Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Richard. #5921. hozzászólásáraVolt ellenőrzés bent a hivatalban, szatelit és repülő mit mutatott minden hónapban a kiválasztott napon.Ezt Pozsonyból és Zólyomból jöttek ellenőrizni. Természetesen a papíroknak és a beadott területeknek 100% kelet egyezni. Másik ellenőrzés a területen elvetett növény fényképezése, ott e van a keverék,, majd az utolsó 3 évben milyen vegyszerek mütrágyák, mikor és milyen mennyiségben voltak kiadva. Az elvetett növények összetétele, számla, és elismervény /certifikát/. Ezt a járási és a megyei ellenőrök végezték. A jegyzőkönyvet alá kellett írni, majd el tenni, ha a minisztériumból jönne ellenőrzés, hogy ott voltak.
Válasz VMisi #5920. hozzászólásáraSajnos nem, mert a humusz leszántva mineralizálódik, eddig védte a talajt a cserepesedéstől, ami most már gondot fog jelenteni az új növényeknél, gyorsabban kiszárad a talaj, és jól összerepedezik majd szárazság idején. Csupa főnyeremény azon hivatalnokok döntése, akik még Marx-Engelsz tanain nevelkedtek, és csak mint ekét ismerik el talajmüvelő eszköznek. A kor fejlődését sajnos nem nagyon ismerik el, még fentről nem jön valamien rendelet, hogy ez így is jó
Válasz Sk Laci #5919. hozzászólásáranem lehet,hogy direkt szándékos rombolás a cél,mert ha nem műveled sivárra a földet,nyersz vele,mivel ők nem azt a forgatás nélkülit támogatják,Pénzt meg adnak rá,ezért baszakodnak? Nem is hallottam,hogy ellenőrizték volna az elművelését.
Válasz Radocz #5918. hozzászólásáraÉn se szoktam szántani, elég a lazító. De 2015 ősszén mégis elő kellett vennem az ekét, mert a zöldítésre jött ellenőrzés, és követelték hogy szántsam le, nem elég belekeverni lazítóval a földbe. El is jöttek megnézni, hogy le-e lett szántva.
Sajnos a 3-4 cm vastag humuszréteget amit sikerült elérnem 7 év alatt lefordítottam 25-30 cm mélyre. Kezdhetem előröl a humuszréteg kialakítását.
Válasz B.laca #5916. hozzászólásáraKösz! Nem jöttem rá hogy magyarul is fent lehet :)
Valami vízmegőrzéssel kapcsolatos dologra gondoltam én is, de így már tiszta :)
Üdv!
Tudja valaki hogy mit csinálnak az alábbi videóban a Xerionok a havas mezőn, illetve hogy miért csinálják, mert azt énis látom hogy mi van utána? Biztos hogy megvan a miértje hogy a hóból ilyen "bakhátakat" csinálnak.
Válasz Radocz #5913. hozzászólásáraRadocz, te miért tettél szóját a lucerna után? Hiszen mindkét növény nitrogénkötő. Gyönyörü búzád lehetett volna lucerna után, majd szója után is.
Nemtudom Magyarországon milyen előírások vannak, de mint Szlovákia ahol én lakok ott a nitrogénkötő növény után még ősszel elvetett növénynek kéne lenni a parcellán a tél beálta előt. Mivel az EU-s rendeletből indulnak ki az eggyes tagállamok törvényhozói, inkább nézz utánna nincsen-e ilyen rendelet Magyarországon is, nehogy ugorjon a támogatási pénz ellenőrzés esetén.
Végig olvastam, de a problémámra nem találtam választ, viszont megtanultam, hogy a lucerna feltörést ekével kell végezni. Én nem úgy tettem, és rá is fizettem.
De így volt "legegyszerűbb" átállni forgatás nélkülire.
KÖvetkező év szója, ami szintén országos átlag körül termett. Felénk asz gyengének számít. (most 70 q/ha búzát várok ott).
EM-BIO-val kezelt istállótrágyát kap a repce előtt, sekélyen bemunkálva.
Ezzel már megfizettem erősen az átállásos tandíjat.
Nem szeretnék a szikes lucernás területtel is így járni, ezért inkább kérdezek.
Tegnapelőtt átvettem a 25 kg vetőmag keveréket. ( Lajtamag igényes: retek, mustár, pohánka, bíborhere)
Van még hozzá 8 másik fajta.
Itt olvastam, hogy VMisi a takarónövény vetésével többet ártott, mint használt.
Ma besétálok a lucerna földre és megnézem, milyen állapotban van.
A terület egy-egy kis részét próbaképp felül akarom vetni, hogy mi lesz belőle tavaszra.
Az egyes keverékbe teszek évelőt, és lucernát is.
Vannak köztünk olyanok, akik sokkal nagyobb ismerettel és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. (valami okosságot kérek tőlük)!
A szikes területen 3éves lucerna van.
Meglevő magjaim:
borsó
facélia
pohánka=hajdina
repce
szója
bíborhere
olajretek
mustár
somkóró
TR (Tillaghe Radisch) Ez az a Daikon retek, amit veszünk a boltban?
silócirok
tavaszi bükköny
zab
A Lajtamag keverékben levő retek az olajretek?
A 13 fajtából hogyan lenne érdemes kísérleti parcellát beállítani, szikes lucerna táblán?
Az álló búzába, egy hete vetettük el a keveréket takarónövénynek. Tegnap már láttunk kikelve belőle.
Netparaszt:
"hogy júniusban kerüljön földbe takarónövény, ráadásul a legrövidebb tenyészidejűek egyike.
Ez kapitális baklövés, legalább akkora, mint a repce utáni olajretek meg mustár.
Szóval tied a döntés, kire hallgatsz."
Ez tény. Az hangzott, el, hogy gabona után.
Sajnos elég "rossz" tanítványok vagyunk. Viszont fejlődő képesek.
Ha a szikes talajom felülvetem az évelő méhlegelő keverékkel, csinálok-e kárt magamnak?
Mikor és milyen keverékkel vessem felül, hogy javuljon a talaj és takarmánynak is fel lehessen használni kaszáláskor?
A Fecabookon hogy találom meg a Talajmegújítást?
Ezt is kérdeztem már többször több helyen. Próbáltam is az elején de "koromnál" fogva nehézségekbe ütköztem.
Mondhatnám azt is, hogy bamba vagyok, de az rosszabbul hangzik.
Ha érdekel a dolog akkor áldozni kell érte.Nem sokára kész lesz a második film felirat.A mostani az spec takaronövényes.Természetesen tengerentúli tapasztalatokkal de sokat lehet belőle tanulni.
Minél többen vagyunk annál olcsóbb a felirat.
Válasz Netparaszt #5899. hozzászólásáraTudom, hogy nem mondtad, hogy ilyet vessünk, de azt sem, hogy mit. Mindegy már, nem veszekedni jöttem ide, ez volt a tanulópénz, legközelebb abból főzünk ami van.
Idei egyik takarónövény mixem így fog kinézni: borsó, szudánifű, silócirok, globan sunn, napraforgó, mustár, olajretek. Ma vetjük el tritikalé után. Meglátjuk mi sül ki belőle.
Én 11 fajta magot kevertem össze és úgy vetettem el.
Ezt Magyarországon nem egyszerű ma megoldani.
A terület 2,5 ha és a vetés kb. 8 munkaórába került.
Olyan volt, ilyen lett. A képen nem látszik annyira, de az első száz méteren hat különböző búza van.
A többi egy fajta.
Átállásos BIO a terület.
A terület baloldala a szomszéd kukoricája miatt 1 méter szélasségben a kukorica gyomírtó miatt olyan, mint az erdő meletti rész szokott lenni.
Kérdésedre válaszolva, itt nagyobb volt a szalma, vagy a búza gyomírtó hatása jobb mint a többi fajtának. Egyébként az általunk "ismert" fajta gyomírtó hatása is jó volt.
Súlyban a 3 és a hetes fajták teljesítettek jobban.
A 3 hetven mázsa alatt, a 7-es 60 q/ha felett termett hektáronként.
A konvencionális terület a KFT-nél 80 q/ha adott. A debreceniek 90 felett is vágtak.
Na emiatt nincs ára a búzának.
És mire kell a hely a tengerinek, lesz ez még rosszabb is. (vagy nem).
Az OMKI kutató eredményét még nem ismerem.
Vadmalacnak!
A búzáról a kép egy órával az aratás előtt készült.
mivel nyom nics benne, így a műtrágya szórós kijuttatás kilőve.
A 11 fajta takarónövény keverék kijuttatása nem egyszerű történet.
A regagrihun fórumon illetve telefonon kaptam segítséget.
Misi ne keseredj el. Magyarországon ember nincs, aki megmondja a tutit.
Sőt az van, hogy minden talaj más.
Emellett még az időjárás is olyan, mint amit tudunk.
Sikerült megtudnom, hogy aki tavaly elvetette a Daikon retket, nem kelt ki.
Emiatt próbálkoztam az álló búzában való kijuttatással.
Ezt egyébként BEMAN javaslatára tettem, valamint az Agrarteneeger telefonos segítségét vettem igénybe.
A Netparaszt által leírtak miatt ő sem ír semmit, csak csinálja 6 éve.
Nyírségi kb 10 éve termel ugyanazon a területen ÖKO búzát, közben mustár és olajretek keverékkel zöldít, vagy nevezzük aminek akarjuk. A fajta Alacort.
Anno Ő is részt vett Balmazújvároson a második Netparaszt tájékoztatón.
Őt sem olvashatjuk, mert egyesek "leugatták a fejét". De attól még működik, csak erősen tandíjfizetős. Akár így akár úgy.
Mondottam volt, nekem szerződésem van az agrofutura. hu oldallal, Valamint hallgatom a D. Zsombort, és csinálom, ahogy tudom, meg ahogy sikerül. Az idén már a képen látható terület kapott GEO teát.
hogy amiatt, vagy a csapadékos idő miatt. több gomba is lett a búza alatt.
Válasz Zsono #5883. hozzászólására Nekem az Agrodatos szenzorok állnak a kukoricában, ami tízcentis osztásokkal méri a talaj nedvességtartalmát, pH-t, EC-t, elég jó cucc, teli meglepetésekkel.
Szóval van itthon is ingyen program a kísérletezésekhez, csak meg kell lelni.
Válasz VMisi #5896. hozzászólására Ha segítséget kérnél tőlem, akkor javasoltam, hogy keress meg. Mondtam, hogy itt nincs miben segítenem, látod, jönnek az okosabbnál okosabb javaslatok, amit biztosan érdemes mwgfogadni.
Vagy nem.
Örülök, hogy olvasol mást is a fórumon kívül, de a példádból sokat tanulhatsz, ha akarsz, nem te csináltál egyedül ilyen akciót. Említhettem volna mustárt is, akkor más sértődik meg a tanulás helyett. Ha visszaolvastál volna legalább csak ebben a topicban, vagy a talajdoktoron, soha egyszer nem javasoltam, hogy júniusban kerüljön földbe takarónövény, ráadásul a legrövidebb tenyészidejűek egyike.
Ez kapitális baklövés, legalább akkora, mint a repce utáni olajretek meg mustár.
Szóval tied a döntés, kire hallgatsz.
Válasz Netparaszt #5893. hozzászólásáraÉn ide segítséget jöttem kérni, ott meg negatív példaként megemlítessz, igaz név nélkül. Egy balesetnél én sem mondom a sofőrnek, hogy hogy lehettél ilyen béna, hanem segítek neki. Még lehet, hogy egyszer Neked is én segítek.
Válasz VMisi #5877. hozzászólásáraSZERINTEM sok kis fejű tarlóhántó eke sokkal jobb földet csinálna ilyen helyen is.Most már nem érdemes 100 napos kukit ill naprát vetni?
Zöldtrágyának csakis sűrű vetésű napra a jó és méteresen beforgatni... ez is a legolcsóbb és ezt csinálhatja bárki de én inkább nyaralok az aratás után amit a zöldtRágyán megsporolOK!
Válasz papa maci #5892. hozzászólásáraOlvastam az oldalon a leírásokat, beszéltem is az illetővel többször, de amit ajánlott azt a fórumokon nem ajánlották.
Itt a környéken nincs MT vagy hasonló gép.
Esetleg lazító után egy ujjas simítóval rendelkező hengerrel lehetne megpróbálni a magágykészítést, de az sincs.
Válasz VMisi #5885. hozzászólására Ha körülnézel, látsz néhány gyökeret, aki miatt itt már nem kapsz tőlem nyilvánosan semmilyen konkrét tanácsot.
Köszönjék nekik a kezdők.
Más módon tudok segíteni, ha betartod a javaslatom és nem csinálsz baromságokat, amiért megint lehet a "zöldtrágyát" szidni.
Mi bajod a facebookal?
Válasz VMisi #5887. hozzászólásáraSimán lehet vetni utána. Nekem nincs, most bérbe dolgozott a kísérletin. De sajnos a kapák keverik a talajszelvényeket. Látom túl száraz volt nyilván lazításkor. Valamint a lazítók köztis ég és föld a különbség. http://www.takaronovenyek.hu/Közben azért kezdem használni a fejem... Találtam korrekt szakirodalmat a takaró növényekről.
- milyen zöldtrágya keveréket vessek?
Árpa elővetemény, a hétvégén lekezeltem a tarlót glifozáttal, utána szeretném lazítózni és augusztus közepén vetném el, kukorica lenne a következő növény, és szántásos a technlógia
A C:N arányról jut eszembe, hogyha a kerti kis komposztálómba eléggé csak zöld növény került (fűnyírózott fű, konyhai hulladék és levágott zöld fűzfaágak leveleivel) Érdemes esetleg időnként megszárított füvet, azaz szénát tenni a komposztba?
Válasz papa maci #5882. hozzászólásáraMT után egyből tudsz vetni?
Mivel nincs ilyen gép, csak lazító hengerrel, így talán rövidtárcsával lehetne valamilyen magágyfélét csinálni, de csak talán.
Itt tényleg extrém körülmények vannak.
Pár éve lazítás után próbáltam magágyat csinálni itteni körülményekhez képest jól megázott (35mm) lazítás után.
Válasz Netparaszt #5867. hozzászólásáraTavaly ősz óta kérdeztelek többször is, de konkrét választ nem kaptam, csak, hogy valami nitrogénkötő növényt vagy keveréket vessek, vagy, hogy összetett keveréket. Itt a kezdők konkrétabb segítséget kérnek és várnának, azért kezdők. A facebookkal meg óvatosan.
Válasz VMisi #5873. hozzászólásáraSzakirodalom azért nincs, mert tényanyag sincs sajnos. Egyetemeken (SZIE, Corvinus) még mindig furcsán tekintenek erre a témakörre, a saját szakállra folyó kutatásokon kívül nincsenek kísérletek. Talán jelenleg ez a fórum a legjobb irodalom.
A repce-búza közötti takarónövényezés azért különösen nehéz, mert erre külföldi (értsd: amerikai) tapasztalatok sincsenek, ott kevésbé gyakori ez a vetésforgó. Washington állambeli gazdával beszéltem májusban, eddig csak tarlót hagyott a kettő között, idén már vetett bele valami zöldet egy államilag támogatott (hahaha) kutatás keretében, ahol kap minden gazda egy talajnedvesség-mérőt és azzal vizsgálják, hogy mennyi vizet szedett ki a talajból a keverék. Ha túl sokat, akkor megsemmisítik az állományt
A tervezéshez egy növénytermesztők zsebkönyvet, papírt, ceruzát, meg 1-2 olyan saját anyagot ajánlok. Év eleje óta bütykölünk egy kalkulátort, ahol be tudod állítani a csapadékmennyiséget és megadhatod a keverék összetevőit, amiből a rendszer kiszámolja a C:N arányt, a nitrogénkötés, aszálytűrés stb. mértékét. Erősen béta állapotú platform, így kezeld kérlek.
Itt pedig találsz egy PDF-et, amiben a legnépszerűbb köztesek jellemzői szerepelnek. Melyik mennyire jó gyomelnyomó, mekkora élettartamú stb. Sok sikert!
Válasz VMisi #5881. hozzászólására5880-as hozzászólásban le írtam. Természetesen ez komoly gép, és így is feketén megy a télbe. A cél olyan állapot elérése mikor már nehéz szerszámmal már ne keljen bolygatni. Valamint takaró nyövénnyel menjen a télbe. Ezért kértem tanácsot lejeb. Mivel zabra és Tillage radish-ra gondoltam tavasz elé. Esetleg napraforgó mivel az is karós gyökerű. És kifagyó legyen ez lenne a fő szempont. Persze a vadak mindig gondot jelentenek. Így lehet a tél beállta előtt nagytárcsa. De ehhez az állapothoz még bőven van mit tennem a talajjal. De tetszik, és idáig az ellen lábasok is visszább vettek a támadásokkal. Bár tény elég érdekes volt mikor a kukorica szármaradványok közé lett vetve a szója.Az a darab szintén kapott MT tigert 40cm mélyen. Mára szépen eltűnt a szármaradvány mivel csak a felső 20cm-be lett bekeverve. De a vizet már nem tartotta úgy mint a nyári zabbal takart tarló.Az utóbbinak a talaja állapota is szebb. Ez nem jelenti a kukorica tarlóba vetett nem lenne szép csak kicsit lemaradt. Természetesen ezt nem lehet 100%-ban hitelesnek venni mivel nem 1 darabban vannak. Tehát a területi szintkülönbségek is játszanak. Vetéskor szép giliszták dolgozták át a szármaradványos felső 20cm-t. Idén a csapadék ellenére nem mondhatnám hogy lekeményedett volna a talaj a takaró növényesnél. Most is laza. A sima kukorica szárkeveréknél mintha keményebb lenne. Bár az is igaz a kukorica szármaradvány több mint 1 hónapig kint volt a tarlón, a bekeverés előtt. Nem sok maradt belőle a levélzet valamint a jobban szétroncsolt szármaradványok szinte szétmálottak a bekeverésig. Claas conspeed vágta.
Válasz VMisi #5877. hozzászólásáraKét búza közt ha tömör a talaj. Lazító mi emelve tör. Magágynak rövid tárcsa, lehetőleg egyenes lapos. Mi nem szaggat ki nagyobb hantokat.Vetés majd henger ha annyira száraz lenne. Két búza közti takarónövény az max aug közepe felé indul meg (felénk ) Onnan már nem sok ideje van rendesen kifejlődni, ha okt elejére már be is lenne dolgozva. (szintén helyi tapasztalat) Tavaly egy kísérleti darabon megpróbáltam a zabot (mivel ez volt kéznél gyorsan).Júl 5 környékén lett beletolva. Aug közepéig szinte csak állt 1 helyben. Utána ki kelt rendesen-megindult lassan. Nov közepén mikor a vadak elkezdték legelni. Horsch MT tigerrel be lett keverve. Most ott 75cm-re vetett lassan mellig érő szinte teljesen egybe borult szója van. Igaz az év is kedvez neki. De látszik a szisztéma előny a gyomirtásban. Valamint a lazább keverékű mulcs. Jobban tartotta a vizet. 1 héttel később lett vetve a hagyományos művelésű után. Mára le hagyta. Ha nem jön rá valami nyavalya szerintem megközelíti az 5T/hektárt. rogyásig rajta a készülőben lévő babok. Az oldalágak is hoznak párat. Valamint a végeken kezdi csokorba rakni. Másod vetésnek idén a 100 napos napra is jó lett volna. Az legalább a talajt is drénezte volna. Próbáltam sajna aratás előtt a vadak rodeóztak a kísérleti darabban. Bár nem lett kasszasiker,de pozitívan zárt. Utána még a gabona vetés bár kissé kicsúszva de lehet.
Válasz papa maci #5875. hozzászólásáraMi két búza között gruberezni szoktunk, így nem tudunk takarónövényt vetni. Gruberezés után nem igazán lehet itt magágyat csinálni, annyira rögös szokott lenni.
Ha aug 10 után vetsz takarónövényt akkor mi lesz abba vetve?
Válasz papa maci #5875. hozzászólásáraDe itt nem az a kérdés gabona után mit tegyünk. Hanem ugaroltatott, vagy ahogy én tavasszal szecskázott rozsos keverék után mit érdemes vetni.
Az idei kivételes időjárás mondjuk nem kiinduló alap, én sem így terveztem, hogy ennyire gyorsan megnő a hajdina.
Válasz VMisi #5873. hozzászólásáraIdén bár volt eső bőven felénk. Mégis maradnék az aug 10 utáni takaró növény vetéssel. Legalább is felénk ez vált be. Most is tombol a hőség 30-fok árnyékba. Akkorra már jönnek az esők is és nem melegszik nagyon vissza. Jobban kedvez a növénynek...Tavaly ezt tapasztaltam én is. Addig viszont a ha szalma le lett hordva a tarlóról. Valamivel (kultivátor) sekélyen a repedéseket behúzni aratás után azonnal, aug elejére így is ki gazol. Akkor totállal telibe verni. Majd jöhet a takaró növény. Kezdetnek így gondolnám. Ha maradt a szalma szétfújva. És a kombájnos is szépen kis tarlót hagyott. Takarónak maradhat. Most is nedves a szecska alatt a talaj. Majd ki zölddel..és jön a fent említett szisztéma. A direkt vetésig még sok idő kell mire a talajod alkalmas lesz rá. Addig még az elején nyilván kel a lazító. De ott is az ami emelve roppant nem keverve.
Válasz VMisi #5873. hozzászólásáraÉn is ezt vetettem, csak jobb az állomány lassan virágzik a mézontó fű és kb 1m-es. De a bíbor here csak vegetál hiszen nem kap fényt.
Várok még kb 1 hetet, kivirágozzon a facéli és lezúzom nagy tarlóra. remélhetőleg a bíborhere ahogy kap fényt megugrik és az is kivirágzik búza vetésig.
Búza vetés meg meglátjuk, ha megfelelő lesz a talajszerkezet megy bele direktbe a búza.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Élmezőnyben Magyarország!")
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
15323 hozzászólás
Válasz Richard. #5921. hozzászólásáraVolt ellenőrzés bent a hivatalban, szatelit és repülő mit mutatott minden hónapban a kiválasztott napon.Ezt Pozsonyból és Zólyomból jöttek ellenőrizni. Természetesen a papíroknak és a beadott területeknek 100% kelet egyezni. Másik ellenőrzés a területen elvetett növény fényképezése, ott e van a keverék,, majd az utolsó 3 évben milyen vegyszerek mütrágyák, mikor és milyen mennyiségben voltak kiadva. Az elvetett növények összetétele, számla, és elismervény /certifikát/. Ezt a járási és a megyei ellenőrök végezték. A jegyzőkönyvet alá kellett írni, majd el tenni, ha a minisztériumból jönne ellenőrzés, hogy ott voltak.
Válasz VMisi #5920. hozzászólásáraSajnos nem, mert a humusz leszántva mineralizálódik, eddig védte a talajt a cserepesedéstől, ami most már gondot fog jelenteni az új növényeknél, gyorsabban kiszárad a talaj, és jól összerepedezik majd szárazság idején. Csupa főnyeremény azon hivatalnokok döntése, akik még Marx-Engelsz tanain nevelkedtek, és csak mint ekét ismerik el talajmüvelő eszköznek. A kor fejlődését sajnos nem nagyon ismerik el, még fentről nem jön valamien rendelet, hogy ez így is jó
Válasz Sk Laci #5919. hozzászólásáranem lehet,hogy direkt szándékos rombolás a cél,mert ha nem műveled sivárra a földet,nyersz vele,mivel ők nem azt a forgatás nélkülit támogatják,Pénzt meg adnak rá,ezért baszakodnak? Nem is hallottam,hogy ellenőrizték volna az elművelését.
Válasz Sk Laci #5919. hozzászólásáraMiért baj, hogy lefordítottad? Az megmarad és növény gyökerének nem lesz így még jobb is?
Válasz Radocz #5918. hozzászólásáraÉn se szoktam szántani, elég a lazító. De 2015 ősszén mégis elő kellett vennem az ekét, mert a zöldítésre jött ellenőrzés, és követelték hogy szántsam le, nem elég belekeverni lazítóval a földbe. El is jöttek megnézni, hogy le-e lett szántva.
Sajnos a 3-4 cm vastag humuszréteget amit sikerült elérnem 7 év alatt lefordítottam 25-30 cm mélyre. Kezdhetem előröl a humuszréteg kialakítását.
Válasz Sk Laci #5914. hozzászólásáraEgy évet nem nem írtam. Lucerna után kukoricát szoktunk. Az is volt, és nem lett szántva, ezért fél termés lett.
Majd szója, aminek nem kedvezett a hely az idő és még kitudja mi minden.
Válasz B.laca #5916. hozzászólásáraKösz! Nem jöttem rá hogy magyarul is fent lehet :)
Valami vízmegőrzéssel kapcsolatos dologra gondoltam én is, de így már tiszta :)
Válasz Tomszi #5915. hozzászólásáraItt megnézheted magyarul.
http://app.claas.com/2015/tractors/hu/kasachstan.php?play=1
Üdv!
Tudja valaki hogy mit csinálnak az alábbi videóban a Xerionok a havas mezőn, illetve hogy miért csinálják, mert azt énis látom hogy mi van utána? Biztos hogy megvan a miértje hogy a hóból ilyen "bakhátakat" csinálnak.
http://app.claas.com/2015/tractors/de/kasachstan.php?play=1
Válasz Radocz #5913. hozzászólásáraRadocz, te miért tettél szóját a lucerna után? Hiszen mindkét növény nitrogénkötő. Gyönyörü búzád lehetett volna lucerna után, majd szója után is.
Nemtudom Magyarországon milyen előírások vannak, de mint Szlovákia ahol én lakok ott a nitrogénkötő növény után még ősszel elvetett növénynek kéne lenni a parcellán a tél beálta előt. Mivel az EU-s rendeletből indulnak ki az eggyes tagállamok törvényhozói, inkább nézz utánna nincsen-e ilyen rendelet Magyarországon is, nehogy ugorjon a támogatási pénz ellenőrzés esetén.
Válasz endypapa #5910. hozzászólásáraKöszönöm szépen!
Végig olvastam, de a problémámra nem találtam választ, viszont megtanultam, hogy a lucerna feltörést ekével kell végezni. Én nem úgy tettem, és rá is fizettem.
De így volt "legegyszerűbb" átállni forgatás nélkülire.
KÖvetkező év szója, ami szintén országos átlag körül termett. Felénk asz gyengének számít. (most 70 q/ha búzát várok ott).
EM-BIO-val kezelt istállótrágyát kap a repce előtt, sekélyen bemunkálva.
Ezzel már megfizettem erősen az átállásos tandíjat.
Nem szeretnék a szikes lucernás területtel is így járni, ezért inkább kérdezek.
Tegnapelőtt átvettem a 25 kg vetőmag keveréket. ( Lajtamag igényes: retek, mustár, pohánka, bíborhere)
Van még hozzá 8 másik fajta.
Itt olvastam, hogy VMisi a takarónövény vetésével többet ártott, mint használt.
Ma besétálok a lucerna földre és megnézem, milyen állapotban van.
A terület egy-egy kis részét próbaképp felül akarom vetni, hogy mi lesz belőle tavaszra.
Az egyes keverékbe teszek évelőt, és lucernát is.
Vannak köztünk olyanok, akik sokkal nagyobb ismerettel és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. (valami okosságot kérek tőlük)!
A szikes területen 3éves lucerna van.
Meglevő magjaim:
borsó
facélia
pohánka=hajdina
repce
szója
bíborhere
olajretek
mustár
somkóró
TR (Tillaghe Radisch) Ez az a Daikon retek, amit veszünk a boltban?
silócirok
tavaszi bükköny
zab
A Lajtamag keverékben levő retek az olajretek?
A 13 fajtából hogyan lenne érdemes kísérleti parcellát beállítani, szikes lucerna táblán?
Az álló búzába, egy hete vetettük el a keveréket takarónövénynek. Tegnap már láttunk kikelve belőle.
Válasz _NB_ #5911. hozzászólásáraKöszi, de a blogot ismerem a kezdetektől.
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
Annyira, hogy kész a GEO TEA főzőm.
Holnap felülvetem a szikes területen a lucernámat.
(Kísérletképpen három foci pálya nagyságú területen, három különböző takarónövény keverékkel).
Válasz Radocz #5909. hozzászólásáraTalajmegújító Mezőgazdaság
ez egy blog, azaz amolyan naplószerű iromány, a régebbi cikkeket ezért jobb oldalt a "Blogarhívum" alatti linkekben találod.
Pár érdekesebb bejegyzés
2015. július 14., kedd
Takarónövény, parlag vagy zöldtrágya?
2015. június 3., szerda
Egy konferencia margójára - direktvetés és MVH
Válasz Radocz #5909. hozzászólásárahttps://www.facebook.com/talajmegujito.mezogazdasag?fref=ts
Válasz Gwhaunting #5904. hozzászólásáraEbből nem derül ki, hogy mi az elővetemény és mi a következő év növénye.
mert ugye ez is számít.
Netparaszt:
"hogy júniusban kerüljön földbe takarónövény, ráadásul a legrövidebb tenyészidejűek egyike.
Ez kapitális baklövés, legalább akkora, mint a repce utáni olajretek meg mustár.
Szóval tied a döntés, kire hallgatsz."
Ez tény. Az hangzott, el, hogy gabona után.
Sajnos elég "rossz" tanítványok vagyunk. Viszont fejlődő képesek.
Ha a szikes talajom felülvetem az évelő méhlegelő keverékkel, csinálok-e kárt magamnak?
Mikor és milyen keverékkel vessem felül, hogy javuljon a talaj és takarmánynak is fel lehessen használni kaszáláskor?
A Fecabookon hogy találom meg a Talajmegújítást?
Ezt is kérdeztem már többször több helyen. Próbáltam is az elején de "koromnál" fogva nehézségekbe ütköztem.
Mondhatnám azt is, hogy bamba vagyok, de az rosszabbul hangzik.
Válasz VMisi #5906. hozzászólásáraIgaza van Szabinak.
Ha érdekel a dolog akkor áldozni kell érte.Nem sokára kész lesz a második film felirat.A mostani az spec takaronövényes.Természetesen tengerentúli tapasztalatokkal de sokat lehet belőle tanulni.
Minél többen vagyunk annál olcsóbb a felirat.
privátba írj ha érdekel.
Válasz .Szabi. #5889. hozzászólására
Válasz Netparaszt #5899. hozzászólásáraTudom, hogy nem mondtad, hogy ilyet vessünk, de azt sem, hogy mit. Mindegy már, nem veszekedni jöttem ide, ez volt a tanulópénz, legközelebb abból főzünk ami van.
Válasz Mf-es? #5903. hozzászólásáraNekünk bonyolult volt.
"Az álló búzába elvetettük a takarónövényeket."
És nem műtrágya szóróval.
Idei egyik takarónövény mixem így fog kinézni: borsó, szudánifű, silócirok, globan sunn, napraforgó, mustár, olajretek. Ma vetjük el tritikalé után. Meglátjuk mi sül ki belőle.
Válasz Radocz #5902. hozzászólásáraÉs mi benne a bonyolult?
Válasz Sz_Pisti #5891. hozzászólásáraHasonló kérdésekre hasonlóan nem kaptatok ezidáig választ.
Én 11 fajta magot kevertem össze és úgy vetettem el.
Ezt Magyarországon nem egyszerű ma megoldani.
A terület 2,5 ha és a vetés kb. 8 munkaórába került.
Most várom, hogy mi lesz az eredmény.
Válasz otis #5862. hozzászólására
Olyan volt, ilyen lett. A képen nem látszik annyira, de az első száz méteren hat különböző búza van.
A többi egy fajta.
Átállásos BIO a terület.
A terület baloldala a szomszéd kukoricája miatt 1 méter szélasségben a kukorica gyomírtó miatt olyan, mint az erdő meletti rész szokott lenni.
Kérdésedre válaszolva, itt nagyobb volt a szalma, vagy a búza gyomírtó hatása jobb mint a többi fajtának. Egyébként az általunk "ismert" fajta gyomírtó hatása is jó volt.
Súlyban a 3 és a hetes fajták teljesítettek jobban.
A 3 hetven mázsa alatt, a 7-es 60 q/ha felett termett hektáronként.
A konvencionális terület a KFT-nél 80 q/ha adott. A debreceniek 90 felett is vágtak.
Na emiatt nincs ára a búzának.
És mire kell a hely a tengerinek, lesz ez még rosszabb is. (vagy nem).
Az OMKI kutató eredményét még nem ismerem.
Vadmalacnak!
A búzáról a kép egy órával az aratás előtt készült.
mivel nyom nics benne, így a műtrágya szórós kijuttatás kilőve.
A 11 fajta takarónövény keverék kijuttatása nem egyszerű történet.
A regagrihun fórumon illetve telefonon kaptam segítséget.
Misi ne keseredj el. Magyarországon ember nincs, aki megmondja a tutit.
Sőt az van, hogy minden talaj más.
Emellett még az időjárás is olyan, mint amit tudunk.
Sikerült megtudnom, hogy aki tavaly elvetette a Daikon retket, nem kelt ki.
Emiatt próbálkoztam az álló búzában való kijuttatással.
Ezt egyébként BEMAN javaslatára tettem, valamint az Agrarteneeger telefonos segítségét vettem igénybe.
A Netparaszt által leírtak miatt ő sem ír semmit, csak csinálja 6 éve.
Nyírségi kb 10 éve termel ugyanazon a területen ÖKO búzát, közben mustár és olajretek keverékkel zöldít, vagy nevezzük aminek akarjuk. A fajta Alacort.
Anno Ő is részt vett Balmazújvároson a második Netparaszt tájékoztatón.
Őt sem olvashatjuk, mert egyesek "leugatták a fejét". De attól még működik, csak erősen tandíjfizetős. Akár így akár úgy.
Mondottam volt, nekem szerződésem van az agrofutura. hu oldallal, Valamint hallgatom a D. Zsombort, és csinálom, ahogy tudom, meg ahogy sikerül. Az idén már a képen látható terület kapott GEO teát.
hogy amiatt, vagy a csapadékos idő miatt. több gomba is lett a búza alatt.
A Facebookon hol folyik az észosztás?
Válasz Zsono #5883. hozzászólására Nekem az Agrodatos szenzorok állnak a kukoricában, ami tízcentis osztásokkal méri a talaj nedvességtartalmát, pH-t, EC-t, elég jó cucc, teli meglepetésekkel.
Szóval van itthon is ingyen program a kísérletezésekhez, csak meg kell lelni.
Válasz VMisi #5896. hozzászólására Ha segítséget kérnél tőlem, akkor javasoltam, hogy keress meg. Mondtam, hogy itt nincs miben segítenem, látod, jönnek az okosabbnál okosabb javaslatok, amit biztosan érdemes mwgfogadni.
Vagy nem.
Örülök, hogy olvasol mást is a fórumon kívül, de a példádból sokat tanulhatsz, ha akarsz, nem te csináltál egyedül ilyen akciót. Említhettem volna mustárt is, akkor más sértődik meg a tanulás helyett. Ha visszaolvastál volna legalább csak ebben a topicban, vagy a talajdoktoron, soha egyszer nem javasoltam, hogy júniusban kerüljön földbe takarónövény, ráadásul a legrövidebb tenyészidejűek egyike.
Ez kapitális baklövés, legalább akkora, mint a repce utáni olajretek meg mustár.
Szóval tied a döntés, kire hallgatsz.
Válasz VMisi #5894. hozzászólásáraMisi akivel beszéltél az a netparaszt neem???AZ Ő oldala lehet
Válasz Netparaszt #5893. hozzászólásáraÉn ide segítséget jöttem kérni, ott meg negatív példaként megemlítessz, igaz név nélkül. Egy balesetnél én sem mondom a sofőrnek, hogy hogy lehettél ilyen béna, hanem segítek neki. Még lehet, hogy egyszer Neked is én segítek.
Válasz VMisi #5877. hozzászólásáraSZERINTEM sok kis fejű tarlóhántó eke sokkal jobb földet csinálna ilyen helyen is.Most már nem érdemes 100 napos kukit ill naprát vetni?
Zöldtrágyának csakis sűrű vetésű napra a jó és méteresen beforgatni... ez is a legolcsóbb és ezt csinálhatja bárki de én inkább nyaralok az aratás után amit a zöldtRágyán megsporolOK!
Válasz papa maci #5892. hozzászólásáraOlvastam az oldalon a leírásokat, beszéltem is az illetővel többször, de amit ajánlott azt a fórumokon nem ajánlották.
Itt a környéken nincs MT vagy hasonló gép.
Esetleg lazító után egy ujjas simítóval rendelkező hengerrel lehetne megpróbálni a magágykészítést, de az sincs.
Válasz VMisi #5885. hozzászólására Ha körülnézel, látsz néhány gyökeret, aki miatt itt már nem kapsz tőlem nyilvánosan semmilyen konkrét tanácsot.
Köszönjék nekik a kezdők.
Más módon tudok segíteni, ha betartod a javaslatom és nem csinálsz baromságokat, amiért megint lehet a "zöldtrágyát" szidni.
Mi bajod a facebookal?
Válasz VMisi #5887. hozzászólásáraSimán lehet vetni utána. Nekem nincs, most bérbe dolgozott a kísérletin. De sajnos a kapák keverik a talajszelvényeket. Látom túl száraz volt nyilván lazításkor. Valamint a lazítók köztis ég és föld a különbség. http://www.takaronovenyek.hu/Közben azért kezdem használni a fejem...
Találtam korrekt szakirodalmat a takaró növényekről.
Tanácsot szeretnék kérni:
- milyen zöldtrágya keveréket vessek?
Árpa elővetemény, a hétvégén lekezeltem a tarlót glifozáttal, utána szeretném lazítózni és augusztus közepén vetném el, kukorica lenne a következő növény, és szántásos a technlógia
- ugyanez napraforgó utóvetemény esetén?
Köszi előre is!
Válasz .Szabi. #5889. hozzászólására
Válasz VMisi #5885. hozzászólásáraElőszőr fizess,nincs ingyen ebéd
Válasz Zsono #5883. hozzászólásáraKöszi a segítséget!
A C:N arányról jut eszembe, hogyha a kerti kis komposztálómba eléggé csak zöld növény került (fűnyírózott fű, konyhai hulladék és levágott zöld fűzfaágak leveleivel) Érdemes esetleg időnként megszárított füvet, azaz szénát tenni a komposztba?
Válasz papa maci #5882. hozzászólásáraMT után egyből tudsz vetni?
Mivel nincs ilyen gép, csak lazító hengerrel, így talán rövidtárcsával lehetne valamilyen magágyfélét csinálni, de csak talán.
Itt tényleg extrém körülmények vannak.
Pár éve lazítás után próbáltam magágyat csinálni itteni körülményekhez képest jól megázott (35mm) lazítás után.
Válasz VMisi #5885. hozzászólásáraEmailba nyaggattam,és kaptam választ.Neked is úgy kellene.
Válasz Netparaszt #5867. hozzászólásáraTavaly ősz óta kérdeztelek többször is, de konkrét választ nem kaptam, csak, hogy valami nitrogénkötő növényt vagy keveréket vessek, vagy, hogy összetett keveréket. Itt a kezdők konkrétabb segítséget kérnek és várnának, azért kezdők. A facebookkal meg óvatosan.
Válasz Zsono #5883. hozzászólására
Válasz VMisi #5873. hozzászólásáraSzakirodalom azért nincs, mert tényanyag sincs sajnos. Egyetemeken (SZIE, Corvinus) még mindig furcsán tekintenek erre a témakörre, a saját szakállra folyó kutatásokon kívül nincsenek kísérletek. Talán jelenleg ez a fórum a legjobb irodalom.
A repce-búza közötti takarónövényezés azért különösen nehéz, mert erre külföldi (értsd: amerikai) tapasztalatok sincsenek, ott kevésbé gyakori ez a vetésforgó. Washington állambeli gazdával beszéltem májusban, eddig csak tarlót hagyott a kettő között, idén már vetett bele valami zöldet egy államilag támogatott (hahaha) kutatás keretében, ahol kap minden gazda egy talajnedvesség-mérőt és azzal vizsgálják, hogy mennyi vizet szedett ki a talajból a keverék. Ha túl sokat, akkor megsemmisítik az állományt
A tervezéshez egy növénytermesztők zsebkönyvet, papírt, ceruzát, meg 1-2 olyan saját anyagot ajánlok. Év eleje óta bütykölünk egy kalkulátort, ahol be tudod állítani a csapadékmennyiséget és megadhatod a keverék összetevőit, amiből a rendszer kiszámolja a C:N arányt, a nitrogénkötés, aszálytűrés stb. mértékét. Erősen béta állapotú platform, így kezeld kérlek.
Itt pedig találsz egy PDF-et, amiben a legnépszerűbb köztesek jellemzői szerepelnek. Melyik mennyire jó gyomelnyomó, mekkora élettartamú stb. Sok sikert!
Válasz VMisi #5881. hozzászólására5880-as hozzászólásban le írtam. Természetesen ez komoly gép, és így is feketén megy a télbe. A cél olyan állapot elérése mikor már nehéz szerszámmal már ne keljen bolygatni. Valamint takaró nyövénnyel menjen a télbe. Ezért kértem tanácsot lejeb. Mivel zabra és Tillage radish-ra gondoltam tavasz elé. Esetleg napraforgó mivel az is karós gyökerű. És kifagyó legyen ez lenne a fő szempont. Persze a vadak mindig gondot jelentenek. Így lehet a tél beállta előtt nagytárcsa. De ehhez az állapothoz még bőven van mit tennem a talajjal. De tetszik, és idáig az ellen lábasok is visszább vettek a támadásokkal. Bár tény elég érdekes volt mikor a kukorica szármaradványok közé lett vetve a szója.Az a darab szintén kapott MT tigert 40cm mélyen. Mára szépen eltűnt a szármaradvány mivel csak a felső 20cm-be lett bekeverve. De a vizet már nem tartotta úgy mint a nyári zabbal takart tarló.Az utóbbinak a talaja állapota is szebb. Ez nem jelenti a kukorica tarlóba vetett nem lenne szép csak kicsit lemaradt. Természetesen ezt nem lehet 100%-ban hitelesnek venni mivel nem 1 darabban vannak. Tehát a területi szintkülönbségek is játszanak. Vetéskor szép giliszták dolgozták át a szármaradványos felső 20cm-t. Idén a csapadék ellenére nem mondhatnám hogy lekeményedett volna a talaj a takaró növényesnél. Most is laza. A sima kukorica szárkeveréknél mintha keményebb lenne. Bár az is igaz a kukorica szármaradvány több mint 1 hónapig kint volt a tarlón, a bekeverés előtt. Nem sok maradt belőle a levélzet valamint a jobban szétroncsolt szármaradványok szinte szétmálottak a bekeverésig. Claas conspeed vágta.
Válasz papa maci #5878. hozzászólásáraÉs azt meglazítod vagy szántod még ősszel?
Válasz VMisi #5877. hozzászólásáraKét búza közt ha tömör a talaj. Lazító mi emelve tör. Magágynak rövid tárcsa, lehetőleg egyenes lapos. Mi nem szaggat ki nagyobb hantokat.Vetés majd henger ha annyira száraz lenne. Két búza közti takarónövény az max aug közepe felé indul meg (felénk ) Onnan már nem sok ideje van rendesen kifejlődni, ha okt elejére már be is lenne dolgozva. (szintén helyi tapasztalat) Tavaly egy kísérleti darabon megpróbáltam a zabot (mivel ez volt kéznél gyorsan).Júl 5 környékén lett beletolva. Aug közepéig szinte csak állt 1 helyben. Utána ki kelt rendesen-megindult lassan. Nov közepén mikor a vadak elkezdték legelni. Horsch MT tigerrel be lett keverve. Most ott 75cm-re vetett lassan mellig érő szinte teljesen egybe borult szója van. Igaz az év is kedvez neki. De látszik a szisztéma előny a gyomirtásban. Valamint a lazább keverékű mulcs. Jobban tartotta a vizet. 1 héttel később lett vetve a hagyományos művelésű után. Mára le hagyta. Ha nem jön rá valami nyavalya szerintem megközelíti az 5T/hektárt. rogyásig rajta a készülőben lévő babok. Az oldalágak is hoznak párat. Valamint a végeken kezdi csokorba rakni. Másod vetésnek idén a 100 napos napra is jó lett volna. Az legalább a talajt is drénezte volna. Próbáltam sajna aratás előtt a vadak rodeóztak a kísérleti darabban. Bár nem lett kasszasiker,de pozitívan zárt. Utána még a gabona vetés bár kissé kicsúszva de lehet.
Válasz MrPoke #5876. hozzászólásáraItt mikor leszecskázzák a szenázsnak valót. Kukoricát raknak bele. Én spec szóját raknék. Ha lehet.
Válasz VMisi #5877. hozzászólásáraKövetkező évben tavaszi.
Válasz papa maci #5875. hozzászólásáraMi két búza között gruberezni szoktunk, így nem tudunk takarónövényt vetni. Gruberezés után nem igazán lehet itt magágyat csinálni, annyira rögös szokott lenni.
Ha aug 10 után vetsz takarónövényt akkor mi lesz abba vetve?
Válasz papa maci #5875. hozzászólásáraDe itt nem az a kérdés gabona után mit tegyünk. Hanem ugaroltatott, vagy ahogy én tavasszal szecskázott rozsos keverék után mit érdemes vetni.
Az idei kivételes időjárás mondjuk nem kiinduló alap, én sem így terveztem, hogy ennyire gyorsan megnő a hajdina.
Válasz VMisi #5873. hozzászólásáraIdén bár volt eső bőven felénk. Mégis maradnék az aug 10 utáni takaró növény vetéssel. Legalább is felénk ez vált be. Most is tombol a hőség 30-fok árnyékba. Akkorra már jönnek az esők is és nem melegszik nagyon vissza. Jobban kedvez a növénynek...Tavaly ezt tapasztaltam én is. Addig viszont a ha szalma le lett hordva a tarlóról. Valamivel (kultivátor) sekélyen a repedéseket behúzni aratás után azonnal, aug elejére így is ki gazol. Akkor totállal telibe verni. Majd jöhet a takaró növény. Kezdetnek így gondolnám. Ha maradt a szalma szétfújva. És a kombájnos is szépen kis tarlót hagyott. Takarónak maradhat. Most is nedves a szecska alatt a talaj. Majd ki zölddel..és jön a fent említett szisztéma. A direkt vetésig még sok idő kell mire a talajod alkalmas lesz rá. Addig még az elején nyilván kel a lazító. De ott is az ami emelve roppant nem keverve.
Válasz VMisi #5873. hozzászólásáraÉn is ezt vetettem, csak jobb az állomány lassan virágzik a mézontó fű és kb 1m-es. De a bíbor here csak vegetál hiszen nem kap fényt.
Várok még kb 1 hetet, kivirágozzon a facéli és lezúzom nagy tarlóra. remélhetőleg a bíborhere ahogy kap fényt megugrik és az is kivirágzik búza vetésig.
Búza vetés meg meglátjuk, ha megfelelő lesz a talajszerkezet megy bele direktbe a búza.