Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR409.33 FtUSD389.71 FtCHF439.95 FtGBP489.96 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Netparaszt #3513. hozzászólásáraKöszönöm! Jó,de nem "csak "takarónövényes vetésre gondolok,mert az már nagyon előrehaladott állapot,hanem kis mmennyiségű műtrágya,pl herével vetve őszi,meg tavaszi búza. Ezek alapján,ha a here tavasszal láthatóan jól fejlődik,akkor,a gyomírtás hanyagolható? Kissebb gyomosodást visszaszorítana? Ezt meg lehet kockáztatni? Persze utólag is lehet fújni,de akkor odaveszik a here is. Viszont,az meg ha oda lesz,akkor is adhat némi tápanyagot. csak az őszi gabonával vettett,meg a tavaszival vetett herefélék fejlődése mennyire gyors a gyomokhoz képest,ez még kérdés. Esővel,vagy az nélkül..
Válasz .Feco. #3506. hozzászólásáraHa sekélyen, részben keverem be a szármaradványt akkor az általad említett káros hatások nem jellemzőek. Próbáltam a direktvetést is kukorica után búza esetén. Kb 20%-al kisebb hozam a tárcsázotthoz képest. Nem a tőszám volt kisebb hanem a kalászok mérete.
Válasz emcett #3518. hozzászólására Ez nem direktvetés volt, mélylazított, tárcsázott földbe ment, vetőgép technológiája így irreleváns.
De ugyanez a technológia mehet direktbe is, amikor megfelelő a talaj.
Válasz 4964 #3504. hozzászólására Amíg a felszínen marad a szármaradvány, semmilyen szempontból nem fogja zavarni a következő növényt, amennyiben a vetőgép képes beletenni a magot a talajba. Aprómagvaknál azért oda kell figyelni az esetleges allelopatikus hatásra, a rozs is képes csírázást gátolni.
Láttam már teljes fejlettségű, 3-4 méter magas szudánit lezúzni, majd belevetni a vastag paplanba. Gyönyörűen jött a következő növény a tárcsa vágta réseken át.
Ha be lett volna keverve a zúzalék, sem a vetés nem lett volna egyenletes, sem a tápanyag nem lett volna elég, mert a nitrogént lekötötte volna a jelentős mennyiségű anyag lebontása.
Válasz emcett #3511. hozzászólására Ezen a képen jobban látni a búzát is a takarónövények romjai alatt.
Tudom, ez abszolút elképzelhetetlennek tűnik, de mindegyik kép ugyanazon a területen készült, egy szezonban.
Van még mit finomítani a technológián, de már az első évben is megfelelő hozamom volt így.
Válasz Richard. #3502. hozzászólására Mellékeltem egy ciklust. Nem volt gyomirtva, de nem látsz gyomot a búzában.
A jól kötő here életében is folyamatosan adja le a nitrogént, nemcsak pusztulása után.
A búza legfontosabb fejlődési időszakában azonban a takarónövényekben tárolt tápanyagokat veszi fel, nyár elején kap csak a herétől.
Az alexandriai korábban fejezi be az életét, mint a búza, aratáskor ez biztosítja az ingyen vetőmagot az újravetéshez, amit a szárzúzós kombájn csinál meg.
Válasz Németh Sándor_36418 #3501. hozzászólásáraA videón a fehérherét szerintem ősszel telepítették és állományba vetették a kukoricát. A videó francia volt, ezért figyelembe kell venni, hogy esetleg jóval csapadékosabb régióban készült a film.
A fehérhere nem nyomja el a kukoricát a kúszó jellege miatt, de a filmen is látható, hogy vetéskor egy törőhengerrel lezúzzák az állományt, így adva előnyt a kukoricának.
Ha kukoricában gondolkozol, az előző szeptemberben kezdődik a takarónövény keverékkel, ami ott marad, nagyobb fehérhere hányaddal.
A gyomirtás a területed gyomnyomásától függ, de egy jól sikerült takarónövény tavasz közepéig képes lehet visszaszorítani a gyomokat.
Az állományba vetés azonban direktvetővel ajánlott.
Lehet azonban sorközművelésnél is herét telepíteni, visszafogottabb lesz a fejlődése az összezárt sorokban, de amint fényt kap a sárguláskor, elkezd növekedni.
Ezek az alapesetek.
Válasz Pilátus #3500. hozzászólására Találó a kifejezés. Én csak zöld futószalagnak hívom, különösen azt a fajta vetést, mikor a búzát együtt vetem az elfagyó takarónövényekkel és alexandriai herével.
Így szeptember elejétől zöld a határ a búza kalászolásáig és időzítetten tűnnek fel és el a növények, majd az aratás után is rögtön zölddé válik ugyanazon a területen, vetés nélkül.
Takarónövény szeptember közepe:
Takarónövény január:
Búza május:
Búza aratás, tápanyag, gyomirtás és növényvédőszerek nélkül:
Aratáskor szétszórt alexandriai here az első esőtől elindul a mulcs alatt:
Én valahogy így csinálom a zöldítést.
Válasz 4964 #3504. hozzászólására"mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma"
na most akkor tegyük helyre a dolgokat. Ha a szár a tetején marad akkor csak a gépeket zavarja, amennyiben azok nem megfelelőek.
Ha beledolgozod, akkor viszont zavarja a csirázó növényeket, zavarja a baktériumokat és gombákat, elvonja a nitrogént és a vizet, csirázást gátol, ilyesmi...
Válasz fida91 #3499. hozzászólásáraCsak gratulálni tudok!
Tavaszra én is beállok a sorba, csak még addig több mindent meg kell csinálni, mire neki tudok fogni.
Válasz .Feco. #3484. hozzászólásáraHa jó a kombájn zúzója és teríti a csutkát akkor egy tárcsa után is elboldogulnak a kapás direktvetők.
Főleg az ultima.
Azért 14-15 tonnás kukorica után nem próbálnám meg a direktvetést semmilyen géppel sem.
Nem azért mert lehetetlen hanem mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma kapás géppel is.
Nálunk a kukorica után már nagyrészt mindenki búzát tesz mert a napra elég necces a vadak miatt.
Tárcsa+tume vetőgép a módszer. Vagy Tárcsa+fogas+tume, ha nagyon hantos a tárcsázás.
Esetleg tárcsa+lazító+tume ha a vizenyős a terület és összefolyás várható.
Mtz utáni tárcsával is teljesen működik a dolog csak akkor több szár marad fenn, esetleg egy centivel mélyebbre állítom a vetőgépet és növelem a csoroszlyanyomást.
Válasz fida91 #3499. hozzászólásáraMilyen megfontolásból készítetted ezt a gépet? Mit fogsz vele vetni? csak takarónövény vetésre lesz vagy kalászosokra is?
Van már kelésed ez után? Minden érdekel, az is milyen talajállapotnál hogyan viselkedik, tehát szárazban vagy nedvesben mit mutat ésatöbbi...
Válasz Netparaszt #3495. hozzászólásáraMost akkor, Az a here,milyen szerepet tölt be,mikor màr nagy a Bùza? Gyomirtva,adna le valamennyi nitrogént,miutàn lebomlik. De ìgy?Gyomirtò tavasszal nem lesz rà? Gondolom,többi Gyomot nem nyomja el a Bùza a herèvel együtt.
Válasz Netparaszt #3495. hozzászólásáraSzerinted,ha kukoricát vetek fehérherével,akkor hogy csináljam?Tavasszal grúberhere elvetése korán,és utána a kukorica,vagy előbb a kukit vessem el?Nem nyomja el a here a kukit?Gyomirtót elhagyhatom?Kis terület!Ősszel kuki leszed!szárzuzás ,megy a télbe,következő tavasszal sorművelővel meghúzom,és elvetem!Vélemény?Jó lehet igy?
Csak nézek mint a moziban és azt hiszem egy új világ kezdete ez amit úgy fogunk hívni "ÖRÖKZÖLD MEZŐGAZDASÁG"...
(Szabi videóján lévő igényesség engem is megfogott és és ezt elterjesztem felém is... )
Válasz nyilasmisi1 #3493. hozzászólására Semmi pánik, mondom a teendőket. Első lépés fénykép készítése, fórumra feltöltése. Második elismerések besöprése egy jó pohár bor mellett. Harmadik lépés már csak tavasszal lesz, mielőtt vetnél valamit. Ha elfagyott teljesen, elég egy ásóvilla, gereblye, kész a laza magágy, akár a gyökérzöldségeknek is. Ha nem fagyna el, kaszálás vagy fűnyírózás után ugyanez. Ha nem kézzel műveled, könnyű kultivátor elég lehet.
Segítségeteket szeretném kérni, hogy háztáji méretben hogyan tovább. Augusztus végén elvetettem a takarónövényt ami hatalmas zöld tömeget hozott. Gondolom a komposzt is közrejátszott ebben. Mennyivel szebb látvány mint a szürke tarló. Eddig úgy csináltam, hogy ősszel felszántattam tavasszal meg robival felkapálógépeztem. Idén kihagytam a szántatást viszont most tanácstalan vagyok. Mivel és mikor kellene előkészíteni a talajt, hogy vetésre alkalmas legyen?
Válasz .Feco. #3484. hozzászólásáraNem egyszerű az tény..De van a "közelben" olyan cég ki repce-búza forgóval csinál olyan 1500 hektárt...Ha jól tudom a terület méretet..De lehet hogy 2000 ezer. Kicsit zárt világ, mivel Német a tulaj. Most kezdenek ott próbálkozni az adott térségben szójával. Tehát felhígul a vetésforgója. Kukorica után egy jó zúzóval megjárva. A Seed Hawk nem menne el ?
Mondjuk aki kukoricát is vet az szerintem ne is nagyon nézegesse a kapás direktvetőket, de még napraforgó után se a jobb években... Szója, repce, borsó esetén, vagy zömmel kalászosok között, esetleg szecskázott termények után!
Tárcsás eszköz kell, mese nincs! Kukltivátoros rendszerek kanadában, ausztrálisában, észak-németországban, angliában mennek, meg egyes észak-amerikai tagállamokban, ahol NINCS kukorica!
Az összes többi helyen mindenhol tárcsás megoldást használnak, nem véletlenül!
Félreértés ne essék, nekem is tetszik, és már többször morfondíroztam rajta, hogy csinálni kellene olyan vetésforgót, amiben nincs kapásnövény, és akkor könnyedén lehetne direktvetni, nem kellene sem talajművelő gép, sem kis- illetve közepes traktor, sem méregdrága kombájn adapterek, és lehetne 5-6 növényből meg köztesnövényekből olyan vetésforgót kialakítani, hogy megszólalna! De ezt úgy sem tudja senki tartani!
Szerintem a meglévő vetőgépek átalakításával egyszerűbb lenne. A hidraulikus munkahenger ki is iktatva..erősebb rugó vagy fentről egy rugó-lengéscsillapító. Mélység tartó keréknek..kapni pár ezer forintért,ipari csapágyas kerekeket. A többi folyóméterben megvásárolható laposvas. Akár szerszámanyag minőségben. Ennél egyszerűbb nem kell.
A rövidtárcsás 10 körül mozog, gondolom ennyi körül van a grúberes is, régebbi pöttinger felépítmény vetőgép is felszerelhető rá de csak a felépítmény, ezekhez a hagyományos felépítésű vetőgépekhez csak függesztett rövidtárcsás/kombinátoros megoldásuk van.
Válasz fida91 #3473. hozzászólásáraAmúgy gondolkodtam,vontatottra átalakítani.Egy 3,2-es tárcsa kerekét átrakni,munkahengerrel,+a harmadik pont helyére egy csapos vonórudat.Bármikor nyomtalanul vissza lehessen alakítani.
Válasz Mf-es #3471. hozzászólásáraSzállítása közúton? Vagy akkor az egészet féligfüggesztettre kell megoldani. Csak azért gondolkodtam ebben, mert a Synkro után képzeltem el a linkelt VN vetőgépet.
Válasz szanberg #3455. hozzászólásáraHa felém jársz feltétlenül gyerebe megnézheted a direktbe vetett árpá és bűzát.
Az árpa föld második éve megy direktbe.
Szerintem a direktvetéselőnye egyszervonulsz ki és kész, Ha nincs is takarónövényed de a előző szármaradvány (minél Több)szépen fedi és lebomlika talajon,mivel felűlről lefelé épülfel a talaj.
Válasz Mf-es #3461. hozzászólásáraAmikor már majd qrva jó állapotban lesznek a földjeink, és nem kellesz még grúberral sem piszkálni, akkor majd lesz értelme a gabona direktvetőknek, de ez a "veszély" sokunkat nem fenyeget az elkövetkező 5 évben.
Az idén vetettem műtrágyaszóróval is tritikálét kukorica után, (előtte szárzúzó, grúber, ásóborona ) és ásóboronával dolgoztam be. Egyenlőre nagyon tetszik a kelés, majd meglátom milyen lesz a vetetthez képest. Ha tavasszal is normálisan fog kinézni, akkor valószínűleg műtrágyaszóróval fogom vetni jövőre az egészet.
Sőt, a takarónövényt is legalább két kolléga vetette műtrágyaszóróval, egyikük rövidtárcsával, a másik hengerrel dolgozta be.
Azon agyalok, ha a meglévő szárzúzó, műtrágyaszóró, grúber, lazító mellé még beszereznék egy rövidtárcsát, akkor kifagyó takarónövényeket használva elboldogulnék néhány évig.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
15323 hozzászólás
Válasz .Norbert #3507. hozzászólásáraMennyi kellene?
Válasz Netparaszt #3513. hozzászólásáraKöszönöm! Jó,de nem "csak "takarónövényes vetésre gondolok,mert az már nagyon előrehaladott állapot,hanem kis mmennyiségű műtrágya,pl herével vetve őszi,meg tavaszi búza. Ezek alapján,ha a here tavasszal láthatóan jól fejlődik,akkor,a gyomírtás hanyagolható? Kissebb gyomosodást visszaszorítana? Ezt meg lehet kockáztatni? Persze utólag is lehet fújni,de akkor odaveszik a here is. Viszont,az meg ha oda lesz,akkor is adhat némi tápanyagot. csak az őszi gabonával vettett,meg a tavaszival vetett herefélék fejlődése mennyire gyors a gyomokhoz képest,ez még kérdés. Esővel,vagy az nélkül..
Válasz .Feco. #3506. hozzászólásáraHa sekélyen, részben keverem be a szármaradványt akkor az általad említett káros hatások nem jellemzőek. Próbáltam a direktvetést is kukorica után búza esetén. Kb 20%-al kisebb hozam a tárcsázotthoz képest. Nem a tőszám volt kisebb hanem a kalászok mérete.
Válasz Netparaszt #3519. hozzászólásáraÉs hogy tudtad szétválasztani a magokat? Mármint a fő- és takarónövény magjait?
Válasz emcett #3518. hozzászólására Ez nem direktvetés volt, mélylazított, tárcsázott földbe ment, vetőgép technológiája így irreleváns.
De ugyanez a technológia mehet direktbe is, amikor megfelelő a talaj.
Válasz Netparaszt #3517. hozzászólásáraA direktvetőddel?
Válasz emcett #3515. hozzászólására Minden egyszerre lett vetve szeptember második hete körül.
Válasz 4964 #3504. hozzászólására Amíg a felszínen marad a szármaradvány, semmilyen szempontból nem fogja zavarni a következő növényt, amennyiben a vetőgép képes beletenni a magot a talajba. Aprómagvaknál azért oda kell figyelni az esetleges allelopatikus hatásra, a rozs is képes csírázást gátolni.
Láttam már teljes fejlettségű, 3-4 méter magas szudánit lezúzni, majd belevetni a vastag paplanba. Gyönyörűen jött a következő növény a tárcsa vágta réseken át.
Ha be lett volna keverve a zúzalék, sem a vetés nem lett volna egyenletes, sem a tápanyag nem lett volna elég, mert a nitrogént lekötötte volna a jelentős mennyiségű anyag lebontása.
Válasz Netparaszt #3514. hozzászólásáraIgen, itt már látni valamit. És mikor és mivel voltak vetve a növények? Milyen sorrendben?
Válasz emcett #3511. hozzászólására Ezen a képen jobban látni a búzát is a takarónövények romjai alatt.
Tudom, ez abszolút elképzelhetetlennek tűnik, de mindegyik kép ugyanazon a területen készült, egy szezonban.
Van még mit finomítani a technológián, de már az első évben is megfelelő hozamom volt így.
Válasz Richard. #3502. hozzászólására Mellékeltem egy ciklust. Nem volt gyomirtva, de nem látsz gyomot a búzában.
A jól kötő here életében is folyamatosan adja le a nitrogént, nemcsak pusztulása után.
A búza legfontosabb fejlődési időszakában azonban a takarónövényekben tárolt tápanyagokat veszi fel, nyár elején kap csak a herétől.
Az alexandriai korábban fejezi be az életét, mint a búza, aratáskor ez biztosítja az ingyen vetőmagot az újravetéshez, amit a szárzúzós kombájn csinál meg.
Válasz Netparaszt #3510. hozzászólásáraKöszönöm szépen,akkor majd jövőre indul!!!
Válasz Netparaszt #3509. hozzászólásáraAz első két képen búza is van/látni kéne, vagy csak a takarónövényeket?
Válasz Németh Sándor_36418 #3501. hozzászólásáraA videón a fehérherét szerintem ősszel telepítették és állományba vetették a kukoricát. A videó francia volt, ezért figyelembe kell venni, hogy esetleg jóval csapadékosabb régióban készült a film.
A fehérhere nem nyomja el a kukoricát a kúszó jellege miatt, de a filmen is látható, hogy vetéskor egy törőhengerrel lezúzzák az állományt, így adva előnyt a kukoricának.
Ha kukoricában gondolkozol, az előző szeptemberben kezdődik a takarónövény keverékkel, ami ott marad, nagyobb fehérhere hányaddal.
A gyomirtás a területed gyomnyomásától függ, de egy jól sikerült takarónövény tavasz közepéig képes lehet visszaszorítani a gyomokat.
Az állományba vetés azonban direktvetővel ajánlott.
Lehet azonban sorközművelésnél is herét telepíteni, visszafogottabb lesz a fejlődése az összezárt sorokban, de amint fényt kap a sárguláskor, elkezd növekedni.
Ezek az alapesetek.
Válasz Pilátus #3500. hozzászólására Találó a kifejezés. Én csak zöld futószalagnak hívom, különösen azt a fajta vetést, mikor a búzát együtt vetem az elfagyó takarónövényekkel és alexandriai herével.
Így szeptember elejétől zöld a határ a búza kalászolásáig és időzítetten tűnnek fel és el a növények, majd az aratás után is rögtön zölddé válik ugyanazon a területen, vetés nélkül.
Takarónövény szeptember közepe:
Takarónövény január:
Búza május:
Búza aratás, tápanyag, gyomirtás és növényvédőszerek nélkül:
Aratáskor szétszórt alexandriai here az első esőtől elindul a mulcs alatt:
Én valahogy így csinálom a zöldítést.
Válasz fida91 #3499. hozzászólásáraMag mennyiséget hogy állítasz?
Válasz Németh Sándor_36418 #3501. hozzászólásáraTudsz valahol fehérhere vetőmagot?
én seholse találtam...
Válasz 4964 #3504. hozzászólására"mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma"
na most akkor tegyük helyre a dolgokat. Ha a szár a tetején marad akkor csak a gépeket zavarja, amennyiben azok nem megfelelőek.
Ha beledolgozod, akkor viszont zavarja a csirázó növényeket, zavarja a baktériumokat és gombákat, elvonja a nitrogént és a vizet, csirázást gátol, ilyesmi...
Válasz fida91 #3499. hozzászólásáraCsak gratulálni tudok!
Tavaszra én is beállok a sorba, csak még addig több mindent meg kell csinálni, mire neki tudok fogni.
Válasz .Feco. #3484. hozzászólásáraHa jó a kombájn zúzója és teríti a csutkát akkor egy tárcsa után is elboldogulnak a kapás direktvetők.
Főleg az ultima.
Azért 14-15 tonnás kukorica után nem próbálnám meg a direktvetést semmilyen géppel sem.
Nem azért mert lehetetlen hanem mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma kapás géppel is.
Nálunk a kukorica után már nagyrészt mindenki búzát tesz mert a napra elég necces a vadak miatt.
Tárcsa+tume vetőgép a módszer. Vagy Tárcsa+fogas+tume, ha nagyon hantos a tárcsázás.
Esetleg tárcsa+lazító+tume ha a vizenyős a terület és összefolyás várható.
Mtz utáni tárcsával is teljesen működik a dolog csak akkor több szár marad fenn, esetleg egy centivel mélyebbre állítom a vetőgépet és növelem a csoroszlyanyomást.
Válasz fida91 #3499. hozzászólásáraMilyen megfontolásból készítetted ezt a gépet? Mit fogsz vele vetni? csak takarónövény vetésre lesz vagy kalászosokra is?
Van már kelésed ez után? Minden érdekel, az is milyen talajállapotnál hogyan viselkedik, tehát szárazban vagy nedvesben mit mutat ésatöbbi...
Válasz Netparaszt #3495. hozzászólásáraMost akkor, Az a here,milyen szerepet tölt be,mikor màr nagy a Bùza? Gyomirtva,adna le valamennyi nitrogént,miutàn lebomlik. De ìgy?Gyomirtò tavasszal nem lesz rà? Gondolom,többi Gyomot nem nyomja el a Bùza a herèvel együtt.
Válasz Netparaszt #3495. hozzászólásáraSzerinted,ha kukoricát vetek fehérherével,akkor hogy csináljam?Tavasszal grúberhere elvetése korán,és utána a kukorica,vagy előbb a kukit vessem el?Nem nyomja el a here a kukit?Gyomirtót elhagyhatom?Kis terület!Ősszel kuki leszed!szárzuzás ,megy a télbe,következő tavasszal sorművelővel meghúzom,és elvetem!Vélemény?Jó lehet igy?
Csak nézek mint a moziban és azt hiszem egy új világ kezdete ez amit úgy fogunk hívni "ÖRÖKZÖLD MEZŐGAZDASÁG"...
(Szabi videóján lévő igényesség engem is megfogott és és ezt elterjesztem felém is... )
Válasz Milking #3470. hozzászólásáraNa mostmár lesz jobban idpm elugrok valamikor mégnézem!
Mivel lettek ezek elvetve?
Válasz fida91 #3464. hozzászólásáraFida!
de milyen vetőgéped van???? Azt nem írtad még le. Házigyári? Vagy milyen?
képet lökj már róla légyszíves
Válasz nyilasmisi1 #3493. hozzászólására Semmi pánik, mondom a teendőket. Első lépés fénykép készítése, fórumra feltöltése. Második elismerések besöprése egy jó pohár bor mellett. Harmadik lépés már csak tavasszal lesz, mielőtt vetnél valamit. Ha elfagyott teljesen, elég egy ásóvilla, gereblye, kész a laza magágy, akár a gyökérzöldségeknek is. Ha nem fagyna el, kaszálás vagy fűnyírózás után ugyanez. Ha nem kézzel műveled, könnyű kultivátor elég lehet.
Válasz .Feco. #3492. hozzászólásáraJól hát, de rajtam kívül még nem láttam mást, aki búzát herével vetette volna
Válasz .Feco. #3492. hozzászólásáraMelyik, 1. vagy a 2. ?
Amúgy Hannoverben pont a sulkyt néztem ki.....
Segítségeteket szeretném kérni, hogy háztáji méretben hogyan tovább. Augusztus végén elvetettem a takarónövényt ami hatalmas zöld tömeget hozott. Gondolom a komposzt is közrejátszott ebben. Mennyivel szebb látvány mint a szürke tarló. Eddig úgy csináltam, hogy ősszel felszántattam tavasszal meg robival felkapálógépeztem. Idén kihagytam a szántatást viszont most tanácstalan vagyok. Mivel és mikor kellene előkészíteni a talajt, hogy vetésre alkalmas legyen?
Válasz Szabi. #3491. hozzászólásáramaradjunk annyiban hogy az a vetés az tetves mocskos jól néz ki!
Válasz Szabi. #3490. hozzászólásárahttps://www.youtube.com/watch?v=NYW3kh8kSuQ
https://www.youtube.com/watch?v=6KtVs0V4S1U
Ezen videókban a folyamatokról vannak képek, olyan előtte-utána történetek.
https://www.youtube.com/watch?v=RthAqUvIBVE
https://www.youtube.com/watch?v=XUCWSNfhNvs
https://www.youtube.com/watch?v=fnWJw7rUFqo
https://www.youtube.com/watch?v=fOfjInrYTgE
https://www.youtube.com/watch?v=xBadnCC4z6s
Válasz .Feco. #3484. hozzászólásáraZúzo+rt. Után horsch simán elboldogul kuk után,ha kimarad a rt. szerintem akkor is,de a boronákat levenném róla.
Válasz papa maci #3487. hozzászólásárahttp://www.seedhawk.com/ Bocs
Válasz fida91 #3483. hozzászólására
Válasz .Feco. #3484. hozzászólásáraNem egyszerű az tény..De van a "közelben" olyan cég ki repce-búza forgóval csinál olyan 1500 hektárt...Ha jól tudom a terület méretet..De lehet hogy 2000 ezer. Kicsit zárt világ, mivel Német a tulaj. Most kezdenek ott próbálkozni az adott térségben szójával. Tehát felhígul a vetésforgója. Kukorica után egy jó zúzóval megjárva. A Seed Hawk nem menne el ?
Válasz .Feco. #3484. hozzászólására"De ezt úgy sem tudja senki tartani!"
Miért nem lehetne tartani ?
Sokszor az általános termesztett növényeket sem lehet elfogatható áron értékesíteni ,akkor csakkel próbálni más kultúrát.
Mondjuk aki kukoricát is vet az szerintem ne is nagyon nézegesse a kapás direktvetőket, de még napraforgó után se a jobb években... Szója, repce, borsó esetén, vagy zömmel kalászosok között, esetleg szecskázott termények után!
Tárcsás eszköz kell, mese nincs! Kukltivátoros rendszerek kanadában, ausztrálisában, észak-németországban, angliában mennek, meg egyes észak-amerikai tagállamokban, ahol NINCS kukorica!
Az összes többi helyen mindenhol tárcsás megoldást használnak, nem véletlenül!
Félreértés ne essék, nekem is tetszik, és már többször morfondíroztam rajta, hogy csinálni kellene olyan vetésforgót, amiben nincs kapásnövény, és akkor könnyedén lehetne direktvetni, nem kellene sem talajművelő gép, sem kis- illetve közepes traktor, sem méregdrága kombájn adapterek, és lehetne 5-6 növényből meg köztesnövényekből olyan vetésforgót kialakítani, hogy megszólalna! De ezt úgy sem tudja senki tartani!
Válasz Mf-es #3467. hozzászólására http://www.investkft.hu/upload/files/P%C3%B6ttinger%20MULTILINE%20vet%C5%91kombin%C3%A1ci%C3%B3k_en.pdf
A rövidtárcsás 10 körül mozog, gondolom ennyi körül van a grúberes is, régebbi pöttinger felépítmény vetőgép is felszerelhető rá de csak a felépítmény, ezekhez a hagyományos felépítésű vetőgépekhez csak függesztett rövidtárcsás/kombinátoros megoldásuk van.
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/vetogep-ulteto-palantazo-gep/amazon-d8-3m-tarcsas-gabonavetogep/h_6561221
Inkább ezt... ezen van aprómag na meg aVaderstadt ERRŐL MÁSOLTA a Rapid vetőgép nyító-záró tárcsás csoroszjás megoldását.Amazon
Válasz fida91 #3476. hozzászólásáraMindenféleképp tömörítő kerekes vetőgépet tennék.
Válasz fida91 #3473. hozzászólásáraAmúgy gondolkodtam,vontatottra átalakítani.Egy 3,2-es tárcsa kerekét átrakni,munkahengerrel,+a harmadik pont helyére egy csapos vonórudat.Bármikor nyomtalanul vissza lehessen alakítani.
Válasz fida91 #3473. hozzászólásáraNéztem,530 kg-ot írtak,a vetőgép súlyának.Az én rögtörőm,540 kg.Idáig semmi plusz súly.Csak a vetőmag súlyával kellene megbirkózni.
Válasz Mf-es #3471. hozzászólásáraSzállítása közúton? Vagy akkor az egészet féligfüggesztettre kell megoldani. Csak azért gondolkodtam ebben, mert a Synkro után képzeltem el a linkelt VN vetőgépet.
Válasz emcett #3468. hozzászólásáraMinek külön emelgetni?A grúbert úgyis kiemeli a traki.
Válasz szanberg #3455. hozzászólásáraHa felém jársz feltétlenül gyerebe megnézheted a direktbe vetett árpá és bűzát.
Az árpa föld második éve megy direktbe.
Szerintem a direktvetéselőnye egyszervonulsz ki és kész, Ha nincs is takarónövényed de a előző szármaradvány (minél Több)szépen fedi és lebomlika talajon,mivel felűlről lefelé épülfel a talaj.
Válasz Mf-es #3461. hozzászólásáraAmikor már majd qrva jó állapotban lesznek a földjeink, és nem kellesz még grúberral sem piszkálni, akkor majd lesz értelme a gabona direktvetőknek, de ez a "veszély" sokunkat nem fenyeget az elkövetkező 5 évben.
Az idén vetettem műtrágyaszóróval is tritikálét kukorica után, (előtte szárzúzó, grúber, ásóborona ) és ásóboronával dolgoztam be. Egyenlőre nagyon tetszik a kelés, majd meglátom milyen lesz a vetetthez képest. Ha tavasszal is normálisan fog kinézni, akkor valószínűleg műtrágyaszóróval fogom vetni jövőre az egészet.
Sőt, a takarónövényt is legalább két kolléga vetette műtrágyaszóróval, egyikük rövidtárcsával, a másik hengerrel dolgozta be.
Azon agyalok, ha a meglévő szárzúzó, műtrágyaszóró, grúber, lazító mellé még beszereznék egy rövidtárcsát, akkor kifagyó takarónövényeket használva elboldogulnék néhány évig.