Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
321 hozzászólás
Válasz #270. hozzászólásra
Ha viszont áfásan veszi a takarmányt akkor nem megy tönkre, szerinted?????
Te az egészet nem érted én azt gondolom!!!
Válasz #269. hozzászólásra
Nos szerinted kik vásárolnak nagy mennyiségben belföldön kukoricát, zabot, napraforgót? A takarmánygyártó cégek. Szerinted a fordított ÁFA ebben a formában nem lesz "kitűnő" hivatkozási alap az áremelésre?
Az állattenyésztő, ha nem rendelkezik saját földdel akkor nagy eséllyel bele fog ebbe az ÁFA mizériába kavarodni jobb esetben. Rosszabb esetben pedig becsukja a boltot mert nem tudja miből kitermelni a takarmány árát! Köztes megoldásnak ideig-óráig megfelelne a takarmányos cégek kihagyása a buliból, de azoknál bőven van tőke tartalék az árak felveréséhez, és a kör be is zárult!
Válasz #268. hozzászólásra
miért is? állatra megkapod
Hát ez a fordított ÁFA, akár a kegyelem dőfést is jelentheti az állattartásnak!
Tök jó! 
Válasz #266. hozzászólásra
Nem tudok semmi érdemlegeset még.
Válasz #265. hozzászólásra Mit tudsz arról,hogy én nem Áfás vagyok hanem felvásárlási jegyes. Remélem ennek a folyamata nem változik--továbbra is eladással egy időben kapom a 12%-t?
Júliustól fordított adózás lesz a mezőgazdaságban
2012.03.27.
A gabonák, olajos magvak és a fehérje növények értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni július elsejétől az erről szóló törvénytervezet szerint, amely a kormány honlapján jelent meg.
A fordított adózásnál az eladó nem számít fel áfát, a forgalmi adót a vevőnek kell megfizetnie. A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ez a technika hozzájárul a mezőgazdaságban jellemző áfa-csalási módszerek visszaszorításához.
A fordított áfa-szabályokat akkor kell először alkalmazni, amikor a teljesítés július 1. napjára esik. A fordított áfa alá eső termények a kukorica, búza, árpa, rozs, zab, triticale, napraforgó, repce és szójabab.
Az eladónak az áfa-bevallásában meg kell adnia a vevő adószámát, míg a vevőnek az eladó adószámát kell közölnie az adóhatósággal.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi becslése szerint a fordított adózás havi 1,2-1,5 milliárd forintos bevételt is hozhat a büdzsének. Igaz, az akkori tervek szerint a gabonafélék, az olajos magvak, az élő baromfi és sertés, valamint a bontott baromfi és sertéshús szerepelt a fordított adózási körben.
Március elején Balog Ádám, a nemzetgazdasági minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára kifejtette: ha meglesznek a konkrét elképzelések, konzultálni fognak a piac szereplőivel és a szakértőkkel. Az Európai Bizottsággal folyamatos az egyeztetés a fordított adózás bevezetéséről, az egyes mezőgazdasági termékekre.
Forrás: MTI
Válasz #263. hozzászólásra
és vajon, a kompenzációs felár, hogy fog működni?
2012.03.27.
A gabonák, olajos magvak és a fehérje növények értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni július elsejétől az erről szóló törvénytervezet szerint, amely a kormány honlapján jelent meg.
A fordított adózásnál az eladó nem számít fel áfát, a forgalmi adót a vevőnek kell megfizetnie. A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ez a technika hozzájárul a mezőgazdaságban jellemző áfa-csalási módszerek visszaszorításához.
A fordított áfa-szabályokat akkor kell először alkalmazni, amikor a teljesítés július 1. napjára esik. A fordított áfa alá eső termények a kukorica, búza, árpa, rozs, zab, triticale, napraforgó, repce és szójabab.
Az eladónak az áfa-bevallásában meg kell adnia a vevő adószámát, míg a vevőnek az eladó adószámát kell közölnie az adóhatósággal.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi becslése szerint a fordított adózás havi 1,2-1,5 milliárd forintos bevételt is hozhat a büdzsének. Igaz, az akkori tervek szerint a gabonafélék, az olajos magvak, az élő baromfi és sertés, valamint a bontott baromfi és sertéshús szerepelt a fordított adózási körben.
Március elején Balog Ádám, a nemzetgazdasági minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára kifejtette: ha meglesznek a konkrét elképzelések, konzultálni fognak a piac szereplőivel és a szakértőkkel. Az Európai Bizottsággal folyamatos az egyeztetés a fordított adózás bevezetéséről, az egyes mezőgazdasági termékekre.
Forrás: MTI
Mégsem egyszerűsödik a KAP?
2012.03.21.
Az uniós tagállamok többsége szerint a Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti időszakára vonatkozó bizottsági javaslat nem a támogatási rendszer egyszerűsítése irányába mutat, jóllehet, a miniszterek tavaly lefektették azt a hat alapelvet, amelyek alapján ők "megvágnák" az európai mezőgazdasági adminisztrációt.
A közelmúltbéli vitákhoz hasonlóan kedden is komoly bírálatokat kapott a Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020 közötti időszakára vonatkozó európai bizottsági javaslat. A tagállamok mezőgazdasági miniszterei – az elmúlt hónapok tematikus vitáinak sorába illeszkedve – ezúttal azokat az aspektusokat vették számba, amelyek szerint egyszerűsíti-e a támogatási rendszert, és általában az európai mezőgazdasági politikát a tavaly októberben bemutatott javaslat.
Bár a tárcavezetők egyelőre csak úgynevezett elsőkörös vitát tartottak az egyszerűsítésről, de informálisan arra a következtetésre jutottak, hogy nem egyszerűsíti. Az ülést elnöklő dán agrárminiszter, Mette Grejskov a vitát követően visszafogottan csak annyit mondott, hogy „az Európai Bizottság sokat tett az egyszerűsítés érdekében, de fontos, hogy további előrelépés legyen”.
A nyilvános vitában azonban több tagállam (köztük Magyarország) is úgy vélte, hogy a bizottsági javaslat éppen hogy növeli az adminisztrációs terheket mind a kormány, mind a támogatást igénylő gazdák számára. A miniszterek egyetértettek abban (miként arra az ülés után kiadott tanácsi közlemény is rámutat), hogy a Bizottság októberi javaslata nem felel meg azoknak az alapelveknek, amelyeket még tavaly márciusban lefektettek a tagországok.
A miniszterek egy évvel ezelőtt azt kérték a Bizottságtól, hogy a „majdani” rendszernek egyszerűbbnek és olcsóbbnak kell lennie; kockázatalapú megközelítést kell alkalmazni a pénzek elosztásakor; a tagállamoknak rugalmasnak kell lenniük a támogatási programok tervezésekor és végrehajtásakor; arányosabb ellenőrzésre és szankciókra van szükség; meg kell fontolni a teljes átláthatóságot és a felelősségi körök teljes tisztázását; ösztönözni kell a meglévő technológiák jobb felhasználását.
A tárcavezetők többsége most, egy évvel később úgy látja, ezek egyikét sem látja viszont a javaslatban. A vidékfejlesztési miniszter a BruxInfo kérdésére azt mondta, a KAP 2014-2020 közötti tervezetében nincs szó egyszerűsítésről. Fazekas Sándor szerint a mezőgazdasági politika „zöldítése”, amit egyébként Magyarország elvben támogat, a jelenlegi formájában új adminisztratív terhet jelent a gazdáknak. „Ha az agrártámogatások harmadát környezetvédelmi előírások teljesítéséhez kötjük, akkor a területalapú támogatásoknál egy külön feltételrendszert kell teljesíteniük, ami megtöbbszörözi az adminisztrációt, és nagyobb a hibázási lehetőség is” – fogalmazott a tárcavezető.
Ugyanígy az úgynevezett „aktív gazdák” kategóriájának bevezetése, amely szintén új kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Fazekas Sándor szerint nem mindegy, hogy a végén milyen szabályozás születik. „Ha túl bonyolult a KAP, a gazdáknak is pluszköltséget jelent, így eleshetnek a támogatástól is, ha valamilyen feltételnek nem felelnek meg” – tette hozzá.
A mezőgazdasági EU-biztos az ülés után elmondta, a vita célja az volt, hogy a Bizottság is minél több tagállami gyakorlatot, ötletet és praktikát begyűjtsön, ezekből pedig Dacian Ciolos szerint érkezett szép számmal a miniszterektől. A román EU-biztos elmondta, a vitában hallottak alapján június végére egy nem hivatalos javaslatot tesz majd a tagállamok felé különböző egyszerűsítési javaslatokkal. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tagállamok egy részénél nem látja a valódi politikai akaratot az egyszerűsítésre, és a valódi reformra.
A BruxInfo kérdésére Fazekas Sándor ezzel összefüggésben azt mondta, nem a politikai elkötelezettség hiányáról árulkodik az, hogy az EU-tagállamok többségében (köztük Magyarországon) nem csökkent az agráriumra fordítandó kiadások mértéke, még ezekben a vészterhes időkben sem. A miniszter megjegyezte, hogy Magyarország további növelést támogatna.
Forrás: Bruxinfo
Figyelem: teljes körűvé vált az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer!
2012-03-14 13:23 2012. március 10-ével lépett hatályba a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 21/2012. (III. 9.) VM rendelet, ami az agrárkár-enyhítési rendszer részletszabályait határozza meg.
A kockázatkezelési közösségnek ezentúl minden olyan mezőgazdasági termelő kötelezően tagja lesz, aki az MVH-hoz benyújtandó egységes kérelmében az alábbiaknak megfelelő termőterületet jelent be:
- legalább 10 hektár szántóföldi kultúra, vagy
- legalább 5 hektár szántóföldi zöldség, vagy
- legalább 1 hektár ültetvény, vagy
- együttesen legalább 10 hektár szántóföldi kultúra (zöldség / egyéb) és ültetvény, vagy
- együttesen legalább 5 hektár szántóföldi zöldség és ültetvény.
A fentieknél kisebb termőterülettel rendelkezők az önkéntes csatlakozási szándékról az egységes kérelemben tehetnek nyilatkozatot. A csatlakozást önként választók hároméves időtartalomra vállalnak tagságot.
Változott a kárenyhítési hozzájárulás mértéke is, aminek következtében az állami támogatás összege is emelkedik. Az új kárenyhítési hozzájárulási egységösszegek az alábbiak:
- ültetvény esetében 3000 Ft/ha;
- szántóföldi zöldség esetében 3000 Ft/ha;
- egyéb szántóföldi kultúrák esetében 1000 Ft/ha.
Az MVH minden évben július 15-éig határozatban értesíti az érintett termelőket a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségről.
2012-től a kárenyhítési hozzájárulásként megfizetett összeg beérkezésére vonatkozó határidő a tárgyév szeptember 15. napja. Továbbra is nagyon fontos, hogy ez a határidő nem a banki átutalási megbízás megadásának vagy az átutalásnak az időpontjára vonatkozik, hanem a megfizetett összeg MVH-hoz történő beérkezésére, a kárenyhítési lebonyolítási számlán történő jóváírására!
Bővül a figyelembe vehető káresemények köre. Az aszálykár, belvízkár, jégesőkár, tavaszi- és téli fagykár mellett, ezentúl viharkár, felhőszakadáskár, illetve az Európai Unió Bizottságának egyedi jóváhagyása esetében árvízkár alapján is lehet majd kárenyhítő juttatást igényelni. Fontos változás, hogy belvízkár alapján öt egymást követő évben legfeljebb három alkalommal vehető igénybe kárenyhítő juttatás.
A jövőben kiemelkedő fontossággal bír a piaci biztosítási jogviszony megléte! Azok a termelők, akik az üzemszintű referenciahozam-értéknek legalább a felére kiterjedően nem kötöttek az adott növénykultúrára jellemző kár ellen biztosítást, csak az elszenvedett károk alapján számított kárenyhítő juttatás felére lesznek jogosultak.
A kárbejelentést legkésőbb a káresemény bekövetkeztét követő tizenötödik napon meg kell tenni, 2012. március 15-ig a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, azt követően Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal néven működő intézmény honlapján közzétett bejelentőlapon, amit a kárt szenvedett terület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához kell benyújtani! Fontos átmeneti rendelkezés, hogy a 2011. november 1. és a 2012. március 10. közötti időszakban bekövetkezett káresemények bejelentésére 2012. március 26. napjáig van lehetőség!
Az új mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők az MVH honlapján.
Az online ügyfélszolgálati rendszer kibővítésre került az MVH-nál, így az összes EMVA-ból finanszírozott jogcím és az Egységes Kérelem jogcímeivel kapcsolatos információk elérhetőek az www.mvh.gov.hu oldalon az Elektronikus ügyintézés menüpont Ügyfél tájékoztatási rendszer alkalmazásban.
A naprakész tájékozódás érdekében vegyék igénybe az MVH hírlevél szolgáltatását és regisztráljanak a www.mvh.gov.hu oldalon.
Válasz #259. hozzászólásra
Az általános az általános , tehát sehol sem szabad, pontosabban tilos.
Válasz #258. hozzászólásra
de mondjuk ezt kván nem értem. most akkor az erdők 200 m-es körzetén belül tüzet gyújtani, vagy ezen kívül is tilos parlagot, avart, vesszőt égetni, meg szalonnát sütni???
(szokásos idióta demagóg duma...)
Országos tűzgyújtási tilalom
2012. március 11. 10:05
Általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el a vidékfejlesztési miniszter 2012. március 11-től átmeneti időre.
Magyarország erdeiben a csapadékmentes és szeles időjárás miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért az erdőkben, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül tilos tüzet gyújtani. A tilalom kiterjed a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyekre is, a közút és vasút menti fásításokra, valamint a parlag- és gazégetésre is.
A miniszter felhívja a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy az égő cigarettát ne dobják el, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdővédelmi bírsággal sújtható. Az elrendelt tűzgyújtási tilalom visszavonásig érvényes.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Moderálási elveink miatt törölve.
Adorex (20695)
2012-03-04 18:22:43
Válasz #251. hozzászólásra
Tájékozódva vetőmag témában azt hallom, hogy igen valóban nagyon híres a Magyarországon termelt vetőmag. Ukrajnától Kazahsztánig van rá kereslet.
Válasz #252. hozzászólásra
Végig hallgattam asz itt belinkelt ...rádióban .... professzor úrat.
2018-tól asz Eu birtokpolitikája meg fog változni.
Ezt már sokan tudjuk.
Ott már a sok termés kell és nem cél a vidék megtartása.
No comment.
Válasz #250. hozzászólásra
Ennyire kishitűek vagyunk, nem becsüljük amink van.
Válasz #252. hozzászólásra
Ez nagyon diplomáciai ízű, politikai szöveg. Majd a tények, és valóság bizonyítja, hogy melyik az igaz.
A Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja Ángyán József leveléről
2012. február 28. 18:48
Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium volt parlamenti államtitkára 2012. február 27-én egy zöld szervezeteknek írt levélben ismertette lemondásának okát, amelyet a tárca vezetőjének mindeddig nem indokolt.
Közlemény.
A tárca leszögezi, hogy Ángyán József távozásával a kormány birtokpolitikája, valamint a hosszú távra szóló vidékstratégia és a végrehajtására épülő Darányi Ignác Terv nem változik.
A kormányprogramban is világossá tettük, hogy nem a gigantikus méretű, alapanyagot termelő mezőgazdasági vállalkozások érdekeit képviseljük, hanem – az európai modellt követve – a működőképes családi és egyéni gazdaságokat; a mezőgazdaságra épülő mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Kiemelten támogatjuk a kistermelőket; előmozdítjuk a helyi piacok létrehozását; összekötjük a helyi termelést és a helyi értékesítést, helyreállítjuk az állattenyésztés és a növénytermesztés felborult arányát, megvédjük természeti erőforrásainkat, köztük a magyar termőföldet, vízkészleteinket; visszaállítjuk a vidék és a város szoros kapcsolatát; versenyképessé tesszük a magyar mezőgazdaságot a hazai, az uniós és világpiacokon.
A 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy a vidéki térségek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit állítsuk középpontba.
A Kormány célja tehát továbbra is a biztonságos, egészséges élelmiszerellátás, a GMO-mentesség megőrzése, a helyi gazdaság, helyi piacok fejlesztése, fenntartható agrárszerkezet kialakítása, továbbá a természeti erőforrásaink megvédése és fenntartható használata.
(Vidékfejlesztési Minisztérium)
Válasz #250. hozzászólásra
Szerinted nem világhírű?! Pedig benne van a mai hírekben. Mostantól akkor az és kész 
Válasz #249. hozzászólásra
ezek mekkora önámítások...
A magyar vetőmag világhírű
A magyar vetőmag kiváló tulajdonságokkal rendelkező, világhírű termék, nem tudunk annyit előállítani belőle, hogy arra ne találnánk vevőt – mondta Szépe Ferenc, az agrártárca mezőgazdasági főosztályának vezetője a "Vessünk magyar vetőmagot!" címmel Budapesten megrendezett kerekasztal-beszélgetésen.
A nagy médiaérdeklődéssel kísért esemény a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) decemberben indított kampányának része volt, melynek az a célja, hogy a gazdák magyar vetőmagot vásároljanak, és hazai vetőmagot vessenek. A VM főosztályvezetője hangsúlyozta: a 130 ezer hektáron zajló vetőmagtermelésnek kedvez a genetikai módosítás (GMO) mentes környezet. Szépe Ferenc beszélt arról is, hogy Magyarországon 100 növényfaj 1.500 fajtáját termesztik. A minőséget garantáló fémzárolás a hibrid vetőmagok esetében 100, az öntermékenyülő növényeknél viszont csak 25-30 százalék, amit a szakember szerint az unióban jellemző 70 százalékos átlagra kellene emelni.
Oravecz Márton, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) elnöke hozzátette: az évente Magyarországon megtermelt vetőmag értéke 190 milliárd forint, ebből 70 milliárdos tétel az itthon felhasznált termék. A 120 milliárd forintnyi export előtt új piacok nyíltak meg a közelmúltban: Közel-Kelet, Oroszország és néhány ázsiai ország. Az elnök ismertette a vetőmagok ellenőrzésének élelmiszerbiztonsághoz elvezető útját is.
Heszky László akadémikus, egyetemi tanár kifejtette: a minősített magyar fajták teljesítménye azonos a külföldiekével. Ennek ellenére részesedésük a különböző kultúrnövények vetésterületéből – a legtöbb növényfaj esetében – folyamatosan csökken. A magyar fajták termőterületének elmozdulása a jelenlegi 5-15%-ról csak a hazai vetőmag vállalatok marketing tevékenysége, a magyar fajtákkal kapcsolatos propaganda jelentős javításával, valamint a gazdák szemléletének módosításával képzelhető el. Meg kellene találni azokat a kereskedelmet támogató lehetőségeket, melyek az uniós szabályozással összhangban vannak, és érdekeltté teszik a magyar gazdákat a hazai fajták, hibridek termesztésében.
Darvas Béla, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke előadásában elmondta, hogy csak egyenként lehet érdemben minősíteni a géntechnológiai úton módosított élőlényeket. Közülük nem éri ma kritika a mikroorganizmusokkal, zárt rendszerben termeltetett vakcinákat és gyógyszereket. A GM-szervezetekkel előállított inzulin már általánosan elterjedt a világban. Más a helyzet a GM-növényekkel, amelyeknél problémát jelent, hogy a takarmány- és élelmiszerpiacon jelennek meg, illetve amelyeket elvetnek. Érdekes adat, hogy az európai fogyasztók meghatározó többsége (70-80%) elutasítja a GM-élelmiszerek fogyasztását.
A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács képviselői, Takács Géza elnök és Ruthner Szabolcs ügyvezető igazgató hozzászólásukban hangsúlyozták: a vetőmag ágazat nagy hozzáadott értékkel rendelkező terméket állít elő hazai munkaerő ráfordítással. A magyar vetőmag szektor számára „A magyar földbe magyar vetőmagot!” cél teljesen természetes és elfogadható. Az európai és a világ vetőmagiparában betöltött jelentősnek mondható szerepünket a kedvező termőhelyi és klimatikus adottságaink, földrajzi elhelyezkedésünk és infrastruktúránk, szakképzettségünk mellett elsősorban a megfelelő jogszabályi környezeten alapuló hatósági munkának köszönhetjük. A vetőmag szakma kész és képes aktívan részt vállalni az ellenőrzési és minősítési rendszer színvonalának újrateremtésében.
A beszélgetést követően, újságírói kérdésre válaszolva Szépe Ferenc, az agrártárca főosztályvezetője megerősítette, a magyar vetőmag ágazat értékeinek megtartása, fejlesztése közös, nemzetstratégiai érdek. Bizakodásra ad okot, hogy a fajtatisztaság, az élelmiszerbiztonság megteremtését szolgáló intézményrendszert, módszereket magyar mintára kezdték kiépíteni több más országban.
Méz termelésének és forgalmazásának támogatása
2012-02-14 09:57
I. Az intézkedés célja
A méz termelésének és forgalmazásának támogatása a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján.
II. A támogatás jogosultja
A különböző intézkedésekben nyújtott támogatások igénybevételére a jogszabályban meghatározott kedvezményezettek jogosultak, az alábbiak szerint.
1. A következő intézkedéseken nyújtott támogatások igénybevételére érvényes OMME tagsági viszonnyal rendelkező, az MVH ügyfél-nyilvántartási rendszerében a kérelem benyújtását megelőzően, vagy azzal egyidejűleg regisztrált méhész-gazdálkodó jogosult:
- varroa atka elleni gyógyszeres védekezés;
- varroa atka elleni alternatív védekezés – higiénikus aljdeszka alkalmazása;
- méz kinyeréséhez szükséges új eszközök beszerzése;
- vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzése;
- keretek megjelölésére alkalmas chipek beszerzése;
- méhcsaládok számának szinten tartása.
2. A következő intézkedésekben kizárólag az OMME igényelhet támogatást:
- méhészeti képzés országos koordinálása, valamint méhegészségügyi ismeretek gyűjtése és terjesztése;
- szaktanácsadó-hálózat működtetése;
- nemzetközi rendezvényen való részvétel;
- varroa atka fertőzöttség hazai felügyeleti rendszerének működtetése;
- kaptárazonosító rendszer működtetése, valamint operátori tevékenységre;
- a méz fizikai-kémiai tulajdonságainak elemzése;
- fenológiai és meteorológiai méhészeti megfigyelő hálózat kialakítása és működtetése;
- méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring vizsgálat.
3. A következő intézkedésekben az OMME, illetve tagszervezetei igényelhetnek támogatást:
- regionális rendezvény, kongresszus szervezése, az azon való részvétel és elméleti ismeretterjesztés;
- bemutató méhészetek látogatása.
III. A támogatás mértéke
Az egyes intézkedések esetében a maximálisan nyújtható támogatás mértékét a 47/2010. (XII. 31.) VM rendelet határozza meg.
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/egyebek/jogcim_ismerteto/mez_termelesenek_es_forgalmazasanak_tamogatasa_20091102_1006896
A szaúdi mezőgazdasági miniszterrel tárgyalt Kardeván Endre államtitkár
A Szaúd-Arábiai Királyság mezőgazdasági minisztere a közeljövőben Magyarországra látogat - erről állapodott meg Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élemiszerbiztonságért felelős államtitkára a szaúdi mezőgazdasági miniszterrel folytatott rijádi tárgyalásán a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tájékoztatása szerint.
A közlemény szerint a hivatalos látogatáson a Szaúd-Arábiai Királyság fővárosában, Rijádban tartózkodó Kardeván Endrét szombaton fogadta hivatalában Fahd Bin Abdulrahman Balghunaim mezőgazdasági miniszter. A tárgyalás mérföldkőnek tekinthető a magyar-szaúdi kapcsolatok történetében, mivel a két tárca között első alkalommal jött létre magas szintű találkozó - áll a közleményben. A szaúdi szakminiszter és kísérete nagy érdeklődéssel hallgatta a magyar mezőgazdasági-élelmiszeripari helyzetről és a magyarországi befektetési lehetőségekről tartott prezentációkat. A háromnapos hivatalos útra egy üzletemberekből álló delegáció is elkísérte az államtitkárt. A szaúdi miniszter az elhangzottak alapján elismerését fejezte ki és hangsúlyozta, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter meghívását elfogadva a közeljövőben Magyarországra látogat. Kardeván Endre szombaton tárgyalt Ibrahim Bin Saad Al-Mohaizeaval, a Szaúd-Arábiai Királyság Élelmiszerfelügyeleti Főhatóság helyettes vezetőjével is. Az egyeztetés során tisztázták, hogy a Szaúd-Arábiai Királyságba történő élelmiszer-exportban érdekelt magyar vállalatoknak milyen előírásokat kell teljesíteniük.
Válasz #245. hozzászólásra
"Agrárkamara: tilos trágyázni a fagyott földeket!"
Csak hát nincs fagyos föld.........
Agrárkamara: tilos trágyázni a fagyott földeket!
Ugyan az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet szerint véget ért a nitrátérzékeny területeken november 15. és február 15. között tartó trágyázási tilalmi időszak, de a rendelet értelmében trágyázni ezen területeken akkor sem szabad, ha a talaj fagyott, vízzel telített, vagy összefüggő hótakaróval borított. Jelenleg az ország valamennyi területére igaz ez az állapot, ezért a tilalmi időszakot meghaladóan sem szabad megkezdeni a trágyázást! - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara közleményében.
Fentieken túl a Magyar Agrárkamara felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a mostani hóviszonyok, a talaj fagyos és vízzel telített állapota miatt még annak sem szabad kijuttatnia hígtrágyát, akinek erre engedélye van, s ez nem csak a nitrát-érzékeny területekre, hanem az ország egész területére vonatkozik.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a nitrátérzékeny területeken november 15. és február 15. között tartó trágyázási tilalmi időszakban és az előzőekben ismertetett talajállapotok mellett ideiglenes trágyakazal/depónia sem létesíthető a nitrátérzékeny területeken (43/2007. (VI.1.) FVM rendelet szerinti blokklista, bányatavak 300 méteres parti sávja és belterület a 27/2006 (II.7.) kormányrendelet szerint)
Mivel a trágyafelhasználást komoly hazai és az uniós előírások szabályozzák – s eleme a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek is –, azok betartása fontos, ráadásul a hibázókat akár szankciókkal is sújthatják. A Magyar Agrárkamara ezért javasolja a gazdálkodóknak, hogy tekintsék át, mely területeik tartoznak a 43/2007 FVM rendelet szerinti MePAR blokklistába. Ezt a MePAR felületen, a www.mepar.hu oldalon vagy a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat tanácsadó hálózata segítségével tudják megtenni – emlékeztet a Magyar Agrárkamara.
Forrás: MA
Az MVH januárban utalja a területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített zöldség-gyümölcs támogatást
2012-01-26 12:20
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás keretében 1 milliárd forintot utal 274 gazdálkodónak, akiknek a területalapú támogatási kérelmét az MVH jóváhagyta, és a jogszabályban foglalt feltételeket teljesítették. A határozatokat a napokban vehetik át az ügyfelek, a támogatási összegek utalása – banki adminisztrációs utómunkánk miatt – január végén várható. A keretösszegből fennmaradó 300 millió forint kifizetése a kérelmek lezárásával folyamatosan történik.
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/hirek/az_mvh_januarban_utalja_a_teru_20120126_1027121
Válasz #242. hozzászólásra
"E könyvet
Dr. Ujvárosi Miklós és
Dr. Czimber Gyula
Professzor Urak
emlékének ajánljuk."
http://www.fvm.hu/doc/upload/200906/gyomfelvetelezes_prezentacio.pdf
Válasz #241. hozzászólásra
Köszönjük! Hasznos olvasmány!
Hat évtized gyomfelvételezései egy kötetben
2012. január . 9:59
Megjelent Az ötödik országos gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein című kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában. A megművelt területeken növő, nem kívánatos növényekről – azaz a gyomokról – ritkán születik ilyen átfogó kiadvány.
A Novák Róbert, Dancza István, Szentey László és Karamán József szerkesztette könyv a hat évtized alatt lezajlott, az egész országra kiterjedő, következetes gyomfelmérések adatait mutatja be és értékeli. A kötetben nyomon követhetjük az 1947-től napjainkig, a növénytermesztésben lezajló technikai fejlődést, és hazánk gyomviszonyainak változását.
Az Ürömlevelű parlagfű, a Karcsú disznóparéj, a Selyemmályva, a nád, a Parlagi rézgyom és még sok más gyom szerepel a könyvben; minden növény biológiai tulajdonságairól, kártételéről , és elterjedéséről is bőségesen kaphatunk információt. Azt is megtudhatjuk, milyen hatással van a gyomnövényzetre az éghajlatváltozás, vagy a talajtani tényezők változása.
Megtalálható a kiadványban számos, a gazdálkodóknak érdekes információ, emellett az allergén növények térnyeréséről külön is tájékozódhatunk. A kötet mind az elméleti mind a gyakorlati munkát végző agrárszakembereknek hasznos olvasmány, hiszen az élelmiszerbiztonság ma már elképzelhetetlen korszerű gyomtudomány, gyomirtás nélkül.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája
Válasz #239. hozzászólásra
ha alkalmazottvagy nem ha magánszemély igen .
Sziaztok :)
tudom hogy pontosan nem idetartozik de kérdezni szeretnék valamit. Nekem B kategóriás jogosítványom van és megszeretném kérdezni hogy ezzel a jogosítvánnyal húzhatok e bálázót illetve rendsodrót mert neten azt találtam h ezen eszközök nem minősülnek pótkocsinak csak mezőgazdasági vontatmánynak. Köszönöm előre is a segítségeteket.
Új előírás a HMKÁ-ban
A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) keretrendszere 2012. január 01-től egy újabb kötelező előírással bővül. Az új előírás betartása minden kölcsönös megfeleltetésben érintett támogatás (pl. SAPS, AKG, KAT, Natura2000 stb.) igénylőjére vonatkozik.
Az új szabályozás célja a felszíni vizek védelme a mezőgazdasági tevékenységből eredő szennyeződésekkel szemben. Ennek értelmében a felszíni vizek közelében végzett műtrágya és szerves trágya kijuttatásra vonatkozik, jogszabályi háttere az 50/2008. (IV.24.) FVM rendelet 1. számú mellékletének 11. pontjában rögzül.
Az előírás szerint nem juttatható ki műtrágya a felszíni vizek partvonalától mért 2 méteres sávban, illetve nem juttatható ki szerves trágya az állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, a völgyzárógátas halastavak és egyéb felszíni vízfolyások esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban. A védőtávolságok azonban nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be.
A szóban forgó felszíni vizek a MePAR -ban (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) megjelenítésre kerülnek, mely a gazdálkodók számára az Egységes Kérelem igénylésekor látható lesz.
Trágyatárolók megléte
A nitrátérzékeny területeken betartandó helyes mezőgazdasági gyakorlat egyik követelménye, hogy az állattartó telepeken a vonatkozó jogszabálynak (59/2008 FVM rendelet 8.§) megfelelő trágyatárolót kell építeni. Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet végző telepek esetében a trágyatároló megépítésének határidejét az engedély tartalmazza. Azonban az engedélyhez nem kötött tevékenységet végző telepekre a trágyatárolók megépítésének vonatkozásában egységesen meghatározott határidő- 2011 december 31-én lejárt. Az idei évben tehát az 59/2008 FVM rendelet 8.§-ban megfogalmazott trágyatárolásra vonatkozó követelményeknek minden nitrátérzékeny területen üzemelő állattartó telepnek meg kell felelnie. Mivel ez a követelmény a kölcsönös megfeleltetés rendszerében a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem (JFGK4) része is, ezért betartását 2012-től a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzések keretében is vizsgálhatják.
Forrás:
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/hirek/kolcsonos_megfeleltetes_20120113_1026965
Most kaptam a Falugazdászomtól
Mezőgazdasági őstermelőket érintő legfontosabb változások a 2012. évre
A csak regisztrációs számmal rendelkező magánszemély nem tekinthető őstermelőnek
A 2012. évtől a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alkalmazásában nem tekinthető mezőgazdasági őstermelőnek az a magánszemély, akit kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben tartanak nyilván, vagyis csak regisztrációs számmal rendelkező magánszemély. Mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői igazolvánnyal rendelkező, valamint az a magánszemély tekinthető, aki családi gazdálkodó vagy a gazdálkodó család tagja.
Az őstermelői igazolvány helyett az adóévre hitelesített értékesítési betétlapot kell bemutatni a kifizetőnek
További változás az is, hogy az Szja tv. 46. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a kifizetőnek akkor nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó család tagja), az e jogállását igazoló okiratát. (A 2012. évet megelőzően az őstermelői igazolványt kellett a magánszemélynek bemutatnia az őstermelői jogállás igazolására.) Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kifizető felé történő első értékesítést megelőzően célszerű hitelesítetni az adóévre az értékesítési betétlapot, mivel annak hiányában a kifizető köteles a magánszemélytől adóelőleget levonni. Nem változott viszont az a szabály, hogy az értékesítési betétlap március 20-a előtt történő hitelesítése esetén tekinthető csak a magánszemély az adóév egészére mezőgazdasági őstermelőnek.
A korábbi években elhatárolt veszteség összegével a tárgyévi jövedelem nem csökkenthető maradéktalanul
A 2011. évi személyi jövedelemadó bevallás kitöltésekor a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelőnek azzal is számolnia kell, hogy a 2012. évtől a korábbi években elhatárolt veszteség összegét a tárgy évi jövedelem 50 százalékáig veheti majd figyelembe, tehát 100 egység jövedelemmel szemben legfeljebb csak 50 egység korábbi években elhatárolt veszteséget lehet betudni (a 2011. évben még akár 100 egységgel is csökkenthető a jövedelem).
Forrás: www.apeh.hu
falugazdász
FALUGAZDÁSZ TÁJÉKOZTATÓ
Tisztelt Termelők!
2012-ben a következő tudnivalókra hívnám fel a figyelmüket.
1. Az őstermelői igazolványok érvényesítése, új őstermelői igazolványok kiváltása a régi szabályok szerint lehetséges, szükséges az érvényes földhasználati lap-szemle, vagy tulajdoni lap (nem kell hozzá újat kiváltani), adóazonosító jel, adószám, lakcímkártya, személyi igazolvány. Ezek alapján kell kitölteni az Adatnyilvántartó lapot, mely nálam beszerezhető. A tavalyi évben az erről készített másolati példány a kitöltésben nagy segítséget nyújt, kérem, ezt is hozzák magukkal az érvényesítéshez! Állattenyésztés esetén szükséges a tenyésztőszervezeti igazolás, vagy a tenyészet kódja is.
Az igazolványok érvényesítése 1000 Ft, az új igazolvány kiváltása 2000 Ft, melyet helyben kell befizetni.
A március 20–ig érvényesített őstermelői igazolványok visszamenőleg január 1-től lesznek érvényesek. Aki a járulékfizetési kötelezettségeit az őstermelői tevékenysége után teljesíti, vagy akinek az év elején várható árbevétele, kérem, mihamarabb jelentkezzen.
Minden őstermelőt kérek, hogy a reá vonatkozó adó– és járulékfizetési szabályok változásával kapcsolatban keressenek fel hozzáértő személyt az esetleges változások tisztázásával kapcsolatban!
2. A 2011. évi gázolaj jövedéki adó visszaigénylése:
Művelési áganként egységesen 97 l/ha után lehet a gázolaj jövedéki adóját visszaigényelni. A szükséges iratok, dokumentációk: Földhasználati lap-szemle, mely a körzetileg illetékes Földhivataltól beszerezhető; adóazonosító jel, adószám, VPID szám, MVH regisztrációs szám, szívességi használat, családi használat, haszonbérlet, haszonkölcsön jogcímen használt területek esetében a használatba adó neve, lakcíme, adóazonosító jele, vagy adószáma, gázolajszámlák.
A 2011-ben beszerzett gázolaj után
literenként 77,88 Ft igényelhető vissza 2011.01.01 – 2011.10.31. között,
míg 2011.11.01 – visszavonásig 90, 487 Ft igényelhető vissza.
A szükséges „BEVALLÁS ” nyomtatvány a www.vam.gov.hu honlapról letölthető, vagy nálam beszerezhető.
Vállalkozó esetében (illetve aki az APEH felé a bevallásait elektronikus úton teljesíti) a jövedéki adó visszaigénylése csak az ügyfélkapun keresztül történő benyújtással lehetséges.
A különféle hivatali átszervezések, valamint az egyes jogkörök szétosztása miatt a jövedéki adó visszaigénylés igazolási folyamata kb. 3 hét átfutási időt igényel, ezt kérem, mindenki számítsa be az ügyintézés során.
A hosszabb várakozási idő elkerülése érdekében célszerű igénybe venni külső segítséget is.
A részletekről kérjenek tájékoztatást!
3. Azok a termelők, akik a környezetvédelmi termékdíj bevallási kötelezettségüket teljesítették, a díjfizetési kötelezettségüket 2012. március 31–ig teljesíthetik kizárólag banki átutalással a NAV környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számlára a VPID szám feltüntetésével. A számlaszám: 10032000-01037454-00000000 .
A 2012 évre a környezetvédelmi termékdíj bevallásokat a KT12BEJKE nyomtatványon lehet teljesíteni.
4. Az aktuális információk, pályázati lehetőségek a www.fvm.hu , a www.mvh.gov.hu , a www.emva.gov.hu honlapokon olvashatók, kérem figyeljék ezeket az oldalakat.
Tisztelettel:
falugazdász
Moderálta: (575) 2012-01-10 14:04:21
Moderálta: (575) 2012-01-10 14:05:16
Válasz #235. hozzászólásra
Arra, amire az utóbbi években (azaz szántóföldi növénytermesztésre nem!).
25/2011. (IV. 7.) VM rendelet
8. § (1) Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás (a továbbiakban: kiegészítő nemzeti támogatás) vehető igénybe az alábbi jogcímekre:
a) hízottbikatartás támogatása,
b) tejtámogatás,
c) anyatehéntartás támogatása,
ca) termeléshez kötött támogatás,
cb) termeléstől elválasztott támogatás,
d) extenzifikációs szarvasmarha támogatás,
e) anyajuhtartás támogatása,
f) kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh-támogatás,
g) Burley-dohány termesztésének támogatása,
h) Virginia-dohány termesztésének támogatása,
i) héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása,
j) rizs termesztésének támogatása,
ja) termeléshez kötött támogatás,
jb) termeléstől elválasztott támogatás.
24 milliárd forint nemzeti kiegészítő támogatást kapnak a gazdák
2011. december 23. 12:51
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) több mint 24 milliárd forintot fordít a 2011. évi kiegészítő nemzeti támogatásokra (top-up). Az erről szóló rendelet mától hatályos. A forrás top-up jogcímekre, valamint juh- és kecsketenyésztési csekély összegű (de minimis) támogatásokra folyósítható.
A Magyarországra érkező uniós közvetlen támogatások (SAPS) fokozatosan érik el az Európai Unió által biztosított legmagasabb támogatottsági szintet. 2011-ben a magyar termelők a területalapú támogatások maximális értékének 80%-át kapják a Közösségtől, és 2013-ra érik el a 100%-ot.
A gazdák lemaradását részben kompenzálja az az uniós Csatlakozási Szerződésben is rögzített jog, miszerint az új tagállamok - amíg el nem érik a számukra megállapított 100%-os európai uniós támogatási szintet - nemzeti költségvetésükből kiegészíthetik a közvetlen területalapú támogatásokat.
A VM él a Csatlakozási Szerződés adta lehetőséggel, és kiegészíti a SAPS támogatások összegét, így a magyar gazdálkodók versenyhátránya csökken az EU régi tagállamainak termelőivel szemben. 2012-ben a közösségi forrásból finanszírozott közvetlen támogatások 90%-át, 2013-ban a 100%-át kapják meg a hazai termelők.
A kiegészítő nemzeti kifizetések nemcsak a versenyhátrány részbeni kiegyenlítését szolgálják, hanem sok gazdálkodónál hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés fenntartásához, ezáltal a vidék népességmegtartó erejének megőrzéséhez is.
A gazdák a kiegészítő nemzeti támogatásokat a tárgyévet követő év június 30-ig kapják meg.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Akkor most lesz vagy nem top-up, és nem mellékesen mire?
Válasz #233. hozzászólásra
Mint a ruha divat ,ismétlik magukat ,és pénzt vesznek fel rá,mintha újat találtak volna ki .
Válasz #232. hozzászólásra
Serintem is így volt,mit kavarnak.Vagymár nincs mivel elterelni a figyelmünket?
Válasz #230. hozzászólásra
Ez eddig is igy volt,a falugazdásznál év elején érvényesittetni az igazolványt,és adott bele / 1 ezer ft-ért/ uj fehér értékesitési betétlapot pecsételve,abba kell beirni a bevételeket .
Válasz #230. hozzászólásra
"Mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői igazolvánnyal rendelkező, valamint az a magánszemély tekinthető, aki családi gazdálkodó vagy a gazdálkodó család tagja. "
Nem tudom mit faxniznak.
Válasz #229. hozzászólásra
Magyarul?Akinek van MVH-s regisztrációja az nem őstermelő?
Mezőgazdasági őstermelőket érintő legfontosabb változások a 2012. évre
2011.12.23.
A csak regisztrációs számmal rendelkező magánszemély nem tekinthető őstermelőnek
A 2012. évtől a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alkalmazásában nem tekinthető mezőgazdasági őstermelőnek az a magánszemély, akit kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben tartanak nyilván, vagyis csak regisztrációs számmal rendelkező magánszemély. Mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői igazolvánnyal rendelkező, valamint az a magánszemély tekinthető, aki családi gazdálkodó vagy a gazdálkodó család tagja.
Az őstermelői igazolvány helyett az adóévre hitelesített értékesítési betétlapot kell bemutatni a kifizetőnek
További változás az is, hogy az Szja tv. 46. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a kifizetőnek akkor nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó család tagja), az e jogállását igazoló okiratát. (A 2012. évet megelőzően az őstermelői igazolványt kellett a magánszemélynek bemutatnia az őstermelői jogállás igazolására.) Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kifizető felé történő első értékesítést megelőzően célszerű hitelesítetni az adóévre az értékesítési betétlapot, mivel annak hiányában a kifizető köteles a magánszemélytől adóelőleget levonni. Nem változott viszont az a szabály, hogy az értékesítési betétlap március 20-a előtt történő hitelesítése esetén tekinthető csak a magánszemély az adóév egészére mezőgazdasági őstermelőnek.
A korábbi években elhatárolt veszteség összegével a tárgyévi jövedelem nem csökkenthető maradéktalanul
A 2011. évi személyi jövedelemadó bevallás kitöltésekor a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelőnek azzal is számolnia kell, hogy a 2012. évtől a korábbi években elhatárolt veszteség összegét a tárgy évi jövedelem 50 százalékáig veheti majd figyelembe, tehát 100 egység jövedelemmel szemben legfeljebb csak 50 egység korábbi években elhatárolt veszteséget lehet betudni (a 2011. évben még akár 100 egységgel is csökkenthető a jövedelem).
Forrás: NAV
Kiírta a haszonbérleti pályázatokat a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága
2011. december 7. 17:17
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI) kiírta a haszonbérleti pályázatokat a vagyonkezelésében lévő közel 2900 hektárnyi olyan területre, amelyet korábban a Mariano Kft. bérelt.
Az Igazgatóság a kiírásnál messzemenően figyelembe vette a
Kormány birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet állami földterületekre kialakított egységes szempontrendszerét.
A pályáztatás fő célja a helyi kis- és közepes családi vállalkozások, valamint az állattartó gazdálkodások megerősítése. Ennek megfelelően az Igazgatóság az eljárásnál a helyben lakó, életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőket hozza helyzetbe, és a haszonbérbe adást állattartáshoz köti. A szerződések 2019-ig szólnak annak érdekében, hogy a bérletek az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal (AKG) összhangban legyenek. A pályázóknak maradéktalanul be kell tartaniuk a természetvédelmi előírásokat és lakhelyük illetve székhelyük nem lehet az érintett termőföld 20 kilométeres körzeténél távolabb. A jelentkezők sem az államtól sem mástól nem tulajdonolhatnak és bérelhetnek 1200 hektárnál nagyobb területet.
A haszonbérleti pályázatokat a kifüggesztéstől számított 45 napon belül kell benyújtani a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához.
A most kiírt területeket korábban a részben olasz tulajdonosi hátterű Mariano Kft. bérelte.
Júniusban a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletben semmisnek nyilvánította a Bükki Nemzeti Park és a Mariano Kft. között 1995-ben létrejött földbérleti szerződést. Az ügy precedens értékű, mert a nemzeti parkok 1990 és 1995 között számtalan, az állam számára előnytelen szerződést kötöttek több tízezer hektárra.
A Mariano Kft. a piaci ár töredékéért bérelte a területeket a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától,amelyek után több mint 800 millió forint támogatáshoz jutott. A társaság a terület egy részéért 100 forintot fizetett hektáronként, a nagyobbik részét térítés nélkül használta. Emellett a cég a természetvédelmi kötelezettségeinek sem tett eleget.
A Mariano Kft. által korábban bérelt területek megpályáztatásával a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága azt a vidékfejlesztési tárca által is támogatott kormányzati célkitűzést tartotta szem előtt, hogy az szerezhessen földet Magyarországon, aki valóban művelni akarja, és ne spekulánsok kezébe kerüljenek a hasznosítható területek.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
KSokat bukhatnak a termelők, ha nem ismerik a vis maior szabályozást - Csökkenthetők a földbérleti díjak is
Komoly pénzeket bukhatnak el a gazdálkodók, ha nincsenek tisztában az előre nem látható természeti csapásokra - a vis maior helyzetekre – vonatkozó szabályozással – állapítja meg elemzésében a miskolci Tiszacash Zrt. A termelők többsége a vis maior események közé a termésmennyiséget tizedelő mezőgazdasági károkat sorolná, holott többek között ilyen helyzet az is, ha például egy-egy gazdálkodó tartós betegsége miatt nem tudja tovább művelni területeit. A bejelentési kötelezettség elmulasztásával a termelők eleshetnek a területalapú támogatásoktól vagy az állami kárenyhítő juttatásoktól. Fontos szempont az is, hogy a haszonbérlő méltányos bérleti díjmérséklést, illetve haszonbér-elengedést igényelhet, ha elemi csapás vagy más rendkívüli esemény nyomán átlagtermésének kétharmada nem termett meg. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni. A vis maioros szabályozásról szóló elemzést Jogi esetek című rovatunkban közöljük.
A vis maior eseményt nem annak bekövetkezésekor, hanem akkor célszerű bejelenteni, amikor az okozott probléma már egyértelműen meghatározható – hívja fel a földpiaci adásvételekben meghatározó szerepet betöltő Tiszacash. A cég azt javasolja, hogy a termelők a bejelentéseket olyan időpontban tegyék meg, amikor már biztosan megállapítható, hogy kipusztult a növénykultúra, vagy nem vethető el a tervezett növény, illetve nem kétséges, hogy a vis maior esemény a terület megfelelő kultúraállapotban tartását biztosan akadályozza. Olyan esetekben, amikor még esély van arra, hogy például a belvíz visszahúzódik, a bejelentéssel várjanak mindaddig, amíg nincs kétségük a felől: a probléma bizonyosan nem hárul el oly módon, hogy a támogatás feltételei teljesíthetőek legyenek. Vis maior állapot megszűnése esetén, amennyiben az akadály elhárulása nem csak a terület bevethetőségét teszi lehetővé, hanem az egyéb támogatási feltételek betartását is, a társaság azt javasolja, hogy a termelők papír alapú vis maior kérelmeiket vonják vissza.
Módosítás dátuma: 2011. november 30. szerda, 15:02
Forrás:http://www.agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/5504-sokat-bukhatnak-a-termelk-ha-nem-ismerik-a-vis-maior-szabalyozast-csoekkenthetk-a-berleti-dijak-is
MGMO-szennyezés miatti kártalanítások: csak 41 termelő fordult az államhoz - A gazdák zömének a vetőmag-forgalmazók fizettek
Mindössze 41 termelő nyújtott be állami kárfedező juttatás iránti igényt a november 4-i határidőig a kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságaihoz amiatt, hogy az idén kárt szenvedett a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagok felhasználása nyomán – közölte az agromonitor.hu-val a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH). A hivatal összesen 4917 hektár kukorica- és szójavetés megsemmisítését rendelte el, de a beadott kárigények csak 266,44 hektárra szólnak, és ez a teljes érintett terület 6 százalékát teszi ki. A kormány a kártérítésekre eredetileg 4 milliárd forintot különített el, de végül – a 360 ezer forintos megállapított hektáronkénti összeget alapul véve – csak mintegy 96 millió forintot kell folyósítania. Ennek oka, hogy az érintett gazdálkodók zömét a forgalmazók – a Monsanto és a Pioneer – időközben kártalanították. Az állam ugyanakkor végeredményben semmit sem akar fizetni, mivel a két cégen – a Magyar Agrárkamara közreműködésével - a ténylegesen beérkezett kárigényeket is be akarja hajtani. Nem kizárt viszont, hogy később az állammal szemben kártérítési perek indulnak: a Pioneer például a vitatott megsemmisítési MgSzH-határozatok érvénytelenítése érdekében már korábban bírósághoz fordult, az ügy tárgyalása pedig január végén kezdődik meg. A Monsanto tavasszal a megsemmisítési MgSzH-határozatok végrehajtásának felfüggesztésére nyújtott be bírósági keresetet, ezt azonban később visszavonta.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) októberi rendelete szerint a GMO-szennyezés miatt károsult gazdálkodók november 4-ig nyújthatták be állami kárfedező juttatás iránti igényeiket a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságaihoz. A kérelmeket az MgSzH november 11-ig összesítette, illetve továbbította a VM-hez. Mint ismert, a hivatal tavasszal számos helyen rendelte el a növényállományok vetés utáni, utólagos megsemmisítését, mert saját vizsgálatai szerint egyes felhasznált vetőmagok GMO-szennyezettek voltak.
A hivatal mostani kimutatásaiból kiderül, hogy mindössze 41 termelő élt az állami kártérítési lehetőséggel, holott a károsult gazdák száma jóval nagyobb volt. A benyújtott kárfedező igények csak 266,44 hektárra vonatkoznak, miközben az MgSzH statisztikái szerint a GMO-szennyezéssel összefüggésbe hozott terület 4917 hektárt tesz ki. Ebből a közvetlenül érintett földek 4484 hektárt, az úgynevezett izolációs távolságon belül esők pedig 433 hektárt képviselnek. A közvetlenül érintett területekből a kukorica 4674, a szója 243 hektárral részesedik. (Mint ismert, az MgSzH eleinte jóval nagyobb, 8-8,5 ezer hektáros összterületet mutatott ki, később azonban a kukoricánál a 400 méteres pufferzónát a tizedére, 40 méterre mérsékelte, így a GMO-szennyezéssel érintett terület jelentősen csökkent).
A kormány a kármérséklésekre 4 milliárd forintot különített el, egy hektárra pedig 360 ezer forintot állapított meg. Összesen azonban jóval kevesebbet kell fizetnie, mivel a 266,44 hektáros bejelentett területre csak 96 millió forint jut. A szabályozás lényege, hogy a kifizetésekhez a Magyar Agrárkamarának (MA) a termelőkkel november 25-ig úgynevezett engedményezési szerződést kell kötnie. Az MA ezekről december elsejéig a VM számára tételes elszámolást készít, amely alapján a kárfedező juttatást a tárca legkésőbb december 10-ig folyósítja.
Az előírt szerződések arról szólnak, hogy a gazdálkodók kárigényüket az agrárkamarára engedményezik, amely aztán követelésérvényesítőként lép fel az érintett vetőmag-forgalmazókkal szemben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az állam a kártérítésekben csak átmenetileg kíván szerepet vállalni, mivel azokat végeredményben be akarja hajtani a károkozással összefüggésbe hozott cégeken. A gazdálkodók állami kártalanításra akkor számíthatnak, ha a károsult területek beazonosításában és megsemmisítésében az MgSzH-val együttműködtek, illetve felmerült kárigényükről nem mondtak le. Nem kaphatnak viszont állami kompenzációt azok, akik kárkövetelésüket időközben más úton érvényesítették, vagyis azt másra „engedményezték” át. Ilyen helyzetnek számít, ha a vetőmag-forgalmazó vállalatokkal kártalanítási megállapodásokat kötöttek, mivel ekkor a cégek közvetlenül kompenzálják a termelők kárait.
Az MgSzH-nak nincs információja arról, hogy a kármérséklésből a GMO-szennyezéssel érintett területek bármelyike is kimaradna – közölte az agromonitor.hu-val a hivatal. Ebből viszont az következik, hogy a 41 termelőn kívül a károsultak a vetőmag-fogalmazókkal – a Monsantoval és a Pioneerral - a kártalanításról megegyeztek. Információink szerint a Monsanto a gazdálkodóknak 10-12 millió, a Pioneer mintegy 1,5 millió dollárnak megfelelő összeget fizet, és az egy hektárra eső juttatás több esetben meghaladja a 360 ezer forintos állami mértéket is. A Pioneer például a károkat az október második felében érvényes kukoricapiaci árak alapján ellentételezi, és 9-11 tonnás hektáronkénti elmaradt hozamokat vesz figyelembe. Így – a 42-45 ezer forintos jelenlegi tonnánkénti kukoricaárakból kiindulva – a kifizetések a 360 ezer forintos állami összegnél nagyobbak lehetnek.
Ugyanakkor a GMO-viták a mostani kártalanításokkal nem fejeződnek be, mivel a Pioneer továbbra is fenntartja azokat a bírósági kereseteit, amelyeket a megalapozatlannak és ellentmondásosnak tartott MgSzH-s megsemmisítési határozatok miatt nyújtott be. A cég nem fogadja el a hivatal vizsgálati eredményeit, mert saját akkreditált laboratóriumi ellenőrzései a kifogásolt vetőmagtételekben GMO-tartalmat nem mutattak ki. A Pioneer bírósági kereseteiben – amelyek tárgyalása január végén kezdődik meg - az MgSzH-s határozatok érvénytelenítését kéri. Mint ismert, korábban a tavaszi GMO-s események nyomán a Monsanto is bírósághoz fordult, de a társaság nem az MgSzH-s határozatok érvénytelenítését, hanem végrehajtásuk felfüggesztését igyekezett elérni. Később azonban a társaság beadványát visszavonta, így a Monsantonak most nincs jogvitája az állammal.
Módosítás dátuma: 2011. november 24. csütörtök, 10:22
Hektáronkénti alaptámogatás járna az új KAP-ban - A "bázisév" 2014 lenne 2011-es alapon, de 70 százalékos átcsoportosítás jöhet
Hektárra vetített alaptámogatást kapnának a mezőgazdasági termelők 2014-2020 között a Közös Agrárpolitika (KAP) első pillérének közvetlen kifizetési rendszerében – derül ki az Európai Bizottság (EB) közelmúltban közzétett rendelettervezetéből. A gazdálkodók 2014. május 15-ig jelentkezhetnének be az új szisztémába, amely az eddigi összevont támogatási rendszert (SPS) és az egységes területalapú támogatásokat (SAPS) váltaná fel. Így az „új bázis” 2014 lenne, de továbbra is jogosulttá válna minden olyan termelő, aki 2011-ben SPS- vagy SAPS-támogatásokat kapott. Bár az EB megállapításai szerint a nemzetenkénti összforrások névértéke 2013-hez képest nem csökkenne, Magyarországnak – a „politikai alkuk nyomán”- mégis évi 15-20 millióval kevesebb, 1,294-1,298 milliárd euró jutna. A termelői alaptámogatási keretet jelentősen, akár 65-70 százalékkal zsugorítaná, hogy a bizottság átcsoportosításokat írna elő, illetve tenne lehetővé. Így a tagállamoknak – az új elemként megjelenő, úgynevezett „zöldítés” érdekében – 30 százalékot kötelezően el kellene különíteniük az egyes pilléren belül annak kompenzálására, hogy háromhektáros terület felett legalább három növényt kellene termelni, az állandó gyepeket nem lehetne felszámolni és az alaptámogatásra jogosult földek minimum 7 százalékát ökológiai célra kellene hasznosítani. A tagországok – saját döntésüktől függően – a vidékfejlesztési (kettes) pillérre további legfeljebb 10 százalékot, míg az egyes pilléren belül a fiatal gazdákra maximum 2 százalékot, nemzeti tartalékra 3 százalékot, a hátrányos térségekre 5 százalékot, a termeléstől függő, önálló támogatásokra 5-10 százalékot, a kistermelőkre pedig 10 százalékot helyezhetnének át. A bizottsági rendelettervezetet Jogi esetek című rovatunkban teljes terjedelmében közöljük.
A bizottság a KAP-ot továbbra is két, egymást kiegészítő pillér köré szervezné – áll a bizottsági rendelettervezetben. Az első tartalmazná a közvetlen kifizetéseket, amelyek az éves termelői alapvető jövedelemtámogatásokat biztosítanák. Emellett idei tartoznának a piaci intézkedésekések és a konkrét piaci zavarokra nyújtható támogatások is. A második pillér pedig a vidékfejlesztést foglalná magába, amelynél a tagállamok közös keretrendszer alapján, többéves programokat dolgozhatnának ki és „társfinanszírozhatnának”.
A KAP első pillérében összesen 317,2 milliárd, a másodikban 101,2 milliárd eurós forrást lehetne felhasználni 2014-2020 között. E pénzeket további 17,1 milliárd euró egészítené ki, így a teljes keret 435,6 milliárd eurót tenne ki. A 17,1 milliárdos pluszforrásból 5,1 milliárdot kutatásra és innovációra, 2,5 milliárdot élelmiszer-biztonságra, 3,9 milliárdot a mezőgazdasági válságokra, illetve 2,8-2,8 milliárdot a leginkább rászorulók élelmiszer-támogatására és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapban lehetne elkölteni.
A javaslat a költségvetési források névértékét mindkét pillérnél a 2013-as szinten tartaná. A legtöbb közvetlen kifizetést – 5-7 milliárd eurós nagyságrendű éves összeggel – továbbra is Franciaország és Németország kapná, míg Magyarország évi 1,294-1,298 milliárd eurós összeget vehetne igénybe. E keret azonban – ellentétben a bizottsági megállapítással – évi 15-20 millió euróval mégis csökkenne, mert Magyarország 2013-ban 1,318 milliárd eurót használhat fel. Szakértők szerint az EB a „politikai alkukkal” magyarázza a negatív változtatást, amely egyébként a tagállamok többségénél is bekövetkezik.
A közvetlen kifizetéseknél 2014-től egységes alaptámogatási rendszer lépne életbe, amely a jelenlegi összevont támogatási rendszert (SPS) és a Magyarországon is alkalmazott egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) váltaná fel. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy az addig szerzett támogatási jogosítványok 2013. december 31-én lejárnának. A tagállamok 2013. augusztus 1-ig dönthetnének arról is, hogy az új egységes alaptámogatási rendszert nem általános országos, hanem regionális szinten alkalmazzák, de ez esetben – több szempontot figyelembe véve – régiókat kellene meghatározniuk.
A gazdálkodók az alaptámogatási rendszerben akkor kaphatnának támogatási jogosultságot, ha ez iránt 2014. május 15-ig kérelmet nyújtanak be. Ez a gyakorlatban azzal járna, hogy magukat és az általuk használt földterületeket be kellene jelenteniük. Eszerint a támogatási bázis az új rendszerben a 2014-es év lenne, de támogatás járna minden olyan gazdálkodónak, aki az SPS-ben vagy a SAPS-ban 2011-ben forrásokhoz jutott, illetve kizárólag zöldséget, gyümölcsöt vagy szőlőt termesztett.
Az új jogosultságok értékét úgy állapítanák meg, hogy a nemzeti támogatási maximumot elosztanák a kiosztott hektáralapú támogatási jogosultságok számával. Így olyan vagyonértékű jog keletkezne, amelyet hektárra vetítenének, és a gazdálkodók hektáralapon vehetnék igénybe a támogatásokat is. Bár az új jogosultságok és összegek megállapításakor a gazdaságok támogatottsági különbségeit még figyelembe lehetne venni, az alaptámogatást tagállami, illetve régiós szinten legkésőbb 2019. január 1-ig azonos szintre kellene hozni. Így ez a gazdaságok eltérő történelmi bázisaiból (termelési szerkezetéből) fakadó különbségek tagállamon, illetve régión belüli felszámolásának határideje lenne.
Továbbra is az alaptámogatás kritériumaként szerepelne, hogy a termelők az úgynevezett kereszt-megfeleltetés (cross compliance) rendelkezéseit betartsák. A feltételeket azonban egyszerűsítenék, így a gazdálkodási követelmények száma öttel (13-ra), míg a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMK) előírásainak száma héttel (8-ra) csökkenne. Ugyanakkor a víz-keretirányelv és a növényvédő szerek fenntartható használatának irányelve megjelenne a kereszt-megfeleltetés rendelkezései között. Emellett szigorodnának a követelmények olyan értelemben is, hogy a termelőknek az alaptámogatásokért cserébe be kellene tartaniuk az új elemként megjelenő, úgynevezett „zöld KAP-komponens” előírásait is. Ez azt jelentené, hogy háromhektáros terület felett legalább három növényt kellene termeszteniük, az állandó gyepterületeket nem lehetne felszámolniuk és az alaptámogatásra jogosult földek minimum 7 százalékát ökológiai célokra kellene hasznosítaniuk.
A tagországok alapesetben nem folyósíthatnának közvetlen kifizetéseket, ha az igénylőnkénti éves összeg nem éri el a 100 eurót, vagy a megművelt terület az egy hektárt, de itt kiigazításokat is alkalmazhatnának. A javaslat több sávban csökkentené, illetve maximálná a termelőnkénti támogatásokat: 150-200 ezer euró közötti éves sávban 20 százalékkal, 200-250 ezer eurósnál 40 százalékkal, 250-300 ezer eurósnál 70 százalékkal, 300 ezer euró felett pedig száz százalékkal faragná le a pénzeket. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a legnagyobb gazdálkodónkénti éves összeg legfeljebb 300 ezer euró lehetne, de foglalkoztatási szempontok miatt levonhatóvá tennék az alkalmazottak után fizetett béreket, illetve adó- és járulékterheket.
A bizottsági javaslat ugyanakkor számos lehetőséget teremt arra, hogy a tagállamok a nemzeti támogatási keretet az alaptámogatások helyett más célokra fordítsák. Így például évente 10 százalékot csoportosíthatnának át az első pillértől az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMFA ) finanszírozott, második pilléres vidékfejlesztési tevékenységek kiegészítésére, és ezzel megerősíthetnék vidékfejlesztési politikájukat. Ugyanakkor a javaslat a fordított lehetőséget is megteremtené: a vidékfejlesztési pillérből – legfeljebb 5 százalékos mértékben - azok a tagállamok helyezhetnének át forrásokat az első pillérbe, amelyeknél a közvetlen kifizetések szintje nem éri el az uniós átlag 90 százalékát.
Az EB a közvetlen kifizetéseken belül is több átcsoportosítást irányoz elő, amelyek a termelői alaptámogatásokat tovább zsugorítanák. Az elképzelések szerint például minden tagállamnak kötelező nemzeti tartalékot kellene létrehoznia. Ez úgy jönne létre, hogy a tagországi felső támogatási határérték legfeljebb 3 százalékkal csökkenne. A tagállamoknak a nemzeti tartalékból először a kezdő fiatal mezőgazdasági termelők számára kellene támogatási jogosultságokat biztosítaniuk, de a „pénzmagot” több más célra is felhasználhatnák.
A bizottság emellett kötelező jelleggel előírná, hogy a tagországok az éves nemzeti felső határ 30 százalékát a már említett „zöldítési programra” - az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra – fordítsák. Ide tartozna tehát a növénytermelés diverzifikálása, vagy a gyepterületek és az ökológiai területek támogatása. A tagországok – saját döntéseikkel - további maximum 5 százalékot különíthetnének el az elmaradott térségekre, 2 százalékot a fiatal gazdálkodókra, 5-10 százalékot pedig az úgynevezett termeléstől függő, önkéntes támogatásokra. Ez utóbbiak között a bizottsági javaslat a tejtermelést, a kecske-, juh- és a hízómarhatartást, illetve a durumbúza-, a rizs-, a fehérjenövény-, a zöldség- és a gyümölcstermelést említi.
Az EB meghatározná az „aktív termelő” fogalmát is, amelynek részeként általánosságban előírná, hogy a tagállamok nem folyósíthatnának közvetlen kifizetéseket azoknak, akiknél az évenkénti kiutalások nem érik el az éves teljes árbevétel 5 százalékát, illetve mezőgazdasági területeiken nem végezték el a megkövetelt minimumtevékenységeket. Az árbevételi korlát nem vonatkozna azokra, akik 5 ezer eurónál kevesebb évi közvetlen kifizetést kapnak. Külön támogatási rendszer vonatkozna a kistermelőkre, akiknek e szisztémába 2014. október 15-ig kellene bejelentkezniük. A tagországok az ő támogatásukat többféleképpen határozhatnák meg, de az éves gazdánkénti összeg 500-1000 euró között mozoghatna, amely összességében az első pilléres támogatások legfeljebb10 százalékát tehetné ki. Így végeredményben – figyelembe véve a fenti kötelező vagy megengedett átcsoportosításokat – a hektáronkénti alaptámogatások a maximumhoz képest 65-70 százalékkal is csökkenhetnének.
Az EB megállapításai szerint a reformjavaslatok a fenntartható élelmiszer-termelést és természetierőforrás-gazdálkodást, illetve az éghajlatváltozás elleni fellépést és a kiegyensúlyozott területi fejlődést célozzák. A KAP továbbra is stratégiai terület marad, miközben a mezőgazdaságban jobban érvényesülne a piacorientáltság és a környezetvédelem, a vidékfejlesztésnek pedig hangsúlyosabb szerep jutna. Ugyanakkor – szögezi le a bizottság – a termelők jövedelmi helyzete továbbra is nehéz lesz, mivel több kockázattal, illetve a termelékenység csökkenésével és a ráfordítási árak növekedése miatti árpréssel kell szembenézniük. Adminisztratív terheik viszont csökkennének, miközben a szabályozást meghatározó támogatási rendszer ésszerűsödne – derül ki az EB elképzeléseiből.
Módosítás dátuma: 2011. november 27. vasárnap, 13:02
KAP-reform: az ingyenebédnek vége
Repülőterek, vasúti társaságok, ingatlancégek, sportlétesítmények üzemeltetői és más mezőgazdasági tevékenységet egyáltalán nem, vagy csak alig végző természetes és jogi személyek a jövőben nem részesülhetnének a közvetlen agrártámogatásokból - áll a legújabb KAP-reform BruxInfo birtokába került tervezetében, amit október 12-én mutat be a Bizottság.
A jelenleginél jobban célzott és a tagállamok, a termelők és az egyes szektorok között méltányosabban elosztott közvetlen jövedelemtámogatások jelentik a közös agrárpolitika legújabb reformjának egyik kulcselemét, amit október 12-én, jövő szerdán mutat be az Európai Bizottság.
A támogatások célzottabbá tétele érdekében a tagállamoknak 2014 után tartózkodniuk kell majd a direkt kifizetések folyósításától olyan természetes és jogi személyeknek, amelyek egyáltalán nem, vagy csak alig végeznek mezőgazdasági tevékenységet. A jogszabály BruxInfo birtokába került tervezete az ilyen jogtalan haszonélvezők közé sorolja a repülőtereket, a vasúti társaságokat, az ingatlanfejlesztő cégeket és a sportlétesítmények üzemeltetőit.
A támogatások célzottabb felhasználását szolgálja majd az "aktív gazdálkodó" definiálása, akiknek tényleges mezőgazdasági tevékenységet kell majd folytatniuk (a jövedelem több mint 5 százaléka legalább klasszikus agrártevékenységből származzon). Az EU a 2008-ban a KAP állapotfelmérésekor elkezdett úton tovább haladva folytatja a direkt támogatások fokozatos csökkentését, és felső határának megszabását a legnagyobb kedvezményezettek számára. Jó hír ugyanakkor a magyar nagyüzemek számára, hogy a csökkentés során figyelembe veszik majd a munkabéreket, elkerülve azt, hogy az intézkedés aránytalanul nagy mértékben sújtsa a sok munkahelyet fenntartó mezőgazdasági üzemeket. A nagyüzemektől elvont támogatások az ezeknek otthont adó tagországokban maradnak, ahol elsősorban az innováció finanszírozására fordíthatják a pénzt.
Az éves szinten 150 ezer euró vagy annál nagyobb közvetlen jövedelemtámogatást bezsebelő gazdaságok kifizetéseit csökkentik majd. Mégpedig úgy, hogy 150 és 200 ezer euró között a 150 ezer feletti rész 20 százaléka, 200 ezer és 250 ezer euró között a 200 ezer feletti rész 40 százaléka, 250 és 300 ezer euró között a 250 ezer feletti rész 70 százaléka, míg 300 ezer felett ennek 100 százaléka lesz az elvonás.
Az agrártermelőknek kifizetett direkt támogatások több egymásra épülő elemből tevődnek majd össze. Az eddigi egységes kifizetési rendszer (SPS) és összevont területalapú támogatási rendszer (SAPS) helyébe lép 2014-től az "alap-kifizetési rendszer", ami nagyjából-egészében a pénzes boríték 50 százalékát teszi majd ki. Az agrártermelők a tulajdonukban lévő és támogatásra jogosult hektárterület alapján kapják majd meg a kifizetést. A jelenlegi rendszerben csak választható regionális modell általánossá válik majd.
Ez a támogatás más támogatásokkal is kiegészülhet. Az éves nemzeti plafon 30 százalékából olyan mezőgazdasági tevékenységeket lehet majd honorálni, amelyek a klíma- és a környezetvédelmet szolgálják (állandó ugaroltatás, biogazdálkodás stb.). Ez nem más, mint a direkt támogatások kötelező zöld komponense. A nemzeti boríték 5 százalékát a nehéz természeti viszonyok között gazdálkodó termelők számára lehet majd elkülöníteni, míg 2 százalékot a fiatal pályakezdő agrártermelők kapnak majd a tevékenységük beindításához. A teljes keret 10 százalékát egy átalány-kifizetés formájában a kistermelők kapják majd, az ő esetükben ez az egyszerűsített rendszer kivált majd minden direkt támogatást.
A csomag egyik legfontosabb eleme a közvetlen kifizetések országok, termelők és szektorok közötti jelenleginél igazságosabb elosztása lesz. De hogy az újraelosztás ne okozzon súlyos zavarokat az eddigi rendszer fő haszonélvezői (jellemzően néhány régi tagállambeli ország) számára, a hektáronkénti kifizetések kiegyenlítődése fokozatosan, egy többéves időszak alatt megy majd végbe. Az alapelv, hogy csökken a múltbéli támogatási szinteken, "történelmi referencián" alapuló hektáronkénti kifizetés, bár az említett ok miatt nem szűnik meg azonnal teljes mértékben.
A konvergencia alapelve szerint az átlagos uniós hektáralapú támogatás 90 százaléka alatt lévő országok esetében egyharmaddal csökkentik majd a különbséget. A legnagyobb mértékben a balti országok termelőinek direkt támogatásai nőnek majd, a mostani rendszerben legkisebb támogatást élvező lett gazdák kifizetései például körülbelül 40 százalékkal nőnek majd. Más kérdés, hogy a balti államok szakmai képviseletei a napokban a Bizottság tagjainak írt levélben teljesen egyenlő elbírálást kértek a direkt támogatások mértékét illetően, ellenkező esetben diszkriminálják őket - mutattak.
Janusz Lewandowski költségvetési biztos a BruxInfónak nyilatkozva (lásd a cikkek között) azt mondta, hogy a terv szerint a holland gazdák kifizetéseit csökkentenék a legnagyobb mértékben, de így is csak 7 százalékkal. A franciáknál 3-5 százalékos lenne a vágás. A Bizottság javaslatában azzal könnyítene a helyzeten, hogy megengedné, hogy a tagállamok a vidékfejlesztési források átcsoportosításával pótolják ki a hiányzó részt.
A fokozatos kiegyenlítés az egyes termelőkre és ágazatokra is vonatkozna, nem csak az országokra. A Bizottság javaslata szerint egy országon, illetve régión belül (de nem az egész EU-ban) 2019-re teljesen egységesek lennek a hektáralapú kifizetések.
A vidékfejlesztési források elosztásának alapelvei nem változnának: továbbra is a politikai célokhoz kötnék ezeket, a jelenlegi elosztási arányok figyelembe vételével. A fejletlenebb régiók esetében magasabb lenne az uniós társfinanszírozás.
2011.09.30.
Fontos szerepet kap a mezőgazdaság a nemzeti vidékstratégiában, ugyanis a magyar mezőgazdaság a piaci versenyben csak akkor lehet eredményes, ha nemcsak az agrártermékeket előállító termelőket, hanem az agrárágazathoz szorosan kötődő gépgyártást is helyzetbe hozza – hangsúlyozta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) megrendezett „A hazai mezőgépgyártás jövője” című konferencián.
Az Európai Unió az agrárágazat versenyképességének fejlesztésében látja a fenntartható élelmiszertermelés jövőjét, ehhez viszont elengedhetetlen a mezőgazdaságot kiszolgáló modern géppark – mondta Czerván. A VM közleményében idézett államtitkár szerint a közös agrárpolitika (KAP) a brüsszeli tárgyalások eredményeként a 2014-2020 közötti időszakban is kiemelt területként kezeli a tagállamok műszaki fejlesztésének elősegítését.
Magyarországon több mint 160 vállalkozás foglalkozik mezőgazdasági gépekkel előállítóként, beszállítóként vagy forgalmazóként. Az elmúlt 10 évben számottevően javult a magyar mezőgazdaság gépellátottsága, valamint a gépesítés színvonala. Tíz év alatt az agrárium képviselői 770 milliárd forint értékben vásároltak és helyeztek üzembe új technikát, ami lehetővé tette a minőségi cseréket és a gépi kapacitások növekedését.
Az új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) támogatásaival a mezőgazdaság technológiai megújítását, a termelők gép- és technológiai beszerzéseit segíti. A VM az idén meghirdeti a kertészetek korszerűsítését támogató pályázatát, amelynek forrásait a gazdák technológiai berendezések megújítására is fordíthatják – erősítette meg előadásában az államtitkár.
A magyar mezőgazdasági gépgyártás is hozzájárul a külkereskedelmi mérleg javításához, hiszen az ágazat nettó exportőr. A legtöbb terméket 2008-ban állította elő az ágazat, a gazdasági válság azonban a mezőgépgyártást is visszavetette. A VM álláspontja szerint a magyar mezőgazdaságnak szüksége van erős és fejlett mezőgépiparra, amely képes a hazai követelményeknek megfelelően fejleszteni és rugalmasan kezelni a kis- és nagyüzemek gépesítési igényeit is. Az ágazat munkahelymegőrzés és esetleges bővítés szempontjából illeszkedik a kormány programjába, mert a több, tradicionális szakmának helyet adó üzemek helyben, a vidéki lakosságnak biztosítanak megélhetést – jelentette ki Czerván.
Forrás: Agromonitor.hu
Forrás: www.madosz.hu
Copyright () Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége.
Minden jog fenntartva.
2011.0.28.
Az ültetvényekben az idén májusban bekövetkezett fagykárok enyhítését szolgáló egyszeri támogatásra összesen 5.345 termelő nyújtott be kérelmet a szakigazgatási szervként eljáró megyei kormányhivatalok közreműködésével a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), a támogatások kifizetése megkezdődött - közölte az MVH kedden.
Az MVH-nál az elmúlt hét második felében lezárult a kérelmek elbírálása, illetve a rendelkezésre álló támogatási keret felosztása a jogosult kérelmezők között.
A kormányhivatalok által végzett ellenőrzés, és az MVH részére szeptember 5-én átadott kérelmek feldolgozása rövid idő alatt - három héten belül - megtörtént. Így már szeptember 23-án megszületett a támogatási határozatok egy jelentős része, és megkezdődhetett a támogatások kiutalása.
A támogatás "de minimis" jellegére való tekintettel a szaktárca idevonatkozó rendelete a támogatásra biztosított pénzügyi keret kettős visszaosztását írta elő. Ennek eredménye alapján a hároméves időszakra vetítve 7.500 euró összegű mezőgazdasági "de minimis" keretüket teljes mértékben kihasználó termelők - károsodott hektáronként - 48.996 forintos támogatásban, míg az e keretet részlegesen kihasználó termelők hektáronként 55.828 forint támogatásban részesülnek.
Az MVH összesen 5.151 igénylő kérelmére hozott teljes egészében vagy részben jóváhagyó határozatot. Így az 1,27 milliárd forintos támogatási keret kifizetése még a rendeletben előírt határidő előtt megtörténik - áll a közleményben.
Forrás: MTI