Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Mf-es? #7721. hozzászólásáraHazai viszonylatban nem sok iker művelőkerekes gépet látni. Sőt sokan még inkább 460as gumival veszik, hogy beférjen a sorba.
Válasz otis #7719. hozzászólására Nálunk a TSz (most már Zrt). kb 20 éve ikerkerékkel kultivátorozik, igaz az egy nagy 12 soros kultivátor és már 20 éve rajta vannak a nitrosol tartályok is. Jellemzően jók szoktak lenni a kukoricáik.
Válasz otis #7719. hozzászólásáraSzerinted aki egy 11 l/ha-os műveletet és egy 4 l/ha-os műveletet egy menetben akar elvégezni azért, hogy 3 litert spóroljon hektáronként, az beruház 4 iker művelőkerékre?
Válasz Muskátliszájú #7717. hozzászólásáraA konferencia helyszíne a Rubin Conference and Wellness Hotel Budapest. A hotel címe: 1118 Budapest, Dayka Gábor utca 3. (megtekintés Google Maps-en). A létesítmény az M1-M7-es autópályák közös kivezetője mellett található. A Dunántúlról érkezők a bevezetőn keresztül, a Duna keleti oldaláról jövők pedig a Rákóczi-híd/Erzsébet-híd – Nagyszőlős utca – Budaörsi út útvonalon közelítheted meg a leggyorsabban.
Válasz Mf-es? #7706. hozzászólásáraKemény sorközben húzod akkor szerinted nem megy el oldalra a puhába? Főleg művelőkerékkel azt a virsli gumit eltekeri! + műtrágyával együtt súlyban is sok a keskeny keréknek, vontatni is esélytelen, szerintem félremenne a puhába és vinné ki a sort, hülye lenne a keményben haladni! Ha mindenhol puha egy őszi 30cm mély grúber után, akkor esetleg nem megy oldalra.
Válasz Mf-es? #7714. hozzászólásáraNem értek hozzá, de csak repeszt vmennyit a talajon - ahogy Szanberg is írta, műveléskor átrepeszti a két sáv közti területet. Ha közé húzod a kikelt cuccnak, ez nem verne oda a fejlődő kultúrnövényednek?
Válasz bandigh #7711. hozzászólásáraNincs olyan nagy vonóerő igénye,ahogy azt beállítsák itt egyesek.
Meg szerintem,éves szinten,kevesebb 2 x 25 cm.-ert mélyen művelni,mint teljes területen,vagy grúberezni,vagy lazítózni.
Válasz Mf-es? #7706. hozzászólásáraEzzel minden előnyét, az értelmét veszíti el a strip till.
Másodjára is nagy vonóerőigény, fogyasztás, a sorközök megmozgatása vízveszteség, gyomosodás satöbbi.
Válasz Mf-es? #7708. hozzászólásáraCélnak megfelelő sorközművelő kicsit olcsóbb megoldás lehet, mint fenntartani még egy sávművelőt. Az állítgatás meg elég szar szerintem, örülsz hogy egyszer jól be lett állítva.
Válasz lac* #7707. hozzászólásáraCsak mi őszit nem szórunk tavaszi alá.Másik,ha meg van mozgatva a sorköz is,nincs rettegés,hogy bele süljön a sávba a növény.
Válasz Mf-es? #7706. hozzászólásáraSzerintem akkor már egyszerűbb ősszel egymenetben kitenni a műtrágyát a sávművelővel egyenesen a gyökérzónába. Ez is ennek a technológiának az előnye,a munkaműveletek megtakarításán kívül
Bár már 100hektáros nagyságrendben túl vagyok a sávművelés megismerő fázisán.
Ami érdekes, hogy a múltkor azért ment a hurrogás itt arra is, hogy sávhúzót vettem és azzal akarok dolgozni, most meg az előadás negyedét ez fogja kitenni gondolom nem az esetleges negatívumai lesznek felsorolva
Válasz Mf-es? #7702. hozzászólásáraKíváncsi vagyok Radócz befizet e, mert alapból biztosan nem csak eddig ez a legnagyobb rendezvény aztán, hogy tudja mondani ő ott volt az elsőn is meg ezen is meg....
Válasz Bán Zsolt #7695. hozzászólásáraMég akkor is olcsóbb a Tiger vetőgép kombináció, ha 2 ember csinálja. A másik 5 udvart sepreget. Így minden kopik amortizálódik. Vagyis így többe kerül a termelés. Ja hát meg kell szokni a szemnek a sepregető embereket,ha már így hozta az élet. Csak azért locsolni a pénzt hogy legyen miért fizetni alapon. Nem nagyon jut előre a dolog. Na ezért írtam ha kicsit csökkennek a támogatások,pár helyen lesz gebasz.
Válasz ..MZ/X.. #7691. hozzászólásáravan olyan is aki azért szánt simít kombinátoroz hogy legyen munkája az embereinek.
mert ha tigerrel leszaladná egy nagygép meg direktvetővel bele akkor elég 2 ember de így 8-9 szánt 120-140 lovas gépekkel.
és ez is 1000+
csak a földek jó része ezeknek a munkásoknak a családjától bérlemény
Válasz borda77 (Joe) #7692. hozzászólásáraNekem viszonylag elég jól sikerült talajt készitenem lazítóval kb.35cm mélyen a körülményekhez viszonyítva. Mindjárt aznap le is volt hengerezve cambridge hengerrel. Eset rá 28 mm, de meglepődtem, hogy az eső alig áztatot szét valamit a rögekből. Mostan nemtudom a hétvégén jön-e eső, mert ha igen akor holnap talajelőkészités és vetés lene. Egyenlőre lesem az előrejelzést, regelig döntenem kel.
Válasz ..MZ/X.. #7691. hozzászólásáraIlyenkor szántani ??? Agyrém! Lazítóval és éppen hogy megtudtam repce alá csinálni a földet...De lazító után másnap azonnal RT hogy zárja és hant semmi ne legyen! aztán persze kérdés hoyg lesz e csapi majd a repce magnak vetéskor.. vagy utána!
Nem is értem akkor tárcsa után minek hengereztek amikor úgy is szétcseszték a földet ekével?
Mai gyöngyszem, 1000+ hektós ember. Minden full-full gépesítve, nem gagyi cuccokkal. Búza tarlót repce elé már pár napja szántják, a 200-as ferga 4 fejjel kínlódik 20x centin a betonban. Jönnek fel dinnye méretű hantok. De a maradék gép is szánt. Odahaza meg áll a telephelyen a 4m-es Karat mert az csak tarlóhántásra jó, de arra sem használják mert sokat eszik vele a gép a tárcsához viszonyítva és lassabb is.
Technológia: Lebálázott búza tarlóra kinyomták a műxart, rövidtárcsa, lehengerezték. Most felszántja, ami nagyon hantos megjárják a tárcsával, 2 nap múlva odaér a simítós henger, aztán Prontoval behúzza a repcét és újra henger.
Mikor kérdezem az öreget, miért így? A válasz az, hogy mi nem értünk hozzá, azért van nekünk annyi amennyi és neki jóval több. Azt már nem teszi hozzá, hogy a kolhozt anno ő szedte szét mert az elnökkel kivittek mindent ami érték volt.
Válasz otis #7684. hozzászólásáraAzért mert kell a kőbiztosítás, a nélkül nem lehet gépet gyártani. Jó ez a kanadai teknika teljesen,csak kint mégis a nagy "C" kapákra szerelik mintha a chisel plow vetne,mert szükség van rá. Ótt működik flexi száron, szerintem itthon is úgy lenne sikeres,meg nagyobbat is gyártva belőle.
Válasz Muskátliszájú #7686. hozzászólásáraJobbról balra haladva kb 20m Top... majd az eke, végig a táblán. Ez egy kísérlet volt de szemmel látszik az eredmény, mi élőben látványosabb. Szerdán náluk leszek bemutatón, majd faggatom a srácot.
Válasz Gege #7678. hozzászólásáraTiszta sor, köszönöm a választ.
Ugyanakkor csak nem hagy nyugodni a dolog, hogy más gyártók késes rendszerei, gondolok itt a Horsch-ra, az Amazone-ra, Vaderstadt-ra, miért vannak rúgós szárra feltéve? Ők miért nem igénylik ezt a tömörítőlapkát? Sok videón látszik melyek a kések munka közbeni viselkedését hivatottak bemutatni, hogy össze-vissza ugrálnak a kések, tehát optimális mélységtartásról szó sem lehet, mégis vetnek velük repcét is akkora szártömegbe, hogy a vetőgép ki sem látszik belőle.
Félre ne érts, nem megkérdőjelezni akarom a rendszert, csak ezek a kérdések foglalkoztatnak.
Válasz Claastra. #7666. hozzászólására Józsinál is voltál Tolnában? Az ő földjét nem vették volna el Trianonnál, mégis adai színvonalon nőnek a növényei a mintillel.
Válasz mtz1221 #7668. hozzászólására Figyelj, 160 millió hektáron a notillesek sem döglöttek éhen, a mintilles, csökkentett művelésszámmal pedig a hozam sem csökken. A notillesen többségének az átállás úgy néz ki, hogy egyik évben még szánt, a másikban már mindent eldobva direktvet.
Ez valóban csökkentett termést eredményez, mert ha nincs biológia, meg biológiai pórusok, a növény csak kínlódni fog.
A mintillel viszont elősegítjük, hogy a biológia is megerősödjön, így fokozatosan el tudunk jutni oda, amikor már nem kell túrni a földet, mégis jó a hozam. Jónéhány fórumtárs veti már direktben a szóját, kukoricát, naprát is a gabonák mellett és mindig átlag feletti eredményeik vannak, még gyenge években is.
De ők már nem írnak ide, annyi támadást kaptak...
Válasz otis #7676. hozzászólására A RAD merev szárral együtt van, azt nem tudod feltenni semmire. A rugós szár azért nem jött be, amit Gege írt, a lapkának mindig ugyanabban a szögben kell állnia, egyébként nem fog megfelelően tömöríteni.
Válasz otis #7674. hozzászólására Zúzás nélküli gabonatarlóban is elfolyik a szalma, néha felkapja, majd elszórja. A megosztott képeken hónaljig érő árpa volt, de annak a szalmája sem dugított.
A nyitó tárcsa soron továbbra is gondolkozunk, hogy a vastag kukoricaszárba is gond nélkül lehessen vetni.
Nekem fontosabb, hogy nagyon könnyű és olcsón fenntartható legyen a vetőgép. A tárcsásnak nehéznek kell lennie, hogy átvágja a szármaradványt, egy nehéz géppel viszont nincs vetés, ha beázik a föld, mint tavaly októberben. Ezt viszont azonnal lehet húzni, amint rá lehet menni traktorral.
Egy tárcsással a porba vetésnél is lehet hengerelgetni, mert kötöttek a vetési mélységek, nem fog vizet kapni a mag. Ezzel viszont oda teszem a magot, ahol már nedves, nagyjából mindegy, milyen mélyre.
Szóval minél extrémebbek a vetési körülmények, annál több az előnye a késesnek, átlagos körülmények között meg olyan, mint a többi.
Ezért szeretnénk egy összevetéses tesztet, ahol a nagyon drága vetőgépek mellett húzzuk ezt a játékszert, de eddig még senki nem ért rá összehozni egy ilyen napot, akinek költséges gépei vannak.
Válasz otis #7674. hozzászólásáraNetparaszt majd leírja miért nem jött be a rugós megoldás..
De előjáróban annyit hogy ha picit is hátrahajlik, akkor már nem tömörít rá a lapka...
S értelmit veszti az egész. Vagyis akkor már egy hagyományos vetőgépként működik...
Nyit egy magárkot, s potyog a mag, s ennyi.
De ha fix, s ott a tömörítőlapka akkor bele is nyomja.. talaj mag kontaktus egész más..
Válasz otis #7674. hozzászólásáraElőbb utóbb kilöki magát! De jó a meglátás, jobb hátsó résznél van a meghajtó kerék is, s a legszélső csoroszlya is. Ez ebből a nagy szalmás szempontól nem jó. Csoroszlyatartók fixek a prototipusomnál...
A mostaniak már állíthatósak, oda teszed ahova tetszik. Úgy ossza ki mindenki a 4gerendán ahogy akarja..
Sőt le fel is állítható 0, 2,3,5 cm külömbség egy egy csoroszlya között.
Dupla tartályal megoldható hogy pl aprómag megy 2cm mélyen, melette bab, borsó 7cm mélyen.. vagy épp műkaki sormellé, alá...
Visszatérve a szalmára. A videón nem volt zúzva, rendre- bálázva volt.. S ebből mardt bőven..
Szójás videókon zúzva van, s ott az összes szalma..
Kukoricánál viszontnem megy tárcsa nélkül..
Na igaz én csőtörőztem tavaj, nem próbáltam még rendes adapter után...
Napraforgó után nem gond..
Válasz Dave #7675. hozzászólására Na ez az amire gondoltam, ez a rugós kapa. Így ránézésre ezek magasabbak, mint ami Gege gépén van. Neked is a RAD kések vannak feltéve?
Válasz Gege #7673. hozzászólásáraAmi nekem kicsit zavaró ennél a vetőgépnél, pontosabban a csoroszlyánál, hogy amint a videón is látszik, egy kevésbé jó zúzás, párosítva egy nagy mennyiségű szalmával komoly kupacokat képes összehúzni. Ez a későbbiekben nem okoz gondot? Képes volt kidolgozni a kések közül a gép jobb hátsó részén összegyűlő szalmát, vagy meg kellett amiatt állni?
Továbbra sem tudom eldönteni, hogy tárcsás vagy késes direktvetőt vegyek. A tárcsásnál nem tudom elképzelni, hogy bármekkora szártömeg gondot okozna, ugyanakkor drágább, bonyolultabb, több hibalehetőség, nedvesebb talajnál már nem biztos hogy használható. A késesnél tetszik az egyszerűség, olcsóbb üzemeltethetőség, viszont aggaszt, hogy nagy szártömegnél betorkolhat, viszont nedvesebb talajnál tovább használható, mint a tárcsás.
Az első prototípusnál ha jól emlékszem Netparaszt magasabb, rugós szárakat használt, az miért nem vált be?
15323 hozzászólás
Válasz Mf-es? #7721. hozzászólásáraHazai viszonylatban nem sok iker művelőkerekes gépet látni. Sőt sokan még inkább 460as gumival veszik, hogy beférjen a sorba.
Válasz otis #7719. hozzászólására Nálunk a TSz (most már Zrt). kb 20 éve ikerkerékkel kultivátorozik, igaz az egy nagy 12 soros kultivátor és már 20 éve rajta vannak a nitrosol tartályok is. Jellemzően jók szoktak lenni a kukoricáik.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #7720. hozzászólásáraBővebben?
Válasz otis #7719. hozzászólásáraSzerinted aki egy 11 l/ha-os műveletet és egy 4 l/ha-os műveletet egy menetben akar elvégezni azért, hogy 3 litert spóroljon hektáronként, az beruház 4 iker művelőkerékre?
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #7716. hozzászólásáraMeg kell duplázni a keskeny kerekeket:
https://www.youtube.com/watch?v=2d8EHksdVv0
Műtrágyát pedig így valahogy: (a lényeg 3:16-tól)
https://www.youtube.com/watch?v=3q8zrW81LA0
Válasz Muskátliszájú #7717. hozzászólásáraA konferencia helyszíne a Rubin Conference and Wellness Hotel Budapest. A hotel címe: 1118 Budapest, Dayka Gábor utca 3. (megtekintés Google Maps-en). A létesítmény az M1-M7-es autópályák közös kivezetője mellett található. A Dunántúlról érkezők a bevezetőn keresztül, a Duna keleti oldaláról jövők pedig a Rákóczi-híd/Erzsébet-híd – Nagyszőlős utca – Budaörsi út útvonalon közelítheted meg a leggyorsabban.
Elnézést a buta kérdésért de nem láttam ,hogy konkrétan hol lesz ez az előadássorozat?
Válasz Mf-es? #7706. hozzászólásáraKemény sorközben húzod akkor szerinted nem megy el oldalra a puhába? Főleg művelőkerékkel azt a virsli gumit eltekeri! + műtrágyával együtt súlyban is sok a keskeny keréknek, vontatni is esélytelen, szerintem félremenne a puhába és vinné ki a sort, hülye lenne a keményben haladni! Ha mindenhol puha egy őszi 30cm mély grúber után, akkor esetleg nem megy oldalra.
Válasz Mf-es? #7714. hozzászólásáraNem értek hozzá, de csak repeszt vmennyit a talajon - ahogy Szanberg is írta, műveléskor átrepeszti a két sáv közti területet. Ha közé húzod a kikelt cuccnak, ez nem verne oda a fejlődő kultúrnövényednek?
Válasz bandigh #7711. hozzászólásáraNincs olyan nagy vonóerő igénye,ahogy azt beállítsák itt egyesek.
Meg szerintem,éves szinten,kevesebb 2 x 25 cm.-ert mélyen művelni,mint teljes területen,vagy grúberezni,vagy lazítózni.
Válasz lac* #7709. hozzászólásáraSORKÖZ MŰVELŐVEL A FELSŐ 5 CM.-ERT MOZGATOD.EGY ASZÁLYOS ÉVBEN,MEG 20 CM.-RE DOGLIK BE A GYÖKÉRZET.
Egy ismerős név, negyed négytől.
Válasz Mf-es? #7706. hozzászólásáraEzzel minden előnyét, az értelmét veszíti el a strip till.
Másodjára is nagy vonóerőigény, fogyasztás, a sorközök megmozgatása vízveszteség, gyomosodás satöbbi.
Válasz Mf-es? #7708. hozzászólásáraCélnak megfelelő sorközművelő kicsit olcsóbb megoldás lehet, mint fenntartani még egy sávművelőt. Az állítgatás meg elég szar szerintem, örülsz hogy egyszer jól be lett állítva.
Válasz Mf-es? #7708. hozzászólásáraAkkor sorközművelővel megmozgatod+ tudsz műtrágyát is kiadni. Minek ehhez mégegyszer striptillel rámenni?
Válasz lac* #7707. hozzászólásáraCsak mi őszit nem szórunk tavaszi alá.Másik,ha meg van mozgatva a sorköz is,nincs rettegés,hogy bele süljön a sávba a növény.
Válasz Mf-es? #7706. hozzászólásáraSzerintem akkor már egyszerűbb ősszel egymenetben kitenni a műtrágyát a sávművelővel egyenesen a gyökérzónába. Ez is ennek a technológiának az előnye,a munkaműveletek megtakarításán kívül
Válasz szanberg #7705. hozzászólásáraÉn azon agyaltam,hogy mi lenne,ha az őszi sáv műveltbe tavasszal vetni.Kelés után,sorművelés helyett,a közit meghúzni,és lehetne műtrágyát is kitenni.Vázon eltolni a tagokat,vagy 2 sávművelőt tartani.
Válasz Mf-es? #7704. hozzászólásáraNem az én rendezvényem azt gondolom...
Bár már 100hektáros nagyságrendben túl vagyok a sávművelés megismerő fázisán.
Ami érdekes, hogy a múltkor azért ment a hurrogás itt arra is, hogy sávhúzót vettem és azzal akarok dolgozni, most meg az előadás negyedét ez fogja kitenni gondolom nem az esetleges negatívumai lesznek felsorolva
Válasz szanberg #7703. hozzászólásáraÉs te?Sávművelésről is lesz,ha jól olvastam.
Válasz Mf-es? #7702. hozzászólásáraKíváncsi vagyok Radócz befizet e, mert alapból biztosan nem csak eddig ez a legnagyobb rendezvény aztán, hogy tudja mondani ő ott volt az elsőn is meg ezen is meg....
Valaki készül??
Így néz ki az augusztus végi vetésű keverék, főleg a szudáni fű kelt ki, de látni itt-ott a retek és pohánka növénykéket is.
Őszi árpa megy majd ide, úgyhogy 2 hét múlva zúzás, bedolgozás.http://fiatal-gazda.hu/wp-content/uploads/2017/09/20170907_163641.jpg
Magkeverékek vetése(ültetése)
https://youtu.be/Gt03fuqaRos
Válasz takacsveca93 #7698. hozzászólására???
Felesleges keresgélés helyett!
www.ujsagomat.hu/lidl/
Felesleges keresgélés helyett!
https://www.ujsagomat.hu/lidl/
Válasz Bán Zsolt #7695. hozzászólásáraMég akkor is olcsóbb a Tiger vetőgép kombináció, ha 2 ember csinálja. A másik 5 udvart sepreget. Így minden kopik amortizálódik. Vagyis így többe kerül a termelés. Ja hát meg kell szokni a szemnek a sepregető embereket,ha már így hozta az élet. Csak azért locsolni a pénzt hogy legyen miért fizetni alapon. Nem nagyon jut előre a dolog. Na ezért írtam ha kicsit csökkennek a támogatások,pár helyen lesz gebasz.
Válasz ..MZ/X.. #7691. hozzászólásáravan olyan is aki azért szánt simít kombinátoroz hogy legyen munkája az embereinek.
mert ha tigerrel leszaladná egy nagygép meg direktvetővel bele akkor elég 2 ember de így 8-9 szánt 120-140 lovas gépekkel.
és ez is 1000+
csak a földek jó része ezeknek a munkásoknak a családjától bérlemény
Válasz szanberg #7690. hozzászólásáraAkkor még ezzel a látható verzióval is a 6 méteres nettó 8-10 milka körül mozoghatna kb.
Válasz borda77 (Joe) #7692. hozzászólásáraNekem viszonylag elég jól sikerült talajt készitenem lazítóval kb.35cm mélyen a körülményekhez viszonyítva. Mindjárt aznap le is volt hengerezve cambridge hengerrel. Eset rá 28 mm, de meglepődtem, hogy az eső alig áztatot szét valamit a rögekből. Mostan nemtudom a hétvégén jön-e eső, mert ha igen akor holnap talajelőkészités és vetés lene. Egyenlőre lesem az előrejelzést, regelig döntenem kel.
Válasz ..MZ/X.. #7691. hozzászólásáraIlyenkor szántani ??? Agyrém! Lazítóval és éppen hogy megtudtam repce alá csinálni a földet...De lazító után másnap azonnal RT hogy zárja és hant semmi ne legyen! aztán persze kérdés hoyg lesz e csapi majd a repce magnak vetéskor.. vagy utána!
Nem is értem akkor tárcsa után minek hengereztek amikor úgy is szétcseszték a földet ekével?
Mai gyöngyszem, 1000+ hektós ember. Minden full-full gépesítve, nem gagyi cuccokkal. Búza tarlót repce elé már pár napja szántják, a 200-as ferga 4 fejjel kínlódik 20x centin a betonban. Jönnek fel dinnye méretű hantok. De a maradék gép is szánt. Odahaza meg áll a telephelyen a 4m-es Karat mert az csak tarlóhántásra jó, de arra sem használják mert sokat eszik vele a gép a tárcsához viszonyítva és lassabb is.
Technológia: Lebálázott búza tarlóra kinyomták a műxart, rövidtárcsa, lehengerezték. Most felszántja, ami nagyon hantos megjárják a tárcsával, 2 nap múlva odaér a simítós henger, aztán Prontoval behúzza a repcét és újra henger.
Mikor kérdezem az öreget, miért így? A válasz az, hogy mi nem értünk hozzá, azért van nekünk annyi amennyi és neki jóval több. Azt már nem teszi hozzá, hogy a kolhozt anno ő szedte szét mert az elnökkel kivittek mindent ami érték volt.
Válasz otis #7684. hozzászólásáraAzért mert kell a kőbiztosítás, a nélkül nem lehet gépet gyártani. Jó ez a kanadai teknika teljesen,csak kint mégis a nagy "C" kapákra szerelik mintha a chisel plow vetne,mert szükség van rá. Ótt működik flexi száron, szerintem itthon is úgy lenne sikeres,meg nagyobbat is gyártva belőle.
Válasz Gege #7648. hozzászólására
Válasz Muskátliszájú #7686. hozzászólásáraJobbról balra haladva kb 20m Top... majd az eke, végig a táblán. Ez egy kísérlet volt de szemmel látszik az eredmény, mi élőben látványosabb. Szerdán náluk leszek bemutatón, majd faggatom a srácot.
Válasz Muskátliszájú #7686. hozzászólásáraNyiván a tábla belső felén, ahol jóval világosabb az állomány, ha nem tévedek....tényleg látványos
Válasz Vinkó75 #7685. hozzászólásáraHol ment az eke?
A képen jól látszik hol ment a Vader top és hol ment az eke.
Válasz Gege #7678. hozzászólásáraTiszta sor, köszönöm a választ.
Ugyanakkor csak nem hagy nyugodni a dolog, hogy más gyártók késes rendszerei, gondolok itt a Horsch-ra, az Amazone-ra, Vaderstadt-ra, miért vannak rúgós szárra feltéve? Ők miért nem igénylik ezt a tömörítőlapkát? Sok videón látszik melyek a kések munka közbeni viselkedését hivatottak bemutatni, hogy össze-vissza ugrálnak a kések, tehát optimális mélységtartásról szó sem lehet, mégis vetnek velük repcét is akkora szártömegbe, hogy a vetőgép ki sem látszik belőle.
Félre ne érts, nem megkérdőjelezni akarom a rendszert, csak ezek a kérdések foglalkoztatnak.
Válasz Claastra. #7666. hozzászólására Józsinál is voltál Tolnában? Az ő földjét nem vették volna el Trianonnál, mégis adai színvonalon nőnek a növényei a mintillel.
Válasz mtz1221 #7668. hozzászólására Figyelj, 160 millió hektáron a notillesek sem döglöttek éhen, a mintilles, csökkentett művelésszámmal pedig a hozam sem csökken. A notillesen többségének az átállás úgy néz ki, hogy egyik évben még szánt, a másikban már mindent eldobva direktvet.
Ez valóban csökkentett termést eredményez, mert ha nincs biológia, meg biológiai pórusok, a növény csak kínlódni fog.
A mintillel viszont elősegítjük, hogy a biológia is megerősödjön, így fokozatosan el tudunk jutni oda, amikor már nem kell túrni a földet, mégis jó a hozam. Jónéhány fórumtárs veti már direktben a szóját, kukoricát, naprát is a gabonák mellett és mindig átlag feletti eredményeik vannak, még gyenge években is.
De ők már nem írnak ide, annyi támadást kaptak...
Válasz otis #7676. hozzászólására A RAD merev szárral együtt van, azt nem tudod feltenni semmire. A rugós szár azért nem jött be, amit Gege írt, a lapkának mindig ugyanabban a szögben kell állnia, egyébként nem fog megfelelően tömöríteni.
Válasz otis #7674. hozzászólására Zúzás nélküli gabonatarlóban is elfolyik a szalma, néha felkapja, majd elszórja. A megosztott képeken hónaljig érő árpa volt, de annak a szalmája sem dugított.
A nyitó tárcsa soron továbbra is gondolkozunk, hogy a vastag kukoricaszárba is gond nélkül lehessen vetni.
Nekem fontosabb, hogy nagyon könnyű és olcsón fenntartható legyen a vetőgép. A tárcsásnak nehéznek kell lennie, hogy átvágja a szármaradványt, egy nehéz géppel viszont nincs vetés, ha beázik a föld, mint tavaly októberben. Ezt viszont azonnal lehet húzni, amint rá lehet menni traktorral.
Egy tárcsással a porba vetésnél is lehet hengerelgetni, mert kötöttek a vetési mélységek, nem fog vizet kapni a mag. Ezzel viszont oda teszem a magot, ahol már nedves, nagyjából mindegy, milyen mélyre.
Szóval minél extrémebbek a vetési körülmények, annál több az előnye a késesnek, átlagos körülmények között meg olyan, mint a többi.
Ezért szeretnénk egy összevetéses tesztet, ahol a nagyon drága vetőgépek mellett húzzuk ezt a játékszert, de eddig még senki nem ért rá összehozni egy ilyen napot, akinek költséges gépei vannak.
Válasz mtz1221 #7664. hozzászólására Ritkán látok olyan tesztet, ahol a vetőgépekre vezetik vissza a terméstöbbletet.
Válasz otis #7674. hozzászólásáraNetparaszt majd leírja miért nem jött be a rugós megoldás..
De előjáróban annyit hogy ha picit is hátrahajlik, akkor már nem tömörít rá a lapka...
S értelmit veszti az egész. Vagyis akkor már egy hagyományos vetőgépként működik...
Nyit egy magárkot, s potyog a mag, s ennyi.
De ha fix, s ott a tömörítőlapka akkor bele is nyomja.. talaj mag kontaktus egész más..
Válasz otis #7674. hozzászólásáraElőbb utóbb kilöki magát! De jó a meglátás, jobb hátsó résznél van a meghajtó kerék is, s a legszélső csoroszlya is. Ez ebből a nagy szalmás szempontól nem jó. Csoroszlyatartók fixek a prototipusomnál...
A mostaniak már állíthatósak, oda teszed ahova tetszik. Úgy ossza ki mindenki a 4gerendán ahogy akarja..
Sőt le fel is állítható 0, 2,3,5 cm külömbség egy egy csoroszlya között.
Dupla tartályal megoldható hogy pl aprómag megy 2cm mélyen, melette bab, borsó 7cm mélyen.. vagy épp műkaki sormellé, alá...
Visszatérve a szalmára. A videón nem volt zúzva, rendre- bálázva volt.. S ebből mardt bőven..
Szójás videókon zúzva van, s ott az összes szalma..
Kukoricánál viszontnem megy tárcsa nélkül..
Na igaz én csőtörőztem tavaj, nem próbáltam még rendes adapter után...
Napraforgó után nem gond..
Válasz Dave #7675. hozzászólására Na ez az amire gondoltam, ez a rugós kapa. Így ránézésre ezek magasabbak, mint ami Gege gépén van. Neked is a RAD kések vannak feltéve?
Válasz otis #7674. hozzászólásáraNekem a kukorica szárat sem húzta össze pedig semmit nem csináltam vele.
https://www.youtube.com/watch?v=zOqDkOgyRsM
Tarlóhántásra is használom, ha talál valami nagyobb szalma adagot azt viszi, de lassacskán elhagyja.
Válasz Gege #7673. hozzászólásáraAmi nekem kicsit zavaró ennél a vetőgépnél, pontosabban a csoroszlyánál, hogy amint a videón is látszik, egy kevésbé jó zúzás, párosítva egy nagy mennyiségű szalmával komoly kupacokat képes összehúzni. Ez a későbbiekben nem okoz gondot? Képes volt kidolgozni a kések közül a gép jobb hátsó részén összegyűlő szalmát, vagy meg kellett amiatt állni?
Továbbra sem tudom eldönteni, hogy tárcsás vagy késes direktvetőt vegyek. A tárcsásnál nem tudom elképzelni, hogy bármekkora szártömeg gondot okozna, ugyanakkor drágább, bonyolultabb, több hibalehetőség, nedvesebb talajnál már nem biztos hogy használható. A késesnél tetszik az egyszerűség, olcsóbb üzemeltethetőség, viszont aggaszt, hogy nagy szártömegnél betorkolhat, viszont nedvesebb talajnál tovább használható, mint a tárcsás.
Az első prototípusnál ha jól emlékszem Netparaszt magasabb, rugós szárakat használt, az miért nem vált be?