Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD395.26 FtCHF439.37 FtGBP495.29 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Mi napraforgó után direkbe vetettünk prontoval. Tökéletes, nedves magágy, szép felszín. Sajnos a dűlőket meghúzattam tigerrel. Ki is száradtak. Vetettünk Avatarral is, durván belelövi a magot. Ott is nedves a mag körül a föld. Ahol nem műveltünk talajt, ott kb 30cm mélyre tudunk pálcát lazán lenyomni, ahol a tiger ment 20-25cm mélyen, ott 50-90cm mélyre. Ahol taposott, ott zéro. 40-50 Ak agyag.
Amit Feco mond teljesen igaz, el kell jutni erre a szintre. Rendszerben kell gondolkozni.
Válasz .Feco. #1181. hozzászólásáraNagy gond a magasabb, kb 20 centis tarló? Úgy látom, hogy a magas tarló tovább a felszínen marad későbbiekben is, és így jobban "árnyékol". A szecskázás az tökéletes volt.
Szept 1-én így nézett ki gubberezésnél, 1 sor rövidtárcsa után.
Válasz szanberg #1196. hozzászólásáraNem jól írtam...nem egy darabban. Hanem "táblánként"-i műveletek.
1 tárcsa
A másik 2 tárcsa...stb.
Így ment a próba.
Mivel úgy indult hogy egy sima vetőgép fogja vetni. Ezért volt mi elő volt dolgozva. És volt mi alig. Na itt már jól látszott ezeknek a gépeknek az előnye.
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólására
Ez mind túl sok munka amit leírsz.
Szója tarlóban nem is puha állapotban elhúztam a Cultust megfelelő mélységben és ment rá másnap a CO6-os, ollyan a pálya amilyennek lennie kell kevesebb mint 20 liter naftából és ami fontosabb, hogy műtrágya szórással együtt, össz. munkában kb. fél órát töltöttünk egy hektáron ha leosztom, úgy hogy kifogástalan a meló.
(napraforgó pályán kellett még egy vetés elé rövidtárcsa mert az görcsös volt, a szóják után nem nagyon)
Válasz Sk Laci #1187. hozzászólásáraTetszik a gép alapból, viszonylag alacsony,és jó tankolni. De mint tapasztaltuk jobban igényelte a talaj előkészítést. Így akkor már egy sima JD vetőgép is elboldogul. Van itt egy 15 hektáros darab...Vader gépsorral megdolgozva-vetve. Kelés előtt még felül kezelik az árva kelést. Prontó után ilyen nincs...akár hogy néztem. Itt a lényeg a csökkentet menetszámon volt. Ha ki kell nyalnom a talajt,akkor maradhat a Lajta is. Szombaton vetettük és nedvesben van a mag a prontó után. 1 hónapja volt csapadék utoljára. A soronkénti visszatömörítés tökéletes. És az egyenletes mélység tartás. ez a Rapidnál már igen csak kérdéses. Egész délután méregettem a talajt. Használható..csak kell neki még egy menet a vetés elé,ezt tapasztaltuk. És egyenes pálya.
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólásáraPronto volt nálunk demozni, pont ugyanazt tudja mint rövid tárcsa után a D9-es. Repceben próbáltuk, egy táblában. Idén Spirit volt hát egy mese utána a repce kelés.
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólásáraEbben a száraz körülményekben én inkáb a Rapidra bízom a vetést. Sokkal nehezebb mint a Prontó. Ha minden jól megy csütörtökön hozám ér a Rapid vetőgép.
Szeptember 29. volt már nálam, a nehéz kötött talajon elvetete a korai búzát. Szép a Rapid munkája, nekem nagyon tetszik, nem hagy fent magot.
Válasz bandigh #1185. hozzászólásáraAmit tapasztaltam.
Pronto: Jobban kezeli a csökkentet menetszámot.
Az íveltebb lapok jobban takarítanak,és hoznak fel nedveset,mi most nem is baj.
A tárcsát rögtön vissza zárja a hengerrel,majd abba vet a soronkénti talajkövetéssel-mélységtartással.Ebből következve a magra rá is tömörít,soronként A magtakaró végzi az utómunkát itt is.
Rapid: A lapok inkább ide oda kevernek.
a simító próbál enyhíteni a talajon. De így is hevenyészett a talaj,na ebbe kell vetnie a csoroszlyáknak, mi nem tudja úgy lekövetni a talajt..mint a prontó. (volt olyan mikor a vader csoroszlya 40-50cm-ert is megállt és szórta helyenként a föld tetejére,majd ismét forgott és dolgozott tovább. A kerekek ilyenkor már sokat nem tudnak tenni,a magtakaró is csak keverte a fent lévő magokat De így egyenletlen a mélység, és van a föld tetején is mag. Jó szerszám...csak egy művelt jelen esetben kellet volna elé. Még a prontó ezt simán kezelte. gyakorlatilag az volt a cél. Melyik szerszám birkózik meg jobban a különbözően művelt talajokkal. Az elmunkáltban mindegy,egy Lajta is jól dolgozik a maga módján. Ahogy csökkent a menetszám úgy jött fel a Prontó.
Műveletek.
1 Tárcsa
2 Tárcsa.
1 régi Pöttinger vakaró (na ez kinézet valami ocsmányan 20cm mélyen,mint egy habos torta teteje....a prontó itt bizonyított a legjobban)
2 Unia Rt....itt a Lajta is nagyot villantott volna.
Összességében a Prontó jobbnak tűnik. Nekem ez a meglátásom.
Válasz Vinkó75 #1184. hozzászólásáraRapidot úgy reklàmozzák h kőbányában tesztelték. Ami nem is baj, mert kb ugyanaz most is az igénybevétel. Itt nem kell gondolkodni h nedvesben van-e. Csont száraz minden.
Válasz mtz1221 #1179. hozzászólásáraA forgatás nélküli darabba...a Metal Wolf tárcsa elsőre belemászott tengelyig a szója tarlóba. A forgatásosba kellett két tárcsa. Ment rá az őszi majd a prontó. Olyan mint az asztal egyenletes a magágy...és a mag mélysége, Szombaton vetettük. Ma már van 2mm gyököcske. A nagyüzem mellettem. Egy vakaró...két rövid tárcsa,kompaktor. Majd JD vet. És megy rá a henger,és meredek a mag helyzete. Eppen ott táncol a nedvesen. És nem a nedvesbe,nem jön eső a csíra megérzi. Tehát egy tárcsába elvetek. Ez már költséghatékony. Egyébkét az egy tárcsásba a prontó direktbe is nyomhatta volna. Mivel az új lapok 18cm-ert tudnak. 3 méteres prontó és 3 méteres rapid tornázik itt. A látottak tapasztaltak alapján dől el az irány. Mivel a cimbora költekezne jövőre.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraEbbe ha jól emlékszem szintén gabonát akarsz. Ha van a környéken Prontó. Akkor szórd meg..csinált egy vetőszántást. Többit a prontó frissen elintézi. A vader rapid nekem nem jött be. A srác itt keccsöl egy darabba....ebből nem lesz bolt. Ha lehet akkor prontó.
Válasz mtz1221 #1179. hozzászólásáraNyilván ennek az előnye a lépéstakarékosság, kevesebb üzemanyag felhasználás, aztán ami nekem a leg fontosabb, hogy nagyon haladós tud lenni megfelelő gépkapcsolattal és a munkaszervezésnél csak az időzítés amire figyelni kell, de valami sokkal lazábban kivitelezhető nekünk így, többé nem akarok havi 400 órát dolgozni mint eddig a tizenév alatt folyamatosan.
Viszont van hozzá kishíjján minden amivel ezt gyakorolni tudom JÓL!
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraBár törekszünk arra, hogy a kombájn aratáskor alacsony tarlót hagyjon és apróra szecskázzon meg egyenletesen tarítsen mindenféle szármaradványt nyílván vannak olyan esetek amikor ez nem sikerül. De ezt fel kell ismerni, és javítani. Mondjuk egy 7 t-s búzának a szalmája nem szokott gond lenni, de mindjárt megmutatom, hogy nézett ki néhány éve amikor egy 11 t/ha-os megdőlt állományt nem tudtunk megfelelően aratni, és oda repcét kellett vetni, emiatt elég kevés időnk volt bontogatni a szalmát.
Válasz mtz1221 #1179. hozzászólásáraAzt, hogy 15 éve miért kezdtük el, már leírtam számtalanszor. De ez nem változtat a tényen, hogy ma már semmiképp nem térnék vissza a szántásra, mert semmilyen kézzel fogható előnyét nem látom, csak számtalan olyan hátrányt és kompromisszumot amit eszem ágában sincs felvállani.
De másik oldalról ha valakinek egyszerűen nincsennek eszközei hozzá akkor nem fog menni, ezt be kell látni. Nem arról szól a forgatásnélküli meg talajvédő termelés, hogy nem csinálunk semmit, mert hosszú út vezet odáig, hogy az is működjön. A mostani eszközeink meg a mostani talajállapotaink mellett igenis ha nem tudok jó minőségű munkát végezni akkor inkább nem csinálok semmit, mert az is jobb, mint egy rossz talajmunka, de ehhez az is kell, hogy a föld olyan álapotban legyen, hogy akkor is tudjak vetni ha nem csináltam semmit és legyen olyan vetőgépem amivel ezt meg tudom valósítani.
ZZ nincs ebben a helyzetben, ezért is mondjuk neki többen is, hogy ne erőltesse mert csak elveszi a kedvét tőle, és kudarcra van itélve.
Válasz szanberg #1177. hozzászólásáraÉn meg úgy gondolom te meg feco(meg a többiek sem) sem ennétek az ideget a kötelező mindennek klappoló forgatás nélkülivel ha 20/25 liter naftából vígan elszántanátok.Csak elfelejtitek ide leírni.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraEzt a földet aratás után nem is tárcsáztad? Leírom mert enyém sem lett jól aprítva.
Nekem a 7-8,5t közötti árpák búzák ledőltek a sok eső végett, voltak részek ahol a kalászt sem tudtuk leszedni. Aratás után kb2 hét múlva lettek Rtárcsázva vagy sekélyen gruberezve, augusztus 15körül totális, aug. végén száraz földet 30cm grubereztem, szept. 5 körül volt eső utána prontóval elvetettem a repcét és jó kelésem van, nem okozott problémát az a kevés szármaradvány ami még megmaradt. Gondolom takarónak meghagytad de ez indulásnak nem jó.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraEnnek sincsen semmi értelme, inkább szántottad volna el minden nélkül!
A 15q meg nem sok egy tárcsának, amikor métere 1 tonna akkor kezdődik a nehéz.
Itt a búzánál a kombájn is baj volt mert abszolút semmit nem ér a szecskázás utána, szerintem az állókések fel sem voltak állítva, mert mintha csak szétszórta volna a szalmát, nem pedig apróra szecskázta...
Mennek itt a nagy szavak és ideológiák, trendivé vállt a forgatás nélküliség de ezt kuuva nehéz megoldani normális száraprítós kombájn és ehhez való munkagépek híjján, az az igazság.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraMeg ne haragudj,semmi közöm is az egészhez.De miért erőlteted a szántás nélkülit ha nincs technológiád hozzá ?? Ami munkákat lentebb lesoroltál hogy csinálni szeretnél,és még akkor is kérdéses a tavaszi magágy készítés a rossz zúzás miatt,dupla naftába fog kerülni mint a szántásos.Igaz a földjeidet nem ismerem,de nálunk mikor röges akkor megy a búza is 2/3X tárcsázottba és kész.A végeredmény nem ezen múlik.
Válasz .Szabi. #1172. hozzászólásáraItt kb 100-110 körül fog dolgozni évente max az LD, talán nem koptatja el annyira, hogy kapaszárat kelljen cserélni az elkövetkező 10 évben.
Próbáltad már, hogy mennyi a max mélység ezzel a kapával?
Válasz Pilátus #1167. hozzászólásáraÉn, az itt olvasottak, eddigi tapasztalatok és a rendelkezésre álló szerszámok alapján. A kis 3 késes Helti megvan már vagy 10éve. Szeretnék egy Cultiplowt de használtan nem találni, újat meg egyelőre nem volt lehetőségünk venni.
Szomszéd buza után búzája. Tudom vhogy igy kéne kinézni egy vetésnek. Szalmát lehorta, totál gyomírtás,valami horsh vakaroval meghuzta, majd horsh vető gép... de 5-25 cm közt megál a talajszonda....nem megy lejjebb
Válasz Hús Futár #1168. hozzászólására Az is közelebb visz a megoldáshoz, ha egy-egy opciót kizárhatunk.
Így akkor tavaszinak marad a napraforgó, esetleg újra kukorica.
Újra megnéztem a fotót a kukorica tarlódról, rengeteg a szártömeg, ennek eldolgozásához kellene egy grúber vagy egy olyan latító, ami jobban forgat, mint a Jympa, ha sikerül eldolgozni és belevetni, akkor is komoly pentozán hatás lesz a sok bomló szár miatt, így kell mindenképp plusz nitrogén és/vagy szárbontó baci
Válasz ZZ #1163. hozzászólásáraezek a lazítók nem igazán erre valók, inkább szántásos rendszerek mélyítésére. A mélyben tudnak emelni a talajon, de ha nem a legideálisabb időben végzed, akkor a felső réteg nem lesz kellően aprózódott! egy Simba (vagy fralaz) vagy egy Agrisem teljesen más munkát végez! Ahogyan az olasz Gaspardo-jellegű lazítók is. A teljes talajszelvénye belül ugyanolyan inteznzív a munkájuk...
Válasz ZZ #1162. hozzászólásáraitt pontosan a volnával van a baj. nem "volna" kellene, hanem "úgy" kellene... minden technológiai hiba visszaüt, azt szoktuk mondani hogy a következő szezon a kombájn hátuljánál kezdődik. ha már nem lett felaprítva és egyenletesen terítve akkor jobb, ha leviszed mert így leginkább kárt okoz ott, ahol van... mostanra el kellett volna már bomlania, de ez jövő nyáig sem fog elbomlani, emiatt viszont akadályozza a talajmunkát, akadályozni fogja a vetést, a kelést, a növényvédelmet, a tápanyagpótlást, mindent...
per pillanat úgy gondolom, hogy ha felvesed az ekét és átforgatod az egészet nem leszel hátrébb, sőt!
mellette a kukorica tarló már igen kemény volt meg ott sok szármaradvány maradt de majd elbomlik, tavaly még több szármaradvány volt és 70q át adott a búza :D
Válasz .Feco. #1160. hozzászólásáraIgazad van. De az se jobb mint itt mas, hogy szalmát eladja, most szánt vödör méretű rogoket, majd 3-4 soron vereti gyürüshengerrel és kombinatorral
Válasz ZZ #1156. hozzászólásáranem akarom elvenni a kedved, de kb. elég sikertelen kisérletnek nézel elébe... ebből küzdelmes vetés és heterogén kelés lesz... értékeld át a gépparkot és a talajművelési rendszert. ez így kívűlről nagyon nem jó indulásnak néz ki. inkább térj át a forgatásnálkülire 1-2 év múlva jól, mint kezd el hamarabb és kudarc legyen a vége!
amikor iylen összehúzgált csomókban van a tetején a szalma az nem kívánatos talajtakarás, hanem technológiai probléma, amit ráadásul nincs mivel kezelned sem...
Ez a lazító alaklamatlan erre...
Válasz ZZ #1157. hozzászólásáratalajtípus függő is, vannak csernozjom földjeink, réti agyag, szíkes, és homokos területek is, így tájegysgég függő miylen növények kerülnek bele. van a vetésszerkezetben kb. 30% kukorica, 25% őszi kalászos, 20% repce, 15% napraforgó, ehhez pedig a maradék 10%-ban van züldborsó, csenege kukorica, cukorrépa, valamennyi vetőmag, pl. olajretek, meg van lucerna de azt állókultúraként nem számolom bele a vetésforgó %-os részébe... a lényeg hogy kukorica után szinte mindig tavaszi növény jön, vagy napraforgó, vagy újra kukorica, vagy valami az alternatív kosárból attól függően hogy milyen területről van szó... kb a kukoricaföldek harmadára újra kukorica kerül, de nem jellemző hogy 2-nél többször visszakerüljön önmaga után.
7405 hozzászólás
Válasz VMisi #1202. hozzászólásáraJó hát ez így nem rossz, de amit lentebb láttunk az nem ilyen szalmatömeggel rendelkezett.
Ez így teljesen jó lesz.
Válasz Becő #1203. hozzászólásáraAvatart vettetek vagy demógép volt?
Mi napraforgó után direkbe vetettünk prontoval. Tökéletes, nedves magágy, szép felszín. Sajnos a dűlőket meghúzattam tigerrel. Ki is száradtak. Vetettünk Avatarral is, durván belelövi a magot. Ott is nedves a mag körül a föld. Ahol nem műveltünk talajt, ott kb 30cm mélyre tudunk pálcát lazán lenyomni, ahol a tiger ment 20-25cm mélyen, ott 50-90cm mélyre. Ahol taposott, ott zéro. 40-50 Ak agyag.
Amit Feco mond teljesen igaz, el kell jutni erre a szintre. Rendszerben kell gondolkozni.
Válasz .Feco. #1181. hozzászólásáraNagy gond a magasabb, kb 20 centis tarló? Úgy látom, hogy a magas tarló tovább a felszínen marad későbbiekben is, és így jobban "árnyékol". A szecskázás az tökéletes volt.
Szept 1-én így nézett ki gubberezésnél, 1 sor rövidtárcsa után.
Válasz szanberg #1200. hozzászólásárahorcsh tulajnak a kisérleti pályálya,amerika ukrajna ,oroszország felhasználási ,értékesitési célpontok kisérleti üzeme.Potom 150km-re a cég központától:de hol ,és jogosan lehet bemutatni ezt,
Bűszke német,bajor gazdánál,ép-hogy 50ha-on,dehogy..........
Válasz Feri #1199. hozzászólásáraEzt már lehet méretgazdaságosságnak nevezni
Válasz szanberg #1197. hozzászólásáraSzemélyesen jártam,ebben a gazdaságban!Horcsh-Claas-JD. megalomámia.Cseh t.sz.cs. 70db Zetor+mindenki:4000ha-on megvalósul a képen láthatóakon.Magyar parasztokklal,javarészt tszcs-s
vezérekkel végigjártam,megnéztem,tátogattam,hazajöttem......
Válasz szanberg #1196. hozzászólásáraNem jól írtam...nem egy darabban. Hanem "táblánként"-i műveletek.
1 tárcsa
A másik 2 tárcsa...stb.
Így ment a próba.
Mivel úgy indult hogy egy sima vetőgép fogja vetni. Ezért volt mi elő volt dolgozva. És volt mi alig. Na itt már jól látszott ezeknek a gépeknek az előnye.
Ez itt a komoly munka:
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólására
Ez mind túl sok munka amit leírsz.
Szója tarlóban nem is puha állapotban elhúztam a Cultust megfelelő mélységben és ment rá másnap a CO6-os, ollyan a pálya amilyennek lennie kell kevesebb mint 20 liter naftából és ami fontosabb, hogy műtrágya szórással együtt, össz. munkában kb. fél órát töltöttünk egy hektáron ha leosztom, úgy hogy kifogástalan a meló.
(napraforgó pályán kellett még egy vetés elé rövidtárcsa mert az görcsös volt, a szóják után nem nagyon)
Válasz Sk Laci #1187. hozzászólásáraTetszik a gép alapból, viszonylag alacsony,és jó tankolni. De mint tapasztaltuk jobban igényelte a talaj előkészítést. Így akkor már egy sima JD vetőgép is elboldogul. Van itt egy 15 hektáros darab...Vader gépsorral megdolgozva-vetve. Kelés előtt még felül kezelik az árva kelést. Prontó után ilyen nincs...akár hogy néztem. Itt a lényeg a csökkentet menetszámon volt. Ha ki kell nyalnom a talajt,akkor maradhat a Lajta is. Szombaton vetettük és nedvesben van a mag a prontó után. 1 hónapja volt csapadék utoljára. A soronkénti visszatömörítés tökéletes. És az egyenletes mélység tartás. ez a Rapidnál már igen csak kérdéses. Egész délután méregettem a talajt. Használható..csak kell neki még egy menet a vetés elé,ezt tapasztaltuk. És egyenes pálya.
Válasz Drisa #1188. hozzászólásáraA Spirit kialakítása inkább hasonlít a Prontóra mint a rapidra.
Válasz Dns8 #1189. hozzászólásáraErről nem tudok sokat.
Válasz .Feco. #1181. hozzászólásáraMilyen tipusú a zúzó és milyen késekel van szerelve /Y, kalapács/?
Használ-e valaki NARDI közép mély lazítót? Esetleg kinek mi a véleménye róla?
Válasz Dns8 #1189. hozzászólására
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólásáraTume cultipack+ nova combi nagyon jól vet idén (is).Arról esetleg valami negatív tapasztalatod van e?
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólásáraPronto volt nálunk demozni, pont ugyanazt tudja mint rövid tárcsa után a D9-es. Repceben próbáltuk, egy táblában. Idén Spirit volt hát egy mese utána a repce kelés.
Válasz Vinkó75 #1186. hozzászólásáraEbben a száraz körülményekben én inkáb a Rapidra bízom a vetést. Sokkal nehezebb mint a Prontó. Ha minden jól megy csütörtökön hozám ér a Rapid vetőgép.
Szeptember 29. volt már nálam, a nehéz kötött talajon elvetete a korai búzát. Szép a Rapid munkája, nekem nagyon tetszik, nem hagy fent magot.
Válasz bandigh #1185. hozzászólásáraAmit tapasztaltam.
Pronto: Jobban kezeli a csökkentet menetszámot.
Az íveltebb lapok jobban takarítanak,és hoznak fel nedveset,mi most nem is baj.
A tárcsát rögtön vissza zárja a hengerrel,majd abba vet a soronkénti talajkövetéssel-mélységtartással.Ebből következve a magra rá is tömörít,soronként A magtakaró végzi az utómunkát itt is.
Rapid: A lapok inkább ide oda kevernek.
a simító próbál enyhíteni a talajon. De így is hevenyészett a talaj,na ebbe kell vetnie a csoroszlyáknak, mi nem tudja úgy lekövetni a talajt..mint a prontó. (volt olyan mikor a vader csoroszlya 40-50cm-ert is megállt és szórta helyenként a föld tetejére,majd ismét forgott és dolgozott tovább. A kerekek ilyenkor már sokat nem tudnak tenni,a magtakaró is csak keverte a fent lévő magokat De így egyenletlen a mélység, és van a föld tetején is mag. Jó szerszám...csak egy művelt jelen esetben kellet volna elé. Még a prontó ezt simán kezelte. gyakorlatilag az volt a cél. Melyik szerszám birkózik meg jobban a különbözően művelt talajokkal. Az elmunkáltban mindegy,egy Lajta is jól dolgozik a maga módján. Ahogy csökkent a menetszám úgy jött fel a Prontó.
Műveletek.
1 Tárcsa
2 Tárcsa.
1 régi Pöttinger vakaró (na ez kinézet valami ocsmányan 20cm mélyen,mint egy habos torta teteje....a prontó itt bizonyított a legjobban)
2 Unia Rt....itt a Lajta is nagyot villantott volna.
Összességében a Prontó jobbnak tűnik. Nekem ez a meglátásom.
Válasz Vinkó75 #1184. hozzászólásáraRapidot úgy reklàmozzák h kőbányában tesztelték. Ami nem is baj, mert kb ugyanaz most is az igénybevétel. Itt nem kell gondolkodni h nedvesben van-e. Csont száraz minden.
Válasz mtz1221 #1179. hozzászólásáraA forgatás nélküli darabba...a Metal Wolf tárcsa elsőre belemászott tengelyig a szója tarlóba. A forgatásosba kellett két tárcsa. Ment rá az őszi majd a prontó. Olyan mint az asztal egyenletes a magágy...és a mag mélysége, Szombaton vetettük. Ma már van 2mm gyököcske. A nagyüzem mellettem. Egy vakaró...két rövid tárcsa,kompaktor. Majd JD vet. És megy rá a henger,és meredek a mag helyzete. Eppen ott táncol a nedvesen. És nem a nedvesbe,nem jön eső a csíra megérzi. Tehát egy tárcsába elvetek. Ez már költséghatékony. Egyébkét az egy tárcsásba a prontó direktbe is nyomhatta volna. Mivel az új lapok 18cm-ert tudnak. 3 méteres prontó és 3 méteres rapid tornázik itt. A látottak tapasztaltak alapján dől el az irány. Mivel a cimbora költekezne jövőre.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraEbbe ha jól emlékszem szintén gabonát akarsz. Ha van a környéken Prontó. Akkor szórd meg..csinált egy vetőszántást. Többit a prontó frissen elintézi. A vader rapid nekem nem jött be. A srác itt keccsöl egy darabba....ebből nem lesz bolt. Ha lehet akkor prontó.
Válasz mtz1221 #1179. hozzászólásáraNyilván ennek az előnye a lépéstakarékosság, kevesebb üzemanyag felhasználás, aztán ami nekem a leg fontosabb, hogy nagyon haladós tud lenni megfelelő gépkapcsolattal és a munkaszervezésnél csak az időzítés amire figyelni kell, de valami sokkal lazábban kivitelezhető nekünk így, többé nem akarok havi 400 órát dolgozni mint eddig a tizenév alatt folyamatosan.
Viszont van hozzá kishíjján minden amivel ezt gyakorolni tudom JÓL!
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraBár törekszünk arra, hogy a kombájn aratáskor alacsony tarlót hagyjon és apróra szecskázzon meg egyenletesen tarítsen mindenféle szármaradványt nyílván vannak olyan esetek amikor ez nem sikerül. De ezt fel kell ismerni, és javítani. Mondjuk egy 7 t-s búzának a szalmája nem szokott gond lenni, de mindjárt megmutatom, hogy nézett ki néhány éve amikor egy 11 t/ha-os megdőlt állományt nem tudtunk megfelelően aratni, és oda repcét kellett vetni, emiatt elég kevés időnk volt bontogatni a szalmát.
Ez egyetlen talajművelés, két menet, 2 nap...
Válasz mtz1221 #1179. hozzászólásáraAzt, hogy 15 éve miért kezdtük el, már leírtam számtalanszor. De ez nem változtat a tényen, hogy ma már semmiképp nem térnék vissza a szántásra, mert semmilyen kézzel fogható előnyét nem látom, csak számtalan olyan hátrányt és kompromisszumot amit eszem ágában sincs felvállani.
De másik oldalról ha valakinek egyszerűen nincsennek eszközei hozzá akkor nem fog menni, ezt be kell látni. Nem arról szól a forgatásnélküli meg talajvédő termelés, hogy nem csinálunk semmit, mert hosszú út vezet odáig, hogy az is működjön. A mostani eszközeink meg a mostani talajállapotaink mellett igenis ha nem tudok jó minőségű munkát végezni akkor inkább nem csinálok semmit, mert az is jobb, mint egy rossz talajmunka, de ehhez az is kell, hogy a föld olyan álapotban legyen, hogy akkor is tudjak vetni ha nem csináltam semmit és legyen olyan vetőgépem amivel ezt meg tudom valósítani.
ZZ nincs ebben a helyzetben, ezért is mondjuk neki többen is, hogy ne erőltesse mert csak elveszi a kedvét tőle, és kudarcra van itélve.
Válasz szanberg #1177. hozzászólásáraÉn meg úgy gondolom te meg feco(meg a többiek sem) sem ennétek az ideget a kötelező mindennek klappoló forgatás nélkülivel ha 20/25 liter naftából vígan elszántanátok.Csak elfelejtitek ide leírni.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraEzt a földet aratás után nem is tárcsáztad? Leírom mert enyém sem lett jól aprítva.
Nekem a 7-8,5t közötti árpák búzák ledőltek a sok eső végett, voltak részek ahol a kalászt sem tudtuk leszedni. Aratás után kb2 hét múlva lettek Rtárcsázva vagy sekélyen gruberezve, augusztus 15körül totális, aug. végén száraz földet 30cm grubereztem, szept. 5 körül volt eső utána prontóval elvetettem a repcét és jó kelésem van, nem okozott problémát az a kevés szármaradvány ami még megmaradt. Gondolom takarónak meghagytad de ez indulásnak nem jó.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraEnnek sincsen semmi értelme, inkább szántottad volna el minden nélkül!
A 15q meg nem sok egy tárcsának, amikor métere 1 tonna akkor kezdődik a nehéz.
Itt a búzánál a kombájn is baj volt mert abszolút semmit nem ér a szecskázás utána, szerintem az állókések fel sem voltak állítva, mert mintha csak szétszórta volna a szalmát, nem pedig apróra szecskázta...
Mennek itt a nagy szavak és ideológiák, trendivé vállt a forgatás nélküliség de ezt kuuva nehéz megoldani normális száraprítós kombájn és ehhez való munkagépek híjján, az az igazság.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraMeg ne haragudj,semmi közöm is az egészhez.De miért erőlteted a szántás nélkülit ha nincs technológiád hozzá ?? Ami munkákat lentebb lesoroltál hogy csinálni szeretnél,és még akkor is kérdéses a tavaszi magágy készítés a rossz zúzás miatt,dupla naftába fog kerülni mint a szántásos.Igaz a földjeidet nem ismerem,de nálunk mikor röges akkor megy a búza is 2/3X tárcsázottba és kész.A végeredmény nem ezen múlik.
Akkor már itt rosszul indult. 7 t buzaszalma. Hiába 15q a tárcsa, ha nincs normálisan apritva, teritve....
Válasz .Szabi. #1172. hozzászólásáraItt kb 100-110 körül fog dolgozni évente max az LD, talán nem koptatja el annyira, hogy kapaszárat kelljen cserélni az elkövetkező 10 évben.
Próbáltad már, hogy mennyi a max mélység ezzel a kapával?
Válasz Pilátus #1167. hozzászólásáraÉn, az itt olvasottak, eddigi tapasztalatok és a rendelkezésre álló szerszámok alapján. A kis 3 késes Helti megvan már vagy 10éve. Szeretnék egy Cultiplowt de használtan nem találni, újat meg egyelőre nem volt lehetőségünk venni.
Válasz Peti 8310 #1151. hozzászólásáraKb 160-170
Válasz Z3Z #1170. hozzászólásáraMert a szèp a divat.
Szomszéd buza után búzája. Tudom vhogy igy kéne kinézni egy vetésnek. Szalmát lehorta, totál gyomírtás,valami horsh vakaroval meghuzta, majd horsh vető gép... de 5-25 cm közt megál a talajszonda....nem megy lejjebb
Válasz Hús Futár #1168. hozzászólására Az is közelebb visz a megoldáshoz, ha egy-egy opciót kizárhatunk.
Így akkor tavaszinak marad a napraforgó, esetleg újra kukorica.
Újra megnéztem a fotót a kukorica tarlódról, rengeteg a szártömeg, ennek eldolgozásához kellene egy grúber vagy egy olyan latító, ami jobban forgat, mint a Jympa, ha sikerül eldolgozni és belevetni, akkor is komoly pentozán hatás lesz a sok bomló szár miatt, így kell mindenképp plusz nitrogén és/vagy szárbontó baci
Válasz Sz_Pisti #1155. hozzászólásáraFelénk a szója egyenlő az öngyilkosággal és azt onnan tudom hogy szomszéd faluban lakom .
Válasz Peti 8310 #1124. hozzászólásáraNem is olyan egyszerű ez! Kitalálta ki?
Miért éppen Helti és nem teljesen más?
Válasz ZZ #1163. hozzászólásáraezek a lazítók nem igazán erre valók, inkább szántásos rendszerek mélyítésére. A mélyben tudnak emelni a talajon, de ha nem a legideálisabb időben végzed, akkor a felső réteg nem lesz kellően aprózódott! egy Simba (vagy fralaz) vagy egy Agrisem teljesen más munkát végez! Ahogyan az olasz Gaspardo-jellegű lazítók is. A teljes talajszelvénye belül ugyanolyan inteznzív a munkájuk...
Válasz ZZ #1162. hozzászólásáraitt pontosan a volnával van a baj. nem "volna" kellene, hanem "úgy" kellene... minden technológiai hiba visszaüt, azt szoktuk mondani hogy a következő szezon a kombájn hátuljánál kezdődik. ha már nem lett felaprítva és egyenletesen terítve akkor jobb, ha leviszed mert így leginkább kárt okoz ott, ahol van... mostanra el kellett volna már bomlania, de ez jövő nyáig sem fog elbomlani, emiatt viszont akadályozza a talajmunkát, akadályozni fogja a vetést, a kelést, a növényvédelmet, a tápanyagpótlást, mindent...
per pillanat úgy gondolom, hogy ha felvesed az ekét és átforgatod az egészet nem leszel hátrébb, sőt!
Válasz ZZ #1156. hozzászólásáranekem ilyen lett, nyáron volt lazítva aratás után majd tegnap tárcsáztam sekélyen.
mellette a kukorica tarló már igen kemény volt meg ott sok szármaradvány maradt de majd elbomlik, tavaly még több szármaradvány volt és 70q át adott a búza :D
Lazítóval mi a gond? Gyári jympa, a gyári henger lett gyürüsre cserélve
Ha a szalma rendesen aprítva, terítve lett volna akkor picit jobb képet mutatna a törtěnet
Válasz .Feco. #1160. hozzászólásáraIgazad van. De az se jobb mint itt mas, hogy szalmát eladja, most szánt vödör méretű rogoket, majd 3-4 soron vereti gyürüshengerrel és kombinatorral
Válasz ZZ #1156. hozzászólásáranem akarom elvenni a kedved, de kb. elég sikertelen kisérletnek nézel elébe... ebből küzdelmes vetés és heterogén kelés lesz... értékeld át a gépparkot és a talajművelési rendszert. ez így kívűlről nagyon nem jó indulásnak néz ki. inkább térj át a forgatásnálkülire 1-2 év múlva jól, mint kezd el hamarabb és kudarc legyen a vége!
amikor iylen összehúzgált csomókban van a tetején a szalma az nem kívánatos talajtakarás, hanem technológiai probléma, amit ráadásul nincs mivel kezelned sem...
Ez a lazító alaklamatlan erre...
Válasz ZZ #1157. hozzászólásáratalajtípus függő is, vannak csernozjom földjeink, réti agyag, szíkes, és homokos területek is, így tájegysgég függő miylen növények kerülnek bele. van a vetésszerkezetben kb. 30% kukorica, 25% őszi kalászos, 20% repce, 15% napraforgó, ehhez pedig a maradék 10%-ban van züldborsó, csenege kukorica, cukorrépa, valamennyi vetőmag, pl. olajretek, meg van lucerna de azt állókultúraként nem számolom bele a vetésforgó %-os részébe... a lényeg hogy kukorica után szinte mindig tavaszi növény jön, vagy napraforgó, vagy újra kukorica, vagy valami az alternatív kosárból attól függően hogy milyen területről van szó... kb a kukoricaföldek harmadára újra kukorica kerül, de nem jellemző hogy 2-nél többször visszakerüljön önmaga után.
Válasz ZZ #1156. hozzászólásáraSzia, mennyi a kések közti távolság?
Mivel húzod (Lóerő)?
Köszi
Válasz .Feco. #1141. hozzászólásáraIrsz egy nálad lévö vetés forgot?
Búza után búza. Jó szalmás a teteje.. kapna mappot, kalit... és vetni direktvetövel