Hirdetés
Fórum
Erdőgazdálkodás, szakirányítás
Létrehozta: Quercus erdész , 2020-11-09 06:16:13
Kedvencekhez
Segítség
Cikkajánló
A pályázatok buktatói; vezetőváltás az Agrárkamaránál; elképesztő aszály
Az Agroinform.hu heti hírösszefoglalója.
1138 hozzászólás
Sziasztok!
Egy közel 1,5 ha-os területet szeretnénk venni. Összesen 3 hrsz.-on van az egész. Ebből 2 hrsz. Legelő, illetve legelő és gazdasági épület, ami a valóságban be van ültetve akáccal és szerintem az erdészethez sincs bejelentve (kb. 7-10 éves lehet, homok talaj)
A kérdésem a következő:
Mivel szeretnénk megtartani az erdőt, milyen procedúrával jár az engedélyeztetés? Van-e értelme bele vágni az engedélyeztetésbe, mennyire figyelik az egészet stb. Nyilván ha megveszük a területet, annak tudatában tesszük, hogy nem az van a valóságban ami a szerződésben szerepel. Mennyire rizikós?
Sziasztok!
Van valaki a csoportban, aki az erdőművelő/gazdálkodó okjt elvégezte?
Lenne pár kérdésem hozzá, a tananyaggal kapcsolatban
Megnyílt a lehetőség az osztatlan közös tulajdonok megosztására. Bár még sok a sötét folt, mert például a törvény módosítását nem követte a végrehajtási rendelet módosítása, de ettől függetlenül érdemes idejében lépni.
Ha valakinek van ilyen szándéka keressen.
quercuserdesz@freemail.hu
06-20-2528350
https://quercus.blog.hu/2021/06/05/torvenymodositasok
Válasz D. Csaba(Quercus) #533. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz BélaNB #532. hozzászólásáraAz éger sarjról felújítható. Akár tuskósarjról is.
Ezt az erdészeti hatóság talajvédelmi, mezővédő, part-, és töltésvédelem, illetve felnyíló erdő esetén korlátozhatja.
Sziasztok.
Vagy mi a véleményetek, ha az ember nem akar a felújítással foglalkozni, érdemesebb csak szálalni? Köszönöm.
Szeretnék írni egy erdőterv módosítási kérelmet egy kis égeresre és érdekelne, hogy az égert lehet sarjról nevelni? Mert akkor megpróbálnám azt írni erdősítési módnak, talán az a legolcsóbb és legkönnyebb.
Erdőtörvény újabb módosítás
2021. évi LX. törvény egyes agrártárgyú törvények módosításáról
(részletek)
11. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
76. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet közül a
a) 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti vadföld területét,
b) 13. § (1) bekezdés i) pontja szerinti erdészeti kutatóhely területét,
c) a fél hektárt meghaladó nagyságú 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti terméketlen területet,
d) az erdőrészlethez nem csatlakozó területet,
e) az erdőrészlettel az erdőrészlet kerületének felénél kisebb részben érintkező területet,
f) az 1 hektár területnagyságot meghaladó és átlagos szélességét tekintve 30 méternél szélesebb nagyságú egyéb részletet
az erdőgazdálkodónak a tulajdonos hozzájárulásával tett bejelentésére kivezeti az Adattárból, ha az erdőgazdálkodó nyilatkozata alapján a terület erdőgazdálkodási célt már nem szolgál."
77. § Az Evt. 72. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1b) Az (1a) bekezdés szerinti erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a tevékenység elvégzésének bejelentését követő 15 napon belül elvégzett műszaki átvétele után 45 napon belül felszabadítja."
78. § Az Evt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Erdészeti szakirányító alkalmazásának minősül
a) ha az erdőgazdálkodó - jogi személy esetén törvényes képviselője, vagy személyesen közreműködő tagja - jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolással "érvényes" szakirányítói státuszban szerepel az erdészeti szakirányítói névjegyzékben,
b) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolással "érvényes" szakirányítói státuszban szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet munkaviszony keretében történő alkalmazása,
c) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben "érvényes" szakirányítói státuszban szereplő erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása,
d) az őstermelők családi gazdasága erdőgazdálkodásában a tag személyes közreműködése, amennyiben a tag az erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolással "érvényes" szakirányítói státuszban szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: alkalmazott szakirányító]."
79. § Az Evt. 105. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Bírság kiszabására, illetve a 72. § (1a) bekezdés szerinti erdőfelújítási biztosíték nyújtásának előírására irányuló eljárásban, ha a döntésre az erdő állapotának vizsgálata és értékelése alapján kerül sor, és ezért az erdészeti hatóság a bizonyítási eljárás részeként helyszíni szemlét tart, a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt képviselő jogosult erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti hatóság lehetőséget biztosít."
80. § Az Evt. 51. § (2) bekezdés c) pontjában a "felnyitott erdő" szövegrész helyébe a "felnyitott erdő vagy talajvédelmi rendeltetésű erdő" szöveg lép.
(Az erdőgazdálkodással kapcsolatban a jogszabály számos ponton módosítja még a következőket is.)
16. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
...
20. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása
...
23. Záró rendelkezések
142. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 4. § a) pontja, a 33. §, a 90. § c)-e) pontja 2021. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az 59. §, a 133-134. §, a 136-141. § és az 1. melléklet 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.
(4) A 4. § b) pontja, a 92. § és a 112. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 135. § 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
(6) A 106. § b) pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 46. § 2026. január 1-jén lép hatályba.
https://quercus.blog.hu/
Válasz Nskype #524. hozzászólásáraKöszönöm a kiegészítést! Ez a 170 cm +/- is lehet, azaz 3,4 méter. Sűrűn járok át egy kis csatorna feletti átereszen, frissen festett karók mutatják, hogy a 6 m-es út nem a helyén van, még törés is van az útban, pedig a térképen egyenes.Az eltérés kb.
szintén 6 m.Egy másik ponton 1 éve verték le a karót, most a szomszéd erdőtelepítésekor eltűnt a karó, de legalább a telepítés a helyére került. Barikádot kellett csináljak tuskókból, hogy ne rajtam át közlekedjenek, és beültettem dugványokkal a kritikus részt.
Állomány alatti második éves tölgy újulatról van szó. A levert gyertyán sarjtól tartok,hogy megfojtja majd a tölgyet. Glifóval nem merem lefújni,mert az szerintem mindent vinne.
Válasz csontii #523. hozzászólásáraHelló,, lontrelnel kell a viasz a tölgy levélre, különben bajos, ilyenkor tavasszal mikor a gyertyán már megindult de a tölgy még nem akkor kiseérleteztem glifoval, nekem sikerült, igaz kis területen, milyen idős? Esetleg lumax, ha még fiatalok
Válasz csontii #523. hozzászólásáraMennyi idős a gyertyán? Mennyi idős a tölgy? Aszály esetén nagy a kockázat,ha nem állomány alatt szórod,a tölgy nem hajt újra.
Nébih eseti engedély nem olcsó,amugy meg ha kiderül,a gatyád fizetheted.
Szóval állomány alatt ha nem tudod,és telibe szórod,van kockázat,ha a tölgy nem bír újra hajtani.
Kicsit bonyolódni fog az erők megosztása, ha jól látom. A megosztásnál nem csak az aranykorona értéket kell figyelembe venni, hanem a fatérfogatot is. Hogy hogyan, az majd gondolom benne lesz a Vhr-ben.
De örömhír, hogy az erdőgazdálkodásra jogosult szakirányító vállalkozások már az NFA-hoz tartozó állami erdőkre is köthetnek haszonbérleti,illetve integrációs szerződést.
Üdv. Quercus
Válasz Amatőr2018. #521. hozzászólásáraKülterületen 170cm a hibahatár.... :)
Kollégák lontrel 300-al van valakinek tapasztalata? Tölgy közül szeretném a gyertyánt vissza szorítani vele.
Válasz Amatőr2018. #521. hozzászólásáraHa ez nem szándékos volt,akkor semmi...ráadásul most,mikor rendeleti kormányzással hetente magukra irogatják az erdőtörvényt,földtörvényt és rendeleteit...
A nyilvántartás pontossága? :D
Amikor az erdőfelügyelő a törvény szerint két tizedes pontosságot követel gps koordinátában és a valóságban,aztán ő is és a többi hivatal is kézi játék készülékekkel ellenőrzi le ugyanezeket a koordinátákat,akkor nincs miről beszélni.
Válasz csontii #518. hozzászólásáraValóban lebutítottnak tűnik az új MEPAR térkép, de mégis a valóságos állapotot tükrözi. Erdőknél még az árnyékhatás is problémát okoz a légi felvételeken.Segítség lehet még a támogatható, és nem támogatható területek adatai, és ezek jelölése is.
A szomszédom akácosa is belenyúlik egy sorral az én szántómba, ennyivel kevesebb a szántó területem támogatása évek óta.Ez is Natúra 2000 terület.A földhivatali nyílvántartást itt el kell felejteni.
Egyébként is tele van hibával! Ügyintéző szerint 70 %-ban hibás, eltér a valóságtól!Ezért olyan titkosak.Vannak megengedett hibahatárok, de azok nem ilyen mértékűek! Egy lakóteleknél például +/- 20 cm, amibe az oldal határra épült ház hőszigetelése még bele is kellene férjen!
Mepar-ban 3 % a megengedett hibahatár, ha jól tudom.
Válasz uff #519. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz csontii #518. hozzászólásáratámogatási felületen tudod jelölni a helyrajzi vonalakat úgy már látszik minden, meparon csak nagyjából mutatja
Sziasztok!
NATURA2000 erdőkre szeretném beadni a támogatási igényemet. Ezen a lebutított Mepáron nem igazán megy. Azt látom,hogy egy blokkban több helyrajzi szám is lehet,de azt nem mutatja,ha esetleg egy erdőrész átnyúlik egy másik blokkba vagy helyrajzi számba. Ki hogyan szokta ezt le ellenőrizni?
Megint módosítanak egy jó pár törvényt.
A ÖCSG tag végezhet szakirányítást a családi gazdaságban akkor is ha nem ő az erdőgazdálkodó, de kiemelt jogosult szakirányítóként van nyilvántartva, érvényes státuszban, anélkül, hogy vállalkozó lenne.
A Nemzeti földalapba tartozó erdőket erdőgazdálkodói haszonbérletbe, illetve integrációba lehet venni. Tehát ilyen szerződést már erdőgazdálkodásra jogosult szakirányító vállalkozás is köthet,ha ez átmegy.
Ha egy haszonbérleti szerződés úgy jön létre, hogy valaki elfogadóval, előhaszonbérleti jogával élve lép be a szerződésbe, mint bérlő, akkor ő már 6 hónap elteltével kezdeményezheti a bérleti díj módosítását, függetlenül a szerződés időtartamától.
Az osztatlan megszüntetése után ha önálló ingatlan kerül kialakításra, akkor ha azon van haszonbérlet, a tulajdonos felmondhatja a haszonbérleti szerződést, ha
"a) a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg nyilatkozik, hogy a földet a szerződés megszűnésével saját maga, közeli hozzátartozója, saját maga vagy közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet vagy olyan családi
mezőgazdasági társaság, amelyben tag kívánja használni, és
b) a 74. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával létrejött haszonbérleti szerződést nem írta alá, de annak hatálya az ott meghatározottak szerint kiterjedt rá.”
Lesz új ingatlannyilvántartási törvény is.
Szép jó estét.
Szabolcs megyében nem maradt valakinek akác csemete. Ültetnék, de ki fogunk fogyni. 1000 db körül kellene kb vagy kevesebb
Köszönöm
06 hetven 327 harminchat 98
Válasz Adam91 #514. hozzászólásáraAttól függ, hogy milyen erdő, szabad rendelkezésű, vagy erdőtervezett, hány tulajdonosa van, akar-é ezek közül valaki gazdálkodni.
Üdv ! Érdeklődöm, tulajdonunkba került 3 ha erdő, ami osztatlanban van. Mit tudok én ezzel kezdeni ? Haszonbér nincs rajta.
Köszönöm előre is !
Válasz D. Csaba(Quercus) #510. hozzászólásáraÉn is így látom, az a mentalitás ami ott megy, az csak a prospektusokban van, ami az EU-s közjóléti projektek anyaga.
Hogy lehet az, hogy nem követeli meg egy állami cég a nála dolgozóktól, a neki bedolgozóktól csak a minimális munkavédelmi előírásokat?? ( végzettség, felszerelés, józanság pl. ) Az elszámolásokról nem is beszélve...az egy külön fejezet.
Válasz D. Csaba(Quercus) #510. hozzászólásáraTalán ezért nem kaptam választ a túlvágás bejelentésemre a mai napig, két éve történt, hogy a favágó nem látta a fától az erdő szélét, és határát!A felügyelő vizsgálta az ügyet a helyszínen, majd pár hónappal később felmondott a munkahelyén. Azóta semmi hír túlvágás ügyben.A hatóságok felé kitérő választ adtak a nyomozás során, így nem lett bűncselekmény az ügy, és kevesebb lett a bűncselekmény is!
Válasz D. Csaba(Quercus) #510. hozzászólásáraKöszönöm! Ma megyek az erdészethez a regisztráció miatt. Úgyhogy hamarosan egy hülyével több a szakmában.????
Válasz rongyos #509. hozzászólásáraNagyon sokáig dolgoztam az állami erdészeteknek, a nemzeti parkoknak. Ami ezeknél folyik, az a szakma szégyene.
Válasz Matyi50 #508. hozzászólásáraIgen...sajnos nincs számonkérve az EUTR..és ez óriási hiányossága a hatóságoknak, efelett szemethúnyni gyakorlatilag az, hogy odalöki koncként a szakmát a ricardóknak. Bár nálunk sokat javult a helyzet.
Ami a végzettséget illeti. Én személy szerint a saját erdőmben termelek és annak feldolgozott termékét adom el, s azért csinálom meg a papírokat, hogy ne adjam meg az örömöt azoknak a seggfejeknek, akik fel akarnak nyomni bármilyen hatóságnál ( telepi fűrészgépeket és hasítókat csak így lehet használni ) , hogy végzettségem sincs...A másik, meg azért, hogy ha ne adj Isten történik valami, tudjam enyhíteni a szankciót. Harmadrészt meg előnyben vagyok azzal szemben, ha munkát vállalok akinek nincs..De a legnagyobb baj az, hogy az állami erdészetben állami beleegyezéssel működhetnek papucsos, basaballsapkát, félhülye hordák...akik irni olvasni se tudnak...mellesleg meg szétlopják a közvagyont..mert az állam által fizetett erdész b.szik kimenni mengnézni őket...( tiszteletem a kivételnek )
Válasz rongyos #507. hozzászólásáraAz aki szolgáltat,erdőt kezel,annak kell... erdőgazdálkodó Ollós Piroska is lehet,szakirányító meg intézi a papírjait és szakirányít.Onnantól a sajátodban ugy vágod szét magad,ahogy akarod...ha nem jól csinálod,azt meg a szakirányítónak kell felügyelni..a munkavédelmi hatóságot ,és az erdészeti hatóságot nem érdekli ha a sajátodban makkansz meg,csak szakszerüen legyen elvégezve. Bár az Ebsz sokmindent előírna...de mi lenne ha legalább minden ilyen szolgáltató brigádban be is tartanák...
Látod az Eutr sincs számonkérve a szórt köbmétereket hirdető nikolaszkán meg rodrigón .. legelőször azt kéne ...
Válasz kiadav #504. hozzászólásáraerdészeti szakmunkás, vagy fakitermelő papír kell....de tényleg az a jó, ha a sajátodban dolgozol.
Válasz Matyi50 #505. hozzászólásáraOk. Kössz!
Válasz kiadav #504. hozzászólásáraA sajátodban szakirányító kell,anélkül be sem jegyeznek erdőgazdálkodónak,gondolom nincs ilyen végzettséged.Egyéb a sajátodba nem kell,azért persze mindenképp jo a motorfűrész kezelő-fakitermelő végzettség,fafajismeret,technológiai ismeretek. Anélkül nem ajánlatos belekezdeni,vagy egy olyat hivni magad mellé,aki már látott ilyesmit,dolgozott benne. Viszont akkor tudod,hogy a sajátod csinálod,és normálisan van elvégezve a munka. A végzettséghez annyi,hogy rengeteg brigádban kolompáréknak még balta sem való a kezébe ,mégis dolgoznak évek óta akár állami erdészeteknek is,amelyiknek meg van a papírja,az is át lett rugdosva a vizsgán,tornacipő,sisak sehol sok helyen,az már nagy tudásúnak számít,aki talán az ostorfát megismeri. Nincs ember már ilyenre sajnos.
Válasz kiadav #503. hozzászólásáraRánézésre nagy kérdés, h a fa mennyisége fedezheti-e a tisztítás munkadíját? Amúgy milyen papírok kellenek a fűrészkezelőin kívül, h saját 1/1 tulajdonú erdőben ezt a munkát elvégezzem?
Válasz Matyi50 #502. hozzászólására6 éves tuskósarj. Nem foglalkozott vele az előző tulaj, egy nagy dzsungelharccal kell nyitni. 6-10cm-es törzsátmérőjű sarjakkal van rogyásig tele. Fatömeget becsülni sem merem. Az erdőtervben 4m3/ha éves növekmény van írva, ha jól emlékszem.
Válasz kiadav #501. hozzászólásáraErdőgazdálkodó őstermelőként tudsz eladni.
Ennek a formáját viszont nem tudom hogy kell bizonylatozni idéntől...nyugta,vagy értékesítési jegy..jó kérdés..pláne ha ÖCSG leszel.
A tüzifa nem nagy buli most,ha csak nem magadnak termeled saját célra. Oszlop az fog kelleni mindig,meg a karámfa..most a nagy lovas divat miatt.Bérmunka sokat elvisz. Milyen korú az erdő?
Üdv!
Beruháztam egy akácosba. Kb 4ha. Elolvasva a hozzászólásaitokat, úgy tűnik nem valami nagy buli. Bérmunkával lehet ezt 0-ás haszon felett üzemeltetni? Oszlopot őstermelőként tudok eladni?
Válasz Amatőr2018. #499. hozzászólásáranagyon orülünk neki, hajrá!
Válasz rongyos #491. hozzászólásáraAz okfejtésetek jó helyen jár, csak a határidő már elmult! 1 év volt, és volt aki gondoskodjon az idő múlásáról, nem is egy.A szakirányító felelőssége nem mult még el, ami 3év, ha jól értelmezem. Már csak pár hónap van erre is.Írtam a megadott címre, még nem kaptam választ. Nagyon köszönöm, Őt kerestem!Nagy segítség részemre, hogy lezárhassam az ügyet véglegesen. Sajnos ilyen világban élünk!
Holnap oltakozok! 1. szuri!
Válasz Matyi50 #492. hozzászólásáraNagyon sajnálom, hogy félre értettél!Fáradt lehetsz a sok munkától?21 év alatt én is sokat dolgoztam ezzel az erdővel, én ültettem, ápoltam a sajátomat mint munkanélküli, saját magamat foglalkoztattam a legnehezebb időkben, és ezt is finanszírozni kellett, és két kiskorú gyereket is fel kellett nevelnem. Ez a valóság, meg a szélhámos erdőmérnök!
A favágóról nem is beszélve!
Válasz rongyos #496. hozzászólására
ennyi! és pont! aki másképp gondolja az bekaphatja!
Válasz Matyi50 #492. hozzászólásáraIgazad van!!! Mi nem így csináljuk! Hanem úgy, hogy beleteszünk milliókat erdőbe, gépekbe, telephelyekbe. Aztán az elejétől a végéig végigvisszük a folyamatokat tulajdonosi szemlélettel. A favágástól, az értékesítésig, ha hatósági eljárásokon és pereken át.
Én is így csinálom, főiskolai végzettséggel egy rakat agrár bizonyítvánnyal, most vén fejjel még beiratkoztam okj fakitermelő tanfolyamra is...de ez mind tőke amit beleteszünk, és nem csak sakkozunk, hanem embereket alkalmazunk, akik egzisztenciája-főleg leszakadó térségekben, és társadalmi viszonyokban - tőlünk függ! Rohadt nagy kockázatot vállalunk a klímaváltozáson át az erdőtörvény módosításáig....szóval ez van...és nincs erőnk már utólag azon agyalni, ha valaki nem volt elég körültekintő...elfáradtunk már a válaszadásra, van elég bajunk..gondolom a kollégák megerősítenek ebben. Nem pusztán favágók vagyunk egy sztereotípia alapján!
Válasz Amatőr2018. #470. hozzászólásáraMár mindent tudsz!! Erdőd,földed eladtad.Nem vagy erdőgazdálkodó akkor mire akarod felhasználni az infoformációkat,talán vállalkozó lettél a szakmában,és azért szeretnél tájékozódni,hiányzó gyakorlatot pótolni.Tanulni soha sem késő,közel van
Ásotthalom,Szeged,levelező tanfolyam,szakkönyvek beszerzése stb.
Válasz Matyi50 #492. hozzászólásáraHa már leírtad, hogy nem így csináljátok, leírhattad volna , hogyan csináljátok?
Válasz csontii #490. hozzászólásáraNagyon bölcseket írogatsz!Ha valami konkrét dologgal állnál elő, lehet, hogy hasznosabb lenne!
Igaz a részleteket nem ismerheted, pedig a lényeg abban van. Ezek szerint nem is vagy rá kíváncsi!
Én ezt is megértem.Például hozam adatokat, árakat, felmérési módszereket, stb. is írhattál volna!
Majd legközelebb sikerülni fog!
Válasz Amatőr2018. #489. hozzászólására"Önök nem így csinálják talán?"
NEM! De az ilyen cinikus keresztkérdéses ,minősítgető,általánosító kétélű odaszólogatással nem mész semmire!
Örülök, hogy nem vagyok már erdőgazdálkodó!
Válasz D. Csaba(Quercus) #483. hozzászólásáraSemmi köze a kellékszavatossághoz....ez inkább a Laesio enormis. Fel tűnő értékaránytalanság, illetve a felén túli sérelem. a PTk.ban így:
Feltűnő értékkülönbség
A szolgáltatások értékegyensúlyának védelmére, a kirívó értékaránytalanság megakadályozására a felén túli sérelem (laesio enormis) kerüljön elfogadásra: a sérelmet szenvedő fél akkor támadhatná meg a szerződést, ha a másik féltől – a forgalmi értéken mérve – még fele értékét sem kapja meg az általa nyújtott szolgáltatásnak. Kizárt volna a megtámadás joga szerencseszerződéseknél, árverésen kötött ügyleteknél és egyezségnél, továbbá ha a sérelmet szenvedő fél a forgalmi érték (piaci ár) ismeretében (a sérelmet vállalva) kötötte meg a szerződést, vagy ha a sérelmet szenvedő felet a forgalmi érték felderítésével kapcsolatban súlyos gondatlanság terheli, vagy pedig ha forgalmi érték – piaci ár hiányában – nem állapítható meg. A jogkövetkezmények körében a sérelmet szenvedő félnek ne legyen igénye az értékkülönbség bírói úton történő megszüntetésére; a megtámadott szerződés tehát csak abban az esetben legyen bírói ítélettel érvényessé nyilvánítható, ha a feltűnő értékkülönbségből előnyt élvező fél – az eredeti állapot helyreállítása helyett, a szerződés fenntartása érdekében – a másik fél sérelmének kiegyenlítésére késznek mutatkozik.
A Ptk. 201. § (2) bekezdésében biztosított megtámadási lehetőség a szerződéskötéskor a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között fennálló feltűnően nagy értékkülönbséghez megtámadási lehetőséget kapcsot. Ez a nagyvonalú szinallagma-védő szabály már az erősen korlátozott piaci viszonyok között is számos jogalkalmazási problémát vetett fel.
A bíróságok – tendenciaszerűen – fokozatosan emelték a feltűnő értékkülönbséget jelentő eltérés százalékos arányát: a 60-as évek 20%-ával szemben ma kb. 40%-os eltérés minősül feltűnő nagy értékkülönbségnek. A Legfelsőbb Bíróság a PK 267-es állásfoglalásában árnyaltabb, az eset összes körülményeit mérlegelő alkalmazásra hívta fel a bíróságok figyelmét, és egészében véve is a 201. § (2) bekezdésének megszorító alkalmazása mellett szállt síkra. A helyes bírói ítéletek csak a nemo turpitudinem suam allegans auditur tételével tudták útját állni annak a törekvésnek, hogy a sérelmes helyzetet felróható módon előidéző vagy vállaló fél bírói ítélet segítségével forgalmi értéken (piaci áron) szerezhesse meg a szerződésben megszerezni kívánt dolgot vagy szolgáltatást. További problémákat jelentett, hogy a piaci viszonyok fokozatos térnyerésével már a piacgazdaság bevezetése előtt is szaporodtak azok a szolgáltatások, illetve szerződéses helyzetek, amelyekben forgalmi értéket nem lehetett megállapítani. Kivételeket tett – helyesen – a bírói gyakorlat a szerencseszerződések (pl. tartási és életjáradéki ügyletek) és a sajátos szerződéskötési formák (árverés, tender stb.) esetében is.
Válasz Amatőr2018. #489. hozzászólásáraEz a történet már a könyökünkön jön ki. Mikor csináltad a szerződést akkor kellett volna alaposabbnak lenned,nem most okoskodni. Enged el ezt a történetet,semmivel sem lesz jobb,ha itt nyalogatod a sebeidet. A zsidó is a vásár után okosabb.(Meg Te is)
Válasz Matyi50 #480. hozzászólásáraKöszönöm a hozzászólásokat Mindenkitől! A 20% eltérés már nem olyan kevésnek tűnik, még akkor is ha fáról van szó!Sajnos itt nem ennyiről van szó, hanem 100-200%-ról, ezt kellene eldönteni Uraim!
A szélhámosságnak is vannak azért határai! Az unokázós csalók ezekhez képest Anygyalok!
Láttak már Önök rakatokat a vágási területen, vagy vágás utáni felmérést csináltak már valaha?
Hallottak már megállapodást a vágásra, majd a kivágott fa felméréséről?Mi az, hogy mennyit szeretnék kapni az erdőért? Más az ára ingatlanként, és más ha külön adom el a fát, és külön a földet, még akkor is ha egy napon adom el mind a kettőt.Mások az adózási, és mások a föld forgalmazás szabályai is!Ritkitáskor is éppen felit ígérte egy okos tojás a fáért, mint aki végül ritkított. Kivágás után volt felmérés,kifizetés, majd ezután történt az elszállítás. Hallottak már ilyenről? Önök nem így csinálják talán?
Örülök, hogy nem vagyok már erdőgazdálkodó!