#60 audista80

2014-12-01 11:20:13

Válasz erre

Válasz #59. hozzászólásra
Az Ember- és környezetkímélő kertművelés videó szövege a http://http://www.ecolinst.hu/images/stories/docpdf/gomorfoldje.pdf -ben található.
Egyéb hasznos olvasnivalók :Ökológia Intézet letölthető kiadványok

#59 Radocz

2014-12-01 09:49:19

Válasz erre

Válasz #2. hozzászólásra

Írásban meg van-e valakinek?

Akkor nem írom le, csak bővítem.

#58 audista80

2014-11-29 19:53:55

Válasz erre

http://www.vitaminsziget.com/hir.php?id=45

A mezőgazdasági kemikáliák rontják a nitrogén-megkötést

A mezőgazdasági kemikáliák a növényeknek is több kárt okoznak, mint hasznot. Ezeknek a mezőgazdaságban alkalmazott vegyi anyagoknak - műtrágyáknak, növényvédőszereknek a jelentős része blokkolja a hasznos talajlakó baktériumok tevékenységét, így ahelyett, hogy növelnék a terméshozamot a drága vegyszerek, növekedési problémákat okoznak a haszonnövényeknél. Hosszú évek munkájával jutott az Oregon Egyetem kutatócsoportja erre a megállapításra. A kémcsőben, majd valódi növényeken végzett kutatás egyaránt azt mutatta ki, hogy a mezőgazdasági kemikáliák mesterséges vegyületei - akár szándékosan szórják ki azokat a szántóföldre, akár máshonnan hozza oda az elszivárgó csapadék -, megszakítják a természetes kapcsolatot, ami a nitrogénmegkötő művelet során keletkezik a haszonnövény és a talajbaktériumok között. Ennek pedig az eredménye: alacsonyabb terméshozam vagy lényegesen lassúbb növekedés. Közelebbről nézve ez úgy megy végbe, hogy a kemikáliák a levegő nitrogénjének megkötését végző, a növények gyökérgümőiben élő rhizobium baktériumok egy specifikus receptorához (NodD) kötődnek, és blokkolják a receptor természetes kapcsolatait. A talajgazdálkodásban, amikor a vetésforgó lucerna vagy szójabab veteménye következik, a lucerna és a babfélék teremtenek természetes kapcsolatot a rhizobium baktériumokkal. A gátlás miatt azonban, nem tud megtörténni a talaj nitrogénszintjének természetes módon való emelése, amiből profitálhatna majd a termesztésben a jövő évben soron következő haszonnövény, például, a kukorica. A nitrogén megkötése a lucernánál, babféléknél úgy megy végbe, hogy ezek a növények egy kémiai jelzést bocsátanak ki, amely odavonzza a megfelelő baktériumokat. Azok a növény számára a levegő nitrogénjét ammóniává alakítják, és ebben a formában a növény fel tudja használni azt a fejlődéséhez. "A mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek (kemikáliák) blokkolják a gazdanövény fitokémiai szignálját" - mondja a kutatás vezetője. "Lényegében, a kemikáliák megszakítják a kommunikációt a gazdanövény és a szimbiotikus baktérium között. Akadályozzák a szimbiózist és a nitrogén megkötést." A kutatók több, mint 50 kemikáliát teszteltek munkájuk során, a többiek között a pentaklórfenolt (PCP) is.( Meg kell jegyezni, hogy egyik tesztelt kemikália sem bizonyult mérgezőnek önmagában - sem a növényekre, sem a baktériumokra... ) A pentaklórfenol azonban a nitrogénmegkötés gátlása mellett akadályozta a csírázást is... Húsznál is több olyan vegyszert találtak a kutatók, amely a növény kémiai szignáljának kibocsátását akadályozta - eltérő mértékben. Ez a jelenség magyarázatot ad azokra a korábbi kutatási eredményekre, amely szerint azonos mennyiségű nitrogénműtrágya felhasználása mellett a terméshozam jelentősen csökkent az utóbbi években, csakúgy, mint a talajbaktériumok nitrogén fixálásának mértéke. A kutatást folytatják - szántóföldi méretekben. Forrás: EurekAlert

#57 audista80

2014-11-25 20:53:00

Válasz erre

Válasz #56. hozzászólásra
Igen, másold, pörögjenek az agytekervények
Annyival kiegésziteném az idézetet, bár nem vagyok nagy tudora a talajoknak, de úgy gondolom, hogy a genetikai talaj állapotot megváltoztatni nagyon nehéz,( öntés talaj vs. lösz talaj) hiába oltjuk be bacikkal és zöldtrágyázzuk. Oda más is kellene, de a hozzáértők majd kiegészítik,ha ráérnek.

#56 Radocz

2014-11-25 08:28:06

Válasz erre

Válasz #55. hozzászólásra

"Ha a talaj kellőleg elő van készítve és annyi bomlásban levő szerves anyag van benne felhalmozva, hogy az igen termékeny talajokból merített baktériumflóra feltalálja benne tenyészigényeit, akkor minden talaj, alkalmas módon, olyan termékenynyé változtatható, a milyen termékeny annak a vidéknek a talaja, a melyből a beoltásra felhasznált föld származott.
Már ebből is látható, hogy Somogy vármegye minden tekintetben előrehaladott gazdasági életéből kiinduló talajbeoltási eszmének nemcsak helyi, de világraszóló, kiszámíthatatlan horderejű közgazdasági jelentősége van.""

Akkor ezt most a másik topikba is másolhatom?

#55 audista80

2014-11-22 21:12:58

Válasz erre

Újra ráleltem egy régebbi munkára a talajoltásról. 100 éve jó úton járt a magyar fölművelés, nem voltunk lemaradva a nyugattól.Köszönet a szerzőnek és a fórumozóknak:

http://www.permaforum.hu/permaforum/index.php/forum/59-Talajel%C5%91k%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s/4576-mikorrhizas-oltas?start=30


Válasz: Mikorrhizás oltás 1 éve 1 hónapja #8135

Luti
Luti profilkép
TÁVOL
Gold Boarder
Hozzászólások: 266
Köszönetek száma: 77


Joz!

Igen igazad van, de legtöbbször akkor sem jönnek maguktól a megfelelő baktériumok, gombák, ha elkezdesz Nekik ideális környezetet teremteni. Be kell hozni Őket.

Már megint nem tudok teljes hivatkozásra linket adni. :-(

Mindegy, beidézem:

ez marha jó! 100 évvel ezelőtt írta Ujváry Imre uradalmi felügyelő:
mek.oszk.hu/09500/09536/html/0018/11.html

"A talaj termőképességének állandó fenntartása, sőt fokozása is nagy gondja a somogyi gazdáknak és e czélra főleg az istállótrágya nagyobbmérvű előállítására, még áldozatok árán is, törekszik; de az ásványi műtrágyák alkalmazása is el van terjedve, sőt a kisgazdák is kezdik felkarolni. A talajok termékenységének fokozására irányuló kísérletezések eredményeként Somogy vármegyéből indult ki a talajok baktériumokkal való beoltásának eszméje, a melynek lényege a következő: minden talajnak megvan a maga baktériumflórája, a mely egységesen rendezett egészet alkot. Tehát a kevésbbé termékeny talajoknak éppen úgy megvan a maga baktériumflórája, mint a termékenyebb talajoknak; azonban a kevésbbé termékeny talajokban folytonosan mostoha viszonyok közt élő baktériumoknak egészen más fajtajellege van, mint az igen termékeny talajokban élő, tehát állandóan kedvező körülményekhez alkalmazkodott, ugyanazon fajtához tartozó talajbaktériumoknak. Mivel pedig a talaj baktériumflórájának az a rendeltetése, hogy a magasabbrendű növényzet részére a levegő szabad nitrogénjét lekösse és azt asszimilálható állapotba hozza, ennélfogva világos, hogy azok a talajok a legtermékenyebbek, a melyekben olyan baktériumok élnek, a melyek sok nitrogént tudnak sűríteni és nitrifikálni, vagyis, a melyekben a legvirulensebb baktériumflóra tenyészik. De mivel azt látjuk, hogy a humuszban gazdag talajok, a melyekben a baktériumflóra sok bomlásban levő szerves anyagot talál, a legtermékenyebbek, ennélfogva világos, hogy oda kell törekedni, hogy a kevésbbé termékeny, tehát humuszban szegény 305talajokban is sok legyen a bomlásban levő szerves anyag. Bomlásban levő szerves anyagot, istálló- és zöldtrágyák nagyobbmérvű alkalmazásával, sokat lehet a talajban felhalmozni; azonban a kísérletek beigazolták, hogy a somogyi kevésbbé termékeny talajok és a bácskai igen termékeny talajok között, a termékenységi különbözetet semmiféle trágyával kiegyenlíteni nem lehet, vagyis, hogy a somogyi talajok a legnagyobbméretű trágyázás és legintenzívebb mívelés mellett sem lesznek olyan termékenyek, a minők a bácskai, vagy egyéb igen termékeny alluviális talajok. Ennek az az oka, hogy a kevésbbé termékeny somogyi talajokban élő baktériumflóra, évszázadok óta, millió és millió generáczión át mostoha viszonyok között élt és hosszantartó alkalmazkodás következtében oly megszilárdult fajtajelleget vett fel, hogy még az esetben sem tud nagyobb életenergiát kifejteni, ha tenyészetének kedvező körülmények közé jut. Mivel tehát a humuszban szegény somogyi talajokban élő csökött és degenerált baktériumflóra nem tud a talajban felhalmozott sok istálló- és zöldtrágyát a tápanyag arányában feltárni, ennélfogva el kell látni a talajt bőségesen istálló- és zöldtrágyákkal, vagyis sok bomlásban levő szerves anyagot kell a talajban felhalmozni és be kell oltani a sok szerves anyagot felhasználni és feltárni képes, igen termékeny bácskai vagy egyéb tevékeny talajokból merített virulens baktériumflórával. Ha a talaj kellőleg elő van készítve és annyi bomlásban levő szerves anyag van benne felhalmozva, hogy az igen termékeny talajokból merített baktériumflóra feltalálja benne tenyészigényeit, akkor minden talaj, alkalmas módon, olyan termékenynyé változtatható, a milyen termékeny annak a vidéknek a talaja, a melyből a beoltásra felhasznált föld származott.
Már ebből is látható, hogy Somogy vármegye minden tekintetben előrehaladott gazdasági életéből kiinduló talajbeoltási eszmének nemcsak helyi, de világraszóló, kiszámíthatatlan horderejű közgazdasági jelentősége van."


http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0018/11.html

#54 audista80

2014-10-20 21:19:18

Válasz erre

A legviccesebb az egészben, a régi tulaj is jelentkezett, hogy elviszi pár e,-ért a használt gumikat, hogy pár év múlva az árokpartról szedje ki megint valaki

#53 audista80

2014-10-20 20:55:44

Válasz erre

Helló.
Lassan átmegyek bloggerbe
Ez a nap is elérkezett (2 hónap), az E-on végre rákötött a hálózatra, 2 órát küzdöttek, de van áram a házban :).
Délelőtt felvettem az ügyvédnél a 75e,-os NAV csekket az átírási illetékről, 8e,-al lett több mint az előzetes kalkuláció, mert a külön pince mezőgazdasági ingatlannak számít, amire 4% az illeték és arra nem érvényes a 35 év alatti, első lakóingatlanra (50% tulajdonrészt meghaladó) kérhető illeték kedvezmény.
A rossz hír, hogy itt is van ingatlan és telekadó kb. 30e,-/év...
Beszéltem egy gumissal Bicskén, 100,-/db áron átveszi a használt gumikat, fuvarost is ajánlott, aki ma nem ért rá. Kiástam még 4 tehergumit, amit ágyásnak használták, meg kimertem belőlük a sarat, földet és vizet. Beszedtem a régi vezeték póznát a tetőről és megigazítottam pár cserepet is és elzártam a vizet, állítólag hétvégén már tél lesz :(.
Beugrottam egy ismerőshöz Bicske mellett, sok jószága van és valszeg kellenek neki a tehergumik, 1-2 e,-al beljebb vagyok és lehet trágyát is szerez fuvarral a dombágyásos műveléshez .

#52 audista80

2014-10-17 00:52:46

Válasz erre

Válasz #51. hozzászólásra Köszi,akkor nem döngölöm, még egy gond letudva . Az öntözéshez érdemes beágyazni egy geotextilbe burkolt dréncsövet? Vagy csak plusz kiadás, és ahogy bemegy az öntözővíz úgy ki is jön a komposzthő és pára?

#51 Netparaszt

2014-10-15 21:42:32

Válasz erre

Válasz #50. hozzászólásra Környéken piacra termel egy hölgy, minden évben készít egy sort, 10 éves dombjai még jól termelnek.
Nem kell ledöngölni, tömörödik magától.
Vizet inkább a domb belsejébe érdemes folyatni öntözésként, felszívja a szerves anyag, a felszínt pedig takarni kaszálékkal, lassítva a párolgást.
Arra figyelj, hogy dupla távolságokra ültess mindent benne, mert ha jól készítetted a dombot, minden gigászira fog benne nőni.

#50 audista80

2014-10-15 19:57:04

Válasz erre

Válasz #48. hozzászólásra Köszi a választ, mindig tanul az ember valamit . A dombágyás leírásokban amiket olvastam az áll, hogy minden réteget le kell döngölni és a képeken sem nyitott az ágyás vége. Az alját egy ásónyomnyi mélyedésbe fekszik.Hogy kap ez így levegőt, mitől lesz "levegős környezet"?
Találtam egy részletesebb leírást a dombágyásról, sajnos nincs szerző:

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9183633

Ha csak néhányszor tíz négyzetméteres kertünk van és gondot okoz megmetszett fáink nyesedékének és egyéb konyhai hulladékaink elhelyezése, másrészt sokféle zöldséget szeretnénk megtermelni, a dombágyásos kertművelést nekünk találták ki. Ezzel a módszerrel kedvezőtlenebb talajon is jó termést érhetünk el. A módszer lényege, hogy fokozatosan bomló szerves anyagainkat talajjal betakarva egyrészt a termőfelületünk nő meg, másrészt bő tápanyaggal és a fokozatos bomlás következtében meleggel is ellátjuk fejlődő növényeinket.
A kedvező feltételek megkönnyítik a vegyszermentes gazdálkodást is, ezért érdemes ezt az elvet követnünk. A domboságy 4-5 év után annyira megsüllyed, hogy már alig fedezhető fel eredeti alakja, viszont kitűnő szerkezetű talajt hagy maga után. Bár optimális esetben ősszel készítjük, az enyhébb téli napok is lehetőséget adnak dombunk összerakására.

Elkészítés: Kiindulásul É-D irányban ássunk egy kb. másfél méter széles és ennél hosszabb alapot ásónyom mélységben. Aljára tegyünk 50-60 cm vastagságban 30-40 cm-nél nem hosszabb különféle vastagságú ágakat, vastagabb évelők szárait, majd taposással alaposan tömörítsük.
Ha van istállótrágyánk csömöszöljük az ágak közé, majd gyep esetén az elején felszedett gyepkockákat füves részükkel lefelé fordítva helyezzük rá. Ha nincs gyeptéglánk szalmatörek, kertiföld, fűkaszálék és tőzeg keverékéből is helyettesíthetjük ezt. A következő rétegünk mintegy 30 cm vastagságú lomb, aprított növényi hulladék kevés földdel keverve. Ha tudunk, keverjünk közé fahamut is. Erre már valódi termőréteg jön, földdé érett komposzttal kevert kerti föld mintegy 10 cm rétegben. Jó ha adunk hozzá Cofunát vagy szerves trágyát. Ha hozzájutunk, ezt ismét egyenletesen befedjük 10 cm vastagon jól átnedvesített tőzegkorpával, tőzeghulladékkal, tavak, patakok iszapjával. Végül a halom tetejére 15 cm vastagon az eredeti talaj komposzttal, - ennek hiányában érett istállótrágyával, vagy zeolittal, bazaltliszttel, szaruforgáccsal - kiegészítve kerül. A domb trapéz alakú legyen, hogy tetejéről a víz ne folyjon le. Összerakásnál minden réteget alaposan megdöngölünk.

Gondozás: Az első 1-2 évben inkább csak palántázzunk, mert a laza talajról könnyen kimosódnak a magvak. Az öntözés kritikus pontja a sikeres termesztésnek, ezért ha lehetőségünk van finom porlasztású szórófejekkel, vagy szivárogtató öntözéssel biztosítsuk a kellő vízmennyiséget. Ha nincs erre mód, a domb tetején alakítsunk ki öntözőárkot, de emellett az oldalát is öntözzük a forró nyári napok estéjén akár másnaponta. A domboságyat a biokertekben már bevált kedvező szomszédhatások alapján is beültethetjük, a zöldségnövényeket kiegészítve fűszer- és gyógynövényekkel.

Jó szomszédok: - sárgarépa - hagyma: nem viselik el egymás légykártevőit, - paradicsom - zeller, petrezselyem vagy póréhagyma: jobb ízű lesz a paradicsom, - fejes káposzta - kapor, bársonyka, - bab - káposztafélék, paradicsom, - saláta - retek, bab, uborka, - borsó - káposztafélék, zeller, - uborka - káposztafélék, saláta. A büdöskének is nevezett bársonyvirág (Tagetes) igen kedvező általános rovarriasztó hatása miatt. Ha rá tudunk menni a talajra, már februárban vethetjük a zsázsát, korai sárgarépát, madársalátát, petrezselymet, alacsony növésű zöldborsót, spenótot, sóskát. Ha csak palántázunk, akkor március végén ültessük a fejes salátát, zellert, karalábét, korai káposztaféléket. Csak májusban, a fagyok elmúltával vessük a paradicsomot és a paprikát.

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9183633

#49 audista80

2014-10-15 19:43:22

Válasz erre

Válasz #41. hozzászólásra Ennyi jószággal látlanba is kiegyeznék jövőre Mennyi takarmányt fogyasztanak kb egy évben?
40db kecske már jó sok tejet adhat.Ekkora a kereslet tejre,sajtra?
Nekem úgy 4000m2 lesz művelhető a kertből, amibe szeretnék némi zöldséget,pár gyümölcsfát és szőlőt kordont is. Meg valami bogyós cserjét gondoltam még. Maradna kb.2000m2 szántónak ahol takarmánynövény lenne, ha elég 1-2 kecskének és 20 tyúknak.

#48 Netparaszt

2014-10-14 20:09:27

Válasz erre

Válasz #42. hozzászólásra Nincs ellentmondás, mások a funkciók. A zöldtrágya 75%-a víz, magas nitrogéntartalmú, ennek leszántása veszteséges folyamat, mert szinte semmi nem marad a növényből napokon belül. A zöld növény gyorsan elbomlik a felszínen, mert a baktériumok sebesen feldolgozzák.. A szármaradványok lassabban bomlanak a felszínen, tápanyagot biztosítva és klímakiegyenlítést a talajnak, ezek már inkább gombák számára buztosítanak tápanyagot.
A dombágyás szintén levegős környezet, de szükség van a takarásra, hogy a korhadás irányítottan, gyorsabban, megfelelő nedvességű környezetben történjen. A levegőn hagyott fa is elkorhad, csak sokkal tovább tart a lebomlása, ezért kell takarni a halmot, hogy optimálisak legyenek a körülmények a gombák számára.

#47 audista80

2014-10-14 19:34:40

Válasz erre

Válasz #43. hozzászólásra Valamit félreértettél, jó a szemed, örülök, hogy észre vetted, vicces a kommented, csak kiegészítettem más furcsaságokkal is

#46 audista80

2014-10-14 19:29:14

Válasz erre

És a Nem a Hortobágy .

#45 audista80

2014-10-14 19:24:08

Válasz erre

Rossz volt a kép...

#44 audista80

2014-10-14 19:21:04

Válasz erre

A bozótirtás és telek (jelenlegi) vége . A maradék bozótos részt tiszteletben tartják a helyiek, mert többször átment a Front a falun és sok minden lehet ott.

#43 Maszek Zs

2014-10-14 19:06:58

Válasz erre

Válasz #39. hozzászólásra

Miért nem kell ásni csak rotálni???
Amúgy meg mi a bajod mert észrevettem?????

#42 audista80

2014-10-14 19:00:15

Válasz erre

A hozzáértőktől kérdezném, hogy a "nem szántjuk le a zöldtrágyát" és a dombágyás kialakításakor alulra kerülnek a fatörzsek-gallyak-levelek között nincs némi ellentmondás?A dombágyásnál azt írják, a talajból veszi fel kezdetben a nitrogént.
A 2. hozzászólásban link-elt videóban (gondolom) ezért használ trágyás szalmát a takaráshoz. Van valami optimális szén/nitrogén arány...

#41 Márk_

2014-10-14 18:56:24

Válasz erre

Válasz #38. hozzászólásra

Van van: 4 kecske, 2 kolbászszökevény, 80 aranytojást tojó tyúk.
Ha a közeljövőben lenne rá lehetőségem, hogy bekerítsek 2,5Ha "legelőt" (inkább akácos), a kecske létszámot felszaporítanám 40db- ig

#40 audista80

2014-10-14 18:47:03

Válasz erre

Válasz #33. hozzászólásra Köszi, nagyon hasznos a gyűjtésed!

#39 audista80

2014-10-14 18:45:16

Válasz erre

Válasz #32. hozzászólásra Avva gyütt a mozis embör, hogy ne loggyon ki a sórbú, de el ba
Amúgy sötétzölden, a gumicsizma és a talics sem helyben termett

#38 audista80

2014-10-14 18:41:46

Válasz erre

Válasz #20. hozzászólásra Akkor nekem Te már nagy gazda vagy . Állatok pl. kecske is van a portán?

#37 Maszek Zs

2014-10-14 05:29:31

Válasz erre

Válasz #36. hozzászólásra

De kicsit is bukik!!!

#36 *** HM ***

2014-10-13 22:11:31

Válasz erre

Válasz #35. hozzászólásra

Aki kicsibe játszik nem lesz nagy haszna.
növeld a tétet apa!!!!!!

#35 Maszek Zs

2014-10-13 21:33:53

Válasz erre

De azért egy próbát meg ér van a kert végébe 5 m2-er azt majd meg látjuk

#34 audista80

2014-10-13 10:18:12

Válasz erre

Sziasztok!
Köszönöm a hasznos hozzászólásokat és ötleteket. Még nem lakom a házat, heti 1-2 nap ingázás van, ebbe nem fér bele az állattartás,köszönöm a villanypásztor ötletet, később utánaolvasok. Kölcsönkérni-adni nem szeretek, sok gépemet hozták vissza szétbarmolva,hogy ez ilyen volt és lekötelezett sem akarok lenni.
Netparaszt köszi, tetszik a Dombágyás , nem vész kárba a szerves anyag, nem kell darálni- égetni, lefojtja a gyomot és egyúttal a telek meredek részén teraszokat is kilehet alakítani vele.A pincéből is kiakarok szedni egy ásó mélyen földet/trágyát mert valami állatot is tartottak benne, az is mehet a dombágyásba. A pince előtti szétdőlt vályogmaradványból megcsinálhatom a feljárót. Már csak egy csettegőt kellene összeszögelnem a szállítások lebonyolítására

#33 Radocz

2014-10-13 09:09:48

Válasz erre

Válasz #28. hozzászólásra

"Néhány adat a különböző mikroorganizmusok által különböző növényeken megkötött nitrogén mennyiségére vonatkozóan:

Szántóföldi bab 17,9 → 379,7 kg/ha (193 kg/ha átlagosan)

Borsó 18,3 → 334,5 (141,3 kg/ha átlagosan)

Sárga csillagfürt 53,7 → 291,8 (153,5 kg/ha átlagosan)

Lóhere 257 kg/ha átlagosan

Lucerna 277 kg/ha átlagosan

Szója 142 kg/ha átlagosan."

Ezt sikerült kihámoznom a sok-sokk oldal közül. A többi az nekem sokk volt.

Neked mit sikerült magyarról magyarra fordítani?

Akkor pontosítsam:
A kukorica szárat szárzúzzuk le. és meddig hagyjam a föld tetején?
Láttam olyat, hogy hosszába kell vágni, mert így kevesebb moly tud áttelelni.

Milyen eszköz az ami ilyet tud?
Attól, hogy még nem jött velem szemben ilyen, még lehet valakinek a környékünkön? Milyen néven keressem?

#32 Maszek Zs

2014-10-12 21:37:35

Válasz erre

Válasz #2. hozzászólásra
Jónak tűnik ez a valami de a videón 21:00-nál miért áll egy rota a ház sarkánál

#31 Netparaszt

2014-10-12 20:36:00

Válasz erre

Válasz #28. hozzászólásra Vázlatosan itt meg van említve, de az egyetemen sincs tanítva még megfelelően. Gyakorlatilag nincs rá irodalom magyarul még.
Talajökológia

#30 *** HM ***

2014-10-12 20:35:59

Válasz erre

Válasz #29. hozzászólásra

Jó helyen kell kiabálni
pssztt ez 1 jóó heeely
Kezd a tanya elsivatagosodni, éget a probléma rohadtul, még harácsolunk valami földet aztán oda kell tenni magunkat igencsak valahogy ....

#29 Netparaszt

2014-10-12 20:32:21

Válasz erre

Válasz #26. hozzászólásra Mester, számomra volna megtiszteltetés, ha segíthetnék. Több szakit képeztünk most a Corvinuson talaj mikrobiológiai analízisra és oltóanyag készítésre, de nagyon kevesen vagyunk, aki tovább tudná adni az ismereteket az alkalmazásra is.

#28 *** HM ***

2014-10-12 20:29:10

Válasz erre

Válasz #25. hozzászólásra

Ez a táplálékháló mint olyan milyen magyar szakkönyvekben stb van ecsetelgetve s elemezgetve?
Jöhet az összes kiadvány nem kell fukarkodni velük

#27 Netparaszt

2014-10-12 20:28:36

Válasz erre

Válasz #5. hozzászólásra A cikk a szar pofozásáról szól, a nagyot álmodás épp azt akarja megvalósítani, ami már a második világháború előtt alkalmazott technológia volt az USÁban, s azóta világszerte százmillió hektárokon alkalmazzák sikeresen.
Dr Birkás Márta kiváló szakember, de a talajélettel nem foglalkozik, ami nagyjából harminc éve egyre fontosabb tényező, azóta vannak egyre szélesebbkörű tapasztalatok az alkalmazással és vizsgálatokkal.
Ez egy marketingcikk, semmi újdonságot nem nyújt.

#26 *** HM ***

2014-10-12 20:23:58

Válasz erre

Válasz #25. hozzászólásra

Szuper
Hosszú még az élet...... hahhh ..... kitudja miféle, valószleg efféle tudományokra is rá fogok szorulni kegyetlenül hamarosan

#25 Netparaszt

2014-10-12 20:16:42

Válasz erre

Válasz #23. hozzászólásra Extenzív gabonaféléket, zöldségeket, pálinkát termelek kis területen. A termelés azonban kevésbé köt le, mint a talaj táplálékhálójának megteremtése, amivel mások is élővé tehetik a talajukat, s át lehet térni műtrágya nélküli termelésre.
Amit én kis területen csinálok, azt a sok ezer hektáros farmerok tapasztalatából vettem át, ezért szándékosan csak bemutató jellegű parcellákon dolgozom, nem az eladott terményekből élek.

#24 Netparaszt

2014-10-12 20:05:16

Válasz erre

Válasz #10. hozzászólásra Alapvető, hogy a szármaradványnak a föld felszínén a helye, ahogy minden létező talaj felépült. Az első probléma, hogy valószínűleg a talajélet minimális, ezért a szármaradványok nem indulnak bomlásnak. Mivel a piacon nincs olyan mikrobiológiailag összetett talajoltó készítmény, amit ajánlhatnék, ezért szárzúzás után csak kultivátoroznék, csillaghengerrel teremtve némi talajkontaktot a szármaradványnak, ami jövőre már beoltható lesz AACT-vel. (aktívan levegőztetett folyékony komposztkivonat)
Inkább kérdeznék.
Talajminőség és típus, analízis, kötöttség?
Mit termesztenének jövőre?
Van-e bármiféle komposztvásárlási lelőhely a környéken?
Ha igen, 1-2 dkg mintát tud-e küldeni?

#23 *** HM ***

2014-10-12 20:04:40

Válasz erre

Válasz #22. hozzászólásra

Az érdekelne hogy mit termelsz eladásra......

#22 Netparaszt

2014-10-12 19:41:17

Válasz erre

Válasz #12. hozzászólásra Jófajta kecske valóban életképtelenre régja a cserjéket, amik egyébként évekig visszajönnének gyökérről. A maradék ágakat pedig vagy lemulcsozni vagy dombágyásba temetni érdemes.

#21 Netparaszt

2014-10-12 19:36:56

Válasz erre

Válasz #14. hozzászólásra Ha meg szeretnéd úszni az ágzúzást, egy évtizedig termékeny dombágyást tudsz belőle összepakolni. Tavasszal én is készítettem egy kb 15 méter hosszút, a lassú korhadás elegendő tápanyagot tár fel minden zöldségnek.

#20 Márk_

2014-10-12 09:17:46

Válasz erre

Válasz #18. hozzászólásra

MTZ 920.3, ~4.500kg, 80Le, 60Ha szántó, 2,5Ha szőlő.
Szántón permetez, és talajozik. Szőlőben talajozik, szüretelő puttonnyal dolgozik, T-25 pedig permetez.

#19 Radocz

2014-10-12 06:30:57

Válasz erre

ha az E-On végre méltóztatik bekötni az áramot, a már 3 hete kialakított szabványos mérőhelyre

Anno a szomszédtól kértünk áramot, mert sokan kezdtük nulláról.

Igaz a 3 fázist, most is kérem.

A helyedben csak a vastagabb ágat (fejsze, sthil) vágnám elsőre.

Tavaszra minden zöld eltűnik. Égetni tilos, de az lenne a Te igazi segítséged.

Azután, ha kell terep rendezni egy nagy gép, aki már csinált ilyet.

A birka jobb fűnyírónak, mint a kecske. Inkább saját.
A kerítés helyett javaslom az elektromos kerítést. vagy villanypásztort.

Van egy topik, ami erről szól, és igen részletes.

Az égdaráló könnyebben vágja a nyes fát, csak az később megpenészedhet, ha nem hurkába vagy góréba (kas) rakod.

#18 audista80

2014-10-11 21:46:23

Válasz erre

Válasz #16. hozzászólásra Amúgy milyen traktor szerepel a képen ( típus, tömeg, Le-rő , esetleg ár ) mekkora területen és milyen eszközökkel, mire használod?

#17 audista80

2014-10-11 19:45:22

Válasz erre

Válasz #16. hozzászólásra A hangsúly jövőidőn van. Addig bozótirtás kb. 2-3nap. Azután ideiglenes fürdő-WC és konyha kialakítása, ha az E-On végre méltóztatik bekötni az áramot, a már 3 hete kialakított szabványos mérőhelyre ( 100e,-). Terven volt még a tető átlécezése, 3-4 szarufa cserével és eresz felrakással. Ha az égiek is úgy akarják...
Ma is haladtam pár 100m2-t.

#16 Márk_

2014-10-10 18:39:32

Válasz erre

Válasz #14. hozzászólásra

Kimérés, kerítés így is-úgy is kelleni fog.

#15 audista80

2014-10-10 17:39:39

Válasz erre

Válasz #13. hozzászólásra Üdv, köszi majd beleolvasok a blogba.
Esetleg tudsz olyan linket, ahol a már elfogadott bio-permetlevek (csalántea,növényi ázalékok) és egyéb növényvédelmi praktikák vannak? Arra az esetre,ha a megelőzés nem jár sikerrel.

#14 audista80

2014-10-10 17:29:09

Válasz erre

Válasz #12. hozzászólásra Üdv. Ha erre gondolsz, felajánlottak belőle 5db-ot, ha bekerítem a telket, mert nem bírják a láncot. Földmérés 50e,- kerítés kb 250e,- . Kérdés mennyit zöldet fogyaszt egy kecsó 100-on. Lehet a képek nem mutatják hűen a zöld mennyiségét,de nézz szét itt:Galéria. Heti 1-2 napot tudok a telken tölteni, eddig 5 nap volt a bozótirtás. Én is jobban örülnék ha egyből trágyahalom lenne a zöldből, de kényszerből, tüzelő válogatás után marad a darálás és komposztálás, ha másnak nincs jobb ötlete.

#13 Valodi

2014-10-10 16:24:32

Válasz erre

Itt is aktualis:

Az emberségünk és az „életidegen” anyagok:
A talajélet kiemelt fontosságát azonban az emberi tettek sorozata képes elfedni, ellehetetleníteni, igen gyakran csakis önös, pillanatnyi érdekekre gondolva ezzel.

A talaj-termékenység fokozásának megnövekedett igénye miatt az intenzív mezőgazdaság MŰ-trágyákat használ. Vajon belegondolunk-e a szó igazi jelentésébe, amikor kiszórjuk ezeket? A gyomok, a kórokozók és egyéb „kártevők” ellen is kémiai vegyi anyagokat, mezőgazdasági kemikáliákat, peszticideket lehet bevetni. Szinte minden, az ember „útjában lévő” élőlény ellen van valamilyen vegyi, mesterséges megoldás. Lehet írtani a gyomokat (herbicidekkel), megölni a talajeredetű kórokozó gombákat (fungicidekkel), a kártevő rovarokat (inszekticidekkel), az atkákat (akaricidekkel)... és a sort folytathatnánk. Nem lenne szabad azonban elfelejtenünk, hogy az ilyen vegyi anyagok szinte mindegyike az úgynevezett „mesterséges ÉLETidegen” anyagoknak, a XENO-biotikumoknak a sorába tartozik, számos nem célzott szervezet pusztulását is okozva ezzel (Kecskés, 1976). Vajon miért lenne az EMBER kivétel ebben? Föl kellene már ismerni, ha nem tanulunk az egyre növekvő számú betegségekből, hogy a mi, EMBERi életünkkel éppen úgy idegen és össze-egyeztethetetlen kellene, hogy legyen!

http://greenr.blog.hu/

#12 Márk_

2014-10-10 16:18:28

Válasz erre

audista80!

Ezt a pucolósdit a rossz végéről közelíted meg!!!
Mi az? Négy lába van, szakálla, és mindent le rég? Még segítek egy kicsit: mekeg is.

#11 audista80

2014-10-10 07:57:07

Válasz erre

Válasz #9. hozzászólásra Ha van kedved-időd írd le, hogy most hogy gazdálkodsz és mit szeretnél változtatni az eddigiekhez képest.
Lehet nem gázolajban, de másban jelentkezne a megtakarítás szerintem, ha pl. csákányozás helyett komposztot lapátol az ember. Lehet a növényeknek is jobb élettér egy komposzthalom a sziklakert helyett, bár növénye válogatja. A "gépeket" nem utasítom el, mert termelékenyebb és olcsóbb mint a kétkezi munka. Ha igavonó jószág is lenne a gép előtt és nem robbanó motoros, az még jobban tetszene, de ahhoz sokat kell még tanulnom.

Önellátás A-Z-ig