Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR410.68 FtUSD393.86 FtCHF436.68 FtGBP495.54 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Sk Laci #3509. hozzászólására90-es csövek szerintem nem szabad foglalkozni, max valamilyen kertészetben ahol sokszor kicsi vizet adnak ki. Szántóföldön meg a 110-es cső is vékony, mint korábban is írtuk gázolajban sokszorosát fogod elkölteni... dobra 125, gerince 150 fölött indul az élet...
Válasz Rabó001 #3507. hozzászólásáraIgen az atfordulos linear lényege hogy két táblán van, a két tábla között van a gerincvezetek (létezik csatornás változata is) l, a fej egy négykerekű kocsi, aminek a tetején a cső elfordul mint egy körforgó esten. Amikor végigment az adott területen akkor programtól függően a a megall, vagy ontozve vissza indul vagy szárazon vissza indul vagy atfordul és visszafelé ontozi a másik táblát.
Ontzozunk zöldborsót csemege kukoricat, áru kukoricat, néha cukorrépát vagy szóját.
Válasz Sk Laci #3509. hozzászólásáraNézd, mindegyikkel el lehet öntözni. A kemény műanyag tömlő nem jellemző hogy állásában tönkremenne, írtam hogy vannak üzemelő 30 éves Bauerek, gyári csővel. Inkább a sok használattól elvásott, meg attól is sérülhetett ha megszakította magát=elvileg megállítja a behúzást ha beér a szán, de nem indig, mivel minden elromolhat, mellette meg nem álltunk.
Amint kiveszem a szavaitokból, csak a Bauert ismeritek el. A forrásal mi a gond? Tudom, hogy nem horganyozott, meg mondjuk gyengéb szerkezetü, de az ára talán jóval a bauer alatt van. Mostan nem az elektromos vezérlésről van szó, meg hogy lehet haza menni. Sajnos mifelénk kint kell maradni, ha valaki öntözni akar, mert ha hazamegy, nem biztos, hogy mindent megtalál, amit ott hagyott.
Ma kaptam használt öntöződobokra árat. Elég pofásnak néznek ki, az egyik belőlük a 90-es évek elejétől ki se volt csomagolva. 30 éves tömlők idővel nem mennek tönkre? Nemhogy az ember elhozza,nyomás alá teszi, és szétszakad a rendszerben valami. Még 60 m-es konzolt is kínálnak hozzá. Cipa dobokról lenne szó, az öreg állitólagosan üzemképes piros bauer dobok valamivel drágábak.. Az új Forrásra is rákérdeztem 110/450-re, hát nem olcsó dolog, a 90/420 olcsób, mert nincsen rajta hidraulikus rendszer a forgatásához. És ha azt veszem, hogy árukukorica esetleg gabona lenne vele őntözve alkalmilag, hát nem tudom
Válasz traktoroskiskukac #3502. hozzászólására28+2+5,2 ha, és ha megtudom oldanu a pataktól a táblámig kb 400 m más földjén, akor még 5.7 ha pluszba. Vastagon 41 ha-ról lenne szó kritikus szárazságban. A többi területen lehetetlen a domborzat és öntözővíz hiányában esetleg távolság a vízkészlettől.
Válasz .Feco. #3504. hozzászólásáraMagánberuházásként csak az tud aki 50 évre bérel állami földet, de inkább nem folytatom ezt a vonalat.
A szöveg meg megy évtizedek óta, hogy az állam hogy támogatja az öntözésfejlesztést, pfff.
Persze értem, ez akkor mikor épült állami beruházás volt, sőt a telepen a dolgozók is a vízmű alkalmazottai voltak, 2 falu határába küldték a vizet. A rendszerváltáskor adták el vagy át nemtudom, a szövetkezetnek. Igazából utána még aki magángazda igényelte, mert az öntözőfürtben volt a területe, az öntözhetett, ha kérte, aztán csak rácsatlakozott a hidránsra. Gondolom valamit fizetett érte, de ez nem rám volt bízva. Persze 1 dobért nem indultak el, de akkor még nagyba ment a dolog, tehát nyáron működött.
Átfordulós lineár az olyan hogy nem csak oda-vissza megy, hanem végigmegy mondjuk egy csatornaparton,a végén meg megfordul, aztán a másik oldalon visszajön, vagy húzhatja a csövet maga után. Eszméletlen nagyot fejlődött a technika ezen a téren is.
Bocs a sok kérdésért, de érdekel a téma, és a hozzászólásaidat olvasva ti elég komolyan nyomjátok a gazdálkodást minden téren.
Mit öntöztök? Csemegekukorica, zöldborsó, cukorrépa, vagy ha a lineárok meglesznek akkor mindent? De a körforgó alatt nem körbe művelitek majd a táblát, mint a neten lehet látni, akár a sivatagban is? Ha földbe leástok csövet az terveztetve engedélyeztetve van meg minden ahogy kell gondolom.
És végül az hogy van megcsinálva ahol leásott csövekről öntöztök dobbal? Mert írtad korábban. Azt magatok csináltátok, csövek leásva, állnak fel a hidránsok, a betáplálási pontján mobil dieselszivattyúval rácsatlakoztok ha öntözni akartok. Csak azért kérdem mert ilyet még nem láttam, de így tudom elképzelni.
Válasz traktoroskiskukac #3502. hozzászólásáraPersze, más a költség, én is azt írtam. Itt volt hirdetésben pl. 3db nagyüzemi Bauer dob 4,5 millió körüli összegért. Ennyiért lehet hogy egy ismeretlen gyártó ismeretlen dobjából tudsz venni 1 darabot, vagy egy fél új ilyen méretű Bauert. Az árakban nem vagyok képben, de amit leírtál arra én használtan szedném össze a cuccokat.
Erről van szó! A legszuperebb gépet is tönkre lehet vágni, akkor nem a gép a hülye.
Válasz Rabó001 #3501. hozzászólásáraezt csak arra mondtam, hogy magánberuházásként olyan hogy 1200 hektéros öntözőtelep kb annyira elképzelhető mint a csillagok háborújának a megvalósítása... vagy inkább kevésbé...
most ekrül hozzánk több gép is, meg építés alatt is van, van új körforgó is, félkörforgó is, lesz cornerkaros gép is, meg két átfordulós lineár ami vagy kész lesz idén vagy csak jövőre.. ha ezek megvalósulnak akkor alig 15 ha marad dobos öntözésre, ha nem akkor 140...
Válasz Rabó001 #3501. hozzászólásáraezt csak arra mondtam, hogy magánberuházásként olyan hogy 1200 hektéros öntözőtelep kb annyira elképzelhető mint a csillagok háborújának a megvalósítása... vagy inkább kevésbé...
most ekrül hozzánk több gép is, meg építés alatt is van, van új körforgó is, félkörforgó is, lesz cornerkaros gép is, meg két átfordulós lineár ami vagy kész lesz idén vagy csak jövőre.. ha ezek megvalósulnak akkor alig 15 ha marad dobos öntözésre, ha nem akkor 140...
Válasz Rabó001 #3499. hozzászólásáraPersze igazad van úgy mint ahogy bandigh-nak is lentebb. SK laci kezdte a beszélgetést, és szerintem nem 100 hektárokat akar locsolni ő sem. ha 10 hektárokat saját maga akar meglocsolni akkor nem biztos hogy 10+milliós rendszerekben kell gondolkozni. Én csak ennyit akartam kihozni a mondandómból.
Valamint még egy gondolat. 1 hónapja voltam egy közeli telephelyen. kb 50db látszatra új cső volt összetörve meghajolva stb, a hely gazdája annyit mondott, hogy szarok, mert nem bírják ki ha átdöccen rajta a hiluxal. Az én csöveim között a legfiatalabb is 20 éves körüli,a java még csehszlovák gyártmány de még egyet sem kellett eldobni, mert nem "döccenünk" át rajta semmivel, vigyázunk rá.
Nekünk 20 évbe telt hogy csereberelessel meg vásárlással meg bérlettel össze tudjunk hozni 90 ha-t amin már ki lehetett ilyet alakítani...
a körforgónk azért nem fog teljes kort menni mert egy 3 ha-os majom nem hajlandó sem dupla területre cserélni, sem bármi áron eladni sem a tábla szélére menni sem azonos kultúrát vetni hogy átjárjon rajta csak azért, hogy nekünk keresztbe tegyen...
Válasz traktoroskiskukac #3491. hozzászólásáraNézd, van különbség gép és gép között, minőségben, használhatóságban, megbízhatóságban és persze árban is. Olvasva tényleg nagyképűnek tűnhet, hogy csak a Bauert szabad megvenni, mert abban van anyag stb, meg hogy rendes traktorral kell telepíteni, nem MTZ-vel. De nem mindegy hogy mennyit használod azt a gépet, és magad kezeled, vagy alkalmazott. Természetesen lehet öntözni a Forrás öntözővel is, meg mindegyikkel, és MTZ-vel is ki lehet telepíteni a Bauer dobot is.
De van különbség azt el kell ismerni. Lejjebb leírtam hogy mennyit öntöztünk, egy cégnél, nagyüzemben, tehát hónapokig. Na ott az első dobos öntözők valami magyar gyártmányok voltak, a nevére sem emlékszem már, arra viszont emlékszem hogy amikor az első Bauert megvették (ez volt a 80-as évek első felében), attól kezdve a másikakat ki nem vitték, talán még most is ott áll a dzsindzsásban a géppark végében, csak azért nem rohadt el, mert a csöve műanyag. És többet más típust nem vettek. És az első Bauer talán még most is üzemképes, persze volt javítva, de ha kell még most is kapsz hozzá alkatrészt.
Válasz .Feco. #3497. hozzászólásáraAkkor nálatok hogy néz ki az a rész, ami alá van csövezve? Le van ásva a csőrendszer, a dízel szivattyút meg kiviszitek ha öntöztök, és rácsatlakoztok a betápláló részére.
Nálunk úgy nézett ki az öntözőtelep, hogy volt egy csatorna, a partján egy központi szivattyúház villanymotoros szivattyúkkal, és akkor körülötte 1200 ha becsövezve hidránsokkal.
Válasz Rabó001 #3490. hozzászólásáraAz hogy öntözőtelep nem valamilyen külön egységet jelent, hanem az öntözött terület összefoglaló neve...
horganyzott acél nekünk az összes, a bauer és mellini csatos is...
Válasz Drisa #3493. hozzászólásáraén is láttam már, továbbra is az a avéleméynem hogy a bauer a legjobb, mert az egszerre széles, stabil de könnyű. A nagy konzolok nehezek és bonyolultak, prospetusban meg bemutatónjól néz ki hogy húzza maga utén utánfutóként a dod, csak mire kétszer szétvégja a betápcsövet és 8 bar nyomással pisil maga alá 20 percig mire észre veszed kiáncsi lennék hogy miszedi ki a kis utánfutót... Amúgy az olasz konzolnak is az volt a baja, hogy túlkomplikált és bonyolult, egyiket egy szél megbillentette, ahogy a vége beleért a földbe a huzal meglazult és az egész összeomlott... mire megállította az ember annyi vizet maga alá locsolt hogy hetekkel később lehetett csak összeszedni is... ILYEN van, 50 m-es, csak nincs végszórófej, hanem végig normál szórófejekkel van szereve, 54- m-t öntöz. Még ez is problémás sokszor, csak akkor használjuk ha nincs más...
Válasz Sk Laci #3494. hozzászólásáraa cső súlya a átmérőtől függ, alapesetben a horganyzott lemez csövek könnyebbek csak sérülékenyebbek. A régi csövek jellemzően vékonyak, és nagyon sok üzemanyagba kerül hogy átpaszírozd rajtuk a vizet...
Még a 120-as csövek is kezelhetőek lennének súlyban, és viszonylag sok fér belőle egy csőkocsira de 3-400-től hosszabb gerincet már nem szabad belőle építeni. Alapesetben szerintem 3-400 m-ig 120-as, 1000 m-ig 150-es, a fölött már 200-as gerinc kell. Esetleg tudod kombinálni hogy az első 300 200-as, utána 600 150-es, utána meg 120-as, de ott már észnél kell lenni hogy hova milyenszerelvény, milyen könyöt, milyen átmenet milyen hidráns megy, mert lehet gyalogolni meg forgatni mindent megfelé ha elromtod... 40 fok melegben a kukoricaföldön a bogarak között nem vicces, főleg ha már volt víz a rendszerben...
Válasz .Feco. #3487. hozzászólásáraA régi alimínium csövek felejtősek? Vagy miért nem használjátok? Könyüek, szerintem egy ember
is könnyedén elboldogulna vele.
Válasz traktoroskiskukac #3491. hozzászólásáraCsak tudni kell h egy szezonban mennyit akarsz dobbal meglocsolni, 20 hektárt vagy 200-at. Nyilván van aki ettől teszi függővé a kérdést. Meg ahol 1km+ a gerinc ott már nyomásesés is játszik, a végén csak pissant a pisztoly sajnos. Méretezni kell, márpedig aki hosszútávon tervez, annak úgy is kell méretezni a csöveket.
Milyen jó látni, hogy egy öntözés topicban is 1000 megoldás és vélemény van :D
Én 10 éve vettem 3db 75-ös forrás dobot 1,5M/db volt annó. Hibátlan egyszerű szerkezet, mint az összes többi. Csak azért mert "Azok még anyagból vannak" még felesleges 3* annyit rákölteni. Az enyéimen még az eredeti festék van rozsda sehol. 3 dobot a 550-es MTZ kihajt a világból, és röhögve kihúzza.
Válasz .Feco. #3487. hozzászólásáraTelepíthető csöveitek alumíniumok vagy horganyzott acél?
Az öntözőtelep hogy működik nálatok? Villanymotoros? Ki üzemelteti, vagy tiétek az egész telep?
Válasz Sk Laci #3483. hozzászólásáraÉrtem, akkor a hálózat felejtős. Az akkor volt jó mikor egy cégé volt az egész határ, vagy ha üzemeltetné egy szolgáltató. Akkor neked marad a kút vagy csatorna, dízelmotor, csövek szerelvények.
Ránéztem itt az apróhirdetésekre, a régi piros Bauerek 1,5-2 millió forintért vannak, ezek olyan 20 év fölött vannak. Újabbak 3-4 millióért, 2003-körüliek, ezek teljesen horganyzottak. Amúgy a váza nem rohad el a festettnek sem. Neked látatlanba max. 2 dob és egy motor meg a csövek kellenek.
Szerintem a dobon ha gond van a csővel, akkor csak a gyárit szabad megvenni rá. A Bauerhez ilyen fém toldóval rakták össze a csövet, mikor itt csinálták, nálunk arra egy céget hívtak, de lehet hogy magad is meg tudod csinálni. Alapból egy darabból van a cső a dobon. Először csak rövidebbre vettük őket, azt házilag.
A használtba belelátni nem lehet, de sokkal olcsóbb is, mint az új, és ha nem olyan kultúrád van ami kimondottan igényli az öntözést, akkor az új nagyon húzós.
A Bauer egy jól eltalált szerkezet (mivel én azt ismerem, nálunk minden öntöződobot Bauernek hívnak, mint a láncfűrészt Sthilnek, vagy a sarokcsiszolót flexnek. )
egyszerű, a turbinája szokott elromlani, van rajt egy hajtómű, egy variátor, meg lánc.
Válasz Sk Laci #3482. hozzászólásáraHa használt dobot akarsz venni akkor csak Bauer-t, azok anyagból vannak, jók, és gazdaságosak. Az összes többit felejtsd el. Ha veszed le kell csevelni, ha nincs hosszara kicsattanva vagy valahol megszakdva vagy megroppanva akkor nagy gond nem lesz vele! Cserélni sosem fogod, valójában a cső drágább rá mint egy másik dobot venni...
Ha csak kukoricat akarsz öntözni akkor vízágyút vegyél, ha pl repcét, szóját, borsot is, akkor vehetsz konzolt! De nagyot ne!!! És csak merev csoveset, ezek a terhalos szerkezetű huzamos konzolok kalap xart sem érnek! Van 5 dobunk, 2 Bauer és 3 RM, mind 420/110-esek. Ettől kisebbet semmiképp, inkább nagyobbat! Az igaz hogy mtz nem tudja kihúzni de ki akarja mtz-vél kihúzni? Rendes traktor kell húzni is es telepíteni is!
Szivattyúnak motoros aggregátot vegyél, 120-150 le-s, hathengeres motorral! A szükséglet és persze a fogyasztás sok tényező függvénye! Minél vékonyabbak a csövek illetve minél hosszabb a csorendszer annál nagyobb a fogyasztás! Alapvetően nyomást nehezebb és drágább előállítani, ezért is drágább a vízágyús öntözés. Egy ilyen motoros szivattyú 160-as vezetekkel, max 1000 m hosszan nagyjából elviszi a 3 420/110-es dobot ágyúval, vagy kettőt konzollal. Bár a konzol kisebb nyomást igényel, sokkal több vizet nyel el, és ugyanazon mennyiséggel ontozve sokkal több területet ontoz be ugyanazon idő alatt, és persze kevesebb üzemanyag-fogyasztás mellett!
Nekünk 52 m-es Bauer csöves es 60 m-es olasz racskonzolaink vannak, de csak a bauer-t használjuk, a másik bonyolult nehézkes és xar, kar volt megvenni..
Agyubol a bauerek ikeragyus szankok, az olaszok háromkerekű egyagyus kocsik, 80-90 m-t visznek egyszerre, kb 12 óra alatt jön be amikor 50-60 mm-t ontozunk. Ez napi 250 liter gázolaj. Ha csak két dob megy akkor napi 220, ha csak egy akkor kb 200... a két nagyobb ontozo telep be van csovezve 160-as illetve 200-as csovel, ott alom öntözni egy ember tud telepíteni is, és felügyelni is, ott 24 órás váltásban kényelmesen elvan egy ember 3 dob és egy motor mellett, lehet aludni bőven. Naponta szokott menni a váltás amikor tankolni kell a szivattyut. Ha nem 50 km-re lenne kint sem kellene lenni, lehetne jönni haza...
Csotelepites alsó hangon 3-4 ember, szóval olyan táblákon így kell számolni, és persze úgy, hogy a 150-es vagy 159-es csöveket már nem jó játék pakolni, van egy sorozat 200-as Bauer csovunk, azt egyszer kivittuk, majd hazahoztuk leraktuk és soha többet nem vittük el, azt pakolni nem fehér embernek való munka...
Válasz Sk Laci #3482. hozzászólásáraÁrukukoricánál kapsz 2-3jó esőt és már tovább is toltam a másik évre az ezres € új dob amortizációd költségét. Plusz egy "felesleges öntözés" fél tonna termény kidobott ára hektáronként.
Viszont szárazságba meg jó, ha nem jön tényleg semmi eső. Fél tonna többlet is lehet. Kuki jobban meghálálja.
(Bár mi csak burgonyába használtuk. )
Használtan nálatok csak tatálsz valami jobbat, biztos jobban mint hunba.
Mondjuk egy 300méteres tömlő 1000€ lenne szerintem újonnan. A foldozgatás kérdéses, bár lehetséges. Van itt az agroinformon is ilyen hírdetés, ott elmondják a tömlő árakat. Direkt dobra valót hírdetnek.
Neked kell mérlegelni.
Válasz Rabó001 #3469. hozzászólásáraEngedélyek nálunk is kellenek, feketén nem merném használni. Saját tulajdonú föld csak részben van. Eredetiek senkinek se voltak kimérve, mivel a falunak 2200 ha-ja van 5000 parcela, és egy rakás résztulajdonos. Pótföldek vannak mindenkinek.
Fektetet csövek vannak, de a pumpaállomás szét van lopva a vasgyüjtők által. Ugyan úgy a villanyoszlopokról a vezetékek és a trafóállomás.
Kihúzásal szerintem nem lenne gond, mivel a legkiseb traktorom egy 110 lovas Zetor Forterra 11441 ami 55-58q. Lényegesen fogdmegeb traktor, mint egy 80-as MTZ.
Tömlőméret hoszát a parcella méretből indulok ki 900 x 150-360 m másik kettő 180-200 x 330-370m aki olyan helyen vanak, hogy öntözhetők lennének.
Elnézést a nem szakszerü kifejezésekért, sohase foglalkoztam öntözési témával, de az utóbi évek szárazságjai rákényszerítenek. Remélem nem úgy járok mint a rögtörőkel, több évet a rögökel küzdötem, mikor megvettem 6 évig meg se mozdítotam a vizes körülmények miatt.
Válasz Sanyee #3468. hozzászólásáraÚj aból jó, hogy nem kellene vele gondnak lennie de hatalmas befektetést kér, és árukukoricánál megtérülési idő. Használtnál bármi lehet, föleg úgy, hogy ismeretlen embertől venném. Tiszta zsákbamacska.
Otthon ilyen lyukas tömlő javítható?
Meg az esetleges tömlőminősége se elhanyagolható, nehogy valami nyúlós anyagot vegyen rá az ember, és pár behúzás utá a 400 m-ből nehogy 450 m legyen, ..... mai világban minden vackot képesek eladni. Látom a traktor eredeti olasz alkatrészein made in polland feliratal. Lényeg, hogy az ára az eredeti alkatrész árfekvésében van.
Válasz tusalevi #3478. hozzászólásáraAz se mindegy ám milyen földön, csupasz földön kukoricában, vagy a répaleveleken, netán zöldborsón, és mekkora átmérőjű a cső. Hidd el én se halucináltam, most nézegettem hirdetéseket felelevenítve a témát, nálunk a legtöbb olyan 300-350 m csővel volt, azokat ki is tudtuk húzni, hogy az simának számít-e ha a végén már ugrált meg ágaskodott a 82-es.
Válasz envagyok2 #3470. hozzászólásáraOlyan sose volt hogy minden területét öntötték volna, talán csak a zöldborsót, a csemegekukoricat, meg a hibridet. Répaterületbol már azért maradt ki, mondjuk 400-bol 300hektart öntözött volt. Szemes kukoricát csak ha volt rá kapacitás, mert épp az alacsovezett területen volt egy jó darab, és akkor megontoztettek azt is. Termesnovekmenyeket nem tudok írni, nem én voltam a főagronomus. Érdekes lenne az átlagok összehasonlítása, mert öntözés nélkül is ingadozik az átlag.
Válasz Sk Laci #3463. hozzászólásáraúgy kell számoljad, hogy a csőben a folyadék sebessége ne lépje túl az (1,5-)2 m/s sebességet, mert efölött kezdődnek a nyomáseséses problémák nagyon.
másrészt a pisztolyos öntözéshez nagy nyomás kell, mondjuk 8-9 bár a pisztolynál, ha jól tudom, konzolnál 2 bár. és ez a nagy nyomás kerül igazán sokba...
Válasz Rabó001 #3469. hozzászólásáraazt tudod, hogy mondjuk árukukoricába átlagban mennyivel volt több termés a nem öntözötthöz képest? nem is a mázsa érdekes, hanem a százalék. vagy nálatok mindig mindent öntöztetek? akkor a szomszédhoz képest.
Válasz Sk Laci #3452. hozzászólásáraHello! Az előző hozzászólásom elment a francba, megpróbálom újra leírni. Régóta olvastam hogy érdeklődsz az öntözés téma iránt, főleg a csévélődobos rendszer felől. Öntözni öntöztem dobbal a tszben, nálunk Bauer-ek voltak, 1 db vízágyúval.
Azt hogy milyen költséggel, energiafelhasználással jár nemtudom megmondani.
Azt se hogy mennyire térül meg.
A vételár függ attól hogy újat vagy használtat veszel, milyen márkát.
Konzol vagy vízágyú (a vízágyút te pisztolynak nevezed ha jól értem, végülis szórófej)? Konzol akkor jó, ha kelesztő öntözést csinálsz, vagy finomabb kultúrában, hagyma, paprika, zöldségfélék. Mi cukorrépát, csemegekukoricát, zöldborsót, árukukoricát, hibridkukoricát, szóját, zöldborsót öntöztünk velük, 1 vízágyúval dobonként, egy alkalommal 30-50 mm vizet tettünk ki. Sőt hígtrágyát is nyomtunk ki.
Telepíthető motorral öntöztünk fúrt kútból, egy MA-350 szivattyú 2 komoly dobot elbírt, és a kút is, Ez egy magyar gyártmányú szivattyú volt, nálunk akkor már át voltak alakítva 4 hengeres IFA motorokra. A mobil csövek 130mm átmérőjűek voltak ha jól emlékszem. Ilyenkor 2 ember kezelt 1 motort és 2 dobot. Igazából telepítésen kívül 1 ember is elég lenne ügyelni, de cégnél mit csinálj addig a másik emberrel, felváltva mentünk haza enni, meg ilyesmik. A telepítés nem nagy dolog, meg ha középről öntözöl kétoldalra kihúzva, akkor minden második telepítés még könnyebb, mert csak át fel kell emelni a konzolt, a dobot átfordítani, konzol le, aztán lehet is húzni. Nyilván a csöveket ki kell rakni, összecsatolni, beszedni. Azok a régi full egyszerű Bauerek is tök pontosan egyidőben értek be, úgy állítottuk be őket. Nem egy bonyolult szerkezetek, azokon nem volt semmi elektronika, nyilván minimális karbantartás átnézés szezon előtt jót tesz neki. Már 15 éve volt olyan, hogy SMS-t küldött hogy mikor ér be, ma meg már okostelefonos appilkációk is vannak hozzájuk. Nálunk voltak alácsövezett területek, itt csak a hidránsra kellett ráállni, és lehetett telepíteni. Itt egy páros (2 ember) 4, sőt volt hogy 5 dobbal is öntözött.
Nemtudom mekkora területed van, de 1-2 db dobbal már nagy területet le lehet fedni, ha éjjel is megoldod hogy menjen, akkor értelemszerűen még többet. Ha a víznyerőhely bírja akkor 1 szivattyú elég, aztán kellenek még csövek, idomok, elzárók. Azt nemtudom nálatok milyen viszonyok vannak, lehet-e kutat fúrni, hol van a talajvíz, vagy van csatorna, patak, láttam olyat hogy az ásott kút elbírt 2 nagy Bauer dobot. Nálunk vízjogi engedély is kell hozzá, itt az agroinformon is volt cikk nemrég, de ha jól emlékszem te Szlovákiából írsz.
Régebben írta valaki hogy amit lehet le kell ásni a földbe. Az oké hogy így sokkal egyszerűbb később öntözni, saját tulajdonú földön még csak megjárja, bár a csőfektetés szerintem ott is engedélyköteles lenne, persze lehet kockáztatni. Bérelt földön szinte biztos hogy csak engedéllyel állnék neki csövezni, de akkor még mindig fennáll a veszély, mivan ha x év múlva másnak adják bérbe, mondjuk 20 év biztos bérletnél már oké (bár mi a biztos?).
Taposás, majdnem kihagytam: taposás nélkül nem fogsz tudni öntözni. Alapból a dobot traktorral viszed ki, a tömlőt azzal húzod ki. Amúgy mi sorok irányába húztuk ki a csövet, aztán persze hogy hozzáért a növényhez is 200-300 m hosszan, a 45 cm répasorban mag a 75 centis kukoricasorban. Kis kukorica még inkább elhajlik, aztán visszaáll, ha nem tapostad ki, a nagy meg eltörik, ez vele jár.
Azt meg írtam az előzőben, hogy a legnagyobb dobokkal csak óvatosan, minek az 500 méteres, ha nem tudod kihúzni. Volt a faluban olyan, aki vett egy 500 méterest használtan, aztán teljesen nem tudta kihízni MTZ-82-vel. Persze más ha használtan csak olyan van, vagy nagyon megérte és megvette, de 300 méter elég.
Válasz Sk Laci #3463. hozzászólására350-ek talán csak a 75-sek. Abból szerintem a 75le motor kettőt elvisz, de a szivattyú a lényeg úgy is. 45-50 méter szélességben ha szélcsend van elvisz egy 75ös.
A 90-és Bauer jobbak. Azok már 70 métert is elfogás szélcsendben.
Sigma-kat csak azért mondtam mert az nálatok tuti sok van. Még alkatrész is.
Igen jól gondolod a tömlő a macerás és drága dolog, ha hibás. 10baros minimum Kell. Vastagság nem tudom mennyi.
Válasz Sk Laci #3463. hozzászólásáraHello! Ez előbb megírtam egy jó hosszú hozzászólást a témádra reagálva, de elveszett küldéskor a neten, hogy rohadna meg, majd újra beírom azért egyszer.
Pontos vízágyú adatot nem találtam, de 20-30 méterre simán elvisz, azt megszorzod kettővel, 40-60 m széles biztos megvan.
A 400 méteres dobbal csak vigyázz, azt már nem egyszerű kihúzni, ilyenkor a tömlő televan vízzel, a 250-300 méternél is MTZ 82-es a vége felé már ugrál meg minden baja van, alig bírja.
A dobok tömlője a használattal nyilván kopik, néha szakad, először mindig a szórófej felől, nyilván mert ott csúszik a legtöbbet, ilyenkor van hogy csak le szokták rövidíteni, de bele is lehet toldani, létezik rá technológia, cég is van aki megcsinálja. Az hogy öreg az egy dolog, az a lényeg mennyit ment, valahol 10 éve csak a telepen állnak. Nálunk a cégnél egyébként Bauerek voltak.
Villanyvezeték alatt óvatosan, volt hogy belevert a sugár, a környékbeli falvakban meg ingadozott a villany egész nap, percenként elment. De erre van egy kardáncsonk a dobon, erre ráállsz traktorral és áthuzatod víz nélkül a vezeték alatt.
Válasz tusalevi #3462. hozzászólásáraMilyen gyártmányu /ki gyártja/ az öntöződobot, ami neked van? Sohase láttam még ezt a márkát.
Mifelénk sigmák és bauerok vanak.
Válasz envagyok2 #3461. hozzászólására2 használt Sigma dobhoz képest értettem.
Igen a konzolt össze lehetne hozni, de nem biztos, hogy elég erős lesz hozzá a vízgyűjtő csévélője.
Ilyen öreg doboknál biztosan kell a tömlőt cserélni. Milyen átmérőjüt kell hozá venni, és milyen falvastagságal? Esetleg ki árul ilyen tömlőt, és menyibe kerül méterje?
Olyan parcelán ahol vilanyvezeték van, milyen biztonságal lehet öntözni?
Nézegettem a hirdetéseket, találtam is használt dobokat, de nem néznek ki azonnali bevetésre készen. Teláltam dieselmeghajtásu pumpát is. 75 Le motor menyi sigmát húzna el?
4662 hozzászólás
Válasz Sk Laci #3509. hozzászólására90-es csövek szerintem nem szabad foglalkozni, max valamilyen kertészetben ahol sokszor kicsi vizet adnak ki. Szántóföldön meg a 110-es cső is vékony, mint korábban is írtuk gázolajban sokszorosát fogod elkölteni... dobra 125, gerince 150 fölött indul az élet...
Válasz Rabó001 #3507. hozzászólásáraIgen az atfordulos linear lényege hogy két táblán van, a két tábla között van a gerincvezetek (létezik csatornás változata is) l, a fej egy négykerekű kocsi, aminek a tetején a cső elfordul mint egy körforgó esten. Amikor végigment az adott területen akkor programtól függően a a megall, vagy ontozve vissza indul vagy szárazon vissza indul vagy atfordul és visszafelé ontozi a másik táblát.
Ontzozunk zöldborsót csemege kukoricat, áru kukoricat, néha cukorrépát vagy szóját.
Válasz Sk Laci #3509. hozzászólásáraNézd, mindegyikkel el lehet öntözni. A kemény műanyag tömlő nem jellemző hogy állásában tönkremenne, írtam hogy vannak üzemelő 30 éves Bauerek, gyári csővel. Inkább a sok használattól elvásott, meg attól is sérülhetett ha megszakította magát=elvileg megállítja a behúzást ha beér a szán, de nem indig, mivel minden elromolhat, mellette meg nem álltunk.
Amint kiveszem a szavaitokból, csak a Bauert ismeritek el. A forrásal mi a gond? Tudom, hogy nem horganyozott, meg mondjuk gyengéb szerkezetü, de az ára talán jóval a bauer alatt van. Mostan nem az elektromos vezérlésről van szó, meg hogy lehet haza menni. Sajnos mifelénk kint kell maradni, ha valaki öntözni akar, mert ha hazamegy, nem biztos, hogy mindent megtalál, amit ott hagyott.
Ma kaptam használt öntöződobokra árat. Elég pofásnak néznek ki, az egyik belőlük a 90-es évek elejétől ki se volt csomagolva. 30 éves tömlők idővel nem mennek tönkre? Nemhogy az ember elhozza,nyomás alá teszi, és szétszakad a rendszerben valami. Még 60 m-es konzolt is kínálnak hozzá. Cipa dobokról lenne szó, az öreg állitólagosan üzemképes piros bauer dobok valamivel drágábak.. Az új Forrásra is rákérdeztem 110/450-re, hát nem olcsó dolog, a 90/420 olcsób, mert nincsen rajta hidraulikus rendszer a forgatásához. És ha azt veszem, hogy árukukorica esetleg gabona lenne vele őntözve alkalmilag, hát nem tudom
Válasz traktoroskiskukac #3502. hozzászólására28+2+5,2 ha, és ha megtudom oldanu a pataktól a táblámig kb 400 m más földjén, akor még 5.7 ha pluszba. Vastagon 41 ha-ról lenne szó kritikus szárazságban. A többi területen lehetetlen a domborzat és öntözővíz hiányában esetleg távolság a vízkészlettől.
Válasz .Feco. #3504. hozzászólásáraMagánberuházásként csak az tud aki 50 évre bérel állami földet, de inkább nem folytatom ezt a vonalat.
A szöveg meg megy évtizedek óta, hogy az állam hogy támogatja az öntözésfejlesztést, pfff.
Persze értem, ez akkor mikor épült állami beruházás volt, sőt a telepen a dolgozók is a vízmű alkalmazottai voltak, 2 falu határába küldték a vizet. A rendszerváltáskor adták el vagy át nemtudom, a szövetkezetnek. Igazából utána még aki magángazda igényelte, mert az öntözőfürtben volt a területe, az öntözhetett, ha kérte, aztán csak rácsatlakozott a hidránsra. Gondolom valamit fizetett érte, de ez nem rám volt bízva. Persze 1 dobért nem indultak el, de akkor még nagyba ment a dolog, tehát nyáron működött.
Átfordulós lineár az olyan hogy nem csak oda-vissza megy, hanem végigmegy mondjuk egy csatornaparton,a végén meg megfordul, aztán a másik oldalon visszajön, vagy húzhatja a csövet maga után. Eszméletlen nagyot fejlődött a technika ezen a téren is.
Bocs a sok kérdésért, de érdekel a téma, és a hozzászólásaidat olvasva ti elég komolyan nyomjátok a gazdálkodást minden téren.
Mit öntöztök? Csemegekukorica, zöldborsó, cukorrépa, vagy ha a lineárok meglesznek akkor mindent? De a körforgó alatt nem körbe művelitek majd a táblát, mint a neten lehet látni, akár a sivatagban is? Ha földbe leástok csövet az terveztetve engedélyeztetve van meg minden ahogy kell gondolom.
És végül az hogy van megcsinálva ahol leásott csövekről öntöztök dobbal? Mert írtad korábban. Azt magatok csináltátok, csövek leásva, állnak fel a hidránsok, a betáplálási pontján mobil dieselszivattyúval rácsatlakoztok ha öntözni akartok. Csak azért kérdem mert ilyet még nem láttam, de így tudom elképzelni.
Válasz traktoroskiskukac #3502. hozzászólásáraPersze, más a költség, én is azt írtam. Itt volt hirdetésben pl. 3db nagyüzemi Bauer dob 4,5 millió körüli összegért. Ennyiért lehet hogy egy ismeretlen gyártó ismeretlen dobjából tudsz venni 1 darabot, vagy egy fél új ilyen méretű Bauert. Az árakban nem vagyok képben, de amit leírtál arra én használtan szedném össze a cuccokat.
Erről van szó! A legszuperebb gépet is tönkre lehet vágni, akkor nem a gép a hülye.
Válasz Rabó001 #3501. hozzászólásáraezt csak arra mondtam, hogy magánberuházásként olyan hogy 1200 hektéros öntözőtelep kb annyira elképzelhető mint a csillagok háborújának a megvalósítása... vagy inkább kevésbé...
most ekrül hozzánk több gép is, meg építés alatt is van, van új körforgó is, félkörforgó is, lesz cornerkaros gép is, meg két átfordulós lineár ami vagy kész lesz idén vagy csak jövőre.. ha ezek megvalósulnak akkor alig 15 ha marad dobos öntözésre, ha nem akkor 140...
Válasz Rabó001 #3501. hozzászólásáraezt csak arra mondtam, hogy magánberuházásként olyan hogy 1200 hektéros öntözőtelep kb annyira elképzelhető mint a csillagok háborújának a megvalósítása... vagy inkább kevésbé...
most ekrül hozzánk több gép is, meg építés alatt is van, van új körforgó is, félkörforgó is, lesz cornerkaros gép is, meg két átfordulós lineár ami vagy kész lesz idén vagy csak jövőre.. ha ezek megvalósulnak akkor alig 15 ha marad dobos öntözésre, ha nem akkor 140...
Válasz traktoroskiskukac #3502. hozzászólásáraitt sem szokás összeszedni a csemegében permetezés előtt, csak összeszorítja a fogát az önjáró pilótája mielőtt döccen...
Válasz Rabó001 #3499. hozzászólásáraPersze igazad van úgy mint ahogy bandigh-nak is lentebb. SK laci kezdte a beszélgetést, és szerintem nem 100 hektárokat akar locsolni ő sem. ha 10 hektárokat saját maga akar meglocsolni akkor nem biztos hogy 10+milliós rendszerekben kell gondolkozni. Én csak ennyit akartam kihozni a mondandómból.
Valamint még egy gondolat. 1 hónapja voltam egy közeli telephelyen. kb 50db látszatra új cső volt összetörve meghajolva stb, a hely gazdája annyit mondott, hogy szarok, mert nem bírják ki ha átdöccen rajta a hiluxal. Az én csöveim között a legfiatalabb is 20 éves körüli,a java még csehszlovák gyártmány de még egyet sem kellett eldobni, mert nem "döccenünk" át rajta semmivel, vigyázunk rá.
Válasz .Feco. #3500. hozzászólásáraNa de ne az erőszakosságról beszéljünk, arról én nem tehetek.
Technikailag hogy néz ki ez a 90ha?
Körbeforgó lineárt most csináltok? Lesz rajta ilyen saroköntöző-kar is?
Hát igen, és az ilyen 3ha-ral nem tudsz mit csinálni.
Válasz Rabó001 #3498. hozzászólásáraAzért mert a tiétek egy erőszakosan létrehozott rendszerben készült és nem kellett senkinek beleegyeznie...
Nekünk 20 évbe telt hogy csereberelessel meg vásárlással meg bérlettel össze tudjunk hozni 90 ha-t amin már ki lehetett ilyet alakítani...
a körforgónk azért nem fog teljes kort menni mert egy 3 ha-os majom nem hajlandó sem dupla területre cserélni, sem bármi áron eladni sem a tábla szélére menni sem azonos kultúrát vetni hogy átjárjon rajta csak azért, hogy nekünk keresztbe tegyen...
Válasz traktoroskiskukac #3491. hozzászólásáraNézd, van különbség gép és gép között, minőségben, használhatóságban, megbízhatóságban és persze árban is. Olvasva tényleg nagyképűnek tűnhet, hogy csak a Bauert szabad megvenni, mert abban van anyag stb, meg hogy rendes traktorral kell telepíteni, nem MTZ-vel. De nem mindegy hogy mennyit használod azt a gépet, és magad kezeled, vagy alkalmazott. Természetesen lehet öntözni a Forrás öntözővel is, meg mindegyikkel, és MTZ-vel is ki lehet telepíteni a Bauer dobot is.
De van különbség azt el kell ismerni. Lejjebb leírtam hogy mennyit öntöztünk, egy cégnél, nagyüzemben, tehát hónapokig. Na ott az első dobos öntözők valami magyar gyártmányok voltak, a nevére sem emlékszem már, arra viszont emlékszem hogy amikor az első Bauert megvették (ez volt a 80-as évek első felében), attól kezdve a másikakat ki nem vitték, talán még most is ott áll a dzsindzsásban a géppark végében, csak azért nem rohadt el, mert a csöve műanyag. És többet más típust nem vettek. És az első Bauer talán még most is üzemképes, persze volt javítva, de ha kell még most is kapsz hozzá alkatrészt.
Válasz .Feco. #3497. hozzászólásáraAkkor nálatok hogy néz ki az a rész, ami alá van csövezve? Le van ásva a csőrendszer, a dízel szivattyút meg kiviszitek ha öntöztök, és rácsatlakoztok a betápláló részére.
Nálunk úgy nézett ki az öntözőtelep, hogy volt egy csatorna, a partján egy központi szivattyúház villanymotoros szivattyúkkal, és akkor körülötte 1200 ha becsövezve hidránsokkal.
Válasz Rabó001 #3490. hozzászólásáraAz hogy öntözőtelep nem valamilyen külön egységet jelent, hanem az öntözött terület összefoglaló neve...
horganyzott acél nekünk az összes, a bauer és mellini csatos is...
Válasz Drisa #3493. hozzászólásáraén is láttam már, továbbra is az a avéleméynem hogy a bauer a legjobb, mert az egszerre széles, stabil de könnyű. A nagy konzolok nehezek és bonyolultak, prospetusban meg bemutatónjól néz ki hogy húzza maga utén utánfutóként a dod, csak mire kétszer szétvégja a betápcsövet és 8 bar nyomással pisil maga alá 20 percig mire észre veszed kiáncsi lennék hogy miszedi ki a kis utánfutót... Amúgy az olasz konzolnak is az volt a baja, hogy túlkomplikált és bonyolult, egyiket egy szél megbillentette, ahogy a vége beleért a földbe a huzal meglazult és az egész összeomlott... mire megállította az ember annyi vizet maga alá locsolt hogy hetekkel később lehetett csak összeszedni is...
ILYEN van, 50 m-es, csak nincs végszórófej, hanem végig normál szórófejekkel van szereve, 54- m-t öntöz. Még ez is problémás sokszor, csak akkor használjuk ha nincs más...
Válasz Sk Laci #3494. hozzászólásáraa cső súlya a átmérőtől függ, alapesetben a horganyzott lemez csövek könnyebbek csak sérülékenyebbek. A régi csövek jellemzően vékonyak, és nagyon sok üzemanyagba kerül hogy átpaszírozd rajtuk a vizet...
Még a 120-as csövek is kezelhetőek lennének súlyban, és viszonylag sok fér belőle egy csőkocsira de 3-400-től hosszabb gerincet már nem szabad belőle építeni. Alapesetben szerintem 3-400 m-ig 120-as, 1000 m-ig 150-es, a fölött már 200-as gerinc kell. Esetleg tudod kombinálni hogy az első 300 200-as, utána 600 150-es, utána meg 120-as, de ott már észnél kell lenni hogy hova milyenszerelvény, milyen könyöt, milyen átmenet milyen hidráns megy, mert lehet gyalogolni meg forgatni mindent megfelé ha elromtod... 40 fok melegben a kukoricaföldön a bogarak között nem vicces, főleg ha már volt víz a rendszerben...
Válasz .Feco. #3487. hozzászólásáraA régi alimínium csövek felejtősek? Vagy miért nem használjátok? Könyüek, szerintem egy ember
is könnyedén elboldogulna vele.
Válasz .Feco. #3487. hozzászólásáraés a Briggs konzol? élőben is láttam elég komoly cucc
Válasz traktoroskiskukac #3491. hozzászólásáraCsak tudni kell h egy szezonban mennyit akarsz dobbal meglocsolni, 20 hektárt vagy 200-at. Nyilván van aki ettől teszi függővé a kérdést. Meg ahol 1km+ a gerinc ott már nyomásesés is játszik, a végén csak pissant a pisztoly sajnos. Méretezni kell, márpedig aki hosszútávon tervez, annak úgy is kell méretezni a csöveket.
Milyen jó látni, hogy egy öntözés topicban is 1000 megoldás és vélemény van :D
Én 10 éve vettem 3db 75-ös forrás dobot 1,5M/db volt annó. Hibátlan egyszerű szerkezet, mint az összes többi. Csak azért mert "Azok még anyagból vannak" még felesleges 3* annyit rákölteni. Az enyéimen még az eredeti festék van rozsda sehol. 3 dobot a 550-es MTZ kihajt a világból, és röhögve kihúzza.
Válasz .Feco. #3487. hozzászólásáraTelepíthető csöveitek alumíniumok vagy horganyzott acél?
Az öntözőtelep hogy működik nálatok? Villanymotoros? Ki üzemelteti, vagy tiétek az egész telep?
Válasz Sk Laci #3483. hozzászólásáraÉrtem, akkor a hálózat felejtős. Az akkor volt jó mikor egy cégé volt az egész határ, vagy ha üzemeltetné egy szolgáltató. Akkor neked marad a kút vagy csatorna, dízelmotor, csövek szerelvények.
)
Ránéztem itt az apróhirdetésekre, a régi piros Bauerek 1,5-2 millió forintért vannak, ezek olyan 20 év fölött vannak. Újabbak 3-4 millióért, 2003-körüliek, ezek teljesen horganyzottak. Amúgy a váza nem rohad el a festettnek sem. Neked látatlanba max. 2 dob és egy motor meg a csövek kellenek.
Szerintem a dobon ha gond van a csővel, akkor csak a gyárit szabad megvenni rá. A Bauerhez ilyen fém toldóval rakták össze a csövet, mikor itt csinálták, nálunk arra egy céget hívtak, de lehet hogy magad is meg tudod csinálni. Alapból egy darabból van a cső a dobon. Először csak rövidebbre vettük őket, azt házilag.
A használtba belelátni nem lehet, de sokkal olcsóbb is, mint az új, és ha nem olyan kultúrád van ami kimondottan igényli az öntözést, akkor az új nagyon húzós.
A Bauer egy jól eltalált szerkezet (mivel én azt ismerem, nálunk minden öntöződobot Bauernek hívnak, mint a láncfűrészt Sthilnek, vagy a sarokcsiszolót flexnek.
egyszerű, a turbinája szokott elromlani, van rajt egy hajtómű, egy variátor, meg lánc.
Válasz .Feco. #3487. hozzászólásáraAnnyiból hülyeséget írtam hogy 125/420-asok a dobok és nem 110-esek..
Válasz Sk Laci #3482. hozzászólásáraHa használt dobot akarsz venni akkor csak Bauer-t, azok anyagból vannak, jók, és gazdaságosak. Az összes többit felejtsd el. Ha veszed le kell csevelni, ha nincs hosszara kicsattanva vagy valahol megszakdva vagy megroppanva akkor nagy gond nem lesz vele! Cserélni sosem fogod, valójában a cső drágább rá mint egy másik dobot venni...
Ha csak kukoricat akarsz öntözni akkor vízágyút vegyél, ha pl repcét, szóját, borsot is, akkor vehetsz konzolt! De nagyot ne!!! És csak merev csoveset, ezek a terhalos szerkezetű huzamos konzolok kalap xart sem érnek! Van 5 dobunk, 2 Bauer és 3 RM, mind 420/110-esek. Ettől kisebbet semmiképp, inkább nagyobbat! Az igaz hogy mtz nem tudja kihúzni de ki akarja mtz-vél kihúzni? Rendes traktor kell húzni is es telepíteni is!
Szivattyúnak motoros aggregátot vegyél, 120-150 le-s, hathengeres motorral! A szükséglet és persze a fogyasztás sok tényező függvénye! Minél vékonyabbak a csövek illetve minél hosszabb a csorendszer annál nagyobb a fogyasztás! Alapvetően nyomást nehezebb és drágább előállítani, ezért is drágább a vízágyús öntözés. Egy ilyen motoros szivattyú 160-as vezetekkel, max 1000 m hosszan nagyjából elviszi a 3 420/110-es dobot ágyúval, vagy kettőt konzollal. Bár a konzol kisebb nyomást igényel, sokkal több vizet nyel el, és ugyanazon mennyiséggel ontozve sokkal több területet ontoz be ugyanazon idő alatt, és persze kevesebb üzemanyag-fogyasztás mellett!
Nekünk 52 m-es Bauer csöves es 60 m-es olasz racskonzolaink vannak, de csak a bauer-t használjuk, a másik bonyolult nehézkes és xar, kar volt megvenni..
Agyubol a bauerek ikeragyus szankok, az olaszok háromkerekű egyagyus kocsik, 80-90 m-t visznek egyszerre, kb 12 óra alatt jön be amikor 50-60 mm-t ontozunk. Ez napi 250 liter gázolaj. Ha csak két dob megy akkor napi 220, ha csak egy akkor kb 200... a két nagyobb ontozo telep be van csovezve 160-as illetve 200-as csovel, ott alom öntözni egy ember tud telepíteni is, és felügyelni is, ott 24 órás váltásban kényelmesen elvan egy ember 3 dob és egy motor mellett, lehet aludni bőven. Naponta szokott menni a váltás amikor tankolni kell a szivattyut. Ha nem 50 km-re lenne kint sem kellene lenni, lehetne jönni haza...
Csotelepites alsó hangon 3-4 ember, szóval olyan táblákon így kell számolni, és persze úgy, hogy a 150-es vagy 159-es csöveket már nem jó játék pakolni, van egy sorozat 200-as Bauer csovunk, azt egyszer kivittuk, majd hazahoztuk leraktuk és soha többet nem vittük el, azt pakolni nem fehér embernek való munka...
Válasz Sk Laci #3482. hozzászólásáraÁrukukoricánál kapsz 2-3jó esőt és már tovább is toltam a másik évre az ezres € új dob amortizációd költségét. Plusz egy "felesleges öntözés" fél tonna termény kidobott ára hektáronként.
Viszont szárazságba meg jó, ha nem jön tényleg semmi eső. Fél tonna többlet is lehet. Kuki jobban meghálálja.
(Bár mi csak burgonyába használtuk. )
Használtan nálatok csak tatálsz valami jobbat, biztos jobban mint hunba.
Mondjuk egy 300méteres tömlő 1000€ lenne szerintem újonnan. A foldozgatás kérdéses, bár lehetséges. Van itt az agroinformon is ilyen hírdetés, ott elmondják a tömlő árakat. Direkt dobra valót hírdetnek.
Neked kell mérlegelni.
Válasz envagyok2 #3472. hozzászólásáraCak most ismerkedek, hogy mi várna. Ha belevágnék, akor meglehet lenne tanulópénz is
Válasz MtzMakai #3471. hozzászólásáraHa lenne öntözőberendezésem, már én is meglocsoltam volna a búzámat.
Válasz Rabó001 #3469. hozzászólásáraEngedélyek nálunk is kellenek, feketén nem merném használni. Saját tulajdonú föld csak részben van. Eredetiek senkinek se voltak kimérve, mivel a falunak 2200 ha-ja van 5000 parcela, és egy rakás résztulajdonos. Pótföldek vannak mindenkinek.
Fektetet csövek vannak, de a pumpaállomás szét van lopva a vasgyüjtők által. Ugyan úgy a villanyoszlopokról a vezetékek és a trafóállomás.
Kihúzásal szerintem nem lenne gond, mivel a legkiseb traktorom egy 110 lovas Zetor Forterra 11441 ami 55-58q. Lényegesen fogdmegeb traktor, mint egy 80-as MTZ.
Tömlőméret hoszát a parcella méretből indulok ki 900 x 150-360 m másik kettő 180-200 x 330-370m aki olyan helyen vanak, hogy öntözhetők lennének.
Elnézést a nem szakszerü kifejezésekért, sohase foglalkoztam öntözési témával, de az utóbi évek szárazságjai rákényszerítenek. Remélem nem úgy járok mint a rögtörőkel, több évet a rögökel küzdötem, mikor megvettem 6 évig meg se mozdítotam a vizes körülmények miatt.
Válasz Sanyee #3468. hozzászólásáraÚj aból jó, hogy nem kellene vele gondnak lennie de hatalmas befektetést kér, és árukukoricánál megtérülési idő
. Használtnál bármi lehet, föleg úgy, hogy ismeretlen embertől venném. Tiszta zsákbamacska.
Otthon ilyen lyukas tömlő javítható?
Meg az esetleges tömlőminősége se elhanyagolható, nehogy valami nyúlós anyagot vegyen rá az ember, és pár behúzás utá a 400 m-ből nehogy 450 m legyen, ..... mai világban minden vackot képesek eladni. Látom a traktor eredeti olasz alkatrészein made in polland feliratal. Lényeg, hogy az ára az eredeti alkatrész árfekvésében van.
Válasz Rabó001 #3479. hozzászólásáraIgazad van.
Mi mindig szarazon huzzuk.
Válasz Rabó001 #3479. hozzászólásáraIgazad van.
Mi mindig szarazon huzzuk.
Válasz tusalevi #3478. hozzászólásáraAz se mindegy ám milyen földön, csupasz földön kukoricában, vagy a répaleveleken, netán zöldborsón, és mekkora átmérőjű a cső. Hidd el én se halucináltam, most nézegettem hirdetéseket felelevenítve a témát, nálunk a legtöbb olyan 300-350 m csővel volt, azokat ki is tudtuk húzni, hogy az simának számít-e ha a végén már ugrált meg ágaskodott a 82-es.
Válasz Rabó001 #3469. hozzászólásáraTeljesen egyetertek mindennel a kihuzast kiveve. Roman u650 el huzzuk ki es simman kihuzza.
Válasz Sk Laci #3466. hozzászólásáraGörög. Zikos Rain. Nalunk ezek es a Maranik az elterjedtebbek... es meg megfizetheto aron is vannak...
Válasz Sk Laci #3466. hozzászólásáraGörög. Zikos Rain. Nalunk ezek es a Maranik az elterjedtebbek... es meg megfizetheto aron is vannak...
Válasz envagyok2 #3472. hozzászólásáraAttól függ mit akarsz a fúvókától, de 8-9 bar már túlzás, sőt hamarabb szakad már valami. 5-6 maximum.
Válasz Sanyee #3468. hozzászólásáraA Baueren a 100-110-es cső falvastagsaga 10 mm körül volt.
Cső árakról fogalmam sincs.
Válasz envagyok2 #3470. hozzászólásáraOlyan sose volt hogy minden területét öntötték volna, talán csak a zöldborsót, a csemegekukoricat, meg a hibridet. Répaterületbol már azért maradt ki, mondjuk 400-bol 300hektart öntözött volt. Szemes kukoricát csak ha volt rá kapacitás, mert épp az alacsovezett területen volt egy jó darab, és akkor megontoztettek azt is. Termesnovekmenyeket nem tudok írni, nem én voltam a főagronomus. Érdekes lenne az átlagok összehasonlítása, mert öntözés nélkül is ingadozik az átlag.
Válasz Sk Laci #3463. hozzászólásáraúgy kell számoljad, hogy a csőben a folyadék sebessége ne lépje túl az (1,5-)2 m/s sebességet, mert efölött kezdődnek a nyomáseséses problémák nagyon.
másrészt a pisztolyos öntözéshez nagy nyomás kell, mondjuk 8-9 bár a pisztolynál, ha jól tudom, konzolnál 2 bár. és ez a nagy nyomás kerül igazán sokba...
Válasz Sk Laci #3449. hozzászólásáraMi most öntöztünk búzát. 70l/ha a gázolajfogyasztás 50mm kiöntözött vízre.
Válasz Rabó001 #3469. hozzászólásáraazt tudod, hogy mondjuk árukukoricába átlagban mennyivel volt több termés a nem öntözötthöz képest? nem is a mázsa érdekes, hanem a százalék. vagy nálatok mindig mindent öntöztetek? akkor a szomszédhoz képest.
Válasz Sk Laci #3452. hozzászólásáraHello! Az előző hozzászólásom elment a francba, megpróbálom újra leírni. Régóta olvastam hogy érdeklődsz az öntözés téma iránt, főleg a csévélődobos rendszer felől. Öntözni öntöztem dobbal a tszben, nálunk Bauer-ek voltak, 1 db vízágyúval.
Azt hogy milyen költséggel, energiafelhasználással jár nemtudom megmondani.
Azt se hogy mennyire térül meg.
A vételár függ attól hogy újat vagy használtat veszel, milyen márkát.
Konzol vagy vízágyú (a vízágyút te pisztolynak nevezed ha jól értem, végülis szórófej)? Konzol akkor jó, ha kelesztő öntözést csinálsz, vagy finomabb kultúrában, hagyma, paprika, zöldségfélék. Mi cukorrépát, csemegekukoricát, zöldborsót, árukukoricát, hibridkukoricát, szóját, zöldborsót öntöztünk velük, 1 vízágyúval dobonként, egy alkalommal 30-50 mm vizet tettünk ki. Sőt hígtrágyát is nyomtunk ki.
Telepíthető motorral öntöztünk fúrt kútból, egy MA-350 szivattyú 2 komoly dobot elbírt, és a kút is, Ez egy magyar gyártmányú szivattyú volt, nálunk akkor már át voltak alakítva 4 hengeres IFA motorokra. A mobil csövek 130mm átmérőjűek voltak ha jól emlékszem. Ilyenkor 2 ember kezelt 1 motort és 2 dobot. Igazából telepítésen kívül 1 ember is elég lenne ügyelni, de cégnél mit csinálj addig a másik emberrel, felváltva mentünk haza enni, meg ilyesmik. A telepítés nem nagy dolog, meg ha középről öntözöl kétoldalra kihúzva, akkor minden második telepítés még könnyebb, mert csak át fel kell emelni a konzolt, a dobot átfordítani, konzol le, aztán lehet is húzni. Nyilván a csöveket ki kell rakni, összecsatolni, beszedni. Azok a régi full egyszerű Bauerek is tök pontosan egyidőben értek be, úgy állítottuk be őket. Nem egy bonyolult szerkezetek, azokon nem volt semmi elektronika, nyilván minimális karbantartás átnézés szezon előtt jót tesz neki. Már 15 éve volt olyan, hogy SMS-t küldött hogy mikor ér be, ma meg már okostelefonos appilkációk is vannak hozzájuk. Nálunk voltak alácsövezett területek, itt csak a hidránsra kellett ráállni, és lehetett telepíteni. Itt egy páros (2 ember) 4, sőt volt hogy 5 dobbal is öntözött.
Nemtudom mekkora területed van, de 1-2 db dobbal már nagy területet le lehet fedni, ha éjjel is megoldod hogy menjen, akkor értelemszerűen még többet. Ha a víznyerőhely bírja akkor 1 szivattyú elég, aztán kellenek még csövek, idomok, elzárók. Azt nemtudom nálatok milyen viszonyok vannak, lehet-e kutat fúrni, hol van a talajvíz, vagy van csatorna, patak, láttam olyat hogy az ásott kút elbírt 2 nagy Bauer dobot. Nálunk vízjogi engedély is kell hozzá, itt az agroinformon is volt cikk nemrég, de ha jól emlékszem te Szlovákiából írsz.
Régebben írta valaki hogy amit lehet le kell ásni a földbe. Az oké hogy így sokkal egyszerűbb később öntözni, saját tulajdonú földön még csak megjárja, bár a csőfektetés szerintem ott is engedélyköteles lenne, persze lehet kockáztatni. Bérelt földön szinte biztos hogy csak engedéllyel állnék neki csövezni, de akkor még mindig fennáll a veszély, mivan ha x év múlva másnak adják bérbe, mondjuk 20 év biztos bérletnél már oké (bár mi a biztos?).
Taposás, majdnem kihagytam: taposás nélkül nem fogsz tudni öntözni. Alapból a dobot traktorral viszed ki, a tömlőt azzal húzod ki. Amúgy mi sorok irányába húztuk ki a csövet, aztán persze hogy hozzáért a növényhez is 200-300 m hosszan, a 45 cm répasorban mag a 75 centis kukoricasorban. Kis kukorica még inkább elhajlik, aztán visszaáll, ha nem tapostad ki, a nagy meg eltörik, ez vele jár.
Azt meg írtam az előzőben, hogy a legnagyobb dobokkal csak óvatosan, minek az 500 méteres, ha nem tudod kihúzni. Volt a faluban olyan, aki vett egy 500 méterest használtan, aztán teljesen nem tudta kihízni MTZ-82-vel. Persze más ha használtan csak olyan van, vagy nagyon megérte és megvette, de 300 méter elég.
Válasz Sk Laci #3463. hozzászólására350-ek talán csak a 75-sek. Abból szerintem a 75le motor kettőt elvisz, de a szivattyú a lényeg úgy is. 45-50 méter szélességben ha szélcsend van elvisz egy 75ös.
A 90-és Bauer jobbak. Azok már 70 métert is elfogás szélcsendben.
Sigma-kat csak azért mondtam mert az nálatok tuti sok van. Még alkatrész is.
Igen jól gondolod a tömlő a macerás és drága dolog, ha hibás. 10baros minimum Kell. Vastagság nem tudom mennyi.
Válasz Sk Laci #3463. hozzászólásáraHello! Ez előbb megírtam egy jó hosszú hozzászólást a témádra reagálva, de elveszett küldéskor a neten, hogy rohadna meg, majd újra beírom azért egyszer.
Pontos vízágyú adatot nem találtam, de 20-30 méterre simán elvisz, azt megszorzod kettővel, 40-60 m széles biztos megvan.
A 400 méteres dobbal csak vigyázz, azt már nem egyszerű kihúzni, ilyenkor a tömlő televan vízzel, a 250-300 méternél is MTZ 82-es a vége felé már ugrál meg minden baja van, alig bírja.
A dobok tömlője a használattal nyilván kopik, néha szakad, először mindig a szórófej felől, nyilván mert ott csúszik a legtöbbet, ilyenkor van hogy csak le szokták rövidíteni, de bele is lehet toldani, létezik rá technológia, cég is van aki megcsinálja. Az hogy öreg az egy dolog, az a lényeg mennyit ment, valahol 10 éve csak a telepen állnak. Nálunk a cégnél egyébként Bauerek voltak.
Villanyvezeték alatt óvatosan, volt hogy belevert a sugár, a környékbeli falvakban meg ingadozott a villany egész nap, percenként elment. De erre van egy kardáncsonk a dobon, erre ráállsz traktorral és áthuzatod víz nélkül a vezeték alatt.
Válasz tusalevi #3462. hozzászólásáraMilyen gyártmányu /ki gyártja/ az öntöződobot, ami neked van? Sohase láttam még ezt a márkát.
Mifelénk sigmák és bauerok vanak.
Válasz envagyok2 #3461. hozzászólására2 használt Sigma dobhoz képest értettem.
Igen a konzolt össze lehetne hozni, de nem biztos, hogy elég erős lesz hozzá a vízgyűjtő csévélője.
Válasz tusalevi #3457. hozzászólásáraAkkor konzol irányban nem mehetek. Egyedüllennék rá, marad a forgópisztolyos.
Válasz Sanyee #3454. hozzászólásáraSigma dobokon milyen hosszú a tömlő? 350-400 m megvan? Forgópisztolyos milyen széleséget fog be?
Ilyen öreg doboknál biztosan kell a tömlőt cserélni. Milyen átmérőjüt kell hozá venni, és milyen falvastagságal? Esetleg ki árul ilyen tömlőt, és menyibe kerül méterje?
Olyan parcelán ahol vilanyvezeték van, milyen biztonságal lehet öntözni?
Nézegettem a hirdetéseket, találtam is használt dobokat, de nem néznek ki azonnali bevetésre készen. Teláltam dieselmeghajtásu pumpát is. 75 Le motor menyi sigmát húzna el?