Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR413.56 FtUSD400.96 FtCHF441.31 FtGBP497.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz szanberg #5620. hozzászólásáraSzerencsére lett, mert a szomszéd felakasztott rá, mert lett egy pár heki munka, s szóltam neki, hogy akkor kanyarodjon már oda az én egy hektárosomhoz :)
Tervezzük mi is, hogy venni kéne egy rt-t, de egy 135 le traktorhoz hány méteres lenne a megfelelő? A 4 az sok neki nem? A s a keskenyebbek, pedig könnyűnek tünnek, s félek, hogy szaladna a gabona tarlón, meg a kuki tarlón is...
Válasz Géza15 #5618. hozzászólásáraAkartam is mondani, hogy egy jóképű rövidtárcsa lesz itt a megoldás,csak az írásodból az jött le, hogy nemnagyon van bérvállalkozó a környéken.
Válasz szanberg #5613. hozzászólásáraMost kapott egy horsch rövidtárcsát, s a szonda lement vagy 40 cm-re, kettővel több mint mellette a szántásban, pedig a nyáron nem is lett lazítózva, s úgy lett a gabonatarlóba belevetve a fedőnövény.
Az volt a gondom ezzel a fedőnövénnyel, hogy csak két fajtából állt. Meglazította a földet, de a felső 10-15 cm-en nem volt bolyhos gyökérzet, mivel csak mustár és olajretek volt, s nem is hagyott maga után megfelelő magágyat.
Az idén majd több fajta lesz, s lazítva is lesz előtte a tarló.
Szerintem a monosem bele fog menni. Amíg nincs megfelelő talajunk addig csak kell csinálni valami talajmunkát.
Válasz szanberg #5615. hozzászólásáraJelen esetben van bent vìz,talàn szerencse is. Azòta lehet,hogy szàradt is neki. Egy pròbàt megér. Grùbernàl,ha szàrazsàg volna most,akkor mèg jobban kimenne a vìz. nem? Föllazìtja aztàn akkor is vège. Szàntàshoz kèpest ìgy az a föld,talán bàrmelyik verziót veszi,mindenkèppen jobban jàrhat. Nem tudni,mennyit szàradt.
Válasz Richard. #5614. hozzászólásáraLegyen jó, csak ilyenkor tárcsázás ritkán jó, nem homokos talajt látunk a képen, aztán ha felmancsolja utána vége.
Válasz szanberg #5613. hozzászólásáraTàrcsa után mièrt nem vethet bele? Tömör lesz? Kiszàrad? Tàrcsa utàn ha van valami egyengető simìtò,az úgy jó lehet. Nem? A boronàlt simìtòzott szàntàshoz kèpest ez a föld akkor is jobb àllapotban marad,kukorica vetèsig. Legföjjebb vetès elött mègegyszer lehùzza? Tèvedek? Màs ötlet?
Válasz Géza15 #5597. hozzászólásáraRopog a szár, de ha ezt feltárcsázod akkor utána lehet vetni sem kell majd bele. Fagyokon én lezúztam volna mert így klaszikus eszközökkel, hogy jó talajod is matadjon, meg tudjál is vetni bele, az nehéz lesz. Gondolom nincsen direktvető gép sem ha vegyszerezőt nem kapsz bármikor szolgáltatásra.
A hétvégén lengyelben voltam egy nagy gépkiállításon.
Nem teljesen idevág, de volt kInt egy Mzuri Pro-til direktvető gép, illetve strip masína. Rettenetesen teccik, élőben sokkal jobban látszik a gép lényege. Kint évi kb.80darabot adnak el, ahogy mondta a gép manágere, egyszerűen direktbe húzzák amit kell de ugye ez egy kicsit előbont a vetősávoknak és alá helyezi a műtrágyát is szóval megtaposott tömörödöttebb pályán is hozza a maximum eredményt.
Válasz Géza15 #5610. hozzászólásáraA tavaszi kifagy, de az őszi is kiszokott takaró nélkűl, most is a laposban, és faárnyékban maradt meg az őszim, partról eltűnik hamarabb a hó, és nem bírja a hideget, úgy mint a gyenge repce sem ha jól tudom . Régen tavaszi zab árvakelés zöldűlt a kombájn-szalma sávokban, zöld volt egész télen, amikor a fagy kiengedett lebarnult .
Válasz Mf-es? #5599. hozzászólásáraMegnéztem én is, de szerintem is kula az egész. Nem értem miért kell elmenekülni innen? Miért nem lehet itt folytatni az eszme cserét. Ott is lesz majd aki nem ért egyet vagy nem egyezik veletek a véleménye és akkor majd lesz harmadik meg kitudja hányadik fórum!
Válasz Mf-es? #5562. hozzászólásáraHa lesz bármi ilyen akkor olvasóként szeretnék részt venni benne.
Számlát nem tudok bemutatni, mert nem is volt soha ekém és nem is lesz
Sziasztok!
Egy kis élménybeszámolót szeretnék írni, hogy mit tapasztaltam március 14-én amikor kilátogattam a fedőnövényes területembe.
Utoljára december közepén láttam, amikor még üde és zöld színben pompázott, s őszintén megvallva kétségeim támadtak vele szemben, hogy mi is lesz vele a tavaszra.
Azonban a kétségeim szertefoszlottak amikor ez a látvány fogadott:
Mohón neki is estem a földtúrásnak az újonnan beszerzett kézi földkaparómmal, s már az első szelet föld 1 darab girnyót tartalmazott. Örültem neki, mivel az ősz folyamán még nem dúskált a terület gilisztákban. A következő szelet már kettőt is tartalmazott.
Érdekes, hogy a gilisztákat a talajszelvény felső 10 max 12 cm-es rétegében találtam meg, lejebb nem találkoztam velük.
A föld kissé keménykés volt, de morzsalékos. Sajnos taljszondát nem vittem magammal, mert biciklitúra keretében volt a látogatás a lemenő nap utolsó fénysugaraiban.
De az szembe tünt, hogy a szántott területben könnyen leástam az eketalpig, míg az enyémben kissé nehézkes volt a lefelé haladás. Sajnos a gyomok is kezdenek megjelenni:
A keverék mustár és olajretek volt. A megmaradt szárak úgy törnek mint a ropi.
A kérdésem hozzátok a következő lenne, hogy mivel kéne elkészíteni a talajt tavaszra? A rendelkezésre álló eszközök: hagyományos v tárcsa, kombinátor lándzsaheggyel, vagy kombi lúdtalpkapákkal.
A gyomosától félek, mert totált nem tudunk neki adni, mivel nem mi vegyszerezünk, s egy hektárért nem igen fogják beindítani a vegyszerezőt a tavaszon.
S ezt a szép napot mégsem tudtam jó szájízzel lezárni, mivel a terület végében lévő árokparti üregek lakatlanná váltak a vadászok által.
Ki tartja ezután vissza az egereket ?
Válasz Bence. #5592. hozzászólásáraMezőgazdasági Mykologia:Ubrizsy Gábor,Vörös József
Növénykórtan : Ubrizsy Gábor
Mikrobiologiai praktikum :Horváth Sándor
Növény élettan és szervezettan:
Hortobágyi és HaRASZTY
Organikus Kémia : Gróh Gyula
Mikroszkópos tudással rendelkező fórum tagoktól kérdezném, hogy a talajökológia könyvön kivül milyen olvasmányt ajánlanak. Meg miként haladjak szerintük tovább a témában. Itt ebben jópár oldalban mindent átrágtam többször is, előadásokon is voltam, de egy kicsit sajna leült jelen helyzetben a dolog. Én pedig nem adnám fel ilyen könnyen.
Srácok!
1 kérdésem lenne. Idén lesz vmi takaró növény féle, zöldítés miatt.(szója 3x bukta, egyelőre pihentetem) Namost itt felénk a divat az aprómag termelés. Búza-mák-búza-mustár-búza-olajretek-búza-facélia... esetleg 2x búza egymás után. Ezeknek az apró magoknak hogy lehetne takarónövény után magágyat csinálni? Tanácsokat várnék...
Kukoricára, szotyira mostanság nemigen jön eső, meg vetőgépem, hidasom sincs hozzá...
Bár én régóta kíváncsi lennék a Facéli gyökérnedve által termelt cianid vegyületek talajéletre gyakorolt hatására. Nem futottam még bele semmi információba.
Az biztos, hogy fonalférgeket képes megölni, gyéríteni. Ezért is jó például kertészetekben talaj fertőtlenítésre.
Csúnyákat írsz, mert szó sem volt itt -leköpésről- ahogy írod. A gond azzal volt hogy sokan, ezek szerint Te is így értelmezted illetve könyvelted el a másik szemszögét, álláspontját.
Szerintem nem nőtte ki ezt a topicot a téma, ha külön olyanok jönnek létre mint pl Radócz szikes bizbaszja ahová lehet tévedek mert nem néztem csak a legelején, de szerintem könnyen megtudom számolni hány hozzászólás érkezett és mennyi fog a jövőben.... csak a lajstromot hoszabbítja...
Itt kell folytatni a témát, minden adott, nem megsértődni kell hanem elfogadni más embert is, nem pedig rögtön kívülállónak titulálni mert megkérdőjelez dolgokat, pláne ha azon már túlvagyunk tízéve....
Nyílván ha olyan van az ember felveszi a kesztyűt is ugyanúgy mint ti is ha nem teccik valami.
Ez a fórumélet, nem mellesleg ennek örül a vezetőség is (mert nem más mint üzlet van a pörgő netes portálokban...)
Válasz Kolláth Tamás #5582. hozzászólásáraA szüneteltetésről gondoskodik a természet, a lebomlást befolyásolja a hőmérséklet függő (télen szünetel)
A szerves anyag nem csak szármaradvány, az ebből keletkező anyagok is szerves anyagok.
A humuszképződés egy többlépcsős folyamat.
Elsőnek egy biokémiai átalakulás zajlik enzimekkel. Ennek eredmény egy FRISSHUMUSZ (fulvósavak, himatomelán savak, huminsavak) Ezt vagyunk képesek előállítani, komposztban(1+hónap), szerves trágyában(1+év) is képződik, valamint a szármaradványból. De ez nem stabil könnyen rombolható.
Második folyamat mikor ez alakul tovább valódi huminoká azaz a valódi HUMUSSZÁ. Ezzel van egy gond folyamat sebessége, lassú évszázadok sőt évezredek.
Így gondolom érthető mért van itt mindenkinek igaza :)
Válasz MrPoke #5581. hozzászólásáraA humusz előállításáért felelős mikrobális folyamatot szünetelteni kell. Hogyan lehetséges ez? Mivel akadályozom meg a szerves anyag teljes lebomlását?
A takarónövény önmagában nem fogja növelni a humusztartalmat!
A megfelelő talajélet képes növelni, amit nagyon, sok mindennel tudunk rombolni, kemikáliák, talajművelés, szárbontó baktériumok(?). Végig kell gondolni miben is hibázott az akinek nem emelkedik a humusztartalom.
"Ahol ezt a lebontó tevékenységet semmi sem akadályozza meg, azaz a szerves anyag teljes mértékben lebomlik, ott nem marad meg a humusz a talajban (pl. trópusi esőerdők talajában). A gyors és eredményes humuszképződés előfeltétele az erős mikrobiális lebontó tevékenység, majd e tevékenység szünetelése."
Azért ne essünk át a ló másik oldalára. Itt mindkét oldal hibázott.
A vita kirobbanásának oka a takarónövény belvízcsökkentő hatásából indult. Elsőnek egy 2014-es fénykép zavarta meg a kedélyeket amihez nem lett odaírva, hogy nem 2015-ös. És ezután jöttek az idei takarónövény vízválasztók. Ami igazából nem volt jó ötlet ebben a formában.
Én is tudnék feltenni képeket, amin a szomszéd földjén áll a víz az enyémen pedig nem, pedig nem vetettem takaró növényt. 2015-ben nem esett annyi eső ami indokolja a belvizet egy megfelelően művelt talajon. A probléma nagyon sok helyen abból ered, hogy a 2014-es csapadékos időben le lett tömörítve a talajok, a 2015 nyarán szárazságban pedig ezt a réteget nem igazán lehetett áttörni. Aki okszerűen művelte a földjeit azoknál ez nem fordult elő és nincs belvíz.
Természetesen kivételt képez azok a földek, amik laposabban helyezkednek el, és a szomszéd földéről átjött a víz, vagy a talajvíz jelent meg a földeken. Ezek ellen a takarónövény nem véd.
Azzal nincs baj, hogy néhányan melegedni járnak ide, ha nem érdekli őket az anyag, van külön "melegedő topik", be sem kellene ide jönniük. A gond azzal van, hogy mégis bejönnek, b.sztatják, köpködik, papígalacsinnal dobálják az "éltanulókat", és a "tanárt", és így "zavarják az órát". Az igazgató, pedig nem rak rendet, számomra érthetetlen okból. Senki nem szereti, ha leköpik, főleg nem, ha folyamatosan. Egy idő után akármennyire is türelmes valaki, megunja, és odébbáll, ahol nem tudják piszkálni.
Válasz Radocz #5576. hozzászólásáraJavaslom,hogy nyiss magadnak egyet külön,k.rd szét az állandó idézeteiddel,valamint jól elbeszélgethetnél pöttingerrel is
Válasz Mf-es? #5574. hozzászólásáraIgazad van, de van olyan helyzet amikor a tanár tanul a diáktól, mert a diák lehet fiatal vagy kezdő viszont már tapasztalt olyat amit a tanár nem. Ilyenkor kell összegyúrni a tudást, meghallgatni elfogadni egymás tapasztalatát és ebből egy aranyközéputat kijelölni. Szerintem.
Válasz Kolláth Tamás #5571. hozzászólásáraPont olyan ez a fórum,mint a középiskola.Az osztály egy része valóban a szakmát megtanulni elsajátítani iratkozott be.Ezek elfogadják a tananyagot,nem kérdőjelezik meg annak kivitelezését,működését,stb.
És van az osztály egy része,aki csak melegedni jár oda.
Ide is egy szűrőt kell beépíteni,hogy ki jött,a talajmegújító mezőgazdaságot MEGTANULNI,és ALKALMAZNI.
Ha nincs a szűrés megoldva,oda jutunk,ahová jutottunk.Felesleges vita,érvelés,piszkálódás,sértegetés stb.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Már csak két heted maradt ennek a támogatási kérelemnek a benyújtására")
15323 hozzászólás
Talajmegújítóznak is
Válasz szanberg #5620. hozzászólásáraSzerencsére lett, mert a szomszéd felakasztott rá, mert lett egy pár heki munka, s szóltam neki, hogy akkor kanyarodjon már oda az én egy hektárosomhoz :)
Tervezzük mi is, hogy venni kéne egy rt-t, de egy 135 le traktorhoz hány méteres lenne a megfelelő? A 4 az sok neki nem? A s a keskenyebbek, pedig könnyűnek tünnek, s félek, hogy szaladna a gabona tarlón, meg a kuki tarlón is...
Válasz Géza15 #5618. hozzászólásáraAkartam is mondani, hogy egy jóképű rövidtárcsa lesz itt a megoldás,csak az írásodból az jött le, hogy nemnagyon van bérvállalkozó a környéken.
Válasz .Feco. #5609. hozzászólásáraAkkor mi tévő legyek? Esetleg komposztáljam?
Válasz szanberg #5613. hozzászólásáraMost kapott egy horsch rövidtárcsát, s a szonda lement vagy 40 cm-re, kettővel több mint mellette a szántásban, pedig a nyáron nem is lett lazítózva, s úgy lett a gabonatarlóba belevetve a fedőnövény.
Az volt a gondom ezzel a fedőnövénnyel, hogy csak két fajtából állt. Meglazította a földet, de a felső 10-15 cm-en nem volt bolyhos gyökérzet, mivel csak mustár és olajretek volt, s nem is hagyott maga után megfelelő magágyat.
Az idén majd több fajta lesz, s lazítva is lesz előtte a tarló.
Szerintem a monosem bele fog menni. Amíg nincs megfelelő talajunk addig csak kell csinálni valami talajmunkát.
Válasz szanberg #5615. hozzászólásáraJelen esetben van bent vìz,talàn szerencse is. Azòta lehet,hogy szàradt is neki. Egy pròbàt megér. Grùbernàl,ha szàrazsàg volna most,akkor mèg jobban kimenne a vìz. nem? Föllazìtja aztàn akkor is vège. Szàntàshoz kèpest ìgy az a föld,talán bàrmelyik verziót veszi,mindenkèppen jobban jàrhat. Nem tudni,mennyit szàradt.
Válasz Richard. #5614. hozzászólásáraGrúber.
Válasz Richard. #5614. hozzászólásáraLegyen jó, csak ilyenkor tárcsázás ritkán jó, nem homokos talajt látunk a képen, aztán ha felmancsolja utána vége.
Válasz szanberg #5613. hozzászólásáraTàrcsa után mièrt nem vethet bele? Tömör lesz? Kiszàrad? Tàrcsa utàn ha van valami egyengető simìtò,az úgy jó lehet. Nem? A boronàlt simìtòzott szàntàshoz kèpest ez a föld akkor is jobb àllapotban marad,kukorica vetèsig. Legföjjebb vetès elött mègegyszer lehùzza? Tèvedek? Màs ötlet?
Válasz Géza15 #5597. hozzászólásáraRopog a szár, de ha ezt feltárcsázod akkor utána lehet vetni sem kell majd bele. Fagyokon én lezúztam volna mert így klaszikus eszközökkel, hogy jó talajod is matadjon, meg tudjál is vetni bele, az nehéz lesz. Gondolom nincsen direktvető gép sem ha vegyszerezőt nem kapsz bármikor szolgáltatásra.
A hétvégén lengyelben voltam egy nagy gépkiállításon.
Nem teljesen idevág, de volt kInt egy Mzuri Pro-til direktvető gép, illetve strip masína. Rettenetesen teccik, élőben sokkal jobban látszik a gép lényege. Kint évi kb.80darabot adnak el, ahogy mondta a gép manágere, egyszerűen direktbe húzzák amit kell de ugye ez egy kicsit előbont a vetősávoknak és alá helyezi a műtrágyát is szóval megtaposott tömörödöttebb pályán is hozza a maximum eredményt.
Válasz Géza15 #5610. hozzászólásáraA tavaszi kifagy, de az őszi is kiszokott takaró nélkűl, most is a laposban, és faárnyékban maradt meg az őszim, partról eltűnik hamarabb a hó, és nem bírja a hideget, úgy mint a gyenge repce sem ha jól tudom . Régen tavaszi zab árvakelés zöldűlt a kombájn-szalma sávokban, zöld volt egész télen, amikor a fagy kiengedett lebarnult .
a zab kifagy a télen?
Válasz nyilasmisi1 #5608. hozzászólásáraszerintem így közvetlenbe kiszórni és szétteríteni nem jó ötlet..
Válasz .Feco. #5606. hozzászólására8,5-ös pH-nál mit mondasz?
Válasz Kolláth Tamás #5604. hozzászólásáraKukoricát akarok vetni.
Válasz nyilasmisi1 #5605. hozzászólásáraSavanyú Ph, szóval ha nem valamilyen szélsőségesen meszes talajon van akkor nem nagyon...
Válasz Kolláth Tamás #5603. hozzászólásáraIgazad van, elaprózódik az egész.
Más:
Maradék silót érdemes a földre kiszórni? Olyan mennyiségben hozzá tudok jutni, hogy 1-2 centis réteggel betakarná.
Válasz Géza15 #5597. hozzászólásáraMit szeretnél vetni? Kár a jószágokért.
Válasz Mf-es? #5599. hozzászólásáraMegnéztem én is, de szerintem is kula az egész. Nem értem miért kell elmenekülni innen? Miért nem lehet itt folytatni az eszme cserét. Ott is lesz majd aki nem ért egyet vagy nem egyezik veletek a véleménye és akkor majd lesz harmadik meg kitudja hányadik fórum!
Válasz Mf-es? #5599. hozzászólásáraKöszi! A regisztráció nálam működött. Mondjuk a témák száma szerintem sok, ennyit nem lehet megtölteni.
Válasz Mf-es? #5599. hozzászólásáraMi nem ment a regisztrációnál? Írj egy mailt és megpróbálok segíteni
Válasz Mf-es? #5562. hozzászólásáraMikor hol?
Válasz nyilasmisi1 #5598. hozzászólásáraVan,de számomra átláthatatlan.Regisztrálni se tudtam.
Válasz Mf-es? #5562. hozzászólásáraHa lesz bármi ilyen akkor olvasóként szeretnék részt venni benne.
Számlát nem tudok bemutatni, mert nem is volt soha ekém és nem is lesz
Sziasztok!
Egy kis élménybeszámolót szeretnék írni, hogy mit tapasztaltam március 14-én amikor kilátogattam a fedőnövényes területembe.
Utoljára december közepén láttam, amikor még üde és zöld színben pompázott, s őszintén megvallva kétségeim támadtak vele szemben, hogy mi is lesz vele a tavaszra.
Azonban a kétségeim szertefoszlottak amikor ez a látvány fogadott:
Mohón neki is estem a földtúrásnak az újonnan beszerzett kézi földkaparómmal, s már az első szelet föld 1 darab girnyót tartalmazott. Örültem neki, mivel az ősz folyamán még nem dúskált a terület gilisztákban. A következő szelet már kettőt is tartalmazott.
Érdekes, hogy a gilisztákat a talajszelvény felső 10 max 12 cm-es rétegében találtam meg, lejebb nem találkoztam velük.
A föld kissé keménykés volt, de morzsalékos. Sajnos taljszondát nem vittem magammal, mert biciklitúra keretében volt a látogatás a lemenő nap utolsó fénysugaraiban.
De az szembe tünt, hogy a szántott területben könnyen leástam az eketalpig, míg az enyémben kissé nehézkes volt a lefelé haladás. Sajnos a gyomok is kezdenek megjelenni:
A keverék mustár és olajretek volt. A megmaradt szárak úgy törnek mint a ropi.
A kérdésem hozzátok a következő lenne, hogy mivel kéne elkészíteni a talajt tavaszra? A rendelkezésre álló eszközök: hagyományos v tárcsa, kombinátor lándzsaheggyel, vagy kombi lúdtalpkapákkal.
A gyomosától félek, mert totált nem tudunk neki adni, mivel nem mi vegyszerezünk, s egy hektárért nem igen fogják beindítani a vegyszerezőt a tavaszon.
S ezt a szép napot mégsem tudtam jó szájízzel lezárni, mivel a terület végében lévő árokparti üregek lakatlanná váltak a vadászok által.
Ki tartja ezután vissza az egereket ?
Köszönöm, hogy végigolvastad!
Válasz Bence. #5592. hozzászólásáraGabona után takarónövényeket vessél.
http://www.takaronovenyek.hu/tudasbazis/
http://www.takaronovenyek.hu/tudasbazis/
Moderálási elveink miatt törölve: 2016-03-16 11:48:42
Válasz ata0 #5593. hozzászólásáraÉs erre javaslat?
"Meg miként haladjak szerintük tovább a témában."
Válasz Bence. #5592. hozzászólásáraMezőgazdasági Mykologia:Ubrizsy Gábor,Vörös József
Növénykórtan : Ubrizsy Gábor
Mikrobiologiai praktikum :Horváth Sándor
Növény élettan és szervezettan:
Hortobágyi és HaRASZTY
Organikus Kémia : Gróh Gyula
Mikroszkópos tudással rendelkező fórum tagoktól kérdezném, hogy a talajökológia könyvön kivül milyen olvasmányt ajánlanak. Meg miként haladjak szerintük tovább a témában. Itt ebben jópár oldalban mindent átrágtam többször is, előadásokon is voltam, de egy kicsit sajna leült jelen helyzetben a dolog. Én pedig nem adnám fel ilyen könnyen.
http://www.takaronovenyek.hu/termekeink/tillage-radish/
Srácok!
1 kérdésem lenne. Idén lesz vmi takaró növény féle, zöldítés miatt.(szója 3x bukta, egyelőre pihentetem) Namost itt felénk a divat az aprómag termelés. Búza-mák-búza-mustár-búza-olajretek-búza-facélia... esetleg 2x búza egymás után. Ezeknek az apró magoknak hogy lehetne takarónövény után magágyat csinálni? Tanácsokat várnék...
Kukoricára, szotyira mostanság nemigen jön eső, meg vetőgépem, hidasom sincs hozzá...
Válasz Mf-es? #5588. hozzászólásáraÉrdekes keverékek.
Bár én régóta kíváncsi lennék a Facéli gyökérnedve által termelt cianid vegyületek talajéletre gyakorolt hatására. Nem futottam még bele semmi információba.
Az biztos, hogy fonalférgeket képes megölni, gyéríteni. Ezért is jó például kertészetekben talaj fertőtlenítésre.
http://www.kws.hu/go/id/hhqi/
Humuszról gyorsan és egyszerűen.
Erre kell rákeresni: Talajképző%20folyamatok.pptx
Az ásványosodás az előző hozzászólásból lemaradt, ami egy harmadik lehetőség a humuszképződés folyamán.
Válasz kis Zombi #5579. hozzászólásárakis Zombi!
Csúnyákat írsz, mert szó sem volt itt -leköpésről- ahogy írod. A gond azzal volt hogy sokan, ezek szerint Te is így értelmezted illetve könyvelted el a másik szemszögét, álláspontját.
Szerintem nem nőtte ki ezt a topicot a téma, ha külön olyanok jönnek létre mint pl Radócz szikes bizbaszja ahová lehet tévedek mert nem néztem csak a legelején, de szerintem könnyen megtudom számolni hány hozzászólás érkezett és mennyi fog a jövőben.... csak a lajstromot hoszabbítja...
Itt kell folytatni a témát, minden adott, nem megsértődni kell hanem elfogadni más embert is, nem pedig rögtön kívülállónak titulálni mert megkérdőjelez dolgokat, pláne ha azon már túlvagyunk tízéve....
Nyílván ha olyan van az ember felveszi a kesztyűt is ugyanúgy mint ti is ha nem teccik valami.
Ez a fórumélet, nem mellesleg ennek örül a vezetőség is (mert nem más mint üzlet van a pörgő netes portálokban...)
Válasz MrPoke #5583. hozzászólásáraErről van szó.
Egy a lényeg hogy ne kezdjetek el problémát gyártani.
Kátai féle talajökologia könyvet ajánlom mindenkinek,bevezetőnek nagyon jó.
A többi meg ha megvan a fordítás.
Válasz MrPoke #5583. hozzászólásáraÍgy már kerekebb a sztori. Mondjuk a mostani telek nem biztos hogy megfelelőek hőmérsékletben.
Válasz Kolláth Tamás #5582. hozzászólásáraA szüneteltetésről gondoskodik a természet, a lebomlást befolyásolja a hőmérséklet függő (télen szünetel)
A szerves anyag nem csak szármaradvány, az ebből keletkező anyagok is szerves anyagok.
A humuszképződés egy többlépcsős folyamat.
Elsőnek egy biokémiai átalakulás zajlik enzimekkel. Ennek eredmény egy FRISSHUMUSZ (fulvósavak, himatomelán savak, huminsavak) Ezt vagyunk képesek előállítani, komposztban(1+hónap), szerves trágyában(1+év) is képződik, valamint a szármaradványból. De ez nem stabil könnyen rombolható.
Második folyamat mikor ez alakul tovább valódi huminoká azaz a valódi HUMUSSZÁ. Ezzel van egy gond folyamat sebessége, lassú évszázadok sőt évezredek.
Így gondolom érthető mért van itt mindenkinek igaza :)
Válasz MrPoke #5581. hozzászólásáraA humusz előállításáért felelős mikrobális folyamatot szünetelteni kell. Hogyan lehetséges ez? Mivel akadályozom meg a szerves anyag teljes lebomlását?
A vita másik vonala a humusz, és annak növelése.
A takarónövény önmagában nem fogja növelni a humusztartalmat!
A megfelelő talajélet képes növelni, amit nagyon, sok mindennel tudunk rombolni, kemikáliák, talajművelés, szárbontó baktériumok(?). Végig kell gondolni miben is hibázott az akinek nem emelkedik a humusztartalom.
"Ahol ezt a lebontó tevékenységet semmi sem akadályozza meg, azaz a szerves anyag teljes mértékben lebomlik, ott nem marad meg a humusz a talajban (pl. trópusi esőerdők talajában). A gyors és eredményes humuszképződés előfeltétele az erős mikrobiális lebontó tevékenység, majd e tevékenység szünetelése."
Azért ne essünk át a ló másik oldalára. Itt mindkét oldal hibázott.
A vita kirobbanásának oka a takarónövény belvízcsökkentő hatásából indult. Elsőnek egy 2014-es fénykép zavarta meg a kedélyeket amihez nem lett odaírva, hogy nem 2015-ös. És ezután jöttek az idei takarónövény vízválasztók. Ami igazából nem volt jó ötlet ebben a formában.
Én is tudnék feltenni képeket, amin a szomszéd földjén áll a víz az enyémen pedig nem, pedig nem vetettem takaró növényt. 2015-ben nem esett annyi eső ami indokolja a belvizet egy megfelelően művelt talajon. A probléma nagyon sok helyen abból ered, hogy a 2014-es csapadékos időben le lett tömörítve a talajok, a 2015 nyarán szárazságban pedig ezt a réteget nem igazán lehetett áttörni. Aki okszerűen művelte a földjeit azoknál ez nem fordult elő és nincs belvíz.
Természetesen kivételt képez azok a földek, amik laposabban helyezkednek el, és a szomszéd földéről átjött a víz, vagy a talajvíz jelent meg a földeken. Ezek ellen a takarónövény nem véd.
Válasz Mf-es? #5578. hozzászólásáraKiegészíteném, hogy pontosabb legyen a hasonlatod.
Azzal nincs baj, hogy néhányan melegedni járnak ide, ha nem érdekli őket az anyag, van külön "melegedő topik", be sem kellene ide jönniük. A gond azzal van, hogy mégis bejönnek, b.sztatják, köpködik, papígalacsinnal dobálják az "éltanulókat", és a "tanárt", és így "zavarják az órát". Az igazgató, pedig nem rak rendet, számomra érthetetlen okból. Senki nem szereti, ha leköpik, főleg nem, ha folyamatosan. Egy idő után akármennyire is türelmes valaki, megunja, és odébbáll, ahol nem tudják piszkálni.
Válasz Kolláth Tamás #5575. hozzászólásáraDe aki melegedni jar,attol a tanar nem tanul.
Válasz Radocz #5576. hozzászólásáraJavaslom,hogy nyiss magadnak egyet külön,k.rd szét az állandó idézeteiddel,valamint jól elbeszélgethetnél pöttingerrel is
Válasz Mf-es? #5562. hozzászólásáraanno a szaktanácsadóknak volt ilyen saját belső Fórum. Érdeklődés hiánya miatt ellaposodott.
A téma adott a témák különbontása megvalósítható. Akkor meg mi a probléma?
Emberek jönnek, emberek mennek egyesek maradnak.
Sajna nincs jó ötletem.
Audista már elkezdte hirdetni az igét a vegyszermentes topikban.
Én a szikes tajajok nevet adtam egy másiknak.
Bátran lehet folytatni a keresztelőt.
Viszon, csak azért ne kerüljön írás a szikes részbe, hogy fusson a topik.
Kérnélek benneteket, hogy csak azokat írjátok meg, ami ebbe-abba tartozik.
GEO TEA főzés, és kijuttatás tapasztalatai.
Fog ez menni Netparaszt nélkül is, csak sokkal lassabban, és nagyobb költséggel.
Válasz Mf-es? #5574. hozzászólásáraIgazad van, de van olyan helyzet amikor a tanár tanul a diáktól, mert a diák lehet fiatal vagy kezdő viszont már tapasztalt olyat amit a tanár nem. Ilyenkor kell összegyúrni a tudást, meghallgatni elfogadni egymás tapasztalatát és ebből egy aranyközéputat kijelölni. Szerintem.
Válasz Kolláth Tamás #5571. hozzászólásáraPont olyan ez a fórum,mint a középiskola.Az osztály egy része valóban a szakmát megtanulni elsajátítani iratkozott be.Ezek elfogadják a tananyagot,nem kérdőjelezik meg annak kivitelezését,működését,stb.
És van az osztály egy része,aki csak melegedni jár oda.
Ide is egy szűrőt kell beépíteni,hogy ki jött,a talajmegújító mezőgazdaságot MEGTANULNI,és ALKALMAZNI.
Ha nincs a szűrés megoldva,oda jutunk,ahová jutottunk.Felesleges vita,érvelés,piszkálódás,sértegetés stb.
Válasz MrPoke #5572. hozzászólására