beszélsz de még azt sem fogtad fel mi mit írtunk mert az ellenkezőjét szajkózod.
Az a baj ahol nulla az input oldal ott az outputból sem lesz 100...
Válasz kori01 #1306. hozzászólására Úgy használd ahogy neked megfelel ! Itt nem csak az áttételek-méretek-pacik,leginkább az adott kategória,mire és milyen intenzitással használod. Az intelligens mai jól megválasztott vasak,előbb szólnak,mint azt a kezelő érezné. A régi vasaknál, ez is fajta függő. A vissza terhelt fordulat megbízhatóan ment...és némi tartalékkal rendelkezett ilyenkor a motor. A 8100-es próbára 1600-ról is felhozta magát ...még a nyuszi ott beremegett és megdöglött. Na itt a mai gépek már "ütik" a kezelő fejét.
A régi őzikék leterhelve dolgoztak 1800-1900-as fordulat környékén a leg jobban. Ott szépen átment a motor "fütyülősre"...alatta nyögött...felette üvöltött,a semmibe. A mai vasak hajtásláncok az más téma tény. Erre jó példa egy vario. Told neki....had menjen.
Na szerintem ha egy Traki attól megy hogy eggyel vagy kettővel visszább kapcsolják adott helyzetben azt megette a febe.
Válasz Tomszi #1324. hozzászólásáraVolt rábánk difi zár nélküli nagy csalódás volt ahol taknyosodott a föld teteje megállt pattogott is.pedig 5fejet vitt.
Válasz bandigh #1321. hozzászólásáraNem fals példa, hanem más. Annyiban valóban más a felépítés, hogy a kerékcsapágy elég közel van a kerék felfekvési pontjához, pontosan nemtudom mennyire. Míg egy tengelycsonkos, kerékagyas kialakítású gépnél (mint az mtz is) a féltengelycsapágyak és a kerék felfekvési pontja (ahol a talajjal érintkezik) között elég nagy távolság van, ami feszíti a féltengelyt és az azt megtámasztó csapágyat (erő x kar), ikerkerék esetén még nagyobb. De nyilván így lehet megcsinálni azt hogy könnyen állítható legyen a nyomtáv.
A diffizár nélküliség miatt való igaz, hogy ha a Rába sokat megy "lediferálva" akkor nagyon hamar megeszi a differenciálmű bolygókerekek perselyét és tengelyét, mivel azok nem arra vannak csinálva, hogy egész nap lediferáljon. Ez akkor áll elő ha nagy sárban barázdában szántanak vele. Na de megint oda kanyarodhatunk vissza, hogy a Steigert igazából az ún. szárazművelésre találták ki amerikában, és itt nálunk is arra volt igazán való: tárcsázni, lazítózni, kombinátorizni, simítózni, gruberezni, szántani pedig tarlón (tarlón pedig sárban nem lehet), és ilyenkor diffizár se kell.
Én láttam a New Holland T8000 és az MX Magnum vontatási vizsgálatáról a beszámolót, amit Gödöllőn csináltak, asszem a Mezőgazdasági Technikában volt. Meglepően nagyobb volt az MX Magnum vonóereje minden fokozatban, pedig a 2 gép szinte ugyanaz, csak a Magnumnak nagyobb az első tengely terhelése, mivel előbbre van a motor. Ha jól emlékszem ugyanolyan motorteljesítményű gépet vizsgáltak, egyformán súlyozva, egyforma gumikkal. Tehát ezeknél a traktoroknál azért már jelentős szerepe van az első hajtásnak, persze nem annyira, mint egy derékcsuklósnál, vagy a Dutránál.
Válasz .Feco. #1322. hozzászólásáraElőször is azt te nem tudhatod hogy én hogy értem, mert csak azt látod amit leírtam, annál meg vannak terjedelmi korlátok. Mint ahogy én sem tudhatom hogy te hogy értesz ezt vagy azt.
Olyat ellenben nem írtam hogy 0,5 km/h-nál a maximális vonóerő leadására képesek. Sőt, pont azt írtam, hogy általában nem a legkisebb sebességen van a max. vonóerő.
Olyat sem írtam hogy minden gépet mindenfajta szélsőséges körülményre terveznek.
Válasz Tomszi #1314. hozzászólásáraÍgy van, van olyan hogy tervezés-méretezés! És ennek a lényege hogy az adott gépet a majdani várható terheleshez igazítják! Pl traktor esetében jellemzően a 5-15 km/h közötti munkavégzéshez, mert egy traktor jellemzően ebben a sebesség tartományban dolgozik. Van benne kisebb haladási sebesség is, sok gép tudja a 0.3-0.5 km/h-t is de nem cél hogy ezen a sebességen le tudja adni a teljes teljesítményét mert egyrészt nem nagyon van olyan munka ami ezt igényelne másrészt nem nagyon van olyan gép ami ténylegesen dolgozna így. Eleve nem cél hogy egy gépet minden körülményre felkészítsenek!
Ha így terveznek egy csomó ponton fölöslegesen vastag vagy erős anyagokat kellene használni ami anyagilag nem érdeke a gyártónak.
Nézz meg egy 200 lóerős dózert hogy ott milyen lehajtasok, milyen tengelyek vannak és nézz meg egy 200 lóerős traktort! Eleve ezért készülnek az Európában nagyon népszerű 200-250 lóerős de kistestu tartotok mint a nagy 6r vagy a 724-824 fendt-ek... szigorúan nem talaj művelésre valók mert azt egyszerűen nem bírják, arra vannak hogy vessenek, kaszaljanak, balazzanak, pótkocsit húzzanak! Talajon annyit tudnak mint egy 180 le-s 8120-as!
Tervezés-méretezés ahogy írtad is, csak nem úgy, ahogy érted!
Válasz Tomszi #1317. hozzászólásáraA rába azért fals példa 2018 ban, mert pl a “kerékcsapágy” akkora, hogy simán belefér a fejed. És 4 ilyen viszi le az erőt a földre, azt a 250 lovat. Ma a 250 lovas gépeknek nagyrészt a hátsó tengelye húz, és az is csak fele akkora csapágyat kapott. Szóval egyértelműen ez, sose megy tönkre. De pl ha nem bírja húzni, és folyamatosan felvátlva rugdos a bal és a jobbkerék vagy csak a bal első+ bal hátsó, na attól előbb utább leteszi a lantot a difi. Egy eaton nospin nagyon érik megfele
Válasz mtz1221 #1319. hozzászólásáraDe mondhattam volna a 8x00 John Deere-t is.
Dolgoztak hónapokig 5-6 km/h-val, de fullgázon.
Na de ha a motort úgy használod, hogy padlógáz, mondjuk 2200 f/min, és addig terheled (váltasz fel) hogy 1600-ig visszaessen a motorfordulat, akkor nagyon rövid életű lenne szerintem.
Ha meg csak 1600-ig nyomod rá a gázt, nincs benne akkora erő, hogy tudjál szántani.
Szóval nálunk ahány Rábás vagy egyéb nagygépes volt, talajon mindig fullgázon mentek. És érdekes módon nem ugyanannyit fogyasztottak szántáskor, lazítózáskor, mint könnyű kombinátorozáskor, mert az a mechanikus adagoló meg a szabályzója tette a dolgát.
És a Rábák se zabáltak sokat fajlagosan, sőt nagyon gazdaságosak voltak.
Válasz Tomszi #1317. hozzászólásáraMagnum meg a rába még 100 évre voltak tervezve.
De abban biztos vagyok ha azokat is 1400-1600 fordulattal kínozták volna nehéz munkában hónapokig4-5 km/h-val,akkor felét sem mentek volna el.
Manapság meg fordított a helyzet,936-os fendt vario deutz motorral,egy birtokon kettő.Egyiket minél jobb fogyasztással vezeti egy családos ember.A másikat egy iszákosabb fáj a micsodája mindenre típus,nyomja neki ami a kipufogón kifér.Az első 4000 óra körül hajtókaros lett,a másodikba 8000 óra körül belement mikorra a dugattyúk tetejét kiégette.
Válasz mtz1221 #1315. hozzászólásáraA cikk rendben van, csak ez a motor kenésének összefüggéseivel foglalkozik, és igaza van. Egy Stribeck nevű mérnök fickó foglakozott emlékeim szerint a siklócsapágyak kenésivel, tiszta folyadéksúrlódás, ilyesmik, végülis ez az alapja.
Én még annyit tennék, hozzá, hogy egy motor élettartamát a sok indítás-leállítás is nagyban csökkenti hosszú távon, hiszen ezekben az időkben még nincs mindenhol rendes kenés. Meg a hidegindítás utáni melegítés, terhelés nélkül, vagy kis terheléssel, nem pedig beindul a motor aztán padló.
Válasz .Richard. #1310. hozzászólásáraGépészetileg azért vannak tévedések.
Az UAZ meg a ZUK difit valószínűleg nem arra tervezték, hogy egész nap egyes fokozatban erőltesd. Országúton meg sose kell normális utazósebességnél akkora vonóerőt kifejteni (persze ott is kell, mert vannak a menetellenállások, emelkedő, légellenállás.)
RÁBA traktorban difi miért nem fogazott le soha, meg egyáltalán futómű probléma miért nem volt, közel 40 év nagyüzemi használat során sem? Mert arra tervezték, és jól tervezték, meg gyártották le.
Egy fog terhelésénél nem a továbbon van a hangsúly, fogerő?
Gördülőcsapágyak méretezésénél a főbb szempontok: csapágyat terhelő erő nagysága, iránya, működési fordulatszám. A csapágyaknak az élettartama a fordulatok számában van megadva, tehát hogy pl. 18 millió fordulat. Általánosságban azonban elmondható, hogy a csapágyakat a magasabb fordulatszám jobban igénybe veszi. Megint csak a Steiger alatt lévő Rába hídra utalok vissza, 40 éves hídban gyári kerékcsapágyak vannak, és végig dolgozott! Ami csapágyat cseréltek bennük néha, az a diffiknél lévők, de azt is jobban azért, mert ha 20 év után kivetted a diffit, és kicserélted (de akkor sem azért mert a túlterheléstől lefogazott valami!!!), akkor már nem régi csapággyal raktad össze, meg azok a csapágyak azért nagyobb fordulaton mennek. De hogy ne csak a Rábát hozzam példának, 30 ezer óra felé ballagó 8900-as Magnum váltó és diffi csapágyai gyáriak, és természetesen a fogaskerekei is. Ami csapágy cserélve volt, azok a hátsó féltengelyek csapágyai, de azok is minimum 15 év után. És nem keveset szántott ez idő alatt 4 meg 5 km/h-val is.
Válasz Mf-es? #1308. hozzászólásáraEz is igaz
https://totalcar.hu/magazin/technika/2012/05/15/a_nyomatek_ol_nem_a_fordulat/ Amúgy bandigh-nak van igaza.Akik birtokon lopják a naftát,és vissza váltanak 1-2 fokozatot hogy bírja félgázon is húzni a gépet(nap végén így több nafta marad a tankban),azoknak a gépével sokkal több váltó és difi probléma van.
Válasz szanberg #1302. hozzászólásáraVan olyan hogy tervezés-méretezés. A tengelyek méretezése nagyon leegyszerűsítve a tengelyt terhelő csavarónyomatéktól függ. Ha ugyanazt a teljesítményt nagyobb fordulaton viszed át, akkor a tengelyt kisebb csavarónyomaték terheli, ergo vékonyabb tengely is elég. Többek közt ezért van az, hogy haszonjárműveknél a véglehajtás, ami egy nagymértékű lassító áttétel, a hajtáslánc végén van, minél közelebb a kerékhez. Ez legtöbbször bolygómű, ami amellett hogy kompakt felépítésű, nagy lassító áttételt tud, és ha van benne 5db bolygókerék, akkor a terhelés egyszerre 5 fogaskerékpáron oszlik meg. (Ha 2 bolygómű van a véglehajtásban, mint a Rába futóműveiben a Steigernél, akkor 2x5 db fogaskerékpár.)
Természetesen minden fokozatban más lesz egy traktor vonóereje, általában a sebességgel arányosan csökken. Emlékeim szerint nem a legkisebb fokazatban lesz a legnagyobb kifejthető vonóerő, de ennek utána kéne e néznem. Ha minden jól összejön, akkor kb. úgy terveznek meg egy traktort, hogy minden fokozatban ki lehessen használni azt a vonóerőt, amit abban a fokozatban a talajon keresztül ki tud fejteni, abban lehessen is dolgozni vele.
De hiába akarsz nagyobb sebességgel menni, ha a motor nem bírja!
Te a nagy Fergusonodat nagy vonóerőigényű munkánál hogy használod (eke, grúber, lazító)? Milyen sebességgel, milyen a motor max. fordulatszáma, és ahhoz képest mennyire terheled le? Gondolom elég rendesen megfojtod, mert a JD8R kapcsán se volt elég sose a vonóerő és a sebesség.
Válasz Pilátus #1312. hozzászólásáraAdagolós gépekre igaz volt úgyértem. Ma már ha 2100-at forog egy gép, bőven elég 1900-ra beállítani a legnehezebb munkánál is. Viszont abból ne fogjál le 150-et common railnél. Amikor annó forgott 2500 az vagy 2340 et, azon lehetett fogni, az alapján tudtad h mennyi a terhelés, de a commonrail meg a vgt elveszi ezt a becslési lehetőséget. Terhelési diagramokat, %-okat, vízhőfokot, esetleg pillanatnyi fogyasztást nézve döntesz, h mit bír, de a fordulat(hagyományos váltónál) azért egy előre meghozott döntés, hogy a te elgondolásod szerint mi lesz a jó. Esetleg teljesítmény és nyomatékgörbék, fajlagos fogyasztási görbék egymásrahelyezése után, kigondolod, aztán max tolsz jobbra rajta egy kicsit a fogyasztás rovására, de a tartósságba vetett hit reményében. Vagy balra, kinek mi
Válasz bandigh #1309. hozzászólásáraAkkor most még egyszer:"most akkor hogy kell"??
Válasz .Richard. #1310. hozzászólásáraly
Válasz csoppika #1305. hozzászólásáraaz ivánnak anno azt írta, hogy olyan sebességben bűvöljük, amelynél gázadásra füstölés nélkül emelkedjen a fordulat. amúgy,régen mikor az uaz, zuk difik le lettek fogazva erdőben, akkor is kicsi sebességben darálta le, nem az országuton 40nnél. tehát, minél tovább terheli a fogakat, annál szarabb a fogaknak. meg gondolom a csapágynak is. Ha gyorsan forog, akkor gondolom keveset időzik egy fogon, íveltnél több fogon, csapágyat meg gyorsan forgatjhatja, hogy rövid ideig legyen ugyan azon hejen.
Válasz Mf-es? #1308. hozzászólásáraA 2000-es évekig teljesen igaza volt
Válasz kori01 #1306. hozzászólásáraNekem egy elismert szakember mondta,teljes fordulaton menjen a motor.Sebességet olyat választani,hogy,ha menet közbe van nehezebb rész,max. 150-et essen a fordulat.De ez a fordulatszám esés,ne legyen tartós.
Válasz csoppika #1305. hozzászólásáraAz más,de pl lazításnál menjél már nagy sebességben kis fordulattal,az a tudomány
Válasz Vinkó75 #1304. hozzászólásáraÉrtem akkor ezután úgy fogok menni a géppel hogy pl ha 8 vagy 9-el vígan viszi pl 1900-al mostmár felteszem 12be ott legalább csak 1200forog ki .a fele lóerőt se fogja tudni de ha így jó