Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR403.39 FtUSD390.78 FtCHF427.9 FtGBP484.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz VDénes #8753. hozzászólásáraVetéskor,nedves volt,az IH beragadt.Azért próbáltuk ezzel.Semmi rögtörő nem ment utána.Ha az lett volna,még jobbat mutatna.
Válasz .Szabi. #8750. hozzászólására32-35 cm 8km/h 10-14 liter kötöttségtől függően.
9 év forgatás nélkül, nálam már más a talaj.
Másik kapánál 16-20 liter volt.
Válasz VDénes #8742. hozzászólásáraGyárilag ilyen, azért választottam. Az eredeti 80-ás csavart plusz szárnyak is vannak hozzá. Az osztását nem tudom fejből (csavar).
10 kapa 3méter, három sor.
Válasz Netparaszt #8733. hozzászólásáraMennyire kell, hogy levegős legyen a talaj egy lazítás után? Szellősebb, levegősebb?
Az jót tesz ennek a fajta technológiának vagy kerülendő inkább?
Válasz Netparaszt #8733. hozzászólásáraEz megy 30cm-en minimum. Nem rossz gép amúgy ez sem, ahogy látom van késtáv bőven és szépen emelkedik teljes keresztmetszetben a talajszelvény.
Válasz VDénes #8735. hozzászólásáraAmúgy nem tűnik rossznak a reptill.Az a 2 hullámos tárcsa,megfelelne a takarónövény terminálására is.Közben megcsinálja a kés,a talajművelést.Utána csak egy jó vetőgép kell.
Még a végén lecserélem a grúberem.
Válasz Netparaszt #8732. hozzászólásáraA többi grúberhez képest nem kever. Csak egy részét akartam betenni a videónak de nem sikerült. Ezen a gépen nincsen a kapán hosszú terelő ív hogy felkeverjen. Nyilván kever valamit de talán kultivátorok közül a legkevesebbet.
Válasz Radocz #8724. hozzászólásáraLátszik, hogy fikarsztnyit sem értessz az egészhez -közben meg szaktanácsadó vagy basszsu, sosem értettem az ilyet....-
Szóval a grúber a rövidtárcsa és a kombinátor pont más-más munkákra való szóval menj be a kft-hez mond meg nekik, hogy a kombinátort cseréljék le neked grúberre tavasszal a vetés előtt és majd meglátod milyen eredménye lesz... mindenesetre jól kiröhögnek újfent...
Válasz VDénes #8727. hozzászólására Össze vagyok zavarodva. Beteszel egy videót sekély tarlóhántásról, ahol gerendáig repül a föld és szépen bekeveri a szárat a talajba, majd odaírod, hogy nem kever.
Ha sekély művelésben nem keverésről beszélünk, akkor annak valahogy így kellene kinéznie.
Válasz Mf-es? #8728. hozzászólásáraA nagy lúdtalppal nehéz, de a 110 szélességűvel nem hiszem. Szerintem nem is látszik kukorica tarlón ha húzzák, őszintén szólva magyar szemnek a feketére művelés tetszik. Szerintem ezért nincs. Én 3sorba rendezném a kapákat és sűrűn.
Van itt a fórumon aki 3 mest húz 110 ló körüli géppel és széles kapával. Szerintem a traktor nyomát ha viszi az már elég nekem.
Válasz MrPoke #8725. hozzászólásáraÉn a helti lazítóval dolgozva 1x sekélyen tárcsázott szecskázott búzatarlón munkalámpánál már visszafele sem mondtam meg, hogy hol volt vele csinálva valami (el is jöttem haza)
Válasz Radocz #8724. hozzászólásáraA talajmunkák nagy részét azért végezzük mert a vetés megköveteli. (Szármaradvány eltüntetés, apró morzsás talaj stb....)
Tehát a lényeg egy megfelelő vetőgép, aminek nem gond a szármaradvány.
A rövidtárcsa, és a gruber egészen más feladatokat lát el.
Rövidtárcsát csak is 5-10cm mélyen szabad használni szármaradványok talaj kontakt javítására, magágykészítésre.
Gruber-t meg kb 15cm gabona előtti talajlazításra. (De csak ha a parasztbot is azt mondja szükséges) De a gruber csak egy szükséges (átmeneti) rossz. Nem láttam még olyan kapakialakítás ami nem rombolná agyon a földet.
Ha szükséges ennél lentebb menni akkor csak is egyenes késes kultivátorral, lazítóval ami akkor dolgozik jól ha pár nap után, nem a művelés irányba nézel rá a földre nem látszik meg, hogy bármi is lett volna vele csinálva.
De ezt neked már mind tudnod kellene. Csak nem így szokás leírni.
Úgy látom nov. 16-án hallottakról kevesen, és keveset írtak.
Oda fele a kocsiban megkérdezték tőlem, milyen talajlazítót vásároljanak?
Mr Poke már leírta, hogy minek feleljen meg a TMMG-ben egy talajlazító.
Már csak azt kellene megbeszélni, hogy melyik típus lenne neki a legjobb.
Én hajlok a Josey félére.
A másik: Úgy tudtam hogy a rövidtárcsától jobb munkát végez a grúber.
Sanberg mester kifejtette a grúber munkáját.
Felénk kombinátorok dolgoznak a határban.
Akkor ezt milyen grúberre cseréltessem le a KFT-vel?
Ami KFT-nek van talajlazító, az kever és minden olyat végez a talajjal, ami megöli a megjelent gilisztáimat.
Nem engedem ezzel lazítani.
Ez eddig oké, de mi legyen helyette?
.Feco. sávművelője?
Válasz Vinkó75 #8721. hozzászólásáraIgen. De ahogy számolgattam a lapokat nagyon sokba lenne ilyet gyártani. 20 ezer körül van lapok ára. A GP tetszik nekem is.
Veszek egyébként lapot, de csak 6db-ot a vetőgépre.
Válasz VDénes #8715. hozzászólásáraLátom a VT-tárcsalapok kezdik a figyelmet felkelteni. Egy kicsit morcosabb megoldással. A Vader is előállt. Szerintem a Great Plains VT-lapja a legötletesebb.
Válasz ND #8717. hozzászólásáraNem akarok vitát kirobbantani, de ha ilyen gépet akarsz venni én a helyedben egy egyenes késes lazítót vennék a többi pénzt takaró növényre költeném, persze okszerű keveréket választva nem csak olajretket és egy jól működő vetésforgót kitalálni.
Válasz .Szabi. #8712. hozzászólásárafurcsa lenne, mivel önélező , azért egy HRC 48as keménységű mikroötvözött acélt ne hasolitgasd már a felétek közönséges kazánlemezből faragott dolgokhoz
Válasz ND #8714. hozzászólásáraa csoroszlya csak egy függőleges szeletet vág a talajba, a benne lévő vegetáció gyökérzetét átvágja a húzási irányba, csak előhasogató szerepe van, magában nem használják
Válasz ND #8714. hozzászólásáraNézd meg a mandako twister-t. Ott van súly rendesen. 0-hoz közeli szög alig kever. Ennek a művelésnek az alapja a művelő talp mentes talaj. A teljes talaj szelvényt nem fogja átrepeszteni. Magágy készítés eszköze. A GP -nek a honlapján szépen külön van választva mi mire való. Sőt a Kuhn-Krause honlapján is
A kérdés:
Penge/lazítószár nélkül mit csinál az ELŐVÁGÓ TÁRCSA MAGÁBAN(azon kívül hogy szárat darabol) a TALAJJAL magával.
És milyen fajta / mekkora tárcsa kell - ha van egyáltalán ilyen-, hogy lazítókés nélkül átrepessze a talajt, kapillárisokat képezve, úgy, hogy egy mm-t sem kever, vagy nagyon-nagyon keveset.
(gyepen max egy keskeny csíkot lássak pár napig, amíg vissza nem hajlik rá a fű)
Válasz ND #8710. hozzászólásáraa vágótárcsa, elvágja a szármaradványt, utat nyit a pengének, hogy annak ne legen repesztő hatása, a mi változatunknál viszon a penge oly éles, hogy ezt a munkát el tudja végezmi
kés nélkül maga az elővágó tárcs csinál vmit a talajjal?
Minimális lazítás, nyitás, szellőztetés vagy bármi?
Ha ez lenne a cél, milyen fajta / jellegű / profilú és méretű tárcsával lehetne ilyen hatást elérni?
Természetesen bojgatás nélkül
Válasz bandigh #8706. hozzászólására Azon gondolkozom, hogy mi lenne, ha egyszer a teljes szöveget értelmeznétek, nem csak kiragadott mondatokat?
“No-till will yield just as well as conventional till, as long as you put fertilizer on,” he said. “However, over 48 years, we’ve found that if you’re going to see a difference in yield, you have the lowest yields where you have no fertilizer. With no fertilizer, no-till always has the lower yield. If fertilized, no-till never has the lowest yield. The key thing is that with no-till, to maintain yield you have to fertilize.”
Azt hiszem ez teljesen tiszta. Ha nincs táp, nincs hozam a notillben, mert nagyon alacsony a mineralizáció mértéke. Ha van táp, a notillben soha nem legalacsonyabb a hozam a művelthez képest. A biológiával ezt javítjuk.
Ha tovább olvasod, az is kiderül a cikkből, hogy abszolút monokultúrás kísérletről van szó, a talaj legnagyobb ellenségéről, 48 év kukorica-szója forgó vagy 20 évig folyamatosan kukorica után szója.
Ez egy rémálom technológia, teljesen tönkretett, monokultúrás talajélettel, DE mégis pariban vannak a hozamok a művelt földekkel és növelik a humuszt.
A tmmg-ben vetésforgó és változatos takarónövények vannak, ettől lesz élő a talaj, ami képes elegendő tápanyagot szolgáltatni.
Takarónövények és talajélet nélkül nem sok változik a termékenységben.
Válasz bandigh #8706. hozzászólására Nyilván ahogy a konvencionálisban is, ahogy előtte írta.
Ez viszont folyamatosan csökkenő tápanyagkijuttatást jelent, amennyiben a biológia is szerepet kap a technológiában.
A cikkben szereplő helyen azonban nem használnak takarónövényeket, amelyek nélkül nem fog javulni a termékenység.
15357 hozzászólás
Válasz Mf-es? #8756. hozzászólására
Válasz VDénes #8753. hozzászólásáraVetéskor,nedves volt,az IH beragadt.Azért próbáltuk ezzel.Semmi rögtörő nem ment utána.Ha az lett volna,még jobbat mutatna.
Válasz .Szabi. #8754. hozzászólásáraAz a sörárpásba tettem.
Válasz Mf-es? #8752. hozzászólásáraMutasd a nemradossat is!
Válasz Mf-es? #8752. hozzászólásáraA vetéskori talajállapotot nem ismerem, de szerintem ez nagyon jó kelés. Elég jó egyformák.
Válasz .Szabi. #8750. hozzászólására32-35 cm 8km/h 10-14 liter kötöttségtől függően.
9 év forgatás nélkül, nálam már más a talaj.
Másik kapánál 16-20 liter volt.
Válasz .Szabi. #8749. hozzászólására?
Válasz Agrárteenager #8748. hozzászólásáraKönnyebben viszi, mint a széles heggyel szárnyak nélkül
Válasz .Szabi. #8747. hozzászólásáraA hegy, plusz felette több sorban fel van hegesztve, a sima gyári 22.
Válasz Agrárteenager #8746. hozzászólásáraAkkor csak a hegy vídiás, nem az egész, mert az netto 50
Válasz .Szabi. #8745. hozzászólásáraKramp vagy granit utángyártott, nem emlékszem, nt.16600
Válasz Agrárteenager #8741. hozzászólásáraIlyet akarok rá rakni én is, mennyibe fáj darabja?
Válasz Agrárteenager #8743. hozzászólásáraEzt a kapát sehogy sem tudnám feltenni az enyémre. 3 csavaros felfogatású a kapa.
Válasz VDénes #8742. hozzászólásáraGyárilag ilyen, azért választottam. Az eredeti 80-ás csavart plusz szárnyak is vannak hozzá. Az osztását nem tudom fejből (csavar).
10 kapa 3méter, három sor.
Válasz Agrárteenager #8739. hozzászólásáraAz agromasz gyárilag ilyen szárral van vagy te alakítottad át?
Az ld-s kapa egy az egybe jó rá? Milyen furatosztású?
Válasz *** HM *** #8740. hozzászólásáraHorsch kapaszár van rajta, vídiás ld kapa került rá...
Válasz Agrárteenager #8739. hozzászólásáraEzt te szerkesztetted rá nem gyári kés mi?
Válasz VDénes #8737. hozzászólásáraEz minimálisat kever, 40-így lemehet.
Válasz Netparaszt #8733. hozzászólásáraMennyire kell, hogy levegős legyen a talaj egy lazítás után? Szellősebb, levegősebb?
Az jót tesz ennek a fajta technológiának vagy kerülendő inkább?
Válasz Netparaszt #8733. hozzászólásáraEz megy 30cm-en minimum. Nem rossz gép amúgy ez sem, ahogy látom van késtáv bőven és szépen emelkedik teljes keresztmetszetben a talajszelvény.
Válasz VDénes #8735. hozzászólásáraAmúgy nem tűnik rossznak a reptill.Az a 2 hullámos tárcsa,megfelelne a takarónövény terminálására is.Közben megcsinálja a kés,a talajművelést.Utána csak egy jó vetőgép kell.
Még a végén lecserélem a grúberem.
Válasz Netparaszt #8732. hozzászólásáraA többi grúberhez képest nem kever. Csak egy részét akartam betenni a videónak de nem sikerült. Ezen a gépen nincsen a kapán hosszú terelő ív hogy felkeverjen. Nyilván kever valamit de talán kultivátorok közül a legkevesebbet.
Válasz Radocz #8724. hozzászólásáraLátszik, hogy fikarsztnyit sem értessz az egészhez -közben meg szaktanácsadó vagy basszsu, sosem értettem az ilyet....-
Szóval a grúber a rövidtárcsa és a kombinátor pont más-más munkákra való szóval menj be a kft-hez mond meg nekik, hogy a kombinátort cseréljék le neked grúberre tavasszal a vetés előtt és majd meglátod milyen eredménye lesz... mindenesetre jól kiröhögnek újfent...
Válasz Netparaszt #8732. hozzászólásáraNem kever
Válasz VDénes #8727. hozzászólására Össze vagyok zavarodva. Beteszel egy videót sekély tarlóhántásról, ahol gerendáig repül a föld és szépen bekeveri a szárat a talajba, majd odaírod, hogy nem kever.
Ha sekély művelésben nem keverésről beszélünk, akkor annak valahogy így kellene kinéznie.
Válasz MrPoke #8730. hozzászólásáraCsak ez 15 cm mélyen nem használható.
Én csak mondtam hogy a lehető legkevesebbet elérhető áron a reptill kever.
Válasz VDénes #8727. hozzászólásáraMás a nem keverésről a fogalomtárunk.
Nekem ez nem kever :)
https://www.youtube.com/watch?v=ga7Rd6yZ-Js
És nem csak az agrisem tudja ezt, sok más gyártó gépe is. Akár 20-30cm mélyen. Mondjuk a tempó nem mindegy.
Válasz Mf-es? #8728. hozzászólásáraA nagy lúdtalppal nehéz, de a 110 szélességűvel nem hiszem. Szerintem nem is látszik kukorica tarlón ha húzzák, őszintén szólva magyar szemnek a feketére művelés tetszik. Szerintem ezért nincs. Én 3sorba rendezném a kapákat és sűrűn.
Van itt a fórumon aki 3 mest húz 110 ló körüli géppel és széles kapával. Szerintem a traktor nyomát ha viszi az már elég nekem.
Válasz VDénes #8727. hozzászólásáraKukorica tarlón még nem merték,húzni?Egy videó sincs róla.
Szerintem nehéz húzású gép.
Válasz MrPoke #8725. hozzászólásáraEzen a videón nem kever a gép. Csak minimálisan
Válasz MrPoke #8725. hozzászólásáraÉn a helti lazítóval dolgozva 1x sekélyen tárcsázott szecskázott búzatarlón munkalámpánál már visszafele sem mondtam meg, hogy hol volt vele csinálva valami
(el is jöttem haza)
Válasz Radocz #8724. hozzászólásáraA talajmunkák nagy részét azért végezzük mert a vetés megköveteli. (Szármaradvány eltüntetés, apró morzsás talaj stb....)
Tehát a lényeg egy megfelelő vetőgép, aminek nem gond a szármaradvány.
A rövidtárcsa, és a gruber egészen más feladatokat lát el.
Rövidtárcsát csak is 5-10cm mélyen szabad használni szármaradványok talaj kontakt javítására, magágykészítésre.
Gruber-t meg kb 15cm gabona előtti talajlazításra. (De csak ha a parasztbot is azt mondja szükséges) De a gruber csak egy szükséges (átmeneti) rossz. Nem láttam még olyan kapakialakítás ami nem rombolná agyon a földet.
Ha szükséges ennél lentebb menni akkor csak is egyenes késes kultivátorral, lazítóval ami akkor dolgozik jól ha pár nap után, nem a művelés irányba nézel rá a földre nem látszik meg, hogy bármi is lett volna vele csinálva.
De ezt neked már mind tudnod kellene. Csak nem így szokás leírni.
Úgy látom nov. 16-án hallottakról kevesen, és keveset írtak.
Oda fele a kocsiban megkérdezték tőlem, milyen talajlazítót vásároljanak?
Mr Poke már leírta, hogy minek feleljen meg a TMMG-ben egy talajlazító.
Már csak azt kellene megbeszélni, hogy melyik típus lenne neki a legjobb.
Én hajlok a Josey félére.
A másik: Úgy tudtam hogy a rövidtárcsától jobb munkát végez a grúber.
Sanberg mester kifejtette a grúber munkáját.
Felénk kombinátorok dolgoznak a határban.
Akkor ezt milyen grúberre cseréltessem le a KFT-vel?
Ami KFT-nek van talajlazító, az kever és minden olyat végez a talajjal, ami megöli a megjelent gilisztáimat.
Nem engedem ezzel lazítani.
Ez eddig oké, de mi legyen helyette?
.Feco. sávművelője?
Válasz Vinkó75 #8721. hozzászólásáraIgen. De ahogy számolgattam a lapokat nagyon sokba lenne ilyet gyártani. 20 ezer körül van lapok ára. A GP tetszik nekem is.
Veszek egyébként lapot, de csak 6db-ot a vetőgépre.
Válasz Mf-es? #8720. hozzászólásáraA twister-t inkább magágykészítő és tarló hántó gépnek sorolnám.
Válasz VDénes #8715. hozzászólásáraLátom a VT-tárcsalapok kezdik a figyelmet felkelteni. Egy kicsit morcosabb megoldással. A Vader is előállt. Szerintem a Great Plains VT-lapja a legötletesebb.
Válasz VDénes #8715. hozzászólásáraÉs ez mire való?Az a hullámos tárcsa,szépen beékeli a talajt.
Válasz ND #8717. hozzászólásáraNem akarok vitát kirobbantani, de ha ilyen gépet akarsz venni én a helyedben egy egyenes késes lazítót vennék a többi pénzt takaró növényre költeném, persze okszerű keveréket választva nem csak olajretket és egy jól működő vetésforgót kitalálni.
Válasz .Szabi. #8712. hozzászólásárafurcsa lenne, mivel önélező , azért egy HRC 48as keménységű mikroötvözött acélt ne hasolitgasd már a felétek közönséges kazánlemezből faragott dolgokhoz
Válasz VDénes #8715. hozzászólásáraköszi,
utána nézek
Válasz ND #8714. hozzászólásáraa csoroszlya csak egy függőleges szeletet vág a talajba, a benne lévő vegetáció gyökérzetét átvágja a húzási irányba, csak előhasogató szerepe van, magában nem használják
Válasz ND #8714. hozzászólásáraNézd meg a mandako twister-t. Ott van súly rendesen. 0-hoz közeli szög alig kever. Ennek a művelésnek az alapja a művelő talp mentes talaj. A teljes talaj szelvényt nem fogja átrepeszteni. Magágy készítés eszköze. A GP -nek a honlapján szépen külön van választva mi mire való. Sőt a Kuhn-Krause honlapján is
Válasz JOSEY #8711. hozzászólásáraköszi, ez is hasznos információ, de nem egészen ezt kérdeztem.
A kérdés:
Penge/lazítószár nélkül mit csinál az ELŐVÁGÓ TÁRCSA MAGÁBAN(azon kívül hogy szárat darabol) a TALAJJAL magával.
És milyen fajta / mekkora tárcsa kell - ha van egyáltalán ilyen-, hogy lazítókés nélkül átrepessze a talajt, kapillárisokat képezve, úgy, hogy egy mm-t sem kever, vagy nagyon-nagyon keveset.
(gyepen max egy keskeny csíkot lássak pár napig, amíg vissza nem hajlik rá a fű)
Előre is köszi
Válasz .Szabi. #8712. hozzászólásáraKiviszed a háromszög ráspolyt, és meghúzogatod ebéd után .
Válasz JOSEY #8711. hozzászólására20 hektárig, utána olyan mint a bot
Válasz ND #8710. hozzászólásáraa vágótárcsa, elvágja a szármaradványt, utat nyit a pengének, hogy annak ne legen repesztő hatása, a mi változatunknál viszon a penge oly éles, hogy ezt a munkát el tudja végezmi
Válasz JOSEY #8702. hozzászólásáraEgy kérdés a hozzáértőkhöz,
kés nélkül maga az elővágó tárcs csinál vmit a talajjal?
Minimális lazítás, nyitás, szellőztetés vagy bármi?
Ha ez lenne a cél, milyen fajta / jellegű / profilú és méretű tárcsával lehetne ilyen hatást elérni?
Természetesen bojgatás nélkül
Válasz bandigh #8706. hozzászólására Azon gondolkozom, hogy mi lenne, ha egyszer a teljes szöveget értelmeznétek, nem csak kiragadott mondatokat?
“No-till will yield just as well as conventional till, as long as you put fertilizer on,” he said. “However, over 48 years, we’ve found that if you’re going to see a difference in yield, you have the lowest yields where you have no fertilizer. With no fertilizer, no-till always has the lower yield. If fertilized, no-till never has the lowest yield. The key thing is that with no-till, to maintain yield you have to fertilize.”
Azt hiszem ez teljesen tiszta. Ha nincs táp, nincs hozam a notillben, mert nagyon alacsony a mineralizáció mértéke. Ha van táp, a notillben soha nem legalacsonyabb a hozam a művelthez képest. A biológiával ezt javítjuk.
Ha tovább olvasod, az is kiderül a cikkből, hogy abszolút monokultúrás kísérletről van szó, a talaj legnagyobb ellenségéről, 48 év kukorica-szója forgó vagy 20 évig folyamatosan kukorica után szója.
Ez egy rémálom technológia, teljesen tönkretett, monokultúrás talajélettel, DE mégis pariban vannak a hozamok a művelt földekkel és növelik a humuszt.
A tmmg-ben vetésforgó és változatos takarónövények vannak, ettől lesz élő a talaj, ami képes elegendő tápanyagot szolgáltatni.
Takarónövények és talajélet nélkül nem sok változik a termékenységben.
Válasz bandigh #8706. hozzászólására Nyilván ahogy a konvencionálisban is, ahogy előtte írta.
Ez viszont folyamatosan csökkenő tápanyagkijuttatást jelent, amennyiben a biológia is szerepet kap a technológiában.
A cikkben szereplő helyen azonban nem használnak takarónövényeket, amelyek nélkül nem fog javulni a termékenység.