Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Eddig általában csak a földforgalommal kapcsolatos Kúria ítéleteket olvastam át, mert ezek precedens értékűek. Ugyan akkor az ügyek csak igen kis hányada jut el a Kúriáig, így most kiváncsiságból beleolvastam a törvényzséki döntésekbe is. Azt tapasztalom, hogy elvétve akad olyan, amikor a törvényszék jóváhagyta volna a hatósági döntést.
Válasz Borz #7826. hozzászólására"27. § * (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv - a 23. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl - az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadja *
a) ha a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adás-vételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, míg csereszerződés esetén a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján bármelyik szerződő féllel nem támogatja a csereszerződés jóváhagyását,"
Itt arról van szó, hogy a NAK sem a szerződés szerinti vevőt, sem az elővásárlási jogukat gyakorlókat nem támogatja. Vagyis senkit. Ez a te esetedben nem így volt. Ezért jogszabálysértő, ha a földügyi hatóság erre hivatkozott.
Válasz Borz #7826. hozzászólásáraHa a földhivatal a 27 § (1) a) bekezdése alapján tagadta meg az osztrákkal a szerződés jóváhagyását, és ezt az ügyvédje nem vitte köz. ig. bíróság elé, akkor egy pancser.
Válasz Borz #7828. hozzászólásáraA nak újra dönthet úgy, hogy téged támogat, de szó szerint nem mondhatja ugyanazt, hiszen az első körben mondottak nem voltak elegendők a bíróság szerint. A bíróság le fogja írni a fhnak, hogy mit vehet figyelembe és mit nem és hogy mit kellene más szempontból is megvizsgálni. A második körben azt nézik, hogy a fh betartotta-e a bíróság előírásait. Igazad van, elméletileg lehet akár évtizedekig pingpongozni, lehet valaki tud itt olyat, hogy mondjuk neki van egy 6-8 éve megkötött, sokadjára is visszadobott szerződése, és még mindig nem dőlt el, hogy kié lett a föld, mondjuk én még nem láttam ilyet.
Válasz Balu21 #7827. hozzászólásáraTökéletes az ellen példád. De a 23/a és a 24 vagy egy sor (ahogy te is írtad) szubjektív lehetőséget biztosít a kamarának bárkit kihozni valamiben előnyösebbnek. C) pont: élet és versenyképesebb birtok... itt megint bármivel lehet érvelni. Pl.: 500 m el közelebb van a terület a rangsorban hátul állónak... Pl.: 24 a) szerint vizsgálhatja a család többi tagjának tulajdonában lévő terület nagyságát is ha kisebbnek akar kihozni valakit... Tehát ebben egyetértünk, hogy formálhatják a sztorit. Csak szilárdan legyen a szempont az egyik fél számára előnyösebb. Bíróság legrosszabb esetben új eljárást ír nekik elő. De ha újra úgy határoznak? Akkor a végtelenségig megy majd a dolog? Félreértés ne essen én sem bírálom a kamarát, sőt ezzel sokat segítenek a határmenti magyar gazdáknak. "A fegyverek addig jók amíg a csővek az ellenségre szegeződnek."
Válasz Borz #7825. hozzászólásáraMondok neked ellenpéldát. Mondjuk az osztrák embernek van egy fia, ő vesz földet, azonos rangsor, öcsg és még fiatal is. Vagy: Van egy 20 éves fiatal srác, akinek van 10 hektár a nevén. De köztudott, hogy a családban van több cégük, komoly tőke áll mögötte. Te meg ott vagy 38 évesen, két gyerekkel, próbálsz az 50 hektárodból 60-at csinálni. Akkor kit is kellene támogatni? Mert a generációváltás mindenkire igaz. Innentől kezdve beindul a jogászkodás, hogy ki a fiatalabb? Meg kinek van jobban szüksége a földre? Ha ezekben az esetekben a NAK inkább téged támogatna a sorrendre tekintet nélkül, biztos lehetsz benne, hogy az "ellenfél" ügyvédje azt hangoztatná, hogy az ő ügyfele fiatal és a NAK lábbal tiporja a generációváltás szent kötelességét. Szóval nem egyszerű ez. A kormányhivatal egy adathalmazból gazdálkodik: kinek mennyi földje van, ki hány éves, mennyi állat...stb. A NAK meg próbálja behozni a, mindig így olvasom, a szubjektív vizsgálatot és értékelést. Ezt persze lehet úgy is olvasni, hogy pofára osztályzás folyik, de nekem az a tapasztalatom, hogy ritkán avatkoznak be és csak akkor, ha a törvényi célkitűzéseket úgy érzik jobban megvalósíthatónak. Mindenesetre ezeket a szubjektív szempontokat hogyan tudná leellenőrizni a kormányhivatal utólag? Pl., hogy a fiatal srác mögött milliárdok állnak, míg a rájelentkező meg egyedül van a csatában a maga pár 10 hektárjával. A fiatal srác ügyvédje úgyis azt fogja kiabálni, hogy minden törvényes, nehogy már baj legyen az, hogy a családban a gyerek is próbál előre jutni, és különben is rágalom az egész. Vagy pl. a 300 ha-os tulajdonplafon. A 280 ha-os ember miért ne vehetne még 10 ha-t? Ja, hogy a feleségének, a két gyerekének, a négy unokájának szét van írva még fejenként 150? A törvény akkor is 300-at enged, milyen alapon mondják azt, hogy inkább a kisebb gazdáé legyen a föld? Szóval nehéz itt igazságot tenni. A te ügyedben az lesz az érdekes, ha az osztrák bíróságra megy és a bíróság esetleg nem fogadja el ezt az érvelést és újrajátszatja a dolgot. Akkor újra kormányhivatal és újra NAK, aztán majd látjuk, hogy mit tudnak kitalálni. Üdv
Válasz agrohelp #7820. hozzászólásáraIgazából nem tudom, hogy hozhat-e más döntést, mint ahogy írod, mert az én határozatomban a földforgalmi 27 (1) re hivatkozik a földhivatal, hogy akit a nak megtagad azzal ők nem jegyezhetik be az adás-vételit és kész. De amúgy miért is konfrontálódna a hivatal a nakkal? Az csak több munka és kellemetlenség nekik. Az a legkényelmesebb, ha bólogatnak és "áthárítják" a felelősséget, hisz a nak úgysem vonható felelősségre míg ők igen. A vizsgálatot lefolytatják ők is persze. Azért ekkorát nem hibáznak, de mint alatta írtam a 23/A f) pontjára sok mindent rá lehet húzni. pl.: hogy ki a fiatalabb és kész, szerintem ez támadhatatlan. Szóval van bőven mozgástere a nak-nak "befolyásolni a sorrendet".
Válasz Balu21 #7823. hozzászólásáraTeljesen igazad van. félre érthető volt, hogy azt írtam, hogy a sorrendet módosítja. Úgy gondoltam, ahogy te is írod: támogat-nem támogat. (Az én esetemben mondjuk az első helyen egy külföldi stróman volt azért azt hozzáteszem.) Tehát a határozatom első részében a földhivatal lefolytatta az elővásárlási vizsgálatot. Kihozta az osztrákot első helyre, engem a másodikra. (Azonos elővásárlási rangsor, öcsg-öcsg, én pluszban fiatal, de ő függesztette ki) majd a határozat folytatódik és hivatkozik a nak állásfoglalásának határozat számára:
Itt hivatkoznak a földforgalmi 23/A (1) re, ezen belül az f) pontra: generáció váltás elősegítése. Mivel én fiatal gazda vagyok így engem támogatnak ennek a pontnak az értelmében, őt pedig nem. Majd rögzíti a határozat, hogy a nak döntése ellen felebezésnek nincs helye csak mg. ig. szerv. határozatára kérhető közig. per.
A kormhivatal ezután megállapítja, hogy tényleg fiatalabb vagyok.. (zseniális) és a földforgalmi törvény 27 (1) a) pontjára hivatkozva az eredeti vevővel megtagadja az adás-vételt és velem jóváhagyja.
Szerintem innentől nincs értelme bíróságra menni mert, ez így támadhatatlan. Fiatalabb vagyok és kész. Igaza van agrohelpnek, hogy törvényileg nincs értelme pluszban ezt beleírni, de egy nak vizsgálatnál igenis jelenthet előnyt, hogy valaki pluszban feltünteti, hogy fiatal és, hogy a nak-nak támogatnia kell a fiatalokat mert alapító törvényében benne van a generáció váltás elősegítése. Itt sajnos az osztrák határhoz közel sok ilyen ügy van, de amúgy nagyon segítőkészen áll hozzánk a kamara ebben a kérdésben, tehát tényleg próbálják a magyar földet magyar kézben tartani. Hallottam olyat is, hogy valakinek konkrétan a nak javasolta, a helyieknek, hogy nyugodtan menjenek rá az osztrákok adásvételeire függetlenül a rangsortól.
Válasz termelo #7818. hozzászólásáraMeg kell támadni a bíróságon a KH határozatát és, ha jogszabálysértő volt, akkor a bíróság elő fogja írni a KH számára, hogy a megismételt eljárásban mit kell csinálnia. A bíróság előírhatja, hogy a KH és így a NAK is milyen szempontok szerint kell értelmezzen egy tényállási elemet (pl: "ez az ár nem magas" vagy "vevőt helyben lakónak kell elfogadni"), meg azt is, hogy miket kell kötelezően levizsgálnia. Ez alapján nincs arra lehetőség, hogy a NAK szó szerint ugyanazt mondja, mint első körben, mert akkor a KH azt a bíróság iránymutatása alapján nem fogadhatja el, azaz támogató határozatot kell hoznia. Ha nem így jár el, akkor nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak. Egy a lényeg, a NAK-nak második körben muszáj valamit mondania. Szóval olyan nincsen, hogy változtatás nélkül fenntartja, amit korábban mondott. Ha így jár el, akkor a KH elvileg nem állhat be mögé. Üdv.
Válasz Borz #7819. hozzászólásáraA NAK nem módosíthat a sorrenden, a sorrendet a Kormányhivatal állítja fel. A NAK támogathatja/nem támogathatja a vevőt/elővásárlót, azaz a 6. helyen álló akkor tud nyerni, ha az 1-2-3-4-5. helyezettet a NAK megtagadja, a KH pedig ezt elfogadja. Ha van egy helyben lakó ÖCSG-s vevő és rájelentkezik egy helyben lakó ÖCSG-s, akkor ott döntetlen lenne, de a törvény szerint ilyenkor a vevőnek kellene nyerni. A NAK nem mondhatja azt, hogy "de én előrébb teszem a rájelentjező öcsg-st" vagy, hogy "a két egyenlő közül a rájelentkezővel nyeretem". Egy dolgot tehet, a vevőt megtagadja valamilyen érdemi ok miatt, ami szerinte levezethető a törvényből. Amikor valaki bíróságra fordul ilyen esetben, az nem azért teszi, mert a rangsorban nem jó helyre tették, hanem azért mert megtagadták vele valamilyen ok miatt. Ezt az okot kell vitatni a bíróságon.
Nem tudom nálatok egyébként milyen sűrűn fordul elő, hogy a NAK megtagad, nálunk elég ritka, száz szerződésből max egy esetben, ráadásul a megtagadások több, mint fele a magas vételár miatt van, ami meg független mindenféle sorrendtől és a személyektől. Üdv.
Válasz agrohelp #7821. hozzászólásáraÉn azt találom szomorúnak, hogy a földhivatalok nem kapnak szakmai iránymutatást a minisztériumtól. Ha pl. a minisztérium konkrétan leírná, hogy mit hogy kell értelmezni és alkalmazni, akkor minden földhivatal úgy csinálná. Nem lenne olyan, hogy Szegeden így, Győrben meg úgy értelmezik. Aztán, aki nem ért egyet, elmegy bíróságra és mondja ki a bíróság, hogy nem jó a földhivatali gyakorlat, azaz nem volt jó a minisztériumi ukáz, és akkor minden földhivatal átállhatna az új módszertanra. Sajnos nincs információ áramlás, ez látszik.
Válasz Borz #7819. hozzászólásáraAz nem meglepő, hogy a földhivatalok nem ismerik a jogszabályi előírásokat, mégkevésbé a bírósági joggyakorlatot. Ezen túl napi szinten értelmeznek tévesen jogszabályi helyeket.
Az igazi probléma az, hogy ez az ügyvédekre is igaz. A hatósági döntések jelentős része jogszabálysértő, melyek bíróságon megtámadhatóak. Ehhez azonban kell(ene) valaki, aki ismeri, érti a jogszabályokat, illetve a joggyakorlatot. Nem sok ilyen van.
Nézzük pl. az általad felhozott példát.
Az alapvetés az, hogy a földforgalmi törvényeket szó szerint értelmezzük. A Fftv. 46. § (4) bekezdése sorrendet állapít meg. Ez egy ugyan olyan sorrend, mint az (1) bekezdés. Az (1) bekezdés esetében sem bontjuk visszafelé az előhaszonbérleti jogot addig, amíg a végén csak egy marad.
Válasz termelo #7818. hozzászólásáraA földügyi hatóságot nem köti a kamarai állásfoglalás, attól eltérő döntést is hozhat. Ami köti az az Akr. szerinti tényállás-tisztázási kötelezettség. A NAK az eljárás során ügyféli jogokkal rendelkezik. A földügyi hatóságnak ugyan olyan szempontok alapján meg kell vizsgálnia az elővásárlási joggyakorlást mind a szerződés szerinti vevő, mind az elfogadó jognyilatkozatok esetében, és hozhat olyan döntést, amely eltér a kamarai állásfoglalástól. Vagyis a hatóság köteles vizsgálni a kamarai állásfoglalás jogszerűségét, ha szükséges bizonyítási eljárást kell lefolytatnia.
Ha a döntésben csupán azt hívja föl, hogy elfogadta a kamara állásfoglalását, de az indokolás nem tartalmaz erre nézve megalapozott tényeket, bizonyítékokat, az jogszabálysértő.
Válasz termelo #7818. hozzászólásáraPont ezzel kapcsolatban akartam hozzászólni Szabi, Balu és agrohelp eszmecsréjéhez, hogy igazából mindegyiküknek igaza van. Én is, mint Szabi voltam már előre helyezve mert pluszban feltüntettem, hogy fiatal gazda is vagyok, nem csak sima öcsg-s. És velem hagyták jóvá, pedig ahogy agrohelp írta: a törvény szerint azonos rang helyen az eredeti öcsg-s szerződővel kellett volna... de ugye a nak vagy két tucat szubjektív lehetőséget kapott a törvényekben a rangsorok borítására. Így igazából a nak a földhivatali törvény szerinti sorrendben nyulkálhat. Akár egy a rangsorban 6. helyen állót is az első helyre tehet. De ugye a határozatot a kormány hivatal szentesíti a nak rangsora alapján. Így sokakat megtéveszthet, hogy ők hibáztak pedig nem. Sajnos jól mondták neked, a kormány hivatali döntést megtámadhatod, de max új eljárásra ítélik a nakot és ha a nak újra a törvény szerint hátrébb sorolt ranghelyűt támogatja akkor sajnos úgy tudom nem lehet mit tenni. Úgye a nakot nem lehet perelni jelenleg. Nem tudom mit tehetnél.
Érdeklődnék mit lehet tenni ha a NAK a földtörvény szerinti elővásárlókkal nem viszont ugyanazzal az érdekcsoporttal sorra jóváhagyja az adásvételi szerződéseket.
A földhivatalban elhajtottak mondván az ő határozatokat ugyan meg lehet támadni de a NAK döntését nem.
Lehet helye egyéb fórumon pl. polgári per formájában jogorvoslatnak?
Válasz .Szabi. #7814. hozzászólásáraAkkor valószínűleg eltérnek a földhivatali gyakorlatok. Nálunk ebben az esetben a két öcsg-s tulajdonostárs közül a vevő nyer. Elővásárló, bármilyen jogcíme is legyen, csak akkor nyerhet, ha erősebbet tesz le az asztalra. Volt olyan elképzelés régebben, hogypl. két tulajdonostárs ha egyenlő, miért ne lehetne megnézni, hogy melyik szomszéd, állattartó... stb. még a tulajdonostárs jogcímen kívül. De a földhivatal ebbe sose ment bele. Szóval nálunk az van, amit agrohelp írt. Mindenkinek a legerősebb joga versenyez. Nem tudom van-e még fellebbezési határidőd, de lehet megérné egy per ebben az ügyedben. Üdv.
Válasz agrohelp #7815. hozzászólásáraA mindenkit megelőző elővásárlási ranghely természetesen az ingatlan összes tulajdonostársát megilleti. Mi a helyzet akkor, ha több tulajdonostárs is tesz elfogadó nyilatkozatot, kié lesz ilyenkor a föld? Ezt a kérdést több esetben is vizsgálta a Kúria és arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy ilyenkor kizárólag a Földforgalmi törvény 18. § (4) bekezdése dönti el a föld sorsát, magyarán, hogy melyikük
a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Ez a felsorolás egyben sorrendiséget is takar.
Ha a vevő és a rájelentkező ezután is azonos ranghelyen állnak, úgy a földhivatal az adásvételi szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá a szerződést [Földforg. tv. 28/A. §]. Akkor pedig, ha az azonosság a rájelentkezők között áll fenn, úgy az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosulté lesz a föld [Földforg. tv. 22. § (2) bekezdés].
Válasz .Szabi. #7814. hozzászólásáraHa mind a szerződő fél, mind az elfogadó jognyilatkozatot tevő fél tulajdonostárs, akkor közöttük a sorrendet a Fftv. 18. § (4) bekezdése dönti el. Ez egy sorrend. A Törvény nem rendelkezik arról, hogy ha a vevő, és az elfogadó jognyialtkozatot tevő ugyan azon a ranghelyen áll, akkor a sorrendet tovább kell "bontani". Akkkor sem "bontjuk" tovább a sorrendet, ha sem a szerződő fél, sem a az elfogadó nem tulajdonostárs. Ha azonos ranghelyen állnak, akkor a szerződés szerinti vevő a nyerő.
Válasz agrohelp #7813. hozzászólásáraNekem mind 1, nemrég ossztatlan közösnél rámjelentkezett egy fiatal gazda ügyvéd, mindketten tul. társak, öcsg tagok voltunk, de én elmúltam 40……….
Válasz .Szabi. #7811. hozzászólásáraNekem nem ez a tapasztalatom! Nálunk volt ilyen eset. Eredeti szerződő öcsg tag, rájelentkező öcsg tag fiatal gazda. Eredeti szerződő nyert!
Válasz beginneragro #7801. hozzászólásáraÖcsg tag vs. Öcsg tag egyenlőség esetén , ha az egyik fiatal gazda, akkor ő nyer, ha mindkettő fiatal gazda, de az egyik pályakezdő is, akkor az nyer, ha mindkettő pályakezdő is, akkor a szerződés szerinti vevő marad.
Földvételi és elővásárlásra, Valaki bejelentkezik mint oko az mindentvisz!
ezzel küzdöttünk!
Ügyvéd mindent epapiroz mert van valamennyi gyümölcsöse!
Rendszer mikorrugjaki amikor osztatlanban vesz valamit és nyilatkozik hogy oko gazdálkodóakarlenni! Vagy ezzelelőzmást!
Kicsit elgondolkozva!
Va 1 vagyontárgyam
Ez termőföld!
Itt hoztak törvényeket! nemehet 1 hektártől kissebb!
Van 1 önrendelkezésijogom? Végrendeletben Örököseimrehagyom mondjuk 10 1hekis parcellámat! Közjegyző lepapiroz ,péz befizetve!
Örökösök örökölnek!
Miaz ,hogy korlátozzákőket,hogy földetörököljenek?
Kényszerértekesités?
Megörökölnek 1 vagyontárgyat!
Miaz,hogy ellkeladnom mert nemvagyok földmüves igy nemlehet enyém!
ami a családévolt!
Akrárkamarára? Miéernemvonatkozik az orvoskamarai törvény,
Kamaraitagság nemkötelező!
Tudok TAB ról ahol neméletvitelszerüen helybenlakókbiráljákel e kifüggesztéseket!
Kamara Ha kéri,hogy vizsgáljuk életvitelszerintit!
Közben rájöttem olcsó játék
Hajdunánáso
n duplalett a földadó!
Közben Agrárkamara alelnöke a polgi
https://www.hodpress.hu/2022/12/24/megduplaztak-a-foldadot-hajdunanason-ahol-az-ado-ellen-tiltakozo-agrarkamara-alelnoke-a-polgarmester/
Közben?
Kicsit nevettséges?
https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/105216-soha-tobbe-foldadot-alairasgyujtest-inditott-a-magosz-es-a-nak
Sziasztok! Tud valaki segíteni hol találom meg a földtörvényben ami május elején lép hatályba azt a részt ahol a települési átlag földárakról van szó!?
Válasz beginneragro #7801. hozzászólásáraSzia! Ha az öcsg valakinek meg van, akkor a földhivatal már nem számíthatja hozzá azt is pluszba, hogy fiatal valaki, nem lehet halmozni az előjogokat és az alapján nyerni. Ha a vevő és a rájelentkező ugyanazon a ranghelyen van és mindegyik öcsg-s, akkor ezt írja a törvény:
28/A. § * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti vevő és a vele azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára egyaránt hozhatna jóváhagyó döntést, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá a szerződést.
Ugyanez van haszonbérletre is:
53/A. § * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti haszonbérlő és a vele azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult javára egyaránt hozhatna jóváhagyó döntést, a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel hagyja jóvá a szerződést.
Szóval, ha nem a vevővel / haszonbérlővel nyerette a földhivatal, hanem a rájelentkezővel, akkor hibáztak. Vagy nem ez volt a tényállás. Üdv.
Sziasztok, ha egy földet 18. § (1) e. pontja szerinti ÖCSG tagként vásárolja valaki azt előzheti-e ugyszint 18. § (1) e. rangban álló ÖCSG tag aki még fiatal földmüvesnek is számít? Vagy azonos a rang mivel az ÖCSG tagság erősebb mint a fiatal földmüves státusz? Köszönöm
Válasz D-Csaba #7798. hozzászólására Csak nem te voltál ehhez a szaktanácsadó............-"Gőgös Zoltán, az agrártárca volt államtitkára is elmondta a véleményét, aki szerint az ársapka bevezetésének az oka az osztatlan közös tulajdonban lévő földek megszerzése lehet, így ugyanis egyesek még viszonylag olcsón, komoly termőterületekhez juthatnak hozzá.
Becslések alapján a mezőgazdasági területek közel fele osztatlan közös tulajdonban van, a kormány szándéka a Népszava elemzése szerint az lehet, hogy a korábban keletkezett közös tulajdonokat felszámolja, illetve megakadályozza, hogy újak keletkezzenek, ezt szolgálhatja az ársapka is."
Jó reggelt! Adott egy kifüggesztett adásvételi, 3 hrsz. Az egyikre tettem elfogadót, meg is kaptam a jóváhagyást. 5 napon belül elutaltam az eredeti vevönek a vételárat, mert így volt a szerzödésben. Beszéltem az okiratszerkesztö ügyvéddel(nem örült), aki azt mondta, h innen intézzek mindent egyedül. És nála van a 3 példány szerzödés, a zöld színü is, de azt nem adja, mert Kell a másik 2 hrsz-hez.
Mit tanácsoltok, mit tegyek?
Válasz kulakman #7795. hozzászólásáraNekem ez már drága,egy ismerős próbálkozik vele de a z ügyvédje azt mondta nem lehet csak egybe a kettőt (a nagyobb terület szomszédja az kellene neki)
Azt hiszem könnyen hozzá lehetne jutni, mert valami olyasmi van írva elővásárlási jognak hogy "uniós állampolgár"mivel belga állampolgárságú az illető.
Válasz apuci #7793. hozzászólásáraHali most néztem meg a szerződést egy kifügesztés van de két föld (hrsz) külön van bele foglalva, szerintem így rá lehet egyikre, másik marad neki.
Válasz apuci #7792. hozzászólásáraElnézést , de megint fogalom zavar lehet , egy szerződés és két hrszám, vagy külön szerződés , eddig az volt a kérdés ,hogy rá jelentkezhetsz-e az egyik hr számra , a válasz igen akár két szerződés van akár egy szerződésen belül két hr szám , kivéve ha egybefoglalt vételár van benne , de most megbonyolítom a beszédet , nekem volt olyan ,hogy egybefoglalt vételárnál is elvittem azt az egyet , de csak azért mert a vevő átengedte, jóbarátságból ( kis területről volt szó de mindkét oldalról én voltam szomszéd, )a vevőt nem érdekelte a fél hektár ,ő a 13-at vitte!
Válasz kulakman #7790. hozzászólásáraPontosan, ha külön veszik a szerződésben (mindegyiknek van külön ára), minden további nélkül lehet egyikre is beadni. Az egybefoglalt vételárnak viszont feltételei vannak (egy üzem, szomszédosak stb..) Én pl. adtam be úgy is, hogy a szerződésben szereplő 3ból 2re. Már a nevemen vannak 3 éve. Szóval működik.
Sziasztok,azt szeretném kérdezni hogy lehet egy olyan adás vételre beadni az elfogadó nyilatkozatot amely szerződésbe két hrsz van bele foglalva mindkettő esetben ugyan az az eladó és a vevő is,de az elfogadót beadó csak az egyik hrsz akarja beadni!
Köszi!
Válasz Nskype #7785. hozzászólásáraSzia. Olvasd el a 2020. évi 71. törvény III. fejezetét (19-28. §-ok), aztán menj be az illetékes földhivatalba és keresd meg ott azt az ügyintézőt, aki ezzel a feladattal meg van bízva és konkrétan nézzetek rá erre a helyrajzi számra, hogy mi az aktuális helyzet. Egy hosszadalmas eljárás eredményeként az állam tulajdonába kerülhet a föld, vagy legalábbis egy része, amire utána tehetsz vételi ajánlatot az NFK-nál. Üdv.
Sziasztok kis segítségre lenne szükségem.
A szomszédos területen sajnos elérhetetlen 120-130 éve született , tulajdonosok vannak bejegyezve, kis területről van szó. Örökösök, leszármazottak nincsenek , nem találhatóak a tulajdoni lapon megadott címen. Nekem igazából a területemre való bejáráshoz lenne erre szűkségem, mivel út és szántó a művelési ága. A kérdésem az lenne, hogy lehetne megvásárolni, mi ennek a pontos menete?
_jpg_fill_540x300_0.webp "Élmezőnyben Magyarország!")
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
8784 hozzászólás
Eddig általában csak a földforgalommal kapcsolatos Kúria ítéleteket olvastam át, mert ezek precedens értékűek. Ugyan akkor az ügyek csak igen kis hányada jut el a Kúriáig, így most kiváncsiságból beleolvastam a törvényzséki döntésekbe is. Azt tapasztalom, hogy elvétve akad olyan, amikor a törvényszék jóváhagyta volna a hatósági döntést.
Üdv!
Szántó vásárlásnál jelenthet az akármilyen problémát hogy 2013-tól NFK használata van bejegyezve? Ez pontosan mit jelent?
Köszönöm a segítséget!
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-27 11:45:32
Válasz Borz #7826. hozzászólására"27. § * (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv - a 23. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl - az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadja *
a) ha a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adás-vételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, míg csereszerződés esetén a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján bármelyik szerződő féllel nem támogatja a csereszerződés jóváhagyását,"
Itt arról van szó, hogy a NAK sem a szerződés szerinti vevőt, sem az elővásárlási jogukat gyakorlókat nem támogatja. Vagyis senkit. Ez a te esetedben nem így volt. Ezért jogszabálysértő, ha a földügyi hatóság erre hivatkozott.
Válasz Borz #7826. hozzászólásáraHa a földhivatal a 27 § (1) a) bekezdése alapján tagadta meg az osztrákkal a szerződés jóváhagyását, és ezt az ügyvédje nem vitte köz. ig. bíróság elé, akkor egy pancser.
Válasz Borz #7828. hozzászólásáraA nak újra dönthet úgy, hogy téged támogat, de szó szerint nem mondhatja ugyanazt, hiszen az első körben mondottak nem voltak elegendők a bíróság szerint. A bíróság le fogja írni a fhnak, hogy mit vehet figyelembe és mit nem és hogy mit kellene más szempontból is megvizsgálni. A második körben azt nézik, hogy a fh betartotta-e a bíróság előírásait. Igazad van, elméletileg lehet akár évtizedekig pingpongozni, lehet valaki tud itt olyat, hogy mondjuk neki van egy 6-8 éve megkötött, sokadjára is visszadobott szerződése, és még mindig nem dőlt el, hogy kié lett a föld, mondjuk én még nem láttam ilyet.
Válasz Balu21 #7827. hozzászólásáraTökéletes az ellen példád. De a 23/a és a 24 vagy egy sor (ahogy te is írtad) szubjektív lehetőséget biztosít a kamarának bárkit kihozni valamiben előnyösebbnek. C) pont: élet és versenyképesebb birtok... itt megint bármivel lehet érvelni. Pl.: 500 m el közelebb van a terület a rangsorban hátul állónak... Pl.: 24 a) szerint vizsgálhatja a család többi tagjának tulajdonában lévő terület nagyságát is ha kisebbnek akar kihozni valakit... Tehát ebben egyetértünk, hogy formálhatják a sztorit. Csak szilárdan legyen a szempont az egyik fél számára előnyösebb. Bíróság legrosszabb esetben új eljárást ír nekik elő. De ha újra úgy határoznak? Akkor a végtelenségig megy majd a dolog? Félreértés ne essen én sem bírálom a kamarát, sőt ezzel sokat segítenek a határmenti magyar gazdáknak. "A fegyverek addig jók amíg a csővek az ellenségre szegeződnek."
Válasz Borz #7825. hozzászólásáraMondok neked ellenpéldát. Mondjuk az osztrák embernek van egy fia, ő vesz földet, azonos rangsor, öcsg és még fiatal is. Vagy: Van egy 20 éves fiatal srác, akinek van 10 hektár a nevén. De köztudott, hogy a családban van több cégük, komoly tőke áll mögötte. Te meg ott vagy 38 évesen, két gyerekkel, próbálsz az 50 hektárodból 60-at csinálni. Akkor kit is kellene támogatni? Mert a generációváltás mindenkire igaz. Innentől kezdve beindul a jogászkodás, hogy ki a fiatalabb? Meg kinek van jobban szüksége a földre? Ha ezekben az esetekben a NAK inkább téged támogatna a sorrendre tekintet nélkül, biztos lehetsz benne, hogy az "ellenfél" ügyvédje azt hangoztatná, hogy az ő ügyfele fiatal és a NAK lábbal tiporja a generációváltás szent kötelességét. Szóval nem egyszerű ez. A kormányhivatal egy adathalmazból gazdálkodik: kinek mennyi földje van, ki hány éves, mennyi állat...stb. A NAK meg próbálja behozni a, mindig így olvasom, a szubjektív vizsgálatot és értékelést. Ezt persze lehet úgy is olvasni, hogy pofára osztályzás folyik, de nekem az a tapasztalatom, hogy ritkán avatkoznak be és csak akkor, ha a törvényi célkitűzéseket úgy érzik jobban megvalósíthatónak. Mindenesetre ezeket a szubjektív szempontokat hogyan tudná leellenőrizni a kormányhivatal utólag? Pl., hogy a fiatal srác mögött milliárdok állnak, míg a rájelentkező meg egyedül van a csatában a maga pár 10 hektárjával. A fiatal srác ügyvédje úgyis azt fogja kiabálni, hogy minden törvényes, nehogy már baj legyen az, hogy a családban a gyerek is próbál előre jutni, és különben is rágalom az egész. Vagy pl. a 300 ha-os tulajdonplafon. A 280 ha-os ember miért ne vehetne még 10 ha-t? Ja, hogy a feleségének, a két gyerekének, a négy unokájának szét van írva még fejenként 150? A törvény akkor is 300-at enged, milyen alapon mondják azt, hogy inkább a kisebb gazdáé legyen a föld? Szóval nehéz itt igazságot tenni. A te ügyedben az lesz az érdekes, ha az osztrák bíróságra megy és a bíróság esetleg nem fogadja el ezt az érvelést és újrajátszatja a dolgot. Akkor újra kormányhivatal és újra NAK, aztán majd látjuk, hogy mit tudnak kitalálni. Üdv
Válasz agrohelp #7820. hozzászólásáraIgazából nem tudom, hogy hozhat-e más döntést, mint ahogy írod, mert az én határozatomban a földforgalmi 27 (1) re hivatkozik a földhivatal, hogy akit a nak megtagad azzal ők nem jegyezhetik be az adás-vételit és kész. De amúgy miért is konfrontálódna a hivatal a nakkal? Az csak több munka és kellemetlenség nekik. Az a legkényelmesebb, ha bólogatnak és "áthárítják" a felelősséget, hisz a nak úgysem vonható felelősségre míg ők igen. A vizsgálatot lefolytatják ők is persze. Azért ekkorát nem hibáznak, de mint alatta írtam a 23/A f) pontjára sok mindent rá lehet húzni. pl.: hogy ki a fiatalabb és kész, szerintem ez támadhatatlan. Szóval van bőven mozgástere a nak-nak "befolyásolni a sorrendet".
Válasz Balu21 #7823. hozzászólásáraTeljesen igazad van. félre érthető volt, hogy azt írtam, hogy a sorrendet módosítja. Úgy gondoltam, ahogy te is írod: támogat-nem támogat. (Az én esetemben mondjuk az első helyen egy külföldi stróman volt azért azt hozzáteszem.) Tehát a határozatom első részében a földhivatal lefolytatta az elővásárlási vizsgálatot. Kihozta az osztrákot első helyre, engem a másodikra. (Azonos elővásárlási rangsor, öcsg-öcsg, én pluszban fiatal, de ő függesztette ki) majd a határozat folytatódik és hivatkozik a nak állásfoglalásának határozat számára:
) és a földforgalmi törvény 27 (1) a) pontjára hivatkozva az eredeti vevővel megtagadja az adás-vételt és velem jóváhagyja.
Igaza van agrohelpnek, hogy törvényileg nincs értelme pluszban ezt beleírni, de egy nak vizsgálatnál igenis jelenthet előnyt, hogy valaki pluszban feltünteti, hogy fiatal és, hogy a nak-nak támogatnia kell a fiatalokat mert alapító törvényében benne van a generáció váltás elősegítése. Itt sajnos az osztrák határhoz közel sok ilyen ügy van, de amúgy nagyon segítőkészen áll hozzánk a kamara ebben a kérdésben, tehát tényleg próbálják a magyar földet magyar kézben tartani. Hallottam olyat is, hogy valakinek konkrétan a nak javasolta, a helyieknek, hogy nyugodtan menjenek rá az osztrákok adásvételeire függetlenül a rangsortól.
Itt hivatkoznak a földforgalmi 23/A (1) re, ezen belül az f) pontra: generáció váltás elősegítése. Mivel én fiatal gazda vagyok így engem támogatnak ennek a pontnak az értelmében, őt pedig nem. Majd rögzíti a határozat, hogy a nak döntése ellen felebezésnek nincs helye csak mg. ig. szerv. határozatára kérhető közig. per.
A kormhivatal ezután megállapítja, hogy tényleg fiatalabb vagyok.. (zseniális
Szerintem innentől nincs értelme bíróságra menni mert, ez így támadhatatlan. Fiatalabb vagyok és kész.
Válasz termelo #7818. hozzászólásáraMeg kell támadni a bíróságon a KH határozatát és, ha jogszabálysértő volt, akkor a bíróság elő fogja írni a KH számára, hogy a megismételt eljárásban mit kell csinálnia. A bíróság előírhatja, hogy a KH és így a NAK is milyen szempontok szerint kell értelmezzen egy tényállási elemet (pl: "ez az ár nem magas" vagy "vevőt helyben lakónak kell elfogadni"), meg azt is, hogy miket kell kötelezően levizsgálnia. Ez alapján nincs arra lehetőség, hogy a NAK szó szerint ugyanazt mondja, mint első körben, mert akkor a KH azt a bíróság iránymutatása alapján nem fogadhatja el, azaz támogató határozatot kell hoznia. Ha nem így jár el, akkor nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak. Egy a lényeg, a NAK-nak második körben muszáj valamit mondania. Szóval olyan nincsen, hogy változtatás nélkül fenntartja, amit korábban mondott. Ha így jár el, akkor a KH elvileg nem állhat be mögé. Üdv.
Válasz Borz #7819. hozzászólásáraA NAK nem módosíthat a sorrenden, a sorrendet a Kormányhivatal állítja fel. A NAK támogathatja/nem támogathatja a vevőt/elővásárlót, azaz a 6. helyen álló akkor tud nyerni, ha az 1-2-3-4-5. helyezettet a NAK megtagadja, a KH pedig ezt elfogadja. Ha van egy helyben lakó ÖCSG-s vevő és rájelentkezik egy helyben lakó ÖCSG-s, akkor ott döntetlen lenne, de a törvény szerint ilyenkor a vevőnek kellene nyerni. A NAK nem mondhatja azt, hogy "de én előrébb teszem a rájelentjező öcsg-st" vagy, hogy "a két egyenlő közül a rájelentkezővel nyeretem". Egy dolgot tehet, a vevőt megtagadja valamilyen érdemi ok miatt, ami szerinte levezethető a törvényből. Amikor valaki bíróságra fordul ilyen esetben, az nem azért teszi, mert a rangsorban nem jó helyre tették, hanem azért mert megtagadták vele valamilyen ok miatt. Ezt az okot kell vitatni a bíróságon.
Nem tudom nálatok egyébként milyen sűrűn fordul elő, hogy a NAK megtagad, nálunk elég ritka, száz szerződésből max egy esetben, ráadásul a megtagadások több, mint fele a magas vételár miatt van, ami meg független mindenféle sorrendtől és a személyektől. Üdv.
Válasz agrohelp #7821. hozzászólásáraÉn azt találom szomorúnak, hogy a földhivatalok nem kapnak szakmai iránymutatást a minisztériumtól. Ha pl. a minisztérium konkrétan leírná, hogy mit hogy kell értelmezni és alkalmazni, akkor minden földhivatal úgy csinálná. Nem lenne olyan, hogy Szegeden így, Győrben meg úgy értelmezik. Aztán, aki nem ért egyet, elmegy bíróságra és mondja ki a bíróság, hogy nem jó a földhivatali gyakorlat, azaz nem volt jó a minisztériumi ukáz, és akkor minden földhivatal átállhatna az új módszertanra. Sajnos nincs információ áramlás, ez látszik.
Válasz Borz #7819. hozzászólásáraAz nem meglepő, hogy a földhivatalok nem ismerik a jogszabályi előírásokat, mégkevésbé a bírósági joggyakorlatot. Ezen túl napi szinten értelmeznek tévesen jogszabályi helyeket.
Az igazi probléma az, hogy ez az ügyvédekre is igaz. A hatósági döntések jelentős része jogszabálysértő, melyek bíróságon megtámadhatóak. Ehhez azonban kell(ene) valaki, aki ismeri, érti a jogszabályokat, illetve a joggyakorlatot. Nem sok ilyen van.
Nézzük pl. az általad felhozott példát.
Az alapvetés az, hogy a földforgalmi törvényeket szó szerint értelmezzük. A Fftv. 46. § (4) bekezdése sorrendet állapít meg. Ez egy ugyan olyan sorrend, mint az (1) bekezdés. Az (1) bekezdés esetében sem bontjuk visszafelé az előhaszonbérleti jogot addig, amíg a végén csak egy marad.
Válasz termelo #7818. hozzászólásáraA földügyi hatóságot nem köti a kamarai állásfoglalás, attól eltérő döntést is hozhat. Ami köti az az Akr. szerinti tényállás-tisztázási kötelezettség. A NAK az eljárás során ügyféli jogokkal rendelkezik. A földügyi hatóságnak ugyan olyan szempontok alapján meg kell vizsgálnia az elővásárlási joggyakorlást mind a szerződés szerinti vevő, mind az elfogadó jognyilatkozatok esetében, és hozhat olyan döntést, amely eltér a kamarai állásfoglalástól. Vagyis a hatóság köteles vizsgálni a kamarai állásfoglalás jogszerűségét, ha szükséges bizonyítási eljárást kell lefolytatnia.
Ha a döntésben csupán azt hívja föl, hogy elfogadta a kamara állásfoglalását, de az indokolás nem tartalmaz erre nézve megalapozott tényeket, bizonyítékokat, az jogszabálysértő.
Válasz termelo #7818. hozzászólásáraPont ezzel kapcsolatban akartam hozzászólni Szabi, Balu és agrohelp eszmecsréjéhez, hogy igazából mindegyiküknek igaza van. Én is, mint Szabi voltam már előre helyezve mert pluszban feltüntettem, hogy fiatal gazda is vagyok, nem csak sima öcsg-s. És velem hagyták jóvá, pedig ahogy agrohelp írta: a törvény szerint azonos rang helyen az eredeti öcsg-s szerződővel kellett volna... de ugye a nak vagy két tucat szubjektív lehetőséget kapott a törvényekben a rangsorok borítására. Így igazából a nak a földhivatali törvény szerinti sorrendben nyulkálhat. Akár egy a rangsorban 6. helyen állót is az első helyre tehet. De ugye a határozatot a kormány hivatal szentesíti a nak rangsora alapján. Így sokakat megtéveszthet, hogy ők hibáztak pedig nem. Sajnos jól mondták neked, a kormány hivatali döntést megtámadhatod, de max új eljárásra ítélik a nakot és ha a nak újra a törvény szerint hátrébb sorolt ranghelyűt támogatja akkor sajnos úgy tudom nem lehet mit tenni. Úgye a nakot nem lehet perelni jelenleg. Nem tudom mit tehetnél.
Sziasztok!
Érdeklődnék mit lehet tenni ha a NAK a földtörvény szerinti elővásárlókkal nem viszont ugyanazzal az érdekcsoporttal sorra jóváhagyja az adásvételi szerződéseket.
A földhivatalban elhajtottak mondván az ő határozatokat ugyan meg lehet támadni de a NAK döntését nem.
Lehet helye egyéb fórumon pl. polgári per formájában jogorvoslatnak?
A válaszokat előre is köszönöm!
Válasz .Szabi. #7814. hozzászólásáraAkkor valószínűleg eltérnek a földhivatali gyakorlatok. Nálunk ebben az esetben a két öcsg-s tulajdonostárs közül a vevő nyer. Elővásárló, bármilyen jogcíme is legyen, csak akkor nyerhet, ha erősebbet tesz le az asztalra. Volt olyan elképzelés régebben, hogypl. két tulajdonostárs ha egyenlő, miért ne lehetne megnézni, hogy melyik szomszéd, állattartó... stb. még a tulajdonostárs jogcímen kívül. De a földhivatal ebbe sose ment bele. Szóval nálunk az van, amit agrohelp írt. Mindenkinek a legerősebb joga versenyez. Nem tudom van-e még fellebbezési határidőd, de lehet megérné egy per ebben az ügyedben. Üdv.
Válasz agrohelp #7815. hozzászólásáraA mindenkit megelőző elővásárlási ranghely természetesen az ingatlan összes tulajdonostársát megilleti. Mi a helyzet akkor, ha több tulajdonostárs is tesz elfogadó nyilatkozatot, kié lesz ilyenkor a föld? Ezt a kérdést több esetben is vizsgálta a Kúria és arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy ilyenkor kizárólag a Földforgalmi törvény 18. § (4) bekezdése dönti el a föld sorsát, magyarán, hogy melyikük
a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Ez a felsorolás egyben sorrendiséget is takar.
Ha a vevő és a rájelentkező ezután is azonos ranghelyen állnak, úgy a földhivatal az adásvételi szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá a szerződést [Földforg. tv. 28/A. §]. Akkor pedig, ha az azonosság a rájelentkezők között áll fenn, úgy az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosulté lesz a föld [Földforg. tv. 22. § (2) bekezdés].
Válasz .Szabi. #7814. hozzászólásáraHa mind a szerződő fél, mind az elfogadó jognyilatkozatot tevő fél tulajdonostárs, akkor közöttük a sorrendet a Fftv. 18. § (4) bekezdése dönti el. Ez egy sorrend. A Törvény nem rendelkezik arról, hogy ha a vevő, és az elfogadó jognyialtkozatot tevő ugyan azon a ranghelyen áll, akkor a sorrendet tovább kell "bontani". Akkkor sem "bontjuk" tovább a sorrendet, ha sem a szerződő fél, sem a az elfogadó nem tulajdonostárs. Ha azonos ranghelyen állnak, akkor a szerződés szerinti vevő a nyerő.
Válasz agrohelp #7813. hozzászólásáraNekem mind 1, nemrég ossztatlan közösnél rámjelentkezett egy fiatal gazda ügyvéd, mindketten tul. társak, öcsg tagok voltunk, de én elmúltam 40……….
Válasz .Szabi. #7811. hozzászólásáraEz nem így van.
Válasz .Szabi. #7811. hozzászólásáraNekem nem ez a tapasztalatom! Nálunk volt ilyen eset. Eredeti szerződő öcsg tag, rájelentkező öcsg tag fiatal gazda. Eredeti szerződő nyert!
Válasz beginneragro #7801. hozzászólásáraÖcsg tag vs. Öcsg tag egyenlőség esetén , ha az egyik fiatal gazda, akkor ő nyer, ha mindkettő fiatal gazda, de az egyik pályakezdő is, akkor az nyer, ha mindkettő pályakezdő is, akkor a szerződés szerinti vevő marad.
Földvételi és elővásárlásra, Valaki bejelentkezik mint oko az mindentvisz!
ezzel küzdöttünk!
Ügyvéd mindent epapiroz mert van valamennyi gyümölcsöse!
Rendszer mikorrugjaki amikor osztatlanban vesz valamit és nyilatkozik hogy oko gazdálkodóakarlenni! Vagy ezzelelőzmást!
Kicsit elgondolkozva!
Va 1 vagyontárgyam
Ez termőföld!
Itt hoztak törvényeket! nemehet 1 hektártől kissebb!
Van 1 önrendelkezésijogom? Végrendeletben Örököseimrehagyom mondjuk 10 1hekis parcellámat! Közjegyző lepapiroz ,péz befizetve!
Örökösök örökölnek!
Miaz ,hogy korlátozzákőket,hogy földetörököljenek?
Kényszerértekesités?
Megörökölnek 1 vagyontárgyat!
Miaz,hogy ellkeladnom mert nemvagyok földmüves igy nemlehet enyém!
ami a családévolt!
Akrárkamarára? Miéernemvonatkozik az orvoskamarai törvény,
Kamaraitagság nemkötelező!
Tudok TAB ról ahol neméletvitelszerüen helybenlakókbiráljákel e kifüggesztéseket!
Kamara Ha kéri,hogy vizsgáljuk életvitelszerintit!
Közben rájöttem olcsó játék
Hajdunánáso
n duplalett a földadó!
Közben Agrárkamara alelnöke a polgi
https://www.hodpress.hu/2022/12/24/megduplaztak-a-foldadot-hajdunanason-ahol-az-ado-ellen-tiltakozo-agrarkamara-alelnoke-a-polgarmester/
Közben?
Kicsit nevettséges?
https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/105216-soha-tobbe-foldadot-alairasgyujtest-inditott-a-magosz-es-a-nak
Sziasztok! Tud valaki segíteni hol találom meg a földtörvényben ami május elején lép hatályba azt a részt ahol a települési átlag földárakról van szó!?
Válasz beginneragro #7801. hozzászólásáraSzia! Ha az öcsg valakinek meg van, akkor a földhivatal már nem számíthatja hozzá azt is pluszba, hogy fiatal valaki, nem lehet halmozni az előjogokat és az alapján nyerni. Ha a vevő és a rájelentkező ugyanazon a ranghelyen van és mindegyik öcsg-s, akkor ezt írja a törvény:
28/A. § * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti vevő és a vele azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára egyaránt hozhatna jóváhagyó döntést, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá a szerződést.
Ugyanez van haszonbérletre is:
53/A. § * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti haszonbérlő és a vele azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult javára egyaránt hozhatna jóváhagyó döntést, a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel hagyja jóvá a szerződést.
Szóval, ha nem a vevővel / haszonbérlővel nyerette a földhivatal, hanem a rájelentkezővel, akkor hibáztak. Vagy nem ez volt a tényállás. Üdv.
Válasz csferri #7805. hozzászólásáraÉrdekes akkor ezek szerint van, hogy figyelembe veszik van, hogy nem. :O
Válasz beginneragro #7804. hozzászólásáraNálam haszonbérletnél ahogy írod de nem nyert, másnál vásárlásra de ott nyert.
Válasz csferri #7803. hozzászólásáraVettél valamit es beadta az elfogadót a veled egyrangú annyi kitétel, hogy ő meg fiatal is volt?
Válasz beginneragro #7801. hozzászólásáraEz kétesélyes , nálam haszonbérletnél nem előzött, de máshol vételnél igen.
Válasz beginneragro #7801. hozzászólásáraNem előzi meg az egyen rangúnak számít.
Sziasztok, ha egy földet 18. § (1) e. pontja szerinti ÖCSG tagként vásárolja valaki azt előzheti-e ugyszint 18. § (1) e. rangban álló ÖCSG tag aki még fiatal földmüvesnek is számít? Vagy azonos a rang mivel az ÖCSG tagság erősebb mint a fiatal földmüves státusz? Köszönöm
Válasz D-Csaba #7798. hozzászólására Csak nem te voltál ehhez a szaktanácsadó............-"Gőgös Zoltán, az agrártárca volt államtitkára is elmondta a véleményét, aki szerint az ársapka bevezetésének az oka az osztatlan közös tulajdonban lévő földek megszerzése lehet, így ugyanis egyesek még viszonylag olcsón, komoly termőterületekhez juthatnak hozzá.
Becslések alapján a mezőgazdasági területek közel fele osztatlan közös tulajdonban van, a kormány szándéka a Népszava elemzése szerint az lehet, hogy a korábban keletkezett közös tulajdonokat felszámolja, illetve megakadályozza, hogy újak keletkezzenek, ezt szolgálhatja az ársapka is."
Jó reggelt! Adott egy kifüggesztett adásvételi, 3 hrsz. Az egyikre tettem elfogadót, meg is kaptam a jóváhagyást. 5 napon belül elutaltam az eredeti vevönek a vételárat, mert így volt a szerzödésben. Beszéltem az okiratszerkesztö ügyvéddel(nem örült), aki azt mondta, h innen intézzek mindent egyedül. És nála van a 3 példány szerzödés, a zöld színü is, de azt nem adja, mert Kell a másik 2 hrsz-hez.
Mit tanácsoltok, mit tegyek?
Válasz apuci #7797. hozzászólásáraKeressen egy másik ügyvédet. De lehetőleg olyat, aki érti is a dolgát.
Válasz kulakman #7795. hozzászólásáraNekem ez már drága,egy ismerős próbálkozik vele de a z ügyvédje azt mondta nem lehet csak egybe a kettőt (a nagyobb terület szomszédja az kellene neki)
Azt hiszem könnyen hozzá lehetne jutni, mert valami olyasmi van írva elővásárlási jognak hogy "uniós állampolgár"mivel belga állampolgárságú az illető.
Válasz apuci #7793. hozzászólásáraHali most néztem meg a szerződést egy kifügesztés van de két föld (hrsz) külön van bele foglalva, szerintem így rá lehet egyikre, másik marad neki.
Válasz apuci #7793. hozzászólásáraEz nem egybefoglalt vételár , keress értelmes ügyvédet , mert ha elrontasz valamit a föld elúszik!
Válasz apuci #7792. hozzászólásáraElnézést , de megint fogalom zavar lehet , egy szerződés és két hrszám, vagy külön szerződés , eddig az volt a kérdés ,hogy rá jelentkezhetsz-e az egyik hr számra , a válasz igen akár két szerződés van akár egy szerződésen belül két hr szám , kivéve ha egybefoglalt vételár van benne , de most megbonyolítom a beszédet , nekem volt olyan ,hogy egybefoglalt vételárnál is elvittem azt az egyet , de csak azért mert a vevő átengedte, jóbarátságból ( kis területről volt szó de mindkét oldalról én voltam szomszéd, )a vevőt nem érdekelte a fél hektár ,ő a 13-at vitte!
Válasz apuci #7792. hozzászólására
Válasz kulakman #7790. hozzászólásáraKülön szerződés van.
Válasz kulakman #7790. hozzászólásáraPontosan, ha külön veszik a szerződésben (mindegyiknek van külön ára), minden további nélkül lehet egyikre is beadni. Az egybefoglalt vételárnak viszont feltételei vannak (egy üzem, szomszédosak stb..) Én pl. adtam be úgy is, hogy a szerződésben szereplő 3ból 2re. Már a nevemen vannak 3 éve. Szóval működik.
Válasz apuci #7788. hozzászólásáraAttól függ , ha egybefoglalt a vételár akkor nem , ha nevesítve van mindkét hr szám vételára akkor igen!
Szerintem
Válasz apuci #7788. hozzászólásáraSztem úgy nem lehet mert csak teljes körűen fogadja el.
Sziasztok,azt szeretném kérdezni hogy lehet egy olyan adás vételre beadni az elfogadó nyilatkozatot amely szerződésbe két hrsz van bele foglalva mindkettő esetben ugyan az az eladó és a vevő is,de az elfogadót beadó csak az egyik hrsz akarja beadni!
Köszi!
Válasz Balu21 #7786. hozzászólásáraKöszönöm az információt , akkor kb. 1-1,5 év lehet...
Válasz Nskype #7785. hozzászólásáraSzia. Olvasd el a 2020. évi 71. törvény III. fejezetét (19-28. §-ok), aztán menj be az illetékes földhivatalba és keresd meg ott azt az ügyintézőt, aki ezzel a feladattal meg van bízva és konkrétan nézzetek rá erre a helyrajzi számra, hogy mi az aktuális helyzet. Egy hosszadalmas eljárás eredményeként az állam tulajdonába kerülhet a föld, vagy legalábbis egy része, amire utána tehetsz vételi ajánlatot az NFK-nál. Üdv.
Sziasztok kis segítségre lenne szükségem.
A szomszédos területen sajnos elérhetetlen 120-130 éve született , tulajdonosok vannak bejegyezve, kis területről van szó. Örökösök, leszármazottak nincsenek , nem találhatóak a tulajdoni lapon megadott címen. Nekem igazából a területemre való bejáráshoz lenne erre szűkségem, mivel út és szántó a művelési ága. A kérdésem az lenne, hogy lehetne megvásárolni, mi ennek a pontos menete?