Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.2 FtUSD400.32 FtCHF438.4 FtGBP488.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Maszek Zs #3101. hozzászólására Előadás egyenlőre akkor és ott szokott lenni, ahol valaki megszervezi.
Ha megvan az időpont és az alap emberek, akkor meghirdetem én is az oldalaimon.
Sajnos szervezésre már nincs időm.
Válasz Bandita29 #3103. hozzászólására Facélia nagyon fagyérzékeny, azonnal kihullik, ne pocsékold ilyenre a pénzt.
Ha még bármit is vetni akarsz, az valami olcsó búza legyen, amit azonnal leütsz, amint szárítaná a talajt tavasszal.
Addig is köt valami kis szerves anyagot.
Válasz otis #3097. hozzászólásáraJól néz ki a napra! 11t nálam is megvolt. Homok,de a víz csodákra képes. Egy ismerősömmel vettetem bérbe,új monosem van neki.A szármaradványok miatt,csak azért aggódom,mert V tárcsával nemigazán tudok egyenletes talajfelszínt csinálni,kombinátorral meg lehetetlen bármit is. Sorközművelésnél ha keresztbe beakad egy hosszabb darab az nem tarol?Vagy addigra már kellően lebomlik a maradvány?
Válasz Netparaszt #3092. hozzászólásáraKöszönöm,keresni foglak! Vannak hiányosságok nálam,próbálok olvasni,tanulni a témában. Itt a környéken előadást szervezni....sok a fafejü ember. Szántani 40cm mélyen,legalább kétszer...én meg szivem szerint az ekét is összedarabolnám vasba. Változtatnom kell,mert így nem működik hosszú távon.Vannak olyan területeim,ahol ha kicsit szárazabb az ősz,10hektárt nem bír ki 6db ekevas.... :) Tehát drágább a kopó cucc,mint az üzemanyag...csökkentett menetszámra szeretnék törekedni már emiatt is. Visszatérve az emberekre,beszélni sem lehet velük pl. a takarónövényről,mert akkor jön,hogy nem éri a baka fa..át sem,mert csak kiszívja a vizet,tápanyagot,meg csak gond beleszántani...:)
A kukorica tarlómmal meg gondoltam,hogy egy részét elvetem most facéliával, kukorica vetés előtt meg majd tárcsa,vagy glyfozát...
Nincs egyengető pálca, tárcsa, hanem a spirál henger egyenget. Én raktam rá előre két kereket, úgy az igazi.
Hogy jobb, vagy rosszabb mint az egyenes henger nem tudom, de nálam fő szempont volt, hogy a késtartók nincsenek fixen felhegesztve a vázra, hanem csak csavarozva vannak, így tetszés szerint variálható a helyzetük. Talán 2 darabot láttam ilyet hirdetve az enyémen kívül, az elmúlt 2 évben.
Nekünk szerencsénk volt, csak 80 km-re kellett érte menni. Egy platós kisteherautóval elhoztuk, csak a hengert kellett lecsavarozni.
Válasz kis Zombi #3095. hozzászólásáraPersze nem is újat akarok venni, csak kíváncsi voltam az árára. Nem lenne rossz kis masina, csak 400 km-re van, s szeretnék egyet megnézni, s kipróbálni is, s reménykedek benne, hogy lesz talán közelebb is :) Gondolom nagyon sok használt gép áramlik át Ausztriából.
Ez a ferde helyzetű rögtörős henger mivel jobb, agy mivel nem jobb, mint a sima?
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólására Nem kell félni a kukoricaszártól! Az alábbi képeken 2013/14 évben kukorica utáni napraforgó elé való műveletek láthatóak. A kukorica csuhé rendre volt vágva, kb 11t/ha termésátlagnál, ez kapott egy sor rt, majd utána egy 7 késes grúbert, tavasszal újabb rt, majd vetés. Ha van megfelelő tárcsás vetőgép, akkor ne foglalkozz a szármaradványokkal, vagyis de, legyen minél több a felszínen, a későbbiekben hálás leszel még nekik Kukorica után kukorica esetében is így csinálom, egy normális tárcsás vetőgépnek nem okoz gondot elvetni. 2014-ben 3,7 t/ha volt itt a napraforgó átlagtermése LE25 hibriddel.
Nekem ugyan ilyen van 9 késsel, az elé is kellene 90 - 100 ló, a 820 -as prüszköl vele. Kukorica tarlón még nem sikerült befullasztani, csak a mezsgyén a 2 méteres gazban
Lázas apróhirdetések keresgélése, olvasgatása után felvetődött bennem egy kérdés, hogy a kapaosztás miben befolyásolja a vetőágy készítésének a minőségét?
Most érdeklődtem egy Új Regent gruber után, 2,4 misi+áfa 2,6m széles és 11 kapás. Szerintem az pont elég lenne egy 135 Le-ős trakinak jó 25cm mélyen a hajdúsági löszhátra, de a kereskedő először 4m-t mondott... :D (kicsit nagyot néztem magamban).
Sok helyen látom a 7 késes változatokat 35-40 cm es osztásokkal. Az magától értetődik, hogy nem dugul el olyan könnyen, mint a sűrűbb osztású, de az átrepesztés se olyan hatékony nem? Mi befolyásolja, hogy milyen kapaosztásút vásároljon az ember? Ahogy Netpapraszt is írta az előzőekben a kalászos előtt szeretném elkezdeni az átállást kukorica tarlón, ahol 100q kukorica utáni szétszecskázott tarlómaradvány van. Mennyire kell tartani az eltömődéstől? Esetleg a nehéz tárcsát neki kell engedne előtte?
Válasz Bence. #3090. hozzászólására Alapvetően a bióra látok piacot és elsősorban feldolgozva. Biogabonában is jó átvétel van most.
A vetésforgó egyenlőre a gyomok kitakarításáról szól, fenyércirok uralkodik számos hasonló agresszivitású gyommal, fel vannak töltve a földek rendesen. Ezekkel a növényekkel konvencionálisban sem sikerült megbirkózni a korábbi bérlőknek, logikus, hogy bióban állok neki a kitakarításuknak
Tervezem még a forgót, de a terület ismeretlen, csak biztonságos növényekkel dolgozom most (tönköly, alakor), a kulcsszó az alkalmazkodás, olyat meg nem termesztek, amit nem eszek meg.
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólására Nyár végén javaslom mindig a kezdést, egy jól sikerült mélylazítás utáni erős takarónövény keverékkel.
Ha meglazítod a földet és nem kerül bele rögtön valami nagy gyökértömeget hozó növény, a csapadékkal visszatömörödik az egész, pénzkidobás szerintem.
Így a gabonás földeken látom hasznát először elkezdeni a változtatást.
Most már nem sok játéktér van, mindent csak csinálj úgy, ahogy szoktad, közben olvasgass a takarónövényekről és nyáron térjünk vissza a kérdésre.
Talán némi Bacteriosolt szórhatsz a szármaradványokra, hogy nagyobb eséllyel bomoljanak a télen, de hasznos dolgot már nem tudok javasolni.
Azaz egyet igen, gyere el egy előadásra vagy szervezz egyet, utána magadnak is egyszerűbb lesz, mit, miért csinálj.
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólásáraEbben én is szeretnék tanácsot javaslatot kapni.Hasonló gépeim vannak de kicsiben.Vetésforgó val már elékészültem...Nekem árpa után jön a tavaszi...Pontosan a csak a napraforgó mert a kukoricával nem rulettezek...
Válasz Netparaszt #3087. hozzászólásáraOlvasom régebb óta az írásaid és előadáson is voltam érdeklődnék, hogy az általad vezényelt Kakasszéki bio gazdaság vetésforgóját miként képzeled el. Illetve egy szántóföldi bio vetésforgót miként alkotnál meg, főleg arra vagyok kiváncsi, hogy a piacon egyáltalán mire volna igény és felvásárló erő.
Válasz Netparaszt #3088. hozzászólásáraLenne egy(pár) kérdésem. Szeretnék átállni a forgatás nélküli talajművelésre. Részben már csináltam régebben az őszi vetéseknél,de most a tavasziaknál is szeretném a szántást elhagyni. A géppark elég kőkorszaki. IH középmélylazító,ezt 50-55 centire tudom húzni,meg IH nehéztárcsa.Az őszi vetések alá jó talajt tudok csinálni szerintem. A kukorica tarlóval mit tudok kezdeni,hogy tavaszra vethető legyen? Van egy 6 hektáros darab,jövőre is kukorica menne bele.Tudom nem a legjobb elővetemény,de ezt a területet tudom öntözni. Jelenleg levan tárcsázva,amilyen mélyen csak bírtam,csak annyi a szár,hogy a talaj néha-néha látszik. Kapott 3X45mm öntözést,ez elég jól megtömte.A lazítást mikor csináljam? Még most a fagyok előtt,vagy ráérek akár márciusban is? 17 AK homok.
Válasz Bandita29 #3085. hozzászólására Meg ha elrabolja a nitrogént, az is okozhat gondot. Vagu más makroelemből volt nagy hiány. Így látatlanban nem tudni.
Válasz Gabee #3086. hozzászólására Úr nem vagyok még
Alapkönyvnek ezek jök:
Mycelium running
Teaming with microbes
Compost tea manual
Kátai talajökológia
Egyes részproblémák kutatási adatbázisokban jobban megtalálhatóak.
"Netparaszt" úrtól kérdezném, hogy hol és milyen könyveket ajánl hogy mikrobiológiai szempontból valós és érthető információkhoz jussak. Magyar irodalom mellett angol is jöhet. Válaszát előre is köszönöm.
Válasz Blnt123 #3083. hozzászólására Köszönöm a sok képet és leírást.
Ez N hiány, de van ott más gond is. A jobb területen jól néz ki, de a gyengébben mindenből hiány van.
Javaslom, hogy tisztán ne vesd, mert nálad még sok szerves anyagot kell bejuttatni a talajba, hogy legyen miből gyarapodnia a talajnak. Tiszta vetést a következő növény sorába vetve javaslok vagy akkor, ha jól fel van töltve tápanyaggal a terület.
A kelési problémák miatt is praktikusabb többféle növényt vetni, mert egyrészt támogatják egymást, másrészt nagyobb eséllyel marad élő növény a területen, megfelelő sűrűségben.
A rágások kissé aggasztóak, meg kellene vizsgálni, mi okozza.
A jobb területen egyre több ilyennel találkozom:
Lassan már több mint 10 15 centit a föld felett akar növekedni, ez az eketalp miatt lehetséges?
11,02 Jelenleg így néz ki a jobb terület.
A jobb területen jó a gyomelnyomás, csak egy két libatopnak sikerült túlélnie, holott elég gyomos terület. Talán már kicsit túl sűrű is, találni olyan növényeket, melyeknél aránytalanul nagy levéltömeg van a gyökérhez képest.
Mindkét terület 5kg/ha mennyiséggel lett vetve.
Ez a kép 10.10- én készült a gyengébb területen egy 10-12%-os lejtőn A helyzet még most is hasonló, Mitől sárgulhattak el a levelek? tápanyaghiány?
Válasz Netparaszt #3076. hozzászólásáraAzért is kérdeztem, mert a kukoricás topikban leírt direktvetett kukoricásban ott volt a leggyengébb a kukorica, ahol jelen volt a tyúkhúr nagy mennyiségben. Tudom pontosat csak akkor tudsz mondani, ha látnád közelről a területet, de azért a miértjére mégis kíváncsi lennék, mi az összefüggés a gyenge kukorica és a dús tyúkhúr között?
10,10 a gyengébb területen
Itt is szép állomány kezd kialakulni,csak sajnos ritka, így az árvakelés is jelentős.
sajnos még ilyen is van
ezen a területen nem jellemző a lárvák kártétele.
Két parcellán próbáltuk a TR-t. Az első területen csak egy 20 cm körüli grúberezést végeztünk míg a másikról a szalma is lekerült és tarlóhántás is történt tárcsával.
Grúberezés 08.23
A vetést követő 4 napon : 08,27
A csak grúberezett területen a növények fejlődése lassabb volt és az állomány is ritkább lett.
09,05
csak grúber
Tácsa+grúber
Válasz fida91 #3075. hozzászólására Mondjuk inkább úgy, hogy tyúkhúr a nitrátfelesleget jelzi - túl sok a szabad nitrát, amit a talajélet nem tud feldolgozni, a tyúkhúr viszont emberre toxikus mennyiségű nitrátot is fel tud venni. Szénben gazdag anyagokkal kiegyenlíthető a helyzet, s komposzt is segít a talajélet megerősítésében.
Válasz Radocz #3070. hozzászólásáraHmm, most azt olvasom, hogy 5 évente kell visszakerülnie az adott területre pillangósnak. Ennek hiányában istálótrágyát kell alkalmazni. Valahol 20% volt kiirva azon akadt meg a szemem, de nem találom. Másik kérdés mely szerint "A sikeres másodvetés teljes évnek számít a növényi sorrend megítélésében".
Mitől lesz sikeres egy másodvetés a törvény szerint, illetve ilyenkor lehet akár kalászos után kalászost is vetni, gondolok őszi-tavaszira, mivel volt köztük egy teljes évet kitevő másodvetés.
Válasz kis Zombi #3066. hozzászólására Nagyjából ennyi egy gép, de a kések mérete, aránya, elhelyezkedése, gép szintállítása, nedvesítési lehetősége fontos különbséget jelent.
Válasz Tomszi #3067. hozzászólására Nem teljesen értem az összehasonlítást. Hozamot maximum a szomszéddal érdemes összehasonlítani, ha közel azonos talajon gazdálkodik, mert minden terület adottsága más. Ezért én is a szomszéd fullprogramos öntözöttjével hasonlítottam, ami azon a területen az elérhető maximumot jelentheti. A többi szomszéd teljesen felsült állományát nézve cudar volt a helyzet arrafelé.
A tápanyagutánpótlás nélküli termesztés eredményét összevetni a fél hektárra kiszórt 64 m3 trágyával és két mázsa műtrágyával sem látom túl sok értelmét.
Az sem mindegy, hogy mennyi vízzel volt annyi, az az annyi.
Szóval almát az almával vessük össze, ha valóságos képet szeretnénk.
Válasz Netparaszt #3060. hozzászólásáraNekünk az idei éven a fél hektáros kertünkön lett 53 mázsa kukorica, kombájntól, öntözés nélkül. Itt is aszály volt, elővetemény szintén kukorica, szántottunk, tápanyagvisszapótlás tavasszal egy mázsa nitrogén és egy mázsa NPK 6-16-16. Nyilván a talajon sok múlt/múlik. A gyomirtás jó volt és tavasszal időbe lemunkáltuk, hogy ne száradjon ki, mihelyst nem ragadt a simító hogy ne tömörítsünk feleslegesen. A talajélet akkor azért rendben lehet Mondjuk szoktuk trágyázni is, 2 éve is kapott vagy 4 kocsi (T-088) érett marhatrágyát. Egy lazítás biztos nem ártana, csak nagygép nem fér be, mondjuk egyszer volt MTZ-vel is, középmélyen, de vagy 10 éve.
Volt egy kis agymenésem a bio támogatással kapcsolatban, mely során 20% pillangósnak kell lennie a vetésszerkezetben. Nos rövid tenyészidejű tavaszi vetésű pillangóst vetnék bükkönyt és ledneket utána pedig sok humuszt adó takaró növényt. Így növelném extrém módon a talajminőséget. Ebben az esetben nem termelnék semmit, de a támogatás kompenzálná a kiesést. A kérdés maga, hogy így mehetne-e, hogy különböző pillangóst vetek közte, pedig változatos takarónövényt. Vagy ezt nem lehet egy területen koncentráltan megtenni, csak évelő pillangóssal és az egész gazdaságban szét kéne szórni a klasszikus vetésszerkezet szerint, hogy megtudjak felelni a papíros elvárásoknak.
Válasz Radocz #3057. hozzászólásáraIlyen nem volt,hogy nullszaldós!
Minden évben nyereséget hozott még ez a földem, pedig nem a legjobbak között van!Pont e miatt is döntöttem a forgatás nélküli művelés mellett.Vetésváltásra odafigyelek minden évben más kultúra követi az előzőt.Aszályos években szembetűnő a szomszédokéhoz viszonyítva a különbség.
Válasz Radocz #3057. hozzászólására Ha valaki tudással változtatja a technológiát, nincs jövedelmezőségi probléma. Például itthon ahol a forgatásos művelésű, full technológiás, öntözött kukorica 60 mázsát hozott, ott a direktvetéses kukorica 50 mázsát. Ez ráadásul még tápanyagot sem kapott a vetés után, s ha jól emlékszem, növényvédelem sem volt.
Próbaképp megnéztem alulról is a TR veteményt ,hogyan boldogul. A jobboldali 3 kötött kövér talajból való a 2 balos a lazább de soványabb részről . 3 éve volt szántva telepítés előtt,azóta elég izmos tárcsatalp lett a kötött részen.
15328 hozzászólás
Válasz Maszek Zs #3101. hozzászólására Előadás egyenlőre akkor és ott szokott lenni, ahol valaki megszervezi.
Ha megvan az időpont és az alap emberek, akkor meghirdetem én is az oldalaimon.
Sajnos szervezésre már nincs időm.
Válasz Bandita29 #3103. hozzászólására Facélia nagyon fagyérzékeny, azonnal kihullik, ne pocsékold ilyenre a pénzt.
Ha még bármit is vetni akarsz, az valami olcsó búza legyen, amit azonnal leütsz, amint szárítaná a talajt tavasszal.
Addig is köt valami kis szerves anyagot.
Válasz otis #3097. hozzászólásáraJól néz ki a napra! 11t nálam is megvolt. Homok,de a víz csodákra képes. Egy ismerősömmel vettetem bérbe,új monosem van neki.A szármaradványok miatt,csak azért aggódom,mert V tárcsával nemigazán tudok egyenletes talajfelszínt csinálni,kombinátorral meg lehetetlen bármit is. Sorközművelésnél ha keresztbe beakad egy hosszabb darab az nem tarol?Vagy addigra már kellően lebomlik a maradvány?
Válasz Géza15 #3098. hozzászólásáraFél dózis Express, majd két alkalommal 3l/ha Amalgerol és ennyi. A gruberen 7 kés van a 3m-en.
Válasz Netparaszt #3092. hozzászólásáraKöszönöm,keresni foglak! Vannak hiányosságok nálam,próbálok olvasni,tanulni a témában. Itt a környéken előadást szervezni....sok a fafejü ember. Szántani 40cm mélyen,legalább kétszer...én meg szivem szerint az ekét is összedarabolnám vasba. Változtatnom kell,mert így nem működik hosszú távon.Vannak olyan területeim,ahol ha kicsit szárazabb az ősz,10hektárt nem bír ki 6db ekevas.... :) Tehát drágább a kopó cucc,mint az üzemanyag...csökkentett menetszámra szeretnék törekedni már emiatt is. Visszatérve az emberekre,beszélni sem lehet velük pl. a takarónövényről,mert akkor jön,hogy nem éri a baka fa..át sem,mert csak kiszívja a vizet,tápanyagot,meg csak gond beleszántani...:)
A kukorica tarlómmal meg gondoltam,hogy egy részét elvetem most facéliával, kukorica vetés előtt meg majd tárcsa,vagy glyfozát...
Válasz Géza15 #3099. hozzászólásáraOFF
Nincs egyengető pálca, tárcsa, hanem a spirál henger egyenget. Én raktam rá előre két kereket, úgy az igazi.
Hogy jobb, vagy rosszabb mint az egyenes henger nem tudom, de nálam fő szempont volt, hogy a késtartók nincsenek fixen felhegesztve a vázra, hanem csak csavarozva vannak, így tetszés szerint variálható a helyzetük. Talán 2 darabot láttam ilyet hirdetve az enyémen kívül, az elmúlt 2 évben.
Nekünk szerencsénk volt, csak 80 km-re kellett érte menni. Egy platós kisteherautóval elhoztuk, csak a hengert kellett lecsavarozni.
Válasz Netparaszt #3092. hozzászólásáraMikor hol vannak az előadások? Mert lenne a közelbe kíváncsi lennék.
Válasz .Norbert #3096. hozzászólására Ezen a kisfilmen el lehet gondolkodni az embereknek!!!
Válasz kis Zombi #3095. hozzászólásáraPersze nem is újat akarok venni, csak kíváncsi voltam az árára. Nem lenne rossz kis masina, csak 400 km-re van, s szeretnék egyet megnézni, s kipróbálni is, s reménykedek benne, hogy lesz talán közelebb is :) Gondolom nagyon sok használt gép áramlik át Ausztriából.
Ez a ferde helyzetű rögtörős henger mivel jobb, agy mivel nem jobb, mint a sima?
Válasz otis #3097. hozzászólásáraA növényvédelmed hogy nézett ki? S a Gruberod milyen sűrű osztású?
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólására Nem kell félni a kukoricaszártól! Az alábbi képeken 2013/14 évben kukorica utáni napraforgó elé való műveletek láthatóak. A kukorica csuhé rendre volt vágva, kb 11t/ha termésátlagnál, ez kapott egy sor rt, majd utána egy 7 késes grúbert, tavasszal újabb rt, majd vetés. Ha van megfelelő tárcsás vetőgép, akkor ne foglalkozz a szármaradványokkal, vagyis de, legyen minél több a felszínen, a későbbiekben hálás leszel még nekik
Kukorica után kukorica esetében is így csinálom, egy normális tárcsás vetőgépnek nem okoz gondot elvetni. 2014-ben 3,7 t/ha volt itt a napraforgó átlagtermése LE25 hibriddel.
Válasz Géza15 #3094. hozzászólásáraOFF
Ha nem ragaszkosz új eszközhöz ez nem rossz fajta
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/talajmuvelo-gepek/heger-gruber-elado/h_6558165?ref=c5755880
Nekem ugyan ilyen van 9 késsel, az elé is kellene 90 - 100 ló, a 820 -as prüszköl vele. Kukorica tarlón még nem sikerült befullasztani, csak a mezsgyén a 2 méteres gazban
Sziasztok!
Lázas apróhirdetések keresgélése, olvasgatása után felvetődött bennem egy kérdés, hogy a kapaosztás miben befolyásolja a vetőágy készítésének a minőségét?
Most érdeklődtem egy Új Regent gruber után, 2,4 misi+áfa 2,6m széles és 11 kapás. Szerintem az pont elég lenne egy 135 Le-ős trakinak jó 25cm mélyen a hajdúsági löszhátra, de a kereskedő először 4m-t mondott... :D (kicsit nagyot néztem magamban).
Sok helyen látom a 7 késes változatokat 35-40 cm es osztásokkal. Az magától értetődik, hogy nem dugul el olyan könnyen, mint a sűrűbb osztású, de az átrepesztés se olyan hatékony nem? Mi befolyásolja, hogy milyen kapaosztásút vásároljon az ember? Ahogy Netpapraszt is írta az előzőekben a kalászos előtt szeretném elkezdeni az átállást kukorica tarlón, ahol 100q kukorica utáni szétszecskázott tarlómaradvány van. Mennyire kell tartani az eltömődéstől? Esetleg a nehéz tárcsát neki kell engedne előtte?
Válasz Bence. #3090. hozzászólására Alapvetően a bióra látok piacot és elsősorban feldolgozva. Biogabonában is jó átvétel van most.
A vetésforgó egyenlőre a gyomok kitakarításáról szól, fenyércirok uralkodik számos hasonló agresszivitású gyommal, fel vannak töltve a földek rendesen. Ezekkel a növényekkel konvencionálisban sem sikerült megbirkózni a korábbi bérlőknek, logikus, hogy bióban állok neki a kitakarításuknak
Tervezem még a forgót, de a terület ismeretlen, csak biztonságos növényekkel dolgozom most (tönköly, alakor), a kulcsszó az alkalmazkodás, olyat meg nem termesztek, amit nem eszek meg.
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólására Nyár végén javaslom mindig a kezdést, egy jól sikerült mélylazítás utáni erős takarónövény keverékkel.
Ha meglazítod a földet és nem kerül bele rögtön valami nagy gyökértömeget hozó növény, a csapadékkal visszatömörödik az egész, pénzkidobás szerintem.
Így a gabonás földeken látom hasznát először elkezdeni a változtatást.
Most már nem sok játéktér van, mindent csak csinálj úgy, ahogy szoktad, közben olvasgass a takarónövényekről és nyáron térjünk vissza a kérdésre.
Talán némi Bacteriosolt szórhatsz a szármaradványokra, hogy nagyobb eséllyel bomoljanak a télen, de hasznos dolgot már nem tudok javasolni.
Azaz egyet igen, gyere el egy előadásra vagy szervezz egyet, utána magadnak is egyszerűbb lesz, mit, miért csinálj.
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólásáraEbben én is szeretnék tanácsot javaslatot kapni.Hasonló gépeim vannak de kicsiben.Vetésforgó val már elékészültem...Nekem árpa után jön a tavaszi...Pontosan a csak a napraforgó mert a kukoricával nem rulettezek...
Válasz Netparaszt #3087. hozzászólásáraOlvasom régebb óta az írásaid és előadáson is voltam érdeklődnék, hogy az általad vezényelt Kakasszéki bio gazdaság vetésforgóját miként képzeled el. Illetve egy szántóföldi bio vetésforgót miként alkotnál meg, főleg arra vagyok kiváncsi, hogy a piacon egyáltalán mire volna igény és felvásárló erő.
Válasz Netparaszt #3088. hozzászólásáraLenne egy(pár) kérdésem. Szeretnék átállni a forgatás nélküli talajművelésre. Részben már csináltam régebben az őszi vetéseknél,de most a tavasziaknál is szeretném a szántást elhagyni. A géppark elég kőkorszaki. IH középmélylazító,ezt 50-55 centire tudom húzni,meg IH nehéztárcsa.Az őszi vetések alá jó talajt tudok csinálni szerintem. A kukorica tarlóval mit tudok kezdeni,hogy tavaszra vethető legyen? Van egy 6 hektáros darab,jövőre is kukorica menne bele.Tudom nem a legjobb elővetemény,de ezt a területet tudom öntözni. Jelenleg levan tárcsázva,amilyen mélyen csak bírtam,csak annyi a szár,hogy a talaj néha-néha látszik. Kapott 3X45mm öntözést,ez elég jól megtömte.A lazítást mikor csináljam? Még most a fagyok előtt,vagy ráérek akár márciusban is? 17 AK homok.
Válasz Bandita29 #3085. hozzászólására Meg ha elrabolja a nitrogént, az is okozhat gondot. Vagu más makroelemből volt nagy hiány. Így látatlanban nem tudni.
Válasz Gabee #3086. hozzászólására Úr nem vagyok még
Alapkönyvnek ezek jök:
Mycelium running
Teaming with microbes
Compost tea manual
Kátai talajökológia
Egyes részproblémák kutatási adatbázisokban jobban megtalálhatóak.
"Netparaszt" úrtól kérdezném, hogy hol és milyen könyveket ajánl hogy mikrobiológiai szempontból valós és érthető információkhoz jussak. Magyar irodalom mellett angol is jöhet. Válaszát előre is köszönöm.
Válasz Berkó_ #3081. hozzászólásáraA dús gyomnövényzet,rengeteg vizet kivesz a talajból a kukorica elöl.
Válasz Blnt123 #3083. hozzászólására Köszönöm a sok képet és leírást.
Ez N hiány, de van ott más gond is. A jobb területen jól néz ki, de a gyengébben mindenből hiány van.
Javaslom, hogy tisztán ne vesd, mert nálad még sok szerves anyagot kell bejuttatni a talajba, hogy legyen miből gyarapodnia a talajnak. Tiszta vetést a következő növény sorába vetve javaslok vagy akkor, ha jól fel van töltve tápanyaggal a terület.
A kelési problémák miatt is praktikusabb többféle növényt vetni, mert egyrészt támogatják egymást, másrészt nagyobb eséllyel marad élő növény a területen, megfelelő sűrűségben.
A rágások kissé aggasztóak, meg kellene vizsgálni, mi okozza.
Válasz Blnt123 #3082. hozzászólására A kép lemaradt
Válasz Blnt123 #3080. hozzászólására10.10 a baloldali a jobb területről, a másik kettő a gyengébbről.
a jobb oldali is meghaladja a 30 cm-t
bal oldali:
A jobb területen egyre több ilyennel találkozom:
Lassan már több mint 10 15 centit a föld felett akar növekedni, ez az eketalp miatt lehetséges?
11,02 Jelenleg így néz ki a jobb terület.
A jobb területen jó a gyomelnyomás, csak egy két libatopnak sikerült túlélnie, holott elég gyomos terület. Talán már kicsit túl sűrű is, találni olyan növényeket, melyeknél aránytalanul nagy levéltömeg van a gyökérhez képest.
Mindkét terület 5kg/ha mennyiséggel lett vetve.
Ez a kép 10.10- én készült a gyengébb területen egy 10-12%-os lejtőn A helyzet még most is hasonló, Mitől sárgulhattak el a levelek? tápanyaghiány?
Válasz Netparaszt #3076. hozzászólásáraAzért is kérdeztem, mert a kukoricás topikban leírt direktvetett kukoricásban ott volt a leggyengébb a kukorica, ahol jelen volt a tyúkhúr nagy mennyiségben. Tudom pontosat csak akkor tudsz mondani, ha látnád közelről a területet, de azért a miértjére mégis kíváncsi lennék, mi az összefüggés a gyenge kukorica és a dús tyúkhúr között?
Válasz Blnt123 #3079. hozzászólására10. 10 a jobb területen:
Némelyikben találtam lárvákat, talán légylárvák lehettek.
10,10 a gyengébb területen
Itt is szép állomány kezd kialakulni,csak sajnos ritka, így az árvakelés is jelentős.
sajnos még ilyen is van
ezen a területen nem jellemző a lárvák kártétele.
Válasz Blnt123 #3078. hozzászólására09,20 tárcsa grúber
grúber
Elő jött a búza árvakelés
10,10 A jobb terület:
Vlasz Blnt123 #3077 hozzászólására 09,13 tárcsa+grúber
Míg a másik terület:
Itt is találhatók, már szebb példányok:
De sajnos ilyen is akadt szép számmal:
Két parcellán próbáltuk a TR-t. Az első területen csak egy 20 cm körüli grúberezést végeztünk míg a másikról a szalma is lekerült és tarlóhántás is történt tárcsával.
Grúberezés 08.23
A vetést követő 4 napon : 08,27
A csak grúberezett területen a növények fejlődése lassabb volt és az állomány is ritkább lett.
09,05
csak grúber
Tácsa+grúber
Válasz fida91 #3075. hozzászólására Mondjuk inkább úgy, hogy tyúkhúr a nitrátfelesleget jelzi - túl sok a szabad nitrát, amit a talajélet nem tud feldolgozni, a tyúkhúr viszont emberre toxikus mennyiségű nitrátot is fel tud venni. Szénben gazdag anyagokkal kiegyenlíthető a helyzet, s komposzt is segít a talajélet megerősítésében.
Lehet rosszul emlékszem, de mintha Netparaszt említette volna, hogy a tyúkhúr jelenléte jót jelent talajélet szempontjából?
Válasz N.. Tamás #2772. hozzászólásáraVan az 4 hektár is.
Válasz Radocz #3070. hozzászólásáraHmm, most azt olvasom, hogy 5 évente kell visszakerülnie az adott területre pillangósnak. Ennek hiányában istálótrágyát kell alkalmazni. Valahol 20% volt kiirva azon akadt meg a szemem, de nem találom. Másik kérdés mely szerint "A sikeres másodvetés teljes évnek számít a növényi sorrend megítélésében".
Mitől lesz sikeres egy másodvetés a törvény szerint, illetve ilyenkor lehet akár kalászos után kalászost is vetni, gondolok őszi-tavaszira, mivel volt köztük egy teljes évet kitevő másodvetés.
Válasz kis Zombi #3066. hozzászólására Nagyjából ennyi egy gép, de a kések mérete, aránya, elhelyezkedése, gép szintállítása, nedvesítési lehetősége fontos különbséget jelent.
Válasz Bence. #3065. hozzászólására" mely során 20% pillangósnak kell lennie a vetésszerkezetben."
az ÖKO pályázati felhívás hanyadik oldalán van ez leírva? Ilyen szinten még nem olvastam végig.
Válasz Tomszi #3067. hozzászólására Nem teljesen értem az összehasonlítást. Hozamot maximum a szomszéddal érdemes összehasonlítani, ha közel azonos talajon gazdálkodik, mert minden terület adottsága más. Ezért én is a szomszéd fullprogramos öntözöttjével hasonlítottam, ami azon a területen az elérhető maximumot jelentheti. A többi szomszéd teljesen felsült állományát nézve cudar volt a helyzet arrafelé.
A tápanyagutánpótlás nélküli termesztés eredményét összevetni a fél hektárra kiszórt 64 m3 trágyával és két mázsa műtrágyával sem látom túl sok értelmét.
Az sem mindegy, hogy mennyi vízzel volt annyi, az az annyi.
Szóval almát az almával vessük össze, ha valóságos képet szeretnénk.
Válasz Agrárteenager #2997. hozzászólásáraAmelyik földedbe nem megy őszi vetemény azt is hasonlóan műveled meg ősszel tavaszra?
Válasz Netparaszt #3060. hozzászólásáraNekünk az idei éven a fél hektáros kertünkön lett 53 mázsa kukorica, kombájntól, öntözés nélkül. Itt is aszály volt, elővetemény szintén kukorica, szántottunk, tápanyagvisszapótlás tavasszal egy mázsa nitrogén és egy mázsa NPK 6-16-16. Nyilván a talajon sok múlt/múlik. A gyomirtás jó volt és tavasszal időbe lemunkáltuk, hogy ne száradjon ki, mihelyst nem ragadt a simító hogy ne tömörítsünk feleslegesen. A talajélet akkor azért rendben lehet
Mondjuk szoktuk trágyázni is, 2 éve is kapott vagy 4 kocsi (T-088) érett marhatrágyát. Egy lazítás biztos nem ártana, csak nagygép nem fér be, mondjuk egyszer volt MTZ-vel is, középmélyen, de vagy 10 éve.
komposzt forgató
Volt egy kis agymenésem a bio támogatással kapcsolatban, mely során 20% pillangósnak kell lennie a vetésszerkezetben. Nos rövid tenyészidejű tavaszi vetésű pillangóst vetnék bükkönyt és ledneket utána pedig sok humuszt adó takaró növényt. Így növelném extrém módon a talajminőséget. Ebben az esetben nem termelnék semmit, de a támogatás kompenzálná a kiesést. A kérdés maga, hogy így mehetne-e, hogy különböző pillangóst vetek közte, pedig változatos takarónövényt. Vagy ezt nem lehet egy területen koncentráltan megtenni, csak évelő pillangóssal és az egész gazdaságban szét kéne szórni a klasszikus vetésszerkezet szerint, hogy megtudjak felelni a papíros elvárásoknak.
Válasz kacar #3062. hozzászólására Igen, 20-30 kg N/Ha elég.
Válasz Radocz #3057. hozzászólásáraIlyen nem volt,hogy nullszaldós!
Minden évben nyereséget hozott még ez a földem, pedig nem a legjobbak között van!Pont e miatt is döntöttem a forgatás nélküli művelés mellett.Vetésváltásra odafigyelek minden évben más kultúra követi az előzőt.Aszályos években szembetűnő a szomszédokéhoz viszonyítva a különbség.
Válasz Netparaszt #3061. hozzászólásáraMég most is érdemes megszórni? Csak nitrogént kell neki nyomni?
Válasz kacar #3058. hozzászólására Érdemes megetetni a növényeket a gyengébb részeken, megtérül a biomassza többleten.
Válasz Radocz #3057. hozzászólására Ha valaki tudással változtatja a technológiát, nincs jövedelmezőségi probléma. Például itthon ahol a forgatásos művelésű, full technológiás, öntözött kukorica 60 mázsát hozott, ott a direktvetéses kukorica 50 mázsát. Ez ráadásul még tápanyagot sem kapott a vetés után, s ha jól emlékszem, növényvédelem sem volt.
Hopp ez elfordult ,de azt hiszem látható ,hogy a felső van a kötött takajról.
Próbaképp megnéztem alulról is a TR veteményt ,hogyan boldogul. A jobboldali 3 kötött kövér talajból való a 2 balos a lazább de soványabb részről . 3 éve volt szántva telepítés előtt,azóta elég izmos tárcsatalp lett a kötött részen.
Válasz Hunter_ #3055. hozzászólásáraÉs a jövedelmezőség, hogy alakult?
Hanyadik év után lett nullszaldós?
Mert ugye a lucerna után már volt két erősen mínuszos év az átállás miatt.
lucerna, kukorica, szója, Most búza lenne, de az idő még közbe szólhat.
Meg ez az előző ciklusban AKG-volt, de most is az lesz, ha Isten is úgy akarja.