Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR410.17 FtUSD396.2 FtCHF435.92 FtGBP487.57 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #19123. hozzászólásáraTiszta röhej hogy nálunk a faluba nincs anyadisznó,nincs liba,nincs kacsa,kakas meg nem lehet mert a szomszédot zavarja.Ez nem normális dolog ebből baj lesz.
Válasz Mézga #19109. hozzászólásáraHát akkor lehet költözünk hozzátok. De még sem, hisz itt is lehet halat fogni, őzek nyulak nagyon elszaporodtak. Kenyerek meg lehet majd sütünk valahogy, ja és fa is van tudunk fát vágni télire!
Válasz .Feco. #19123. hozzászólásáraLassan már nálunk falun sem...
De úgy van ahogy írod. Én a gazdálkodás mellett még dolgozom is. Hát évről évre rosszabb az emberanyag...
Ezelőtt minden nap elég volt elmondani mit kell csinálni. (Ugyanazt mint tegnap, de már elfelejtette. És ez nem vicc )
Mostanában napjában háromszor.
És semmi akarás semmi munkakedv, csak teljen le a nyolc óra és kész.
Nem is tudom mi lesz itt öt-tíz év múlva
Válasz atisgyulai #19119. hozzászólásáraNem kell semmit megnézni!Valamikor még általános iskolában is tanították,mi kell 1 kiló kenyérhez! Ahhoz hogy sütés után 1 kiló legyen!Csak 5 adalék,nem 20 féle,savanyítók,meg guargumi,stb..stb
Válasz medikus #19118. hozzászólásáraNem. Csak liszt meg víz. Én sem hittem el mikor összekerültem az asszonyal. A lidlbe vettem gépbe való lisztet, bele a gépbe plussz 2,5dl víz és megcsinálja magának. És még finom is! Azonkívül nagyon jó kenyér illat van az egész házba
Válasz atisgyulai #19119. hozzászólásáraAzért az elmond valamit, hogy az alföld közepén, ősi mezővárosban lakva is itt az útcában szerintem 5 ember nincs aki le tudna vágni egy állatot...
de ez tényleg nem mindennap szükséges, ahonnan elindultunk az a munka volt. egyszerűen senki nem hajlandó semmilyen munkát elvégezni. vidéken!
akármilyen szegényen élnek akkor sincs otthon tyúk, disnó, veteményes, gyümölcsös... nem csinál senki meg semmit otthon maga, nem építenek maguknak házat... velemegykorű fiatalok megveszik hitelre a társasházi lakást, mikor ott a nagymama telke, a töredékéből húznna fel magának házat... csak ugye kicsit melózni kellene vele... de az nem megy... 12-13 éves voltam mikor építettük a telephelyet, egy segédmunkás meg én kb. 3 nap alatt belelapátoltunk a betonkeverőbe egy nyerges sódert, amíg apámék betonoztak meg zsalutak meg minden... sógoromék 20 évesek voltak mikor felújították a házukat a feltört törmeléket nem hordták kifelé mert az nehéz munka... az apjuk meg az anyjuk meg csinálta...
Válasz atisgyulai #19119. hozzászólásáraŐszintén,én nem mert olyat úgyse tudnék amilyet Anyukám meg Mamám sütött,de szerintem nincs is rá szükség mert nem lesz rá okom ,de ha még is akkor meg nem eszek kenyeret mert úgy is van egy kis plusz súlyom!!!!
Én ezt már pár éve leírtam globalizáció után jön a lokalizáció. Amit eddig sikerült nagyjából:marhavágás,disznóvágás,szappanfőzés,bőrkikészítés,biodízel,az élelmiszerelőállítás nem gond mer a szakmám szakács,ahogy szokták mondani ha békét akarsz készülj a harcra.
Válasz medikus #19118. hozzászólásáraŐszintén, hànyan néztétek most meg a neten, hogyan kell kenyeret sütni?
Naaa! Őszintén!!
Ugye!
Hát ez a baj a mai világgal.
Válasz medikus #19114. hozzászólásáraÉn azt mondtam amikor az utolsó disznót eladtam(mert bele untam a válogatásba meg ár alatti eladásba)hogy dögöljenek éhen én nem csinálom tovább csak saját részre!
Válasz Mézga #19109. hozzászólásáraÉn se halok éhen az biztos, de tényleg tud valaki itt kenyeret sütni a hagyományos módon ahogy Anyáink Nagyanyáink csinálták szerintem nem,de attól lehet a géppel kenyeret sütni
Válasz VMisi #19104. hozzászólásáraA közmunka teljes tévedésbe viszi a fiatal
generációt, a közmunkát igenis drasztikusan
félre vitték , a közmunka nem lehet életcél,
a közmunka még akkor is ha termelnek valamit
értelmetlen ,és közép -hosszu távon sulyos
szociális és morális válságba viszi a benne résztvevöket.A közterületek karbantartását a
jelenlegi közmunkára fordított összeg töredékéböl meg lehetne oldani, arról nem beszélve, hogy a közmunka elött is volt élet.
Lehet nem tud de megtanulná mert kreatív és megpróbálna boldogulni!!! Na ezaz mai nincs meg a következő generációban! Mindenkinek ki kell törölni még a fenekét is, mert magától nem tudja!
Most szerzem a második papíromat az egyik magyar egyetemen..gépész szakon.
Én bár lényegében magam ellen szólok, de nem engednék 4 év alatt mérnöki diplomát szerezni.. semmi gyakorlat nincs!! Csak a száraz elmélet néha egy-egy laborral megtűzve. Abszolút csak elmélet.
Az évfolyamtársaim döntő többsége nem látott még eszterga gépet élőben!!!!!! Nem hogy dolgozott volna műhelyben..se hegeszteni, de még csak egy fúrót megköszörülni sem tudnak..
Válasz .Feco. #19100. hozzászólásáraEz jó! Igazad van, de háború sem kellene, elég lenne ha nem lenne áram pár hétig. Akkor is megbénulna minden a boltok, háztartások, ipar, bankrendszer...
Nemrég beszélgettem két közmunkással (két értelmes fiatal lány), és érdeklődtem, hogy hová adtátok már be a jelentkezéseteket, önéletrajzotokat? A válasz sehová, jó ez. Ez egyikőjük nemrég 250 e. Ft-ért iphone-t vett a havi 60 ezres fizuból persze hitelre. Milyen jövőképük van az ilyeneknek?
Válasz .Feco. #19100. hozzászólására"Amúgy lenne egy háború kb. a lakosság 20-25%-a úgy éhen halna mint a sicc! nem tud koppasztani, nem tud kenyeret sütni, semmi ilyesmit, nem tud élelmiszerhez jutni amikor a tesco-ban nem lehet megvenni."
Az első 1 hónapban. Az azt követő félévben még ugyanennyi...
Válasz .Feco. #19100. hozzászólásáraA mai társadalom nagy része egy álomvilágban él. Teljesen megváltozott az élethez és a munkához való hozzáállás. Egyszerűen fogalmazva, aki elvégez egy szabad bölcsészet szakot az egyetemen, úgy érzi neki egy tölgyfabútoros irodában banánszoknyás lányok fogják hozni a nagyfröccsöt, havi nettó 400 ezerért. A munkamorál pedig a béka feneke alatt van. Könnyebb nyomogatni a közösségi portálokat és azon elmélkedni, hogyan lehetne egy kis okoskodással, papírtologatással milliókat keresni.A Mindenki azt harsogja a gyerekének legalább egy főiskolát végezz el mindegy milyen szakon mert az úgy jó lesz.... Komoly szakmunkások pedig nem kerülnek ki. Sajnálatos és egyben elgondolkoztató hová tartunk.....
Orvosként mondom, hogy sokszor jól esik a fizikai munka és ebbe nem a konditermi súlyemelgetést értem :) ....
Válasz rigás #19098. hozzászólásáraIgen, mert a csapból is az folyik, hogy azok a "sztárok" és azok a "valakik" akikből húsz sem tesz a társadalom javára annyit mint a te vagy valamelyik fórumtárs fél karja.
Válasz rigás #19098. hozzászólásáraSajnos ez így van, manapság valaki inkább elmegy pizzafutárnak minimálbérért meg borravalóért, minthogy elmenjen egy kőműves vagy ács mellé dolgozni, holott 15 éve iskolázott emberek is nyáriszünetben ilyesmit csináltak..
A mai fiatalok úgy nőnek fel, hogy életükben nem csináltak semmilyen fizikai munkát, és nem is hajlandóak rá. Az idősebb korosztály zöme meg beleszokott ebbe a dologba, sok semmi végzettség mellett is kikéri magának, hogy nehogy már ő csináljon valamit, ami derogál neki!
Ez amúgy meglátszik a társadalmon. Nem értékeli a munkát, nem értékeli annak termékeit, de ugyanígy nem értékeli az élelmiszert és annak előállítóit sem. Picsog, hogy megfogja más előtte a barackot, de a tesco-s csirke az rendben van... Mit gondol szépannyony nem-e indiánok dolgoznak egy koppasztóban?
Amúgy lenne egy háború kb. a lakosság 20-25%-a úgy éhen halna mint a sicc! nem tud koppasztani, nem tud kenyeret sütni, semmi ilyesmit, nem tud élelmiszerhez jutni amikor a tesco-ban nem lehet megvenni. Hirtelen nem működne a bankkártyája meg nem lenne üzemanyag amivel utántöltsék csak pislogna mint hal a szatyorban...
Válasz Mihály-963 #19092. hozzászólásáraEz mind szép és jó amit mond a NAK, de mit tesznek, mit tettek eddig is a gazdákért? Ki hozta létre a NAK-ot? Az is a bürokrácia gyermeke. A kormány is szépen beszél, de ki volt abban a helyzetben, hogy törvényeket alkosson? Nem a szó számít hanem a tett.
Válasz 4964 #19090. hozzászólásáraEzt meglehet senki sem vállalná be!
Miért, mert az utóbbi években alapvetően megváltozott az emberek körében (értendő ez elsősorban a fiatalabb, tanultabb egyénekre) a munkához való hozzáállás, ergó senki sem akarja bepiszkítani a puha kis kacsóját!
Nemrég öcsém műszaki vizsgára vitte a kocsiját egy szervízbe, minden rendben volt csak nem működött a műszerfalon valami visszajelző meg a rendszám világítás. Nem az, hogy át a műhelybe és megcsinálják, hazaküldték, csináltassa vagy csinálja meg ő náluk erre nincs kapacitás.
Könyörgöm, ha én annak idején így álltam volna hozzá a munkához, nem 15 évig de talán 15 napig sem lettem volna szolgáltató kisiparos.
Válasz Mihály-963 #19092. hozzászólásáraaz a kérdés milyen szintről romlik gazdaság , lehet szeretnénk olyan szinten lenni. ők 60 éve élvezik a meganagy támogatásokat
Válasz Mihály-963 #19093. hozzászólásáraElárulom, hogy a civil szférában nagyon is sokan melóznak sori rabszolga munkát 90-100 ezerért...akár 3 műszakban is... annál csak jobb az irodai meló...
Válasz Drisa #19091. hozzászólására Ha ennyiért vállalja meg érdemli ja hogy a civil szférában nem tud elhelyezkedni hát aki nem akar az nem is fog vagy csókos akit a rokona tart bent egy sima éretségivel
gyre szegényebbek a gazdálkodók és egyre kétségbeesettebbek
2016. október 26., 14:13|Agroinform.hu – Tóth Endre
Szóljon hozzá Ön is! |
Címkék:
tejtermelő,
gazda,
termelő
nyomtatás
Az agrártermelők szociális védelmére alakult francia szervezet (MSA) lehangoló tanulmányt közölt a francia parasztoknak a válság hatására egyre romló anyagi helyzetéről.
A tanulmány – amelyről az ouest.france hírportál számolt be – megállapítja, hogy 2015-ben a francia gazdák egyharmadának (azaz több mint 130 ezer embernek) az éves jövedelme nem érte el a létminimumnak tekintett évi 4.248 (havi 354) eurót. A romló körülményeket jelzi, hogy egy évvel korábban ez az arány még csak 18 százalékot tett ki.
A legnehezebb helyzetben a tejtermelők és a húsmarha tartók vannak, de a válság gyakorlatilag már minden szektorban érezteti hatását, többek között az idei búzatermés 32 százalékos csökkenése miatt a korábban sikerágazatnak tekintett gabonaszektorban is.
gazda
A válság leginkább a tejtermelőket és a húsmarha tartókat érinti, de a gabonatermelő gazdák is rossz helyzetben vannak – fotó: Shutterstock
A francia parasztság elkeseredése egyre fokozódik. Erre utal, hogy ebben az évben már 200 ezer francia gazda igényelt „szolidaritási jövedelemkiegészítő“ támogatást, az öngyilkosság-megelőző szolgálat pedig havonta 285 hívást kap csődbe jutott gazdák részéről
Ennek alapján az elkeseredett francia parasztok a következő kérdést teszik fel maguknak: „Valóban ezt kell kapnunk? Ezt a jutalmat érdemeljük azért, hogy élelmiszert termelünk a lakosságnak?“ S NÁLUNK MIKOR MERNÉNEK ILYENT NYILVÁNOSSÁGRA HOZNI ,,,???????
Válasz 4964 #19090. hozzászólásáraMondjuk aki szinte minden szombaton is dolgozik az államnak 90-100 ezer forintért, tőle vennél el? Évente 200 túlórát szednek össze amit év végén törölnek. Inkább vezetőket kellene csokkenteni.
Válasz .Feco. #19089. hozzászólásáraEgyszerűen megoldható lenne ez a bürokrácia csökkentés.
Aki elmenne termelő szektorba dolgozni a bürokráciából annak mondjuk 5-6 évig 30%-ot tenne az állam a fizetéséhez.
Aki meg maradna azokéból meg 30%-ot elvenni+ még a több munka.
Így rá volnának kényszerítve az egyszerűsítésre.
Válasz Mihály-963 #19087. hozzászólásáraMég a végén valaki itt elkottyintja hogy az egész faxság amivel szivatnak minket mégsem EU-s előírás miatt van, hanem a gazdabarát kormányunk olyan gazdabarát, hogy szándékosan tart benn mindenkit az év nagyrészében a jó meleg irodában, nehogy megfázzunk kinn a hidegben gazdálkodás közben...
Válasz Mihály-963 #19087. hozzászólásáraPedig minden törvény előkészítésénél szoktak egyeztetni a NAK-al is, akkor nem értem. Vagy kártyáztak eddig hogy most jutott ez eszükbe?
gyszerűbb adminisztrációs eljárásokat szeretnének a gazdák
Megjelent: 2016-10-19 12:27:37
Túl sok adminisztrációs teher nyomja a gazdálkodók vállát, ennek megváltoztatása pedig már kimondott kormányzati cél is. Azért is sürgető a bürokrácia csökkentése, mert az messze Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban.
Meglepő mértékeket öltött az uniós csatlakozás után az adminisztrációs terhek mennyisége, például a jelentések írásából, adategyeztetésekből, dokumentumok kitöltéséből és elküldéséből, nyilvántartás vezetéséből akad bőven – jelezték a kamara megyei elnökei a NAKlapnak.
– Mivel az egész világpiaccal vagyunk versenyben, nem mellékes, hogy az egyes országokban mekkora adminisztrációs terhekkel kell megbirkózniuk a gazdálkodóknak. Vetélytársaink közül, csak a legnagyobbakat említve, Argentínának, Ausztráliának, Brazíliának vagy éppen az Egyesült Államoknak szinte semmilyen adminisztrációs kötelezettségük nincs – mutatott rá dr. Pusztavámi Márton. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke szerint a környező országok közül a nem európai uniós tagállamok lényegesen kevesebb bürokrácia mellett tevékenykedhetnek, mint a közösség tagországai.
– De EU-s összehasonlításban is pápábbak vagyunk a pápánál. Osztrák gazdatársaink szamárfüles iskolafüzetekben vezetik gazdálkodási tevékenységüket, számla kiállításához nem szükséges szigorú számadású nyomtatványt használniuk. A francia gazdálkodók 75 ezer fős tüntetést szerveztek a zöldítés és a vele járó adminisztrációs terhek miatt. Az unióból távozóban lévő angol gazdálkodók nem is tarthatták be a diverzifikációs vagy zöldítő másodvetéses követelményeket, nyilván nem is adminisztráltak. Összehasonlításban tehát megállapíthatjuk, hogy az adminisztrációs terhekkel saját termelőinket sújtjuk messze a legjobban – foglalta össze a jelenlegi helyzetet a szakember.
Van mit csökkenteni
Dr. Pusztavámi Márton szerint a legnagyobb terhet jelentő bürokratikus akadályok már a gazdálkodás tervezésénél agyonsújtják a gazdákat. A termelőeszközök beszerzésénél vagy egyéb beruházás során sokszoros bürokratikus akadályoknak kell megfelelni, majd a termelés során a fajtahasználattól kezdve, a műtrágya, a növényvédő szer többszörös adminisztrációja – egyébként is agyonszabályozott rendszerben – csak tovább nehezíti a gazdálkodók életét, végig egészen a termést záró értékesítésig.
– A földvásárlás, földhasználat adminisztrációja, a takarmányforgalmazás adminisztrációja, a tűz- és munkavédelem, a zöldítés, a környezetvédelmi előírások mind-mind rengeteg papírmunkával járnak, így ezeket tartom a legfeleslegesebb előírásoknak – mondta a NAK Vas megyei elnöke.
– A Nébih felé nitrátjelentés, a gazdálkodási napló vezetése, az egységes kérelem és a hozzá kapcsolódó adategyeztetés és területegyeztetés, dokumentumok feltöltése és megőrzése, a jelentési kötelezettségek, a földhivatali adminisztráció, a földműves nyilvántartásba való bejelentkezés, az adásvételi és bérleti eljárások ideje és az ezzel járó papírmunka, a földhasználat bejelentése, a nemzeti parkok felé a NATURA 2000 területek esetén a kaszálás bejelentése, állattartás esetén a jelentési kötelezettségek – folytatta felsorolásszerűen azon kötelezettségek sorát Süle Katalin, amelyek nehezítik a gazdák életét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnöke hozzátette: a felsorolt és valószínűleg nem teljes körű listából nehéz megmondani, hogy mi az, ami felesleges, mert sok esetben saját érdekünk is, hiszen így nyomon követhető a gazdálkodó tevékenysége.
Az utóbbi években a gazdálkodóknak jelentős problémát jelentett az egységes kérelemhez kapcsolódó földhasználat igazolása. Magyarországon sajnos a földhasználat és tulajdon nyilvántartása sok esetben nem a valós helyzetet tükrözi és sok a jogi akadály, ráadásul a bejelentésekhez sok papírmunka tartozik. Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke sok esetben a szintén jelentős agrárgazdasággal rendelkező Lengyelországot hozza fel követendő példának.
– A növényvédő gépek vizsgáztatása Lengyelországban olcsóbban és rugalmasabban oldható meg, ráadásul többen végzik, illetve végezhetik – mutatott rá. – A lengyel adózás is jóval egyszerűbb, területalapú átalányadózást alkalmaznak, ami nem mindenki által érvényesíthető kivételekkel bonyolított. A lengyel gyümölcskivonási támogatás ellenőrzése egyszerűbb volt a magyarnál, hatékonyabban tudták „kihelyezni” a termést többek között hazánkba.
– Ausztria a hígtrágya-, illetve trágyalékezelés ellenőrzése miatt említhető meg: ott arra hivatkozva, hogy hígtrágyát szinte az egész év folyamán ki lehet juttatni a földre, nem a miénkhez hasonló szigorúsággal ellenőrzik a trágyatárolókat. A csak Magyarországon bevezetett EKÁER-rendszer a nem őstermelői körnek jelentős többletterhet jelent – tette hozzá.
Rácz Imre szerint a zöldségtermeléshez kötött támogatás esetén erős túlzás a nemzetközi szakmai gyakorlatban sztenderd LOT-számot nem elfogadni, mint a magyar forgalomban is használatos fémzárszámot. A gyümölcstermeléshez kötött támogatás esetén bosszantó, hogy évente újra kérik ugyanazokra a területekre a kormányhivatali igazolást az ültetvény korára vonatkozóan. Felesleges előírás-szigorításként élik meg gazdáink azt, hogy külön szaktanácsadói szerződéshez kötik az I. forgalmazói kategóriás növényvédő szerek forgalmát és felhasználását: az eddigi gyakorlatnak megfelelően a forgalmazói felügyelet elégséges lenne továbbra is. A pályázatok bírálatakor továbbra is erősen felül van értékelve az elméleti tudás megszerzésével kapcsolatos dokumentáció, hátrányban a gyakorlati tapasztalat, pedig az nem új keletű megállapítás, hogy a friss diploma esetén még nagyon sok ismeret hiányzik ahhoz, hogy valaki eredményesen gazdálkodhasson.
Lenne megoldás
Süle Katalin a földhivatalok esetén számos bürokráciacsökkentő javaslatot fogalmazott meg. Szerinte egységes eljárásrendet kellene bevezetni minden hivatalra és ügyintézőre nézve; olyan formanyomtatványok kellenének, amelyek minden jogszabálynak megfelelnek és a gazdálkodók számára átadhatóak; a nem létező, nem fellelhető vagy elhunyt személyek törlése a nyilvántartásból vagy hivatalból indított póthagyatéki eljárás nagy segítség lenne; a földterület átírásának elmaradása vonjon maga után büntetést, kötelezően a hagyatéki leltár tartalmazza az elhunyt földtulajdonait; legyen lehetőség hiánypótlása vagy a jegyzők végezzenek előzetes ellenőrzést a kifüggesztés előtt; jogszabályi könnyítések. A Zala megyei elnök asszony szerint sok a mezőgazdasághoz kapcsolódó hivatal és a gazdálkodó számára nem egyértelmű, hogy ki mit csinál, mit ellenőriz.
– A bürokrácia csökkentéséhez a hivatali rendszer átláthatóbbá tétele is hozzátartozna. Kis önkritikát is gyakorolva a kamarai tagdíjbevallás is pluszadminisztrációt jelent a gazdáknak – tette hozzá.
Bár idén jelentős egyszerűsítések történtek, de érdemes lenne további könnyítéseken is elgondolkozni. Rácz Imre szerint nagy gondot jelent, hogy az MVH eljárásrendje szerint a területalapú és a hozzá kapcsolódó támogatások esetében nincs lehetőség hiánypótlásra; túlzott a Vízkeret Irányelvnek való megfelelési kényszerünk; igen jelentős gond egyes állattenyésztési ágazatokban a közhiteles ENAR-rendszer nagymértékű pontatlansága.
A mezőgazdasági kis- és közepes üzemek jellemzően éves áfa-elszámolás alá esnek, így egy-egy nagyobb beruházás megvalósításakor jelentős terhet jelent számukra az ebből eredő időeltolódás, akár a gazdálkodásuk biztonságát is veszélybe sodorja. Problémát okoz az is, hogy minden hivatalnál külön-külön egyedi azonosítója van minden ügyfélnek, és minden hivatal bekéri a másik nyilvántartási számát, azonban a hibázások miatt nem egyszerűsíti, hanem bonyolítja a mindenkori ügyet ez. Túl bonyolult a sertések jelölési kötelezettsége és sokrétű, egymástól független szervezetek kérik a saját jelölésük elhelyezését az állaton, ami már nem fér rá az állat fülére.
Szükséges és elégséges lenne csak egy darab azonosítóval jelölni minden személyt minden államigazgatási üggyel kapcsolatban. Indokolatlanul hosszú a földek adásvételével kapcsolatos eljárásrend: a legtöbb esetben legalább 150 nap telik el a szerződés megírása és a tulajdonbejegyzés között, ami egyes támogatási formák igénybevétele esetén jelentős gondot okoz. A mezőgazdasági területeken kialakításra kerülő kutakhoz kapcsolódó vízvédelmi sávokra vonatkozó államigazgatási előírások indokolatlanul erősebbek, mint a vonatkozó szakmai jogszabályok.
Rácz Imre úgy véli, hogy a túlzott bürokrácia csökkentését gazdabarátabb ellenőrzési eljárásokkal, valamint méltányosabb értékelési eljárásokkal lehetne elérni. Fontos lenne, hogy az átfedésben lévő adatnyilvántartásokat átszervezzék, tehát ne külön-külön kérjék be a hivatalok, hanem egy bekérés legyen, amelyhez minden érintett hivatal hozzáfér.
– A jogszabályok, bár bonyolultak, sok kivételt és esetet foglalnak magukban, ugyanakkor nem tudják lefedni az életben felmerülő össze problémát, amit azonban nincs lehetőség méltányosság és egyedi elbírálás keretében kezelni – tette hozzá az elnök.
A bürokratikus akadályok csökkentéséhez a jogszabályok módosításán keresztül vezet az út. Dr. Pusztavámi Márton szerint leggyorsabban és legegyszerűbben a zöldítés teljes rendszerét lehetne megszüntetni. Hozzátette: ahol a gazda több időt tölt az irodában, mint a határban, ott sürgősen cselekedni kell!
Válasz kis Zombi #19062. hozzászólásáraVan amelyik el van virágozva, a magok már sötétszürke - fekete szinüek. A virágrésze még rajta van a magon, sárgászöld szinü.
30277 hozzászólás
Válasz Ares 826 #19128. hozzászólásáraEz csak akkor lenne igaz, ha nem lenne minden jogilag leszabályozva és még a szemünk is kilopva.
Válasz .Feco. #19123. hozzászólásáraTiszta röhej hogy nálunk a faluba nincs anyadisznó,nincs liba,nincs kacsa,kakas meg nem lehet mert a szomszédot zavarja.Ez nem normális dolog ebből baj lesz.
Válasz Mézga #19109. hozzászólásáraHát akkor lehet költözünk hozzátok. De még sem, hisz itt is lehet halat fogni, őzek nyulak nagyon elszaporodtak. Kenyerek meg lehet majd sütünk valahogy, ja és fa is van tudunk fát vágni télire!
Válasz .Feco. #19123. hozzászólásáraLassan már nálunk falun sem...
De úgy van ahogy írod. Én a gazdálkodás mellett még dolgozom is. Hát évről évre rosszabb az emberanyag...
Ezelőtt minden nap elég volt elmondani mit kell csinálni. (Ugyanazt mint tegnap, de már elfelejtette. És ez nem vicc )
Mostanában napjában háromszor.
És semmi akarás semmi munkakedv, csak teljen le a nyolc óra és kész.
Nem is tudom mi lesz itt öt-tíz év múlva
Válasz Tomi81 #19124. hozzászólásáraGondoltam hogy ez lesz a válaszod!
Ismerem azt a fajta lisztet is,az be van keverve!De a tasakos por élesztőt is!
Válasz atisgyulai #19119. hozzászólásáraNem kell semmit megnézni!Valamikor még általános iskolában is tanították,mi kell 1 kiló kenyérhez! Ahhoz hogy sütés után 1 kiló legyen!Csak 5 adalék,nem 20 féle,savanyítók,meg guargumi,stb..stb
Válasz medikus #19118. hozzászólásáraNem. Csak liszt meg víz. Én sem hittem el mikor összekerültem az asszonyal. A lidlbe vettem gépbe való lisztet, bele a gépbe plussz 2,5dl víz és megcsinálja magának. És még finom is! Azonkívül nagyon jó kenyér illat van az egész házba
Válasz atisgyulai #19119. hozzászólásáraAzért az elmond valamit, hogy az alföld közepén, ősi mezővárosban lakva is itt az útcában szerintem 5 ember nincs aki le tudna vágni egy állatot...
de ez tényleg nem mindennap szükséges, ahonnan elindultunk az a munka volt. egyszerűen senki nem hajlandó semmilyen munkát elvégezni. vidéken!
akármilyen szegényen élnek akkor sincs otthon tyúk, disnó, veteményes, gyümölcsös... nem csinál senki meg semmit otthon maga, nem építenek maguknak házat... velemegykorű fiatalok megveszik hitelre a társasházi lakást, mikor ott a nagymama telke, a töredékéből húznna fel magának házat... csak ugye kicsit melózni kellene vele... de az nem megy... 12-13 éves voltam mikor építettük a telephelyet, egy segédmunkás meg én kb. 3 nap alatt belelapátoltunk a betonkeverőbe egy nyerges sódert, amíg apámék betonoztak meg zsalutak meg minden... sógoromék 20 évesek voltak mikor felújították a házukat a feltört törmeléket nem hordták kifelé mert az nehéz munka... az apjuk meg az anyjuk meg csinálta...
Válasz atisgyulai #19119. hozzászólásáraŐszintén,én nem mert olyat úgyse tudnék amilyet Anyukám meg Mamám sütött,de szerintem nincs is rá szükség mert nem lesz rá okom ,de ha még is akkor meg nem eszek kenyeret mert úgy is van egy kis plusz súlyom!!!!
Én ezt már pár éve leírtam globalizáció után jön a lokalizáció. Amit eddig sikerült nagyjából:marhavágás,disznóvágás,szappanfőzés,bőrkikészítés,biodízel,az élelmiszerelőállítás nem gond mer a szakmám szakács,ahogy szokták mondani ha békét akarsz készülj a harcra.
Válasz atisgyulai #19119. hozzászólásáraSó; víz; liszt anyakovász...oszt joccakát
Válasz medikus #19118. hozzászólásáraŐszintén, hànyan néztétek most meg a neten, hogyan kell kenyeret sütni?
Naaa! Őszintén!!
Ugye!
Hát ez a baj a mai világgal.
Válasz Tomi81 #19116. hozzászólásáraMeg élesztő meg só,meg cukor.
Válasz apuci #19115. hozzászólására
Válasz apuci #19106. hozzászólásáraÉn tudok!
Gépbe 0,75kg liszt, 2,5dl víz. Két óra és kész.
Válasz medikus #19114. hozzászólásáraÉn azt mondtam amikor az utolsó disznót eladtam(mert bele untam a válogatásba meg ár alatti eladásba)hogy dögöljenek éhen én nem csinálom tovább csak saját részre!
Válasz apuci #19111. hozzászólásáraaki kelt kalácsot tud,az gondolom kenyeret is tud sütni!(én tudok)
Válasz apuci #19111. hozzászólásáraszerintem hamar megtanulnánk és a kemenceépítést is
Válasz Mézga #19109. hozzászólásáraMert még nincs köszvényed!(ne is legyen)Akkor jó lesz a kenyér a husika helyett!
Válasz Mézga #19109. hozzászólásáraÉn se halok éhen az biztos, de tényleg tud valaki itt kenyeret sütni a hagyományos módon ahogy Anyáink Nagyanyáink csinálták szerintem nem,de attól lehet a géppel kenyeret sütni
Válasz VMisi #19104. hozzászólásáraA közmunka teljes tévedésbe viszi a fiatal
generációt, a közmunkát igenis drasztikusan
félre vitték , a közmunka nem lehet életcél,
a közmunka még akkor is ha termelnek valamit
értelmetlen ,és közép -hosszu távon sulyos
szociális és morális válságba viszi a benne résztvevöket.A közterületek karbantartását a
jelenlegi közmunkára fordított összeg töredékéböl meg lehetne oldani, arról nem beszélve, hogy a közmunka elött is volt élet.
Válasz apuci #19106. hozzászólásáraén a disznót le tudom vágni, halat pucolok, nyulat, őzet nyúzok. minek kenyér ha van hús?
Lehet nem tud de megtanulná mert kreatív és megpróbálna boldogulni!!! Na ezaz mai nincs meg a következő generációban! Mindenkinek ki kell törölni még a fenekét is, mert magától nem tudja!
Válasz Pityu73 #19103. hozzászólásáraMajd hozzájutna a tiedhez!!!azt tudná!
Válasz .Feco. #19100. hozzászólásáraNa de úgy őszintén ki tud itt közülünk kenyeret sütni? Én nem de te igen?
Válasz Gabee #19102. hozzászólásáraCsak hogy én is hozzátegyek..:-)
Most szerzem a második papíromat az egyik magyar egyetemen..gépész szakon.
Én bár lényegében magam ellen szólok, de nem engednék 4 év alatt mérnöki diplomát szerezni.. semmi gyakorlat nincs!! Csak a száraz elmélet néha egy-egy laborral megtűzve. Abszolút csak elmélet.
Az évfolyamtársaim döntő többsége nem látott még eszterga gépet élőben!!!!!! Nem hogy dolgozott volna műhelyben..se hegeszteni, de még csak egy fúrót megköszörülni sem tudnak..
Válasz .Feco. #19100. hozzászólásáraEz jó! Igazad van, de háború sem kellene, elég lenne ha nem lenne áram pár hétig. Akkor is megbénulna minden a boltok, háztartások, ipar, bankrendszer...
Nemrég beszélgettem két közmunkással (két értelmes fiatal lány), és érdeklődtem, hogy hová adtátok már be a jelentkezéseteket, önéletrajzotokat? A válasz sehová, jó ez. Ez egyikőjük nemrég 250 e. Ft-ért iphone-t vett a havi 60 ezres fizuból persze hitelre. Milyen jövőképük van az ilyeneknek?
Válasz .Feco. #19100. hozzászólására"Amúgy lenne egy háború kb. a lakosság 20-25%-a úgy éhen halna mint a sicc! nem tud koppasztani, nem tud kenyeret sütni, semmi ilyesmit, nem tud élelmiszerhez jutni amikor a tesco-ban nem lehet megvenni."
Az első 1 hónapban. Az azt követő félévben még ugyanennyi...
Sajnos, igazad van.
Válasz .Feco. #19100. hozzászólásáraA mai társadalom nagy része egy álomvilágban él. Teljesen megváltozott az élethez és a munkához való hozzáállás. Egyszerűen fogalmazva, aki elvégez egy szabad bölcsészet szakot az egyetemen, úgy érzi neki egy tölgyfabútoros irodában banánszoknyás lányok fogják hozni a nagyfröccsöt, havi nettó 400 ezerért. A munkamorál pedig a béka feneke alatt van. Könnyebb nyomogatni a közösségi portálokat és azon elmélkedni, hogyan lehetne egy kis okoskodással, papírtologatással milliókat keresni.A Mindenki azt harsogja a gyerekének legalább egy főiskolát végezz el mindegy milyen szakon mert az úgy jó lesz.... Komoly szakmunkások pedig nem kerülnek ki. Sajnálatos és egyben elgondolkoztató hová tartunk.....
Orvosként mondom, hogy sokszor jól esik a fizikai munka és ebbe nem a konditermi súlyemelgetést értem :) ....
Válasz rigás #19098. hozzászólásáraIgen, mert a csapból is az folyik, hogy azok a "sztárok" és azok a "valakik" akikből húsz sem tesz a társadalom javára annyit mint a te vagy valamelyik fórumtárs fél karja.
Válasz rigás #19098. hozzászólásáraSajnos ez így van, manapság valaki inkább elmegy pizzafutárnak minimálbérért meg borravalóért, minthogy elmenjen egy kőműves vagy ács mellé dolgozni, holott 15 éve iskolázott emberek is nyáriszünetben ilyesmit csináltak..
A mai fiatalok úgy nőnek fel, hogy életükben nem csináltak semmilyen fizikai munkát, és nem is hajlandóak rá. Az idősebb korosztály zöme meg beleszokott ebbe a dologba, sok semmi végzettség mellett is kikéri magának, hogy nehogy már ő csináljon valamit, ami derogál neki!
Ez amúgy meglátszik a társadalmon. Nem értékeli a munkát, nem értékeli annak termékeit, de ugyanígy nem értékeli az élelmiszert és annak előállítóit sem. Picsog, hogy megfogja más előtte a barackot, de a tesco-s csirke az rendben van... Mit gondol szépannyony nem-e indiánok dolgoznak egy koppasztóban?
Amúgy lenne egy háború kb. a lakosság 20-25%-a úgy éhen halna mint a sicc! nem tud koppasztani, nem tud kenyeret sütni, semmi ilyesmit, nem tud élelmiszerhez jutni amikor a tesco-ban nem lehet megvenni. Hirtelen nem működne a bankkártyája meg nem lenne üzemanyag amivel utántöltsék csak pislogna mint hal a szatyorban...
Válasz Mihály-963 #19092. hozzászólásáraEz mind szép és jó amit mond a NAK, de mit tesznek, mit tettek eddig is a gazdákért? Ki hozta létre a NAK-ot? Az is a bürokrácia gyermeke. A kormány is szépen beszél, de ki volt abban a helyzetben, hogy törvényeket alkosson? Nem a szó számít hanem a tett.
Válasz 4964 #19090. hozzászólásáraEzt meglehet senki sem vállalná be!
Miért, mert az utóbbi években alapvetően megváltozott az emberek körében (értendő ez elsősorban a fiatalabb, tanultabb egyénekre) a munkához való hozzáállás, ergó senki sem akarja bepiszkítani a puha kis kacsóját!
Nemrég öcsém műszaki vizsgára vitte a kocsiját egy szervízbe, minden rendben volt csak nem működött a műszerfalon valami visszajelző meg a rendszám világítás. Nem az, hogy át a műhelybe és megcsinálják, hazaküldték, csináltassa vagy csinálja meg ő náluk erre nincs kapacitás.
Könyörgöm, ha én annak idején így álltam volna hozzá a munkához, nem 15 évig de talán 15 napig sem lettem volna szolgáltató kisiparos.
Válasz Mihály-963 #19092. hozzászólásáraaz a kérdés milyen szintről romlik gazdaság , lehet szeretnénk olyan szinten lenni. ők 60 éve élvezik a meganagy támogatásokat
Válasz *** HM *** #19095. hozzászólásáraNo...az irodából nem fog sori rabszolgának menni...ez az amiért inkább csinálja tovább...
Válasz csoppika #19094. hozzászólásáraMár ha rà lehetne bízni
Válasz Mihály-963 #19093. hozzászólásáraElárulom, hogy a civil szférában nagyon is sokan melóznak sori rabszolga munkát 90-100 ezerért...akár 3 műszakban is... annál csak jobb az irodai meló...
Válasz Drisa #19091. hozzászólására Ha ennyiért vállalja meg érdemli ja hogy a civil szférában nem tud elhelyezkedni hát aki nem akar az nem is fog vagy csókos akit a rokona tart bent egy sima éretségivel
gyre szegényebbek a gazdálkodók és egyre kétségbeesettebbek
2016. október 26., 14:13|Agroinform.hu – Tóth Endre
Szóljon hozzá Ön is! |
Címkék:
tejtermelő,
gazda,
termelő
nyomtatás
Az agrártermelők szociális védelmére alakult francia szervezet (MSA) lehangoló tanulmányt közölt a francia parasztoknak a válság hatására egyre romló anyagi helyzetéről.
A tanulmány – amelyről az ouest.france hírportál számolt be – megállapítja, hogy 2015-ben a francia gazdák egyharmadának (azaz több mint 130 ezer embernek) az éves jövedelme nem érte el a létminimumnak tekintett évi 4.248 (havi 354) eurót. A romló körülményeket jelzi, hogy egy évvel korábban ez az arány még csak 18 százalékot tett ki.
A legnehezebb helyzetben a tejtermelők és a húsmarha tartók vannak, de a válság gyakorlatilag már minden szektorban érezteti hatását, többek között az idei búzatermés 32 százalékos csökkenése miatt a korábban sikerágazatnak tekintett gabonaszektorban is.
gazda
A válság leginkább a tejtermelőket és a húsmarha tartókat érinti, de a gabonatermelő gazdák is rossz helyzetben vannak – fotó: Shutterstock
A francia parasztság elkeseredése egyre fokozódik. Erre utal, hogy ebben az évben már 200 ezer francia gazda igényelt „szolidaritási jövedelemkiegészítő“ támogatást, az öngyilkosság-megelőző szolgálat pedig havonta 285 hívást kap csődbe jutott gazdák részéről
Ennek alapján az elkeseredett francia parasztok a következő kérdést teszik fel maguknak: „Valóban ezt kell kapnunk? Ezt a jutalmat érdemeljük azért, hogy élelmiszert termelünk a lakosságnak?“ S NÁLUNK MIKOR MERNÉNEK ILYENT NYILVÁNOSSÁGRA HOZNI ,,,???????
Válasz 4964 #19090. hozzászólásáraMondjuk aki szinte minden szombaton is dolgozik az államnak 90-100 ezer forintért, tőle vennél el? Évente 200 túlórát szednek össze amit év végén törölnek. Inkább vezetőket kellene csokkenteni.
Válasz .Feco. #19089. hozzászólásáraEgyszerűen megoldható lenne ez a bürokrácia csökkentés.
Aki elmenne termelő szektorba dolgozni a bürokráciából annak mondjuk 5-6 évig 30%-ot tenne az állam a fizetéséhez.
Aki meg maradna azokéból meg 30%-ot elvenni+ még a több munka.
Így rá volnának kényszerítve az egyszerűsítésre.
Válasz Mihály-963 #19087. hozzászólásáraMég a végén valaki itt elkottyintja hogy az egész faxság amivel szivatnak minket mégsem EU-s előírás miatt van, hanem a gazdabarát kormányunk olyan gazdabarát, hogy szándékosan tart benn mindenkit az év nagyrészében a jó meleg irodában, nehogy megfázzunk kinn a hidegben gazdálkodás közben...
Válasz Mihály-963 #19087. hozzászólásáraPedig minden törvény előkészítésénél szoktak egyeztetni a NAK-al is, akkor nem értem
. Vagy kártyáztak eddig hogy most jutott ez eszükbe?
gyszerűbb adminisztrációs eljárásokat szeretnének a gazdák
Megjelent: 2016-10-19 12:27:37
Túl sok adminisztrációs teher nyomja a gazdálkodók vállát, ennek megváltoztatása pedig már kimondott kormányzati cél is. Azért is sürgető a bürokrácia csökkentése, mert az messze Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban.
Meglepő mértékeket öltött az uniós csatlakozás után az adminisztrációs terhek mennyisége, például a jelentések írásából, adategyeztetésekből, dokumentumok kitöltéséből és elküldéséből, nyilvántartás vezetéséből akad bőven – jelezték a kamara megyei elnökei a NAKlapnak.
– Mivel az egész világpiaccal vagyunk versenyben, nem mellékes, hogy az egyes országokban mekkora adminisztrációs terhekkel kell megbirkózniuk a gazdálkodóknak. Vetélytársaink közül, csak a legnagyobbakat említve, Argentínának, Ausztráliának, Brazíliának vagy éppen az Egyesült Államoknak szinte semmilyen adminisztrációs kötelezettségük nincs – mutatott rá dr. Pusztavámi Márton. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke szerint a környező országok közül a nem európai uniós tagállamok lényegesen kevesebb bürokrácia mellett tevékenykedhetnek, mint a közösség tagországai.
– De EU-s összehasonlításban is pápábbak vagyunk a pápánál. Osztrák gazdatársaink szamárfüles iskolafüzetekben vezetik gazdálkodási tevékenységüket, számla kiállításához nem szükséges szigorú számadású nyomtatványt használniuk. A francia gazdálkodók 75 ezer fős tüntetést szerveztek a zöldítés és a vele járó adminisztrációs terhek miatt. Az unióból távozóban lévő angol gazdálkodók nem is tarthatták be a diverzifikációs vagy zöldítő másodvetéses követelményeket, nyilván nem is adminisztráltak. Összehasonlításban tehát megállapíthatjuk, hogy az adminisztrációs terhekkel saját termelőinket sújtjuk messze a legjobban – foglalta össze a jelenlegi helyzetet a szakember.
Van mit csökkenteni
Dr. Pusztavámi Márton szerint a legnagyobb terhet jelentő bürokratikus akadályok már a gazdálkodás tervezésénél agyonsújtják a gazdákat. A termelőeszközök beszerzésénél vagy egyéb beruházás során sokszoros bürokratikus akadályoknak kell megfelelni, majd a termelés során a fajtahasználattól kezdve, a műtrágya, a növényvédő szer többszörös adminisztrációja – egyébként is agyonszabályozott rendszerben – csak tovább nehezíti a gazdálkodók életét, végig egészen a termést záró értékesítésig.
– A földvásárlás, földhasználat adminisztrációja, a takarmányforgalmazás adminisztrációja, a tűz- és munkavédelem, a zöldítés, a környezetvédelmi előírások mind-mind rengeteg papírmunkával járnak, így ezeket tartom a legfeleslegesebb előírásoknak – mondta a NAK Vas megyei elnöke.
– A Nébih felé nitrátjelentés, a gazdálkodási napló vezetése, az egységes kérelem és a hozzá kapcsolódó adategyeztetés és területegyeztetés, dokumentumok feltöltése és megőrzése, a jelentési kötelezettségek, a földhivatali adminisztráció, a földműves nyilvántartásba való bejelentkezés, az adásvételi és bérleti eljárások ideje és az ezzel járó papírmunka, a földhasználat bejelentése, a nemzeti parkok felé a NATURA 2000 területek esetén a kaszálás bejelentése, állattartás esetén a jelentési kötelezettségek – folytatta felsorolásszerűen azon kötelezettségek sorát Süle Katalin, amelyek nehezítik a gazdák életét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnöke hozzátette: a felsorolt és valószínűleg nem teljes körű listából nehéz megmondani, hogy mi az, ami felesleges, mert sok esetben saját érdekünk is, hiszen így nyomon követhető a gazdálkodó tevékenysége.
Az utóbbi években a gazdálkodóknak jelentős problémát jelentett az egységes kérelemhez kapcsolódó földhasználat igazolása. Magyarországon sajnos a földhasználat és tulajdon nyilvántartása sok esetben nem a valós helyzetet tükrözi és sok a jogi akadály, ráadásul a bejelentésekhez sok papírmunka tartozik. Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke sok esetben a szintén jelentős agrárgazdasággal rendelkező Lengyelországot hozza fel követendő példának.
– A növényvédő gépek vizsgáztatása Lengyelországban olcsóbban és rugalmasabban oldható meg, ráadásul többen végzik, illetve végezhetik – mutatott rá. – A lengyel adózás is jóval egyszerűbb, területalapú átalányadózást alkalmaznak, ami nem mindenki által érvényesíthető kivételekkel bonyolított. A lengyel gyümölcskivonási támogatás ellenőrzése egyszerűbb volt a magyarnál, hatékonyabban tudták „kihelyezni” a termést többek között hazánkba.
– Ausztria a hígtrágya-, illetve trágyalékezelés ellenőrzése miatt említhető meg: ott arra hivatkozva, hogy hígtrágyát szinte az egész év folyamán ki lehet juttatni a földre, nem a miénkhez hasonló szigorúsággal ellenőrzik a trágyatárolókat. A csak Magyarországon bevezetett EKÁER-rendszer a nem őstermelői körnek jelentős többletterhet jelent – tette hozzá.
Rácz Imre szerint a zöldségtermeléshez kötött támogatás esetén erős túlzás a nemzetközi szakmai gyakorlatban sztenderd LOT-számot nem elfogadni, mint a magyar forgalomban is használatos fémzárszámot. A gyümölcstermeléshez kötött támogatás esetén bosszantó, hogy évente újra kérik ugyanazokra a területekre a kormányhivatali igazolást az ültetvény korára vonatkozóan. Felesleges előírás-szigorításként élik meg gazdáink azt, hogy külön szaktanácsadói szerződéshez kötik az I. forgalmazói kategóriás növényvédő szerek forgalmát és felhasználását: az eddigi gyakorlatnak megfelelően a forgalmazói felügyelet elégséges lenne továbbra is. A pályázatok bírálatakor továbbra is erősen felül van értékelve az elméleti tudás megszerzésével kapcsolatos dokumentáció, hátrányban a gyakorlati tapasztalat, pedig az nem új keletű megállapítás, hogy a friss diploma esetén még nagyon sok ismeret hiányzik ahhoz, hogy valaki eredményesen gazdálkodhasson.
Lenne megoldás
Süle Katalin a földhivatalok esetén számos bürokráciacsökkentő javaslatot fogalmazott meg. Szerinte egységes eljárásrendet kellene bevezetni minden hivatalra és ügyintézőre nézve; olyan formanyomtatványok kellenének, amelyek minden jogszabálynak megfelelnek és a gazdálkodók számára átadhatóak; a nem létező, nem fellelhető vagy elhunyt személyek törlése a nyilvántartásból vagy hivatalból indított póthagyatéki eljárás nagy segítség lenne; a földterület átírásának elmaradása vonjon maga után büntetést, kötelezően a hagyatéki leltár tartalmazza az elhunyt földtulajdonait; legyen lehetőség hiánypótlása vagy a jegyzők végezzenek előzetes ellenőrzést a kifüggesztés előtt; jogszabályi könnyítések. A Zala megyei elnök asszony szerint sok a mezőgazdasághoz kapcsolódó hivatal és a gazdálkodó számára nem egyértelmű, hogy ki mit csinál, mit ellenőriz.
– A bürokrácia csökkentéséhez a hivatali rendszer átláthatóbbá tétele is hozzátartozna. Kis önkritikát is gyakorolva a kamarai tagdíjbevallás is pluszadminisztrációt jelent a gazdáknak – tette hozzá.
Bár idén jelentős egyszerűsítések történtek, de érdemes lenne további könnyítéseken is elgondolkozni. Rácz Imre szerint nagy gondot jelent, hogy az MVH eljárásrendje szerint a területalapú és a hozzá kapcsolódó támogatások esetében nincs lehetőség hiánypótlásra; túlzott a Vízkeret Irányelvnek való megfelelési kényszerünk; igen jelentős gond egyes állattenyésztési ágazatokban a közhiteles ENAR-rendszer nagymértékű pontatlansága.
A mezőgazdasági kis- és közepes üzemek jellemzően éves áfa-elszámolás alá esnek, így egy-egy nagyobb beruházás megvalósításakor jelentős terhet jelent számukra az ebből eredő időeltolódás, akár a gazdálkodásuk biztonságát is veszélybe sodorja. Problémát okoz az is, hogy minden hivatalnál külön-külön egyedi azonosítója van minden ügyfélnek, és minden hivatal bekéri a másik nyilvántartási számát, azonban a hibázások miatt nem egyszerűsíti, hanem bonyolítja a mindenkori ügyet ez. Túl bonyolult a sertések jelölési kötelezettsége és sokrétű, egymástól független szervezetek kérik a saját jelölésük elhelyezését az állaton, ami már nem fér rá az állat fülére.
Szükséges és elégséges lenne csak egy darab azonosítóval jelölni minden személyt minden államigazgatási üggyel kapcsolatban. Indokolatlanul hosszú a földek adásvételével kapcsolatos eljárásrend: a legtöbb esetben legalább 150 nap telik el a szerződés megírása és a tulajdonbejegyzés között, ami egyes támogatási formák igénybevétele esetén jelentős gondot okoz. A mezőgazdasági területeken kialakításra kerülő kutakhoz kapcsolódó vízvédelmi sávokra vonatkozó államigazgatási előírások indokolatlanul erősebbek, mint a vonatkozó szakmai jogszabályok.
Rácz Imre úgy véli, hogy a túlzott bürokrácia csökkentését gazdabarátabb ellenőrzési eljárásokkal, valamint méltányosabb értékelési eljárásokkal lehetne elérni. Fontos lenne, hogy az átfedésben lévő adatnyilvántartásokat átszervezzék, tehát ne külön-külön kérjék be a hivatalok, hanem egy bekérés legyen, amelyhez minden érintett hivatal hozzáfér.
– A jogszabályok, bár bonyolultak, sok kivételt és esetet foglalnak magukban, ugyanakkor nem tudják lefedni az életben felmerülő össze problémát, amit azonban nincs lehetőség méltányosság és egyedi elbírálás keretében kezelni – tette hozzá az elnök.
A bürokratikus akadályok csökkentéséhez a jogszabályok módosításán keresztül vezet az út. Dr. Pusztavámi Márton szerint leggyorsabban és legegyszerűbben a zöldítés teljes rendszerét lehetne megszüntetni. Hozzátette: ahol a gazda több időt tölt az irodában, mint a határban, ott sürgősen cselekedni kell!
(NAKlap/2016. 10. szám)
Idén már nem kell, megy telelni :)
Öntöződob víztelenítés
mennyit ér most egy latar tárcsás elmunkálóval 7 kés van hozzá?
Válasz Vadmalac #19063. hozzászólásáraAkkor majd füllentünk, mint a politikusok
Válasz kis Zombi #19062. hozzászólásáraVan amelyik el van virágozva, a magok már sötétszürke - fekete szinüek. A virágrésze még rajta van a magon, sárgászöld szinü.
Válasz cimbike. #19081. hozzászólásáraNàlunk még van a tsz-be!
Válasz John Deere Power Shift #19075. hozzászólásáraMég nincs, de nemsokára szeányolok egy vibrolazt.