Hirdetés
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- De gáz a gáz!!!!!!! új
- Poénok új
- AKG támogatás új
- Mezőgazdasági támogatások, agrárpályázatok új
- Erdőtelepítési támogatás új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Kukorica vetőmagok új
Cikkajánló
1809 hozzászólás
Válasz Földönfuto #1108. hozzászólásáramondjuk úgy hogy legyenek 10 en, és összedobják egy nagy gép árát mert már mindenkinek korosodik a gépparkja.
ha ügyesek akkor csinálnak rá egy külön vállalkozsát és szerződést ír mind a 10 fél az elvégzendő munkáról, annak áráról, és idejéről.
akkor nem az lesz hogy viszi mindíg aki meglátja hanem van valamennyi biztosíték is.
meg tudja előre mikor fog a gép az ő földjén dolgozni.
persze, kell hozzá egységesítés. de hidd el, sokkal jobb ha nem 10 en vesznek fejenként 300 ezer forint értékben 1-1 lazítót amivel kutyát sem lehet dobálni mert ahhoz nehéz, hanem van rá 3 millio hogy vegyenek egy professzionális masinát.
(a számok csak példa értékűek)
erre szokja mondani a magyar gazda hogy ersze, bedobom a pénzem, azt mindenkié meglesz csinálva csak az enyém nem.
na itt jön az hogy erre külön vállalkozást kell csinálni, szerződés legyen, és ha pont a te földed nem lesz megcsinálva teljesen mindegy miért, akkor a többi fog kárpótolni érte.
így eltudom képzelni, máshogy nem.
Válasz Drisa #1107. hozzászólásáraSzívesen olvasnék egy hiteles tanulmányt vagy beszámolót egy ilyen működő szövetkezetről.Nehezen tudom elképzelni,hogy aki már legépesítette magát,az felszámolja a gépparkját,és belép egy szövetkezetbe,ahol majd valaki valamivel valahogy valamikor megműveli a földjét.A te példádnál is előfordulhat,hogy az egyik 50db szmarha 2-3-szor nagyobb teljesitményre képes mint a másik 50db.Vagy néhányan átlagos technológiával művelték a földjeiket,mások meg már sokkal előrébb járnak,Hogyan lehet ezt összeegyeztetni?És sok ilyen kérdés felmerül még.
Válasz _NB_ #1104. hozzászólásáraNagyot akkor lehet szakítani ha mindent összevonnak. Gondolj bele 10 gazda 10 telephelyen tart 50-50 tehenet, vagy egy helyen 500-at. Az egy tehénre jutó költség szerintem felére csökkene, nem a takarmány hanem minden más.
Ha minden parcella marad külön akkor szinte nem sokat csökken a munkaóra.
Válasz rongyos #1105. hozzászólásáraÉn akikkel beszéltem úgy mondták, hogy azért nyugatabbra sokkal nyugodtabbak a gazdák.
Például ott egy tehenes gazdánál van két fejőrobot, még nálunk ekkora állományra egyre nehezet tudtak csak pályázni. Már gépbe és felszereltségbe se mindegy, hogy könnyedén megy a munka vagy éjjel nappal nehezen.
A másik meg valóban a pénz. Több Eu-s pénznél, több saját pénze marad a gazdának, mintha zsebből kéne fizetnie a dolgokat. Konkrétan gazdagabbak is a termelők.
Így ha mondjuk egy szövatkezetnél neki is bele kell szállni egy kombájn javításba, holott neki csak a telep van föld nélkül/aratás nélkül akkor ezt anyagilag se érzi megterhelhelőnek. Meg ez a kiadás az ő érdekeit is szolgálni fogja később is.
Pl. nálunk meg az mtz-s Józsibácsinak kiszámláznának egy szövetkezeti 300 ezres javítást egyből menne az @nyzás, mert neki még első gumira sincs pénze a traktorára.
Válasz Sanyee #1100. hozzászólásáraAz igazság az, hogy egyszer végig kellene böngészni egy nyugaton működő szövetkezet könyvelését....mert itt beszélünk róluk, mint valami elérhetetlen álomról..de azt sem tudjuk, hogy ott mit mutatnak a számok...:/ Szóval lehet, hogy csak alibiből léteznek, mert van egy rakat EU pénz az életben tartásukhoz kirakatpolitikának...ha megnézzük a híreket, ott is termelői tüntetés, blokád, útzár, petíció, trágyaborogatás...stb.
Nálunk nem fog menni, mert a magyar mindig meglopja a másikat..ezért bizalmatlanok vagyunk..
Könyvelésre gondolok...pl. 1o emberből ha 2 foglalkozik a pénzügyekkel, simán lenyom a másik 8 torkán fiktív számlákat, amit kiszed a közös pénztárból...ilyenen nálunk az erdőbirtokossági társulatok...
2000-ben beszélgettem egy kanadaival, ahol éltek ott a baromfi és a dohány ment, de mindkettő kvótarendszeres volt.
Tehát nem csak úgy nekiálltál, mert most jól megy a baromfi akkor szakítok egy kis zsét, majd pár év múlva, meg sírok, mert bedőlt a biznisz, mert mások is látták benne a zsét, és lement az ára a béka segge alá vagy az állambácsi beengedett pár ezer kiló brazil csirkét a piacra....
Ott akkoriban, csak akkor tarthattál ha vettél kvótát ami véges volt, ha elfogyott akkor csak egy baromfitenyésztőtől tudtál venni aki eladta, ugyan ez dohánynál.
Elsőre kitolásnak tűnhet, de a tenyésztők és a termelők így nagyobb biztonságban vannak, persze ha az állam is védi őket a behozatal korlátozásával, megadóztatásával.
----------------------------------------------------------------------------
A szövetkezés hát, a papírok a mai napig megvannak, a "nagy szövetkezésről" amikor a lovat, tehenet, Hofherr-t, cséplőgépet, elevátort, magtisztítót, földet, majd később a terményt is elvitték....
Ellehet játszani a gondolattal
Mindent a közösbe az nem fog menni szerintem.
Egy olyan közösséget eltudnák képzelni ahol pl:
Tíz 50ha-os gazda összeáll, a földek maradnak mindenkinél ahogy eddig, csak alapítanak egy művelős "céget" közösen, ahova a gépeket veszik, ez a cég végezné a melót a földeken.
Az előnye nem olyan sok, de elég volna 3-4 traki meg a munkagépek, mégse 10 volna mindenből, ez bár kevesebbe kerülne viszont a gépek hamarább kopnának nagyobb igénybevétel miatt, a költségek jelen esetben 10 fele oszlanának.
A művelés talán minimálisan kerülne kevesebbe, a gépek üzemeltetésén lehetne nyerni talán valamivel többet.
A művelő cég számlázná a munkát, de mivel az is az övék minimális profittal üzemeltethetnék.
A 10 emberben, ha van kurázsi, feloszthatja melót pl: 4-en műveléssel foglalkoznak, 2-en üzleteket kötnek és építik a brand-et, 2-en gépeket karbantartják és beszerzik a fogyó dolgokat, 2-en könyveléssel foglalkoznak.
Ha ez a 10 ember össze áll, és nem lesz a lónak a háta túrós idő közben, akkor szép eredményeket érhet el és még általában a második generáció is tolja a szekeret, de az utána következő már hanyatlásba viszik a céget a 4. meg van, hogy csődbe.
Ez az utolsó gondolat nem kitaláció ezt az a kanadai gazda mondta és mutatta az elhagyott, elárverezett dohány termelők házait.
Azt tudni kel, hogy a dohány ott akkoriban akkora pénz volt, hogy Floridában volt második otthonuk és házuk a dohányosoknak, mert amikor ha jól emlékszem szeptember táján befejezik a dohány szüretet és a tőzsdén elkelt, akkor leutaznak nyaralni és a "telet" vagy kb.5 hónapot ott töltötték.
Az egymás után következő generációk mindig elkényelmesedtek és a család csődbe ment.
Persze mondott ellenpéldát is ott a családfő a gyereket a melósokhoz osztotta be mindig, függetlenül az anyagi helyzetüktől.
magyar magyarnak farkasa volt mindíg.
nem lesz itt összefogás, mert a java nem elismerni akarja a másik eredményeit, hanem eltörölni hogy a saját bukása ne tűnjön fel.
Válasz Sanyee #1100. hozzászólásáraA nyugatias szövetkezeteket azért említettem
csupán , hogy ne gondolja mindenki, hogy ez
a csoportosulás csakis valami komcsi dolog
lehet, persze ujra mondom én is a 40 év
téeszcsés multat nem lehet 1-2 generációval
kitörölni.
Az elmult 27 év pedig még nem tisztázta véglegesen kié hát a föld, ez a vita most van
folyamatban és hamarosan szerintem el is fogják dönteni. Valamiért ugyérzem , hogy nélkülünk, de lehet hogy tévedek.
Válasz D-032a #1098. hozzászólásáraÍgy van, mi megtettük már akkor az első lépést, sőt többet is léptünk mint amennyit amúgy léptünk volna. De akkor is csak Torgyán papa akarta dolgot más nem, a más tudjuk ki volt. Így azon kívül hogy megemlítették a dolgot semmi nem történt.
Nem vesztünk össze az aratáson de máson sem. Azóta is jó a viszony egymást segítjük.
Válasz cyclo-400 #1096. hozzászólásáraAmi nyugaton, mint "nyugatias megoldás működik" az nálunk pár oknál fogva még nem.
Kb. 20 éve mikor mindenki a nagyobb gépesítésen gondolkozott addigra nyugaton már fel voltak szerelve a 100 éves multal rendelkező gazdák.
Az hogy nálunk pl. Akkor volt 500le egy gazdaságba 3x mtz 1x rába az nem volt annyira hatékony mint nyugaton 2x 180 le jd.
Ha ezek megvannak már a művelhető termőföldkapacítás nem hátrány. Lehet venni a nagy darabokat.
Csakhogy a németeknél közbe a földkereslet miatt egy hektár lett több mint 6mill. Hollandoknál 10 felett. Ezt ott se gazdálkodják ki gabonából 20 év alatt, így már könnyen lehet szövetkezni. (nem sok okuk van a harcra)
Nálunk eközben megy megy a harc a földekért és a kicsik eltipràsa.
Válasz Földönfuto #1097. hozzászólásáraLeirtad velösen tömören a valóságot!
A hasonlö kaliberü gazdák azt mondják minek,
a nagyok is azt kérdezik tényleg kell ez nekem
bérmunka és kész, add a lóvét!
A kicsik egymással vivnak vacak 1-2 ha földért!
A most müködö integrátorok már most is megoldják az input kérdését na és a felvásárlást és kaszálnak gyakorlatilag kockázatmentesen.NA ezert lehet valóban csak jogszabályokkal beavatkozni,ja hogy az per nekünk jó vagy rossz azmár egy másik kérdés.
Válasz Drisa #1095. hozzászólásáraHa egy társadalomban nem működik valami, akkor annak komoly oka van.
Okos emberek a parasztot és a népet ócsárolják és teszik felelőssé a bajokért "egyszerűen".
Pedig nem a nép alakítja az ország sorsát, nem a paraszt írja a jogszabályt és nem a nép aggódik a bűnözök jogai miatt.
Nem a nép döntött , hogy jobbra vagy balra menjünk (még akkor sem amikor azt hittük).
Az nem számít , hogy balról vagy jobbról kerüljük ki a gödröt. Csak az számít , hogy előre jutunk vagy a sárba ragadunk.
Örülök , hogy írtál a szövetkezési tapasztalásodról , mert talán látják többen is , hogy politikai támogatás , jogi környezet és etikus , morális emberi és társadalmi közeg nélkül nem létezhet öszefogás.
Ha a gazdák ezért sem önmagukat és egymást hibáztatják akkor tettünk egy lépést egymás felé.
Vagyis az öszefogás felé.
Én esetleg az értékesitésben és az input anyag beszerzésben látok fantáziát a szövetkezésre,néha szóba is kerül köztünk,de még soha nem jutottunk el odáig,hogy vmit megvegyünk kamiontételben.Pedig ehhez még szövetkezet se kell.Ami a gépesítést illeti,én is inkább mindent megveszek magamnak,és saját kezüleg csinálom amikor legoptimálisabbnak tartom.egy elkésett művelet veszteségéből sokszor majdnem a munkagépet meg lehet venni.
Válasz Drisa #1095. hozzászólásáraAhogy lentebb írtam, eredetileg a szövetkezet
egy nyugatias megoldás volt és a mai napig ott
müködnek is, csak bizony aza 40 év most még
nagyon itt van.
A jelenlegi tulajdonviszonyok, pedig erösen
korlátozzák a szövetkezési lehetöséget a földtörvényröl nem is beszélve, de ez nem véletlen. A mindenkori elitnek nem volt érdeke
egy erös viszonylag független gazdatársadalom.
Válasz cyclo-400 #1094. hozzászólásáraAmikor Torgyán doktor meglengette hogy új típusú szövetkezetek kellenek mi csináltunk egyet egy gazdatárssal, persze azóta is nyűg csak mert könyvelni kell a semmit felszámolni már nem olyan egyszerű. Építettünk raktárat vettünk kombájnt közösen a szövetkezetben. De aztán semmi előnyünk nem lett a többiekkel szemben csak hátrány mert sok mindent hitelre vállaltunk be hogy később jobb legyen.
Válasz borda77 (Joe) #1093. hozzászólásáraIgazad van, de nálunk három gazda vett közösen
úgy tiz évvel ezelótt közösen egy kombájnt az
elsö szezon után úgy összevesztek, hogy a mai napig nem tárgyalnak egymással. Kinek vágják elószór, mikor beállt az esö, ki fizeti a variátor szíjat amikor az enyem lesincs vágva és stb stb
Válasz Drisa #1091. hozzászólásáraaz biztos, SŐT fele annyi gép sem kellene vagy 1/3-d is elég lenne most mindenkinek gépe van komplett ami baromság ki sincsen használva...
Válasz Mihály-963 #1090. hozzászólásáraSzerintem a szövetkezéshez, még egy két generáció váltás szükséges. Miért?
Európában az első szövetkezetek a Német- Alföldön alakultak a XV. század körül.
A komcsik erre (is)alapozva kommunákban
gondolkodtak.Leninizmus létrehozta az általunk is megismert kolhozokat, természetesen alulról
"szervezódve". Ezek földönfutóvá tették a parasztságot.Amikor 'vissza adták " a földet
korábbi tulajdonasainak 1990 után örök fogadalmat tettek hogy soha senkivel többet.
Ezért gondolom, hogy idö kell még a szövetkezéshez, ha most megint kényszer íze lessz az integrációnak abból a spekulánsokat , leszámítva senki nem fog jól kijönni, az a generácio aki látta tapasztalta a tsz, kolhozt zsigerböl utálni fogja mellesleg joggal.A cápák persze ettöl függetlenül mindenestöl felfalják a kishalakat és akkor kész az új arisztokrácia
Válasz D-032a #1089. hozzászólásáraA mostani pályázati lehetőségben is több pénzt és nagyobb intenzitást lehetett elérni szárítós pályázatban mégis szerintem egy kézen meg lehet számolni hányan szövetkeztek. Egyszerűen nagyobb csábítás kellene. Akár területalapúban is lehetne ösztönözni az sok kis tábla egyesítését, de ez térségenként változó, mármint a parcella méret. Illetve annak egyesítési lehetősége. Amúgy hatalmas profitot lehetne csinálni a szövetkezéssel, szakember hiány is megoldódna mert kevesebb kellene az összefogás után.
Válasz D-032a #1089. hozzászólására Szép álom de ezt már 60 eljátszották ill. utána a privatizációban mert kik lettek a nagy földbirtokosok a fő agronómustól kezdve majd minden Tsz vezető a melós maradt melós s a mai napig 100ha max amin gazdálkodik kivétel 1-2 bátor trakis akik mertek vállalkozni és kis szerencsével nem buktak el de a szövetkezés:addig míg a Magyar jogrendszer nem erősödik nem jön létre a bizalom mert még a bankban sincs biztonságban a pénzed akkor hogy bíznád más személyre mert ugye itt nem két forintról szól a fáma hanem amit eddig összekapart az a néhány gazda s a lét a tét mert elég ha 1-évi bevétellel lelép az ügyvezető már bukik az egész ehhez még az állami garancia is kevés lásd az Uniós támogatás kifizetési anomáliák de majd most a fölülről irányított majd megoldja a kamara szerint
Újra és újra felvetődik a magyarországi gazdálkodók szövetkezése- , és összefogása hiányának kérdése.
Vannak akik szerint , ennek egyszerűen úgy kellene működni , hogy itt is, ott is ha gondolná , akkor összetársulhatna, összeszövetkezhetne 10, vagy 30, vagy valamennyi gazda.
Ennek akadálya néhányak szerint , -mint írják- "egyszerűen" a magyar nép butasága, önzése és balsorsa.
Valójában mi is az a gazdaszövetkezet , milyen is az az termelői összefogás?
Korszerű szövetkezeti ismeretek. (Wekerle Sándor Üzleti Főiskola JHN Intézet)
(Benne: Mi történt Nyugaton , és mi történt Magyarországon?)
Nem baj ha nem érdekel bennünket , az viszont baj , hogy így alakulnak a felvásárlási árak.
Válasz máris szomszéd #1087. hozzászólásáraegyetértek, kivéve a végével.
nem a paraszt issza meg a levét.
hanem mindenki aki eszik.
Azt hiszem Néró mondta kenyeret és cirkuszt a népnek.
Cirkusz van elég csak szét kell nézni a világon.
Arra meg vigyáznak a politukosok,hogy olcsón legyen meg a napi betévő. Az,hogy ennek a paraszt issza meg a levét nem számít ők csak kis százaléa a népességnek.
Válasz nagypistivagyok2 #1085. hozzászólására a lényeg hogy sok legyen és ocsó-ocsó nézd meg a régi gyarmat nagyhatalmak milyen kajának nevezet dolgokat esznek meg mert a gyarmatokon ették azokat a benszülötek csak elfelejtik ha lett volna rendes kajájuk nem azokat a férgeket ették volna és sajnos az élelmiszer ipar mindent megetet ma már velünk ami olcsó s nem árt azonnal az én nagyanyám nem evett quarqumit a kenyérben mi minden nap mert a pékek használják
Válasz Mihály-963 #1084. hozzászólásáraA mostani felnövekvő generáció már nem ismeri a régi ízeket,ezért nem is hiányzik neki.Az élelmiszeripar karöltve az íziparral átveri az agyunkat.Amikor az epres joghurtba a pálmafaszívó tetű szárított döglött pora adja a színt akkor nincs miről beszélni.
talán ez lehetne a jövő nem pedig a tömeg áru termelés:ÚR ISTEN! mekkora tudatlanságban szenvedünk. Na ezt kellene tanítani az iskolákban.A cukor az emberi szervezet számára az egyik legveszélyesebb anyag nincs benne vitamin ásványi anyag mikro makro elem a szervezetbe ha bejut ezeket elvonja.Káros gyogyszertárba kellene árulni. LÁSD:William Dufty: Cukor blues (a lényeg a végén van:pl.204old. Minden kövér ember alultáplált) A TEJ: legelésző sz. marha 50-60 féle növényt legel v. fű szénát fogyaszt ebböl 30-40 féle gyogynövény (mert hazánkba 350-400 körül terem) ezt a tejében vissza adja csak az élelmiszer ipar mindent kivon belőle. Tehát csak természetes tehén tejet fogyasszunk mert ahogy az amerikai prof. fogalmazott a "TEHÉN AZ EMBERISÉG MÁSODIK ANNYA" ha nemhiszed kérdezd meg nagyszüleidet {akkor nem volt tápszer} A HUSOK: A nagyszüleim a tehenet legelőre a sertést csürhére a baromfit udvarra engeték. Az állatok össze szedtek számukra fontos vitamint ásványi anyagot makro mikro elemet és ezt a tastükbe hordozták. Ma a takarmányok 3-4 szeresét termik sok nitrogen mütrágyával (érintet vagy akkor tudod) akkor az állatok húsa mennyi vit...(stb)tartalmaz LÁSD:Lenkei Gábor Cenzurázott egészség. Antibiutikummal az importból származó termékek terheltek.Mo -szág (nébi) kőkeményen ellenőriztett a laborjaiban. A gyogyszer ipar (ki kérem a nevükben) vegyszer ipar.Miért? Ha egy halálfejes hordót bevisznek rá van irva méreg, pici tabletába préselve meg gyógyszer, hogy van ez? Ajánlom:John Robbinson-Százévesen egészségben.(A titkok nyitja a tudomány tükrében.
Válasz szakadtgepard #1081. hozzászólásáraRászóltál:
http://hirtv.hu/ahirtvhirei/angyan-csanyi-cege-sajat-kepere-formalta-a-torvenytervezetet-1397043
Válasz Vinkó75 #1079. hozzászólásáraCsak a talajhoz köthető dolgokban van szinte üzlet,ami,az orszàgot illeti. Többi màs külföldi, maximum abból hasítanak valamit.semmi nem az orszàgè.
Válasz Gox #1078. hozzászólásáraHogy Csányi és Mészáros legyen a két fő integrátor...
Válasz Vinkó75 #1079. hozzászólásáraPersze, h nagy üzlet! 30 év alatt sikerült tömegeket leszoktatni az élelmiszer termelèsrôl. Már nem nagyon divat kertet mûvelni, szôlôbe kijárni, szombat délutàn tyúkot kacsát pucolni,
Persze több mûszakos beosztásban, messze járva dolgozva, lehetetlen is.
Válasz Gox #1078. hozzászólásáraA mezőgazdaságban-élelmezésben nagy üzlet van. ez erről szól.
Válasz Vinkó75 #1077. hozzászólásáraEz így igaz! Miért kellene a kialakult kapcsolatokon erôszakkak változtatni?
Változtatnak úgyis, ha nem tudnak egyezni.. Bár tapasztalatom szerint, inkább sikerül megegyezni.
Válasz Gox #1075. hozzászólásáraEgy jól felépített agymenés-rablás első pillére. El kell hitetni a panellakókkal csak állami beavatkozással orvosolható a mezőgazdaság is.(természetesen nem igaz)Teljesen jól működik minden. Input anyag-termény értékesítés idáig is működöt nem papíron alapuló szövetkezési formában.Helyi integrátorokon keresztül. Kik további integrátorokkal-feldolgozókkal álltak kapcsolatban. Ha egy jól összeszokott csapat melynek nem kellett papír. (Így a szelektálás, papír és fájdalom mentes volt.)Jól együtt tud dolgozni, megfelelő anyaggal már közvetlen feldolgozóra is termelhet-termelhetett. A piacon alapuló gazdaságban a szabad mozgás elengedhetetlen. Ebbe belekavarni államilag nem volna szabad.
Válasz Gox #1075. hozzászólásáraAttól biztos nem lett nagyobb, hogy a 90-es években esetleges volt a felvásárlói kifizetés... Meg ugye a tész ekben is minden szentnek maga fele hajlott a keze...
https://www.vg.hu/vallalatok/masolat-bizalomhiany-gatolja-a-termeloi-egyuttmukodest-536794/
Mitől lesz a bizalom?
Válasz Lajos76 #1073. hozzászólásáramegfizetnénk.
ha nem kerülne minden forint bér a duplájába a redvás adó meg járulék miatt.
képeztetném is ez embert, de azt nem írja alá hogy akkor marad is annyi ideig hogy megtérüljön.
az meg hogy milyen iskolát és hogyan végzett meg sajnos nem segít, mert azt tudjuk hogy az iskola rendszer egy szégyen, ahogyan az is hogy a frissen végzett szakembert még mindíg betanítani kell, mert az iskolába ugyan tanult szegény, csak nem azt amit kéne.
hát ennyi.
Válasz Mihály-963 #1071. hozzászólására90-es években mikor végeztem köpködtek a vállalkozások a tanulókra, sőt még fizetettek is a gyakorlati helyért.
Azok a 17 évesek most 30+ éves tapasztalt szakemberek lehetnének.
Most meg sírnak hogy nincs szakképzett munkaerő. Hát tessék megfizetni és megbecsülni.
Mi ez a felülről ránk erőltetett integrációs törvény? Új TSZ-esítés? Dédapámhoz szudajevvel jöttek be a konyhába,hogy "itt köll aláírni Józsi bátyám". Hozzám meg majd ügyvéddel jönnek? Csak a módszer változott? Ennyit fejlődött az agrárértelmiség 60 év alatt?
,mehetnek kapálni.
Már a fiatalokat is béklyozni akarják szabadon már tanulni sem lehet:Ez utóbbin akár javíthatna is a duális képzési rendszer, azonban egyelőre az agrárszakmáknál alig van példa ilyen rendszerben tanuló fiatalokra, igaz, az élelmiszeripari szakmáknál sem túl jó a helyzet. A cégek megítélése szerint ennek főképp a jogi szabályozás az oka. (a felsőoktatásban mindössze két éve van lehetőség ilyen szerződéssel a gyakorlati ismereteket piaci szereplőknél megszerezni)
Hosszabb távon a tárca célja, hogy a duális képzésben tanulószerződéssel részt vevők aránya érje el a 20-30 százalékot – hangsúlyozta Mezőszentgyörgyi Dávid.
Ugyanakkor a cégek részéről is szemléletváltásra lesz szükség, mivel a felmérés szerint közel harmaduk belső képzések keretében igyekszik javítani a dolgozók képességein, tudásszintjén, mintegy 239 válaszadónál azonban nem is tervezik a munkavállalók képzését. Az azonban már az iskolarendszer felé erős jelzés, hogy mindössze 99 említette, hogy iskolarendszerű szakképzésbe küldné az alkalmazottját.
A szaktárca a kormány által is elfogadott Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció keretében igyekszik biztosítani az ágazat számára megfelelően felkészített munkaerőt. Egyrészt erősíteni szeretnék a tárca által fenntartott intézmények oktatóinak felkészültségét, illetve javítani az intézmények eszközparkját. Dolgoznak a szakmai követelmények, szakismereti tárgyak korszerűsítésén is.
Válasz csoppika #1069. hozzászólásáraa multi még csak egy dolog. node a bank, na az már megint más. az államról nem is beszélve.
az utóbbi kettő a nagy gond, nem a multi. ha az állam nem kedvezne neki, a bank meg nem hitelezné akkor nem lenne a multival baj.
Válasz a2457 #1068. hozzászólásáraAz igaz...a multiknak tökmindegy hol termeled meg a profitot...
mindegy hová mész, nincsen hova menekülni az adórabszolgaság elől.
a gyapotföldi fekete még előnyös helyzetben volt, ha megtudott szökni akkor mehetett.
itt nincsen hova szökni.
A jövőnk ?
Én arra szavaznék, aki végre bevezetné a bérplafont.
Na ilyen nem lesz.
Válasz a2457 #1064. hozzászólásáraKimaradt az iskola. Nem neki kell,csak vele csinàltatjàk,hogy màs pènzhez jusson. A föld maradt egyedül a hàttérben...
Válasz Valodi #1063. hozzászólásáraszerintem igen. nem is kevés.
anno a parasztnak nem volt dolga a városban.
most meg kell elektromókus, esztergályos, gépész, valaki aki a kompjútert belövi, kell neki a gps, a kenőanyag, a márkaszervizes, az üzemanyag, a hidraulikás, az útvonal engedély, a zöld rendszám, a műszaki, a biztosítás, az okmányiroda, a jegyző, sorolhatnám és még csak a felszínt kapargatom.
akiről az idézetedben van szó maximum patkoltatni ment el valahova ha maga nem bírt vele, meg néha napján kovácshoz pár dologért. esetleg ha kellett lószerszámot venni.
bár ha ügyes volt ezek javáért szintén nem ment az sehova, nemhogy városba.
Válasz Drisa #1061. hozzászólásáraIsmétlés a tudás anyja...
"A Paraszt történetietlen. A paraszt az örök ember, a közös alap, függetlenül mindenféle kultúrától, ami a városokban honos. Megelőzi és túl is éli azokat, érzéketlenül, nemzedékről nemzedékre tenyészve, földhöz kötődő foglalkozásokra és képességekre korlátozódva, misztikus lélek, nyers, a gyakorlathoz tapadó értelem; alapja és soha ki nem apadó forrása a vérnek, amely a városokban a világtörténelmet csinálja".
"A paraszt ősök unokájaként, jövőbeni unokák ősapjaként ereszt gyökeret a földbe. Az ő háza az ő tulajdona; nem a testnek és a javaknak néhány évre szóló illékony együttléte ez, hanem az örök föld és örök vér, tartós és bensőséges egymáshoz kötöttsége..."
Oswald Spengler: A Nyugat alkonya. (1918)
Változott szerintetek azóta valami?
Válasz szanberg #1060. hozzászólására szerinted neked nem kell behódolni ha fenn akarsz maradni NE-HIDD el én az öreget okos embernek tartom s nagy hiba hogy mások nem Ángyán József: a kormány dönti el, kié lehet a haszon a Népszavában van a teljes cikk olvasd el ha érdekel nem mondom hogy okosabb lesz az ember de jó ha látja merre érdemes nézni ha megakar maradni
Válasz szanberg #1060. hozzászólásáraA próféta szóljon belőled legalábbis ami támogatásokat illeti. Minden földtulajdonos lassan a támogatást akarja, közben mi tesszük kockára a pénzünket egy egész évre.
Válasz Mf-es? #1056. hozzászólásáraössze tévesztessz magaddal, jól írtam a hektárokat is itt a fiúk mind gazdálkodók közel 20 hektáron és nem az van mint nálad volt, dolgoztak ott rokonok is tudom csakhát fizetni is kellett volna tisztességes bért és akkor nem hagytak volna ott, már akkor is xarrágó voltál.
Terület meg a támogatások miatt csökkent, annak idején a kutyának nem kellett a föld az utóbbi időben pedig mindenki azt hiszi ez aranybánya persze dolgozni senki sem akar csak markolni, hát nagyon remélem kizárnak az unióból és akkor annyi támogatás lesz amennyi mankó van itthon a hónod alá, akkor majd helyére áll mindenki