Hirdetés
Cikkajánló
Hirdetés
!["Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével](https://static.agroinform.hu/data/cikk/7/7103/cikk_77103/horvathgyozo-lead_jpg_fill_540x300_0.webp ""Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével")
"Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével
Extra forrásoldali kedvezmény is lehetséges.
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
384 hozzászólás
Válasz #333. hozzászólásra
"a paraszt otthon gyártja a "baktériumtrágyát" a hulladékjaiból" - volt ám erre szép ígéret, magam is erre szavaztam anno:
Erős Magyarország - A FIDESZ programja 2007-ből:
"...A Fidesz – az uniós szabályozással és gyakorlattal egyezően – a helyi, regionális termelésre, értékesítésre, valamint a kistermelői élelmiszer-előállításra úgy tekint, mint a vidéki lét és a biztonságos élelmiszer-ellátás alapjára.... A kisebb gazdaságokban a növényi és állati termék előállítása környezetbarát módon megoldható, jelentős mennyiségű, egyébként megsemmisítésre ítélt anyag az ilyen gazdaságok termelési folyamataiban fölhasználható."
Aztán meg kiderült, hogy a "trágya" nem az istállóban, hanem a "parlamentben" keletkezik...
Válasz #332. hozzászólásra 3T progam, az...
Sokan elhiszik, hogy az Algafix és a Bactofil a mezőgazdaság megmentője.
Ennél azért összetettebb a talaj táplálékhálója és a benne szerepet játszó milliónyi fajta baktérium, gomba, egysejtű, fonálféreg, ízeltlábú és valahány név a naptárban.
A legszebb a táplálékhálóban, hogy ingyen dolgoznak 24 órában és szabadítják fel a tápanyagokat a növények számára, s nem kell megvenni minden évben.
Ezt vajon miért nem propagálják a cégek? Talán mert elúszna a bevételük, ha a paraszt otthon gyártja a "baktériumtrágyát" a hulladékjaiból?
A műtrágya egy lefelé ívelő spirálban a második leghatékonyabb pusztító erő. Nélküle már nem lehet termelni hagyományosan, de minden alkalmazásával egyre kevesebb mikroorganizmus marad a talajban, míg a végén csak a sivatag marad.
Az első a szántás...
Válasz #331. hozzászólásra
... de jó is lenne, ha csak ez lenne a probléma...de van itt más is:
Olajhír: „A nehezen hozzáférhető készletek esetében a kutatás, illetve az új mezők feltárásának költségei ugrásszerűen növekedtek, míg a kitermelés ennek hatására alig néhány százalékkal emelkedett. (Három olajtársaság adatain szemléltetve: az Exxon Mobil 51%-nyi tőkenövekedés 6%-os hozamnövekedéssel, Royal Dutch Shell 39%-nyi tőkenövekedés 1%-os hozamnövekedéssel, a Chevron esetében 89% tőkebefektetés 3%-os hozamvisszaeséssel párosult 2009. és 2013. között)… E mozzanatra a jelzett társaságok 2013-tól tőkekivonással válaszoltak.”
Földhír: „„A tény, hogy csupán 60 évre elegendő a termőföldünk, nehezen elképzelhető, de sajnos igaz. A 3T programban főszerepet játszó baktériumok milliárdjaival lassítani tudjuk ezt a folyamatot, napról napra, évről évre. Hátha nyerünk legalább egy évet... Nem kétséges: a magyar mezőgazdaság sürgős újraélesztésére van szükség. Ehhez olyan szövetségeseket várunk, akiknek fontos, hogy a hazai termelők egészséges, tápanyagokban gazdag élelmiszert állíthassanak elő és legyen elég hely a termesztésre”
Válasz #329. hozzászólásra
Azért ne essünk át a ló túloldalára, műtrágya nélkül a bevételeink is csökkennek. A túlzott kijuttatással lehet a probléma. Szerintem.
Válasz #328. hozzászólásra
....túlragozzuk az aláírás helyét! Egyébként pedig köszönöm a gondos figyelmedet...
Válasz #316. hozzászólásra 'Ha műtrágyát használok akkor "gyilkos" vagyok?'
Emlékszik jóuram Kárthágó történetére, midőn sóval hintették be a rómaiak, hogy többé ne lehessen ott termelni?
Felém kultúránként 6-700 kg műtrágya kerül kijuttatásra. Vegyük az AN sóindexét, ami 1.2 - így ez egyenértékű azzal, mintha 720-840 kg konyhasó kerülne a talajra hektáronként. Szórna-e konyhasót a termőföldjére?
Ez a sómennyiség olyan ozmotikus sokkot okoz a talaj termékenységét létrehozó és fenntartó mikroorganizmusoknak, amit csak a legellenállóbbak élnek túl, ezek pedig általában kórokozók...
Minden műtrágyával gazdálkodó a saját földjének természetes termőképességét teszi tönkre és a betegésgek melegágyát teremti meg,
Ezek az egyszerű biológiai tények.
Válasz #326. hozzászólásra
Igen, én értek mindent, s azt is láttam, hogy a hozzászólás elején van a levél írójának neve, vagyis minden rendben volt a nyilvánosságra hozás, illetve bemásolás módjával. Ilyet én nem is kifogásoltam, csak a 321-es hozzászólásból idéztem az első két sort, s próbáltam felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy az eredeti levél végén, igen is ott van az írójának az aláírása, neve. (Gondoltam, ha már a végéről hiányolták az aláírást, s az elején nem elég leírva, vagy úgy nem elég egyértelmű, hogy ki írta, akkor nézzék meg az eredeti levelet.)
Ezért szerintem ez az észrevétel nem nekem szólt, vagyis nem nekem kellett volna, hogy szóljon, s elnézést, ha félreérthetően fogalmaztam az előző hozzászólásomban..
Válasz #320. hozzászólásra
"pont olyan, amit egy kegyből kiesett írhat." - itt tévedsz, de iszonyú nagyot.
Ember nem, csak egy darab fekália "eshet ki a kegyből", és teszi életelvévé a hazudozást.
Idézek két dokumentumból - döntsd el magad, melyik írója ember, és egy valódi háborúban melyikre bíznád az életedet:
„…Először is szeretném megköszönni, hogy a Borsodi Mezőség kistérség vidékfejlesztési stratégiájával kapcsolatos dokumentumot eljuttattad hozzám. Az alábbiakban szeretném a dokumentummal kapcsolatos véleményemet megosztani Veled.
A …”vidékfejlesztési stratégia” címet viselő munkaanyag legnagyobb érdeme, hogy szülőföldjükért elkötelezett, széles látókörrel bíró munkatársak közösségszervező és –építő munkájának eredményeként született. A program formálása és véglegezése a szakemberek mellett a települések különböző érdekcsoportjainak részvételével zajlott, így a vélhetően széleskörű konszenzuson alapuló stratégia iránt az elkötelezettség a további programozási munkákban és a megvalósítás szakaszában is folyamatosan megnyilvánul….valamennyi, a programban résztvevő számára sok sikert kívánok.
Budapest, 2001. május 14. Üdvözlettel Tállai András s.k. államtitkár PÜM pecsét”
„A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben és puffer-területén, a Mezőcsáti Kistérségben az illetékes Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) és a helyi társadalom közel két évtized alatt korrekt, kölcsönösen eredményes együttműködést alakított ki. A kistérségben erre az együttműködésre alapozva tudatos vidékfejlesztési program zajlott. E program sikerének is egyik fontos alapfeltétele volt, hogy a termőföld és az egyéb helyi erőforrások a helyi közösségek, a helyben lakó gazdálkodó családok kezében és használatában legyenek. Éppen ezért a vidékfejlesztési tárca vezetése a földbérleti viszonyok átalakítási folyamatában a térséget kezdetektől "zászlóshajónak" tekintette, ahol példa értékkel tervezte megkezdeni a visszavett állami földterületek helyi gazdálkodó családokhoz, helyi közösségekhez juttatását.
Gödöllő, 2012, dr. Ángyán József”
Amint emlékezetes: a Bükki Nemzeti Parknál 2011-ben elsőként itt robbant ki a földmutyi, amit államtitkárként megtapasztalva, felháborodott tiltakozásként Ángyán József hozott nyilvánosságra. Személyes tragédiám, hogy mindaddig magam is lelkes Fideszes voltam - mint Marió Cipolla csókjából ébredésééig...
Válasz #324. hozzászólásra
Azért írtam az elejére, hogy azonnal látható legyen! Az eredeti levélben Ő értelemszerűen a végén írta alá.
Amit levelet most ide másolok, annak nyilvánosságra hozására nincs Tőle felhatalmazásom... azt csak a saját lelkiismeretem parancsolja:
"Köszönöm a segítséget. Szervezkedésről se az oktatók, se a jelenlegi és volt hallgatók részéről sem tudok. A kollégákat fásult bénultság jellemzi, úgy tűnik tehát, hogy mindenki beletörődött a végbe. Ha valakik szerveznének egy megmozdulást, talán nem lenne haszontalan, de erre én nemcsak kevés, de alkalmatlan is vagyok. Amit írtam, azt is inkább az utókornak írtam. Azzal kapcsolatban, hogy ennek a jelenre is bármiféle pozitív hatása lehetne - a másik oldal brutalitását és gátlástalanságát többszörösen megtapasztalva - sajnos illúzióim nincsenek.
A jó szándékú, együttérző segítséget hálásan megköszönve és továbbra is kérve, a történtek és az ország sorsa feletti mélységes szomorúsággal, de változatlan szeretettel és barátsággal: Ángyán József"
Válasz #320. hozzászólásra
Drága Barátaim, könyörögve kérlek Benneteket, gondolkozzatok!
Ha Ángyán Józsefet könnyedén partvonalon kívülre tudták tenni, akkor Veletek, a magyar parasztság teljességgel szervezetlen, atomizált, egymás ellen uszított maradékával vajon milyen könnyen fognak elbánni?
Őt idézem, amikor még hitt a magyar parasztság lelkierejében:
Dr. Ángyán József 2005-ből:
„Ez a három hét a magyar társadalom újraéledésének történetében lesz fontos. Rá kellett döbbenteni ezt a népet, hogy ha nem tesz valamit az ellen, ami körülötte zajlik, vége van. Hál istennek, a magyar gazdatársadalom volt, aki ezt megtette. Nem sokan adtak volna egy fillért sem azért, hogy ebből a demonstrációból valami történik. Megtörtént ez a csoda, mert elhittük, hogy képesek vagyunk rá.”
Válasz #321. hozzászólásra
"Én még azt tanultam, ha írok valamit, akkor azt a végén aláírom.
Itt az elején találtam meg, hogy ki is írta."
Csak megjegyezném, hogy az eredeti írásban ott van a szöveg végén az aláírása is. Az csak egyszerűen, véletlenül lemaradt, amikor Valodi bemásolta ide a történteket.
http://angyanjozsef.blog.hu/
Mindenesetre szomorú, hogy ilyen megtörténhet. Aki nem velük az ellenük, mármint a kormánnyal, s meg kell találni a módját annak, hogyan is lehet eltiporni. Az sem számít milyen áron......Szégyen rájuk nézve....
Moderálási elveink miatt törölve.
BNC (4849)
2014-09-30 20:16:55
Válasz #294. hozzászólásra
Bárki kikérheti a bírálólapokat? Ez hogy megy valójában?
Válasz #320. hozzászólásra
Szakmailag nekem is más véleményem van, mint Ángyán professzornak.
Én még azt tanultam, ha írok valamit, akkor azt a végén aláírom.
Itt az elején találtam meg, hogy ki is írta.
Mivel hosszabb mint az általam befogadható tudás, így az elejét és a végét olvastam el.
Mivel egy korszak lezárult így nincs is miről beszélni.
Én most karom kezdeni a szántás nélküli talajművelést és .....
Mivel ehhez eszem annyi ami kívűlről látszik próbálok tőletek információhoz jutni.
Beleköpött abba a tányérba, amelyikből előtte Ő is evett.
Mivel Valódi-val többször beszéltem Ő nem ét velem egyet, de attól még lehet, haogy az Ő gondolatmenete a jövő.
Ne felejtsétek, hogy ezt a földet "unokáinktól kaptuk bérbe, hogy gazdálkodjunk rajta."
Mi "fiatal nyugdíjasok" másképp látunk sok mindent mint a gyerekeink.
Hogy mégis hol azt IGAZSÁG hát döntse el ki.ki maga.
Válasz #319. hozzászólásra
huncut dolog ez a politika! Amíg valaki nyalja urunk királyunk seggét addig a csapból is pénz folyik, ha viszont megorrolnak rá, akkor előbb elapad a pénzcsap, később kiesünk a körből, majd utána kiszorulunk a mainstream-ből. Aki nyíltan a sajtóban szembe megy a hatalommal, az kiírja magát a körből.
Nem tudom ki mire számított, ez várható volt.
A cikk szép szomorú beszéd, és pont olyan, amit egy kegyből kiesett írhat. Épp olyan, amit a mostani miniszterelnök mondott mikor először bukott a hatalomból: meg van győződve róla, hogy ezt a feladatot csak ő tudná ellátni, hogy a helyes érdekeket csak ő tudja képviselni, és aki nem így gondolja az nemzetellenes, idegenszívű, és a fejlődés ellen dolgozó bérenc.
A valóság az, hogy csak ő nem lesz, és csak az ő kis sasfészke nem lesz, vidékfejlesztés lesz utána is, környezetvédelem lesz utána is, oktatás és kutatás lesz utána is, csak neki abba már nem lesz beleszólása, nem lesz rálátása.
Amíg a szocik voltak nem nagyon politizált, és hagyták dolgozni. Ha most sem politizált volna, most is hagyták volna. Rossz lóra tett, nem is értem hogy meglett ember hogy nem képes felfogni a játékszabályokat, amiben már több évtizede maga is dolgozik. Csak Ő tehet róla, hogy ez lett a vége.
Nekem személy szerint nem fog hiányozni, de ez már szubjektív vélemény.
Dr. Ángyán József írása:
SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet (KTI) – élt 24 évet.
„Seregesen senkik jönnek,
megrabolnak, elköszönnek
gúnnyal, szabadon,…”
(Ady Endre, 1912)
Ezúton tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy alapításának és sikeres működésének 24. évében, „hosszan tartó, súlyos” támadások után, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Tanácsának indoklás nélküli döntése és a SZIE Szenátusának ezt megerősítő határozata alapján, Orbán Viktor 3. kormánya, Balogh Zoltán felügyelő minisztersége, Tőzsér János rektorsága, Gyuricza Csaba dékánsága és Urbányi Béla mb. intézetigazgatósága idején, 2014. szeptember 30-án megszűnik a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete, a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés egyetemi képzési programjának hazai kidolgozója, gondozója, a határokon innen és túl ismert és elismert SZIE KTI.
Intézetünk Magyarország és benne a felsőoktatás remélt megújulása jegyében fogant, az 1990-es „rendszerváltó reménységek” egyik szülötte volt. Felsőoktatási értelmiségi műhely, egyúttal emberi-szakmai közösség, amely közel negyedszázadon át a páratlan magyar természeti értékek megőrzésén, agráriumunk és vidékünk megújításán, az ehhez szükséges „szellemi infrastruktúra” kialakításán, egy felelős magyar (agrár)értelmiség felnevelésén munkálkodott. Olyan értelmiség kinevelésén, amely tudatosan vállalja a természet, a gazdatársadalom, a helyi közösségek és a vidék iránti - létéből, küldetéséből fakadóan rá háruló - felelősséget. Olyan értelmiség felnevelésén, amely képes lehet a természeti és az ember formálta tájnak, valamint az elődeinktől örökölt szellemi, kulturális környezetnek megfelelő természetvédelmi, mezőgazdálkodási, környezetgazdálkodási, terület- és vidékfejlesztési feladatok összehangolt ellátására.
Ehhez a korábbi – kizárólag technológiai és természettudományos területekre koncentráló, „csőlátó” – képzésünket meg kellett haladnunk, a technológus szakemberképzésről továbblépő – a mezőgazdálkodást a természeti rendszerekkel és a vidéki közösségekkel valamint a földhöz („ager”-hez) kötődő kultúránkkal, az agrikultúrával ismét egyesítő – új szakértelmiségi képzési irányra volt szükség. Ennek – a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztés, a környezet- és tájgazdálkodás programjának – megvalósítását és az ehhez nélkülözhetetlen kutatási, oktatási, nevelési szellemi infrastruktúra fejlesztését tekintette küldetésének az a szakmai műhely és egyben emberi közösség, amelyet 2014. szeptember 30-áig, erőszakos megszüntetéséig, lerombolásáig Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetnek, vagy önálló fogalommá válva egyszerűen csak KTI-nek neveztek.
A történések és a végső kudarc okainak részletes elemzését egyszer bizonyára majd érdemes lesz elvégezni. Ám nekünk, akik annak idején, az 1980-as évek végén különböző szakterületekről érkező, zömében harmincas, negyvenes éveikben lévő egyetemi oktatók voltunk, és ezt az irányt, az agrár-felsőoktatás megújítását közel negyedszázada - a rendszerváltás később illúzióvá vált őszinte hitével - kezdeményeztük majd elindítottuk, programját kidolgoztuk és tartalmilag sikerre vittük, nekünk magunknak is számot kell vetni a történtekkel. Tartozunk az utánunk jövő generációknak is azzal, hogy az elhallgatások, csúsztatások, mi több hazudozások közepette legalább vázlatosan rögzítsük a KTI kialakulásának, felemelkedésének és bukásának általunk igaznak vélt történetét, az események egyfajta értékelését, amely önmagában is számos tanulsággal szolgálhat, sokat elmondhat viszonyainkról. A krónikás szerepét a szak- és intézetalapítók egyikeként, a létrehozásban és működtetésben alapító igazgató-helyettesként majd 15 éven keresztül igazgatóként közreműködő, most nyugállományba készülő „csapattagként” mások helyett is magamra kell vállalnom, meghagyva persze a részletes elemzés és ítéletalkotás jogát és lehetőségét az utókor számára.
Ami a kezdetet illeti, nehéz azt egy időponthoz kötni. A változások ugyanis általában nem egy csapásra, hanem hosszú érési folyamat, lassú eszmélés eredményeképpen következnek be. Mégis ez a közös történetünk talán az 1988. november 12-i, mintegy 600 résztvevővel megszervezett kiskunmajsai agrárfórummal kezdődött, amelyre Dobos Károllyal, Szakál Ferenccel és Gábriel Andrással, kedves korábbi professzoraimmal, tanáraimmal majd kollégáimmal együtt magam is elutaztam. Tettük ezt annak ellenére, hogy tudtuk: agrár- és vidékügyekben ez lesz az első olyan komoly, országos ellenzéki összejövetel, amelyről a hivatalos média is tudósit, és amelynek résztvevői komoly retorziókra is számíthatnak. (Ezen a tanácskozáson, nyilvános fórumon – a televíziós felvételeken is látható módon - magam is felszólaltam, aminek következtében pl. az Egyetem személyzeti vonaláról „jó szándékú” figyelmeztetést kaptam: jobb lesz, ha más munkahelyet keresek magamnak, itt ugyanis „nem jósolnak nekem hosszú karriert”.)
De ennél lényegesen fontosabbá vált a későbbiekben, hogy itt találkoztam több olyan korombeli kollégával – pl. Ónodi Gábor építésszel, Podmaniczky László agrárközgazdásszal és másokkal -, akik ugyancsak úgy gondolták, hogy az agrár-felsőoktatásban is jelentős tartalmi és intézményi változtatásokra van szükség. Olyan kollégákkal, akik szinte egyszerre érezték meg, hogy a környezethez, a tájak eltérő adottságaihoz alkalmazkodó, környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziókban egyaránt elfogadható eredményeket adó, fenntartható mezőgazdasági, környezet- és tájgazdálkodási rendszerek kidolgozására és elterjesztésére van szükség. Ez azonban nem csak más típusú, hanem szélesebb körű ismereteket is igényel, mint az „egy-ügyű”, kizárólag a termelés és a befektetői tőkemegtérülés hatékonyságának növelésére törekvő, iparszerű mezőgazdaság, vagy inkább biológiai ipar technológiai folyamatainak puszta irányítása.
Az ezt követő szélesedő – Bakonyi Gáborral, Kiss Józseffel, Mézes Miklóssal és másokkal bővülő - „kemény mag” egymásra találása, az érlelődő közös gondolkodás és belső viták után a változtatási szándék első, komoly meghökkenést okozó közös akciója 1990 legelején történt. Ekkor generációnk több tagjával – a vezetés számára is némiképp váratlanul - szórólapokon és plakátokon követeltük, hogy a pártállam kiszemelt következő rektora helyett az egyetem kollektívája maga választhassa meg vezetőjét. A kezdeményezéshez óvatosan bár, de egyre többen csatlakoztak, és az akció számunkra is váratlanul komoly sikert hozott: az évek óta Rómában, a FAO központban dolgozó, így a helyi érdekköröktől és -összefonódásoktól távol került, széles látókörű, az agráriumot és a vidéket érintő európai és világfolyamatokra rálátó volt professzorunk, Kocsis Károly lett az Egyetem rektora.
Vele, aki a nemzetközi trendek ismeretében maga is komoly változtatásokat látott szükségesnek a felsőoktatásban, és az általunk körvonalazott iránnyal maga is szimpatizált, gyorsan megértettük egymást. Nagy lelkesedéssel és hittel vetettük tehát bele magunkat az általa elindított, tartalmi, intézményi és szervezeti átalakítást célzó egyetemi kerekasztal-tárgyalásokba. 1990 nyara a változtatás reményével, előkészületeivel, felfokozott várakozásokkal és lázas egyeztetésekkel zajlott, és eleinte úgy tűnt, hogy sikerülhet az egész egyetemet ezen új irányba fordítani. Őszre azonban kiderült, hogy a fordulathoz, az intézmény egészének megmozdításához nincs meg a kritikus tömeg, és az ortodox iparos, technológus, nagyüzemi képzési irány csak igen nehezen lesz változtatható. Ekkor született az a döntés, hogy karközi kezdeményezésként, kisebb léptékben, új szak kidolgozásával kezdjük el a változtatást. Erre akkor két út kínálkozott.
• Az egyik lehetőség az új, környezetgazdálkodási agrármérnöki szak alapításával egyidejűleg karalapítási folyamat indítását jelentette volna. Akkortájt több egyetem is ezt a megoldást választotta, melynek következtében akkor az országban több új kar jött létre néhány tanszékkel és tanszékenként akár 3-4 oktatóval.
• Egy másik út – amelyet végül is rektorunk, Kocsis Károly professzor javaslatát elfogadva választottunk – az építkezést a tartalom felől kezdte meg, és a szerves fejlődésben tartalmilag megerősödő szak számára irányozta elő az intézményesülést, a szakgondozó intézetté majd karrá válást.
Mai tudásunk birtokában és a végkifejlet ismeretében persze az első megoldás valószínűleg jobb lett volna, elkerülhetővé tette volna a program valamint az azt összeállító közösség hányattatásait, szinte folyamatos támadását, erodálását majd mai tönkretételét. Az összeállított korszerű - a maga idejében valóban a világ élvonalába tartozó - program, Kocsis Károly professzor, a Rektori Konferencia akkori elnöke menedzselésével bizonyára sikeres karalapítást eredményezhetett volna. De más döntés született, és 1990 decemberében karközi környezet- és tájgazdálkodási szak alapítását és indítását kezdeményező felhívással, nyílt levéllel fordultunk oktató kollégáinkhoz. Azóta ettől az időponttól számítjuk a szak és az azt gondozó Intézet alapításának kezdetét. Ebben – azon túl, hogy a kiinduló helyzetértékelést és a legfontosabb alapelveket rögzítettük – kértük a kollégákat, hogy egyetértésük esetén, tudományterületük specialitásainak ismeretében tegyenek javaslatot az új szak tartalmára és működésére. Felhívásunkhoz a különböző gödöllői karok és tanszékek munkatársai közül azonnal közel 30 oktató csatlakozott. Számuk hamarosan meghaladta az 50-et, és 1991 tavaszára összeállt egy olyan szerkezet és képzési program valamint oktatói közösség, amely lehetővé tette szakalapítási és indítási kérelem benyújtását az engedélyező szervekhez. A kérelmet az Egyetemi Tanács, az Agrár-felsőoktatási Intézmények Rektori Kollégiuma, az MKM, a KTM továbbá az MTA illetékes osztálya is megtárgyalta, és a szak alapítását valamint indítását egyaránt támogatta, az FM pedig 1992 augusztusában engedélyezte. Az újonnan alapított okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök szakon a képzés Gödöllőn, az országban elsőként, de Európában is a legelsők között, 1992 szeptemberében, felmenő rendszerben, nappali tagozaton 35 hallgatóval megkezdődött. Gondozására 1994-ben, kari jogállású, „funkcionális kari” szervezeti egységként jött létre a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, a KTI.
E viszonylag gyors kezdeti sikerekben fontos szerepet játszott, az építkezés egyik fontos mérföldkövének bizonyult, hogy az általunk nagyra becsült professzoraink közül Stefanovist Pál akadémikus úr, a Talajtan professzora, a környezetvédelmi szakmérnöki képzés korábbi gödöllői elindítója, az MTA Agrártudományok osztályának hajdani elnöke - Kocsis Károly rektor úr közvetítésével, megkeresésünkre és kérésünkre - elvállalta az új irány kidolgozását kezdeményező akkori „csikócsapat” majd a szak és az azt gondozó intézet vezetését. De ugyancsak fontos fejleménynek bizonyult, hogy Menyhért Zoltán, Szakál Ferenc majd mások mellett Cselőtei László, Horváth László és Kovács Margit, tudományterületeik méltán elismert professzorai is közösséget és személyes közreműködést is vállaltak a kezdeményezésben, vagy pl. Győri-Nagy Sándor, Kelemen Janka és Lábadi Károly a szakhoz kapcsolódó humán képzési terület kialakításában. Az emberi közösség- és műhelyformálásnak fontos fejleménye volt továbbá Keszthelyi Kamillóné, Matild csatlakozása az induló közösséghez, aki egy olyan hallgató- és oktatóbarát, emberi Hivatalt alakított ki a szak körül, amit az elembertelenedő, személytelenné váló, gépies felsőoktatás közegében azóta is méltán emlegetnek mindazok, akik azt és annak lelkét, közülünk sajnos korán távozott kedves kollégánkat, Matildot megismerhették. A halálával keletkezett űrt Szabó Péterné, Magdika hasonló lelkülettel és odaadással igyekezett betölteni, szintén nagyszerű munkatársunkká vált. A kifelé tudatosan nyitó műhelyben azután, az idő előrehaladtával olyan kiváló külső kollégák is oktatói szerepet vállaltak, mint például Andrásfalvy Bertalan, Balázs Géza, Bardócz Zsuzsa, Darvas Béla, Elek Sándor, Holnapi Dénes Márton, Gyulai Iván, Horváth Lajos, Illés Zoltán, Kerekes Sándor, Kerényi Attila, Kiss Károly, Krassay László, Kresz Albert, Lóczy Dénes, Murányi Attila, Pusztai Árpád, Roszík Péter, Székács András, Tardy János vagy például Vajnáné Madarassy Anikó. Köszönettel tartozunk nekik, hiszen ez akkor – az agrárium és a képzés ökoszociális irányváltását, megújítását alapvetően elutasító, de legalábbis lekicsinylő, mosolyogva fogadó, ortodox iparos agrárközegben és annak egyetemén – egyáltalán nem volt személyes kockázat nélküli lépés.
Nem volt ugyanis egyszerű a kizárólag technológiai, termelési kérdésekre koncentráló szakképzés – e többfunkciós mezőgazdasági, fenntartható környezet- és tájgazdálkodási modellnek megfelelő – átalakítása, és e folyamat igazán még ma sem fejeződött be, sőt visszafordulni látszik. A fenntarthatósági elvek a szakképzési hierarchiában „felülről lefelé” terjedtek. Először a postgraduális (1974: okl. környezetvédelmi szakmérnök képzés, Gödöllő), majd a graduális egyetemi képzésben jelentek meg (1992: okl. környezetgazdálkodási agrármérnök képzési szak alapítása és indítása, Gödöllő; 1997: okl. környezetgazdálkodási agrármérnök képzési szak indítása, Debrecen). Ezt követően terjedtek át a graduális főiskolai (1992: víz- és környezetgazdálkodási képzés, Szarvas; 1997: környezetgazdálkodási agrármérnök képzés, Gyöngyös; 1997: tájgazdálkodási mérnökképzés, Mezőtúr) majd a középfokú képzésre. A fenntarthatóság, a környezet és a vidéki térségek társadalmi problémái oktatásához való viszony megváltozásának időben egymást követő lépcsőfokait a felsőfokú szakképzésben olyan megfogalmazások, vélemények jellemezték, mint pl. az alábbiak:
• „Nincs rá szükség! Ez a zöldek és a szociálpolitika dolga! Nekünk termelnünk kell!”
• „A fenntarthatósági és környezeti kérdéseket a tárgyak építsék be saját tananyagukba!”
• „A fenntarthatósági és környezeti kérdések jelenjenek meg önálló tárgyak formájában!”
• „Legyenek önálló szakok
- önmagában a környezetügy területén (pl. környezeti mérnök)
- más szakmákhoz kötötten (pl. környezetgazdálkodási agrármérnök)!”
Közösségünk ez utóbbi álláspontot képviselte. Az általunk alapított és indított okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök szak a fenntartható (értékőrző) mezőgazdálkodás és vidékfejlesztés területeire olyan „generalista típusú”, „nemcsak a fát, hanem az erdőt is látó” agrármérnökök képzését tűzte ki célul, akik
• ismerik a környezet- és tájgazdálkodás főbb területeinek (mezőgazdasági célú környezethasználat/agrártermelés, környezet- és természetvédelem, környezetelemzés, -tervezés, -alakítás) alapjait, belső összefüggéseit és e területek kölcsönhatásait;
• rendelkeznek azokkal a legfontosabb ökológiai-, mezőgazdálkodási-, műszaki-, jogi-, közgazdasági-, társadalmi ismeretekkel és az agráriumhoz kapcsolódó humán műveltséggel, amelyek képessé teszik őket a természeti és az ember formálta tájnak valamint az örökölt szellemi környezetnek megfelelő területfejlesztési, vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási feladatok ellátására és koordinálására, fenntartható mezőgazdasági, környezet- és tájgazdálkodási rendszerek kidolgozására, továbbfejlesztésére és gyakorlati megvalósítására.
Az e programot kidolgozó, az azonos értékrend és világlátás alapján természetesen kiválogatódott oktatói, emberi, értelmiségi közösség tehát a fenntartható környezet- és tájgazdálkodás kutatási, fejlesztési, felsőfokú képzési és tanácsadási feladatainak magas szintű ellátását tekintette hivatásának, küldetésének és életprogramjának. Ez a közösség munkájával, törekvéseivel hozzá kívánt járulni a magyar agrárium megújításához, fenntartható fejlődési pályára állításához, természeti értékeink, tájaink és ezzel egy élhető környezet fenntartásához, továbbá a magyar gazdatársadalom, a helyi közösségek és a vidék megerősítéséhez. A KTI-nek az új irány megfogalmazásában, képzési programja kidolgozásában és indításában játszott meghatározó szerepét, úttörő tevékenységének országos elismerését mi sem jelzi jobban, mint hogy a környezetgazdálkodási agrármérnöki szak egyetemi és főiskolai szintű képzési követelményei „Az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről” szóló, 146/1998. (IX.9.) számú Korm. Rendeletben, az Intézet oktatási programja alapján kerültek rögzítésre.
Ami az intézményi kereteket és a szak vezetését illeti, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet (KTI) 1994-es létrehozását követően annak igazgatója Stefanovits Pál akadémikus úr lett, a helyettesi teendők ellátására pedig én kaptam megbízást. 1996 és 2010 között – Stefanovits professzor úr visszavonulásától, államtitkári kinevezésemig - az Intézet vezetését én láttam el. Munkámat két helyettesem, Ónodi Gábor és Podmaniczky László, majd a feladatok szaporodásával hozzájuk csatlakozva Kriszt Balázs segítette.
A szak iránt jelentősen növekvő érdeklődés hatására 1998 februárjában az Egyetemi Vezetői Kollégium egyetértésével, Székely Csaba akkori rektorunk támogató felkérésére az Intézet vezetése tézisszerű, belső vitaanyagként vázolta a KTI önálló egyetemi karrá válásának koncepcióját, a folyamat elindításának és ütemezésének tervét. Azt a vezetői értekezlet fő vonásaiban elfogadta, majd egy – a meglévő karok kapacitásait kisebb mértékben érintő – részletes intézményfejlesztési terv kidolgozását kérte, 9-10 új – az intézeti profilokhoz kapcsolódó, komplex tudományterületeket gondozó – tanszék létrehozásával. Ez alapján, a fejlesztés első lépéseként 1999 januárjában az Egyetemi Tanács döntése alapján a KTI-ben előbb 5, majd ugyanezen év novemberében újabb 5, új tudományterületeket gondozó, az Egyetemen addig nem volt tanszék, korszerű tanszéki struktúra jött létre az alábbiak szerint:
• Alkalmazott Etológiai Tanszék
• Földhasználati és Tájgazdálkodási Tanszék
• Környezetgazdaságtani Tanszék
• Kultúrökológiai és Környezeti Kommunikációs Tanszék
• Környezeti Elemek Védelme Tanszék
• Ökológiai Mezőgazdasági Tanszék
• Tájökológiai Tanszék
• Természetvédelmi Tanszék
• Területi Tervezési Tanszék
• Térinformatikai Tanszék
Időközben az Egyetemi Tanács határozata alapján a KTI szervezetébe került át az Egyetem - Gödöllői Tájvédelmi Körzethez tartozó - 270 ha-os babatvölgyi területe és az azon található lovarda valamint lúdtenyésztési kutató állomás is, melyek együtteseként létrejött a Babatvölgyi Ökológiai Modellközpont, mint az Intézet tangazdaságága. A KTI kollektívája elkészítette annak fejlesztési tervét, amelyet az Egyetem és a kormányzat közös környezet- és természetvédelmi modellközponttá kívánt fejleszteni, és mint közös fejlesztési projekt a magyar-holland kormányközi együttműködési programba is bekerült. Az Intézet tehát a 2000. január 1-én megalapított Szent István Egyetembe, mint annak a Gödöllői Területi Irodához tartozó, 10 tanszékből, 1 modellközpontból és tangazdaságból, valamint Intézeti Hivatalból álló, önálló kari jogállású egysége került. Ezt követően a SZIE új Egyetemi Tanácsa 2000 áprilisában – az Intézet valamint partnerei: a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, illetve a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet előterjesztése alapján és együttműködésében – létrehozta a SZIE-KTI Kihelyezett Génmegőrzési és Nemesítési Tanszékét.
A fenti fejlesztési folyamat eredményeként létrejött egy olyan – összesen 91 teljes és 28 részmunkaidős munkatársat foglalkoztató, közel 400 környezetgazdálkodási agrármérnök hallgató tanulmányait irányító és saját tantárgyaival az egyetem több szakjának oktatási programjában is aktívan közreműködő intézeti struktúra, amely minden tekintetben megfelelt az egyetemi karokkal szemben támasztott követelményeknek. Az Intézet karalapítási kérelmét a rektorral, Szendrő Péter professzorral egyetértésben, 2000 májusában terjesztette az Egyetemi Tanács elé, amit az egyhangúlag támogatott. Egyidejűleg felhatalmazta a rektort, hogy 2001. január 1-el a KTI bázisán, annak továbbfejlesztésével kezdeményezze a SZIE-n egyetemi szintű Környezetgazdálkodási Kar alapítását.
A rektor által 2010 júliusában - a MAB (gödöllői belső „közreműködéssel és ráhatásra” kialakított) elutasító valamint az FTT támogató véleményével az 1. Orbán kormány oktatási miniszteréhez, Pokorni Zoltánhoz - beterjesztett karalapítási kérelem azonban nem hozta meg a várt eredményt, azt az OM elutasította. Ebben különböző, külső és egyetemen belüli akadályozó háttérerők is jelentős szerepet játszottak, amelyek közül egy zavarkeltő kezdeményezést talán külön is érdemes megemlíteni. A Mezőgazdaságtudományi Kar ugyanis Heltai György professzor - korábbi rektor-helyettes, majd 1999-ig a kar dékánja - vezetésével egyidejűleg, a karalapítási kérelemmel párhuzamosan környezetmérnöki szak indítása iránti kérelmet nyújtott be ugyanazon engedélyező szervekhez. Ez erősen gyengítette, majd – mint utólag kiderült – meg is akasztotta a Környezetgazdálkodási Kar megalapítására vonatkozó kezdeményezést, és helyette a Mezőgazdaságtudományi Kar kapott engedélyt a környezetmérnöki szak indítására. A korábbi önálló, sikeresen működő és egyre több hallgatót vonzó kari jogállású szakgondozó intézet, a KTI így nemcsak, hogy nem vált karrá, hanem 2001-től - addigi önállóságát is elveszítve - a Mezőgazdaságtudományi Karba került. A Kar pedig ezzel egyidejűleg - a KTI által hozott profilokra és szervezetre építve - nevét Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karra változtatta.
Az, hogy a KTI mindezek ellenére viszonylag nyugodt körülmények között folytathatta egészen 2012-ig szakmai munkáját, az nagymértékben Dimény Judit és Csányi Sándor dékánoknak volt köszönhető, akik a KTI kollektíváját, szervezettségét, magas színvonalú oktatási, kutatási, tudományos és jelentős hallgatói létszámot vonzó valamint kimagasló forrásteremtő, a Kar finanszírozási helyzetét is jelentősen javító tevékenységét elismerték és nagyra értékelték. Ezt a megbecsülést az is jelezte, hogy egy-egy időszakban három kollégánk – Barczi Attila, Kriszt Balázs és Ónodi Gábor – is dékán-helyettesi feladatokat látott el mellettük a Karon. Sőt az egyetemi vezetésben is erősödő – mindenekelőtt Hornok László rektor-helyettes által képviselt – KTI-ellenességet is képesek voltak némiképp ellensúlyozni. Így vált lehetővé, hogy – bár a belső szervezeti átalakítások révén az Intézet tanszékeinek száma az időközben csatlakozott (a KTI-be „menekült”) Halgazdálkodási Tanszékkel együtt előbb (2007 áprilisában) 8-ra, majd (2008 júniusában) 6-ra olvadt, ám ennek ellenére szervezetileg és tartalmilag is továbbfejlődött.
E fejlődés jegyében a KTI az Állattudományi Alapok Intézettel közösen, Darvas Béla professzor vezetésével Kihelyezett Ökotoxikológiai Tanszéket alapított, a környezetgazdálkodási agrármérnöki szakon főiskolai végzettséggel rendelkezők számára egyetemi szintű kiegészítő képzést indított, és a természetvédelmi mérnök egyetemi szak indítási engedélyét is megszerezte. Ezen túl 6 tanszékével és két kihelyezett tanszékével, közel 100 munkatársával és több mint 500 – az általa gondozott szakokhoz kapcsolódó – hallgatójával nemcsak elindította a fenti képzési rendszer-átalakító és kutató-fejlesztő tevékenységet, hanem a „bolognai folyamat” keretében kidolgozta és 2006-ban illetve 2009-ben elindította a környezetgazdálkodási agrármérnök (KGA) és a természetvédelmi mérnök (TV) alap- (B.Sc.) és mester- (M.Sc.) szakokat is. Az Intézet a két általa gondozott szakon eddig immár több mint 2.000 diplomát adott ki. Emellett Menyhért Zoltán professzorunk vezetésével, a KTI bázisán a Környezettudományi Doktori Iskolát (KTDI-t) is megalapította, létrehozva ezzel a környezet- és tájgazdálkodás teljes felsőfokú képzési vertikumát, melyhez a SZIE-MKK időközben (a KTI indulása után mintegy 12! évvel) létrejött Környezettudományi Intézete (KöTI) is csatlakozott.
A KTI erejét és ütőképességét egyebek mellett olyan nagy hazai valamint EU-csatlakozási illetve EU-s projektekben játszott meghatározó szerepe is jelezte, mint például Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása vagy pl. a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) közreműködő kidolgozása, fejlesztése és koordinációja. De mindenképpen ide sorolhatók az NVT, AVOP, ÚMVP, VTT programok és tervek alapozó elemzései, az ÉTT rendszer bevezetése, a „Zöld belépő: EU csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata” című MTA kutatási program agrár-tématerületi koordinációja éppen úgy, mint a DART, a NATUROPA, a CEESA (FP-5), a MEA-SCOPE (FP-6), a SENSOR (FP-6), RUBICODE (FP-6), az AE FOOTPRINT (FP-6), a CONVERGE (FP-7), a BIOBIO (FP-7) vagy a BIOCORE (FP-7), nagy nemzetközi projektekben való aktív, meghatározó részvétele is.
Bár 2012-ben, VM parlamenti államtitkári megbízatásomról történt lemondásomat követően – feltehetőleg ettől nem függetlenül, sőt kormányzati hátszelet, állami bátorítást érezve – az Intézet gyengítésére irányuló törekvések érezhetően felerősödtek, ám mindezek ellenére a KTI, mint a SZIE fenntarthatósági képzési alapműhelye, egészen 2014 áprilisáig, az országgyűlési választásokig szakmai, oktatási, tudományos és gazdasági értelemben is az Egyetem egyik legműködőképesebb intézete maradt, a programjai iránti érdeklődés pedig folyamatosan növekedett. Mindez világosan mutatta, hogy a minden tekintetben jól működő intézet átalakítására, még inkább megszüntetésére, - határon innen és túl, vidéki, közösségi, hallgatói valamint szakmai, felsőoktatási és K+F körökben egyaránt ismertté vált, jól csengő - nevének elvételére, tanszékei felszámolására észérvek nem hozhatók fel.
Ennek ellenére a dékán, Gyuricza Csaba a KTI-re vonatkozóan - a téma jelentőségéhez mérten döbbenetesen szűkszavú, a kari átvilágítás eredményeit valamint az Intézet megtartására és megerősítésére vonatkozó ajánlásait figyelmen kívül hagyó, indokokat egyáltalán nem tartalmazó, 2014. szeptember 5-én kelt, meglehetősen zavaros - megszüntető előterjesztést tett. Ebben szinte kizárólag - hihetetlenül primitív, jelmondatszerű, kommunikációs panelekben szokásos - meghatározatlan tartalmú általánosságok („koherensebb, szakmailag egységesebb, összefüggő szervezeti egységek” létrehozása, meghatározatlan „átfedések megszüntetése”, a KTI „átalakításának” elkerülhetetlensége, mint a „kari szerkezet átalakításának első lépése”, tehát legfontosabbnak ítélt teendője) szerepeltek. Ezen „előterjesztés” alapján, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Tanácsa 2014. szeptember 11-i ülésén a KTI nevű intézet indoklás nélküli megszüntetéséről és tanszékei feloszlatásáról döntött. A döntést a Szenátus 2014. szeptember 24-i ülésén megerősítette, ezzel véglegessé tette, hogy a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete, a SZIE-KTI 2014. szeptember 30-án megszűnik, 24 éves története véget ér.
Nem lehetnek persze kétségeink afelől, hogy itt nem csupán egy dékán magánakciójáról van szó. Ahol a politika által delegált - az Egyetemen munkaviszonyban egyébként nem lévő - „tartótiszt” számoltatja be, irányítja, utasítja az intézmény vezetését, ott nem a dékáni magánakciók és még csak nem is a belső ármány, irigység és másokon átgázoló erőszak vezet ilyen értelmetlen, az értékeket leromboló, barbár pusztításhoz. Az pedig, hogy dékánként, a vezetői státusban maradásának egyfajta előfeltételeként éppen annak kell az Intézet megsemmisítését, nevének elvételét, tanszékei feloszlatását szánalmasan szervilis módon végrehajtania, önként magára vállalnia, aki környezetgazdálkodási agrármérnöki diplomáját éppen ebben az Intézetben szerezte, ettől a műhelytől kapta, az az ő – talán általa még fel sem fogott – személyes, emberi tragédiája.
A KTI története ezzel úgy tűnik egyelőre véget ért. Szellemisége azonban volt hallgatóiban és mindazokban tovább él, akik az elmúlt negyedszázadban munkatársaival és programjaival így vagy úgy kapcsolatba kerültek. Az Intézet által képviselt irányt az élet igazolta, arra nemcsak itthon, de a világban is egyre nagyobb igény mutatkozik. El kell jönnie tehát hamarosan újra a KTI idejének. Szomorú persze látni azt, hogy miközben az „önsorsrontó” Gödöllőn egy ilyen program, közösség és intézmény, mint amit a KTI egyfajta bejáratott védjegyként jelentett, a ledózerolás sorsára jut, azonközben azok a hazai és külföldi egyetemek, amelyek akár 5-10 évvel is később eszméltek és fedezték fel az irány és képzési programja fontosságát, azok – mint például Debrecen, ahol Pepó professzorék, a szak hozzánk képest 5 évvel későbbi indításához, éppen Gödöllőről, az alapító KTI-től kértek és kaptak ajánlást – jövőt építenek erre, és karuk elnevezésében is büszkén viselik a környezetgazdálkodást. Nagy kár bizony az alkotó közösség ostoba szétverésével, a barbár pusztítással és az értékek lerombolásával okozott időveszteségért, az elvesztegetett előnyért. Úgy látszik nagyon gazdag ez az ország, hogy még ezt is megengedheti magának.
Végül határozottan le szeretném szögezni, hogy a fentiek személyes folyamatelemző, helyzetértékelő magánvéleményemet tükrözik. A tények rögzítését, értelmezését és a folyamat tanulságainak megfogalmazását lelkiismereti kötelezettségemnek éreztem, és a leírtak leginkább az utókornak szólnak. Ezzel egy olyan valaki folyamat-értékelését, véleményét ismerhette meg az olvasó, aki az átélt események ismeretének biztos tudatával rögzítheti a tényeket, mert maga is végigküzdötte és aktív közreműködőként, negyedszázadon át belülről követte egy ígéretes, új kezdeményezés, a KTI sorsát, indulásának, felemelkedésének és lerombolásának folyamatát.
Gödöllő, 2014. szeptember 25.
"A mai napon - ezen a szép őszi vasárnap reggelen, amikor a keresztények a templomba igyekeztek – elindultak Simon-Hornok Réka 3000 hektáros (!) „őstermelő” 48 méter széles permetezőgépei, hogy tönkretegyék a kishantosi ökológiai mintagazdaságot - 22 év munkáját. Hamar végeztek, és már mentek is Márok Csaba – a Mezőfalva polgármestere és polgármester jelöltje által „elnyert” földre – mert hát ugye egy cég… Ezzel a bálás ruha kereskedő Lakatos Huba és a „szemkinyomós” Barabás János által műtrágyázott földek után ezek a földek is elvesztették EURO BIO és BIOSUISSE minősítésüket.
Felbecsülhetetlen tudományos, szakmai és gazdasági érték veszett el. A középkort idézi ez a szándékos pusztítás.
Ezzel végérvényesen lehullott a lepel a kormány valódi szándékáról, hiszen sokáig azzal hitegették a közvéleményt, hogy az „új gazdák” folytatni fogják az ökológiai gazdálkodást…
A történtek napnál világosabban bizonyítják, hogy Magyarország ma olyan emberek kezében van, akiknek semmi sem szent, és semmi sem elég.
Kishantos, 2014. szeptember 21.
Ács Sándorné"
Az biztos, hogy a vegyszermentes gazdálkodás kevesebb kárt okoz a szerves talajéletben!
http://www.kishantosert.hu/hirek
"Ma délután megölték a kishantosi föld egy darabját."
Ha műtrágyát használok akkor "gyilkos" vagyok?
Valami kompromisszum azért jó lenne. Vagy rosszul gondolom?
Tagnap ismét felvetődött bennem, hogy egy kis darbka földdel bejelntkezek BIO-ba.
Ezt szántás nélkül is lehet, vagy inkább szántsak?
Több topik szól a szántás nélküli talajművelésről. Tudom hogy az átáláás nehézségekkel jár, de öt év eltelte után dicsérik.
Moderátor által módosítva: 2015-07-01 14:29:00
Nagytakarítás: kirúgták a földalaptól az összes ügyvédet
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) felmondta az összes külsős ügyvéd megbízását – értesült a Válasz.hu kormányzati forrásból.
A politikailag sokat támadott szervezetnél nemcsak – az egyébként igen jól fizetett – külsős ügyvédeket rúgták ki. A Válasz.hu úgy tudja, hogy rajtuk kívül a szervezet jogi igazgatójának Dr. Marosi Györgynek is megszűnt a vezetői megbízása, de az NFA Jogi osztálya egyéb tekintetben sértetlen maradt.
Információink szerint a szervet felügyeletét ellátó Földművelésügyi Minisztériumban elégedetlenek voltak az ügyvédek munkájával Kishantossal kapcsolatosan.
http://valasz.hu/uzlet/nagytakaritas-kirugtak-a-foldalaptol-az-osszes-ugyvedet-104236
Hogy is van az egyszeri vicc?
"Ha nem megy a kupleráj, a lányokat kell kicserélni, nem az ágyakat!"
Kétharmadék a lányokat is secperc kicserélik...
Válasz #313. hozzászólásra
Nem kell kifüggeszteni egyenes ági rokonoknál.....
Válasz #312. hozzászólásra
Ha eddig nem írták szét akkor már nem egyszerű a történet mert a kifüggesztést nem tudják megkerülni.
Válasz #309. hozzászólásra
ha elárulod mi volna ami meggátolja hogy rokonok/ismerősök segítségével az 1200 hktáros kereten belül maradva megkapják ugyanazt mintsenem eddig...
ha volna 2000 hektárom biztosan ketté venném papíron 2x 1000 hektáros gazdaságra aztán pont nem izgatna.
de nekem nincsen kétezer hektárom, nekem most lett vagy 2 hektárom.
legjobb lenne ha sehol nem volna támogatás.
Válasz #308. hozzászólásra
"Egy elképesztően nehez, gyötrelmes korszak volt" - írod. Nyilván igazad van. Azt azonban már sosem tudjuk meg, mi lett volna, ha a természetes társadalmi fejlődés a paraszti réteget engedte volna erejéhez, tehetségéhez méltóan kibontakozni!
Fekete István írta ezeket a sorokat hitványnak bizonyult politikai utódainak 1938-ban az „írástudó” értelmiségi és a parasztember viszonyáról Zsellérek c. könyvében:
„ - Adjatok neki földet, hogy ... egy kicsit könnyebb és sokkal emberibb élete legyen. Egyszóval, adjátok meg neki azt a könnyen megadható jólétet, ami megnyitja előtte e távlatokat, hogy ne csak a maga barázdájáig, faluja széléig, hanem az ország határáig lásson.
- Nem megy ez máról holnapra...
- Ezt mondják már pár száz éve. De hát az Istenért, induljunk már el egyszer! Ki tudja, milyen viharok lógnak a levegőben, ki tudja, mikor kellene megint félmillió paraszt, félmillió szuronyos, puskás paraszt, aki most már tudná, miért harcol...”
Történt egy kísérlet ennek a megvalósítására, de ugye azt tönkretette az örökre átkozott "kommunizmus" nevű hazugság:
VI. törvény 1945-ből!
(100 kat. hold=57 hektár)
"A földreform végrehajtása életbevágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség. A nagybirtokrendszer megszüntetése után Magyarország mezőgazdasága erős, egészséges és termelőképes kisbirtokokon fog nyugodni, melyek a birtokosok telekkönyvileg bejegyzett magántulajdonát képezik.
9. § A megváltásnál az 1944. évi január első napján fennállott tényleges birtokállapotot kell figyelembe venni azzal, hogy egy tulajdonost illető valamennyi mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlant egybe kell számítani…
10. § Földhözjuttatás céljára megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 kat. holdon felüli, illetve a Székesfőváros határától számított 30 kilométeres körzetben az 60 kat. holdon felüli birtokokat.
11. § Teljes egészében igénybe kell venni
az 1000 kat. holdat meghaladó minden mezőgazdasági földbirtokot,
a kereskedelmi törvény és más kereskedelmi vonatkozású törvények alapján létesült összes társas vállalatok, valamint az elismert vállalati nyugdíjpénztárak és társadalombiztosító intézetek földbirtokait, terjedelmükre való tekintet nélkül.
14. § 200 kat. hold kiterjedésig mentesül az igénybevétel alól annak a földmíves családból származó birtokosnak az ingatlana, akinek a mezőgazdasági termelés az élethivatása.
16. § Nem vehető igénybe a gazdasági szakoktatás gyakorló területéül, vagy állami mintagazdaság céljára szolgáló az a földbirtok, amely különálló birtoktestként rendeltetett a fenti célok egyikére."
Válasz #307. hozzászólásra
Nem tisztem Ángyánt védeni, de azért ezeket tudni lehet:
"hol volt Ángyán 1997 tavaszán a Metész tüntetések idején? Akkor miért sunyított, miért nem állt mellénk?" Ő csak 2005-ben, az akkori gazdatüntetés során került a politika közelébe, a MAGOSZ felkérésére.
Előtte sehol nem politizált, viszont az agrár-környezetgazdálkodás egyetemi és gyakorlati meghonosítása legnagyobbrészt az ő munkája volt.
"Azért arra az asztalra sz@rni ahonnan eszik valaki, elég gusztustalan. Akkor jó volt neki a mikor mandátumot kapott, de mikor beleléptek a slepjébe, egyből farkast kiáltott."
Nem volt jó neki. Az országgyűlésbe - felkérésre - MAGOSZ listán került be. 2010 tavaszán Orbán személyesen hívta meg a kormányba, azzal az ígérettel, hogy az általa is kidolgozott rendszer lesz a Fidesz hivatalos vidékpolitikája. Ez az ígéret több százezer szavazatot hozott a Fidesznek, köztük az enyémet is. A slepje meg az általa több évtizede elismert szakmai körből került ki, pártállásra tekintet nélkül. Tudta nélkül sorban rugdosták ki őket. A helyettes államtitkárának kinevezését már lehozta a közlöny, amikor felállt - ifj. dr. Zlinszky János ekkor közölte, hogy ő nem a VM-hez, hanem Ángyán mellé szegődött, így nem foglalja el a beosztást... nem tipikusan Fideszes magatartás, ld. pl. Bitay Márton arcátlanságát. Azt már Te is láttad, hogy amikor rádöbbent a hazugságra, kiverte a palávert. Most már leginkább üldözik, pl. Bayer Zsolt: "Ángyán pedig végre kilépett a Fidesz-frakcióból. Őszintén szólva éppen ideje volt. Én már egy éve kivágtam volna, hogy a lába se érje azt az immáron nem eladható földet. Most végre ment magától."
"Tudod nálam nincs becsülete annak, aki ha az érdeke úgy kívánja balos, vagy éppen jobbos." Ez egyszerűen tévedés, jobban kellene ismerni...
"2001 óta már 13 év telt el, nem alig 10. Melyik az igaz..."
Itt az eredeti cikk, amit idéztem - eddig senki semmit nem cáfolt belőle:
http://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/az-orbani-tizenketto-87952
Moderátor által módosítva: 2017-04-07 08:50:47
Válasz #306. hozzászólásra
Szerinted miért veszik el a nagyok támogatásának 1200 ha feletti részét?
Vissza nem fognak azok adni egy centi földet sem, legfeljebb romlik némileg az eredményességük.
Majd a beszállítókon meg a vevőkön behozzák a lemaradást.
Válasz #305. hozzászólásra
Aranykor??? Tudod mikor volt aranykor? 1867-1914 között! Azóta a Kárpát medencében csak xar van, meg még xarabb!
Amiről te írsz azt csak a szájhagyomány miatt nevezzük aranykornak! Egy elképesztően nehez, gyötrelmes korszak volt, ami szépen felgyűjtott vagy 15 év lemaradást az azelőtt azonos szinten levő nyugati országokhoz képest...
Válasz #305. hozzászólásra
"hol volt Ángyán 1997 tavaszán a Metész tüntetések idején? Akkor miért sunyított, miért nem állt mellénk?" Azért arra az asztalra sz@rni ahonnan eszik valaki, elég gusztustalan. Akkor jó volt neki amikor mandátumot kapott, de mikor beleléptek a slepjébe, egyből farkast kiáltott. Tudod nálam nincs becsülete annak, aki ha az érdeke úgy kívánja balos, vagy éppen jobbos.
2001 óta már 13 év telt el, nem alig 10. Melyik az igaz..
Moderátor által módosítva: 2017-04-07 08:48:28
Válasz #303. hozzászólásra - Részlet az V. Ángyán-jelentésből:
"Az agrárium és a földügyek területéről mindezt jól példázza a 2001 nyarán, a figyelmet lankasztó kánikula kellős közepén „privatizált” 12 állami gazdaság – a közbeszédben csak „piszkos 12”- ként emlegetett ügye. Ezek a közösség tulajdonában volt állami gazdaságok az alábbi magán tulajdonú tőkés társaságokká váltak:
Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt., Pápa,
Dalmandi Mezőgazdasági Zrt., Dalmand
Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt., Cegléd,
Gödöllői Tangazdaság Zrt., Kartal,
Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Zrt., Herceghalom,
Hidasháti Mezőgazdasági Zrt., Murony,
Lajta-Hansági Mezőgazdasági Termelő, Kereskedő és Szolgáltató Zrt., Mosonmagyaróvár,
Mezőfalvi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt., Mezőfalva,
Sárvári Mezőgazdasági Zrt., Sárvár,
Szarvasi Agrár Zrt., Szarvas,
Szombathelyi Tangazdaság Zrt., Szombathely, valamint
Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt., Törökszentmiklós.
Mielőtt az ÁPV Rt. átadta volna a 12 gazdaságot, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok többségét nagyrészt az MFB embereire cserélték. Egyébként is sok „friss erő” jelent meg a 12 állami gazdaság menedzsmentjében is, akik haszonélvezői lehettek a sajátos privatizációnak. A korabeli sajtó szerint akadt közöttük egykori katonatiszt, az akkori Orbán-kormány egyik miniszterének volt üzlettársa, az egyik gazdaságban a gödöllői egyetem volt MSZMP szervező („agit-prop”) titkára, a baracskai rabgazdaság volt MSZMP titkára, majd alezredesi rangú parancsnok-helyettese továbbá az Orbán-kormány egyik államtitkárának nagybátyja, keresztapja, a másikban pedig egy felcsúti autóvillamossági szerelő és a felcsúti lovardatulajdonos lett a többségi tulajdonos.
A Dalmandi Mezőgazdasági Rt. ma már a Csányi Sándor érdekeltség, a Bonafarm cégcsoport tagja. A Lajta-Hanság Mezőgazdasági Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. alkotja ma már a Mezort cégcsoport magját, amelynek igazgatósági elnöke: Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, vezérigazgatója pedig Purgai Ferenc, és amelybe 2013 nyarán Simicska Lajos is „bevásárolta” magát.
Szakértők szerint Sebestyén Róbert is azért kerülhetett ismét a Nemzeti Földalap (NFA) élére, mert bizonyos szempontból „politikai védettséget” élvez. Ő volt az például, aki az első Orbán-kormány időszakának végén – ugyancsak földalapos vezetőként - közreműködött abban, hogy az akkor privatizált fenti tizenkét állami agrárgazdaság ötvenéves haszonbérleti szerződésekhez jusson a hozzájuk tartozó földalapos területekre. Ilyen hosszú bérleti időszak példátlanul hosszúnak számít a magyar földszabályozásban, mivel - az akkor, 2001 végén, 2002 elején végrehajtott akciót kivéve - ilyen eset soha nem fordult elő a ma is hatályos földtörvény 1994-es életbe lépése óta. Földhaszonbérleti szerződést ma is csak legfeljebb húsz évre lehet kötni. Ez a feltehető védettség eredményezhette számára azt is, hogy bár a sorozatos földügyi botrányok hatására a VM miniszter 2013 novemberében kénytelen volt NFA elnöki pozíciójából felmenteni, ám menesztését követően is a földügyekkel kapcsolatos miniszteri biztosi pozícióba kerülhetett.
Válasz #304. hozzászólásra
"Nem véletlen az általad agyon dicsért kádár ivadékok? " - írod.
Az eset 2001-ben történt, az első Orbán-kormány idejében. A padlássöprést gyerekként éltem meg, azt elszenvedő rokonaim már nem élnek. Valahol másutt pedig ezt is írtam:
"Újfeudalizmus lesz a jövő." - állítják egyesek. Erősen kétlem...Úgy tűnik, a Fidesz valóban újfeudalizmust épít a Mészáros Lőrincekkel, Zászlós Tiborokkal, Kanyok Attilákkal, egyéb csókosokkal (lásd Ángyán-jelentések), de hogy az nem lesz jövő, az biztos! Miért is akarták józanabb eleink szétbontani a nagybirtokrendszert? Merthogy időszakosan sikerült is nekik, ami időszak a magyar parasztság, a Nemzet alapjának legnagyobb aranykora volt. Elképesztő társadalmi erők szabadultak fel, amíg a kommunisták kolhozával tönkre nem tették... abból a verésből a mai napig nem tápászkodott fel a magyar parasztság - immár csak keservesen döglődő maradéka, hála még ennek a tróger Fidesznek is!
A valódi falu nem a mai falunak csúfolt lakó-, üdülő- vagy szegény-, sőt nyomortelep, hanem egy emberi közösség és természeti környezetének szerves, önfenntartó egysége.
Hogy is mondja a politikai zsargon?
"Élelmiszer önrendelkezés"... Ez ugye azt jelenti, hogy egy emberi közösség a saját életterében, a saját földjén minden körülmények között, külső "inputok" (olaj, gép, vegyszer) nélkül képes a saját biológiai léte fenntartására?
Ezt tudta és tanította pl. Kishantos, amíg a Kádár-korszak nyilasai el nem pusztították! Miért is?
Válasz #302. hozzászólásra
Még mielőtt megvádolsz seggnyalással, csak anyit, hogy az én eszmerendszeremben a Jobbik baloldalinak számít.
„Mindennek fő háttere az a már említett ötvenéves földbérlet, amelyből eddig alig tíz év telt el." Ki is volt akkor hatalmon? Nem véletlen az általad agyon dicsért kádár ivadékok?
Mit tudsz te a kuláklistáról, volt részed benne, átélted a padlássöprést, hol volt Ángyán 1997 tavaszán a Metész tüntetések idején? Akkor miért sunyított, miért nem állt mellénk? Folytassam???
Moderátor által módosítva: 2017-04-07 08:53:27
Válasz #302. hozzászólásra
Hogyan tudták bejegyezni ötven évre a bérletet? Nekem nem engedték a fh-ban
Válasz #299. hozzászólásra
"vége a kádárrendszernek már vagy 24 éve." - valóban így lenne?
"Az ötvenes években a padlássöprés megmutatta..." - írta egy cikkhez egy kommentelő. Akkor sok-sok földhöz juttatott parasztcsalád padlásán saját maguk által megtermelt élelmiszer volt! Azt bizony le lehetett "söpörni"! Most parasztcsalád csak mutatóban van, a vidéki padlásokon pedig pókháló és egérszar van élelmiszer helyett... az Agráripari Rt.-k meg nem a "nemzetnek", hanem a tulajdonosnak tejelnek, mint pl. herr Helmuth Gsuk - a Fidesz/MAGOSZ Nemzeti Agrárkamara országos alelnökének a közvetlen főnöke! Zászlós Tibor, volt párttitkár elvtárs, most országos NAK alelnök úr ugyanis egyike volt a "piszkos tizenkettő" privatizálóinak!
Újsághír: "Hogy ilyen gazdaságokat működtetni mennyire éri meg, arról különböző számok keringenek - de nem rossz üzlet, ebben biztosak lehetünk. A mezőfalvai cég például az elmúlt években mintegy 2,5 milliárd forintos árbevétel mellett 300-500 millió forintos nyereséget produkált, ami még adózás után is tisztességes osztalékot fial. Mindennek fő háttere az a már említett ötvenéves földbérlet, amelyből eddig alig tíz év telt el."
Ennek a bandának volt/van útjában Ángyán József, meg a kishantosi Ács Sándorné...
Ki is akkor az ellenség, és vajon hazudik-e a Fidesz? Friss interjú Ángyán Józseffel:
http://www.hir24.hu/nagyinterju/2014/07/24/angyan-jozsef-eh.-szajkarate/
Szerintem vagyunk itt egy páran, akik figyeljük a történelmet és próbálünk előre bele látni a jövőbe.
mi azt várjuk, hogy adóval fogják megölni a kis gazdaságokat.
Az Iskolák államosítása már megtörtént. Pontosabban visszaállamosítása.
Folytatódik a Bankrendszerrel.
Lásd Takarékszövetkezet, Jelenleg MKB, stb.
Az RTL-el is lehet valami, mert sok érdekes info van, mióta kiborult a bili.
És meddig lesz?
felénk HNP ügy van, de itt igazán nagy baj nem is történt. Csak azoknak, akik mindent visszaadtak az államnak, és asz újraosztásból kimaradtak.
Végül is örüljenek, hogy 20 évig használhatták. Csak most a megoldás nem ilyen egyszerű.
Válasz #299. hozzászólásra
Engem érdekel.
Válasz #298. hozzászólásra
Nem veszed észre, hogy a kutya sem kíváncsi rád. Fogd már fel, vége a kádárrendszernek már vagy 24 éve.
Ángyán József közreadta VI. jelentését. Részlet ebből:
"Bár a második Orbán kormány a „nép-párti” agrár- és vidékstratégiát – amit a Fidesz vezette választási szövetség meghirdetett, és amit az emberek elsöprő többsége támogatott, aminek megvalósítására a választásokon korábban soha nem látott mértékű felhatalmazást adott – kormányhatározatban rögzítette, kormányprogram rangjára emelte, ám a kormányzati ciklus vége felé közeledve egyre világosabbá vált, hogy gyökeresen eltér Nemzeti Vidékstratégiájától.Egyre határozottabban állítható, hogy éppen ahhoz a – nép által egyértelműen elvetett, meghaladni akart, legújabb kori feudális elemekkel „gazdagított” – rendszerhez látszik ismét visszatérni, amelyben az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a politika-közeli nagybirtokkal, a „zöldbárókkal”, a globális és hazai nagytőkével, annak oligarcháival köt szövetséget, alakít ki „stratégiai partnerséget”."
A teljes szöveg: http://kielegyenafold.hu/angyan_jelentesek.php
Válasz #295. hozzászólásra
Jó példa a Start 2003 Bt....nyert a Bükki Nemzeti Parktól 496 hektárt 2! azaz kettő évre, a Tiszatáj Közalapítványtól bérbe vett 120 hektárt 8 faluban 20 évre, felvett 2012 és 2013 évben cca. 34illió Ft-ot, amiből Ángyán és mások kiabálására 9-et visszaszedtek tőle - most már talán az MVH nyilvántartásban sincs benne. A tiszta haszna két év alatt több mint 20 milla...
A tulajdonosa Kanyok Attila, Tiszaújváros fideszes polgármesterjelöltje, Mengyi Roland kampányfőnöke, Tállai samesza...
Válasz #295. hozzászólásra
Többen adtak el földet. arra gondolva, hogy május 1 után olcsóbb lesz és nem lesz rá kereslet.
Egyelőre még senki semmit nem lát, de idővel világosodni fog ez.
azért a 100 ha-hoz már nem kevés forgó tőke is kell.
Ha ismered az illetőt akkor tudod, hogy lehet e informáltabb egy átlag halandótól.
Párt vonalon minden hamarabb elér a tagokhoz.
Akkor is, ha éppen nem kormányzó az a párt.
Ezt a azért már sokan tudják.
Válasz #294. hozzászólásra
Az ország más részein is hasonló módon történt az NFA-s földek pályázatának a bírálata, a szubjektív pontok alapján hozták a döntést.
Hiába állattartó telep, AKG, biogazdaság, családi gazdaság ( negyvenegy-néhány éves gazdaság vezetővel), a családi gazdaságot továbbvinni szándékozó, a gazdaságban aktívan résztvevő gyermekkel, aki mezőgazdasági irányú végzettség megszerzését tervezi, stb. Mindezzel szemben a nyerő: AKG nincs, állattartó telep nincs, 50év feletti, sőt nem egy esetben 70 év feletti életkor, gyermek nem szándékozik a gazdaság közelébe sem kerülni. Sőt van olyan szerencsés nyertes pályázó, aki nemrégiben több mint 100ha földet értékesített ( természetesen nem helyi gazdának), most meg NFA-s földet nyert. Tehát hogy is van ez? Ha eladta, feltételezhető azért tette, mert nincs rá szüksége és nem akar gazdálkodni. Vagy mégis? Az a szép az egészben, hogy minden föld adás-vétel keresztül megy az NFA-n is, hiszen 60napot kell arra várni, hogy földeladáskor milyen döntést hoz az NFA.
Tehát a többi pályázat bírálati dokumentációját is ki kellene kérni és nyilvánosságra lehetne hozni. Lenne mit vizsgálni és valószínű sok esetben a szubjektív pontok nyertek, s nem a valós pontozhatóság.....Sok nyertes pályázat megbukna......
"A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ közleménye
Budapest, 2014. június 30., hétfő (OTS) - Az NFA által - bírósági határozat alapján - kiadott pályázati dokumentumok igazolják, amit a kishantosiak állítanak a Fazekas Sándor miniszterhez 2013. október 9-én benyújtott panaszukban.
A jogállam csatát nyert - jogerős bírósági döntés alapján az NFA kénytelen volt kiadni a kishantosi ökológiai mintagazdaság földjeire kiírt pályázatok bírálati dokumentációját Szabó Rebekának, aki az iratokat hamarosan nyilvánosságra hozza.
Az eddig titkosan kezelt dokumentumokból kiderül, hogy ki volt az a 3 ember, aki a kishantosi pályázatokat bírálta, valamint igazolódik ugyanaz, amit az NFA Felügyelő Bizottságának ellenőrző bizottsága a Fejér megyei pályázatok ügyében már megállapított: a szubjektív pontok döntötték el, hogy ki lett a nyertes, vagyis annak adták a földet, akinek akarták.
A Salgótarjánból hirtelen - a pályázat meghirdetése után 9 nappal - áttelepített építési vállalkozás, melynek még csak mezőgazdasági tevékenysége sem volt bejegyezve, és vezetője bevallottan semmilyen mezőgazdasági gyakorlattal nem rendelkezik - kétszer annyi szubjektív pontot kapott, mint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
Kiderült az is, hogy a 2900 hektáros Simon Kft - egy családtag beiktatásával "őstermelőként" nyerte el a mintagazdaság legnagyobb földjét.
A nyilvánosságra került dokumentumok elegendő bizonyítékot tartalmaznak ahhoz, hogy csalás, okirat hamisítás miatt Kishantos feljelentést tegyen.
Kishantos, 2014. június 30.
Ács Sándorné "
"kétszer annyi szubjektív pontot kapott,"
Jogállamban ezt nem engedik!
Nemrég voltam Kishantos felé, és meglepve tapasztaltam, hogy a biogazdaság födjei mintha nem lennének művelve, olybá tűnik, hogy gazban állnak (csak az út mellett elhaladva néztem rá). Akkor most már végképpen nem értem, hogy miért kellett kitárcsázni az egészet a "nyerteseknek" ennyi pénzük van, hogy vetni sem kell?
http://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ha-kritizalni-mersz-atgazolnak-rajtad-interju-angyan-jozseffel-90555
Válasz #286. hozzászólásra
Jászapáti környékén ilyen és két másik, 92, 93-ban alakult cégek, mint földtulajdonosok hirdettek - tavaly ősszel talán? - ezer hektár számra haszonbérletet:
Agromarin Kft. 1055 Budapest, Markó u. 7. VI. em. 8. Cjsz: 01-09-862544 Ügyvezető: Jeffrey Rosenbaum Külföldi lakása, illetve tartózkodási helye: GB 8 Middlesex, Edgware, High Street 120. Cégtulajdonos: Diceload Limited GB-87 Middlesex, Edgware, High Street 120. Jelzálogjogosult: BARCLAYS BANK PLC. GB- E145HP London, Churchill Place 1.
Friss helyi hír, hogy az angolok kb. 3000 hektárt eladnak - egy Fideszes politikus ügyvédei jelentkeztek vevőként! Még nem tudjuk, hogy ki az...
Kishantos környékén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, Zászlós Tibor -a Baracskaui Rabgazdaság volt párttitkára - eddig kb. 30 000 hektárt kommendált egy bizonyos Helmuth Gsuk nevű német figura kezére, nyilván áttételesen. Ángyán, Ácsné nagyon útjában voltak...
Ideje volna felébredni, ha nem akarjuk, hogy az unokánk rabszolga legyen...
Ismétlés a tudás anyja - a kevéssé kérges tenyerűek 108 tagú csoportja, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület feljegyzése:
"... Mindez a tény, továbbá az egy érdekeltségi körre vonatkozó 200 ha felső korlát alkalmazása továbbá a kisebb igénylők részére kidolgozott együttműködési lehetőség, lehetővé tette volna széles gazdaréteg mintegy 50-60 család földhöz jutását.
Az így elkészített pályázati kiírást a BNP igazgató továbbította az FVM-hez, ahol azt miniszteri értekezleten megtárgyalták és elfogadták.
A gazdák pályázatukhoz a szükséges igazolásokat és dokumentációkat nem kis többletmunkával és utánajárással beszerezték és pályázatukat leadták.
A pályázati határidő lejártát követően Fazekas Sándor Miniszter Úr felmentette Duska József BNP igazgatóját és a pályázatot visszavonatta, aminek okáról nem adtak tájékoztatást.
Az eljárást rendkívülinek és jogilag vitathatónak tartjuk.
Az eljárás időzítése és módja a háttérben lévő lényeges, de egyelőre ismeretlen okra utal.
Mindez a gazdák között felháborodást és mélységes csalódást okozott.
Találgatások kezdődtek csalásra, megvesztegetésre és visszaélésre vonatkozóan a BNP, az FVM, a gazdakör vezetőire valamint a háttérben lévő politikusokra és különböző vállalkozásokra vonatkozóan.
A gazdák elvárják a történések tisztázását, az esetleges törvénytelenségek kivizsgálását és nyilvánosságra hozását. Mindez a Gazdakör vezetőire intézkedési kényszert ró, konkrétan a gazdaköri közgyűlés összehívását, ahol napirendre kell tűzni a pályáztatás visszavonásának tisztázását a BNP és FVM vezetőinek bevonásával, majd a gazdakör vezetésének is számot kell adni a tagság felé ezzel kapcsolatos tevékenységéről.
Ezt megelőzően a tényállás tisztázásához az FVM Miniszterhez konkrét kérdéseket kell írásban feltenni.
Az ügy tisztázásához, az eljárás lefolytatásához kérjük a MAGOSZ-nak a támogatását és szolidaritását."
Amint azóta már tudjuk, Ángyán Józseffel együtt megkapták, igaz, kicsit másképpen - Fidesz cimborák a földeket, ők pedig szubszidiáris kokit a fejükre, mégpedig törvénybe iktatott bunkósjoggal! Most is cseng tőle a fülük...
Válasz #287. hozzászólásra
Egy csokorra való "kérges tenyerű paraszt"... talán a legérdekesebb az Antalffy-csoportosulás.
"Antalffy György hosszú évekig tartó megyei párt-vb tagsága mellett különösen jó kapcsolatokat tartott fenn Komócsin Mihály megyei pártvezetővel, akinek nevét a rendszerváltó városi és megyei közvélemény a Kádár-korszak szinte minden vétkével összefüggésbe hozta."
Fejér megye
Alcsútdoboz
HU21- 10001 pályázati azonosító - Nyertes: Dr. Jármy Miklós
HU21- 10002 pályázati azonosító - Nyertes: Dr. Jármy Miklós
HU21- 10115 pályázati azonosító - Nyertes: Búzakalász 66 Felcsút Kft.
HU21- 10118 pályázati azonosító - Nyertes: Búzakalász 66 Felcsút Kft.
Bicske
HU21- 10036 pályázati azonosító - Nyertes: Tiborcz Eszter Zsuzsanna
HU21- 10037 pályázati azonosító - Nyertes: Tiborcz Eszter Zsuzsanna
HU21- 10038 pályázati azonosító - Nyertes: Tiborcz Eszter Zsuzsanna
HU21- 10039 pályázati azonosító - Nyertes: Tiborcz Eszter Zsuzsanna
Csákvár
HU21- 10004 pályázati azonosító - Nyertes: Dr. Antalffy Györgyné
HU21- 10006 pályázati azonosító - Nyertes: Holman Gábor Mátyás
HU21- 10007 pályázati azonosító - Nyertes: Holman Gábor Mátyás
HU21- 10009 pályázati azonosító - Nyertes: Dr. Tarjányi Antal
HU21- 10010 pályázati azonosító - Nyertes: Dr. Tarjányi Antal
HU21- 10011 pályázati azonosító - Nyertes: Dr. Tarjányi Antal
HU21- 10012 pályázati azonosító - Nyertes: Dr. Tarjányi Antal
HU21- 10013 pályázati azonosító - Nyertes: Dr. Tarjányi Antal
HU21- 10018 pályázati azonosító - Nyertes: Nyikosné Antalffy Sarolta
HU21- 10019 pályázati azonosító - Nyertes: Nyikosné Antalffy Sarolta
HU21- 10023 pályázati azonosító - Nyertes: Makra Róbert
HU21- 10024 pályázati azonosító - Nyertes: Makra Róbert
HU21- 10026 pályázati azonosító - Nyertes: Makra Róbert
HU21- 10027 pályázati azonosító - Nyertes: Makra Róbert
HU21- 10033 pályázati azonosító - Nyertes: Dr. Pákh Gergely
HU21- 10034 pályázati azonosító - Nyertes: Dr. Pákh Gergely
HU21- 10046 pályázati azonosító - Nyertes: Zimermann István Géza
HU21- 10057 pályázati azonosító - Nyertes: Antalffy György Gábor
HU21- 10058 pályázati azonosító - Nyertes: Antalffy György Gábor
Felcsút
HU21-10020 pályázati azonosító - Nyertes:Ifj. Flier János
HU21-10021 pályázati azonosító - Nyertes: Junek Nikolett
HU21-10050 pályázati azonosító - Nyertes: Fridman Gábor Vilmos
HU21-10055 pályázati azonosító - Nyertes: Flier Péter
Kajászó
HU21-10049 pályázati azonosító - Nyertes: Mészáros Beatrix
HU21-10063 pályázati azonosító - Nyertes: Kiss Árpád
HU21-10064 pályázati azonosító - Nyertes: Kiss Árpád
HU21-10102 pályázati azonosító - Nyertes: Búzakalász 66 Felcsút Kft.
HU21-10110 pályázati azonosító - Nyertes: Búzakalász 66 Felcsút Kft.
Magyaralmás
HU21- 10005 pályázati azonosító - Nyertes: Dr. Antalffy Györgyné
Óbarok
HU21-10054 pályázati azonosító - Nyertes: Flier Tamás
HU21-10056 pályázati azonosító - Nyertes: Flier Tamás
HU21-10062 pályázati azonosító - Nyertes: Fridman Tamás
HU21-10096 pályázati azonosító - Nyertes: Búzakalász 66 Felcsút Kft.
Seregélyes
HU21-10066 pályázati azonosító - Nyertes: Dörömbözi József
Szár
HU21-10053 pályázati azonosító - Nyertes: Flier János
Vál
HU21- 10041 pályázati azonosító - Nyertes: Búzakalász 66 Felcsút Kft.
HU21- 10042 pályázati azonosító - Nyertes: Mészáros János
HU21- 10109 pályázati azonosító - Nyertes: Búzakalász 66 Felcsút Kft.
HU21- 10112 pályázati azonosító - Nyertes: Búzakalász 66 Felcsút Kft.
Vereb
HU21- 10015 pályázati azonosító - Nyertes: Holmanné Zimermann Júlia
HU21- 10016 pályázati azonosító - Nyertes: Holmanné Zimermann Júlia
HU21- 10017 pályázati azonosító - Nyertes: Holmanné Zimermann Júlia
HU21- 10029 pályázati azonosító - Nyertes: Holmanné Zimermann Júlia
Vértesacsa
HU21- 10043 pályázati azonosító - Nyertes: Zimermann Botond
HU21- 10044 pályázati azonosító - Nyertes: Zimermann Botond
HU21- 10045 pályázati azonosító - Nyertes: Zimermann Botond
HU21- 10047 pályázati azonosító - Nyertes: Zimermann István Géza
Nem Kishantos, de ezt kérdeztem reggel Tőletek egty másik topikban.
http://www.agroinform.com/forum.php?act=showTopic&id=1996
ebben
http://www.agrarszektor.hu/agrarpenzugyek/egyeb/siman_elhappolhat_kilencszazmilliardot_lazar.3850.html?
Íme
Valóban teljesen más a lényeg. A baj, hogy nem látjátok a sok fától az erdőt.
http://www.agroinform.com/files/usergal/agroinform_20121004092245_36511_348_tuntetesszoveggel.jpg
A sapka és a kabát még meg van.
Válasz #286. hozzászólásra
Olvasd el a topik címét , aztán majd talán te is megérted, hogy mi itt a téma!
Menj a politikai dühöngőbe vagy akár a diliházba az ilyen ****** hozzászólásaiddal együtt te f...sz!!!! Nem ám majd te döntöd el, hogy ki szólhat hozzá és ki nem!!! Elhiszem, hogy fáj az igazság kishantossal kapcsolatban. Szavazd vissza a felót aztán sz...pd le a f...szát!!! Csak, hogy a te szinteden kommunikáljunk, talán így megérted.... Ezzel én befejeztem a "párbeszédet" veled!!!
Moderálta: .Man (739) 2014-05-29 13:00:49
Válasz #285. hozzászólásra
Húzz innen te kis xxXXXxxx,nem látod a lényeget,nem kishantos a lényeg,hanem hogy bármit megtehetnek amit akarnak retorziók nélkül,én már nem is a külföldiektől féltem a földet hanem a csókos jóbarát oligarháktól
Moderálta: BNC (4849) 2014-05-29 13:00:10
Tegnap a székesfehérvári járásbíróság ítéletet hozott, hogy az új bérlők vannak birtokon belül, kishantos meg EL VAN TILTVA a további birtoksértésektől!!!
Úgyhogy takarodó!!!
Egyébként már eddig is öt esetben utasították el őket a birtokbahelyezési kérelmeikkel kapcsolatban.
Nem láttam egyetlen egy hírt sem ezzel kapcsolatban... érdekes... ezzel nem roadsowznak a médiában....
Az új bérlőknek már egy gazdasági évük kiesett ezek miatt a ****** miatt. Ezért valakik felelni fognak. Nem lehet ám ezt a mocsok munkát csinálni az idők végezetéig!!!
Moderálta: .Man (739) 2014-05-29 13:01:16