Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR406.34 FtUSD390.63 FtCHF433.46 FtGBP488.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
A műtrágyák ammónia-kibocsátása függ a műtrágyatípustól, az időjárástól és a talajviszonyoktól is. A karbamid alapú műtrágyákból származó kibocsátás sokkal nagyobb a többi műtrágyatípushoz viszonyítva, mivel gyors hidrolízise lokalizált pH-emelkedést okoz a talajban. Gyors hidrolízis pedig gyakran fordul elő, ha sok a talajban a növényi maradvány és az ureáz enzim. A karbamid talajenzimek általi hidrolízise a karbamidot ammóniummá és szén-dioxiddá alakítja át, mely a hőmérséklettől függően egy naptól egy hétig is eltarthat. Ennek során nő meg a talaj pH-ja a karbamidszemcsék körül, elősegítve az ammónia elillanását. Az ammónia-kibocsátás akkor a legjelentősebb, ha a talajba dolgozás gyenge, és a talaj nem fedi be a műtrágyát
Válasz gazda001 #5187. hozzászólására+Fokban is megy el belőle nyilván nem annyi mintha 40fok lenne
De még állítólag a földből is képes elhúzni a kis köcsög
Mondom állítólag
Ezért kel állítólag jól bedolgozni
Válasz gazda001 #5187. hozzászólásáraPersze, nyilván csapadék nélkül nem megy.De szerintem nincs még elkésve senki, aki már kiszórta, előbb-utóbb csak bemosódik. Keleten pl. még simán tél van... Mindenképp jobb ha a földön van, mintha a zsákban...
Válasz TYLLA46 #5186. hozzászólásáraAz ammónia párolgási hőmérséklete 20 fok felett van, jelentős veszteséggel akkor kell számolni. Most még szinte 0 a veszteség. A gyökérzónába jutás csapadék nélkül, na hát az egy másik kérdés.....
Előrejelzéseket tekintve(szeszélyes február)
Aki ki szórta és kapott rá rendes esőt az jól járt
Aki ki szórta és főleg ammónia hatóanyagú cuccot az meg nem
sziasztok!nem tudtam csak a fele területemre elszórni a gabonára a karbamidot.ha nem tudom már elszórni,akkor ér vmit ha akkor szórom ha majd rá lehet menni tavasszal?
Válasz mocsencsi1 #5176. hozzászólásáraSzórás előtt után eső/hőmérséklet/ harmat mennyi volt ? Szója vs naprában nem próbáltad ? Kuki hány leveles volt mikor csináltad ?
Válasz mtz1221 #5168. hozzászólásáraTeljesen besárgult a közepe és volt olyan ahol szabályosan megperzselődőtt, ez ammonnitrát volt.Egy jóember ugyan ezt hozta össze karbamiddal.Szerintem 30-40% elment.
• Amennyiben és olyan mértékben, amennyire a szabályzók és a körülmények lehetővé teszik, az őszi nitrogén trágyázásra figyelmet kell fordítani. A megváltozott klíma körülmények és a fajtahasználat miatt, a kalászosok tavaszi nitrogén trágyázása ősszel kezdődik, és az meg is határozza az tavaszi folytatást.
• Tavasszal annyira kell kapkodni a kijuttatással, amennyire a talajban lévő induló készletek indokolják, esetleg a már megjelenő hiánytünetek sürgetik a beavatkozást.
• A tavaszi nitrogén adagok - akár többszöri – osztogatása, mind mennyiségi, mind minőségi esetben ritkán vezet megtérülő eredményre. A minőség szempontjából talán klasszikusnak számító virágzáskörnyéki kijuttatás a leginkább jó eredményre vezető, amennyiben a kijuttatott csekély mennyiség bemosódásra kerül a gyökérzónába, és még időben felvételre és beépítésre kerül a termésbe."
Szóval ősszel kirakni a teljes mennyiséget,és hátra lehet dőlni.
Nem tudom, volt-e már, de a napokban került ki ez az írás a gabonák nitrogén műtrágyázásról, a nitrogén megosztásáról hazai kísérletekkel alátámasztva. Talán nyújthat egy kis segítséget, vagy még jobban elbizonytalanít... Tartalékok az őszi búza tavaszi nitrogén trágyázásában
Válasz mtz1221 #5169. hozzászólásáranem tudom szójában naprában hogy viselkedne így, de én úgy gondolom, hogy mivel a szójának nem képeznek a levelei kis tölcsért amiben meg tudna állni, ott nem lehet ez gond.
napránál viszont ha már nagyobb ugyan úgy meg tud állni a levelek tövében a műtrágya és ez kárt tud okozni.
Válasz mocsencsi1 #5167. hozzászólásáraMég nem idei lesz az első év.10 éve már megy ekézővel be lógatott csövekkel ott nincs gond. Gondolod a szója napraforgóval gond lenne ha felülről lenne dobva és másnap beleekézve ??? Kukoricával én is gondba vagyok hogy merjem e vagy csak egy két darabot próbára. Mi lett a gond nálad kiégette a közepét, terméskiesés is lett ?
Válasz mtz1221 #5164. hozzászólásáraEzt az állomány szórást szójában már kipróbáltad kolléga? A kukoricás dologgal már nagy kárt csináltam magamnak így állományba, nem "nyerő" a dolog.
Válasz horvath.agro #5165. hozzászólására+akár olyan is lehet,mint ha kapott volna egy nagy jégesőt...+pöttyös lesz.a műtrágya amikor landol a kukoricán nagyon megtudja sérteni.
benéznél a NH topikba?
Válasz mtz1221 #5164. hozzászólásáraha szóróval kiszórod szépen meg fog állni a kukorica levelek tövében a műtrágya és meg fogja égetni, ami stresszhelyzetet okoz, ami terméscsökkenést eredményez...
Válasz envagyok2 #5155. hozzászólásáraA fene se tudja mikor lesz felvehető, pontosan. Azt mondják 1 hónap múlva,de nekem sokszor van ha meleg az idő él a búza akkor 1 hét után el kezd nőni/zöldülni. Arra gondolok akkor történik ez ha szórás után kap egy jó esőt és lenyomkodja az eső a levelet a földre és azon keresztül rögtön kap valamennyit. Abban értelek hogy nem csak ureát kellene neki szórni, de akkor egyszerre kell a pétisóval, mert az urea ha nincs február közepéig elszórva akkor nem is kell. Én már 10 éve azzal kapálok szóját/naprát/kukit is 70-80 kg/hektárral. Az igaz hogy zöld száron érik de semmivel sem aratok később vagy nedvesebben a többitől, csak többet. Idén lekerülnek a dobozok az ekézőről és csak szóróval lesz szép dobva előző este, mert nem győzöm töltögetni a kis dobozokat meg haladni is.
Felénk addigra, mikorra kikel a búza és lehetne gyomirtani, addigra beáll a taknyos, esős idő. A mi talajainkon októberben és utána egy esőt követően kb 1-2hét napos idő kell a jellemző hőmérsékleten, hogy a teteje ne ragadjon, és ki bírjak jönni a tábláról. Egyébként ekkor is nyomolna, magnéziumos ragacsos réti talaj.
Az elmúlt években figyeltem ősszel, hogy mikor lehetne gyomirtani, de egyszerűen nincs rá időablak. Amikorra megszikkadna a teteje, jön egy masszív harmat, borús éggel, vagy 2-3mm szitáló eső. Megint 8-12nap várakozás, mert 10 fok alatt nincs érdemi párolgás, és rövidek a nappalok.
Most is -3 fok körül volt 9:30-kor, mikor műtrágyáztunk, és sütött rá a nap. Teljesen kiolvadni csak 10-11h körülre tudott, de a napsütés ekkorra felolvasztotta a felső pár (2-5)mm talajt, és az meg feltekeredett a kerekekre. Ki kellett állni, mert a következő adagnál már a kerék és a sárvédő között gyömöszölte volna a materiált.
Mindig csodálkozva figyelem, hogy pár km-rel arrébb némileg homokosabb talajon egy rendesebb esőt követő napon beleáll tárcsázni a kolléga, és szinte semmi nem ragad a kerékre.
Jarovizálódás.Nagyapámék,úgy60-70évvel ezelőtt a magtárban belocsolták,csiráztatták a búzát és tavasszal elvetették .Úgy működött.Arra nem emlészem hogy mivel vetették el.Még gyerek voltam amikor mesélte.
Nyilván márciusban fog elindulni igazán
De csak +5fokos talajból képes felvenni a kaját ezért kel a mukaki
Ha nappal van +2 3fok a kis buza növekszik szépen lassan
+Kajanak fel kel tarodnia
Ami márciusra ott lesz
Válasz bandigh #5156. hozzászólásárapont ezt írtam, ha lehetne vele kapálni, oda kurva jó lenne.
az eredeti kérdés az volt, hogy satnya, gyenge árpára, talán búzra mennyi karbamid kéne. erre írtam, hogy semennyi. ha satnya, akkor annak nagyon gyorsan kéne valami, a lassú karbamid árpában kapufa. árpa vagy bokrosodott ősszel, vagy ha most kitavaszodik, lesz még 2 hét, azt kész, aki bújt, aki sem, szárba indul, annyi száron, amennyi van.
Válasz envagyok2 #5155. hozzászólásáraVan aki kapált vele. Csak macera, mert könnyen megolvad, ragad be màr olyankor. Amúgy nem kellenek annak hónapok, ha kihagysz egy darabot ilyenkor, kisvártatva meglátod messziről. A “lassú” fetáródással meg mi a baj? Van aki szerint a bokáig érő búzának nagy a nitrogénigénye, van aki szerint meg akkor, amikor néhàny hét alatt nő 60 centit, meg létrehoz 7t szemtermést.
Válasz mtz1221 #5153. hozzászólásáraés mennyi a feltáródási ideje a karbamidnak? mire lesz abból felvehető nitrogén?
persze, ha ősszel kapott 100 kg hatóanyagot, akkor nem kell kapkodni, de ha nem, akkor nem csak ezzel kell kezdeni.
régi (hit)vita, de ha valaki nem csak a szemének hisz, hanem a tudománynak is, akkor nem csak karbamidot tesz gabona alá. ha karbamiddal lehetne kukoricát kapálni, oda biztos jó lenne, igaz így nem kéne gondolkodni a korai betakarításon.
Válasz envagyok2 #5124. hozzászólásáraHa elsőre nem szórja akkor minek a karbamid ? 3.5 hónapig oldódik, a búza árpa gyökere meg sokszor már májusban felszakad.
Válasz uff #5151. hozzászólásáraLegato trio, de más néven is vannak az ebben lévő hatóanyagokat tartalmazó cuccok, de azok nem gyári kombinációban vannak, ott lötyekelni kell, bár az sem rossz, csak tudni kell az arányokat.
Gyári kombinációban ez vált be a legjobban felénk. 5 fok körül már mehet, gabona 1 leveles legyen min. Gyomokra szik-1-2 lomblevélig jól hat, a bemosó csapadék hatására pedig nem engedi ki kelni azt ami addig nem jött elő. Hatástartama hosszú, tavasszal max. egy hormon a széles levelűek ellen ( ha kell) és tiszta az állomány. Árban elfogadható, sőt szerintem olcsóbb mint a tavaszi cuccok,(már azokhoz a tavaszi anyagokhoz viszonyítva amik tudnak is valamit)
Válasz Gandhy #5148. hozzászólásáraamúgy ennek nem feltétele a farkasordító hideg, elég a nulla fok körüli, alatti hőmérséklet, hosszabb időn át, legalább egy hónap, vagy több, asszem
fater a szocban egy tsz gazdasági vezetője volt, pénzügy, statisztika, piackutatás, stb és nem az agronómia
télen nem tudták a tervezett búzát elvetni, mi legyen vele, az ő ötlete volt, vessék el tavasszal, hát termést nem hozott, csak szalmát, és ezt gyerekként mélyen az eszembe véste, a búzának jarovizálódnia kell
Válasz gazda001 #5147. hozzászólásáraaz a kisebbik baj, a megtermékenyülés maradhat el nélküle, volt már régebben próbálkozás itt egy tsz-ben, tavasszal vetettek őszit, szép volt, jó volt, mag meg nem volt
Válasz VMisi #5141. hozzászólásáraKizárólag ősszel gyomirtózunk már 4-5 éve, óriási különbség van, most olyan tiszta mint az íróasztalom. nem szívja el a vizet és a tápanyagot a sok gyom, főként a veronika és széltippan, ami ellen eredményesen csak ősszel lehet védekezni
5843 hozzászólás
Válasz TYLLA46 #5188. hozzászólásáranálunk porzik a talajfelszín, ezért még a zsákban van az ammoniumszulfát :) szerintem még jobb a zsákban
Ezt talatam
A műtrágyák ammónia-kibocsátása függ a műtrágyatípustól, az időjárástól és a talajviszonyoktól is. A karbamid alapú műtrágyákból származó kibocsátás sokkal nagyobb a többi műtrágyatípushoz viszonyítva, mivel gyors hidrolízise lokalizált pH-emelkedést okoz a talajban. Gyors hidrolízis pedig gyakran fordul elő, ha sok a talajban a növényi maradvány és az ureáz enzim. A karbamid talajenzimek általi hidrolízise a karbamidot ammóniummá és szén-dioxiddá alakítja át, mely a hőmérséklettől függően egy naptól egy hétig is eltarthat. Ennek során nő meg a talaj pH-ja a karbamidszemcsék körül, elősegítve az ammónia elillanását. Az ammónia-kibocsátás akkor a legjelentősebb, ha a talajba dolgozás gyenge, és a talaj nem fedi be a műtrágyát
Válasz krokodil007 #5185. hozzászólásáraJött rá 5 cm hó. Szóval esélye nem volt az űrbe menni :)))
Az már más kérdés, hogy ma egész nap olvadt a hó, alul meg a talaj meg van fagyva...igy már culi :D
Válasz gazda001 #5187. hozzászólására+Fokban is megy el belőle nyilván nem annyi mintha 40fok lenne
De még állítólag a földből is képes elhúzni a kis köcsög
Mondom állítólag
Ezért kel állítólag jól bedolgozni
Válasz gazda001 #5187. hozzászólásáraPersze, nyilván csapadék nélkül nem megy.De szerintem nincs még elkésve senki, aki már kiszórta, előbb-utóbb csak bemosódik. Keleten pl. még simán tél van... Mindenképp jobb ha a földön van, mintha a zsákban...
Válasz TYLLA46 #5186. hozzászólásáraAz ammónia párolgási hőmérséklete 20 fok felett van, jelentős veszteséggel akkor kell számolni. Most még szinte 0 a veszteség. A gyökérzónába jutás csapadék nélkül, na hát az egy másik kérdés.....
Válasz krokodil007 #5180. hozzászólásáraSzerintem annyira mindenhol volt nedves a föld- akár eső nélkül is- hogy rászorva ne engedje elpárologni...
Válasz határjáró #5182. hozzászólásáraMert felmegy az űrbe
Válasz határjáró #5182. hozzászólásárabiztos szúrós szaguk van
Válasz Anonimus82 #5181. hozzászólásáraa legjobb, ha nem volt alatta lefagyva
Válasz krokodil007 #5180. hozzászólásáraAz ammóniások miért nem jártak jól?
Én ki szórtam és kapott vagy 10 cm havat ami minden nap lassan olvad ez vajon jó lesz e?
Előrejelzéseket tekintve(szeszélyes február)
Aki ki szórta és kapott rá rendes esőt az jól járt
Aki ki szórta és főleg ammónia hatóanyagú cuccot az meg nem
Válasz magnum76 #5178. hozzászólásáraNe szórd már akkor ! Inkább dolgozd be valamelyik kapás alá !
sziasztok!nem tudtam csak a fele területemre elszórni a gabonára a karbamidot.
ha nem tudom már elszórni,akkor ér vmit ha akkor szórom ha majd rá lehet menni tavasszal?
Válasz mocsencsi1 #5176. hozzászólásáraSzórás előtt után eső/hőmérséklet/ harmat mennyi volt ? Szója vs naprában nem próbáltad ? Kuki hány leveles volt mikor csináltad ?
Válasz mtz1221 #5168. hozzászólásáraTeljesen besárgult a közepe és volt olyan ahol szabályosan megperzselődőtt, ez ammonnitrát volt.Egy jóember ugyan ezt hozta össze karbamiddal.Szerintem 30-40% elment.
Válasz gazda001 #5152. hozzászólásáraKöszönöm az infókat.
Válasz otis #5171. hozzászólására"A technológia tartalékai:
• Amennyiben és olyan mértékben, amennyire a szabályzók és a körülmények lehetővé teszik, az őszi nitrogén trágyázásra figyelmet kell fordítani. A megváltozott klíma körülmények és a fajtahasználat miatt, a kalászosok tavaszi nitrogén trágyázása ősszel kezdődik, és az meg is határozza az tavaszi folytatást.
• Tavasszal annyira kell kapkodni a kijuttatással, amennyire a talajban lévő induló készletek indokolják, esetleg a már megjelenő hiánytünetek sürgetik a beavatkozást.
• A tavaszi nitrogén adagok - akár többszöri – osztogatása, mind mennyiségi, mind minőségi esetben ritkán vezet megtérülő eredményre. A minőség szempontjából talán klasszikusnak számító virágzáskörnyéki kijuttatás a leginkább jó eredményre vezető, amennyiben a kijuttatott csekély mennyiség bemosódásra kerül a gyökérzónába, és még időben felvételre és beépítésre kerül a termésbe."
Szóval ősszel kirakni a teljes mennyiséget,és hátra lehet dőlni.
Válasz Szebi #5161. hozzászólásáraÍgy van, víz+formalin a recept a tavaszi kalászosoknál de csak is kanalas vetőgéppel.
Válasz otis #5171. hozzászólásáraEgy a lényeg az első adag műtrágya a mennyiséget míg a második adag a minőséget növeli.
Nem tudom, volt-e már, de a napokban került ki ez az írás a gabonák nitrogén műtrágyázásról, a nitrogén megosztásáról hazai kísérletekkel alátámasztva. Talán nyújthat egy kis segítséget, vagy még jobban elbizonytalanít...
Tartalékok az őszi búza tavaszi nitrogén trágyázásában
Válasz mtz1221 #5169. hozzászólásáranem tudom szójában naprában hogy viselkedne így, de én úgy gondolom, hogy mivel a szójának nem képeznek a levelei kis tölcsért amiben meg tudna állni, ott nem lehet ez gond.
napránál viszont ha már nagyobb ugyan úgy meg tud állni a levelek tövében a műtrágya és ez kárt tud okozni.
Válasz horvath.agro #5165. hozzászólásáraÉs szója napraforgónál mi lenne így ? Lehet a kukorica elkapja egyben bemunkálva és kész.
Válasz mocsencsi1 #5167. hozzászólásáraMég nem idei lesz az első év.10 éve már megy ekézővel be lógatott csövekkel ott nincs gond. Gondolod a szója napraforgóval gond lenne ha felülről lenne dobva és másnap beleekézve ??? Kukoricával én is gondba vagyok hogy merjem e vagy csak egy két darabot próbára. Mi lett a gond nálad kiégette a közepét, terméskiesés is lett ?
Válasz mtz1221 #5164. hozzászólásáraEzt az állomány szórást szójában már kipróbáltad kolléga? A kukoricás dologgal már nagy kárt csináltam magamnak így állományba, nem "nyerő" a dolog.
Válasz horvath.agro #5165. hozzászólására+akár olyan is lehet,mint ha kapott volna egy nagy jégesőt...+pöttyös lesz.a műtrágya amikor landol a kukoricán nagyon megtudja sérteni.
benéznél a NH topikba?
Válasz mtz1221 #5164. hozzászólásáraha szóróval kiszórod szépen meg fog állni a kukorica levelek tövében a műtrágya és meg fogja égetni, ami stresszhelyzetet okoz, ami terméscsökkenést eredményez...
Válasz envagyok2 #5155. hozzászólásáraA fene se tudja mikor lesz felvehető, pontosan. Azt mondják 1 hónap múlva,de nekem sokszor van ha meleg az idő él a búza akkor 1 hét után el kezd nőni/zöldülni. Arra gondolok akkor történik ez ha szórás után kap egy jó esőt és lenyomkodja az eső a levelet a földre és azon keresztül rögtön kap valamennyit. Abban értelek hogy nem csak ureát kellene neki szórni, de akkor egyszerre kell a pétisóval, mert az urea ha nincs február közepéig elszórva akkor nem is kell. Én már 10 éve azzal kapálok szóját/naprát/kukit is 70-80 kg/hektárral. Az igaz hogy zöld száron érik de semmivel sem aratok később vagy nedvesebben a többitől, csak többet. Idén lekerülnek a dobozok az ekézőről és csak szóróval lesz szép dobva előző este, mert nem győzöm töltögetni a kis dobozokat meg haladni is.
Válasz gazda001 #5152. hozzászólásáraMinden évben meg tudod oldani a kijuttatást?
Felénk addigra, mikorra kikel a búza és lehetne gyomirtani, addigra beáll a taknyos, esős idő. A mi talajainkon októberben és utána egy esőt követően kb 1-2hét napos idő kell a jellemző hőmérsékleten, hogy a teteje ne ragadjon, és ki bírjak jönni a tábláról. Egyébként ekkor is nyomolna, magnéziumos ragacsos réti talaj.
Az elmúlt években figyeltem ősszel, hogy mikor lehetne gyomirtani, de egyszerűen nincs rá időablak. Amikorra megszikkadna a teteje, jön egy masszív harmat, borús éggel, vagy 2-3mm szitáló eső. Megint 8-12nap várakozás, mert 10 fok alatt nincs érdemi párolgás, és rövidek a nappalok.
Most is -3 fok körül volt 9:30-kor, mikor műtrágyáztunk, és sütött rá a nap. Teljesen kiolvadni csak 10-11h körülre tudott, de a napsütés ekkorra felolvasztotta a felső pár (2-5)mm talajt, és az meg feltekeredett a kerekekre. Ki kellett állni, mert a következő adagnál már a kerék és a sárvédő között gyömöszölte volna a materiált.
Mindig csodálkozva figyelem, hogy pár km-rel arrébb némileg homokosabb talajon egy rendesebb esőt követő napon beleáll tárcsázni a kolléga, és szinte semmi nem ragad a kerékre.
Válasz envagyok2 #5122. hozzászólásáraHát ez a hozzászólás ez oda bas...
szakadok 
Jarovizálódás.Nagyapámék,úgy60-70évvel ezelőtt a magtárban belocsolták,csiráztatták a búzát és tavasszal elvetették .Úgy működött.Arra nem emlészem hogy mivel vetették el.Még gyerek voltam amikor mesélte.
Nyilván márciusban fog elindulni igazán
De csak +5fokos talajból képes felvenni a kaját ezért kel a mukaki
Ha nappal van +2 3fok a kis buza növekszik szépen lassan
+Kajanak fel kel tarodnia
Ami márciusra ott lesz
Válasz gazda001 #5131. hozzászólásáraEnnyi jól mondod
Aki vitatja ezt az olvasson kicsit
Látom jó pár emberre rá fér
Válasz uff #5151. hozzászólására Minden értelemes őszi gyomirtó dolgozik talajon keresztül is
Válasz bandigh #5156. hozzászólásárapont ezt írtam, ha lehetne vele kapálni, oda kurva jó lenne.
az eredeti kérdés az volt, hogy satnya, gyenge árpára, talán búzra mennyi karbamid kéne. erre írtam, hogy semennyi. ha satnya, akkor annak nagyon gyorsan kéne valami, a lassú karbamid árpában kapufa. árpa vagy bokrosodott ősszel, vagy ha most kitavaszodik, lesz még 2 hét, azt kész, aki bújt, aki sem, szárba indul, annyi száron, amennyi van.
Válasz envagyok2 #5155. hozzászólásáraVan aki kapált vele. Csak macera, mert könnyen megolvad, ragad be màr olyankor. Amúgy nem kellenek annak hónapok, ha kihagysz egy darabot ilyenkor, kisvártatva meglátod messziről. A “lassú” fetáródással meg mi a baj? Van aki szerint a bokáig érő búzának nagy a nitrogénigénye, van aki szerint meg akkor, amikor néhàny hét alatt nő 60 centit, meg létrehoz 7t szemtermést.
Válasz mtz1221 #5153. hozzászólásáraés mennyi a feltáródási ideje a karbamidnak? mire lesz abból felvehető nitrogén?
persze, ha ősszel kapott 100 kg hatóanyagot, akkor nem kell kapkodni, de ha nem, akkor nem csak ezzel kell kezdeni.
régi (hit)vita, de ha valaki nem csak a szemének hisz, hanem a tudománynak is, akkor nem csak karbamidot tesz gabona alá. ha karbamiddal lehetne kukoricát kapálni, oda biztos jó lenne, igaz így nem kéne gondolkodni a korai betakarításon.
Válasz sanyi1965 #5123. hozzászólására200kg/ha
Válasz envagyok2 #5124. hozzászólásáraHa elsőre nem szórja akkor minek a karbamid ? 3.5 hónapig oldódik, a búza árpa gyökere meg sokszor már májusban felszakad.
Válasz uff #5151. hozzászólásáraLegato trio, de más néven is vannak az ebben lévő hatóanyagokat tartalmazó cuccok, de azok nem gyári kombinációban vannak, ott lötyekelni kell, bár az sem rossz, csak tudni kell az arányokat.
Gyári kombinációban ez vált be a legjobban felénk. 5 fok körül már mehet, gabona 1 leveles legyen min. Gyomokra szik-1-2 lomblevélig jól hat, a bemosó csapadék hatására pedig nem engedi ki kelni azt ami addig nem jött elő. Hatástartama hosszú, tavasszal max. egy hormon a széles levelűek ellen ( ha kell) és tiszta az állomány. Árban elfogadható, sőt szerintem olcsóbb mint a tavaszi cuccok,(már azokhoz a tavaszi anyagokhoz viszonyítva amik tudnak is valamit)
Válasz gazda001 #5145. hozzászólásáraMilyen őszi gyomirtó vált be, megvárjátok amíg ki kel a búza, vagy a talajhatású szerek váltak be?
Válasz bandigh #5142. hozzászólásáraTudjuk már kétszer vitte el az almát az április elei fagy 8ha-t
Válasz Gandhy #5148. hozzászólásáraamúgy ennek nem feltétele a farkasordító hideg, elég a nulla fok körüli, alatti hőmérséklet, hosszabb időn át, legalább egy hónap, vagy több, asszem
fater a szocban egy tsz gazdasági vezetője volt, pénzügy, statisztika, piackutatás, stb és nem az agronómia
télen nem tudták a tervezett búzát elvetni, mi legyen vele, az ő ötlete volt, vessék el tavasszal, hát termést nem hozott, csak szalmát, és ezt gyerekként mélyen az eszembe véste, a búzának jarovizálódnia kell
Válasz gazda001 #5147. hozzászólásáraaz a kisebbik baj, a megtermékenyülés maradhat el nélküle, volt már régebben próbálkozás itt egy tsz-ben, tavasszal vetettek őszit, szép volt, jó volt, mag meg nem volt
Válasz Gandhy #5146. hozzászólásárabocs elírtam, mindig így jön a számra....a lényeg hogy nélküle nincs bokrosodás(sem)
Válasz VMisi #5140. hozzászólásáraa jarovizáció, az őszibúzák vernalizációja
Válasz VMisi #5141. hozzászólásáraKizárólag ősszel gyomirtózunk már 4-5 éve, óriási különbség van, most olyan tiszta mint az íróasztalom. nem szívja el a vizet és a tápanyagot a sok gyom, főként a veronika és széltippan, ami ellen eredményesen csak ősszel lehet védekezni
Válasz VMisi #5141. hozzászólásáraGyökerstimuláló akart lenni.KB-8 éve csak összel gyomirtok.Árpa-búza-repce.