Hirdetés
Cikkajánló
A gazdatársadalom számára egy út van, ha érvényesülni akar
Persze, nem az a fajta, ami a szocializmus szülötte volt.
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
138 hozzászólás
Válasz .Feco. #75. hozzászólásáraTény vannak benne érdekes dolgok de ez még mindig jobb mint amit te most felsoroltál hogy miért is ne lehetne úgy ahogy te gondolod
2.100 birkával régen se tudtál bejelentkezni 25 hektárra se nemhogy 250-re, azon kívül hogy a saját földön túl a "támadni" kívánt földet is lekell fedned ma már takarmány vállalkozónak is kell lenned és azon kívül tövire hegyire átnézik a telepet
Bugris jóska nem fog már sehova jelentkezni...
3. Ha mindenki annyit írna rá amennyit akarna nem lenne bérlet kifüggesztve 200 alatt....
Amíg azt nem ellenőrzik hogy ami ki van írva az meg is érkezik e a bérbeadó számlájára addig csak a visszaélések melegágya lenne ha bmennyit rálehetne írni..
Így is sokan feszegetik a határokat nem gond ha kétszer is visszadobják szépen 10 ezresével jönnek lefelé hogy mennyinél engedik el...
4. Van pár bérletem ahol 2 részletben kell fizetni egyiket májusban másikat októberben.
2022-ben még úgy szólt a történet hogy a bérlet megkezdés után bmikor kilehet fizetni.Azóta nem kérdeztem de gondolom ez még most is járható út.
5.luxus autót is bérelhetsz bmikor az utcáról beesve is.. csak alá kell írnod azokat a papírokat amiket a bérbeadója oda tol eléd..
A bérelt földnél is elfogadod ugyanazokat a feltételeket amiket az eredeti bérlő.
100 hektáros táblákra mostanság már nem bugris jóskák jelentkeznek be hanem olyanok akik a jó gazda gondosságával művelik a földeket.
Válasz Nagy Péter 40 #84. hozzászólásáraEzt nézesd meg ügyvéddel:
Fétv 50/A:
(7) * Ha a haszonbérleti szerződés úgy jött létre, hogy az előhaszonbérlő a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépett, a haszonbérlő az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a haszonbérleti szerződés időtartamától függetlenül és első alkalommal a haszonbérleti szerződés létrejöttétől számított 6 hónapon belül teheti meg. A bíróság a szerződés hatálybalépésétől állapítja meg a piaci haszonbérleti díjat.
Válasz termelo #78. hozzászólására"ha birtokától jogalap nélkül megfosztják " itt van jogalap, lejárt a szerződése, és az új földhasználót illeti meg a birtokvédelem, a régi jogalap nélkül van a területen.
Válasz A.I. #77. hozzászólásárabármi lesz naplót neked kell vezetni ha nála marad akkor is ha a végén nem ad papírt akkor NAV osztályvezetőnek leírod, hogy miért nincs számlád és békén hagynak...
Válasz .Feco. #73. hozzászólásáraEngem a jogi rész érdekelne.
Mesélhetek hogy a bérbeadóval 2-szer egyeztem meg,először októberbe 140-be mert a mostani szerződő fél 130nál megállt,majd másodszor november elején 140 plusz infláció(cirka 18% körül idénre) mert hogy látta hogy mások is ilyet kötnek, plusz tudja hogy nekem ugart kell hagynom legyen az ő földje.Mondtam hogy rendben mert úgyis búzával van bevetve az enyémek így nem gond ha az övé marad ugaron.Decemberben sürgettem ,de mondta hogy ráér úgyis mivel ugar lesz és úgyse viheti el más mert szomszéd vagyok majd januárba jött a meglepi hogy 160 plusz inflációval kilett rakva...
Ilyeneknek pluszba nem akarok fizetni.
De nem a "sztrori " a lényeg hanem hogy jogi alapon kell-e fizetnem?Úgy hogy bele van írva hogy hatósági jóváhagyás után lehet használni a földet viselni annak terheit és szedni annak hasznát.
Te és a Csuti kolléga is azt emlegetitek hogy a legtöbb esetben jószándékból csinálják a műveleteket én viszont egyre többször tapasztalom azt hogy szándékosan csinálják hogy kicsesszenek a másikkal hátha gazdaságilag rosszul érinti a másikat és leszokik a bérletekről...
Válasz lakatos gabesz #71. hozzászólásáraEz valóban így van de vajon egy 10 ha-os tulaj aki kapna év végén mondjuk 1m bérletet ki tudna-e fizetni 5m mezei leltárt?
Ja, hogy ő ezt nem tudta? Akkor miért nem írt levelet a bérlőnek, hogy másnak akarja adni a földet?
De megjegyzendő miért érdekelné a bérlőt ,hogy mit akar a tulaj ha előhaszonbérleti joga van?
Válasz A.I. #80. hozzászólásáraSzántás esetén egyszerű, mert időnként leközlik az általános tarifaárakat.
Válasz .Feco. #75. hozzászólásáraNo az állategységet már nem kell figyelembe venni? Régen a 250 ha hoz kellett vagy 1500 birka...
Az nem igaz, hogy a tulajdonos nem tudhatja, hogy lehet csak 80e-kap bérletet mert benne van a törvényben! Ennek a kockázatnak az ismeretében köt szerződést ez nem zsákbamacska...
A tulajnak tök mindegy, hogy ki a bérlő mert csak azonos feltételekkel lehet elfogadót kötni, ha nem tetszik neki a befektetése adja el és vegyen más ingatlant ne a parasztot uzsorázza.
Én teljesen egyet értek a törvénnyel ne legyen kupecoké a föld, lehetetlenítsék el őket. Azé legyen aki tényleg műveli a törvényben is ez van...
Én tovább mennék még a bérbeadást is megtiltanám! Akkor talán kiszorulnának az uzsorás fax kupac befektetők.
Válasz Gandhy #74. hozzászólásáraValahol nem is az itt nem csak az a kérdés, kell-e fizetni, hanem hogy mennyit kell, mert ilyenkor (erről itt még nincs szó) ugye vannak akiknél elszalad a paci.
Válasz csuti0 #72. hozzászólásáraSzia.
Jó részt egyet értek veled, csak a kompromisszum olyan legyen, hogy ne csak az egyik fél járjon vele jól hanem mindkettő!
Válasz JD 4630 #68. hozzászólásáraPTK:
5:1. § [Birtokos]
(1) Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
(nem az akinek földhasználata van)
Ingyenesen be lehet menni a bírósági panasznapra ott adnak erről konkrét felvilágosítást
Az ügyvédek általában nem tudnak erről tájékoztatást adni mert az előző használó nem jogszerű magatartást folytat de nem sért olyan mértékben törvényt mint amennyire az okoskodó földhasználó sértene ha pl. kitárcsázna neki 200 hektárt...
5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]
(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).
mivel a papíron lévő földhasználó még sohasem volt birtokban így arra nem tud hivatkozni, hogy birtokától jogalap nélkül megfosztják az igaz, hogy a birtoklásában jogalap nélkül háborítják de most jön a lényeg:
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
Így róka fogta csuka helyzet alakul ki.
A lényeg:
az ismertetett eset volt nálam is a jegyző elhajtott, a rendőrség elhajtott, bíróság elhajtott, megyei ügyészség elhajtott de senkit nem akarok önbíráskodásról és szándékos károkozásról lebeszélni mert a mai világban ki tudja, hogy alakulnak a jogértelmezési kérdések...
Válasz JD 4630 #69. hozzászólásáraKöszönöm én is úgy gondoltam, hogy joghoz értő emberrel íratok neki levelet, azután meglátjuk mit lép.
Válasz .Feco. #75. hozzászólásáraAzért adás - vételnél is van baj mert ha a rokonságban valaki el akarja adni a földet de te nem vagy szomszéd már ugrott is az üzlet, mivel csak a közeli hozzátartozó vehet kifüggesztés nélkül és ez szerintem a leg rosszabb törvény.
Úgy alapból az egész előhaszonbérltei rendszer is durván véleményes:
1, Egy hosszútávú együttműködésre vonatkozó üzleti kapcsolatban milyen alapon léphet be egy külső fél?
2, A tulajdonos miért nem vonhatja kétségbe pl. az előhaszonbéreltre jogosult fizetőképességét (pl. bugris jóska simán bejelentkezhet 100 birkával egy 250 hektáros szántóra úgy, egy életében nem látott annyi pénzt egyben, amit béreltként kell fizetni, pláne nem amiből azt be kellene vetni, meg kellene művelni, stb), a szakmai kompetenciáit (egy gondatlan gazda egy 5 éves szerződés alatt annyi gyommagot felszaporít, hogy a következő 30 évben ki nem írtad belőle), tilthat meg vagy írhat elő agronómiai műveleteket, amelyek jelentősen befolyásolják a föld későbbi művelhetőségét (pl. szántás tilalma, hígtrágyakijuttatás tilalma, évenkénti lazítózás, zöldtrágyázás) vagy miért nem írhat elő kötelező művelési rendszereket (pl. csak biotermelés folytatható)?
3, Miért nem lehet szabadon meghatározni a bérleti díjat? Pl. valaki gazdálkodik, de mással művelteti a földjét, évente keres 250k ft-ot hektáronként tisztán. A szolgáltatója azt mondja neki, hogy add bérbe ezt a földet, ugyanazt a pénzt kifizetem neked bérletként és nincs vele semmi tennivalód. kifüggesztik 250k/ha áron, a szomszéd rájelentkezik, majd bíróságra megy, hogy szerinte az a föld nem is ér annyit, és a bíróság simán lecsökkenti díjat a helyben szokásosnak elfogadott 80e/ha-ra... A földgazda és a szolgáltató is meg hoppon marad, a szolgáltatónak oda a megrendelője, a gazdának meg harmada haszna sem marad, ezekkel a számokkal az egész ügyleten el sem gondolkoztak volna....
4, Milyen alapon nem lehet a bérleti díjat előre fizetni? Egy kalózkodó 10 kecskés paraszt másfél-két éven belül minden kifüggesztést leszedhet, két-három évig ugaroltatással beszedheti a támogatást, és senkinek nem fizet semmit, mert mire felszólítgatják, perre viszik és kiderül hogy a tíz kecskét is leírták már a nevéről addigra...
5. Milyen alapon várható el egy földtulajdonostól, hogy egy nagyon nagy értékű ingatlant (egy 100 hektáros föld már közel milliárdos érték) úgy kelljen évekre odaadnia bárkinek hogy nem válogathatja meg, hogy ki legyen az?? Mintha bérbeadónak hirdetnél egy ferrari-t és bárki aki beesik az utcáról oda kellene adnod, hogy vidd el 12 hónapra, ha visszajössz majd kifizeted...
Adás-vétel esetében teljesen más a helyzet, ott birtokpolitikai érdekek simán elfogadhatóak, aki eladja az lemondott róla, aki veszi annak ott kell lenne a pénznek, ha van pénz viheti, ha nincs akkor mindegy milyen joga van vagy milyen nincs.
Érdemes lenne elgondolkodni akár nemzetközi bíróságon semmisíttetni meg az egész xart...
Én biztosan kifizettetném, vagy kifizetném a szántást, ha a munka minősége megfelelő. Ne a jogot bújjátok, ahhoz nem értetek. Gondoljátok át, mit tennétek, ha a másik helyében lennétek.
Arra figyeljetek, hogy egy jó ügyvéd mindent megnyer és sokba kerül, de mindent a vesztes fizet meg.
Tudom, látom, tapasztalom, hogy elharapózott Magyarországon a kikerülés művészete, az erkölcs és etika hiánya, de a becsület, a tisztesség még bajt nem csinált.
Válasz Nagy Péter 40 #70. hozzászólásáraFordítsuk meg a dolgot. kifüggesztesz ősszel egy szerződést, nem nyúlsz hozzá, elhúzódik a cirkuszozás, fellebbezésekkel mindennel májusig, amikor már kár bevetni, vagy ha beveted, nem lesz eredményed. Év végén megy a földtulajdonos, hogy akkor tessék fizetni.... De a föld vagy be sem lett vetve vagy veszteséges volt, mert minden megkésve lett csinálva vele...
A szántóföld érzékeny biológiai rendszer, mindent akkor lehet csinálni, amikor annak az ideje van. Ha te megkötsz egy szerződést azt abban a hiszemben kötöd meg, hogy a végén a föld a tied lesz, ezért úgy jársz el ahogy a te érdekeid megkívánják. Ha valaki beleköp a levesbe akkor nyílván kártalanítania kell téged, ez nem kérdés.
A lentebbi eset azért más, mert ő úgy vetette be ősszel, hogy nem volt szerződése a következő évre. Ha előtte már felvette volna a kapcsolatot a bérbeadóval, és esetleg szóban meg is egyeztek akkor van alapja annak, hogy beveti és igényt tart a vetés megtérítésére. De ha tudod hogy neked egy szerződésed mondjuk adott év dec 31-ig tart és nem teszel lépéseket a hosszabbítására, ennek ellenére viszont egy olyan kultúrát telepítel el, ami nyilvánvalóan túl fog nyúlni a szerződésed időbeli hatályán az már véleményes rosszhiszemű magatartás...
Sziasztok!
Ne akarjatok magatoknak haragost a környezetetekben!
Ne adjátok a pénzeteket a ügyvédeknek!
Ne akarjatok bíróságra járni évekig!
Ne akarjunk a más által elvégzett munkát, beleölt pénzt, ellenszolgáltatás nélkül magunkénak tudni!
Véleményem szerint az esetek többségében van kompromisszumos megoldás, de a-hoz az kell, hogy beszéljen az egyik fél a másikkal.
Szerintem az esetek többségében a szerződés szerinti bérlő jóhiszeműen jár el mikor elvégez olyan műveleteket a földön amik épp aktuálisak, az eredményes gazdálkodáshoz hozzátartozik az idejében elvégzett munka.
Üdv.: Csuti
Ez a mezei leltár törvény is érdekes!
törvény a mezei leltár tekintetében is egyértelműsítő rendelkezést tartalmaz, mivel rögzíti, hogy a mezei leltár megtérítése nem hárítható át a következő haszonbérlőre, annak viselésére minden esetben a bérbeadó köteles.
Hasonló problémám lehet majd nekem is.
Adott egy 9 hektáros szántó.Január elején lett kifüggesztve én mint helyben lakó szomszéd rájelentkeztem.Akivel eredetileg lett írva a bérleti szerződés csak helyben lakó vagyis ha minden jól megy az enyém lesz a bérlet.
Az eredeti szerződő bérlő viszont ahogy kilett függesztve felszántotta.
A szerződében van egy olyan pont hogy a hatósági jóvágyastól használhatja a földet viselheti annak terheit és szedheti annak javait a haszonbérleti szerződés lejártáig.
Az én értelmezésem szerint addig nem nyúlhatna hozzá amíg a hatóság meg nem ítéli vkinek.
Vagyis a szántási díjat nem kellene megtérítenem.
Jól vagy rosszul gondolom?
Válasz A.I. #62. hozzászólásáraszia
Ez érdekes, vagy csibész, vagy amatőr.
Én ügyvéd által szerkesztett levéllel próbálnám elsőnek felkeresni, és közölni vele a tárcsázást.
Válasz termelo #65. hozzászólására1 olvasd végig, birtokban van
2 a lőtéri kutyát nem érdekli a jogban, ki mit hitt, szeretett volna, gondolt stb...
3 az ilyen leveleket meg megfelelően kell kezelni és rögtön nincs belőle gond, 1 igazságügyi szakértőt nem ismerek aki ilyen költségeket kihozna, a tapasztalat inkább fordított, rendre alá áraznak.
Válasz termelo #65. hozzászólására1. a földhasználat az enyém, tehát akkor ha jól gondolom birtokban vagyok.
2. Hogy ki mit állít az szerintem bíróságon nem sokat ér (fene sem akar oda menni, próbálok emberi megoldást keresni, csak nem szeretném, hogy totál el tudjanak adni malacnak). Persze őt illeti meg, mint haszonbérlőt, de mint volt haszonbérlőt a jelek szerint nem őt illeti meg. Azt hitte az övé lesz, az a vasárnapi Istentisztelet dolga, nem a jogé.
3. Azért csak úgy bemondásra nem fizet senki szerintem, nem ulti ez.
Köszönöm az építő jellegű dicséretet a végén.(nem mondtam, hogy jobban tudom, tapogatózok, mi a sunyinak van a fórum?)
Válasz termelo #65. hozzászólásáraMiért nincs birtokban?
Válasz A.I. #64. hozzászólására1-Hogy lehet birtokvédelmet kérni ha nem vagy birtokban?
2-Ő azt fogja állítani ,hogy azért vetette be mert bízott abban, hogy meghosszabbítják vele pl. a bérletet (ha bérelt volt) hiszen a törvény szerint is őt illeti a legmagasabb előjog...
3-qurvára nem kell számla majd kapsz egy levelet 5-600 ezer forintról hektáronként, hogy 8 napon belül fizesd ki az ügyvéd számlájára azt csá
Nekem már volt szerencsém ezekhez de ha te jobban tudod...
Válasz csontii #63. hozzászólásáraOké, mire perel be? Arra, hogy mezei leltárt fizessek?
Számlázni tudja?
Na meglátjuk, köszönöm a választ.
Válasz A.I. #61. hozzászólásáraHasonló esetem van nekem is. Nov 22- ig bérbe volt adva egy területem. A volt bérlő októberben bevetette. Tértivevényes levélben értesítettem , hogy kitárcsázom, mert más elképzelésem van vele. Kaptam az ügyvédjétől egy levelet , hogy ha megteszem beperelnek károkozásért. A jegyzőtől birtokvédelmet fogok kérni. Nem tudom hogy akarja majd learatni.
Válasz JD 4630 #59. hozzászólásáraSzia
Semmi nincs arra, hogy mezei leltár, vagy ha valaki "kielőzi", akkor annak bármit is rendezni kellene. Erre gondoltál?
Válasz termelo #60. hozzászólásáraTudod kicsit visszásnak érzem azt, hogy tudja, (vagy nem tudja) hogy a bérlete lejár, mégis beveti, majd elő áll egy irdatlan követeléssel esetleg(itt erről egyenlőre nincs szó), hogy fizessek azért amit nem kérek esetleg.
Földhasználat meg vagy 4 hónapja már nincs.
És ha én kérek birtokvédelmet? Akkor mi van, mert már enyém a használat.
Nem mellesleg én mint használó hogyan engedhetem meg 3ik félnek, hogy művelje és elvigye róla a termést?
Nem mellesleg mi lesz az eGn-nel? A bérleti díjjal? A terület alapút meg csak én igényelhetem, mint használó!
Azt nem tudom írtam-e, hogy a hirdetményben szó sem esik mezei leltárról, vagy hogy be van vetve a terület.
Köszönöm egyébként a tapasztalatodat.
Hátha van még valakinek hasonló "élménye" és meg is osztja!
Válasz A.I. #58. hozzászólásáraJogilag nem tehetsz semmit azon kívül, hogy írsz neki egy levelet fizesse ki a bérleti díjat.
A támogatás a tiéd és ha képben van ő fog aratni.
Ha kitárcsázod önbíráskodsz és feljelenthet. Nem csak az anyagi kárt kell megtérítened neki hanem büntetőjogi felelősségre is vonhatnak. Ez szívás tudom én már végig jártam 1 politikus palántával
Tavaly is volt egy NER lovaggal ilyen ügyem már a bérlet sem érdekelt alig vártam, hogy eltakarodjon. Még szerencse, hogy maradtak "emberek" az ilyeneknél is így szólt az ismerős, hogy mekkora összeg van rápapírozva a 3 hektárra ezért elengedtem
Válasz A.I. #58. hozzászólásáraA szerződésben van erre valami utalás?
Sziasztok.
Lenne egy kérdésem. Kibéreltem egy területet, elfogadó nyilatkozatot tettem egy kifüggesztésre. Mivel rangsorban előrébb voltam én kaptam meg. Be is jegyezték a földhasználatomat.
Október óta nem volt rajta földhasználat, viszont az előző bérlő bevetette, gondolom tudva tudta(vagy nem), hogy nincs a teljes tenyészidőszakra bérlete.
Kérhet mezei leltárt, vagy akár ki is művelhetem, nem tudom megéri-e meghagyni benne a kultúrát,(repce, de gyatra), én inkább letárcsáznám tavaszra mást tennék, de ez már részlet kérdés szerintem.
Kell fizetnem, vagy nem követelhet semmit?
Ha van valakinek ezirányú tapasztalata, azt megköszönném, ha megosztaná.
Válasz fordka #56. hozzászólásáraÉn is ilyesmire emlékszem, de nem kerestem rá. Megtehetné a kérdező is.
Viszont folyamatosan látok olyan kifüggesztett haszonbérleti szerződéseket, új bérlővel, amelyekben benne van hogy ennyi forint a mezei leltár, ezt a haszonbérlő megfizette a bérbeadónak, és az esetleges rájelentkező előhaszonbérlőnek ezt az összeget a rájelentkezéssel egy időben át kell utalni a haszonbérlőnek. Ezek az adott földhivatalon már átmentek, mert ugye hozzájuk kell először bevinni.
Válasz verestibi2015 #52. hozzászólásáraÚgy tudom, hogy az új szabályozás szerint nem az új haszonbérlő köteles fizetni a mezei leltárt, hanem a föld tulajdonosa. De gondolom nem lesz egyszerű behajtani.
Válasz verestibi2015 #52. hozzászólásáraAsszem nemrég változott a mezei leltárra vonatkozó szabályzás, illetve valamikor tavaly, utána kéne nézni.
Válasz A.I. #53. hozzászólásáraApropó, nem ismerjük az összes tényezőt, de ahogy épült úgy bontható is!
Válasz verestibi2015 #52. hozzászólásáraSajnos szerintem ez csak polgári peres úton fog menni, ha nem akar fizetni!
Ügyvéd, aztán majd az megmondja, hogy először felszólítja levélben, aztán....
Ez ők tudják, hogy mi is a pontos forgatókönyv!
(Nem lesz egyszerű!)
Üdv Gazdatársak!
Haszonbérleti szerződés kifüggesztés után, más vitte el a földet előlünk a rangsorban levő helyezés okán.
Azonban a bérbeadóval kötött szerződésünkben mezei leltárt írtunk a földre telepített saját kerítés miatt.
A föld új haszonbérlője aláírta a szerződést ami tartalmazta a leltárt, összeget is, azonban nem akarja kifizetni az pénzt.
Ebben az esetben milyen lépés lehetséges, hiszen ő annak tudatában ment rá a földre,hogy mi a bérbeadóval kikötöttük a leltárt és összeget továbbá a földhivatalban így elfogadó nyilatkozatot tett a szerződésre amelyben ez világosan szerepel?
"ha úgy adja át, hogy vetett kultúra van rajta, azt te nem arathatod le (azt úgy hívják, hogy jogalap nélküli gazdagodás) és ő sem arathatja le, mert neki a szerződése lejártával megszűnt a terület használatának joga...."
Erre varrjál gombot.
És még mennyi ilyen jogszabályunk van.
Válasz z_papai #47. hozzászólásáraNemrég volt egy ilyen esetünk, leírom mi hogy oldottuk fel.
Vettünk egy földet, amit közeli volt ÁG használt. Bérleti szerződés volt rajta, előbb felbontani sem akarták, közöltük hogy rendben, akkor 5 ves forduló után a bérleti díjat 120e Ft/ha-ra kívánjuk emelni. (kb 10 AK- réti szíkes vacak).
Kezdett hajlani a megállapodásra, így a következőt ajánlotta fel: amiben lucerna volt azt a szerződés felmondásának évében mi adtuk be támogatásra, de szeptemberig ő használhatta, szeptemberben mi kiszántottuk, és onnantól a miénk. Amiben gabona volt neki ott kiszámlázták a bekerülési költségét amit mi átutaltunk és tavasszal átvettük a földet. Nem volt a számlán semmi indokolatlan, vagy túlzó dolog, korrekt számla volt. Ha mondjuk lett volna rajta 1300q szervestrágyázás a rozs előtt akkor kezdődött volna az a játék, hogy:
1: bizonyítsa be, hogy tényleg elvégezték
2: támassza alá szakmai érvekkel, hogy az indokolt volt.
Az ügyvéd ugyanis azt mondta, hogy mezei leltár címén nem terhelhetnek ki pl. fölöslegesen elvégzett műveletet, vagy nem írhat rá el-nem-végzett dolgot, pl. álló lucernára nem lehetne talajmunka, vagy bedolgozott anyagok, stb. Sőt ha iyennel próbálkozik az mindjárt rosszhiszemű hozzáállás...
A másik hogy nem számolhat el többéves beruházásnak olyan dolgot aminek az elvégzése pillanatában tudomása volt, hogy a szerződése rövidebb ideig tart, kivétel ültetvénytelepítés és műtárgyak. Ez azt jelenti hogy ha almást telepít akkor számolhat ilyet fel, ha mondjuk lucernát, akkor nem. Ez azt jelenti hogy lucerna esetében ha azt mondjuk idén tavasszal telepítette és még nem kaszálta akkor átszámlázhatja a telepítést, ha tavaly akkor nem, mert akkor már két éve szedi a föld hasznait volt lehetősége hogy megtérüljenek a beruházásai. Nincs olyan szabály lágyszárú növények esetében hogy ennyi vagy annyi évre kell felosztani, mert a lucerna nem alma, senki nem tudja azt a telepítéskor megmondni hogy az 1, 2, 4 vagy 8 évig lesz ott. Szervestrágyázás, meszezés, melioráció, öntözőrendszer telepítése azonban felosztható ilyen módon.
Lucerna esetében kérheted azt is, hogy szántó formájában adja neked vissza és akkor éppen semmit nem számolhat hogy ő mit költött vagy ne költött a lucernájára. Ha ő annakidején szántott állapotban kapta a földet akkor kérheted, hogy úgy adja vissza, minden művelet amit a szántás előtt végzett az ő sara marad, semmit nem kérhet, tehát nem számolgathatja hogy ő mennyit tárcsázott vagy mennyi műtrágyát szórt, mivel tudta hogy a szerződése lejár így minden amit ráköltött saját elhatározása vagy tévedése volt és tőled nem követelheti. ellenben ha úgy adja át, hogy vetett kultúra van rajta, azt te nem arathatod le (azt úgy hívják, hogy jogalap nélküli gazdagodás) és ő sem arathatja le, mert neki a szerződése lejártával megszűnt a terület használatának joga....
Válasz JD 4630 #48. hozzászólásáraSzerintem felesleges. Csak blöff a bérlő részéről.
Ha jogi útra tereli, mindent ténylegesen bizonyítania kell. Hogy akkor és annyit és úgy és anyiért..... Undorító próbálkozás. Miért nem lehet elfogadni, hogy nem akarja tovább kiadni. Eddig használhatta, és kész. Pont.
Válasz z_papai #47. hozzászólásáraKezdj el ügyvédet nézni!
De kb logikusan telepítési ktg/ a várható hasznos évek
Tehát kb a felét fizetném viszont átnézném mert magasnak tűnik.
A trágyázást nem fizetném.
Mindenkinek köszönöm a hozzászólást!
Az a gond, hogy a szerződésben van egy ilyen pont:
"A szerződés megszűnésekor a haszonbérlő - amennyibe a haszonbérleti szerződés nem kerül újra, megkötésre, - olyan állapotban köteles a haszonbérletet visszaadni, hogy azon a termelés folyamatossága, rendeltetés szerű gazdálkodás azonnal folytatható legyen. Ez esetben a haszonbérlő a következő gazdasági év érdekében végzett, igazolt ráfordításai megtérítésére jogosult, amelyet a haszonbérbeadó köteles 15 napon belül megfizetni: (talajmunkák, tápanyag utánpótlás, évelő növények telepítése, stb.)"
Ettől függetlenül még felhívhattak volna, hogy mit szólok hozzá, hogy ha lucernát raknak bele.
Igen a szerződés hosszabbításra játszik, de mivel én semmiképpen nem akarok szerződést hosszabbítani azt ajánlata, hogy visszaadja a földet én veszem fel a támogatásokat, ő pedig használja a lucernát két évig a mezei leltár értékének a fejében.
Az még hozzátartozik, hogy az én táblámat többi tizenpár táblával együtt kezeli ami olyan 70ha nagyságú összesen kb. Ráadásul még bejárást is kellene neki biztosítani.
Nem akarom bérbe adni, én szeretném művelni, szóval ilyen szempontból nem találkozunk szerencsére.
Milyen elismert szakirodalomban tudnék utánanézni annak, hogy a mezei leltárban felsorolt beruházások hogyan csökkenek az évek múlásával?
Jól gondolom, hogy a mezei leltárban tételesen fel kellene sorolni, hogy mit csinált és milyen inputanyagokat használt fel?
Köszönöm szépen!
Válasz medikus #43. hozzászólásáraÉn egyszer csináltam, de soha többé. Csak a gyom nőtt benne, de az nagyon. Kevés volt a csapadék, és nem tudott megerősödni a luci.
Még tavasszal az első és második kaszálás is ilyen volt. Ki is ritkította, nem lett jó telepítés.
Válasz z_papai #39. hozzászólásáraSzerintem is a hosszabbításra játszik. De az összegből ítélve (1,5 milka) nem egy baráti szétválás lesz a dologból. Ez azért túlzás a részéröl. Trágyázás nélkül,(az már oda van) a számlával igazolt költség ~esetleg felét kérhetné, de azt is csak méltányosságból, és csak akkor ha továbbiakban marad a lucerna, és még legalább 2 évig neked terem. De ilyen pofátlan kezdésre én biztosan beintenék.
Mi a terved a területtel a továbbiakban?
Mert még lehet találkoztok, ha másnak akarod kiadni!
Válasz z_papai #39. hozzászólásáraKicsit olyan szaga van mintha ráakarna venni a hosszabbitásra.
133 sok telepítésre nagyon a trágyázást meg általában 2évre számoljuk, tehát abba én nem fizetnék bele.
Szerződésetekben nincs kikötve, hogy milyen állapotban kell átadni a földet pl szántva stb?
Egyébként s részéről illett volna a telepítést megelőzően ràkérdezni a hosszabbìtásra.
Én nem fizetnék neki egyebként, de érdemes egy jogásszal megkonzultálni, mezei leltárnak maximum akkor lenne értelme ha meghagynád benne a lucernát és hasznosìtanàd.
Válasz Hogel #42. hozzászólásáraPedig illik!
Válasz z_papai #39. hozzászólásáraSzervestrágyázta a földet lucerna előtt?
Errefele ilyet nem sokan csinálnak.
Válasz z_papai #39. hozzászólásáraTejes mértékben egyet értek az előttem szólóval. A bérlő TUDTA, hogy mikor jár le a szerződés, ergó úgy is kellett volna terveznie az adott területre vetendő kultúrát.
Viszont ha jóban vagytok akkor mindenképp egyezzetek meg valahogy( fele telepítési költséget állod, mondjuk), hiszen jobb ma egy barát, mint holnap egy ellenség.
Válasz z_papai #39. hozzászólásáraSemmit se kell fizetned.Ő a lucerna telepítésekor,tudta mikor jár le a szerződése.
Jóhiszeműen telepítette,abba a reményben,hogy lesz hosszabbítás.
Sziasztok!
Tanácsotokat szeretném kérni.
Haszonbérbe van adva egy 7 ha tábla, a haszonbér szerződés lejár és el szeretném hozni a földet az eddigi bérlőtől.
A földben 2017 tavaszán telepített lucerna van és 4 évre számolt vele a bérlő.
A bérlő az alábbi mezei leltárt kívánja velem megfizettetni:
Telepítési költség: 133.000 Ft/ha
Szervestrágyázás: 84.000 Ft/ha
Összesen: 217.000 Ft/ha
Ez az ár lucernánál mennyire valós?
A lucerna 2 éve nála van, tehát ő hasznosította, mekkora összeggel kellene a telepítést és trágyázást csökkenteni ez esetben?
Véleményem szerint tételesen le kellene vezetnie, hogy milyen anyagokat használt és milyen munkákat végzett és ezért milyen árat illetve díjakat számolt fel. Jól gondolom?
Köszönöm a segítségeteket!