Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR409.33 FtUSD389.71 FtCHF439.95 FtGBP489.96 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz endypapa #3573. hozzászólásáraEz egy aránylag jó komposztkészítmény, de drága, 8-10 foktól hasznosul. Az élő komposzt jobb volna, de az is jobbára csak a felemelegedéssel fog hasznosulni. Bacteriosol
Válasz nyilasmisi1 #3539. hozzászólására Lazáskodtam, de a tavaszi munka azért a talajállapottól okszerűen függ, minden talaj más. Olyat viszont még nem láttam, hogy rosszabb lett volna a talaj kora tavasszal a növények után.
A semmit viszont nem érdemes szerintem megszórni trágyával, hacsak sebesen be nem kevered a rotával és jön utána valami növény gyorsan. Ahhoz, hogy a trágya jól hasznosuljon, megfelelő nedvesség és biológia kell, egyébként elmegy belőle a lényeg.
Válasz emcett #3559. hozzászólására Szekrényes vetőgéppel inkább kiveted, mint levegőssel.
Az volna jó, ha 2+1-es konfiguráció volna a vetőgép, kis és nagy magfrakcióra, plusz starterre.
A takarónövény nem volt egyenletes, de volt is benne vagy 20 fajta mag.
Egy kísérletet megért.
Válasz szanberg #3557. hozzászólására Abba már semmit nem vetek. Hántás zéró, csak a szétfújt szalma fogta a nedvességet a here csírázásához.
Ebbe bármi mehetne direktbe, takarónövény, őszi gabona, tavaszi kapás, csak előtte le kellene kaszálni. Ha nem fagy ki, nagyjából akkor ér véget az élete, mikor a korai kukorica kezd címert hozni.
Ezt mondjuk inkább gabonával tudom elképzelni, jobban passzol az életciklusához. Ennél a sűrűségnél pedig már a gyomelnyomás is jelentkezik.
Tápanyagot semmit nem adtam a búzának, de mást sem. Tudom, lehetne bőven etetni, dupla hozama is lehetett volna, de ez a hobbim, hogy teljesen extenzívben megnézem mit tud egy fajta, mert utána már nyomon tudom követni a plusz inputok hatását.
Viszont ha úgy nézzük, hogy ez a nullinputos búza kb 15%-al hozott kevesebbet a szomszéd fullprogramosánál, megvolt a haszon még így is.
Válasz kori01 #3564. hozzászólására Én is ezt csináltam most, remélem, hogy jó lesz.
Az oka: 20 cm-nél nem ment lejjebb a gazdabot. A kukorica eléggé felsült benne, így teremtek egy kis gyökérteret, megszellőztetem a talajt, a mulcs meg védi valamennyire a vetéselőkészítésig.
Ahol ilyen repedő tömböket hoz fel a lazító, a gyökér sem tud lejjebb menni a rétegesen törő tömörödésben.
Ilyennek kellene lennie minél mélyebben. Tudom álmodom
Válasz colizoli #3552. hozzászólásáraIgazából én is erre lettem volna kíváncsi, hogy hogy tudtad elvetni a főnövényt és a takarónövényt egyszerre? Milyrn géppel, technológiával?
Válasz Pilátus #3543. hozzászólásáraJól megfogtad a lényeget! Nem! Mivel 2 sor tárcsa után jó nedves talajon olyan tárcsatalp lesz, hogy ihaj. (Még ha porol is a tárcsa, alul gyúrhatja)
Viszont ha éppen csak ezt a tárcsatalpat egy 15-18cm mély gruberzéssel feltöröd, akkor könnyen lehet hogy mélyebb műveletre nem lesz szükség. Meséltem már régebben itt, hogy egy sekélyen tárcsázott napraforgóföldön búzát vetettem, tavasszal kimentem és megfogtam a föld tetején egy napra szárat, és könnyedén lenyomtam kb. 20cm mélyre.
Más: A lenti képen az látható, hogy nyáron 2 sor tárcsát kapott egy föld, amit késő ősszel próbáltunk gruberezni amennyire lehetett. Nagyon nedves volt a talaj, egyfolytában emelgettük, mert kapart. A művelési mélység max. 15cm, néhol csak 10. Kb. a tábla 2/3-ánál jött még egy eső, ezután végleg feladtam a kínlódást. Tavasszal meg tudtuk fogasolni az egész táblát, elvetettük a naprát, és a legérdekesebb dolog ezután jött. Kb. combközépig ért az állomány, amikor a tárcsázottban elkezdtek vékonyodni a sorok, a gruberezettben meg teljesen összezártak, aratásra kb. egy arasszal alacsonyabb is lett a tárcsázottba vetett. A kép jobb oldalán a gruberezett, bal oldalán a tárcsázott rész van. Bár az árnyékok és a levélállás miatt a kép eleve csalóka, a jobb oldal többet mutat, de az biztos, hogy a gruberezett részen összezártak a sorok, a tárcsázottban meg lehetett viszonylag simán gyalogolni. És ez a különbség egyik sorról a másikra volt, ahogy a képen is látszik, szinte átmenet nélkül, ameddig gruberezve volt. Ezért valóban igaz az, hogy megfelelő eszközzel végzett viszonylag sekély művelés is elegendő lehet. Volt föld, ahol még ennyi sem kellett a sikerhez.
Látom itt a fotósorozatodat, lenyűgöző! Mit fogsz vetni a heretengerbe ami a tarlóból nőtt ki? Ugye nem hántottál semmitsem igaz?! Csak a szecskázó törekje hullott szét a tarlón amit az eső levert, sőt a harmat is akár aztán alatta meg jött a here.
Ebbe direktbe húzold egy kukoricát? Ez az alexandriai here hogyan fog viselkedni innentől kezdve és tavasszal majd folyamatosan???
Tápanyagból egy kicsit kellett volna adni a búzádnak szerintem. Méghozzá levélre nitrosolt vagy kétszer 20-30 litert 200 liter permetlében, még jobbat mutatott volna, a talajod meg lényegében nem érintkezne műtrágyával idegen anyaggal a növényed meg plussz 1 tonnát tudott volna.
Válasz PéZé #3541. hozzászólásáraBele lehet vetni egy újabb őszi gabonát, vagy takarónövény keveréket a tavasziig. Művelt kolléga mondja, hogy az egyéb növények elnyomták a búzát, aztán meg örömmel vette fel az egyebekből származó tápanyagot. Jó terméshez azért ki kell számolni a mennyi fedést bír el még a búza. Ami már ki van számolva, hogy a Tillage Radish 2 kg/Ha rátával együtt vetve jól működik.
Válasz Pilátus #3548. hozzászólására Egyébként minél több a takarásod, annál kisebb lesz a parlagfűnyomás. Ha a vetőgéped engedi, a talajmunkáknál próbáld meg a legtöbb mulcsot a felszínen tartani.
Válasz colizoli #3552. hozzászólására Egy menetben, 200 kiló körül volt, de ezt ne vedd szentírásnak. Majd szépen kitapasztalom, mi a legjobb vetési ráta a gabonából és a takarónövényekből, ez csak egy kísérlet volt.
Válasz Pilátus #3548. hozzászólására Csak lazíts vagy grubberezz rajta egyet a nedvességtől függően és ha van lehetőséged szórj rá komposztot vagy Bacteriosolt.
Ha nem bírja a gép húzni a grubbert sem, akkor viszont marad a szántás. A letaposott föld magától nem fog számottevően fellazulni tavaszra.
Gyomod lesz bőven, készülj rá.
Nálam így megy a télbe a kukorica, ahol már nem tudtam semmit vetni.
Válasz Mf-es #3545. hozzászólására A művelési nedvességnél volna praktikus mérni.
Amikor például a fekete homokban 25-30 cm körül van a tömörödés mélységhatára, mikor érdemes művelni, ugyanezen földben lemegy 120 cm-re is a szonda, mikor beázik 10 mm-el.
Amikor kiszárad, szinte semelyik földbe nem nyomható le a szonda, a nagyon jó biológiai állapotban lévő talajok kivételével. Ott a pórustér folyamatos egészen extrém mélységig, de ilyet kétlem, hogy lehetne találni Maon.
Válasz Pilátus #3548. hozzászólásáraKezdetnek,az eke helyett használj grúbert.Még a fagyon meg lehet csinálni.Tavasszal,állományba,egy rendes gyomirtást.
Köszönöm és tényleg szép.AKKOR MOST MIT CSINÁLJAK? Szója földek és napra földek(milliméterekre" zúzva a kombájnnal és a felszínen is) vannak most amik szántás? elött állnak... és a cél tavaszi vetés lehetőleg magágy készítés nélkül(vetőgép van bőven és nincs akadály elöttük) amit jó lenne megspékelni azzal hogy vetéskor vagy rá max öt napra totál(és ilyenkor ha kell sárban is mert ezt nem lehet halogatni ha így centizik valaki) DE A Legnagyobb baj az hogy május 15 elött nem jönn ki pld a parlagfűnek a java vetni viszont áprilisban csak el kellene(erről a problémáról már írtatok alább) és ez a szituáció a Horsch tigerezet vagy terradigges(Disel Tibinél majd Kühne KTL )területnél is hogy folyamatosan ömlik a gaz(szerintem egy három négy évig biztosan) de későn!
Válasz otis #3544. hozzászólására Ez az, amit csak takarónövényesek látnak, hogy a szántott hantok jéggé vannak fagyva, miközben a takarónövényesben vígan zajlanak a biológiai folyamatok és ezek a folyamatok melegebben tartják a talajt. Nem mellesleg a folyamatok során morzsásodik a sokkal tovább aktív maradó a talaj.
Válasz Mf-es #3545. hozzászólásáraA művelési nedvesség az ami meghatározza. Nyilván beton keményre száradt talajon, amibe semmi nem kap bele, a szondát sem tudom lenyomni. De azért ennél a nedvességtartománynál is van az a tömör réteg, aminél inkább elhajlik a pálca, mintsem át tudnám szúrni.
Ez a szonda le nyomogatás,engem foglalkoztat rendesen.Ha nedves a föld,bármilyen eketalpon át lehet tolni.Szóval,valami talajnedvesség függvényében kellene mérni.
Válasz Pilátus #3543. hozzászólásáraSőt, egy idő után már nagyon tárcsázgatni sem kell!
Nekem idén a szembe szomszédomhoz képest 15%-kal lett több kukoricám úgy, hogy tavasszal csak egy 15 cm-es grúberozást kapott. Idén már erre sem lesz szükség, mert a zöld növényi takarás még most is élő gyökérzetet biztosít!:
Nem mellékesen jegyezném meg, hogy a szondát a gyökerek nyomán már most le tudom szúrni kb 45-50 cm-re úgy, hogy aratás után szintén nem történt semmilyen féle mélyművelés, csak egy sekély grúberozás. A giliszták élnek és virulnak, a reggeli -6 fokban a talaj egyáltalán nem volt átfagyva.
Ugye most nem azt akarjátok mondani hogy az aki csak 10-15 centire tárcsázgatja a földjeit ősszel és ugy hagyja tavaszig annak a termés szintje 95 százalékban megközelíti a szántottat??
Válasz Netparaszt #3509. hozzászólásáraMi a terv az alexandriai here után? Milyen technológia, milyen növény? A búzának nem túl korai a szeptember közepi vetés?
Válasz Netparaszt #3530. hozzászólásáraTavaszi aszályos időszakban,alapjábavéve saját magamat szpttam le hogy ősszel a téglagyári agyagot szántottam.. Dehát,megoldás meg gép hiányában ez volt célszerű. Egy éve nem raktam föl az ekét. Szerintem ez így is marad. Jelenleg a zöldtrágyás lazított,meg a kukoricaszecskázott lazított földje jobban hasonlít valami magágykészítési területnek,mint tavasszal a fagytol omlós 5centi agyag,ami alul beton tömör,pedig,még alul vizes is. télen csak átfolyik a szántáshantokon a víz,a föld végén mintha szőnyeg alol folyna. Szántás meg nem puhul. Jött a víz és ment a víz. Van némi mustár,meg kuku szár maradvány a talajon,deszerintm a kombinátor megbirkózik vele,azt mehet a vetés. Se simító,se borona,lényegében ha a vetőgép csak sima tárcsás lenne,mehetne a földre. Szerintem mindenképpen előnyös nem forgatni,még ha a föld egy alkalomtól nem isjavul. Csak a pénztárca meg a gép nem erölködik. akkormeg már haszon van.
Válasz Netparaszt #3496. hozzászólásáraHálás köszönet amiért kimozdítottál a bizonytalanságból. Akkor most nem piszkálom, majd tavasszal. Bár az ásóvilla kicsit lassabb lesz mint a Robi, de nem baj. Ha nem haragszol képet majd néhány nap múlva csinálok, most nincs kint semmi dolgom.
Volna még egy kérdésem. Lefagyást követően megszórhatom-e érett vegyes trágyával (ló, marha, baromfi, nyúl együtt)?
Válasz Netparaszt #3534. hozzászólásáraIgazabol nem novenyre gondolok, hanem ami javitana a talajt. Lenyegeben a bekeveresen kivul mast nem lehet tenni osszel a kukoricaszarral, esetleg megtamogatni a bontast egy kis nitrogenel... Ami hatasat nem tudom, mivel igyekszunk sorarpat termelni, igy sosem kapott meg osszel mutragyat.
Eddig minden evben szantva lett, amit szeretnek elhagyni.
Le kene premetezni valami szarbonto bacival?
Válasz 4964 #3532. hozzászólására Agrloteenager kollega évek óta maximum 5-10 cm közé keveri a szármaradványt rövidtárcsával, kiváló talaja lett a vakolóhomokból ls stabil hozamai.
Ez a technológia is működhet, de egyértelműen sekély bedolgozással és visszazárással.
A lebontó folyamatok hatékonyabban működne nedves közegben, a talajjal sekélyen bekeverve egyszerre van meg a levegős és nedves közeg is.
Mindkét technológia működőképes lehet.
Mi kezdők akkor tudnánk igazán tanulni, ha a tapasztaltak megosztanák milyen földön mi jött be nekik és hogyan csinálják a továbbiakban.
mert ugye aki tudja csinálja, akinek köze nincs hozzá az oktatja. Én mint pedagógus, (volt KRESZ oktató) mondhatok ilyet. (nem tűnik akkora sértésnek).
Válasz Bigiboy77 #3531. hozzászólására Olyan növényre gondolsz ami egyszerre csírázik 5 C alatt, zöldtömeget hoz és ki is fagy...hát ilyen életcikluső növény nincs.
Kukorica köztes vetés szokott lenni, mondjuk egy címerezőre szerelt szóróval aprómagot szórni az állomonyba, ami szerencsés esetben megnő, de ehhez esős nyár kell. Utána hidegtűrő fűfélék jöhetnek szóba, de azokat valahogy el kell pusztítani tavaszra, hacsak valaki nem a pasture croppingot próbálná ki, nyáron gyorsan lesárguló fűbe vetve a kukoricát.
Tavaszi TR semmit nem mutat, az csak nyár végi vetéssel jó.
Válasz .Feco. #3526. hozzászólásáraA tapasztalatok mást mutatnak.
7 éve van meg ez a vetőgép és azóta így csináljuk.
Tavaly 7,5 és 10 tonna között voltak a búzáink.
Ha bekeverem a szárt a felső rétegbe akkor a felső 10 centiből lehet hogy elvonja a nitrogént de mikor a búzának kell a nitrogén akkor annak a gyökere már lehet 1 méteren van.
30 kiló n-t szoktunk tenni a magágyba is.
Tavaszra jóformán alig marad szármaradvány a gyökerek között, miközben egy leszántott anyag még év után is jön elő.
Leszántva sokkal több vizet elvesz a bomlás mint kissé bekeverve. Pont akkorra fogy el a víz a talajból mikor felmelegszik a föld és beindulna a vegetáció. A bomlás is akkor indul meg mikor meleg a föld nem amikor fagyos.
A kukoricának és a búzának 2 közös betegsége van.Az egyik a lisztharmat a másik a fuzárium.
Egyik ellen sem túl bonyolult és drága védekezni. A rozsda például nem igazán jellemző az ilyen vetéseknél.
Tetszenek a kepek Netparaszt! De mit tegyek, ha kukorica utan arpat szeretnek vetni.
mi legyen a takaronoveny ami megnol es kifagy kukorica aratas utan.
Gondolom vetni kene koze valamit, ami takarna nyaron a nagy hosegekben... aztan meg kifagyna telen. Ja es a kombajn kereknyomait is lazitana... hogy viselkedik a tillage radisch amit tavaszal vetnenk?
Válasz Richard. #3529. hozzászólására Először legyen olyan talajod, amely képes a csapadék megtartására, utána már jobban menni fog az ötletek megvalósítása.
Az aszályos periódusokat azonban figyelembe kell venni mindenképp az ötletelésnél.
Válasz .Feco. #3527. hozzászólásáraHát igen,ez az,igazad van! Elgondolkodtató,tavaszi mindenképp kockázatos. Több évet alapulvéve csoda volt,hogy egyáltalán a vetett mag kikelt,viznélkül el sem bokrosodott,a gyomok is később jöttek,így meg a here is csak sinylene,vagy kelés után elszáradna. mire a föld elbírja a gépet,arra éget a nap, kelés után minimum másfél hónapig csak pára van,ebből meg nem lesz fejlődés.
Jól néz ki képeken az a herére révetjük a kukoricát....kérdés,hogy a mi klímánkon működne e a dolog? Évekig termeltem bíborherét vetőmagnak.Szárazabb tavaszon,április végén,május elején már kókadozni szokott (homokos területen),alóla kétlem,hogy a kukorica kitudna kelni.
Válasz Richard. #3522. hozzászólásáraszámolgass! Ha tavasszal elveted a herét még ha hamar kitavaszodik, akkor is lesz március. A kukorica vetését esetleg el lehet húzni április 20-25-ig, de tovább már nem igazán. Ha semmilyen gyomod nem kel akkor is legkésőbb május végén gyomirtanod kell!
Ez legfeljebb 2 hónap amíg a here él, de ebbe bele kell számolni az elhúzódó kelését is, kezdeti fejlődést, intenzív növekedést, amikor leginkább fel is használja a megkötött nitrogént!
Tegyük fel lesz május elejére valami értelmes állományod. Szerinted a 3-4 leveles kukorica mennyi tápanyagot vesz felt? 2-5-10 kg-ot? még ezt sem feltételezném! sem gyökere nincs, amin keresztül felvegye, sem pedig szüksége nincs rá!
És akkor még gondolj bele, hogy egy hagyományos lucerna hogy gyomosodik tavaszi telepítésnél? akkor a lassabban fekvő, sokkal életképtelenebb here mit fog csinálni?
Válasz 4964 #3521. hozzászólásárahát szerintem meg nem! Minél sekélyebben kevered be annál inkbb jelentkezik, mert annál koncentráltabban van a talajban szármaradvány!
Épp ezért szántanak sokan, mert lefordítja a csutkát 30 cm-re, és mire a gyökerek oda leérnek addigra már bomlik a legnagyobb része, és kevésbé érződik a pentozán hatás! Ha sekélyen keversz be nagy szártömeget ez fokozottan jelentkezik, és ha ezután nagyon rövid időn belül vetsz akkor azal is számolni kell, hogy a mag körül is lehetnek szármaradványok, sőt akár a megfelelő mag-talaj kapcsolat kialakítása is kétségessé válhat. És akkor arról nem s beszéltünk, hogy ha gombatelepek vagy szaporítóképletek vannak a száron az a csíranövényt is bánthatja!
A direktvetés előnye pontosan abban áll, hogy a szármaradvány a felszínen marad, nincs nitrogénelvonás, nincs vízelvonás, a vetőmag tiszta talajba kerül és nem mulcsba! Ha a talajállapot megfelelő akkor a vetőmag konkrétan jobb körülmények közé kerül mint aki szánt majd rengeteg lépésben elmunkál, mert a direktvetett ugyanolyan tiszta talaj lesz, de ráadául ülepedett, érett, aktívan működő folyamatokkal ellátott élő talaj lesz!
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
15323 hozzászólás
Válasz Netparaszt #3574. hozzászólásáraEz gyakorlatilag egy pellettált komposzt ?
Mennyibe kerül kilója ?
Válasz endypapa #3573. hozzászólásáraEz egy aránylag jó komposztkészítmény, de drága, 8-10 foktól hasznosul. Az élő komposzt jobb volna, de az is jobbára csak a felemelegedéssel fog hasznosulni.
Bacteriosol
Bacteriosol hol, és mennyiért szerezhető be?
Válasz nyilasmisi1 #3539. hozzászólására Lazáskodtam, de a tavaszi munka azért a talajállapottól okszerűen függ, minden talaj más. Olyat viszont még nem láttam, hogy rosszabb lett volna a talaj kora tavasszal a növények után.
A semmit viszont nem érdemes szerintem megszórni trágyával, hacsak sebesen be nem kevered a rotával és jön utána valami növény gyorsan. Ahhoz, hogy a trágya jól hasznosuljon, megfelelő nedvesség és biológia kell, egyébként elmegy belőle a lényeg.
Válasz emcett #3559. hozzászólására Szekrényes vetőgéppel inkább kiveted, mint levegőssel.
Az volna jó, ha 2+1-es konfiguráció volna a vetőgép, kis és nagy magfrakcióra, plusz starterre.
A takarónövény nem volt egyenletes, de volt is benne vagy 20 fajta mag.
Egy kísérletet megért.
Válasz szanberg #3557. hozzászólására Abba már semmit nem vetek. Hántás zéró, csak a szétfújt szalma fogta a nedvességet a here csírázásához.
Ebbe bármi mehetne direktbe, takarónövény, őszi gabona, tavaszi kapás, csak előtte le kellene kaszálni. Ha nem fagy ki, nagyjából akkor ér véget az élete, mikor a korai kukorica kezd címert hozni.
Ezt mondjuk inkább gabonával tudom elképzelni, jobban passzol az életciklusához. Ennél a sűrűségnél pedig már a gyomelnyomás is jelentkezik.
Tápanyagot semmit nem adtam a búzának, de mást sem. Tudom, lehetne bőven etetni, dupla hozama is lehetett volna, de ez a hobbim, hogy teljesen extenzívben megnézem mit tud egy fajta, mert utána már nyomon tudom követni a plusz inputok hatását.
Viszont ha úgy nézzük, hogy ez a nullinputos búza kb 15%-al hozott kevesebbet a szomszéd fullprogramosánál, megvolt a haszon még így is.
Válasz emcett #3563. hozzászólására Szerintem ugyanannak van két neve.
Válasz emcett #3560. hozzászólására A sekélyen húzott lúdtalpkapa ott is hasznosabb, különösen a fenyércirkosokban.
Válasz kori01 #3564. hozzászólására Én is ezt csináltam most, remélem, hogy jó lesz.
Az oka: 20 cm-nél nem ment lejjebb a gazdabot. A kukorica eléggé felsült benne, így teremtek egy kis gyökérteret, megszellőztetem a talajt, a mulcs meg védi valamennyire a vetéselőkészítésig.
Ahol ilyen repedő tömböket hoz fel a lazító, a gyökér sem tud lejjebb menni a rétegesen törő tömörödésben.
Ilyennek kellene lennie minél mélyebben. Tudom álmodom
Válasz Mf-es #3561. hozzászólásáraIgen, itt dolgozom a szomszédodban
ja
nálunk totál mindig szárazság van
érdeklődöm hogy ha meglazitom a kuki földet olyan 50-60cm mélyen utána kap egy tárcsát,az még jó is lehet tavasszal?
szántás nélkül?
Válasz Mf-es #3562. hozzászólásáraCsak ugye az a kérdés, hogy van-e különbség a grúber és a szántóföldi kultivátor között, és ha igen, akkor mi?
Válasz emcett #3560. hozzászólásáraEzért írtam a grúberes témába,a szántóföldi kultivátort.
Válasz Netparaszt #3553. hozzászólásáraEz nálad van?
Válasz Vadmalac #3558. hozzászólásáraLátványos a különbség, én szivem szerint tárcsát/rövidtárcsát csak a tarlóhántáshoz használnék.
Válasz colizoli #3552. hozzászólásáraIgazából én is erre lettem volna kíváncsi, hogy hogy tudtad elvetni a főnövényt és a takarónövényt egyszerre? Milyrn géppel, technológiával?
Válasz Pilátus #3543. hozzászólásáraJól megfogtad a lényeget! Nem! Mivel 2 sor tárcsa után jó nedves talajon olyan tárcsatalp lesz, hogy ihaj. (Még ha porol is a tárcsa, alul gyúrhatja)
Viszont ha éppen csak ezt a tárcsatalpat egy 15-18cm mély gruberzéssel feltöröd, akkor könnyen lehet hogy mélyebb műveletre nem lesz szükség. Meséltem már régebben itt, hogy egy sekélyen tárcsázott napraforgóföldön búzát vetettem, tavasszal kimentem és megfogtam a föld tetején egy napra szárat, és könnyedén lenyomtam kb. 20cm mélyre.
Más: A lenti képen az látható, hogy nyáron 2 sor tárcsát kapott egy föld, amit késő ősszel próbáltunk gruberezni amennyire lehetett. Nagyon nedves volt a talaj, egyfolytában emelgettük, mert kapart. A művelési mélység max. 15cm, néhol csak 10. Kb. a tábla 2/3-ánál jött még egy eső, ezután végleg feladtam a kínlódást. Tavasszal meg tudtuk fogasolni az egész táblát, elvetettük a naprát, és a legérdekesebb dolog ezután jött. Kb. combközépig ért az állomány, amikor a tárcsázottban elkezdtek vékonyodni a sorok, a gruberezettben meg teljesen összezártak, aratásra kb. egy arasszal alacsonyabb is lett a tárcsázottba vetett. A kép jobb oldalán a gruberezett, bal oldalán a tárcsázott rész van. Bár az árnyékok és a levélállás miatt a kép eleve csalóka, a jobb oldal többet mutat, de az biztos, hogy a gruberezett részen összezártak a sorok, a tárcsázottban meg lehetett viszonylag simán gyalogolni. És ez a különbség egyik sorról a másikra volt, ahogy a képen is látszik, szinte átmenet nélkül, ameddig gruberezve volt. Ezért valóban igaz az, hogy megfelelő eszközzel végzett viszonylag sekély művelés is elegendő lehet. Volt föld, ahol még ennyi sem kellett a sikerhez.
Válasz Netparaszt #3509. hozzászólásáraNetparaszt!
Néhány gondolat meg előtte egy kérdés.
Látom itt a fotósorozatodat, lenyűgöző! Mit fogsz vetni a heretengerbe ami a tarlóból nőtt ki? Ugye nem hántottál semmitsem igaz?! Csak a szecskázó törekje hullott szét a tarlón amit az eső levert, sőt a harmat is akár aztán alatta meg jött a here.
Ebbe direktbe húzold egy kukoricát? Ez az alexandriai here hogyan fog viselkedni innentől kezdve és tavasszal majd folyamatosan???
Tápanyagból egy kicsit kellett volna adni a búzádnak szerintem. Méghozzá levélre nitrosolt vagy kétszer 20-30 litert 200 liter permetlében, még jobbat mutatott volna, a talajod meg lényegében nem érintkezne műtrágyával idegen anyaggal a növényed meg plussz 1 tonnát tudott volna.
Válasz PéZé #3541. hozzászólásáraBele lehet vetni egy újabb őszi gabonát, vagy takarónövény keveréket a tavasziig. Művelt kolléga mondja, hogy az egyéb növények elnyomták a búzát, aztán meg örömmel vette fel az egyebekből származó tápanyagot. Jó terméshez azért ki kell számolni a mennyi fedést bír el még a búza. Ami már ki van számolva, hogy a Tillage Radish 2 kg/Ha rátával együtt vetve jól működik.
Válasz Pilátus #3548. hozzászólására Egyébként minél több a takarásod, annál kisebb lesz a parlagfűnyomás. Ha a vetőgéped engedi, a talajmunkáknál próbáld meg a legtöbb mulcsot a felszínen tartani.
Válasz colizoli #3552. hozzászólására Egy menetben, 200 kiló körül volt, de ezt ne vedd szentírásnak. Majd szépen kitapasztalom, mi a legjobb vetési ráta a gabonából és a takarónövényekből, ez csak egy kísérlet volt.
Válasz Pilátus #3548. hozzászólására Csak lazíts vagy grubberezz rajta egyet a nedvességtől függően és ha van lehetőséged szórj rá komposztot vagy Bacteriosolt.
Ha nem bírja a gép húzni a grubbert sem, akkor viszont marad a szántás. A letaposott föld magától nem fog számottevően fellazulni tavaszra.
Gyomod lesz bőven, készülj rá.
Nálam így megy a télbe a kukorica, ahol már nem tudtam semmit vetni.
Válasz Netparaszt #3517. hozzászólásáraEgymenetben vetetted a buzát és a takarónövényt? A búzát mennyivel vetetted, 200-250kgval, vagy kevesebb?
Válasz Mf-es #3545. hozzászólására Ha jobban belebújnál a tömörödöttségmérésbe és a különböző talajművelések tömörödésre gyakorolt hatására, javaslom ezt az olvasmányt:
Talajok tömörödöttségi állapotának jellemzése penetrométeres vizsgálatokkal
Válasz Mf-es #3545. hozzászólására A művelési nedvességnél volna praktikus mérni.
Amikor például a fekete homokban 25-30 cm körül van a tömörödés mélységhatára, mikor érdemes művelni, ugyanezen földben lemegy 120 cm-re is a szonda, mikor beázik 10 mm-el.
Amikor kiszárad, szinte semelyik földbe nem nyomható le a szonda, a nagyon jó biológiai állapotban lévő talajok kivételével. Ott a pórustér folyamatos egészen extrém mélységig, de ilyet kétlem, hogy lehetne találni Maon.
Válasz Pilátus #3548. hozzászólásáraKezdetnek,az eke helyett használj grúbert.Még a fagyon meg lehet csinálni.Tavasszal,állományba,egy rendes gyomirtást.
Köszönöm és tényleg szép.AKKOR MOST MIT CSINÁLJAK? Szója földek és napra földek(milliméterekre" zúzva a kombájnnal és a felszínen is) vannak most amik szántás? elött állnak... és a cél tavaszi vetés lehetőleg magágy készítés nélkül(vetőgép van bőven és nincs akadály elöttük) amit jó lenne megspékelni azzal hogy vetéskor vagy rá max öt napra totál(és ilyenkor ha kell sárban is mert ezt nem lehet halogatni ha így centizik valaki) DE A Legnagyobb baj az hogy május 15 elött nem jönn ki pld a parlagfűnek a java vetni viszont áprilisban csak el kellene(erről a problémáról már írtatok alább) és ez a szituáció a Horsch tigerezet vagy terradigges(Disel Tibinél majd Kühne KTL
)területnél is hogy folyamatosan ömlik a gaz(szerintem egy három négy évig biztosan) de későn!
Válasz otis #3544. hozzászólására Ez az, amit csak takarónövényesek látnak, hogy a szántott hantok jéggé vannak fagyva, miközben a takarónövényesben vígan zajlanak a biológiai folyamatok és ezek a folyamatok melegebben tartják a talajt. Nem mellesleg a folyamatok során morzsásodik a sokkal tovább aktív maradó a talaj.
Válasz Mf-es #3545. hozzászólásáraA művelési nedvesség az ami meghatározza. Nyilván beton keményre száradt talajon, amibe semmi nem kap bele, a szondát sem tudom lenyomni. De azért ennél a nedvességtartománynál is van az a tömör réteg, aminél inkább elhajlik a pálca, mintsem át tudnám szúrni.
Ez a szonda le nyomogatás,engem foglalkoztat rendesen.Ha nedves a föld,bármilyen eketalpon át lehet tolni.Szóval,valami talajnedvesség függvényében kellene mérni.
Válasz Pilátus #3543. hozzászólásáraSőt, egy idő után már nagyon tárcsázgatni sem kell!
Nekem idén a szembe szomszédomhoz képest 15%-kal lett több kukoricám úgy, hogy tavasszal csak egy 15 cm-es grúberozást kapott. Idén már erre sem lesz szükség, mert a zöld növényi takarás még most is élő gyökérzetet biztosít!:
Nem mellékesen jegyezném meg, hogy a szondát a gyökerek nyomán már most le tudom szúrni kb 45-50 cm-re úgy, hogy aratás után szintén nem történt semmilyen féle mélyművelés, csak egy sekély grúberozás. A giliszták élnek és virulnak, a reggeli -6 fokban a talaj egyáltalán nem volt átfagyva.
Ugye most nem azt akarjátok mondani hogy az aki csak 10-15 centire tárcsázgatja a földjeit ősszel és ugy hagyja tavaszig annak a termés szintje 95 százalékban megközelíti a szántottat??
Válasz Netparaszt #3509. hozzászólásáraMi a terv az alexandriai here után? Milyen technológia, milyen növény? A búzának nem túl korai a szeptember közepi vetés?
Válasz Netparaszt #3530. hozzászólásáraTavaszi aszályos időszakban,alapjábavéve saját magamat szpttam le hogy ősszel a téglagyári agyagot szántottam.. Dehát,megoldás meg gép hiányában ez volt célszerű. Egy éve nem raktam föl az ekét. Szerintem ez így is marad. Jelenleg a zöldtrágyás lazított,meg a kukoricaszecskázott lazított földje jobban hasonlít valami magágykészítési területnek,mint tavasszal a fagytol omlós 5centi agyag,ami alul beton tömör,pedig,még alul vizes is. télen csak átfolyik a szántáshantokon a víz,a föld végén mintha szőnyeg alol folyna. Szántás meg nem puhul. Jött a víz és ment a víz. Van némi mustár,meg kuku szár maradvány a talajon,deszerintm a kombinátor megbirkózik vele,azt mehet a vetés. Se simító,se borona,lényegében ha a vetőgép csak sima tárcsás lenne,mehetne a földre. Szerintem mindenképpen előnyös nem forgatni,még ha a föld egy alkalomtól nem isjavul. Csak a pénztárca meg a gép nem erölködik.
akkormeg már haszon van.
Válasz Netparaszt #3496. hozzászólásáraHálás köszönet amiért kimozdítottál a bizonytalanságból. Akkor most nem piszkálom, majd tavasszal. Bár az ásóvilla kicsit lassabb lesz mint a Robi, de nem baj. Ha nem haragszol képet majd néhány nap múlva csinálok, most nincs kint semmi dolgom.
Volna még egy kérdésem. Lefagyást követően megszórhatom-e érett vegyes trágyával (ló, marha, baromfi, nyúl együtt)?
Valakit esetleg nem érdekelne egy 32 soros Accord rendszerű (levegős) magadagoló egység? (hidromotorral mindennel együtt)
Válasz Netparaszt #3534. hozzászólásáraIgazabol nem novenyre gondolok, hanem ami javitana a talajt. Lenyegeben a bekeveresen kivul mast nem lehet tenni osszel a kukoricaszarral, esetleg megtamogatni a bontast egy kis nitrogenel... Ami hatasat nem tudom, mivel igyekszunk sorarpat termelni, igy sosem kapott meg osszel mutragyat.
Eddig minden evben szantva lett, amit szeretnek elhagyni.
Le kene premetezni valami szarbonto bacival?
Válasz 4964 #3532. hozzászólására Agrloteenager kollega évek óta maximum 5-10 cm közé keveri a szármaradványt rövidtárcsával, kiváló talaja lett a vakolóhomokból ls stabil hozamai.
Ez a technológia is működhet, de egyértelműen sekély bedolgozással és visszazárással.
A lebontó folyamatok hatékonyabban működne nedves közegben, a talajjal sekélyen bekeverve egyszerre van meg a levegős és nedves közeg is.
Mindkét technológia működőképes lehet.
Mi kezdők akkor tudnánk igazán tanulni, ha a tapasztaltak megosztanák milyen földön mi jött be nekik és hogyan csinálják a továbbiakban.
mert ugye aki tudja csinálja, akinek köze nincs hozzá az oktatja. Én mint pedagógus, (volt KRESZ oktató) mondhatok ilyet. (nem tűnik akkora sértésnek).
Válasz Bigiboy77 #3531. hozzászólására Olyan növényre gondolsz ami egyszerre csírázik 5 C alatt, zöldtömeget hoz és ki is fagy...hát ilyen életcikluső növény nincs.
Kukorica köztes vetés szokott lenni, mondjuk egy címerezőre szerelt szóróval aprómagot szórni az állomonyba, ami szerencsés esetben megnő, de ehhez esős nyár kell. Utána hidegtűrő fűfélék jöhetnek szóba, de azokat valahogy el kell pusztítani tavaszra, hacsak valaki nem a pasture croppingot próbálná ki, nyáron gyorsan lesárguló fűbe vetve a kukoricát.
Tavaszi TR semmit nem mutat, az csak nyár végi vetéssel jó.
Válasz .Feco. #3526. hozzászólásáraA tapasztalatok mást mutatnak.
7 éve van meg ez a vetőgép és azóta így csináljuk.
Tavaly 7,5 és 10 tonna között voltak a búzáink.
Ha bekeverem a szárt a felső rétegbe akkor a felső 10 centiből lehet hogy elvonja a nitrogént de mikor a búzának kell a nitrogén akkor annak a gyökere már lehet 1 méteren van.
30 kiló n-t szoktunk tenni a magágyba is.
Tavaszra jóformán alig marad szármaradvány a gyökerek között, miközben egy leszántott anyag még év után is jön elő.
Leszántva sokkal több vizet elvesz a bomlás mint kissé bekeverve. Pont akkorra fogy el a víz a talajból mikor felmelegszik a föld és beindulna a vegetáció. A bomlás is akkor indul meg mikor meleg a föld nem amikor fagyos.
A kukoricának és a búzának 2 közös betegsége van.Az egyik a lisztharmat a másik a fuzárium.
Egyik ellen sem túl bonyolult és drága védekezni. A rozsda például nem igazán jellemző az ilyen vetéseknél.
Tetszenek a kepek Netparaszt! De mit tegyek, ha kukorica utan arpat szeretnek vetni.
mi legyen a takaronoveny ami megnol es kifagy kukorica aratas utan.
Gondolom vetni kene koze valamit, ami takarna nyaron a nagy hosegekben... aztan meg kifagyna telen. Ja es a kombajn kereknyomait is lazitana... hogy viselkedik a tillage radisch amit tavaszal vetnenk?
Válasz Richard. #3529. hozzászólására Először legyen olyan talajod, amely képes a csapadék megtartására, utána már jobban menni fog az ötletek megvalósítása.
Az aszályos periódusokat azonban figyelembe kell venni mindenképp az ötletelésnél.
Válasz .Feco. #3527. hozzászólásáraHát igen,ez az,igazad van! Elgondolkodtató,tavaszi mindenképp kockázatos. Több évet alapulvéve csoda volt,hogy egyáltalán a vetett mag kikelt,viznélkül el sem bokrosodott,a gyomok is később jöttek,így meg a here is csak sinylene,vagy kelés után elszáradna. mire a föld elbírja a gépet,arra éget a nap, kelés után minimum másfél hónapig csak pára van,ebből meg nem lesz fejlődés.
Jól néz ki képeken az a herére révetjük a kukoricát....kérdés,hogy a mi klímánkon működne e a dolog? Évekig termeltem bíborherét vetőmagnak.Szárazabb tavaszon,április végén,május elején már kókadozni szokott (homokos területen),alóla kétlem,hogy a kukorica kitudna kelni.
Válasz Richard. #3522. hozzászólásáraszámolgass! Ha tavasszal elveted a herét még ha hamar kitavaszodik, akkor is lesz március. A kukorica vetését esetleg el lehet húzni április 20-25-ig, de tovább már nem igazán. Ha semmilyen gyomod nem kel akkor is legkésőbb május végén gyomirtanod kell!
Ez legfeljebb 2 hónap amíg a here él, de ebbe bele kell számolni az elhúzódó kelését is, kezdeti fejlődést, intenzív növekedést, amikor leginkább fel is használja a megkötött nitrogént!
Tegyük fel lesz május elejére valami értelmes állományod. Szerinted a 3-4 leveles kukorica mennyi tápanyagot vesz felt? 2-5-10 kg-ot? még ezt sem feltételezném! sem gyökere nincs, amin keresztül felvegye, sem pedig szüksége nincs rá!
És akkor még gondolj bele, hogy egy hagyományos lucerna hogy gyomosodik tavaszi telepítésnél? akkor a lassabban fekvő, sokkal életképtelenebb here mit fog csinálni?
Válasz 4964 #3521. hozzászólásárahát szerintem meg nem! Minél sekélyebben kevered be annál inkbb jelentkezik, mert annál koncentráltabban van a talajban szármaradvány!
Épp ezért szántanak sokan, mert lefordítja a csutkát 30 cm-re, és mire a gyökerek oda leérnek addigra már bomlik a legnagyobb része, és kevésbé érződik a pentozán hatás! Ha sekélyen keversz be nagy szártömeget ez fokozottan jelentkezik, és ha ezután nagyon rövid időn belül vetsz akkor azal is számolni kell, hogy a mag körül is lehetnek szármaradványok, sőt akár a megfelelő mag-talaj kapcsolat kialakítása is kétségessé válhat. És akkor arról nem s beszéltünk, hogy ha gombatelepek vagy szaporítóképletek vannak a száron az a csíranövényt is bánthatja!
A direktvetés előnye pontosan abban áll, hogy a szármaradvány a felszínen marad, nincs nitrogénelvonás, nincs vízelvonás, a vetőmag tiszta talajba kerül és nem mulcsba! Ha a talajállapot megfelelő akkor a vetőmag konkrétan jobb körülmények közé kerül mint aki szánt majd rengeteg lépésben elmunkál, mert a direktvetett ugyanolyan tiszta talaj lesz, de ráadául ülepedett, érett, aktívan működő folyamatokkal ellátott élő talaj lesz!
Válasz .Norbert #3507. hozzászólásáraLajtamagnál elméletileg van.