Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak629 FtBenzin árak608 FtEUR396.67 FtUSD371.2 FtCHF413.22 FtGBP469.92 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Beszélgetéseim során azt szűrtem le. Ha a megszokott...input kereskedők jönnének ezzel, mára elfogadottabb lenne. De mivel egy kolléga kezdeményezése ezért kérdőjelezik. Kíváncsiságból hagyományos szántásos receptre. Az input kereskedőtől olyan ajánlatok jöttek. Hogy nem nagyon maradna rajta semmi.Csak pucolódjon a raktára.....(tisztelet a kivételnek).
Mit irhatnék. Föld tetejèt kaparàszom. Egy 5kapàs lazító, meg tàrcsa. Kukut sajna vetettem,mert a bogàr miatt fertőtlenítő kell,3màzsa műtrágya vetèssel egyben. Kivàncsi leszek, a földszomszèd,nem fertőtlenítőz. Nekem,így is nèhol dűlt tavaly. De a csövet leszedte a kombàjn. Nàla nem dűl majd? Kalàszos ugyan az. Tavasszal tàrcsa,ennyi.
Továbbra is 1:0 netparaszt fèle geccsolàsnak. nyugati rèsz,október òta nem volt 100mili. Legtöbb Szàntàsos kaktuszformàba alakult.nem nől. KB. 20-50 centi közt megàlt. Zalàban is.Lazított,hwjenkènt,foltokban kB. 10 nègyzetmètetes foltokban szürkül. De,nől. Vèlemènyem szerint,nekem vège lenne a kukunak, ha màsképp csinàlnàm. Màskor több vízbe kihalt az agyagban. Nem vita miatt írtam,ez a valòsàg.
Válasz határjáró #7469. hozzászólására Mutatom a példát.
Ez egy lerombolt talaj, az a bizonyis kőzetliszt, amiben hiába van 3.5-4% humusz, szögletesen törik csak, teljesen művelhetetlen. A repedés több, mint egy méter mély.
Ez ugyanaz a talaj, csak jobb állapotban, ahol már nem reped, finom morzsalékos, szalad bele most is az ásó.
A két terület hozama közt 2-3 szoros a hozamkülönbség és feltűnően szebb a másodikon az állomány.
Profi vagy...(csak szerencsés)
A CO vetőgép a mag alatt(ill elött egy kicsivel) meg is lazítja a földet így az jobb lehet Mint a Gege féle?
Én sem szántom a felét már rég mert 30centi mélyen megy a tárcsa azonnali záróhengerrel egybeépítve és általában kétszer, utána rövidtárcsa.
A többi szántás egy NZ és vetés.Nem láttam különbséget,egyforma.
Akkor ez most mi "mint(ÉN)" till vagy nonotill"??
Nagyon vissza se kell olvasni:"
A múlt héten tettem egy kört az országban, gyalázatosan néznek ki a hagyományos művelésűz állományok minden növénynél, különösen a Dél Dunántúlon."
Ha talajodban már nincs semmi szerves csak egy barna lisztszerű anyag ami ha kiszárad méter mélyen reped, míg Netparaszt arra törekszik, hogy erdőszéli, réttalaj szerű földje legyen ami nem reped, mert más a szerkezete.
Te a tiedet látod és nem érted miért mondja, hogy nem kell tárcsa hisz ott a repedés, ő meg a sajátját látja, miközben ismeri a tiedet és mondja, hogy neki már nem kell, mert feljavította a földjeit.
Válasz Tobszi #7471. hozzászólására Megkérnélek, hogy idézz tőlem egyetlen hozzászólást, amelyben kétségbe vontam, hogy szántással nem lehet szép állomány.
Természetesen lehet, így fogalmam sincs, miért adsz a számba olyat, amiről szó sem esett.
Itt arról szólt az eszmecsere, hogy mitől bírják jobban az aszályt a mintilles és notilles állományok.
Tavaly a búzaszalma szecskázva volt. Nem csináltam tarlóhántást. Másfél hónapig semmi eső nem volt de a szalma alatt nedves volt a talaj.(hajnalanta viszont párás volt a levegő) Én sem hinném el ha nem saját szememmel látnám.
Gondolom minimális esélye sincs annak hogy azt mondjad: léteznek szép állományok szántott földben is.
De azért megpróbálhatnád! Hátha kultúráltabban menne itt a szakmai vita.
Válasz határjáró #7467. hozzászólására A 2013-as FAO felmérés szerint 155 millió hektáron dolgoznak notillel.
Évente magyarországnyi föld tulajdonosa gondolja úgy, hogy áttér, mert gazdaságosabb és bizonyít hosszú távon a mintill és notill.
Válasz határjáró #7464. hozzászólására Nem egy dologról beszélünk. A mi célunk az olyan élettel teli termőtalaj elérése és fenntartása, ami nem igényel talajmunkát.
Az ilyen talaj biológiai pórusokban gazdag, jó víztartó és elnyelő képességű, nem reped méter mélyen, nem szakítod bele az ekét - amiről te beszélsz az egy élet nélküli kőzetliszt.
Abban teljesen más törvényszerűségek igazak.
Igen erős rugókkal ellátott "gyomfésű..szerűséggel". Operálnak a gabona tarlón, ott a hanyatló (nyugaton) mi a repedéseket illeti. Már korábban erről is került ide videó.
Hagyjál kontrollt,aztán számolj be a tapasztalataidról.Ahogy értem,te csak összerakod magadba az elképzeléseidet.Látsz repedést,valamit gondolsz róla,és utána állítasz valamit.
Szerintem meg aratás után szépen látszanak a hasadások. Aztán ha elvégzel egy sekély tarlóhántást akkor ezeket elzárod. Nem hinném h ezzel száritanám ki a talajt. Mondom ez csak saját tapasztalat.
Lehet bevált de idén nagyon megmutatkozik a szántás és szántás nélküli nálam. Ahol szántottam ott már kampec közeli, ahol lazítottam ősszel ott még kitart és nem vészes, persze ha így marad annak is satu lesz...
Válasz Mf-es? #7455. hozzászólására A múlt héten tettem egy kört az országban, gyalázatosan néznek ki a hagyományos művelésűz állományok minden növénynél, különösen a Dél Dunántúlon.
Az amit te is csinálsz nagyjából egy-másfél hónappal több esélyt ad az állománynak, a békén hagyott talajokban jobban bírják az aszályt.
Pár ezer forintért,nem adjuk hőerőműnek a szalmát.Nagyon látszik,itt aki minden évbe leviszi a szalmát,és szánt.Már a napra alsó levelei lesárgulva.Pedig mintagazdának tartsák.Lehet,csak tartották.Majd idővel elválik.
A Gege féle vetőgépnek az a lényege, hogy egy vetőszalaghoz hasonlító csíkot csinál csak talajból, majd ezt lazán takarja.
Mivel minden magot teljesen körbevesz a föld, így a kelés garantált és egyidejű.
Nincs az, hogy a mag véletlen egy üregbe esett és a felszíni tömörítő kerék nem tudott rá földet nyomni ezért arra várakozik, hogy majd egy kiadósabb eső rátömörítse a talajt és beinduljon a kelés, míg a másik mag ami kedvező helyre esett már épp kidugta a fejét.
Most amúgy is ez a tüskés tömörítő kerék a divat, a sima kerék nem mindenhol jó.
- videó
Ja csak nem ezek a szelhamosok,akik ammitjak a farmerokat a suletlen szovegeikkel,meg hazudoznak a 150kg /ha tiszta nitrogen megkotesekrol,ez itt a baj.
ilyen képet tudok lőni én is. sőt olyat is, hogy átpermeteztem két sort a szomszédra, ő egy héttel később gyomirtózott, amit megszórtam azon lesz neki kukorica, a többin meg semmi
Válasz Netparaszt #7439. hozzászólására Átlag felett.
A "buzi baktériumosok" valóban sokmindenre képesek, de a nemzetközi ismertségű kutatóintézetek nem így működnej.
Ott minden kontrollált és dokumentált
Válasz dr.T #7438. hozzászólására Nyilván a fajta is számít, de számtalan publikált kutatás bizonyítja, hogy aszályban a hosszú távú notill és mintill kukorica nyer az egyéb talajműveléssel szemben.
Ezt támasztja alá számtalan gazdálkodó tapasztalata is.
Somogyban mondjuk láttam tavaszi striptilleseket is, ami már két hete nagyon gyenge volt, fajtától függetlenül, de ott még nem beszélhetünk talajról.
Én inkább arra koncentrálok, hogy mitől lehet jobb az állomány aszályban, mert a jobb képen szereplő kukorica minden évben átlag teljesít minimum tápanyaggal és munkával és ez kizárólag a jobb talajéletnek köszönhető.
azert a kukorica fajtaja is sokban mulik,itt a kep ugyan azon feltetelek mellett 2 fajta (a phylazonit csodakra kepes -erre a kepre irnak a buzi bakteriumosok,hogy az eggyik bacival kezelt a masik nem,nèp ammitas)
Válasz borda77 (Joe) #7436. hozzászólására
Ez teljesen igaz, a pillangósok nitrogénkreditje évezredek óta ismert, illetve a talajból is számos olyan elemet visznek szerves kötésbe a savas gyökérváladékaikkal, amit a kukorica nem tud hatékonyan feltárni.
A vízháztartásra azonban elenyésző a hatása egy előveteménynek, mert akkor rengeteg embernek jól nézne ki a kukoricája pillangósok után.
A nagyobb asszimilációs felület ha nem párosul megfelelő gyökértömeggel, érzékenyebb lesz az aszályra (márpedig a jól megműtrágyázott növényeknek rosszabb a gyökér-lomb aránya, több a lomb, mint kellene a könnyen elérhető tápanyagok miatt)
Amit viszont én mutatok, az az élő talaj növény vízháztartására gyakorolt különbsége, ami mostanában válik el.
A nagyobb mikrobiális tömeg, a természetes aggregátoktól mélyen lazult talaj több vizet biztosít a növényeknek, ez látszik rajtuk.
Ez még semmilyen hozamkülönbséget nem jelez, mert nagy az esélye a virágzáskori erős hőhullámnak, ami után már nem kell rendelni a kombájnt.
Ő szerintem arra gondolt egy jó elővetemény után nagyobb asszimilációs felülete és masszívabb erősebb növény fog fejlődni egészségesebb állomány, ami jobban bírja - persze egy ideig - a hőséget, mint pl egy napra utáni víz és tápanyag kizsigerelt földbe vetett kuki. Ami igaz!
14834 hozzászólás
Válasz .Richard. #7479. hozzászólására
Beszélgetéseim során azt szűrtem le. Ha a megszokott...input kereskedők jönnének ezzel, mára elfogadottabb lenne. De mivel egy kolléga kezdeményezése ezért kérdőjelezik. Kíváncsiságból hagyományos szántásos receptre. Az input kereskedőtől olyan ajánlatok jöttek. Hogy nem nagyon maradna rajta semmi.Csak pucolódjon a raktára.....(tisztelet a kivételnek).
Válasz .Richard. #7482. hozzászólására
Semmi takarónövény,se alko?
Válasz .Szabi. #7481. hozzászólására
Mit irhatnék. Föld tetejèt kaparàszom. Egy 5kapàs lazító, meg tàrcsa. Kukut sajna vetettem,mert a bogàr miatt fertőtlenítő kell,3màzsa műtrágya vetèssel egyben. Kivàncsi leszek, a földszomszèd,nem fertőtlenítőz. Nekem,így is nèhol dűlt tavaly. De a csövet leszedte a kombàjn. Nàla nem dűl majd? Kalàszos ugyan az. Tavasszal tàrcsa,ennyi.
Válasz .Richard. #7480. hozzászólására
Leirnád a technológiádat !
Válasz .Richard. #7479. hozzászólására
Kimaradt. Vèkony felső repedèsek vannak a bùzaföldön,őszin,tavaszin.
Továbbra is 1:0 netparaszt fèle geccsolàsnak.
nyugati rèsz,október òta nem volt 100mili. Legtöbb Szàntàsos kaktuszformàba alakult.nem nől. KB. 20-50 centi közt megàlt. Zalàban is.
Lazított,hwjenkènt,foltokban kB. 10 nègyzetmètetes foltokban szürkül. De,nől. Vèlemènyem szerint,nekem vège lenne a kukunak, ha màsképp csinàlnàm. Màskor több vízbe kihalt az agyagban. Nem vita miatt írtam,ez a valòsàg.
Válasz határjáró #7469. hozzászólására Mutatom a példát.
Ez egy lerombolt talaj, az a bizonyis kőzetliszt, amiben hiába van 3.5-4% humusz, szögletesen törik csak, teljesen művelhetetlen. A repedés több, mint egy méter mély.
Ez ugyanaz a talaj, csak jobb állapotban, ahol már nem reped, finom morzsalékos, szalad bele most is az ásó.
A két terület hozama közt 2-3 szoros a hozamkülönbség és feltűnően szebb a másodikon az állomány.
Válasz Mf-es? #7454. hozzászólására
Profi vagy...(csak szerencsés)
A CO vetőgép a mag alatt(ill elött egy kicsivel) meg is lazítja a földet így az jobb lehet Mint a Gege féle?
Én sem szántom a felét már rég mert 30centi mélyen megy a tárcsa azonnali záróhengerrel egybeépítve és általában kétszer, utána rövidtárcsa.
A többi szántás egy NZ és vetés.Nem láttam különbséget,egyforma.
Akkor ez most mi "mint(ÉN)" till vagy nonotill"??
Válasz Tobszi #7475. hozzászólására
Ki vannak táblázva a szántásos parcellák országszerte, te nem vetted még észre?????
Válasz Netparaszt #7473. hozzászólására
Nagyon vissza se kell olvasni:"
A múlt héten tettem egy kört az országban, gyalázatosan néznek ki a hagyományos művelésűz állományok minden növénynél, különösen a Dél Dunántúlon."
Válasz határjáró #7469. hozzászólására
Ok-okozatot nem látod.
Ha talajodban már nincs semmi szerves csak egy barna lisztszerű anyag ami ha kiszárad méter mélyen reped, míg Netparaszt arra törekszik, hogy erdőszéli, réttalaj szerű földje legyen ami nem reped, mert más a szerkezete.
Te a tiedet látod és nem érted miért mondja, hogy nem kell tárcsa hisz ott a repedés, ő meg a sajátját látja, miközben ismeri a tiedet és mondja, hogy neki már nem kell, mert feljavította a földjeit.
Válasz Tobszi #7471. hozzászólására Megkérnélek, hogy idézz tőlem egyetlen hozzászólást, amelyben kétségbe vontam, hogy szántással nem lehet szép állomány.
Természetesen lehet, így fogalmam sincs, miért adsz a számba olyat, amiről szó sem esett.
Itt arról szólt az eszmecsere, hogy mitől bírják jobban az aszályt a mintilles és notilles állományok.
Válasz határjáró #7464. hozzászólására
Tavaly a búzaszalma szecskázva volt. Nem csináltam tarlóhántást. Másfél hónapig semmi eső nem volt de a szalma alatt nedves volt a talaj.(hajnalanta viszont párás volt a levegő) Én sem hinném el ha nem saját szememmel látnám.
Válasz Netparaszt #7458. hozzászólására
Gondolom minimális esélye sincs annak hogy azt mondjad: léteznek szép állományok szántott földben is.
De azért megpróbálhatnád! Hátha kultúráltabban menne itt a szakmai vita.
Válasz határjáró #7467. hozzászólására A 2013-as FAO felmérés szerint 155 millió hektáron dolgoznak notillel.
Évente magyarországnyi föld tulajdonosa gondolja úgy, hogy áttér, mert gazdaságosabb és bizonyít hosszú távon a mintill és notill.
Válasz Netparaszt #7468. hozzászólására
Persze h nem egy dologról beszélünk. Én csak valamihez hozzá szóltam, te meg már jössz itt a közetlisztel :))))
Ha nem szántasz akkor esélyed sincs beleszakitani az ekét :D
Válasz határjáró #7464. hozzászólására Nem egy dologról beszélünk. A mi célunk az olyan élettel teli termőtalaj elérése és fenntartása, ami nem igényel talajmunkát.
Az ilyen talaj biológiai pórusokban gazdag, jó víztartó és elnyelő képességű, nem reped méter mélyen, nem szakítod bele az ekét - amiről te beszélsz az egy élet nélküli kőzetliszt.
Abban teljesen más törvényszerűségek igazak.
Válasz Mf-es? #7465. hozzászólására
Nem gondolom hanem cselekszem. 2013-ig nem csináltuk. De ugy látom itt más elképzelés nem létezik csak amit ti csináltok az a jó és a helyes.
Válasz határjáró #7464. hozzászólására
Igen erős rugókkal ellátott "gyomfésű..szerűséggel". Operálnak a gabona tarlón, ott a hanyatló (nyugaton) mi a repedéseket illeti. Már korábban erről is került ide videó.
Válasz határjáró #7464. hozzászólására
Hagyjál kontrollt,aztán számolj be a tapasztalataidról.Ahogy értem,te csak összerakod magadba az elképzeléseidet.Látsz repedést,valamit gondolsz róla,és utána állítasz valamit.
Válasz Mf-es? #7461. hozzászólására
Szerintem meg aratás után szépen látszanak a hasadások. Aztán ha elvégzel egy sekély tarlóhántást akkor ezeket elzárod. Nem hinném h ezzel száritanám ki a talajt. Mondom ez csak saját tapasztalat.
Válasz határjáró #7462. hozzászólására
Lehet bevált de idén nagyon megmutatkozik a szántás és szántás nélküli nálam. Ahol szántottam ott már kampec közeli, ahol lazítottam ősszel ott még kitart és nem vészes, persze ha így marad annak is satu lesz...
Válasz Netparaszt #7460. hozzászólására
Jó persze tudom, a szántás az már régi módszer neked,meg romboló meg stb...másnak azért még lehet bevált módszer....
Válasz határjáró #7459. hozzászólására
Ez így van,mert kiszárítod a talajt,és nem ragad az ekefej.Régi tapasztalatok,de ahogy írják,itt már évek óta nincs szántás.
Válasz határjáró #7459. hozzászólására Szántás...
Szerinted melyikőnk végez archaikus talajromboló eljárásokat, amikor notilles és mintilles képeket osztunk meg?
Válasz Mf-es? #7450. hozzászólására
A tarlóhántás után nálunk általában jobban megy a szántás...ez tapasztalat.
Válasz Mf-es? #7455. hozzászólására A múlt héten tettem egy kört az országban, gyalázatosan néznek ki a hagyományos művelésűz állományok minden növénynél, különösen a Dél Dunántúlon.
Az amit te is csinálsz nagyjából egy-másfél hónappal több esélyt ad az állománynak, a békén hagyott talajokban jobban bírják az aszályt.
Válasz csoppika #7456. hozzászólására
Pár ezer forintért,nem adjuk hőerőműnek a szalmát.Nagyon látszik,itt aki minden évbe leviszi a szalmát,és szánt.Már a napra alsó levelei lesárgulva.Pedig mintagazdának tartsák.Lehet,csak tartották.Majd idővel elválik.
Válasz Mf-es? #7450. hozzászólására
Abban az esetben biztosan igazad van, ha a szalma szecskázva a felszínen marad... Ha elviszi róla az illető, akkor nem biztos...
Válasz Netparaszt #7453. hozzászólására
Most jöttem határszemléről,nem cserélnék egy szántós kolegával se naprát.Remélem,aratáskor se akarok.
Válasz Mf-es? #7452. hozzászólására Biztos a fajták között van különbség.
Válasz bobo77 #7447. hozzászólására
Csak gondolod,hogy így jobban párolog.Csinálj kísérletet,tarlóhántott,meg nem.Nézd meg ősszel,melyik lesz a nedvesebb.
Válasz bobo77 #7447. hozzászólására Kíváncsian várom azokat a tudományos munkákat, amelyek alátámasztják a szívószál elméletet.
Válasz Mf-es? #7445. hozzászólására
A Gege féle vetőgépnek az a lényege, hogy egy vetőszalaghoz hasonlító csíkot csinál csak talajból, majd ezt lazán takarja.
Mivel minden magot teljesen körbevesz a föld, így a kelés garantált és egyidejű.
Nincs az, hogy a mag véletlen egy üregbe esett és a felszíni tömörítő kerék nem tudott rá földet nyomni ezért arra várakozik, hogy majd egy kiadósabb eső rátömörítse a talajt és beinduljon a kelés, míg a másik mag ami kedvező helyre esett már épp kidugta a fejét.
Most amúgy is ez a tüskés tömörítő kerék a divat, a sima kerék nem mindenhol jó.
- videó
Válasz Gege #7444. hozzászólására
Nem akartál semmiképpen egy maximum 5 cm es tarlóhántást?Csak azért kérdem mert most "millió szívószálon" párolog el nedvesség...
Válasz Mf-es? #7445. hozzászólására
S így bele is tömöríti?
Válasz Gege #7444. hozzászólására
Nem a vetőgép miatt ilyen.Az agrion kukorica vetőgépem is elvetette volna így.
Estére lesz 10 napos a szójám..
Aki kíváncsi rá így néz ki..
Válasz Netparaszt #7440. hozzászólására
Ja csak nem ezek a szelhamosok,akik ammitjak a farmerokat a suletlen szovegeikkel,meg hazudoznak a 150kg /ha tiszta nitrogen megkotesekrol,ez itt a baj.
Válasz Mézga #7441. hozzászólására Több tíz hektáros táblakülönbségekről mutattam a példát, ti meg sorokon rugóztok.
Nem tűnik fel a méretkülönbség?
Válasz dr.T #7438. hozzászólására
ilyen képet tudok lőni én is. sőt olyat is, hogy átpermeteztem két sort a szomszédra, ő egy héttel később gyomirtózott, amit megszórtam azon lesz neki kukorica, a többin meg semmi
Válasz Netparaszt #7439. hozzászólására Átlag felett.
A "buzi baktériumosok" valóban sokmindenre képesek, de a nemzetközi ismertségű kutatóintézetek nem így működnej.
Ott minden kontrollált és dokumentált
Válasz dr.T #7438. hozzászólására Nyilván a fajta is számít, de számtalan publikált kutatás bizonyítja, hogy aszályban a hosszú távú notill és mintill kukorica nyer az egyéb talajműveléssel szemben.
Ezt támasztja alá számtalan gazdálkodó tapasztalata is.
Somogyban mondjuk láttam tavaszi striptilleseket is, ami már két hete nagyon gyenge volt, fajtától függetlenül, de ott még nem beszélhetünk talajról.
Én inkább arra koncentrálok, hogy mitől lehet jobb az állomány aszályban, mert a jobb képen szereplő kukorica minden évben átlag teljesít minimum tápanyaggal és munkával és ez kizárólag a jobb talajéletnek köszönhető.
Válasz borda77 (Joe) #7436. hozzászólására
Ez teljesen igaz, a pillangósok nitrogénkreditje évezredek óta ismert, illetve a talajból is számos olyan elemet visznek szerves kötésbe a savas gyökérváladékaikkal, amit a kukorica nem tud hatékonyan feltárni.
A vízháztartásra azonban elenyésző a hatása egy előveteménynek, mert akkor rengeteg embernek jól nézne ki a kukoricája pillangósok után.
A nagyobb asszimilációs felület ha nem párosul megfelelő gyökértömeggel, érzékenyebb lesz az aszályra (márpedig a jól megműtrágyázott növényeknek rosszabb a gyökér-lomb aránya, több a lomb, mint kellene a könnyen elérhető tápanyagok miatt)
Amit viszont én mutatok, az az élő talaj növény vízháztartására gyakorolt különbsége, ami mostanában válik el.
A nagyobb mikrobiális tömeg, a természetes aggregátoktól mélyen lazult talaj több vizet biztosít a növényeknek, ez látszik rajtuk.
Ez még semmilyen hozamkülönbséget nem jelez, mert nagy az esélye a virágzáskori erős hőhullámnak, ami után már nem kell rendelni a kombájnt.
Válasz Netparaszt #7434. hozzászólására
Ő szerintem arra gondolt egy jó elővetemény után nagyobb asszimilációs felülete és masszívabb erősebb növény fog fejlődni egészségesebb állomány, ami jobban bírja - persze egy ideig - a hőséget, mint pl egy napra utáni víz és tápanyag kizsigerelt földbe vetett kuki. Ami igaz!
Válasz Netparaszt #7434. hozzászólására
Igen, ha te ezt nem érted akkor nagy vaj van.