Hirdetés
Fórum
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Agrártámogatások kifizetése új
- AKG támogatás új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Földvétel, elővásárlási jogok új
- Napraforgó ára új
- Lucerna telepítése, termesztése új
Cikkajánló
Hirdetés
69 hozzászólás
Válasz #18. hozzászólásra
Fiú=hím. Vagy mégsem
Lány=tojó
Hogy is tudom őket megkülönböztetni?
Nekem ez pont olyan művészet, mint a halak esetében.
Válasz #17. hozzászólásra
"Szerintetek megéri galambbal foglalkozni?"
Nekem is most van felnőttként először.
Gyerekkoromban volt, de akkor szinte minden ház padja tele volt.
Most úgy kezdtem, hogy vettem egy párat, és három testvér párt.
Ebből a pár egyikje elrepült örökre. Az egyik testvér pár most neveli a két kis galambját.
A megszökött fiú helyett hoztam egy másik fiút. Egyszer már tojtak, de egyik tojás sem kelt ki.
Másodjára egy fiókát nevelnek, ami, kb. három hetes most.
Hogy megéri-e?
Van olyan állat, amit kicsiben megéri tartani?
Talán a két kis kecske gida az, ami a legtöbb örömet okozza, nekünk "öregeknek".
Pedig ez az egyik legkártékonyabb állat. Mondottam volt a fát, fentről lefele kezdi legelni.
Most hogy leválasztottuk az anyjától már a feleségem levendula növényét kezdi kóstolgatni.
Megoldás: bomba biztos hely, vagy kipányvázni. Na de a kicsit? Igen a kicsit is. Mondják a tapasztalattal rendelkezők. Azt ami megharapja a kezünket, ha bambán etetjük, Azt is kipányvázzam??
MOST KEZDTEM EL GALAMBOKKAL FOGLALKOZNI MIT SZÓLTOK A GALAMBJAIMHOZ??? nyúllal foglalkozok és mellé galambbal is próbálkozok.Szerintetek megéri galambbal foglalkozni?
Nagyon szomorú hogy kevesen fogyasztják a galambhúst! Pedig így kevesebb lenne a munkanélküli!
Nekünk is vannak húsgalambok, értékesítjük is a húst, de inkább a felvásárló viszi, a Kínaiaknak...
Talán ez a legjobb link
http://www.fajltube.com/biologia/allatok/HUSGALAMB-TENYESZTES92399.php
http://www.fajltube.com/biologia/allatok/HUSGALAMB-TENYESZTES92399.php
"Meg lehet nézni, mint a nyúlnál."
Oké, hogy meg lehet nézni, de a galamb az nem párosan van?
Nem olyan mint a tyúk, hogy egy kakashoz több tyúk jár.
A galamb esetén ez hogy is van?
No nem kell, kinevetni a butábbakat!
"Mindenki mindenhez nem érthet." Én nem asztalos vagyok, hanem csak egy koszos lakatos, aki az érettségi mellé kapta a szakmunkás bizonyítványt.
Válasz #12. hozzászólásra
Gyerekkoromban én is sokat ettem.
Most arra készülök, hogy az unokám is sokat egyen.
A szülői ház körül 3-4 galamb keresi állandóan az ennivalót.
Elterveztem, hogy befogom őket és a szaporulatát meghagyom, majd tovább szaporítom. Gondolom ezek már nálam fognak tojni és én szedem össze a kisgalambokat a padon az unokámmal együtt.
Annyit kell megoldani, hogy a macska és egyéb galambokra ártalmas "állatkák" ne tudják megenni előlem a "hasznot".
A hó előtt már a láda alatt beetettem őket. A tyúk vagy a galamb ki is ette a takarmányt.
A jövő héttől folytatom, és ......
Megyek a táposhoz, hátha van neki valami galambnak való eledel.
Amit a takarmányozásról találtam a Neten, az nem parasztnak való. Shzerintem mi nem igazán etettük őket. Amit összeszedtek az udvaron és a határban annyi volt.
Most bezárva tartom, mert félek hogy megszöknek.
Ahhoz nagyon drága lenne, mert egy párat 2 000 forintért vettem.
Az eladó kb 30 m2 ólban neveli őket. Macska ellen védve.
És azóta mi történt? Hol lehet tenyészanyagot beszerezni? Az egyik legjobb hús a galambé! Gyerekkoromban rengeteget ettem.
idézet volt a Szabad Földből
Igaz, a mostani gabonadrágulással az önköltség eléri majd a négyszáz forintot is, de a tenyésztők remélik, hogy ezzel lépést tart majd a felvásárlási ár. Ráadásul a húsgalambnak szinte korlátlan a piaca.
Gyulai Gábor a Békés megyei Füzesgyarmat határában a téesz-időkben csirkenevelésre használt ólakban ma húsgalambot tart. Ötszáz párral az ország legnagyobb állományát mondhatja magáénak. Bár még csak harmincöt éves, komoly szakmai tapasztalattal rendelkezik, hiszen már gyermekkorában postagalambokat tartott. Miután Kaposvárott elvégezte az egyetemet, egy szarvasmarha-telepen helyezkedett el állattenyésztőként, s a munkája mellett nyúllal foglalkozott.
A nyúltenyésztés csak öt-hat éven keresztül jövedelmezett jól, ezért elhatározta, hogy a húsgalambbal is megpróbálkozik. Texán, king és mondain fajtákat tart, illetve ezek keresztezéseit. Két éve sikerült Olaszországból tizenöt pár hubbelt – nem olcsón – beszereznie. Ennek a fajtának az az előnye, hogy gyorsan eléri a vágósúlyt, és vágáskor a többinél jobb a húskihozatala. A keresztezéssel az a célja, hogy növelje a testtömeget és javítsa a szaporaságot. A nyulak és a galambok körül ketten, a szintén agrármérnök feleségével dolgoznak. Azt mondják, ezeket a kisállatokat nem szabad alkalmazottra bízni, mert nagy odafigyelést és törődést igényelnek.
– Tenyésztőtársaim arra biztattak – hallhattuk Gyulai Gábortól –, hogy fejlesszem a galambállományt. Amikor el akartam adni belőlük, rájöttem, hogy nincs kinek, ezért magamnak kell megoldanom az értékesítést. Először a lajosmizsei nyúlvágóhídon keresztül küldtem ki mintákat Svájcba, ahonnan nagyon jó visszajelzéseket kaptam. Később újabb igényekkel kerestek meg Olaszországból és Franciaországból.
Régebben kiváló exportcikk volt a húsgalamb, a hetvenes és a nyolcvanas évek elején kilencszáz tonna galambhús ment ki az országból évente. Abban az időben nagyon jól működött az áfészek felvásárlása. Elsősorban az olaszok és a franciák vették a magyar galambot. Aztán az áfészek átalakulásával ez a rendszer megszűnt. Bár a piaci igény folyamatosan megmaradt, eddig senkinek sem sikerült a termelőket összefognia, hogy megfelelő mennyiséggel jelenhessenek meg a külföldi piacokon.
– Ezért kezdtem el a tenyésztés szervezését – mondta a fiatalember. – Ezerszáz érdeklődő jelentkezett, de csak az egyharmaduk gondolja komolyan a tenyésztést. A legnagyobb probléma, hogy hazánkban nincs elég tenyészállat. A másik gond, hogy a meglévő húsgalambokat kiállítás céljára tenyésztették ki. Sajnos a hústermelő képesség és a szépség nem fér össze, ugyanis a kiállítás céljára tenyésztett galambok szaporasága nagyon gyenge. Mivel többen két-háromezer pár galambot szeretnének tartani, ősszel Franciaországból hozunk be hibrideket. A galambhús nagyon egészséges, de a hazai áruházakban a négyszáz forintos csirkehússal a két és fél-háromezer forintos galamb nem tud versenyezni. Csupán néhány nagyobb áruházlánc tart belőle, a tehetősebbek meg tudják venni.
A külföldi piacok gyakorlatilag korlátlanok, becslések szerint akár heti ötezer galamb is eladható lenne. Ehhez képest néhány száz van az egész országban. A legtöbb termelő még most fejleszti az állományt, ezért csak jövő tavasszal tudnak nagyobb tételben megjelenni a nyugat-európai piacokon.
Egy Békés megyei fiatalember szerint a húsgalambok nevelése a válságban lévő állattenyésztés egyik kitörési pontja lehet. Ma kevés ágazatról mondható el, hogy 350 forintos kilónkénti önköltségi árral 600-700 forintos bevétel érhető el.
8 éves korom óta vannak galambjaim.De nem kimondottan hízlalásra.Hobbi szinten,dísznek.
Válasz #6. hozzászólásra
Jókis kisgalambleves!
Az kell neked.
én eléggé undorodom a galamboktól.
Ezek foglalkoznak vele -ennyit tudok http://www.fuzesgyarmatinfo.hu/vallalkozas/gyulai
Válasz #2. hozzászólásra
nekem nagyszüleim is csinálták, de mikor próbáltam kitapogatni a részleteket, azt mondták akkor a párttitkár sógora szervezte...
Válasz #1. hozzászólásra
Dédöregmutteromék.
19..-tól 19..-ig.
A téma adott. Van olyan, aki foglalkozik, vagy korábban foglalkozott már ezzel, vagy ismer valakit, aki foglalkozott már ezzel, vagy ismer valakit aki látott már olyat aki foglalkozik ezzel?