Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Tobszi #7471. hozzászólására Megkérnélek, hogy idézz tőlem egyetlen hozzászólást, amelyben kétségbe vontam, hogy szántással nem lehet szép állomány.
Természetesen lehet, így fogalmam sincs, miért adsz a számba olyat, amiről szó sem esett.
Itt arról szólt az eszmecsere, hogy mitől bírják jobban az aszályt a mintilles és notilles állományok.
Válasz határjáró #7464. hozzászólásáraTavaly a búzaszalma szecskázva volt. Nem csináltam tarlóhántást. Másfél hónapig semmi eső nem volt de a szalma alatt nedves volt a talaj.(hajnalanta viszont párás volt a levegő) Én sem hinném el ha nem saját szememmel látnám.
Válasz Netparaszt #7458. hozzászólásáraGondolom minimális esélye sincs annak hogy azt mondjad: léteznek szép állományok szántott földben is.
De azért megpróbálhatnád! Hátha kultúráltabban menne itt a szakmai vita.
Válasz határjáró #7467. hozzászólására A 2013-as FAO felmérés szerint 155 millió hektáron dolgoznak notillel.
Évente magyarországnyi föld tulajdonosa gondolja úgy, hogy áttér, mert gazdaságosabb és bizonyít hosszú távon a mintill és notill.
Válasz határjáró #7464. hozzászólására Nem egy dologról beszélünk. A mi célunk az olyan élettel teli termőtalaj elérése és fenntartása, ami nem igényel talajmunkát.
Az ilyen talaj biológiai pórusokban gazdag, jó víztartó és elnyelő képességű, nem reped méter mélyen, nem szakítod bele az ekét - amiről te beszélsz az egy élet nélküli kőzetliszt.
Abban teljesen más törvényszerűségek igazak.
Válasz Mf-es? #7465. hozzászólásáraNem gondolom hanem cselekszem. 2013-ig nem csináltuk. De ugy látom itt más elképzelés nem létezik csak amit ti csináltok az a jó és a helyes.
Válasz határjáró #7464. hozzászólásáraIgen erős rugókkal ellátott "gyomfésű..szerűséggel". Operálnak a gabona tarlón, ott a hanyatló (nyugaton) mi a repedéseket illeti. Már korábban erről is került ide videó.
Válasz határjáró #7464. hozzászólásáraHagyjál kontrollt,aztán számolj be a tapasztalataidról.Ahogy értem,te csak összerakod magadba az elképzeléseidet.Látsz repedést,valamit gondolsz róla,és utána állítasz valamit.
Válasz Mf-es? #7461. hozzászólásáraSzerintem meg aratás után szépen látszanak a hasadások. Aztán ha elvégzel egy sekély tarlóhántást akkor ezeket elzárod. Nem hinném h ezzel száritanám ki a talajt. Mondom ez csak saját tapasztalat.
Válasz határjáró #7462. hozzászólásáraLehet bevált de idén nagyon megmutatkozik a szántás és szántás nélküli nálam. Ahol szántottam ott már kampec közeli, ahol lazítottam ősszel ott még kitart és nem vészes, persze ha így marad annak is satu lesz...
Válasz határjáró #7459. hozzászólásáraEz így van,mert kiszárítod a talajt,és nem ragad az ekefej.Régi tapasztalatok,de ahogy írják,itt már évek óta nincs szántás.
Válasz Mf-es? #7455. hozzászólására A múlt héten tettem egy kört az országban, gyalázatosan néznek ki a hagyományos művelésűz állományok minden növénynél, különösen a Dél Dunántúlon.
Az amit te is csinálsz nagyjából egy-másfél hónappal több esélyt ad az állománynak, a békén hagyott talajokban jobban bírják az aszályt.
Válasz csoppika #7456. hozzászólásáraPár ezer forintért,nem adjuk hőerőműnek a szalmát.Nagyon látszik,itt aki minden évbe leviszi a szalmát,és szánt.Már a napra alsó levelei lesárgulva.Pedig mintagazdának tartsák.Lehet,csak tartották.Majd idővel elválik.
Válasz Mf-es? #7450. hozzászólásáraAbban az esetben biztosan igazad van, ha a szalma szecskázva a felszínen marad... Ha elviszi róla az illető, akkor nem biztos...
Válasz bobo77 #7447. hozzászólásáraCsak gondolod,hogy így jobban párolog.Csinálj kísérletet,tarlóhántott,meg nem.Nézd meg ősszel,melyik lesz a nedvesebb.
Válasz Mf-es? #7445. hozzászólásáraA Gege féle vetőgépnek az a lényege, hogy egy vetőszalaghoz hasonlító csíkot csinál csak talajból, majd ezt lazán takarja.
Mivel minden magot teljesen körbevesz a föld, így a kelés garantált és egyidejű.
Nincs az, hogy a mag véletlen egy üregbe esett és a felszíni tömörítő kerék nem tudott rá földet nyomni ezért arra várakozik, hogy majd egy kiadósabb eső rátömörítse a talajt és beinduljon a kelés, míg a másik mag ami kedvező helyre esett már épp kidugta a fejét.
Most amúgy is ez a tüskés tömörítő kerék a divat, a sima kerék nem mindenhol jó.
- videó
Válasz Gege #7444. hozzászólásáraNem akartál semmiképpen egy maximum 5 cm es tarlóhántást?Csak azért kérdem mert most "millió szívószálon" párolog el nedvesség...
Válasz Netparaszt #7440. hozzászólásáraJa csak nem ezek a szelhamosok,akik ammitjak a farmerokat a suletlen szovegeikkel,meg hazudoznak a 150kg /ha tiszta nitrogen megkotesekrol,ez itt a baj.
Válasz dr.T #7438. hozzászólásárailyen képet tudok lőni én is. sőt olyat is, hogy átpermeteztem két sort a szomszédra, ő egy héttel később gyomirtózott, amit megszórtam azon lesz neki kukorica, a többin meg semmi
Válasz Netparaszt #7439. hozzászólására Átlag felett.
A "buzi baktériumosok" valóban sokmindenre képesek, de a nemzetközi ismertségű kutatóintézetek nem így működnej.
Ott minden kontrollált és dokumentált
Válasz dr.T #7438. hozzászólására Nyilván a fajta is számít, de számtalan publikált kutatás bizonyítja, hogy aszályban a hosszú távú notill és mintill kukorica nyer az egyéb talajműveléssel szemben.
Ezt támasztja alá számtalan gazdálkodó tapasztalata is.
Somogyban mondjuk láttam tavaszi striptilleseket is, ami már két hete nagyon gyenge volt, fajtától függetlenül, de ott még nem beszélhetünk talajról.
Én inkább arra koncentrálok, hogy mitől lehet jobb az állomány aszályban, mert a jobb képen szereplő kukorica minden évben átlag teljesít minimum tápanyaggal és munkával és ez kizárólag a jobb talajéletnek köszönhető.
azert a kukorica fajtaja is sokban mulik,itt a kep ugyan azon feltetelek mellett 2 fajta (a phylazonit csodakra kepes -erre a kepre irnak a buzi bakteriumosok,hogy az eggyik bacival kezelt a masik nem,nèp ammitas)
Válasz borda77 (Joe) #7436. hozzászólásáraEz teljesen igaz, a pillangósok nitrogénkreditje évezredek óta ismert, illetve a talajból is számos olyan elemet visznek szerves kötésbe a savas gyökérváladékaikkal, amit a kukorica nem tud hatékonyan feltárni.
A vízháztartásra azonban elenyésző a hatása egy előveteménynek, mert akkor rengeteg embernek jól nézne ki a kukoricája pillangósok után.
A nagyobb asszimilációs felület ha nem párosul megfelelő gyökértömeggel, érzékenyebb lesz az aszályra (márpedig a jól megműtrágyázott növényeknek rosszabb a gyökér-lomb aránya, több a lomb, mint kellene a könnyen elérhető tápanyagok miatt)
Amit viszont én mutatok, az az élő talaj növény vízháztartására gyakorolt különbsége, ami mostanában válik el.
A nagyobb mikrobiális tömeg, a természetes aggregátoktól mélyen lazult talaj több vizet biztosít a növényeknek, ez látszik rajtuk.
Ez még semmilyen hozamkülönbséget nem jelez, mert nagy az esélye a virágzáskori erős hőhullámnak, ami után már nem kell rendelni a kombájnt.
Válasz Netparaszt #7434. hozzászólásáraŐ szerintem arra gondolt egy jó elővetemény után nagyobb asszimilációs felülete és masszívabb erősebb növény fog fejlődni egészségesebb állomány, ami jobban bírja - persze egy ideig - a hőséget, mint pl egy napra utáni víz és tápanyag kizsigerelt földbe vetett kuki. Ami igaz!
Válasz .Szabi. #7432. hozzászólására Az aszálytüneteket is enyhíti az elővetemény szerinted? Ha borsót vetek, máris nem furulyáznak a levelek, mint a szomszédnál?
Válasz Netparaszt #7427. hozzászólásáraAzért egy talajdoknornak illene tisztàvab lenni az elővetemény éték fogalmával.
Van még mit tanulni......
Segítek ,elővetemény érték:az előveteménynek az utónövény termésére
Gyakorolt mérhető hatás.......
Válasz .Szabi. #7430. hozzászólására Az ország általam ismert legpatópálabb parasztjához akarsz most elmenni, aki a legkevesebbet játszik a földjén, ahol egész télen áll a kóró a földön és maximum egy menet tavaszi rt után vet. Ő a lusta paraszt mozgalom híres képviselője.
Tényleg sírok a röhögéstől, hogy mennyire az előítélet vezérel csak.
Szóval menj és láss is, ne csak nézz. Erősen meg fogsz lepődni.
Válasz Agrárteenager #7426. hozzászólásáraElmegyek.......
Aki normálisan,csinálja annak elvileg mindenhol,minden körülmények között szebb növényei vannak ,mint a patópáluraknak.
Te is jól csinálod,és sose fikáznám az eredményeidet,de a mestered átesett a ló túloldalára.
Válasz .Szabi. #7424. hozzászólására Így néz ki a szomszédé.
Nem csodák vannak, hanem termőtalaj és borsó nincs a vetésforgóban. (mellesleg nem tudom, mi köze a vízháztartásnak a borsóhoz, de biztos elmagyarázod, ha szépen megkérlek)
Kb. 120 mm csapadék volt idén ott, a jobbik kukorica tulaja szintén elüldözött fórumtag.
Te problémád, hogy meddig tartanak az ismereteid.
Mások esetleg mást is tudnak.
Válasz Mf-es? #7423. hozzászólásáraHagyni kéne az efféle faszságokat,persze lehet mutogatni borsó utáni kukoricát ,ott ahol hetente esik 30 mm,meg lehet mutogatni napra utánit 30mm/2 havi csapadékkal.Semmi más csak marketing az egész.
Csodák nincsenek.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Élmezőnyben Magyarország!")
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
15323 hozzászólás
Válasz Tobszi #7471. hozzászólására Megkérnélek, hogy idézz tőlem egyetlen hozzászólást, amelyben kétségbe vontam, hogy szántással nem lehet szép állomány.
Természetesen lehet, így fogalmam sincs, miért adsz a számba olyat, amiről szó sem esett.
Itt arról szólt az eszmecsere, hogy mitől bírják jobban az aszályt a mintilles és notilles állományok.
Válasz határjáró #7464. hozzászólásáraTavaly a búzaszalma szecskázva volt. Nem csináltam tarlóhántást. Másfél hónapig semmi eső nem volt de a szalma alatt nedves volt a talaj.(hajnalanta viszont párás volt a levegő) Én sem hinném el ha nem saját szememmel látnám.
Válasz Netparaszt #7458. hozzászólásáraGondolom minimális esélye sincs annak hogy azt mondjad: léteznek szép állományok szántott földben is.
De azért megpróbálhatnád! Hátha kultúráltabban menne itt a szakmai vita.
Válasz határjáró #7467. hozzászólására A 2013-as FAO felmérés szerint 155 millió hektáron dolgoznak notillel.
Évente magyarországnyi föld tulajdonosa gondolja úgy, hogy áttér, mert gazdaságosabb és bizonyít hosszú távon a mintill és notill.
Válasz Netparaszt #7468. hozzászólásáraPersze h nem egy dologról beszélünk. Én csak valamihez hozzá szóltam, te meg már jössz itt a közetlisztel :))))
Ha nem szántasz akkor esélyed sincs beleszakitani az ekét :D
Válasz határjáró #7464. hozzászólására Nem egy dologról beszélünk. A mi célunk az olyan élettel teli termőtalaj elérése és fenntartása, ami nem igényel talajmunkát.
Az ilyen talaj biológiai pórusokban gazdag, jó víztartó és elnyelő képességű, nem reped méter mélyen, nem szakítod bele az ekét - amiről te beszélsz az egy élet nélküli kőzetliszt.
Abban teljesen más törvényszerűségek igazak.
Válasz Mf-es? #7465. hozzászólásáraNem gondolom hanem cselekszem. 2013-ig nem csináltuk. De ugy látom itt más elképzelés nem létezik csak amit ti csináltok az a jó és a helyes.
Válasz határjáró #7464. hozzászólásáraIgen erős rugókkal ellátott "gyomfésű..szerűséggel". Operálnak a gabona tarlón, ott a hanyatló (nyugaton) mi a repedéseket illeti. Már korábban erről is került ide videó.
Válasz határjáró #7464. hozzászólásáraHagyjál kontrollt,aztán számolj be a tapasztalataidról.Ahogy értem,te csak összerakod magadba az elképzeléseidet.Látsz repedést,valamit gondolsz róla,és utána állítasz valamit.
Válasz Mf-es? #7461. hozzászólásáraSzerintem meg aratás után szépen látszanak a hasadások. Aztán ha elvégzel egy sekély tarlóhántást akkor ezeket elzárod. Nem hinném h ezzel száritanám ki a talajt. Mondom ez csak saját tapasztalat.
Válasz határjáró #7462. hozzászólásáraLehet bevált de idén nagyon megmutatkozik a szántás és szántás nélküli nálam. Ahol szántottam ott már kampec közeli, ahol lazítottam ősszel ott még kitart és nem vészes, persze ha így marad annak is satu lesz...
Válasz Netparaszt #7460. hozzászólásáraJó persze tudom, a szántás az már régi módszer neked,meg romboló meg stb...másnak azért még lehet bevált módszer....
Válasz határjáró #7459. hozzászólásáraEz így van,mert kiszárítod a talajt,és nem ragad az ekefej.Régi tapasztalatok,de ahogy írják,itt már évek óta nincs szántás.
Válasz határjáró #7459. hozzászólására Szántás...
Szerinted melyikőnk végez archaikus talajromboló eljárásokat, amikor notilles és mintilles képeket osztunk meg?
Válasz Mf-es? #7450. hozzászólásáraA tarlóhántás után nálunk általában jobban megy a szántás...ez tapasztalat.
Válasz Mf-es? #7455. hozzászólására A múlt héten tettem egy kört az országban, gyalázatosan néznek ki a hagyományos művelésűz állományok minden növénynél, különösen a Dél Dunántúlon.
Az amit te is csinálsz nagyjából egy-másfél hónappal több esélyt ad az állománynak, a békén hagyott talajokban jobban bírják az aszályt.
Válasz csoppika #7456. hozzászólásáraPár ezer forintért,nem adjuk hőerőműnek a szalmát.Nagyon látszik,itt aki minden évbe leviszi a szalmát,és szánt.Már a napra alsó levelei lesárgulva.Pedig mintagazdának tartsák.Lehet,csak tartották.Majd idővel elválik.
Válasz Mf-es? #7450. hozzászólásáraAbban az esetben biztosan igazad van, ha a szalma szecskázva a felszínen marad... Ha elviszi róla az illető, akkor nem biztos...
Válasz Netparaszt #7453. hozzászólásáraMost jöttem határszemléről,nem cserélnék egy szántós kolegával se naprát.Remélem,aratáskor se akarok.
Válasz Mf-es? #7452. hozzászólására Biztos a fajták között van különbség.
Válasz bobo77 #7447. hozzászólásáraCsak gondolod,hogy így jobban párolog.Csinálj kísérletet,tarlóhántott,meg nem.Nézd meg ősszel,melyik lesz a nedvesebb.
Válasz bobo77 #7447. hozzászólására Kíváncsian várom azokat a tudományos munkákat, amelyek alátámasztják a szívószál elméletet.
Válasz Mf-es? #7445. hozzászólásáraA Gege féle vetőgépnek az a lényege, hogy egy vetőszalaghoz hasonlító csíkot csinál csak talajból, majd ezt lazán takarja.
Mivel minden magot teljesen körbevesz a föld, így a kelés garantált és egyidejű.
Nincs az, hogy a mag véletlen egy üregbe esett és a felszíni tömörítő kerék nem tudott rá földet nyomni ezért arra várakozik, hogy majd egy kiadósabb eső rátömörítse a talajt és beinduljon a kelés, míg a másik mag ami kedvező helyre esett már épp kidugta a fejét.
Most amúgy is ez a tüskés tömörítő kerék a divat, a sima kerék nem mindenhol jó.
- videó
Válasz Gege #7444. hozzászólásáraNem akartál semmiképpen egy maximum 5 cm es tarlóhántást?Csak azért kérdem mert most "millió szívószálon" párolog el nedvesség...
Válasz Mf-es? #7445. hozzászólásáraS így bele is tömöríti?
Válasz Gege #7444. hozzászólásáraNem a vetőgép miatt ilyen.Az agrion kukorica vetőgépem is elvetette volna így.
Estére lesz 10 napos a szójám..
Aki kíváncsi rá így néz ki..
Válasz Netparaszt #7440. hozzászólásáraJa csak nem ezek a szelhamosok,akik ammitjak a farmerokat a suletlen szovegeikkel,meg hazudoznak a 150kg /ha tiszta nitrogen megkotesekrol,ez itt a baj.
Válasz Mézga #7441. hozzászólására Több tíz hektáros táblakülönbségekről mutattam a példát, ti meg sorokon rugóztok.
Nem tűnik fel a méretkülönbség?
Válasz dr.T #7438. hozzászólásárailyen képet tudok lőni én is. sőt olyat is, hogy átpermeteztem két sort a szomszédra, ő egy héttel később gyomirtózott, amit megszórtam azon lesz neki kukorica, a többin meg semmi
Válasz Netparaszt #7439. hozzászólására Átlag felett.
A "buzi baktériumosok" valóban sokmindenre képesek, de a nemzetközi ismertségű kutatóintézetek nem így működnej.
Ott minden kontrollált és dokumentált
Válasz dr.T #7438. hozzászólására Nyilván a fajta is számít, de számtalan publikált kutatás bizonyítja, hogy aszályban a hosszú távú notill és mintill kukorica nyer az egyéb talajműveléssel szemben.
Ezt támasztja alá számtalan gazdálkodó tapasztalata is.
Somogyban mondjuk láttam tavaszi striptilleseket is, ami már két hete nagyon gyenge volt, fajtától függetlenül, de ott még nem beszélhetünk talajról.
Én inkább arra koncentrálok, hogy mitől lehet jobb az állomány aszályban, mert a jobb képen szereplő kukorica minden évben átlag teljesít minimum tápanyaggal és munkával és ez kizárólag a jobb talajéletnek köszönhető.
Válasz borda77 (Joe) #7436. hozzászólásáraEz teljesen igaz, a pillangósok nitrogénkreditje évezredek óta ismert, illetve a talajból is számos olyan elemet visznek szerves kötésbe a savas gyökérváladékaikkal, amit a kukorica nem tud hatékonyan feltárni.
A vízháztartásra azonban elenyésző a hatása egy előveteménynek, mert akkor rengeteg embernek jól nézne ki a kukoricája pillangósok után.
A nagyobb asszimilációs felület ha nem párosul megfelelő gyökértömeggel, érzékenyebb lesz az aszályra (márpedig a jól megműtrágyázott növényeknek rosszabb a gyökér-lomb aránya, több a lomb, mint kellene a könnyen elérhető tápanyagok miatt)
Amit viszont én mutatok, az az élő talaj növény vízháztartására gyakorolt különbsége, ami mostanában válik el.
A nagyobb mikrobiális tömeg, a természetes aggregátoktól mélyen lazult talaj több vizet biztosít a növényeknek, ez látszik rajtuk.
Ez még semmilyen hozamkülönbséget nem jelez, mert nagy az esélye a virágzáskori erős hőhullámnak, ami után már nem kell rendelni a kombájnt.
Válasz Netparaszt #7434. hozzászólásáraŐ szerintem arra gondolt egy jó elővetemény után nagyobb asszimilációs felülete és masszívabb erősebb növény fog fejlődni egészségesebb állomány, ami jobban bírja - persze egy ideig - a hőséget, mint pl egy napra utáni víz és tápanyag kizsigerelt földbe vetett kuki. Ami igaz!
Válasz Netparaszt #7434. hozzászólásáraIgen, ha te ezt nem érted akkor nagy vaj van.
Válasz .Szabi. #7432. hozzászólására Az aszálytüneteket is enyhíti az elővetemény szerinted? Ha borsót vetek, máris nem furulyáznak a levelek, mint a szomszédnál?
Válasz Netparaszt #7431. hozzászólásáraAhan
Válasz Netparaszt #7427. hozzászólásáraAzért egy talajdoknornak illene tisztàvab lenni az elővetemény éték fogalmával.
Van még mit tanulni......
Segítek ,elővetemény érték:az előveteménynek az utónövény termésére
Gyakorolt mérhető hatás.......
Válasz .Szabi. #7430. hozzászólására Az ország általam ismert legpatópálabb parasztjához akarsz most elmenni, aki a legkevesebbet játszik a földjén, ahol egész télen áll a kóró a földön és maximum egy menet tavaszi rt után vet. Ő a lusta paraszt mozgalom híres képviselője.
Tényleg sírok a röhögéstől, hogy mennyire az előítélet vezérel csak.
Szóval menj és láss is, ne csak nézz. Erősen meg fogsz lepődni.
Válasz Agrárteenager #7426. hozzászólásáraElmegyek.......
Aki normálisan,csinálja annak elvileg mindenhol,minden körülmények között szebb növényei vannak ,mint a patópáluraknak.
Te is jól csinálod,és sose fikáznám az eredményeidet,de a mestered átesett a ló túloldalára.
Válasz Agrárteenager #7426. hozzászólására Hagydmá, te is hazudsz.
Válasz .Szabi. #7424. hozzászólásáraLefényképezem a szomszédét meg az enyémet, aztán írogathatod a hülyeséget...
Válasz .Szabi. #7424. hozzászólására Így néz ki a szomszédé.
Nem csodák vannak, hanem termőtalaj és borsó nincs a vetésforgóban. (mellesleg nem tudom, mi köze a vízháztartásnak a borsóhoz, de biztos elmagyarázod, ha szépen megkérlek)
Kb. 120 mm csapadék volt idén ott, a jobbik kukorica tulaja szintén elüldözött fórumtag.
Te problémád, hogy meddig tartanak az ismereteid.
Mások esetleg mást is tudnak.
Válasz .Szabi. #7424. hozzászólásáraGyere nézd meg....
Válasz .Szabi. #7424. hozzászólásáraIgen,én ezekre a netes képekre nem adok.A környezetembe nézelődöm,ki mit ,és mennyi befektetéssel hoz össze.
Válasz Mf-es? #7423. hozzászólásáraHagyni kéne az efféle faszságokat,persze lehet mutogatni borsó utáni kukoricát ,ott ahol hetente esik 30 mm,meg lehet mutogatni napra utánit 30mm/2 havi csapadékkal.Semmi más csak marketing az egész.
Csodák nincsenek.