Hirdetés
Fórum
Starter műtrágyázás és vetés egy menetben
Létrehozta: TFeri , 2009-02-10 13:04:40
Kedvencekhez
Segítség
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- AKG támogatás új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Kukorica vetőmagok új
- Hagyományos, paraszti ismeretek. új
- Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? új
- Poénok új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
Cikkajánló
Hirdetés
1078 hozzászólás
Válasz #126. hozzászólásra
az az össz tartalom
asszem 15-20 arányban
+ 0,5 a cink
Válasz #124. hozzászólásra
Az idei évet felejtsük el
Repcében nem vok vmi tapasztalt
idén 33 q volt
kapott alap kálisó 1q+pétisó 1,5q ősszel bedolgozva
regulátor 2x, rövarölések...
minden kezeléskor oldott karbamid, esetleg keserűsó
fejtrágya 1x 3q + 1x 2q
pictor
meg még volt egy polybór virágzáskor
ennek a EUROFERTIL Plus 35 NP + 0,5 Zn -nek 35% a N és 35 a P tartalma is ???
(csak mert a honlapon erre nem térnek ki)
Idén valszeg 49 NPS megy minden alá
Én sem a nitrogéntartalomban látom a "csodát"
A nitrogénigényét elégítse ki a karbamid
Válasz #122. hozzászólásra
És ezek mellett még ugyan ezen kultúrák mit kapnak és mit tudnak teremni ? Amúgy képben vagyok, hogy merre vagytok területileg
Válasz #120. hozzászólásra
a 120 kg-ban is lófax nitrogén van és mégis nagyon jó volt tőle,igaz hogy ezek gabonaföldek voltak így táródhatott föl bennük rendesen N. Egy monokultúránál lehet mást mutatott volna. De a lényeg az hogy van ebben a dologban valami,érdemes teszteket csinálni.
Válasz #118. hozzászólásra
Repce: 100-150 kg/ha 49 NPS
Napra: 150-200 kg/ha 49 NPS
Kuk: 180-220 kg/ha 35 NP
Akkor a kiadás-bevétel oldal hogy áll ????
Válasz #118. hozzászólásra
Nálam is próbán, ha jól emlékszem a kukorica 1q kapott a 35 Nproból aztán 4 q sulfammot 6 leveles korban, iszonyat jó kukorica lett belőle, de a gatyámat is kifizettem a műtrágyáért. Ami érdekes volt, hogy az 1 q starterrel jobban nézett ki a kukorica, mint az út másik oldalán lévő másik, ami megkapta a teljes nitrogén adagját.
Válasz #118. hozzászólásra
bérvetésnél nyomattam én is 35 np-t egy cimborámnak, 120 kilóval sorba,én nagyon keveselltem a hatóanyagokat de szaktanácsadó ajánlotta neki hogy ennyi elég. Tényleg jó lett neki.
Idén én is teszek a magaméra egy kis péti meg káli mellett.
Válasz #117. hozzászólásra
A különböző növények alá mennyit szórtok és milyent ?
Én nem igazán dobtam hátast a paprikában csak az árától.
Hosszú sztori...
írtam is h ebben is benne van a kockázat, mint mindenben.
A physio+ hatása nagyon látványos
hasonlítottuk konkurens starterekkel, pétisóval, mikrogranulált starterekkel, sima komlex...
meg a stabil minőség, meg a feltételezett megbízhatóság
kb ezek alapján alkalmazzuk nagyjából minden alá(búza,repce is)
Tajbor !
A múltkor írtad, hogy TiMac-ot szórtok vetéssel egy menetbe minden hová. Ezt az elhatározást milyen összehasonlítások előzték meg, hogy a legdrágább műtrágyát választottátok ?
Sziasztok!
Hallotatok már a Geosan Kft. termékeiről.Termésnövelő baktériumok.A tapasztalatok szerint nagyszerű termésnövelő.Írjátok meg a véleményeteket.Köszönöm
István
Válasz #113. hozzászólásra
nekem meg mikroszóró
Válasz #112. hozzászólásra
semmi,nincs mütrágya egységem a vetőgépen
Válasz #111. hozzászólásra
és a sor mellé mi megy?
Válasz #110. hozzászólásra
De, 3q pétit vetés előtt bekombizok
Válasz #108. hozzászólásra
nitrogént nem teszel a kukoricára?
Válasz #107. hozzászólásra
Én a magra szóróm rá 5cm-re vetek
Válasz #101. hozzászólásra
Én minden évbem teszek ki 10-15 kg pannon startert,+olcsó kuk vetőmagot (occitán).100q kuk tavaly is megvolt,pedig ezek nem a legjobb földek,és PK-t nem adtam ki jó pár éve már. Úgy ahol viszont a vetésnél nem kapcsoltam be minden sort nem láttam külömbséget. Idén csinálok tesztet majd felrakom a képeket.
Nekem az lenne a kérdésem, hogy ki, milyen mélyre teszi a starter műtrágyát vetéskor?
Válasz #105. hozzászólásra
ahol kiváló a P,és jó a zn ott biztos semmit se mutat a pannon,
Én is csak kipróbáltam kísérletben a Pannon Startert. Nálam nem hozott több termést a kísérletbe. De voltak itt fent másnak képek, akinél szemmel látható volt a különbség.
Válasz #101. hozzászólásra
Asszem itt a fórumon K.Lackó használja... Fendt-es kép...
Válasz #101. hozzászólásra
milyen volt a talaj P és ZN ellátottsága azokon a földeken?
Mi még nem próbáltuk ezeket de az idén vettem 1 csomó pannont mert gyenge a cink a földjeink nagy részén,és baromira elválik az a tábla ahol jó a zn szint.
Genezis NPK műtrágyát tennénk a kukorica alá 8-21-21 est, eddig mindig power volt de most nem tudtunk beszerezni. A kérdés 2 mázsa power(8-24-24,8-20-30) volt vetőgéppel kirakva, a genezisből mennyi kéne, gondolom a power jobb műtrágya de most majd duplája genezist lehet rajta venni.
Van-e valami tapasztalat vagy infó az alábbi mikro starter műtrágyákról valakinek ??? Kuki alá nyomatnám, tavaly pannont nyomtam(18kg/ha!!!!) de nem vettem észre semmit:
1., PannonŽ Starter
10 % nitrogén (N), 45 % foszfor (P2O5), 2 % cink (Zn)
2., Radistart Standard
NPK tartalmú összetett starter műtrágya mezo-, és mikroelemekkel dúsítva
Nitrogén (N) 7 m/m%; Foszfor (P2O5) 30,0 m/m%; Kén (SO3) 15,0 m/m%; Kálium (K2O) 6,0 m/m%; Magnézium (MgO) 2,0 m/m%; Kálcium (CaO) 5,0 m/m%; Réz (Cu) 0,5 m/m%; Cink (Zn) 2,0 m/m%
3., Seed Starter cink
9,0% nitrogén, 40% foszfor (P2O5), 0% kálium (K2O), 15,0%, kén (SO3), 2,0% cink (Zn)
4., Seed Starter komplex
9,0% nitrogén, 40% foszfor (P2O5), 0% kálium (K2O), 7,5% kéntrioxid (SO3), 0,6% magnézium (Mg), 1,0% cink (Zn), 0,6% vas (Fe), 0,2 mangán (Mn), 0,2 réz (Cu), 0,25% bór (B)
Válasz #95. hozzászólásra
A timac-os üzletkötő mondta nemrég, hogy pl. egy gyenge minőségű map-ból sok hatóanyag rögtön lekötődhet, és a növény számára felvehetetlenné válik. Egyébként korrekt volt, mert nem akart elkábítani, hogy csak ilyet szabad használni és semmi mást, hanem azt mondta, hogy minden növény alá starterként érdemes kitenni 100-150 kg/ha vízoldható komplexet (timac, yara), a többi hatóanyag mennyiséget inkább hagyományos műtrágyában kell kitenni. Persze pénztárca függvénye a dolog. A vízoldható műtrágya jelentősége az lenne, hogy mikor a növény még kezdeti, gyenge stádiumban van, akkor legyen neki könnyen felvehető tápanyag, plusz az esetlegesen szükséges mezo- és mikroelemeket szinte csak ilyennel lehet biztosítani.
Válasz #97. hozzászólásra
Én jo ötletnek tartom csak ami fontos kérdés, hogy csak friss mütrágyával müködhet jol nem olyannal amit kalapáccsal kell szétverni meghát ha bérbe megy az ember vetni nem biztos, hogy a mütrágyázásbol eredö többletkiadást a gazda kifizeti inkább elszorja elötte mütrágyaszoroval ami nem nagy költség. A vetögépre ilyen opciot venni az nem olcso dolog.
Válasz #97. hozzászólásra
Nem a gépek kapacitásával van a gond, hanem az emberi tényezővel.Akár komolyabb homlok v. teleszkópos rakodóval megoldható a vetőgépek mag és műtrágyatöltése.Mindenki spórol a munkaerővel amennyire lehet mert kicsi a jövedelmezőség meg nagy a rizikó a termelésben.
Mennyire fogná meg a vetést (gabona) az egyidijűleg történő műtrágyázás? Gondolom az erőgépek nagyobbak lennének, több kiszolgáló eszköz, stb. Lehet hogy csak bérvállalkozásban érné meg erre beruházni?
Válasz #94. hozzászólásra
A tápanyag megköti a vizet.
Válasz #93. hozzászólásra
Én ezért teszem a nitrogént sorba a kapásoknál,mert az lefele megy.A pk az ott marad ahova kitették.
Lenne lehetőségem gabonavetőgéppel sor alá tenni műtrágyát,de még nem próbáltam ki,sajnálnám a gépet a korrózió miatt.Most durván 130 kiló yara v timac árán kapni 200 kiló monoműtrágyát.Nem tudom melyiknél nagyobb a termésszint,azonos Nadagolás mellett.
Válasz #93. hozzászólásra
Semmi gond ,de nem csak a víz számít, ha egy talajrétegben több a tápanyag azt a részt sűrűbben szövik át a gyökérszőrök, a két dolog egyszerre befolyásolja a gyökérfejlődést.
Válasz #92. hozzászólásra
Szia!
Bocs hogy beleugatok,de az hibádzik hogy a gyökér nem a tápanyag után megy,hanem a víz után.
Válasz #82. hozzászólásra
)
1. biztos,hogy fontosabb lesz.
2. inkább alá mint közé (csak jobb ha lefele megy az a gyökér
3.Többen fognak céltudatosabban műtrágyázni,csak azt és annyit amennyit muszáj.De a mai magyar szinthez képest nem biztos,hogy kevesebbet.
4.Passz
5.műtrágya nélkül 12 avval több.
Ha így haladunk, lassan már "TRANSFOMER"-ekkel találkozunk a határba! Többe fog kerülni a szállítási helyzetbe történő "átalakulás", mint a vetési technológia műszaki fejlesztése, megoldása.
Válasz #88. hozzászólásra
Lehet, de ezt nehéz megmondani sok esetben nem tükrözik az árak a műszaki tartalmat.
Válasz #87. hozzászólásra
Abba az irányba tartunk.
Válasz #85. hozzászólásra
Ha a sortávolság nem annyira lényeg, 16,6-tal talán csökkennének a gépárak (méterenként 2sor)?
Válasz #85. hozzászólásra:
Tehát a 3m-es szállítási szélesség is széles lesz a hatóságoknak. Más felépítésű gépek kellenek?
A munkaszélesség, meg még sok minden persze, hogy függ, de az mennyire lesz" divat" , vagy jellemző,hogy egy menetben m.kaki és mag? Ha már együtt akkor altta, vagy mellette?
Válasz #82. hozzászólásra
1. Biztos nőni fog.
2. Szerintem mellé/allá
3. Kinek mennyi pénze lesz 100-300 kg/ha
4. Szintén pénz függő, de ami közütona 2,5 méterbe ami belefér azt jobban keresik majd
5. 12.5 aki lazábbon gazdálkodik, jobb földeken nem annira fogas kérdés.
Válasz #82. hozzászólásra
Szerintem marad a 12,5.Gazdaságosabb a vetéssel 1menetben.
Válasz #82. hozzászólásra
Függ a gazdaság nagyságtól
Szerintetetek mi lehet a tendencia:
1,-2010 és 2015 között, tehát a következő 5 évben mennyire lesz fontos a
műtrágyázás vetéssel egymenetben (Gabona)?
2,-Mi a fontosabb a sorba/alá kijuttatni a műtrágyát, vagy a sor közé (Gabona)?
3,-Mekkora mennyiségű műtrágyát fogunk kijuttatni?
4,-Mely munkaszélességek felé fog tolódni a vetőgép szélessége? 3, 4, 6, 8, 9 m?
5,-Milyen sortávolságok lesznek fontosak? 12,5 - 15 - 16,6cm? (m.trágyával, m.trágya nélkül)
Ja, szakdolihoz segítség!
Válasz #78. hozzászólásra
Kverneland Accord HD
a JD1750 az a vetőmag alá rakja nem??
Gabonavetésnél van valakinek tapasztalata sor alá műtrágyázással?
Milyen fajta műtrágyákat és mekkora adagban érdemes használni?