Hirdetés
Fórum
Altalajművelés vagy Altalajlazítás? Melyik a...
Létrehozta: frizi , 2009-07-20 17:13:26
Kedvencekhez
Segítség
Cikkajánló
Hirdetés
Semmit sem teszünk az aflatoxin ellen?
Megoldások kukoricában, amelyek az AÖP-ben 2-2 pontot érnek.
Támogatott tartalom
65 hozzászólás
Válasz #10. hozzászólásra
ha ingyen adnák se kéne !!!!
Válasz #11. hozzászólásra
A müködési elv.
Válasz #10. hozzászólásra
A főcsavar úgy látom, hogy 24-es, mig a nyírócsavar 16-os, vagy 20-as :-)
Nem olyan kicsi az.
Válasz #10. hozzászólásra
Szia!
A kések ezen modellnél 16-os és 20-as lemezvastagságból készülnek.
Ami nálunk kapható altalajművelő hasonló kiképzésű és legalább olyan anyagminőségből készül.
Az Agrisemnél is az a lényeg, hogy a kések ne ütközzenek nagy felülettel a talajszerkezettel, mivelhogy nem a kés éle töri a talajt, hanem z ugynevezett szárnyak, vagy lapátok emelik meg.
A kések 30-50cm müvelési mélység között dolgoznak.
Válasz #10. hozzászólásra
nem a vastagság számit hanem az anyagminőség és ráadásul a kések is olyan vékonyak hogy annak nem sok ellenálása van a földben legalábbis én ezt látom ki belöle
Josey. Szerinted ez mondjuk egy 60-as kötöttségű földben ? Hány centin szakadna el az az aranyos kis csavar??? Lehet vagy tízes...http://www.agrisem.com/download/85.jpg
Válasz #8. hozzászólásra
igen,10-től,kb.1-ig,ebéddel egybe
Válasz #2. hozzászólásra
Voltál a vader-mf bemutatón? Milyen volt? Mettől meddig tartott?
Válasz #6. hozzászólásra
Szívesen.
Ha van még egyéb kérdésed a témával kapcsolatban, nyugodtan tedd fel.
Válasz #5. hozzászólásra
Köszönöm a felhomályosítást.
Sziasztok!
Már leirtam egy párszor, h mi a különbség köztük.
Altalajművelés
Mi az ami megkülönbözteti az altalajmüvelést a mélylazítástól?
Az altalajmüvelő a müvelt talajszerkezet alsó rétegeiben végzi a munkát, megemelve azt , a felsö réteget nem keveri fel, csak kilazítja azt.
A pengék függőleges munkája során a talajrétegben hullámmozgást idéz elő, megrepesztik a talajt, anélkül, hogy megszakitaná annak egységét. A repedések iránya függőleges, igy a gyökérzet sokkal könnyebben hatol a mélyebb rétegekbe
A betömörödött réteget felapritja, igy elősegítve a víz és levegő gazdálkodását a talajnak minden irányba.
Ugyanakkor a talaj vizmegörző és vizszolgáltató tulajdonságai javulnak.
Ajánlható mind szántóföldi, szőlészeti, gyümölcsös, erdészeti sorközművelésére, tájvédelmi területek, rétek, vagy akár futballpályák karbantartására is, mert a felületi füves részt nem sérti fel nem hagy maradandó nyomot.
Rétek, gyepek, füvesitett sportpályák müveléséhez ajánljuk hozzá a tárcsás csoroszlyát, gumikerekes tömöritőhengert, illetve a hengerhez kapcsolható súlykészletet.
Művelési mélység : 30 - 50 cm
Más altalajművelőkhöz képest 20 - 30 %-al kevesebb energia szükséges a müködtetésükhöz.
Altalajlazítás
Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, amely az ülepedett, eketalpbetegségben szenvedő , tömörödött talajrétegeket minden irányban repesztve szétválasztja.
A sorozatosan azonos mélységben történt talajművelése (szántás) során a betömörödött talajréteg meggátolja a víz és a növény gyökérzetének mélyebb talajrétegbe jutását.
Ez a réteg alakítja ki a földeken belvíz és nagy eső utáni " úszómedence szindrómát" .
Sokan azt hiszik ilyenkor, hogy mennyi eső esett és ezzel milyen jól gazdálkodik a növényzet, holott az eső utáni napsütés azonnal felszippantja ezt a csapadék mennyiséget, majd a talaj felülete összerepedezik és a gyökérzónáig kiszárad. Ilyenkor alakulnak ki az aszályos területek, amelyek menthetetlenül a növényzet kisüléséhez vezet .
Az altalajlazítás jelentősége abban rejlik, hogy a talaj térfogattömege csökken, és nő hézagtérfogata, ezen belül a gravitációs pórusok aránya, ill. a levegő térfogat %-a.
Csak a talaj kisebb nedvesség tartalma mellett hatékony a lazítás ( ne legyen csont száraz és ne legyen úgynevezett kenhető- előzőnél még jobban kiszárad a talaj + rongálja a művelő eszközt, -utóbbinál nem jön létre a repesztő hatás, a talajban csak egy mélyre húzott rés lesz látható, később ha szárad a talaj ezen keresztül pedig kiszáradhat).
A lazítás energiaszükségletét befolyásoló tényezők:
- a talaj tömörödöttsége,
- és a talaj tulajdonsága.
A középmély lazítás száraz talajállapot mellett gazdaságosabb mint a mélyszántásé.
A talajművelés hatékonyságát növeli a lazítózás 2 - 4 évenként kereszt irányos műveléssel.
A lazítók nem alkalmasak gyomirtásra , az élő tarló élettevékenységének megszüntetésére.
A lazítás mélységét különböző eszközök segítségével lehet elérni:
-kultivátorok : < 15cm,
-nehéz kultivátorok: 10-30cm,
-középmélylazítók : 30-50cm
-mélylazítók : >50cm
művelési mélységgel.
A középmély és mély lazítók kései különböző kialakításúak lehetnek:
- ívelt késű (QUIVOGNE, RAU, Kverneland)
- egyenes késű( Agromaster Bull SD, SDD, Kühne,Kverneland, IH,Lemken,Hatzenbichler)
nagy vonóerő átvitelére alkalmasak, robusztus vázszerkezetre vannak felerősítve .
Kő és gyökérvédelmük: - nyíró csavaros, rugós, hidro akkumulátoros kivitelben van megoldva.
A lazítókések végére különböző alakú lazítószerszámokat lehet felépíteni :
- bontó orr,
- oldalsó szárnyak ,
- vakond drénező .
A lazító kések akkor vannak jól elosztva a vázszerkezeten, ha a lazított mélység közel egyenesen arányos a kések közötti távolsággal, ekkor képes a lazító 45 fokos szögben repeszteni , és ekkor emelkedik meg a művelt talaj a lazító gerincvonala mellett.
Hasznos ha a lazítóval együtt használunk pálcás hengerboronát, rögtörő hengert, mert a művelet során a lazított terület könnyen kiszáradhat, ha nem végzünk utána pl.: szántást.
Válasz #1. hozzászólásra
Az a kettő ugyanaz,szerinted nem?
( ez a tutti, már írtunk róla 620 000-et, csak utána kéne óvasni, de nembaj!, ism. a tudásnak az anyja.... )
Válasz #1. hozzászólásra
Vázold föl,a kettő különbségét,szerintem a lazító elég.(Dr.Birkás Márta,mai előadása.)Szerinte,fokozatosan szabad a lazítást végezni.
Véleményeket kérnék.Nyilván van kis eketalp probléma és meg kéne oldani,de nem tudom hogy altalajművelőbe vagy altalajlazítóba kellene e beruházni.