Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR403.39 FtUSD390.78 FtCHF427.9 FtGBP484.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #15006. hozzászólásáraFeco, én a repce elé lazítok, te meg azt írtad, hogy a repce nem igényel mélymüvelést.
Elég jelentős számokat írtál termésátlagra.
Ha nem titok, elárulnád a talajelőkészitést repce elé, esetleg vetőmag fajtákat, amikel ilyen szép eredményeket lehet elérni?
Válasz laikus87 #15008. hozzászólásárafelénk sem sokan csináljuk, a legtöbben nem is tudják mi az, vagy félnek tőle, akinek van arra törekszik hogy annyit vessen belőle amit normál vetésváltás mellett csak bír! jó években több nyereséget ad mint a szántóföldi zöldségek!
Válasz .Feco. #15006. hozzászólásáraGondolkodtam már én is a repcében, de felénk nem nagyon jellemző, főleg magángazdáknál nem. Helyben 1-2 nagy társaság csinálja, de ott is megesik, hogy a 30 hektárra való magot 1,5-2 hektárba vetik el, mert ennyire értenek hozzá. :D
Válasz Koszi. #15001. hozzászólásáraNapraból ha a fold hátáról lemégy akkor sem lesz átlag több, mint 4,5 tonna, gyengébbek meg 3 sem, a repce sokkal jobban irányítható, ha nem belvízes akkor 3,5-7 tonna közé vihető, ugyan sokat kell permetezni de filléres szerekkel, a napraban ha felakasztod a permetezot már 15e Ft... a repce minden munkacsucsa eltolva van, idényen kívüli, jól hasznosítja a teli csapadékot, korán lekerül, nem kell melymuveles, szinte csak előnye van! Szakmailag pedig sokkal érdekesebb, bár ez sokaknak inkább probléma...
Válasz trikolor5 #15003. hozzászólásáraSzar termésnél a bérmunkát meg köll fizetni. De ha tévedek,akkor az illető egy igazi gépember! azért az életben van egy időszak, amikor mérlegelni kell a lényeget. Aki azt hiszi,hogy két élete van, az még nem jött rá, hogy csak egy van.Jobb egy ,vagy több nő mellett ébredni, fáradtan is, mint a munkában elaludni.
Válasz Koszi. #15001. hozzászólásáraNálunk is a napra a legjobb, még úgy is, hogy elég sok szokott lenni a vadkár. Búzából akár mit csinálunk 60q körül van az átlag jobb években. Most már évek óta aszályos itt április-május, ez lerendezi a gabonákat...
Válasz .Feco. #15000. hozzászólásáraNekünk pedig a napraforgó kezd jobban bejönni, repcéből nem sikerült még olyan termést elérni mint napraforgóból... Repce sokat is van kint,többet kell rákölteni, nem lehet leszedni róla a bogarakat.... Egy a probléma, a vadkár miatt nem játszik a kukorica-napra-búza forgó.
Válasz laikus87 #14982. hozzászólásáramindenki ahogy gondolja, mi inkább egyre kevesebb napraforgót vetünk, azt is inkább apám és testvérem miatt, én szívem szerint egetlen szemet sem vetnék... sokkal könnyebb úgy vetésszerkezetet kialakítani hogy a napraforgót teljesen kihúzod belőle, anyagilag sem akkora szám ráadásul..
Egyébkánt nem nehezebb egy 80q-ás búzát megtermelni mint egy 100 q-ás kukoricát, ellenben haszon sokkal több van rajta, míg az utóvetemény szempontjából pedig egyértelműen jobb!
alá rakhatsz te akármit ha
1. nincs eső
2.ha szar a PH
én kuki alá előző évben raktam alá ősszel fél adagú istállótrágya 20-30t/ha körül utána leszántva NPK-t tavasszal NPK+N szar PH-ja volt a földnek ahol annyira ratyi fos volt mert csere volt és mellette mi voltunk saját földel ott a csere volt szar ph-ja miett ki se nevelte a fejet azt
aratás után kis N a kukiszárnak majd 10t/ha mész és NPK leszántva nagyobb darabba ment napraforgó
kisebb darabba vissza kukorica meglátjuk mit ér a mész
UI:.
talajminta alapján a föld BIKA volt csak hát alacsony PH miatt nem tudja felvenni a főbb makroelemeket
Válasz Mézga #14993. hozzászólásáraIringó néven is ez lehet, a homokon terem, mint a királydinnye ? Western filmekben ezt fújja a szél az utcán, leszámolás előtt .
Válasz laikus87 #14982. hozzászólásáraAz jó hely lehet...
Itt 60q búza... Kivételes szerencsével 90-100q kukorica...lehetne ha a vad nem enné le... Szotyi szerintem 30 körül max... Persze ha van eső...
Válasz BBK #14987. hozzászólásáraA túl sok tápanyagtól feküdt az le, nem az esőtől, esetleg a brutális széltől tud még, de az is ritkább, leggyakrabban a túl sok a tápanyag az oka. Fog majd anyázni a kombájnos.
Válasz mtz1221 #14981. hozzászólásáraNállunk sem volt 6héten át semmi esö.A napokban esett és szinte fél határban ledöltek a gabonák!
Most minek örülsz? Azt hiszed ez jó?
Válasz mtz1221 #14981. hozzászólásáraPont azért nincs időm a búzára, mert dolgozom. 160 hektárnál nem éri meg a 30 hektár búzával bohóckodni, mikor lényegesen jobban lehet a kukorica-napraforgó pároson keresni felénk. Búzából nekem elég a 60 mázsa egy közepes technológiával, inkább a napraforgó legyen 40q mázsa felett, a kukorica meg 100q körül.
Válasz laikus87 #14972. hozzászólásáraPróbáld ki egy parcellán megfelezve több éven keresztül mindig másikon.És majd utána megmagyarázod tudományosan hogy mi merre miért.Te csak nyugodtan legyél laikus,van akinek dolgozni is kell.Mai képek 2 hónap eső nélküli időszak után.
Válasz laikus87 #14972. hozzászólásáraAkkor legyen konkrét példa.Nálam,tök kap 3 mázsa őszit,2 mázsa nitrogént tavasszal.Ez után megy búza.Másik tábla napraforgó,sor mellé kap 2 mázsa nitrogént.Ez után megy búza.
Te,ha búza lennél,melyik táblát választanád magadnak??
Válasz laikus87 #14972. hozzászólásáraA téli kimosódáshoz: Volt olyan N-es kisérlet, hogy ősszel alátették az ammoniát a tavaszi kukoricának, és az zöldebb volt a tenyészidőszakban mint ami tavasszal kapta. Persze nem pár kiló anyagról van szó, én nem is magyar kisérlet, de ott ahol nincs a földön hosszú ideig tó, ott a kimosódás inkább csak bemosódás, a gyökérzónába.
Válasz Mf-es? #14971. hozzászólásáraEz nekem nagyon nem megalapozott, meg teljesen esetleges, hiszen szélsőséges időjárás szükséges hozzá. Na meg nem tudom mennyi műtrágyát kéne ahhoz pluszban kiszórni, hogy 8 hónapon keresztül az ott maradjon a búza lekerülése után, a 8 havi csapadék, főleg a jelentős téli csapadék ne mossa ki, és április elejére ott legyen felvehető formában, és +20%-os termést eredményezzen? Még talán néhány %-os terméstöbbletet rá lehet erre húzni, na de 20%-ot? Meg törvényszerűen kijelenteni? Még mindig kíváncsian várom a kijelentő válaszát, mert ez eddig inkább barkóba számomra.
Válasz Mf-es? #14967. hozzászólásáraOlyan valóban van, hogy egy elővetemény pozitív hatással van a következő kultúrára, annak termésmennyiségére, ismerünk nem egy ilyen növényt, na de ő azt mondja, hogy a 60-70 mázsás búzával szemben a kinyalt seggű 90 mázsás búza +20 % terméstöbbletet jelent a következő évben. Mi emögött a tudományos magyarázat?
25265 hozzászólás
Válasz .Feco. #15006. hozzászólásáraFeco, én a repce elé lazítok, te meg azt írtad, hogy a repce nem igényel mélymüvelést.
Elég jelentős számokat írtál termésátlagra.
Ha nem titok, elárulnád a talajelőkészitést repce elé, esetleg vetőmag fajtákat, amikel ilyen szép eredményeket lehet elérni?
Válasz bors.paranoia.tamas #15012. hozzászólásárahát azon szépen összejött minden... amúgy 2015-ben nagyon jók voltak a repcék, csak úgy röpködtek az 5-6 tonnák...
Válasz bors.paranoia.tamas #15012. hozzászólásáraBiztos kapott esőt
Meg maradt a pótkocsin egy másik tábláról 20q repce
lehet tudni mit kapott az a repce?
mi akármit csinálunk az 5 tonna se igen van.
Válasz .Feco. #15009. hozzászólásáraazt a k..va
Válasz laikus87 #15008. hozzászólásárafelénk sem sokan csináljuk, a legtöbben nem is tudják mi az, vagy félnek tőle, akinek van arra törekszik hogy annyit vessen belőle amit normál vetésváltás mellett csak bír! jó években több nyereséget ad mint a szántóföldi zöldségek!
Válasz Full Random #15007. hozzászólására7,4 to
Válasz .Feco. #15006. hozzászólásáraGondolkodtam már én is a repcében, de felénk nem nagyon jellemző, főleg magángazdáknál nem. Helyben 1-2 nagy társaság csinálja, de ott is megesik, hogy a 30 hektárra való magot 1,5-2 hektárba vetik el, mert ennyire értenek hozzá. :D
Válasz .Feco. #15006. hozzászólásáraMennyi volt a max tábla átlagotok repcéből?
Válasz Koszi. #15001. hozzászólásáraNapraból ha a fold hátáról lemégy akkor sem lesz átlag több, mint 4,5 tonna, gyengébbek meg 3 sem, a repce sokkal jobban irányítható, ha nem belvízes akkor 3,5-7 tonna közé vihető, ugyan sokat kell permetezni de filléres szerekkel, a napraban ha felakasztod a permetezot már 15e Ft... a repce minden munkacsucsa eltolva van, idényen kívüli, jól hasznosítja a teli csapadékot, korán lekerül, nem kell melymuveles, szinte csak előnye van! Szakmailag pedig sokkal érdekesebb, bár ez sokaknak inkább probléma...
Válasz Zoli 63 #14996. hozzászólásárahasonló, de szerintem nem az. Salsola kali (homoki ballangó)
Válasz trikolor5 #15003. hozzászólásáraSzar termésnél a bérmunkát meg köll fizetni. De ha tévedek,akkor az illető egy igazi gépember! azért az életben van egy időszak, amikor mérlegelni kell a lényeget. Aki azt hiszi,hogy két élete van, az még nem jött rá, hogy csak egy van.
Jobb egy ,vagy több nő mellett ébredni, fáradtan is, mint a munkában elaludni.
Válasz laikus87 #14982. hozzászólására160 hektár mellett még melózni? Én alig tudom összeegyeztetni pedig nekem csak 40 hektár van.
Válasz Koszi. #15001. hozzászólásáraNálunk is a napra a legjobb, még úgy is, hogy elég sok szokott lenni a vadkár. Búzából akár mit csinálunk 60q körül van az átlag jobb években. Most már évek óta aszályos itt április-május, ez lerendezi a gabonákat...
Válasz .Feco. #15000. hozzászólásáraNekünk pedig a napraforgó kezd jobban bejönni, repcéből nem sikerült még olyan termést elérni mint napraforgóból... Repce sokat is van kint,többet kell rákölteni, nem lehet leszedni róla a bogarakat.... Egy a probléma, a vadkár miatt nem játszik a kukorica-napra-búza forgó.
Válasz laikus87 #14982. hozzászólásáramindenki ahogy gondolja, mi inkább egyre kevesebb napraforgót vetünk, azt is inkább apám és testvérem miatt, én szívem szerint egetlen szemet sem vetnék... sokkal könnyebb úgy vetésszerkezetet kialakítani hogy a napraforgót teljesen kihúzod belőle, anyagilag sem akkora szám ráadásul..
Egyébkánt nem nehezebb egy 80q-ás búzát megtermelni mint egy 100 q-ás kukoricát, ellenben haszon sokkal több van rajta, míg az utóvetemény szempontjából pedig egyértelműen jobb!
alá rakhatsz te akármit ha
1. nincs eső
2.ha szar a PH
én kuki alá előző évben raktam alá ősszel fél adagú istállótrágya 20-30t/ha körül utána leszántva NPK-t tavasszal NPK+N szar PH-ja volt a földnek ahol annyira ratyi fos volt mert csere volt és mellette mi voltunk saját földel ott a csere volt szar ph-ja miett ki se nevelte a fejet azt
aratás után kis N a kukiszárnak majd 10t/ha mész és NPK leszántva nagyobb darabba ment napraforgó
kisebb darabba vissza kukorica meglátjuk mit ér a mész
UI:.
talajminta alapján a föld BIKA volt csak hát alacsony PH miatt nem tudja felvenni a főbb makroelemeket
Válasz Zoli 63 #14996. hozzászólásáraördögszekér?
Válasz BBK #14987. hozzászólásáraTiéd is benne van a ledőltek között ??
Válasz Mézga #14993. hozzászólásáraIringó néven is ez lehet, a homokon terem, mint a királydinnye ? Western filmekben ezt fújja a szél az utcán, leszámolás előtt .
Válasz Mézga #14993. hozzászólásáraAz lesz az,mint írtad nagy szúrós bokor... a laza homokos talajokat szereti... Laudis kipusztítja.
Cellule.. ezen tanakodom, hogy szórjam e, vagy sem
Válasz bolha1112 #14986. hozzászólásáraén csak ezen a néven ismerem
Válasz laikus87 #14982. hozzászólásáraAnnyi földel már èrdemes főállásban mókázni. Föleg, ha olyan jó mint ìrtad.
Válasz laikus87 #14982. hozzászólásáraAz jó hely lehet...
Itt 60q búza... Kivételes szerencsével 90-100q kukorica...lehetne ha a vad nem enné le... Szotyi szerintem 30 körül max... Persze ha van eső...
Válasz medikus #14985. hozzászólásáraha még csak a csőr végén lenne
Válasz kukaccsosz #14983. hozzászólásáranagy szúrós bokor lesz belőle, ami megfogja a gerit. a homokos területeken van foltokban.
Válasz BBK #14987. hozzászólásáraA túl sok tápanyagtól feküdt az le, nem az esőtől, esetleg a brutális széltől tud még, de az is ritkább, leggyakrabban a túl sok a tápanyag az oka. Fog majd anyázni a kombájnos.
Válasz mtz1221 #14981. hozzászólásáraNállunk sem volt 6héten át semmi esö.A napokban esett és szinte fél határban ledöltek a gabonák!
Most minek örülsz? Azt hiszed ez jó?
Válasz Mézga #14980. hozzászólásáraMásik nevén ballagófűre gondolsz? Mert azt a Laudis viszi...
Válasz Mézga #14980. hozzászólásáraAz adapter csőre a sor végére!!!
Válasz mtz1221 #14981. hozzászólásáraJah, meg csak minden 3-4. évben jön a búza a vetésforgóban, így nem tudom kipróbálni.
Válasz Mézga #14980. hozzászólásáraIlyen néven ismerem hogy mi az.
Válasz mtz1221 #14981. hozzászólásáraPont azért nincs időm a búzára, mert dolgozom. 160 hektárnál nem éri meg a 30 hektár búzával bohóckodni, mikor lényegesen jobban lehet a kukorica-napraforgó pároson keresni felénk. Búzából nekem elég a 60 mázsa egy közepes technológiával, inkább a napraforgó legyen 40q mázsa felett, a kukorica meg 100q körül.
Válasz laikus87 #14972. hozzászólásáraPróbáld ki egy parcellán megfelezve több éven keresztül mindig másikon.És majd utána megmagyarázod tudományosan hogy mi merre miért.Te csak nyugodtan legyél laikus,van akinek dolgozni is kell.
Mai képek 2 hónap eső nélküli időszak után.
Válasz kukaccsosz #14977. hozzászólásárakukiban a ballangkórót mi viszi ki?
Válasz laikus87 #14972. hozzászólásáraAkkor legyen konkrét példa.Nálam,tök kap 3 mázsa őszit,2 mázsa nitrogént tavasszal.Ez után megy búza.Másik tábla napraforgó,sor mellé kap 2 mázsa nitrogént.Ez után megy búza.
Te,ha búza lennél,melyik táblát választanád magadnak??
Válasz laikus87 #14972. hozzászólásáraA téli kimosódáshoz: Volt olyan N-es kisérlet, hogy ősszel alátették az ammoniát a tavaszi kukoricának, és az zöldebb volt a tenyészidőszakban mint ami tavasszal kapta. Persze nem pár kiló anyagról van szó, én nem is magyar kisérlet, de ott ahol nincs a földön hosszú ideig tó, ott a kimosódás inkább csak bemosódás, a gyökérzónába.
Válasz Dave #14970. hozzászólásáraHálozatos levélfoltosság.
Legjobbak ellene: Priaxor, Zantara
Válasz bolha1112 #14975. hozzászólásáraHa ugyanez lenne, akkor 4-5 évente műtrágyáznál csak.
Válasz laikus87 #14972. hozzászólásáraMiért a trágyázás khmmm GANÉZÁS is ugyan ez a folyamat... következő években is érezhető hatása.Sőt...
akarom mondani P :D
K és F lassan mozog a földbe szal valszeg ott lehet
meg hát sokan azért tolnak búzát mert a vetésváltásba jó
Válasz Mf-es? #14971. hozzászólásáraEz nekem nagyon nem megalapozott, meg teljesen esetleges, hiszen szélsőséges időjárás szükséges hozzá. Na meg nem tudom mennyi műtrágyát kéne ahhoz pluszban kiszórni, hogy 8 hónapon keresztül az ott maradjon a búza lekerülése után, a 8 havi csapadék, főleg a jelentős téli csapadék ne mossa ki, és április elejére ott legyen felvehető formában, és +20%-os termést eredményezzen? Még talán néhány %-os terméstöbbletet rá lehet erre húzni, na de 20%-ot? Meg törvényszerűen kijelenteni? Még mindig kíváncsian várom a kijelentő válaszát, mert ez eddig inkább barkóba számomra.
Válasz laikus87 #14968. hozzászólásáraAhogy előttem is írták,a fel nem használt műtrágya hatása.
Tavaszi árpa, milyen gomba betegség ez, és mivel lenne érdemes védekezni?
Válasz laikus87 #14968. hozzászólásáraA vizhiány miatt fel nem vett műtrágy a következő növènynèl hasznosulhat rèszben. Nálam is volt már ilyen.
Válasz Mf-es? #14967. hozzászólásáraOlyan valóban van, hogy egy elővetemény pozitív hatással van a következő kultúrára, annak termésmennyiségére, ismerünk nem egy ilyen növényt, na de ő azt mondja, hogy a 60-70 mázsás búzával szemben a kinyalt seggű 90 mázsás búza +20 % terméstöbbletet jelent a következő évben. Mi emögött a tudományos magyarázat?
Válasz laikus87 #14966. hozzászólásáraVan az.Nálam tök után,0 műtrágyával van olyan a búza,mint másik földbe,több mázsa nitrogénnel.
Válasz mtz1221 #14964. hozzászólásáraIlyen nincs, ez hülyeség. :D