Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
274 hozzászólás
Válasz #222. hozzászólásra
MINDEGY MILYEN társaság ezt a teljesítményt meg kell süvegelni...De, azért szóba állnak veled ,elmondják,hogy mit csinálnak vele,vagy ez is egy "titkos társaság"
Ezzel meg majd mégannyira se tudják majd!
Válasz #221. hozzászólásra
Hát ez !
Mondjuk kibaxottúl zsíros társaság..........maguk sem tudják mennyi van otthon.........
Válasz #220. hozzászólásra
mezőgazdaságban kb ez a lottó 5-ös
Válasz #205. hozzászólásra
94 heki átlagában itt megcsinálták az átlag 86,7 q-t jó minőségben, 56-ért kombájn tisztán ma el is adták magtárból..............van akinek bejön............de szerintem inkább azt kell "látni" mikor érdemes annyit beleheccelni ami még megtérül.......
Válasz #216. hozzászólásra
Én is akármit csinálok nem tudok 5t fölé menni búzában.
Idén kipróbálok valami osztrák fajtát,remélem bejön.Bár csak 10ha tervezek.
Válasz #216. hozzászólásra
Ez hogy a szarba ment el kétszer? Úgy, hogy közben mást is írtam?
Na mondjuk idén olyan is volt, hogy az út egyik oldalán tiszta partos föld, semmi víz, termés: 50+pár mázsa/ha, másik oldalon kisebb víznyomással 73q/ha. Na ott emberbaj volt.
Válasz #208. hozzászólásra
A "gazdán múlik"-dolgot általában azok szokták mondani, akik alatt ott van a jó föld. Nyilván 1q amm.n-tól nem lehet csodát várni, ott egyértelmű az emberi tényező, de az adott talaj korlátait nem lehet átlépni. Egyik gazdatársnak 2004-ben volt kötött mély talajon közel 120q volt Buzogányból, ugyanott idén lett 25-30q Suba. (Ismerem őket, komolyan csinálják) Akkor miről beszélünk? Stabilan magas termést csak megfelelő talajon lehet elérni. Ugyanazt a félintenzív-intenzív technológiát csinálva talaj-talaj között lehet 4t/ha eltérés is. Főleg kötött talajon, ahol a termésingadozás 50% is lehet, vagy több. Földszomszédom búzája pl. annyi szálon jött fel, ahány szem kikelt. Pedig repülővel szórták a műtrágyát korán, aztán amikor lehetett földi géppel.
Válasz #212. hozzászólásra
Ahova búzát nem érdemes vetni, oda mit? Monokultúrás napraforgót?
Válasz #208. hozzászólásra
A "gazdán múlik"-dolgot általában azok szokták mondani, akik alatt ott van a jó föld. Nyilván 1q amm.n-tól nem lehet csodát várni, ott egyértelmű az emberi tényező, de az adott talaj korlátait nem lehet átlépni. Egyik gazdatársnak 2004-ben volt kötött mély talajon közel 120q volt Buzogányból, ugyanott idén lett 25-30q Suba. (Ismerem őket, komolyan csinálják) Akkor miről beszélünk? Stabilan magas termést csak megfelelő talajon lehet elérni. Ugyanazt a félintenzív-intenzív technológiát csinálva talaj-talaj között lehet 4t/ha eltérés is. Főleg kötött talajon, ahol a termésingadozás 50% is lehet, vagy több. Földszomszédom búzája pl. annyi szálon jött fel, ahány szem kikelt. Pedig repülővel szórták a műtrágyát korán, aztán amikor lehetett földi géppel.
Mi 10-15Ak földbe idén sem tudtunk 4tonnánál jobb buzát termelni,pedig kapott 2mázsa kopmelexet, 3,5mázsa pétit,2gombaölö...stb....
Karintia a nemesitőház a Brutusnak,volt egy kis kisérlet,az szép volt!
Válasz #210. hozzászólásra
Nem azt mondom, hogy nem számít, hanem hogy a gazda döntésein múlik, hogy hogy tud hozzá alkalmazkodni!
Az is egy döntés, hogy oda nem vetsz búzát! Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye....
Válasz #191. hozzászólásra
Te azon gondolkodtál, hogy ennyi műkakival mekkora kukszi termést érhetnél el????? Búzára ennyit szórni az hol éri meg???????
Válasz #208. hozzászólásra
Én ebben megcáfolnálak, hogy a föld az kis mennyiségben befolyásolja a termést!!! Nekem van egy 7 hekis földem ha te azon termelsz legalább 4 tonna búzát hektáronként akkor én elintézem neked hogy a Fazekas miniszter úr kitüntessen!!!!
Válasz #175. hozzászólásra
A Brutussal mi a baj??? Kellene hozni jóbb fokú vetőmagot???Ki az eredeti nemesítőház???Bár hallotam hogy a Brutus meg is szünik ,5tonnát az tudta idén is...Akkor ezek szerint csak azért volt idén 5tonna mert Brutus volt???"megvagyok nyugodva" akkor van kire fognom
Válasz #205. hozzászólásra
Szerintem viszont pont az az önámítás, amikor azt mondod, hogy 80%-ban a földminőségen múlik!
Ezzel magad előtt már ki is ráztad a nyakadból a felelősséget, hogy nem azért termett kevesebbet, mert TE elbaxtál valamit (vagy nem tettél meg mindent, amit kellett), hanem mert rajtad kívülálló dolgok a felelősek érte.
A termésszint eléréséért szerintem igenis 80%-ban a gazda a felelős, és csak a többi a körülmény! Te választod meg, hogy mit, mikor, mivel, hogyan! Ekkor pedig igenis hozzá kellene tudni igazodni a körülményekhez! A talajhoz éppúgy, mint az időjáráshoz, meg bármi máshoz!
Pont ez miatt a hozzáállás miatt tart ott a magyar mezőgazdaság (meg az egész ország) ahol tart!
Válasz #195. hozzászólásra
Akkor mi egy szót sem szólhatunk, mennyit használunk, itt a negyedével jónak kell lennie.
Válasz #204. hozzászólásra
Sima ügy , mindenből bőven . Ez is csak egy fajta , de hálás mindenért .
A termést a pénztárcád határozza meg , az időzítések és a földed .(a többi nem rád van bízva )...
De nem haragudna meg 2 mázsa 3x15NPK-ért vagy 15-25 NP-ért őszön meg vagy 4 mázsa pétisóért tavaszon , és egy virágzás előtti gombölőért se...
Válasz #191. hozzászólásra
Mi kell a 8 tonnás búzához? (Nem 5-6 évente 1x, az sok helyen összejöhet, hanem átlagban.)
80% földminőség
20% egyéb (fajta, műtrágya, évjárat, stb...)
Bármi más csak önámítás vagy nagyképűség (A "Nekem márpedig annyi terem, és így v. úgy csinálom" c. dumák)
Utóirat: főleg úgy, hogy nyereséges is legyen a dolog.
Válasz #203. hozzászólásra
Leírnád pár szóban a tuti technológiáját....???
Vegyszerek,műtrágyák,stb...!
Köszi előre is!!
Válasz #202. hozzászólásra
Nem . Az Kálba volt a Magda-Bencsik párosnak .(jó ismerőseim)
Válasz #200. hozzászólásra
Nem volt Nektek a 90-es évek végén (cselendzseretek)55-ös
Válasz #200. hozzászólásra
Ismerem!!!
Válasz #199. hozzászólásra
Nem , de emezért tartom a hátam.
Vekni-t kapsz Besenyei Bandinál Kompolton is ...
Válasz #198. hozzászólásra
Akkor kell hozzá lé rendesen!!
Nekem a Toldit ajánlották nagyon!!
Tudsz róla valamit???
Válasz #196. hozzászólásra
Műtrágya , gombaölő, szárerősítő úgy nettó 55-60ezer /heki...
Ehhez jön még a vetőmag ,gyomirtó , földmunka , esetleg rovarölő , lombtrágya...
Válasz #195. hozzászólásra
Ja és ehhez nem árt egy bőtermő , extra szívós fajta (GK CSILLAG)...
Válasz #195. hozzászólásra
Mennyi így hektárköltségileg???
Válasz #194. hozzászólásra
Indító 4 mázsa 27-es az utolsó fagyon lehetőleg még hóra , majd 2 mázsa 34-es úgy zászlóslevél-virágzás körül...
Ja és gyomirtáskor Cycocel , meg legalább kétszeri gombaölőzés ...(mondjuk egy Eminent-Tebu Kwizdás párossal)
de tavasszal hogy a legjobb elosztani azt a 6mázsát?
3részletben talán?
Válasz #190. hozzászólásra
A Vekni az nagyon jó búza . Mi pályafutásunk alatt kipróbáltunk vagy 20 fajta búzát nagy területen és ez volt a legjobb.
Válasz #191. hozzászólásra
Ahhoz minimum 6 mázsa nitrogén kell és őszön legalább 3 mázsa 10-20-10 NPK vagy 2 mázsa 18-24 NP kell...
hány mázsa műtrágya, milyen műtrágya és mijen kijuttatással kell ahoz, hogy 8tonnás búzát lehessen termelni????
jövőre ígérem kipróbálom!
Nálunk ez úgy néz ki, hogy ősszel kap 150kg komplexet vetés alá, tavasszal kétmázsa pétisót vagy ammónim nitrátot majd idén fújtunk rá folyékony nitrogén műtrágyát 28%-osat 100litert még.
Így lett ahol 50mázsa van ahol 25, javarészt 30.
MV Toldi, MV Vekni búzákról van valakinek tapasztalata???
Válasz #174. hozzászólásra
Hát a Mulan se egy nagy durranás minőségbe .
Nekünk volt vagy 3 éve MULAN , BOCKRIS és QUEBON (ezek SU búzák mind )
Asszem összességében a BOCKRIS volt a legjobb.
Amúgy nálunk ha minőségi bőtermő és szívós búzát akar valaki az Mv VEKNI-t vet . Ha minőség nem számít nagyon csak a termés meg a szívósság akkor GK CSILLAG-ot.
Válasz #186. hozzászólásra
szerintem itt se szántottak
Válasz #174. hozzászólásra
Ismerősnek Mulán van , 30-35 mázsa és 24es sikér, melette a suba 40 sikér termés ugyanolyan kevés
Válasz #184. hozzászólásra
Én nem sok jövőt látok benne...
már ott megbukik, hogy a vetőgép túl tömötté válik, csak szántásos rendszerben működhet.
Utánna jön az a probléma, hogy szántásnál muszály sorközművelni (a mi éghajlatunkon), mert a talaj lecserepesedik, tömötté válik, és visszafogja a növényt. A legtöbben tápanyagot is így juttatnak.
A 20" + művelőút már jobb, de az is csak nagy gazdaságnál mehet, ahol megtehetik, hogy minden eszközt megvesznek maguknak (egyszerre)
Válasz #184. hozzászólásra
Meg a nap is besüt rendesen......
Válasz #181. hozzászólásra
csehbe láttam ilyet ott úgy nézett ki, hogy 50-25-50-25 volt a sorotáv (2 sort vágott az adapter , mivel 25 cm re voltak egymástól simán ment )
azért gondolkodom ezen, mert ezek a modern hibridek mind nádszerü levélzettel rendelkeznek és nem zár össze a sor rendesn , és ha nem tartamhatású gyomirtóval van kezelve akkor a gyomok kapnak elég fényt.
kultizás kizárva , nincs is sok értelme
Válasz #182. hozzászólásra
KKor mégiscsak vetek belőlle, gondolom akkor mehet550-600-al a csíraszám.
Válasz #180. hozzászólásra
a bitop nem hibrid...
Válasz #179. hozzászólásra
láttam már. Megven, hogy mivel takarítod be?
Silóban tiszta sor, évek óta megy, mert a betakarítása technikailag megoldott. A Kemper-nek volt csőtörője is sorfüggetlen, de mielőtt szerezhettem volna egyet kipróbálni a gyár leállt a gyártásával. Gondolom nem a nagy sikerek ellenére...
Normál sortávú adapternél túl nagy a pergési veszteség, és túl kicsi a teljesítmény a lassú haladás miatt, holott épp ellentétesek a trendek a kombájnoknál. Ráadásul a szárzúzók is hagynak kívánnivalót maguk után...
Az egyik nagy nemesítő próbálkozik ezzel, a terméshozamra jól reagál, viszont ők is ezzel találták szembe magukat. Silónál +25% felé tudnak vele menni állítólag! szemesnél kevesebb...
A 20" már jobb, viszont ott szerintem művelőút kell az egyre növekvő gépekhez... (De legalább fizikailag legyártható a kukoricaadapter...)
Akármelyik is, 1000 heki alatti gazdaság itt ki sem tudja próbálni, mert cserélni kell vetőgépet, kultit, kombájnt (adaptert) egyszerre, az pedig nem kis della...
Válasz #178. hozzászólásra
na ezt akartam kérdezni hogy tudtommal a hibrideketnem érdemes ujra vetni, akkor a Bitopot sem tudom, ha az is hibrid,Vagy nem?
Válasz #178. hozzászólásra
írtam már a múltkor a a duplasorba vetett kukoricáról (twin row corn) láttál már ilyet élőben? nem ez lenne a jövő? vagy inkább a 20 inchre vetett?
Válasz #177. hozzászólásra
mert a hibridek bokrosodó képessége többszöröse a hagyományos búzákank. Ha olyan sűrűre vetnéd, akkor felnyurgulna, és eldőlne. Jah, és késői vetéseknél kiesnek, mert ott már túl kevés az ideje... Igazság szerint jobb lenne augusztus végén, szeptemberben vetni, ha van hova.... De ez hoz egy plusz őszi gyomirtást is...
A vetőmagja húzós, 23-25 eFt/ha, és nem tudsz magot fogni sem róluk...
Válasz #174. hozzászólásra
Hogy ilyen kevés a csíraszám ezeknél nm-enként. 350-450 közöttt Ti mennyivel vetitek?Akkor ez a vető mag dög drága lehet,
Válasz #174. hozzászólásra
a mulan az milyen?
Válasz #174. hozzászólásra
Úgy nézz ki ez a bitop úgy járt, mint anno a brutus. Az is nagyon magasan kezdte és mikor kiszálltunk belőle alig ütötte meg az 5 t-t. A balaton követte 2 évig.
A bitop-ot most próbáltam ki(nem egy rossz termő) de a saját lazán 2 t-val lenyomta így megy a süllyesztőbe......