Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR416.32 FtUSD400.8 FtCHF443.07 FtGBP501.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
működnek a lobbik",ahogy a nagyvárosban hívják a kis falusiak hülyítését ,lesz haragos egy egy faluban bőven ,sokszor kézbe lesz a villa ,de ez mind tudatos ,nehogy véletlen egyszer egy egységes vidék kialakuljon ,mert még véletlen menekülnie kellene egy pár elvtársnak
"A társas vállalkozások helyzetét javítaná, hogy újra korlátoznák a földtulajdonosok egyoldalú földbérlet-felmondási lehetőségeit, amelyeket alig néhány hónapja léptettek életbe."
"A kétharmados földforgalmi törvény előírja, hogy az új földadásvételi szerződések véleményezéséhez helyi földbizottságokat kell létrehozni, ehhez pedig – az új földtörvényi tervek szerint - a települési jegyzők hívnák össze a helyi gazdálkodói közösségek közgyűléseit. Ugyanakkor a NAK venné át a helyi földbizottságok feladatait, ha a testületek tagjait nem sikerülne megválasztani, illetve a bizottságok valamilyen okból működésképtelenné válnának."
Válasz #2680. hozzászólásra
1,szóval ha én helyben lakó családi gazda vagyok de kizárólag állattenyésztésre vagyok beállva, de földet művelni se időm se gépem viszont a terményre szükség lenne akkor sem vehetek? ez király.......
pedig csak vissza szeretném forgatni az esetleges bevételt.........
2, tulajdonnal való szabad rendelkezés?!!
tegyünk fel egy példát ha mondjuk Mariska néni akinek éveken át hordtam mondjuk húst kialakult egy viszony és nekem szeretné eladni a mondjuk 2 HA földjét nem a szomszédnak nem a mit tudom én kinek hanem szeretné a saját TULAJDONÁT nekem eladni (és ne tessék zsebszerződésre meg lenyúlásra gondolni) akkor nem adhatja el?
és arról tudsz valamit, hogy ha februárban adja be a vételi ajánlatot és áthúzódik áprilisra a 60 nap kiffüggesztés miatt, akkor megveheti még áprilisban?
csak remélni lehet, hogy eltakarodnak a búsba legkésőbb 4 év múlva, mert most még az ilyet dögfejű cöfösökkel, nédiával nagyon átmossák a Zemberek agyát
kb. 2014 márciusáig még bárki, bárhol vehet földet.
Az új törvény hatályba lépését követően csak földműves, vehet, és csak ott ahol helyben lakó.
Debrecenben, konkrét kérdésre alig akartak értelmes választ adni.
Újfehértón van bejegyezve a lakcím kártya. Ettől 70 km-re jár ki a tanyára. Ideje felét egyik, másik felát másik helyen tölti. Az új földtörvény szerint a tanya körül nem tud több területet venni, mert a Kormány hozott egy ilyen döntést.
Próbáltuk mondani, de nincs kinek.
Ha valaki orvosi költségek miatt eladni kényszerül a földjét mire pénzt kap, "rég kiviszik a makkosba".
Talán találunk valami kiskaput az alkalmazáskor, de eddig nem erről szól a történet.
Cél: .......
Kérdezd a képviselődet.
Egyetlen ellenzéki párt sem támogatta ezt a javaslatot. Vajon miért?
ha én állattartó vagyok de van pár HA saját földem amit bérbe adtam a bérleti díjat terménybe kérem hogy abból tudjak adni az állatoknak enni ne úgy kelljen venni tápot és ha ne adj isten összejön közbe egy kis pénz hogy vegyek újabb területet akkor az új törvény után van rá mód? vagy csak az vehet aki a földet műveli?
köszi
Ha jól tudom, a földtörvényben nincs erre vonatkozóan semmi konkrét. Külön jogszabály fog foglalkozni a földbizottságokkal. Úgy tudom, most van folyamatban ennek a megalkotása.
Azt hogy a kamara fog-e javaslatot tenni a tagokat illetően, nem tudom. Viszont a bizottság tagjait az elvárt feltételeknek megfelelően a mezőgazdasági igazgatási szerv (ami várhatóan a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága lesz) nyilvántartásba veszi és jóváhagyja, úgy ahogyan a földműveseket is. Tehát az engedélyező hatóság az említett hivatal lesz várhatóan.
A földtörvény szerint hogyan kell megalakulnia a helyi földbizottságoknak? Ma olyat hallottam,hogy az agrárkamara fog javaslatot tenni a földbizottságok tagjainak személyére.
Mindenféle emberek mondják ezt a három év ottlakás után lehetséges vételt. Én nem olvastam, vagy nem emlékszem rá a törvény olvasásakor. Látta ezt valaki leírva???
" az állam 2015 végéig 100 ezer ha védett és védelemre tervezett területet kíván kisajátítani."
".... illetve amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet közös használatú földjéből részarány- tulajdonosoknak kiadtak, tagjaik és alkalmazkodottaiknak adtak, vagy kárpótlási árverés céljából földalapba elkülönítettek"
És egy Natura 2000-es tábla van lefotózva a cikk mellett, és mivel a Naturás terület védett, így ebből kifolyólag gondoltam, hogy ez is bele fog tartozni.
A második bekezdés nem az osztatlan közösökre vonatkozik?
Nem okoskodok, csak most nagyon kiváncsivá tett, hogy ellehetetlenítenek e egyből....?!
a törvény folytatása: ......és odaadjuk a fidesznyikeknek 100 évre bérbe.
ma beszéltem egy jogásszal. konkluzióm az, hogy el kell felejteni a földvételt, mert lehetetlenné fog szinte válni.
nagyon megútáltam ezeket a rohadékokat. lassan azt mondom, hogy a demagóg fidesz helyett az idióta, rabló mszp inkább (persze mindkettő bandának a déli arkon lenne a helye..
A haszonagro magazin szeptemberi szamaban olvastam egy fura cikket, foldkisajatitassal kapcsolatban, amiben az all, hogy 2015 dec 31 tol kisajatitsra kerulnek a vedett teruletek pl natura illetve reszaranykidasos teruletek. Lehet rosszul ertelmeztem valamit, de nekem a teruletem 20 % a naturas 70 % pedig osztatlan kozosbol van berelve. Igy valoszinu hogy bukom a berelt teruletem 90 %- at??
Magyar Narancs - Ángyán interjú:
A maffia nem veszíthet/Csak a retorika más
Távozása óta keményen bírálja pártja vidékpolitikáját, amelynek „kottáját” éppen ő írta. Tavaly januárban államtitkári kinevezését adta vissza, idén június végén a földforgalmi törvény végszavazásának napján pedig kilépett a Fidesz frakcióból. Ángyán József, a gödöllői Szent István Egyetem tanára, a vidék egyik legnépszerűbb politikusa, aki júliustól a függetlenek között folytatja parlamenti munkáját.
- Hogy van?
- Műtétem után a nyári szünet egy részét otthon, lábadozással töltöttem, de már jól vagyok.
- Hol ül most a Parlamentben?
- Előttem a Jobbik, tőlem jobbra az LMP volt-, balra a mostani képviselői, én függetlenként közéjük beékelve.
- Tudós emberként, hogyan került közel a politikához és Orbán Viktorhoz?
- Már korábban is sokat jártam falusi, vidéki és gazdaközösségekbe, majd 2004-ben lettem a MAGOSZ szakértője. 2005 januárjában jelen voltam és magam is hozzászóltam azon az országos gazda-nagygyűlésen, amely végül a budapesti traktoros gazdatüntetést elhatározta, és felkért, hogy segítsek a tárgyalásokon. Három hét után sikerült elérni, hogy Gyurcsány miniszterelnök kénytelen volt elfogadni és aláírni a 38 pontban rögzített követeléseinket. Erre senki nem számított, ezért a sikert a mai napig sokan nekem is tulajdonítják. A 2006-os választások előtt ezt a Fidesz nyilván beárazta, és a szövetséges MAGOSZ vezetésén keresztül ezért kereshettek meg. Az ellenzékben eltöltött négy év parlamenti munka után kerültem 2010-ben ismét az Országgyűlésbe, majd a Kormányba.
- Önt Orbán Viktor személyesen kérte fel erre a szerepre. Hogyan zajlott a felcsúti találkozó?
- Hatszemközt vele és Fazekas Sándorral folyt a jó kétórás beszélgetés, amely – nyitott, jóhiszemű alkat lévén – elhitette velem, hogy ha nyer a Fidesz a választásokon, akkor az általam kidolgozott program lesz az új kormány vidékfejlesztési programja.
- De nem így történt.
- Nem. Pedig én ott átadtam neki elképzeléseim vázlatát, és világossá tettem, hogy ez az én „kottám”, én az emberekkel ebben állapodtam meg, és ha nem ez a „műsor”, akkor ahhoz másvalakire van szükség. Akkor úgy láttam, ő is komolyan gondolja, hogy a Fidesz kormányra kerülve valódi „nép-párti” vidékstratégiát valósít meg. Visszavesszük a közösségek államát, és a tőkeérdekek helyett ismét a közjó szolgálatába állítjuk. A földet a helyi gazdálkodó családokhoz, a helyi közösségekhez és a fiatalokhoz juttatjuk, minden rendelkezésre álló eszközzel a helyi gazdaságot és társadalmat erősítjük, a várost a vidékével pedig ismét összekötjük.
- Ennek épp az ellenkezője történik.
- Ma sem tudom, hogy vajon menet közben változott-e meg Orbán Viktor álláspontja, vagy eleve nem gondolta komolyan. Egyre inkább azt kell feltételeznem, hogy csupán a biztos 2/3-hoz kellhettem. Sokat jártam a vidéket, az emberek elfogadtak, hiszen őszinte voltam velük, soha nem csaptam be őket. Úgy mérlegelhettek a „nagyfiúk”, hogy a gazdák közül - bár viszolyognak ettől, de – a szavamra hallgatva mégis sokan a Fideszre fognak szavazni. És én őszinte hittel arra bíztattam őket, hogy szavazzanak bátran erre a pártra, mert annak a programnak a megvalósítására, amiben megállapodtunk, nem akárki, nem a portás adott nekem garanciákat. Álmomban meg nem fordult a fejemben, hogy nem ez fog történni.
- Tavaly januárban lemondott az államtitkárságról. Mi volt az oka, hogy rászánta magát erre a lépésre?
- Nem hirtelen döntés, hanem egy hosszú folyamat lezárása volt. Olyan jelek és események sora előzte meg, amelyek egyre inkább arra mutattak, hogy a kormány és a törvényhozás a meghirdetett iránnyal fokozatosan szembefordul. Ezeket eleinte elhessegettem magamtól, bíztam az adott szó becsületében. Amikor azonban 2011 nyarán kezembe kaptam az állami földbérletei pályázati kiírás első szövegtervezetét, nem akartam hinni a szememnek. Mintha az előző, Gyurcsány-Bajnai korszak itt maradt irománya került volna elő a fiókból. Ekkor fogtam föl igazán, hogy a kormányzati föld- és birtokpolitika – az előző korszakkal teljesen azonos módon – egyáltalán nem a családokat, a helyi közösségeket és a fiatalokat, hanem a nagybirtokot, a politika-közeli nagytőkés érdekeltségeket kívánja helyzetbe hozni. Ezután, még fél éven keresztül harcoltam azért, hogy a szekér az eredeti irányba visszaforduljon, és bár néhány korlátozó szempont bekerült a pályázati rendszerbe, ám teljesen világossá vált, hogy már rég nem az én néppárti kottám alapján játszik a zenekar. A Nemzeti Vidékstratégiát még nagy nehézségek árán sikerült tető alá hozni, ám a munkámat fokozatosan ellehetetlenítették azok a háttérben meghúzódó oligarchák, akik a politikát ma ténylegesen irányítják. Távozásommal kellett a bennem bízó embereknek jeleznem ezt a durva irányváltást.
- Mondana a földbérleti pályázatokkal kapcsolatos konkrét példákat is?
- A rendszer maga olyan, hogy annak juttatható az állami föld, akinek a politika akarja. A pályázat bírálati pontjainak 40%-a pl. a szakmai és gazdasági megalapozottságra adható, de hogy mitől lesz megalapozott, arról egy sor sincs. Megítélése tehát teljesen szubjektív, így ez korlátlan lehetőséget biztosít a nyertesek „bediktálására”. A pályázatok nyilvános szakmai értékelése pedig nem lehetséges, hiszen az egész folyamat titkos. A háttérmegegyezés megtörténtét számos jel bizonyítja is. Egyes bennfentes „pályázók” láthatóan biztosra menve pl. már akkor elkezdték művelni a földeket és beruházásokat indítottak, amikor a pályázatokat még ki sem írták. Fejér megyében pl. Mészáros Lőrinc Felcsút polgármestere, építési vállalkozó már 2011! elején, jóval a pályázati kiírás előtt mezőgazdasági céget alapított, nagy beruházásokba fogott, és elkezdte művelni a korábban a Csákvári Mg. Zrt. által bérelt földeket. Ilyesmit az ember csak akkor tesz, ha tudja, hogy ki melyik területet kapja, és a pályáztatás csupán formalitás. Nem lehet véletlen tehát, hogy a Csákvári Mg. Zrt. négy tulajdonosa és családtagjaik, valamint Mészáros Lőrinc cége és családja vitte el a Fejér megyében bérbe adott földek 60 %-át úgy, hogy mind az 55 beadott pályázatuk nyert. Ezt épp az Önök lapja nagyon szépen összeszedte.
- Hangot adott nemtetszésének a Parlamentben?
- Természetesen. Ám amikor pl. egy bizottsági ülésen nyilvánosan támadtam ezek miatt a kormányzatot, a VM egyik vezető „földügyi korifeusa” félrehívott és azt mondta, hogy ne őt zaklassam. Értsem meg, a „főnök” neki azt mondta: „te ne foglalkozz Fejér megyével, az az én dolgom.” Amikor pedig egy 2011 végi, egészen szűk körű beszélgetésen elhangzott, hogy ezekből a földügyekből probléma lesz, a „főnök” azt válaszolta, „mi probléma lehetne, megegyeztem a parasztjaimmal”. Ennyi.
- Mindezek ellenére valahogy mégsem sorakoznak traktorok a Parlament előtt. Hol a MAGOSZ?
- A gazdáknak ma már nincs tényleges érdekképviselete. A MAGOSZ országos vezetése integrálódott a kormánypárti politikába. Jakab István elnök az Országgyűlés egyik alelnöke, Győrffy Balázs alelnök országgyűlési képviselő, agrárkamarai elnök, Budai Gyula szövetségi igazgató országgyűlési képviselő, elszámoltatási kormánybiztos majd államtitkár lett. De fideszes országgyűlési képviselő Obreczán Ferenc főtitkár és Örvendi László Hajdú-Bihar megyei elnök is. Hogy fordulhatnának szembe a Kormánnyal, ha az a gazdatársadalom és a vidék érdekeivel, a nekik tett ígéretekkel ellentétes intézkedéseket hoz? Inkább a gazdák között a hangadóknak itt-ott-amott löknek valamit, adnak pl. valamennyi állami földet, így vezetés híján a többiek elégedetlensége könnyen leszerelhető.
- Menjünk még vissza a földforgalmi törvényhez!
- Amikor láttam, hogy a kormányban nem tudom visszafordítani a folyamatokat, lemondtam, és elkezdtem elemezni az állami földbérleti helyzetet. Az eredményeket valamennyi frakciótársamnak – köztük természetesen a „nagyfiúknak” is – elküldtem. Még csak válaszra sem méltatták. Viszont a miniszterelnöki és miniszteri megnyilatkozások azt ígérték, hogy a földforgalmi törvény majd rendbe tesz mindent. Ezzel szemben a most már 2/3-os törvény még inkább a tőkeerős érdekeltségeket és nem a helyi családokat hozza helyzetbe.
- Az Ön családi gazdaságokra épülő programját egyes szakmai körök egyenesen versenyképtelen „skanzennek” tartják.
- Ha ez valóban így lenne, akkor Európában már régen meg is szűnt volna a mezőgazdaság. Ám ez annyira nem így van, hogy pl. a kisparaszti gazdálkodást soha fel nem adó és ugyanahhoz az Európai Közösséghez velünk együtt csatlakozott Lengyelország állattenyésztése még saját hazai piacainkról is kiszorította az állítólag versenyképesebb, nagy, szakosított, iparszerű állattartó telepekre visszaszorult magyar állattenyésztés termékeit. És akkor Franciaország, Németország vagy Dánia „versenyképtelen skanzen-mezőgazdaságáról”, vagy falvainak, vidékének állapotáról már ne is beszéljünk.
- Mondana az európai birtokméretekre néhány konkrét adatot?
- Az átlagos méret pl. Lengyelországban 6 ha, Franciaországban 52 ha, Dániában 60 ha. De az ország mezőgazdasági területének felső 20 %-át használó „nagygazdaságok”, legnagyobb birtokok átlagmérete is pl. Lengyelországban csupán 250 ha, Franciaországban 274 ha, és Dániában is csak 426 ha. Ezeknek az országoknak a mezőgazdasága – azt hiszem, ebben egyetérthetünk – versenyképtelennek egyáltalán nem nevezhető. Európa versenyképességét – szemben Dél-Amerikával – nem az egyes gazdaságok méreteinek növelésével, hanem e kisebb mozaikok önkéntes társulásával, közös beszerzési, tárolási, feldolgozási és/vagy értékesítési szövetkezeteik létrehozásával biztosítja.
- Ez valóban más lépték, mint ami a magyar elképzelésekben és pl. a magyar földforgalmi törvény 1.800 hektáros birtokmaximumában megjelenik.
- Ráadásul a most elfogadott 2/3-os földforgalmi törvényből eltűnt a családon, érdekeltségen belüli összeszámítási kötelezettség és együttes birtokmaximum. Így a család szétírhatja a földjeit, mindenki - a feleség, a testvér, a gyerek, a sógor – „földműves” lesz, és elmehet 1800 ha-ig. De azt sem korlátozza a törvény, hogy egy település külterületének hány százalékát szerezheti meg egy azon család vagy érdekcsoport, egy-egy érdekeltség kezében tehát könnyen hatalmas birtok összpontosulhat.
- Vajon miért nem a tőkés integráció, hanem a szövetkezés az általánosan elterjedt európai forma?
- Az alulról szerveződő szövetkezet – szemben a felülről rátelepülő, profitcentrumként működő, nagytőkés integrátorral - a teljes feldolgozási és kereskedelmi tevékenységi kör hasznát visszaosztja a létrehozó termelői, fogyasztói közösségeknek, családoknak, így az helyben marad, a helyi gazdaságot és társadalmat erősíti. Nálunk is ezért volt olyan hatékony és sikeres a - háború utáni kommunista hatalomátvétellel szétvert - „Hangya”szövetkezeti rendszer.
- Ön szerint ennek a családi gazdasági és szövetkezeti modellnek a társadalmi teljesítményei is jobbak, közös költségei pedig alacsonyabbak, mint a dél-amerikai típusú tőkés nagybirtokrendszeréi.
- Vegyük például a foglalkoztatást. Ugyanakkora – mintegy 3,4-3,4 millió ha - termőterületen gazdálkodva a tőkés nagybirtokok 85 ezer bérmunkást foglalkoztatnak, míg a kis, közepes egyéni gazdaságok – az önfoglalkoztatást és a bérmunkát is figyelembe véve - mintegy 358 ezer fő munkalehetőségét biztosítják. Ráadásul a tőkés nagybirtok általában csupán néhány termék tömegtermelésére - pl. a bioetanol gyártás számára alapanyagot előállító kukoricatermesztésre - rendezkedik be, amelyben átlagosan 174! ha földterület tart el egy munkaerőt. Ugyanehhez egy mai átlagos hazai kis, közepes egyéni gazdaságnál mindössze 9,5 ha területre van szükség.
- Miért jobb ön szerint a családi gazdálkodó, mint a tőkebefektető?
- Csak így biztosítható a generációk közti felelős viszony és folytonosság. A „jó gazda gondossága” megőrzi a talajok termőképességét, mert utódainak is megélhetést biztosító birtokot akar átadni. Emellett így örökíthető át az a helyi tudás is, amely egy fenntartható, a táj adottságaihoz alkalmazkodó gazdálkodásnak alapfeltétele. A tőkés nagybirtok ezzel szemben kizárólag a befektetett tőke gyors és minél nagyobb mértékű megtérülésében érdekelt. Az ebből származó társadalmi – egészségügyi, környezeti, foglalkoztatási, szociális, stb. – károk elhárításának költségei viszont a közös kasszákat terhelik. A haszon tehát a tőkebefektetőé, a károk elhárításának költségeit pedig a közösség kénytelen viselni.
- Hogyan illik ebbe a képbe Kishantos ügye? Ellenfelei azt mondják, Ön a kis gazdaságokra esküszik, mégis a kishantosi nagygazdaság érdekeiért száll síkra.
- Egy botrányos disznóságról akarják a figyelmet úgy elterelni, hogy összekeverik a szezont a fazonnal. Kishantos nem egy termelő nagyüzem, hanem egy olyan helyi civil kezdeményezésű és fenntartású, modell értékű, a Nemzeti Vidékstratégiában is megsokszorozni tervezett, nonprofit tájközpont, amelyben immár 20 éve ökológiai gazdálkodást folytató, 452 hektáros mintagazdaság és egy általa finanszírozott népfőiskola működik. Egy olyan – a fenntartható gazdálkodást bemutató, tanító, a helyi gazdaságot és a helyi közösséget erősítő, fejlesztő – tájközpont, amely fontos, hagyományosan kincstári birtokfunkciókat, közfeladatot lát el, ezért eddig e közhasznú tevékenységéhez az állam földet biztosított. Bérleti szerződése azonban október 31-én lejár, és ki hinné, de a magát nép- és vidékpártinak mondó állam kihúzza alóla a létalapját jelentő földet. Már a földbérleti szerződése lejárta előtt szét is osztották a területeit nyolc érdekeltség között. Mondanom sem kell, nem helyiek kapják. A központ bűne az lehet, hogy működteti a „Kié legyen a föld?#8221; honlapot, amely az állami földbérleti pályázatokról szóló jelentéseimet közzétette, a kormányt folyamatosan saját programjával, a vidéknek és a gazdatársadalomnak tett ígéreteivel szembesítette, a föld- és birtokpolitikai pálfordulás nyilvános kritikájának pedig fórumot teremtett. Ehhez képest mit sem számít a központ, népfőiskolájának és mintagazdaságának közhaszna, több évtizedes, európai rangú, példa értékű tevékenysége.
- Lesz következő Ángyán-jelentés?
- Feltett szándékom, hogy erőmhöz mérten teljes körűen feldolgozom az állami földbérleti pályázatokat, és annak eredményeit, tanulságait tényszerűen a nyilvánosság elé tárom. Csak az igazság és a nyilvánosság hozhat megújulást. V. jelentésem a 2013. szeptember 1-ei időkeresztmetszetre készül, és egyik indító gondolata nem véletlenül így szól: „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket!” ( Jn. 8,32)
- Mi volt valójában a „piszkos 12” ügye, amit gyakorta emlegetnek?
- Ez egy régi, ám a mához mégis szorosan kapcsolódó történet. A nemzeti vagyon széthordásában az MSZP és a FIDESZ mögött álló, egyazon emlőn nevelkedett és ma is azonos gazdasági érdekű rablóprivatizásiós hálózat aktív szerepet vállalt. Korábban a szocialista zöldbárók az egykori állami gazdaságok túlnyomó többségét maguk között már szétprivatizálták, ám az első Orbán-kormány alatt, 2001 nyarán „gazdára lelt” a maradék 12 is. A népnyelv ezeket hívja „piszkos 12”-nek. Ezek között szerepelt pl. a Mezőfalvai Állami Gazdaság is, amely gyakorlatilag ingyen és tartós állami földbérlettel négy tulajdonoshoz került. Egyikük, Zászlós Tibor, a baracskai rabgazdaság volt MSZMP titkára, ma a Fejér megyei agrárkamara elnöke, az Országos Agrárkamara mezőgazdaságért felelő alelnöke és az azóta már német tulajdonba került, kilencezer hektár állami földet bérlő Rt. vezérigazgatója. A másik három: egy fideszes volt államtitkár, ma európai parlamenti képviselő nagybátyja, a gödöllői egyetem volt MSZMP szervező titkára és még egy fideszes kötődésű privatizátor. Az eredmény tehát 2:2: két szocialista és két fideszes káder. Közös tehát a gazdasági érdekhálózat, csak a népnek szóló politikai beszéd más.
- Mondana még néhány példát, amire ezt alapozza?
- Hogyne. Tavaly decemberben pl. az Alaptörvény harmadik módosítása során elrendelt név szerinti szavazáson Orbán Viktor és Mesterházy Attila vezetésével az úgynevezett jobb- és baloldal egyként tett hitvallást a nagybirtokokra épülő integrátori rendszer mellett, és utasította el a családi gazdaságokat és azok szövetkezését. Arra az egyszerű kérdésre, hogy a családokat és összefogásukat vagy a nagy tőkeérdekeltségeket akarják e kétharmados törvénnyel helyzetbe hozni, Orbán és Mesterházi nagy egyetértésben a tőkeérdekeltségeket választotta, és nemet mondott a családokra, helyi közösségekre. A média persze néma maradt, ami önmagában is az emberek háta mögötti összekacsintásra utal. Az sem lehet véletlen, hogy az agrárkasszából a legnagyobbat merítő, FIDESZ közeli tőkeérdekeltség, a Bonafarm csoport főtanácsadója az a Benedek Fülöp, aki az MSZP vezette kormányzatok – egyébként köztörvényes bűncselekményért jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt – állandó, meghatározó figurája. De ugyanígy említhető a számonkérés, az elszámoltatás ígérése majd elmaradása is – mindkét oldalon. Vagy pl. a földtörvény júniusi elfogadásának körülményei, amikor is a szocialisták közül csak néhányan lézengtek a teremben, pedig ha valamennyi ellenzéki képviselő jelen van és nemet mond, akkor csupán négy kormánypárti szavazaton múlik a sorsa. A törvény azonban – az MSZP számára láthatóan elfogadható tartalommal, ezért azután szintén összekacsintó, hallgatólagos támogatásával - megszületett.
- De hiszen a két oldal a nyilvánosság előtt éles politikai csatát vív egymással?
- A látszat gyakran csal. A retorikájában eltérő két külön politikai formáció hátterében közös gazdasági érdekű csoportok egységes irányító hálózata áll. Kik kapták pl. az elmúlt években a legnagyobb agrártámogatásokat? A fidesz közeli Csányi és Nyerges után az MSZP közeli Leisztinger következik. Ők hárman a közös kasszából egyetlen év alatt több mint 10-szer annyi támogatást (10,4! milliárd Ft-ot) kaptak, mint amennyi - nagy küzdelmek árán - a tanyán élő 300 ezer honfitársunknak, a tanyás területek fejlesztésére jutott. De az őket követő Dorogik, Delityek, Harsányik, Kárpátik, Hujberek, Szaxonok vagy épen Raskók és társaik is bőven merítenek a közös kasszákból. Ebben a rendszerben az egyes politikai pártok ugyan elbukhatják a választásokat, de a nagy tőkeérdekeltségek összefüggő hálózata, a maffia nem veszíthet. Ha nem sikerül a politikáról, az államról leválasztani vagy legalábbis alkura kényszeríteni ezt a mohó, zsákmányszerző háttérhálózatot, akkor elkerülhetetlen a dél-amerikanizálódás. Megtisztulás, erkölcsi megújulás nélkül a magyarságnak nincs jövője!
- Most már viszont törvény garantálja, hogy nem kerül a magyar föld külföldi kézbe.
- Először is az elfogadott földforgalmi törvény az EU tagállamainak és társult tagjainak polgárait, több mint 500 millió embert nem tekint külföldinek, vagyis azonos feltételekkel – persze összehasonlíthatatlanul nagyobb tőkeerővel – juthat földhöz Magyarországon. Másrészt viszont annak, aki majd zsellérként műveli a földet, mindegy lesz, hogy Csányinak, Nyergesnek, Leisztingernek, Doroginak vagy éppen Helmut Gsuknak, netán Franz Josef Straussnak hívják az uraságot.
- A Transparency International térségünkre vonatkozó elemzése a korrupció újabb szintjéről beszél.
- A „sikerdíjas” vagy a „Nokiás dobozos” módszert valóban felváltani látszik az a „fejlettebb” megoldás, hogy az adott gazdasági érdekkör saját emberét döntéshozó pozícióba teszi. Ahol nagyobb pénzek vannak, oda összekötő is kerül, akit az egyszerűség kedvéért „tartótisztnek” nevezhetünk. Nem állítom, hogy ezt a helyzetet jelzi, ám Fazekas Sándor pl. nekem úgy mutatta be az egyik fidesz közeli agrároligarcha, a szolnoki ügyvéd Nyerges Zsolt öccsét, Nyerges Attila állatorvost, hogy „a segítőm”, bár hivatalosan soha sem volt a VM alkalmazottja. Ugyanez a fiatalember lett a politikai főtanácsadója később Németh Lászlónénak, amikor Fellegi Tamás helyére került az NFM élére. Némethné egyébként korábban köztudottan Simicska Lajos közvetlen munkatársa volt.
- Csányi Sándornál hogy sikerült elérnie, hogy a bankvezér sertéstelepen ajánlott Önnek állást?
- Bizonyára akkor loptam be magamat leginkább a szívébe, amikor a dioxin-botrány kirobbanását követően a Miniszterelnök Úr utasítására összeállíttattam a részben vagy egészben külföldi alapanyagból dolgozó húsipari cégek listáját. Meglepő módon ugyanis nem a németek, hanem a hazai nagy agrárérdekeltségek tiltakoztak a német hús behozatalára elrendelt tilalom ellen. (Orbán meg is jegyezte, hogy ha már a „nemzeti tőke” hazai cégei is külföldi alapanyagot használnak az úgynevezett „ hungarikumaikhoz”, akkor hogyan is lehetne a magyar állattenyésztést talpra állítani?) Ezen a listán a Bonafarm-csoport húsipari cégei igen előkelő helyen szerepelnek. Maga Csányi Sándor mondta el a „Csípőtelek – csodafarm” átadó ünnepségén, hogy a Miniszterelnök ezt neki szóvá is tette. Ő azonban ennek okát elmagyarázta, és szavai szerint „Orbán Viktor már érti, csak Ángyán nem akarja megérteni”. Azért ajánl nekem munkát, hogy végre megismerjem a sertéstenyésztés rejtelmeit.
- Mik a jövőre vonatkozó tervei?
- Jelenleg független képviselőként igyekszem „tenni, amit lehet, ott, ahol lehet és úgy, ahogy lehet”. Ennek kereteit egy - a már kormányzati pozícióban volt „pártpolitikai elittől” független - új mozgalom teremtheti meg. Ezért kezdeményeztem a Tisztességes Emberek Szövetségének létrehozását. Szervezése az Élőlánc Magyarországért, a Váralja Szövetség és a Gazdálkodó Családok Egyesülete körül, különböző civil szervezetek, közösségek és egyének aktív bekapcsolódásával megkezdődött. Ez reményeim szerint azok terebélyesedő mozgalma lehet, akik ragaszkodnak az örök értékeinkhez, és nem akarják elfogadni, hogy törvényes lehet az, ami erkölcstelen. Azok, akik szűk gazdasági érdekcsoportoktól, rabló tőkeérdekeltségektől meg akarják szabadítani és ismét a közjó, a családok, a helyi közösségek szolgálatába akarják állítani a közösségek államát.
- A törvény szerint azonban ilyen formáció nem, csak párt indulhat a választásokon.
- Nem is a választásokról, hanem sokkal többről: az abszolút többségben lévő tisztességes emberek alkupozíciójának megteremtéséről, tényleges rendszerváltó összefogásáról van szó. Csak így lehet kikényszeríteni a változást. Ha a mozgalom kellőképpen megerősödik, akkor akár már 2014-ben választható alternatívaként is felkínálható, és bizonyíthatja, hogy nem csak a maffiahálózatot kiszolgáló rossz vagy még rosszabb közül lehet választani. Van, kell, hogy legyen más, tisztességes út és kínálat is. Az egyik alapító szervezetet, az Élőlánc Magyarországért mozgalmat egyébként már 2005-ban pártként is bejegyezték, így a ma érvényes pártokrata választási törvényi szabályoknak is meg tud felelni. Fölkínálhatja ezt a keretet, a listáját a helyi közösségeknek, hogy valóban az ő érdekeiket képviselő, hiteles embereket és ne pártkatonákat juttassanak a törvényhozásba. De ez még nem a mai nap kérdése.
Mondjuk én vagyok a hülye, hogy egy parlamentáris demokráciában az országgyűlés honlapján próbálok információhoz jutni az elfogadott törvények tekintetében!
na és akkor ezekkel is leszivatják a parasztokat? márminthogy te meg akarod venni és majd más megveszi előled, merthogy a földügyletek ezután így fognak menni.
Szép jó estét mindenkinek!
Tud valaki valamit a zártkertek sorsáról? Marad az eddigi rendszer, hogy nem kell kiírni őket? Mert az új törvényben egy büdös szót sem írnak róla. Lehet, hogy a végrehajtási rendeletben részletezik majd? Valahol olvastam valami különleges külterület besorolásról is, esetleg ide tartoznak majd?
Azért érdekes és egyben felháborító, addig nem jöttek elő a törvény megszavazásával húzták még az összes haverjuknak ki nem osztották a földeket kiválogatva persze! Ha már tudták milyen törvényt fognak elfogadni miért adtak olyan embereknek is akik félév-év múlva eleve ki lesznek zárva. A legrosszabb hogy ennyire nyilvánvalóan hülyének nézik az embert. Miért nem lehet ezeket felülvizsgálni, pedig ő nagyon tudta mondani(narancs) hogy lesz elszámoltatás ha kormányra kerül. Nem tudom valaki olvasta-e a törvény bevezető részét, mikor végigolvastam az egészet és visszaolvastam a bevezetőt csak köpni tudtam, ennyit a magyarországi demokráciáról!
A haszon magazinban olvastam, hogy azért mentek őrült ütemben a föld árak mert mindenki félt hogy mit hoz az új földtörvény és mindenki nekiállt szinte bármennyiért vásásrolni. viszont most az újság szerint újra mennek lefele............ hát ki tudja :)
Ha így megy tovább , élhetetlenné válik ez az ország. És végül az értelmiség is távozik az országból, ezt szeretnék végülis a p(k)ipások elérni hogy csak a kétkezű munkások maradjanak s dolgozzanak éhbérért nyomorban!!!
"Haszonbérleti szerződéseik fokozatos lejártával több, mint 600 ezer hektárról kell lemondaniuk, és ez az állattenyésztésben 100 ezer tehén, illetve 700-800 ezer sertés elvesztésével járhat, mivel az állatállomány döntően náluk koncentrálódik, miközben takarmánytermelő bázisaik jelentős részétől meg kell válniuk."
Ez így csak féligazság. A nagyüzemi állattenyésztés évek óta alibiként szolgál ezen cégek többségének.
"A leépítések az AKI kalkulációi szerint egyúttal 7-8 ezer munkahely megszűnését és 100-150 milliárd forintnyi vagyon elvesztését eredményezhetik."
Ez még mindig kevesebb munkahely, mint ami az "Állattartó telepek korszerűsítése" kapcsán elveszett. Ott emlékeim szerint bőven 15000 felett volt a megszűnt munkahelyek száma.
"Szakértői számítások szerint számos gazdálkodó kihasználja majd a földvételi lehetőséget, és jelentősen fejleszti birtokát. A körülbelül 180 ezer regisztrált földművesből ma 50 ezerre tehető a főállású egyéni és 120 ezerre az úgynevezett részmunkaidős termelők száma. Ez utóbbiak közül földvásárlásos birtokbővítésekkel rövidtávon 20 ezren válhatnak főállású gazdálkodókká. "
Ez így finoman szólva is önellentmondás a cikk korábbi állításaival szemben. Döntse már el a tisztelt cikkíró, hogy akkor csökkenni fog, vagy nőni a föld kereslet??!
A korábbi bérlőnek előhaszonbérleti joga van, Neked az állattartó telep miatt szintén előhaszonbérleti jogosultságod van. Egyenrangú jelentkezők esetén a föld tulajdonosa dönti el, kivel akar haszonbérleti szerződést kötni.
Az állattartó telep üzemeltetőjét a volt haszonbérlővel azonos sorrendben illeti meg előhaszonbérleti jog, feltéve, hogy:
- helyben lakó (a Tft. 3. § m) pontja értelmezése szerint);
- az állattartó telep legalább egy éve folyamatosan működik;
- az állattartó telep működését a NÉBiH által kiadott hatósági bizonyítvány igazolja;
- a bérelni szándékozott termőföld nyilvántartott művelési ága: szántó, rét, legelő, fásított terület.
Ha ez értelmes, akkor én inkább értelmetlen szeretnék maradni. Nagyon kilóg a lóláb, ráadásul egy olyan portálon jelent meg az eredeti cikk, amit a nagybirtok rendszer fenttartásában érdekelt cégek pénzelnek.
Válasz #2635. hozzászólásra
Az új földtörvény 2014-től lesz, most még nem él.
Ha jól emlékszem marad az eredeti rangsor, de mindenhol "helyi lakos" szerepel.
Azaz a 20km-es körzet számít helyi lakosú embernek, közighatárra értelmezve.
De olvasd el, mert én már régebben olvastam.
Üdv
3685 hozzászólás
működnek a lobbik",ahogy a nagyvárosban hívják a kis falusiak hülyítését ,lesz haragos egy egy faluban bőven ,sokszor kézbe lesz a villa ,de ez mind tudatos ,nehogy véletlen egyszer egy egységes vidék kialakuljon ,mert még véletlen menekülnie kellene egy pár elvtársnak
Finomítják az új földtörvényi szabályozást
"A társas vállalkozások helyzetét javítaná, hogy újra korlátoznák a földtulajdonosok egyoldalú földbérlet-felmondási lehetőségeit, amelyeket alig néhány hónapja léptettek életbe."
"A kétharmados földforgalmi törvény előírja, hogy az új földadásvételi szerződések véleményezéséhez helyi földbizottságokat kell létrehozni, ehhez pedig – az új földtörvényi tervek szerint - a települési jegyzők hívnák össze a helyi gazdálkodói közösségek közgyűléseit. Ugyanakkor a NAK venné át a helyi földbizottságok feladatait, ha a testületek tagjait nem sikerülne megválasztani, illetve a bizottságok valamilyen okból működésképtelenné válnának."
Válasz #2680. hozzászólásra
1,szóval ha én helyben lakó családi gazda vagyok de kizárólag állattenyésztésre vagyok beállva, de földet művelni se időm se gépem viszont a terményre szükség lenne akkor sem vehetek? ez király.......
pedig csak vissza szeretném forgatni az esetleges bevételt.........
2, tulajdonnal való szabad rendelkezés?!!
tegyünk fel egy példát ha mondjuk Mariska néni akinek éveken át hordtam mondjuk húst kialakult egy viszony és nekem szeretné eladni a mondjuk 2 HA földjét nem a szomszédnak nem a mit tudom én kinek hanem szeretné a saját TULAJDONÁT nekem eladni (és ne tessék zsebszerződésre meg lenyúlásra gondolni) akkor nem adhatja el?
Válasz #2680. hozzászólásra
és arról tudsz valamit, hogy ha februárban adja be a vételi ajánlatot és áthúzódik áprilisra a 60 nap kiffüggesztés miatt, akkor megveheti még áprilisban?
Válasz #2680. hozzászólásra
csak remélni lehet, hogy eltakarodnak a búsba legkésőbb 4 év múlva, mert most még az ilyet dögfejű cöfösökkel, nédiával nagyon átmossák a Zemberek agyát
Válasz #2679. hozzászólásra
"vagy csak az vehet aki a földet műveli?"
kb. 2014 márciusáig még bárki, bárhol vehet földet.
Az új törvény hatályba lépését követően csak földműves, vehet, és csak ott ahol helyben lakó.
Debrecenben, konkrét kérdésre alig akartak értelmes választ adni.
Újfehértón van bejegyezve a lakcím kártya. Ettől 70 km-re jár ki a tanyára. Ideje felét egyik, másik felát másik helyen tölti. Az új földtörvény szerint a tanya körül nem tud több területet venni, mert a Kormány hozott egy ilyen döntést.
Próbáltuk mondani, de nincs kinek.
Ha valaki orvosi költségek miatt eladni kényszerül a földjét mire pénzt kap, "rég kiviszik a makkosba".
Talán találunk valami kiskaput az alkalmazáskor, de eddig nem erről szól a történet.
Cél: .......
Kérdezd a képviselődet.
Egyetlen ellenzéki párt sem támogatta ezt a javaslatot. Vajon miért?
Mindenki hülye, csak a kormány kezében az ész?
ha én állattartó vagyok de van pár HA saját földem amit bérbe adtam a bérleti díjat terménybe kérem hogy abból tudjak adni az állatoknak enni ne úgy kelljen venni tápot és ha ne adj isten összejön közbe egy kis pénz hogy vegyek újabb területet akkor az új törvény után van rá mód? vagy csak az vehet aki a földet műveli?
köszi
Válasz #2675. hozzászólásra
Demokratikusnak azt tartanám,ha a földművesek maguk választanák ki a tagjait.
Válasz #2675. hozzászólásra
Ha jól tudom, a földtörvényben nincs erre vonatkozóan semmi konkrét. Külön jogszabály fog foglalkozni a földbizottságokkal. Úgy tudom, most van folyamatban ennek a megalkotása.
Válasz #2675. hozzászólásra
Azt hogy a kamara fog-e javaslatot tenni a tagokat illetően, nem tudom. Viszont a bizottság tagjait az elvárt feltételeknek megfelelően a mezőgazdasági igazgatási szerv (ami várhatóan a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága lesz) nyilvántartásba veszi és jóváhagyja, úgy ahogyan a földműveseket is. Tehát az engedélyező hatóság az említett hivatal lesz várhatóan.
A földtörvény szerint hogyan kell megalakulnia a helyi földbizottságoknak? Ma olyat hallottam,hogy az agrárkamara fog javaslatot tenni a földbizottságok tagjainak személyére.
Válasz #2673. hozzászólásra
köszi
Válasz #2672. hozzászólásra
ITT megtalálod. A fogalommeghatározások között a helyben lakót keresd!
Mindenféle emberek mondják ezt a három év ottlakás után lehetséges vételt. Én nem olvastam, vagy nem emlékszem rá a törvény olvasásakor. Látta ezt valaki leírva???
Válasz #2670. hozzászólásra
üdv!le tudnád irni ide nekem,kinek van elővásárlási joga(sorrendben)ha kifüggesztenek egy földet?olvastam már sokat vissza,jó lenne leirnád(leirnátok)
Válasz #2669. hozzászólásra
Itt már mindent lehet.
Ezt az osztatlan témát nem tudom elhinni... Magántulajdntn nem nyúlhat le....
http://www.uzletresz.hu/penzugy/20131015-modosult-a-foldtorveny.html
http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/napirend/polt-aggodik-a-foldtorveny-miatt
Válasz #2664. hozzászólásra
Ezt ugye nem mondjátok komolyan hogy a osztatlanokat is elveszik. KIÍRTANI AZ ÖSSZES ROHADT FIDESZES TAKNYOT!!!! Nesze neked demokrácia!
http://hir.ma/wp-content/uploads/2011/11/Orban-Pinokkio.jpg
http://www.kisalfold.hu/forum-kepek/6/B51427.jpg
PARASZT VAGYOK MENTS KI INNEN!!!
Válasz #2662. hozzászólásra
Haszon Agrár Magazin
Pontosan így írják:
" az állam 2015 végéig 100 ezer ha védett és védelemre tervezett területet kíván kisajátítani."
".... illetve amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet közös használatú földjéből részarány- tulajdonosoknak kiadtak, tagjaik és alkalmazkodottaiknak adtak, vagy kárpótlási árverés céljából földalapba elkülönítettek"
És egy Natura 2000-es tábla van lefotózva a cikk mellett, és mivel a Naturás terület védett, így ebből kifolyólag gondoltam, hogy ez is bele fog tartozni.
A második bekezdés nem az osztatlan közösökre vonatkozik?
Nem okoskodok, csak most nagyon kiváncsivá tett, hogy ellehetetlenítenek e egyből....?!
Válasz #2661. hozzászólásra
a törvény folytatása: ......és odaadjuk a fidesznyikeknek 100 évre bérbe.
ma beszéltem egy jogásszal. konkluzióm az, hogy el kell felejteni a földvételt, mert lehetetlenné fog szinte válni.
nagyon megútáltam ezeket a rohadékokat. lassan azt mondom, hogy a demagóg fidesz helyett az idióta, rabló mszp inkább (persze mindkettő bandának a déli arkon lenne a helye..
Válasz #2661. hozzászólásra
A NATURA-t nem csak a természetvédelmi területeket.
Udvozlet!
A haszonagro magazin szeptemberi szamaban olvastam egy fura cikket, foldkisajatitassal kapcsolatban, amiben az all, hogy 2015 dec 31 tol kisajatitsra kerulnek a vedett teruletek pl natura illetve reszaranykidasos teruletek. Lehet rosszul ertelmeztem valamit, de nekem a teruletem 20 % a naturas 70 % pedig osztatlan kozosbol van berelve. Igy valoszinu hogy bukom a berelt teruletem 90 %- at??
Magyar Narancs - Ángyán interjú:
A maffia nem veszíthet/Csak a retorika más
Távozása óta keményen bírálja pártja vidékpolitikáját, amelynek „kottáját” éppen ő írta. Tavaly januárban államtitkári kinevezését adta vissza, idén június végén a földforgalmi törvény végszavazásának napján pedig kilépett a Fidesz frakcióból. Ángyán József, a gödöllői Szent István Egyetem tanára, a vidék egyik legnépszerűbb politikusa, aki júliustól a függetlenek között folytatja parlamenti munkáját.
- Hogy van?
- Műtétem után a nyári szünet egy részét otthon, lábadozással töltöttem, de már jól vagyok.
- Hol ül most a Parlamentben?
- Előttem a Jobbik, tőlem jobbra az LMP volt-, balra a mostani képviselői, én függetlenként közéjük beékelve.
- Tudós emberként, hogyan került közel a politikához és Orbán Viktorhoz?
- Már korábban is sokat jártam falusi, vidéki és gazdaközösségekbe, majd 2004-ben lettem a MAGOSZ szakértője. 2005 januárjában jelen voltam és magam is hozzászóltam azon az országos gazda-nagygyűlésen, amely végül a budapesti traktoros gazdatüntetést elhatározta, és felkért, hogy segítsek a tárgyalásokon. Három hét után sikerült elérni, hogy Gyurcsány miniszterelnök kénytelen volt elfogadni és aláírni a 38 pontban rögzített követeléseinket. Erre senki nem számított, ezért a sikert a mai napig sokan nekem is tulajdonítják. A 2006-os választások előtt ezt a Fidesz nyilván beárazta, és a szövetséges MAGOSZ vezetésén keresztül ezért kereshettek meg. Az ellenzékben eltöltött négy év parlamenti munka után kerültem 2010-ben ismét az Országgyűlésbe, majd a Kormányba.
- Önt Orbán Viktor személyesen kérte fel erre a szerepre. Hogyan zajlott a felcsúti találkozó?
- Hatszemközt vele és Fazekas Sándorral folyt a jó kétórás beszélgetés, amely – nyitott, jóhiszemű alkat lévén – elhitette velem, hogy ha nyer a Fidesz a választásokon, akkor az általam kidolgozott program lesz az új kormány vidékfejlesztési programja.
- De nem így történt.
- Nem. Pedig én ott átadtam neki elképzeléseim vázlatát, és világossá tettem, hogy ez az én „kottám”, én az emberekkel ebben állapodtam meg, és ha nem ez a „műsor”, akkor ahhoz másvalakire van szükség. Akkor úgy láttam, ő is komolyan gondolja, hogy a Fidesz kormányra kerülve valódi „nép-párti” vidékstratégiát valósít meg. Visszavesszük a közösségek államát, és a tőkeérdekek helyett ismét a közjó szolgálatába állítjuk. A földet a helyi gazdálkodó családokhoz, a helyi közösségekhez és a fiatalokhoz juttatjuk, minden rendelkezésre álló eszközzel a helyi gazdaságot és társadalmat erősítjük, a várost a vidékével pedig ismét összekötjük.
- Ennek épp az ellenkezője történik.
- Ma sem tudom, hogy vajon menet közben változott-e meg Orbán Viktor álláspontja, vagy eleve nem gondolta komolyan. Egyre inkább azt kell feltételeznem, hogy csupán a biztos 2/3-hoz kellhettem. Sokat jártam a vidéket, az emberek elfogadtak, hiszen őszinte voltam velük, soha nem csaptam be őket. Úgy mérlegelhettek a „nagyfiúk”, hogy a gazdák közül - bár viszolyognak ettől, de – a szavamra hallgatva mégis sokan a Fideszre fognak szavazni. És én őszinte hittel arra bíztattam őket, hogy szavazzanak bátran erre a pártra, mert annak a programnak a megvalósítására, amiben megállapodtunk, nem akárki, nem a portás adott nekem garanciákat. Álmomban meg nem fordult a fejemben, hogy nem ez fog történni.
- Tavaly januárban lemondott az államtitkárságról. Mi volt az oka, hogy rászánta magát erre a lépésre?
- Nem hirtelen döntés, hanem egy hosszú folyamat lezárása volt. Olyan jelek és események sora előzte meg, amelyek egyre inkább arra mutattak, hogy a kormány és a törvényhozás a meghirdetett iránnyal fokozatosan szembefordul. Ezeket eleinte elhessegettem magamtól, bíztam az adott szó becsületében. Amikor azonban 2011 nyarán kezembe kaptam az állami földbérletei pályázati kiírás első szövegtervezetét, nem akartam hinni a szememnek. Mintha az előző, Gyurcsány-Bajnai korszak itt maradt irománya került volna elő a fiókból. Ekkor fogtam föl igazán, hogy a kormányzati föld- és birtokpolitika – az előző korszakkal teljesen azonos módon – egyáltalán nem a családokat, a helyi közösségeket és a fiatalokat, hanem a nagybirtokot, a politika-közeli nagytőkés érdekeltségeket kívánja helyzetbe hozni. Ezután, még fél éven keresztül harcoltam azért, hogy a szekér az eredeti irányba visszaforduljon, és bár néhány korlátozó szempont bekerült a pályázati rendszerbe, ám teljesen világossá vált, hogy már rég nem az én néppárti kottám alapján játszik a zenekar. A Nemzeti Vidékstratégiát még nagy nehézségek árán sikerült tető alá hozni, ám a munkámat fokozatosan ellehetetlenítették azok a háttérben meghúzódó oligarchák, akik a politikát ma ténylegesen irányítják. Távozásommal kellett a bennem bízó embereknek jeleznem ezt a durva irányváltást.
- Mondana a földbérleti pályázatokkal kapcsolatos konkrét példákat is?
- A rendszer maga olyan, hogy annak juttatható az állami föld, akinek a politika akarja. A pályázat bírálati pontjainak 40%-a pl. a szakmai és gazdasági megalapozottságra adható, de hogy mitől lesz megalapozott, arról egy sor sincs. Megítélése tehát teljesen szubjektív, így ez korlátlan lehetőséget biztosít a nyertesek „bediktálására”. A pályázatok nyilvános szakmai értékelése pedig nem lehetséges, hiszen az egész folyamat titkos. A háttérmegegyezés megtörténtét számos jel bizonyítja is. Egyes bennfentes „pályázók” láthatóan biztosra menve pl. már akkor elkezdték művelni a földeket és beruházásokat indítottak, amikor a pályázatokat még ki sem írták. Fejér megyében pl. Mészáros Lőrinc Felcsút polgármestere, építési vállalkozó már 2011! elején, jóval a pályázati kiírás előtt mezőgazdasági céget alapított, nagy beruházásokba fogott, és elkezdte művelni a korábban a Csákvári Mg. Zrt. által bérelt földeket. Ilyesmit az ember csak akkor tesz, ha tudja, hogy ki melyik területet kapja, és a pályáztatás csupán formalitás. Nem lehet véletlen tehát, hogy a Csákvári Mg. Zrt. négy tulajdonosa és családtagjaik, valamint Mészáros Lőrinc cége és családja vitte el a Fejér megyében bérbe adott földek 60 %-át úgy, hogy mind az 55 beadott pályázatuk nyert. Ezt épp az Önök lapja nagyon szépen összeszedte.
- Hangot adott nemtetszésének a Parlamentben?
- Természetesen. Ám amikor pl. egy bizottsági ülésen nyilvánosan támadtam ezek miatt a kormányzatot, a VM egyik vezető „földügyi korifeusa” félrehívott és azt mondta, hogy ne őt zaklassam. Értsem meg, a „főnök” neki azt mondta: „te ne foglalkozz Fejér megyével, az az én dolgom.” Amikor pedig egy 2011 végi, egészen szűk körű beszélgetésen elhangzott, hogy ezekből a földügyekből probléma lesz, a „főnök” azt válaszolta, „mi probléma lehetne, megegyeztem a parasztjaimmal”. Ennyi.
- Mindezek ellenére valahogy mégsem sorakoznak traktorok a Parlament előtt. Hol a MAGOSZ?
- A gazdáknak ma már nincs tényleges érdekképviselete. A MAGOSZ országos vezetése integrálódott a kormánypárti politikába. Jakab István elnök az Országgyűlés egyik alelnöke, Győrffy Balázs alelnök országgyűlési képviselő, agrárkamarai elnök, Budai Gyula szövetségi igazgató országgyűlési képviselő, elszámoltatási kormánybiztos majd államtitkár lett. De fideszes országgyűlési képviselő Obreczán Ferenc főtitkár és Örvendi László Hajdú-Bihar megyei elnök is. Hogy fordulhatnának szembe a Kormánnyal, ha az a gazdatársadalom és a vidék érdekeivel, a nekik tett ígéretekkel ellentétes intézkedéseket hoz? Inkább a gazdák között a hangadóknak itt-ott-amott löknek valamit, adnak pl. valamennyi állami földet, így vezetés híján a többiek elégedetlensége könnyen leszerelhető.
- Menjünk még vissza a földforgalmi törvényhez!
- Amikor láttam, hogy a kormányban nem tudom visszafordítani a folyamatokat, lemondtam, és elkezdtem elemezni az állami földbérleti helyzetet. Az eredményeket valamennyi frakciótársamnak – köztük természetesen a „nagyfiúknak” is – elküldtem. Még csak válaszra sem méltatták. Viszont a miniszterelnöki és miniszteri megnyilatkozások azt ígérték, hogy a földforgalmi törvény majd rendbe tesz mindent. Ezzel szemben a most már 2/3-os törvény még inkább a tőkeerős érdekeltségeket és nem a helyi családokat hozza helyzetbe.
- Az Ön családi gazdaságokra épülő programját egyes szakmai körök egyenesen versenyképtelen „skanzennek” tartják.
- Ha ez valóban így lenne, akkor Európában már régen meg is szűnt volna a mezőgazdaság. Ám ez annyira nem így van, hogy pl. a kisparaszti gazdálkodást soha fel nem adó és ugyanahhoz az Európai Közösséghez velünk együtt csatlakozott Lengyelország állattenyésztése még saját hazai piacainkról is kiszorította az állítólag versenyképesebb, nagy, szakosított, iparszerű állattartó telepekre visszaszorult magyar állattenyésztés termékeit. És akkor Franciaország, Németország vagy Dánia „versenyképtelen skanzen-mezőgazdaságáról”, vagy falvainak, vidékének állapotáról már ne is beszéljünk.
- Mondana az európai birtokméretekre néhány konkrét adatot?
- Az átlagos méret pl. Lengyelországban 6 ha, Franciaországban 52 ha, Dániában 60 ha. De az ország mezőgazdasági területének felső 20 %-át használó „nagygazdaságok”, legnagyobb birtokok átlagmérete is pl. Lengyelországban csupán 250 ha, Franciaországban 274 ha, és Dániában is csak 426 ha. Ezeknek az országoknak a mezőgazdasága – azt hiszem, ebben egyetérthetünk – versenyképtelennek egyáltalán nem nevezhető. Európa versenyképességét – szemben Dél-Amerikával – nem az egyes gazdaságok méreteinek növelésével, hanem e kisebb mozaikok önkéntes társulásával, közös beszerzési, tárolási, feldolgozási és/vagy értékesítési szövetkezeteik létrehozásával biztosítja.
- Ez valóban más lépték, mint ami a magyar elképzelésekben és pl. a magyar földforgalmi törvény 1.800 hektáros birtokmaximumában megjelenik.
- Ráadásul a most elfogadott 2/3-os földforgalmi törvényből eltűnt a családon, érdekeltségen belüli összeszámítási kötelezettség és együttes birtokmaximum. Így a család szétírhatja a földjeit, mindenki - a feleség, a testvér, a gyerek, a sógor – „földműves” lesz, és elmehet 1800 ha-ig. De azt sem korlátozza a törvény, hogy egy település külterületének hány százalékát szerezheti meg egy azon család vagy érdekcsoport, egy-egy érdekeltség kezében tehát könnyen hatalmas birtok összpontosulhat.
- Vajon miért nem a tőkés integráció, hanem a szövetkezés az általánosan elterjedt európai forma?
- Az alulról szerveződő szövetkezet – szemben a felülről rátelepülő, profitcentrumként működő, nagytőkés integrátorral - a teljes feldolgozási és kereskedelmi tevékenységi kör hasznát visszaosztja a létrehozó termelői, fogyasztói közösségeknek, családoknak, így az helyben marad, a helyi gazdaságot és társadalmat erősíti. Nálunk is ezért volt olyan hatékony és sikeres a - háború utáni kommunista hatalomátvétellel szétvert - „Hangya”szövetkezeti rendszer.
- Ön szerint ennek a családi gazdasági és szövetkezeti modellnek a társadalmi teljesítményei is jobbak, közös költségei pedig alacsonyabbak, mint a dél-amerikai típusú tőkés nagybirtokrendszeréi.
- Vegyük például a foglalkoztatást. Ugyanakkora – mintegy 3,4-3,4 millió ha - termőterületen gazdálkodva a tőkés nagybirtokok 85 ezer bérmunkást foglalkoztatnak, míg a kis, közepes egyéni gazdaságok – az önfoglalkoztatást és a bérmunkát is figyelembe véve - mintegy 358 ezer fő munkalehetőségét biztosítják. Ráadásul a tőkés nagybirtok általában csupán néhány termék tömegtermelésére - pl. a bioetanol gyártás számára alapanyagot előállító kukoricatermesztésre - rendezkedik be, amelyben átlagosan 174! ha földterület tart el egy munkaerőt. Ugyanehhez egy mai átlagos hazai kis, közepes egyéni gazdaságnál mindössze 9,5 ha területre van szükség.
- Miért jobb ön szerint a családi gazdálkodó, mint a tőkebefektető?
- Csak így biztosítható a generációk közti felelős viszony és folytonosság. A „jó gazda gondossága” megőrzi a talajok termőképességét, mert utódainak is megélhetést biztosító birtokot akar átadni. Emellett így örökíthető át az a helyi tudás is, amely egy fenntartható, a táj adottságaihoz alkalmazkodó gazdálkodásnak alapfeltétele. A tőkés nagybirtok ezzel szemben kizárólag a befektetett tőke gyors és minél nagyobb mértékű megtérülésében érdekelt. Az ebből származó társadalmi – egészségügyi, környezeti, foglalkoztatási, szociális, stb. – károk elhárításának költségei viszont a közös kasszákat terhelik. A haszon tehát a tőkebefektetőé, a károk elhárításának költségeit pedig a közösség kénytelen viselni.
- Hogyan illik ebbe a képbe Kishantos ügye? Ellenfelei azt mondják, Ön a kis gazdaságokra esküszik, mégis a kishantosi nagygazdaság érdekeiért száll síkra.
- Egy botrányos disznóságról akarják a figyelmet úgy elterelni, hogy összekeverik a szezont a fazonnal. Kishantos nem egy termelő nagyüzem, hanem egy olyan helyi civil kezdeményezésű és fenntartású, modell értékű, a Nemzeti Vidékstratégiában is megsokszorozni tervezett, nonprofit tájközpont, amelyben immár 20 éve ökológiai gazdálkodást folytató, 452 hektáros mintagazdaság és egy általa finanszírozott népfőiskola működik. Egy olyan – a fenntartható gazdálkodást bemutató, tanító, a helyi gazdaságot és a helyi közösséget erősítő, fejlesztő – tájközpont, amely fontos, hagyományosan kincstári birtokfunkciókat, közfeladatot lát el, ezért eddig e közhasznú tevékenységéhez az állam földet biztosított. Bérleti szerződése azonban október 31-én lejár, és ki hinné, de a magát nép- és vidékpártinak mondó állam kihúzza alóla a létalapját jelentő földet. Már a földbérleti szerződése lejárta előtt szét is osztották a területeit nyolc érdekeltség között. Mondanom sem kell, nem helyiek kapják. A központ bűne az lehet, hogy működteti a „Kié legyen a föld?#8221; honlapot, amely az állami földbérleti pályázatokról szóló jelentéseimet közzétette, a kormányt folyamatosan saját programjával, a vidéknek és a gazdatársadalomnak tett ígéreteivel szembesítette, a föld- és birtokpolitikai pálfordulás nyilvános kritikájának pedig fórumot teremtett. Ehhez képest mit sem számít a központ, népfőiskolájának és mintagazdaságának közhaszna, több évtizedes, európai rangú, példa értékű tevékenysége.
- Lesz következő Ángyán-jelentés?
- Feltett szándékom, hogy erőmhöz mérten teljes körűen feldolgozom az állami földbérleti pályázatokat, és annak eredményeit, tanulságait tényszerűen a nyilvánosság elé tárom. Csak az igazság és a nyilvánosság hozhat megújulást. V. jelentésem a 2013. szeptember 1-ei időkeresztmetszetre készül, és egyik indító gondolata nem véletlenül így szól: „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket!” ( Jn. 8,32)
- Mi volt valójában a „piszkos 12” ügye, amit gyakorta emlegetnek?
- Ez egy régi, ám a mához mégis szorosan kapcsolódó történet. A nemzeti vagyon széthordásában az MSZP és a FIDESZ mögött álló, egyazon emlőn nevelkedett és ma is azonos gazdasági érdekű rablóprivatizásiós hálózat aktív szerepet vállalt. Korábban a szocialista zöldbárók az egykori állami gazdaságok túlnyomó többségét maguk között már szétprivatizálták, ám az első Orbán-kormány alatt, 2001 nyarán „gazdára lelt” a maradék 12 is. A népnyelv ezeket hívja „piszkos 12”-nek. Ezek között szerepelt pl. a Mezőfalvai Állami Gazdaság is, amely gyakorlatilag ingyen és tartós állami földbérlettel négy tulajdonoshoz került. Egyikük, Zászlós Tibor, a baracskai rabgazdaság volt MSZMP titkára, ma a Fejér megyei agrárkamara elnöke, az Országos Agrárkamara mezőgazdaságért felelő alelnöke és az azóta már német tulajdonba került, kilencezer hektár állami földet bérlő Rt. vezérigazgatója. A másik három: egy fideszes volt államtitkár, ma európai parlamenti képviselő nagybátyja, a gödöllői egyetem volt MSZMP szervező titkára és még egy fideszes kötődésű privatizátor. Az eredmény tehát 2:2: két szocialista és két fideszes káder. Közös tehát a gazdasági érdekhálózat, csak a népnek szóló politikai beszéd más.
- Mondana még néhány példát, amire ezt alapozza?
- Hogyne. Tavaly decemberben pl. az Alaptörvény harmadik módosítása során elrendelt név szerinti szavazáson Orbán Viktor és Mesterházy Attila vezetésével az úgynevezett jobb- és baloldal egyként tett hitvallást a nagybirtokokra épülő integrátori rendszer mellett, és utasította el a családi gazdaságokat és azok szövetkezését. Arra az egyszerű kérdésre, hogy a családokat és összefogásukat vagy a nagy tőkeérdekeltségeket akarják e kétharmados törvénnyel helyzetbe hozni, Orbán és Mesterházi nagy egyetértésben a tőkeérdekeltségeket választotta, és nemet mondott a családokra, helyi közösségekre. A média persze néma maradt, ami önmagában is az emberek háta mögötti összekacsintásra utal. Az sem lehet véletlen, hogy az agrárkasszából a legnagyobbat merítő, FIDESZ közeli tőkeérdekeltség, a Bonafarm csoport főtanácsadója az a Benedek Fülöp, aki az MSZP vezette kormányzatok – egyébként köztörvényes bűncselekményért jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt – állandó, meghatározó figurája. De ugyanígy említhető a számonkérés, az elszámoltatás ígérése majd elmaradása is – mindkét oldalon. Vagy pl. a földtörvény júniusi elfogadásának körülményei, amikor is a szocialisták közül csak néhányan lézengtek a teremben, pedig ha valamennyi ellenzéki képviselő jelen van és nemet mond, akkor csupán négy kormánypárti szavazaton múlik a sorsa. A törvény azonban – az MSZP számára láthatóan elfogadható tartalommal, ezért azután szintén összekacsintó, hallgatólagos támogatásával - megszületett.
- De hiszen a két oldal a nyilvánosság előtt éles politikai csatát vív egymással?
- A látszat gyakran csal. A retorikájában eltérő két külön politikai formáció hátterében közös gazdasági érdekű csoportok egységes irányító hálózata áll. Kik kapták pl. az elmúlt években a legnagyobb agrártámogatásokat? A fidesz közeli Csányi és Nyerges után az MSZP közeli Leisztinger következik. Ők hárman a közös kasszából egyetlen év alatt több mint 10-szer annyi támogatást (10,4! milliárd Ft-ot) kaptak, mint amennyi - nagy küzdelmek árán - a tanyán élő 300 ezer honfitársunknak, a tanyás területek fejlesztésére jutott. De az őket követő Dorogik, Delityek, Harsányik, Kárpátik, Hujberek, Szaxonok vagy épen Raskók és társaik is bőven merítenek a közös kasszákból. Ebben a rendszerben az egyes politikai pártok ugyan elbukhatják a választásokat, de a nagy tőkeérdekeltségek összefüggő hálózata, a maffia nem veszíthet. Ha nem sikerül a politikáról, az államról leválasztani vagy legalábbis alkura kényszeríteni ezt a mohó, zsákmányszerző háttérhálózatot, akkor elkerülhetetlen a dél-amerikanizálódás. Megtisztulás, erkölcsi megújulás nélkül a magyarságnak nincs jövője!
- Most már viszont törvény garantálja, hogy nem kerül a magyar föld külföldi kézbe.
- Először is az elfogadott földforgalmi törvény az EU tagállamainak és társult tagjainak polgárait, több mint 500 millió embert nem tekint külföldinek, vagyis azonos feltételekkel – persze összehasonlíthatatlanul nagyobb tőkeerővel – juthat földhöz Magyarországon. Másrészt viszont annak, aki majd zsellérként műveli a földet, mindegy lesz, hogy Csányinak, Nyergesnek, Leisztingernek, Doroginak vagy éppen Helmut Gsuknak, netán Franz Josef Straussnak hívják az uraságot.
- A Transparency International térségünkre vonatkozó elemzése a korrupció újabb szintjéről beszél.
- A „sikerdíjas” vagy a „Nokiás dobozos” módszert valóban felváltani látszik az a „fejlettebb” megoldás, hogy az adott gazdasági érdekkör saját emberét döntéshozó pozícióba teszi. Ahol nagyobb pénzek vannak, oda összekötő is kerül, akit az egyszerűség kedvéért „tartótisztnek” nevezhetünk. Nem állítom, hogy ezt a helyzetet jelzi, ám Fazekas Sándor pl. nekem úgy mutatta be az egyik fidesz közeli agrároligarcha, a szolnoki ügyvéd Nyerges Zsolt öccsét, Nyerges Attila állatorvost, hogy „a segítőm”, bár hivatalosan soha sem volt a VM alkalmazottja. Ugyanez a fiatalember lett a politikai főtanácsadója később Németh Lászlónénak, amikor Fellegi Tamás helyére került az NFM élére. Némethné egyébként korábban köztudottan Simicska Lajos közvetlen munkatársa volt.
- Csányi Sándornál hogy sikerült elérnie, hogy a bankvezér sertéstelepen ajánlott Önnek állást?
- Bizonyára akkor loptam be magamat leginkább a szívébe, amikor a dioxin-botrány kirobbanását követően a Miniszterelnök Úr utasítására összeállíttattam a részben vagy egészben külföldi alapanyagból dolgozó húsipari cégek listáját. Meglepő módon ugyanis nem a németek, hanem a hazai nagy agrárérdekeltségek tiltakoztak a német hús behozatalára elrendelt tilalom ellen. (Orbán meg is jegyezte, hogy ha már a „nemzeti tőke” hazai cégei is külföldi alapanyagot használnak az úgynevezett „ hungarikumaikhoz”, akkor hogyan is lehetne a magyar állattenyésztést talpra állítani?) Ezen a listán a Bonafarm-csoport húsipari cégei igen előkelő helyen szerepelnek. Maga Csányi Sándor mondta el a „Csípőtelek – csodafarm” átadó ünnepségén, hogy a Miniszterelnök ezt neki szóvá is tette. Ő azonban ennek okát elmagyarázta, és szavai szerint „Orbán Viktor már érti, csak Ángyán nem akarja megérteni”. Azért ajánl nekem munkát, hogy végre megismerjem a sertéstenyésztés rejtelmeit.
- Mik a jövőre vonatkozó tervei?
- Jelenleg független képviselőként igyekszem „tenni, amit lehet, ott, ahol lehet és úgy, ahogy lehet”. Ennek kereteit egy - a már kormányzati pozícióban volt „pártpolitikai elittől” független - új mozgalom teremtheti meg. Ezért kezdeményeztem a Tisztességes Emberek Szövetségének létrehozását. Szervezése az Élőlánc Magyarországért, a Váralja Szövetség és a Gazdálkodó Családok Egyesülete körül, különböző civil szervezetek, közösségek és egyének aktív bekapcsolódásával megkezdődött. Ez reményeim szerint azok terebélyesedő mozgalma lehet, akik ragaszkodnak az örök értékeinkhez, és nem akarják elfogadni, hogy törvényes lehet az, ami erkölcstelen. Azok, akik szűk gazdasági érdekcsoportoktól, rabló tőkeérdekeltségektől meg akarják szabadítani és ismét a közjó, a családok, a helyi közösségek szolgálatába akarják állítani a közösségek államát.
- A törvény szerint azonban ilyen formáció nem, csak párt indulhat a választásokon.
- Nem is a választásokról, hanem sokkal többről: az abszolút többségben lévő tisztességes emberek alkupozíciójának megteremtéséről, tényleges rendszerváltó összefogásáról van szó. Csak így lehet kikényszeríteni a változást. Ha a mozgalom kellőképpen megerősödik, akkor akár már 2014-ben választható alternatívaként is felkínálható, és bizonyíthatja, hogy nem csak a maffiahálózatot kiszolgáló rossz vagy még rosszabb közül lehet választani. Van, kell, hogy legyen más, tisztességes út és kínálat is. Az egyik alapító szervezetet, az Élőlánc Magyarországért mozgalmat egyébként már 2005-ban pártként is bejegyezték, így a ma érvényes pártokrata választási törvényi szabályoknak is meg tud felelni. Fölkínálhatja ezt a keretet, a listáját a helyi közösségeknek, hogy valóban az ő érdekeiket képviselő, hiteles embereket és ne pártkatonákat juttassanak a törvényhozásba. De ez még nem a mai nap kérdése.
Matkovich Ilona
Válasz #2657. hozzászólásra
Mondjuk én vagyok a hülye, hogy egy parlamentáris demokráciában az országgyűlés honlapján próbálok információhoz jutni az elfogadott törvények tekintetében!
Ez az: http://www.kormany.hu/download/c/c2/f0000/MK_13_111-1.pdf
Köszi, de szerintem ami a magyar közlönyben megjelenik az a végleges nem? Abban pedig nincs szó se zártkertről se különleges területről.
Válasz #2654. hozzászólásra
Ebben benne van.
Elvileg ezt a változatot fogadta el az országgyűlés.
Oké, oké ez rendben van de az új törvényben sajnos erről a "különleges külterületről" sem írnak semmit.
Válasz #2652. hozzászólásra
na és akkor ezekkel is leszivatják a parasztokat? márminthogy te meg akarod venni és majd más megveszi előled, merthogy a földügyletek ezután így fognak menni.
Válasz #2650. hozzászólásra
"Valahol olvastam valami különleges külterület besorolásról is, esetleg ide tartoznak majd?"
Igen, pontosan ide fognak tartozni.
Ja szerintem csökkenni fognak a földárak!
Szép jó estét mindenkinek!
Tud valaki valamit a zártkertek sorsáról? Marad az eddigi rendszer, hogy nem kell kiírni őket? Mert az új törvényben egy büdös szót sem írnak róla. Lehet, hogy a végrehajtási rendeletben részletezik majd? Valahol olvastam valami különleges külterület besorolásról is, esetleg ide tartoznak majd?
Jó estét!Az új törvény hatására milyen földárak várhatók?
Azért érdekes és egyben felháborító, addig nem jöttek elő a törvény megszavazásával húzták még az összes haverjuknak ki nem osztották a földeket kiválogatva persze! Ha már tudták milyen törvényt fognak elfogadni miért adtak olyan embereknek is akik félév-év múlva eleve ki lesznek zárva. A legrosszabb hogy ennyire nyilvánvalóan hülyének nézik az embert. Miért nem lehet ezeket felülvizsgálni, pedig ő nagyon tudta mondani(narancs) hogy lesz elszámoltatás ha kormányra kerül. Nem tudom valaki olvasta-e a törvény bevezető részét, mikor végigolvastam az egészet és visszaolvastam a bevezetőt csak köpni tudtam, ennyit a
magyarországi demokráciáról!
A haszon magazinban olvastam, hogy azért mentek őrült ütemben a föld árak mert mindenki félt hogy mit hoz az új földtörvény és mindenki nekiállt szinte bármennyiért vásásrolni. viszont most az újság szerint újra mennek lefele............ hát ki tudja :)
Válasz #2644. hozzászólásra
A vásárlók számának a csökkenése, a keresletetet is csökkenti!
Ha így megy tovább , élhetetlenné válik ez az ország. És végül az értelmiség is távozik az országból, ezt szeretnék végülis a p(k)ipások elérni hogy csak a kétkezű munkások maradjanak s dolgozzanak éhbérért nyomorban!!!
Válasz #2641. hozzászólásra
"hogy akkor csökkenni fog, vagy nőni a föld kereslet"
A kereslet nem fog csökkenni, csak a vásárlók száma, és a föld ára. (szerintem).
de majd látjuk már jövő nyáron.
Válasz #2642. hozzászólásra
Magasztos cél ez, amiért érdemes élni..
szeretnék hányni (annak a pofájába, aki megszavazta)
Válasz #2639. hozzászólásra
"Haszonbérleti szerződéseik fokozatos lejártával több, mint 600 ezer hektárról kell lemondaniuk, és ez az állattenyésztésben 100 ezer tehén, illetve 700-800 ezer sertés elvesztésével járhat, mivel az állatállomány döntően náluk koncentrálódik, miközben takarmánytermelő bázisaik jelentős részétől meg kell válniuk."
Ez így csak féligazság. A nagyüzemi állattenyésztés évek óta alibiként szolgál ezen cégek többségének.
"A leépítések az AKI kalkulációi szerint egyúttal 7-8 ezer munkahely megszűnését és 100-150 milliárd forintnyi vagyon elvesztését eredményezhetik."
Ez még mindig kevesebb munkahely, mint ami az "Állattartó telepek korszerűsítése" kapcsán elveszett. Ott emlékeim szerint bőven 15000 felett volt a megszűnt munkahelyek száma.
"Szakértői számítások szerint számos gazdálkodó kihasználja majd a földvételi lehetőséget, és jelentősen fejleszti birtokát. A körülbelül 180 ezer regisztrált földművesből ma 50 ezerre tehető a főállású egyéni és 120 ezerre az úgynevezett részmunkaidős termelők száma. Ez utóbbiak közül földvásárlásos birtokbővítésekkel rövidtávon 20 ezren válhatnak főállású gazdálkodókká. "
Ez így finoman szólva is önellentmondás a cikk korábbi állításaival szemben. Döntse már el a tisztelt cikkíró, hogy akkor csökkenni fog, vagy nőni a föld kereslet??!
Válasz #2635. hozzászólásra
A korábbi bérlőnek előhaszonbérleti joga van, Neked az állattartó telep miatt szintén előhaszonbérleti jogosultságod van. Egyenrangú jelentkezők esetén a föld tulajdonosa dönti el, kivel akar haszonbérleti szerződést kötni.
Az állattartó telep üzemeltetőjét a volt haszonbérlővel azonos sorrendben illeti meg előhaszonbérleti jog, feltéve, hogy:
- helyben lakó (a Tft. 3. § m) pontja értelmezése szerint);
- az állattartó telep legalább egy éve folyamatosan működik;
- az állattartó telep működését a NÉBiH által kiadott hatósági bizonyítvány igazolja;
- a bérelni szándékozott termőföld nyilvántartott művelési ága: szántó, rét, legelő, fásított terület.
Válasz #2638. hozzászólásra
Ez is Bábolna, IKR sorsára fog jutni?
a földtörvénynél melyik mondat nem tetszik neked?
Én hasonlóan látom, mint aki a cikket írta.
Ha minden külföldi vesz 1 ha földet szerinted nekünk mi marad?
Hogy lehet azon az 1 ha-okon gazdaságosan termelni?
Kollegám lecsőtörőzte a kukoricáját. Lett 100 q heltáronkét,
Ami 65-70 q májusi morzsolt Ez volt a legjobbnak ígérkező tábla.
Még így is marad haszon. Ő tud jövőre fejlődni.
Ahol két hektáron terem ennyi? Ő mit tud csinálni?
Elad a földjéből? Mennyiért is fog tudni jövőre értékesíteni? Mikorra kapja meg a pénzét?
Jó lett-e a földtörvényünk?
Válasz #2637. hozzászólásra
Ha ez értelmes, akkor én inkább értelmetlen szeretnék maradni. Nagyon kilóg a lóláb, ráadásul egy olyan portálon jelent meg az eredeti cikk, amit a nagybirtok rendszer fenttartásában érdekelt cégek pénzelnek.
Például.
értelmes értelmezés.
http://www.mtfkft.hu/?content=hir&hirnum=186
Íme
Válasz #2635. hozzászólásra
Az új földtörvény 2014-től lesz, most még nem él.
Ha jól emlékszem marad az eredeti rangsor, de mindenhol "helyi lakos" szerepel.
Azaz a 20km-es körzet számít helyi lakosú embernek, közighatárra értelmezve.
De olvasd el, mert én már régebben olvastam.
Üdv