Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR414.08 FtUSD401.61 FtCHF440.53 FtGBP496.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Bigiboy77 #7042. hozzászólásárapedig az erősebb, mint a filmbéli és kisebb a mozgástere is. mégis nagy előszeretettel alkalmazzák a változatait ejtőcsöves direkt vetőgépeknél
Atom-Jet hogyan is dolgozik a direkt vetőgép, flexibilis szárakkal? miveldirekt vetésről beszélünk nincs előmunkálat a talajon, ekkora kilengései vannak a kapaszáraknak, ha merev kapákkal gondolkozunk, vajon hányszor szakadhatna el a nyírócsavar ilyen jellegű terhelés mellett?
Válasz Dave #7036. hozzászólásáraszia! nos bizonyos elemei készültek csak nálunk, Attila rendelte a csoroszlyát amerikából, természetesn megfelelő szerszámmal egy megfelelően kapcsolódó kapaszárhoz, lehet gyártani hasonló felépitésű csoroszlyát.
Válasz Bigiboy77 #7035. hozzászólásáraszia! mivel rozsdamentes a cső a csoroszlya hátsó felében , igy a folyékony mütrágya sem okoz gondot a szerszámban, természetesen fix kapaszárral is megoldható a történet.ami kedvezőbbé teszi a kialakitását.
Válasz JOSEY #7034. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Én azt hittem te gyártottad le, mert ezt így nem éri meg megvenni. A rad csoroszlya fele ennyibe kerül. Lemásolni nem lehet, hogy olcsóbbra jöjjön ki?
Válasz JOSEY #7034. hozzászólásáraSzia, engem is erdekel az ara. 32 db-ot szeretnek, valamilyen fix kapaszaron. Ha van vmi otleted a kapaszarra akkor annak is ird meg az arat (ide is mehet a kep rola.)
Ha jol latom e olyan, hogy kozepre megy a vetomag, oldalt meg mutragya. Folyekony mutragya is mehetne?
Mert itt az sekelyebbre megy....
Válasz .Szabi. #7026. hozzászólásárailyet rendelt,elővágó tárcsa nélkül ez a változat annyit tud pontosan mint egy rugókaros grubber. nem volt lehetőség semmilyen tesztre, ennél erősebb kapát meg már nem lehett volna alkalmazni mert kilógott volna a csoroszlya környezetéből, az amerikai ennél vékonyabb konstrukció különben és az jól dolgozik
Válasz Berente Antal #7030. hozzászólásáraNem a neten találtam, hanem voltam a Dr Nagy János előadásán és ott láttam.
Egy precíziós gazdálkodással foglalkozó projekt megnyitó előadásán.
Akik jártak nálam tudják, hogy Horsch párti vagyok. Gyakorlatilag mindenben amit gyártanak kivéve a szemenkénti vetőgépeket - és ezt nem félre érteni nem hivatalból nem kedvelem .
Ez a vetőgép azonban egy ideális alanya annak, hogy egy nagyon jó gépet lehessen belőle csinálni.
Masszív Horsch váz , központi műtrágya tartály stb.
Minden PP finomságot rá lehet építeni mert ezeken a vetőgépeken Kinze vetőkocsik vannak.
Mindent rá lehet építeni amit a PP gyárt.
Még én magam is meginogtam, hogy el kellene adni a frissen vásárolt 12 soros JD 1770NT CCS-t és ezt megcsinálni inkább .........
Válasz boery #7028. hozzászólására"a Debreceni Egyetemen már a '70-es években végeztek olyan kutatásokat ami a tőtáv egyenletesség hozamra gyakorolt hatásait vizsgálta."
esetleg linket kérhetnék?
Válasz Radocz #7020. hozzászólásáraEz az én fogalmai szerint nem vetőelem , hanem egy gabonavetőgép csoroszlyája .
Ez egy NI-Till csúszó csoroszlya -biztosan jól működik abban a közegben amire tervezték, de a mélységtartás hiánya miatt teljesen alkalmatlan szemenkénti vetőgéphez.
Vetőelemnek a szemenkénti vetőgépek azon részegységét nevezzük amely azért felelős , hogy a magok egyenletes tőtávolságra és egyesével kerüljenek elosztásra, kihagyások és duplázások nélkül.
A RAD vetőgépet nem ismerem ezért arról nyilatkozni nem tudok.
Válasz Feri #7018. hozzászólásáraSemmi gond értem én , de azért itthoni tapasztalatok alapján elég nehéz amerikai dolgokról következtetést levonni.
Magyarországon a legismertebb amerikai vetőgép az IH Cyclo 400-as és 800-as típusa. Ezeket a gépeket a 80-as évek elejétől gyártotta liszensz alapján a mai Kühne gépgyár ( akkoriban a Rába része volt ) . Ezekre típusokra valóban igaz az a megállapítás amit tettél , azonban már a Case IH ( ma CNH ) sem gyárt ilyen vetőmag adagolóval vetőgépet már nagyon rég óta.
Érdekesség, hogy a Debreceni Egyetemen már a '70-es években végeztek olyan kutatásokat ami a tőtáv egyenletesség hozamra gyakorolt hatásait vizsgálta. A megállapításait azonban az utóbbi évekig neonagyon propagálták széleskörűen , az utóbbi időben került elő , hogy bizony ám ők ilyet csináltak . Érdekes miért kellet 40-évnek eltelni , hogy ezeknek eredményeit szélesebb körben is megismerhessük.
Válasz VMisi #7019. hozzászólásáraPedig kacérkodtam az ikersorral,mert júeszében öntözöttbe pár éve az tudta hektárra átszámolva puliszkából a legtöbbet, nézegettem is Mono Twin Row-t, ami amcsiban fut, Azuritot, Arbos=Mattermacc-ot, usw... Aztán nem győzött meg egyik sem igazán, pedig adott tőszám mellett a tőtáv nyújtása nem hülyeség. Nekem repce gabona sortávban tudott a legtöbbet!
Válasz gcastle #7017. hozzászólásáraBoery-től én is ezt kérdeztem a talin, és azt mondta, hogy nem tudják jól szinkronizálni az ikersoroknál a megfelelő tőtávot. Ha ez nem megfelelő pedig, akkor az inkább káros mint hasznos.
Válasz boery #7014. hozzászólásáramegállapitásaim,a magyar mezőgazdaságban az elmúlt 4o éve használt vetőgéptipusokra vonatkoznak,a magyar igényeket szolgáló eszközöket súlyoztam.
egyébként amit irtál igaz,5 évente cserélem ,és nem csak a szemenkéti vetögépemethanem a gabona vetömet is. Azt,hogy a csemegekukoricát,naprát ,normál kukoricát,repcét,szóját,cirkot egy géppel el tudjál vetni és ne keljen több gépet tartani alaposan szét kell nézni a választékban.
Idén maximával valamit csinálni kell mert tavaly már elég pontatlan munkája volt, minden bizonnyal a középen bekopott furatos vető tárcsák és a forszírozott vetési sebesség ami ezt okozta szóval kap új garnitúra tárcsákat és nem fogunk 10.5-el húzni hanem csak 8kmh-val.
Viszont hosszabb távon ezt is cserélni kellessz majd és akkor spéci műszernek kell majd ide kerülnie.
Válasz Feri #7013. hozzászólásáraEzt rosszul látod, nem tudom honnan szeded a megállapításaidat, de tévesek.
Az Észak Amerikai piacon is legalább olyan fontos az egyenletes tőtávolság mint Európában sőt hanem fontosabb. Az Észak Amerikai gyártók kezdték el használni a magegyenletesség és tőtáv egyenletesség mérését a szemenkénti vetőgépeken ( Singulation, Spacing ). Az Európai gyártók többsége még mindig az átlagokon alapuló tőszám mérésnél tart .
A vetőkocsik robosztussága azért kell mert egy vetőgépnek meg kell állja a helyét nem csak a hagyományos művelésben, hanem a no-till-ben is.
Az is igaz, hogy technológiailag sokkal előrébb tartanak mint mi itt európában - nem véletlenül náluk dől meg a világcsúcs is ...
A hazai rekorderek jó ha elérik az USA átlagot, persze sok minden más ott ami miatt ez így alakul.
Egy amerikai famert ha megkérdeznek melyik a legfontosabb gépe akkor jó eséllyel a vetőgépét fogja mondani ....
Kevés olyan új vetőgép van ami úgy kezd majd vetni ahogy kijött a gyárból, mert a legtöbben felszerelik ilyen olyan kiegészítőkkel ( attachment ) . Rengeteg ilyen kisebb nagyon cég van a piacon és az, hogy megtudnak élni az azért van mert az amerikai farmernek a legfontosabb a jó vetés és ezért hajlandó áldozni és kilépni a megszokásoktól.
Itthon egy-egy "jól menő" gazdálkodó 5 évente lecseréli a traktorát , de a munkagépeit beleértve a vetőgépet is már sokkal ritkábban .
Persze tisztelet a kivételnek.
A piacok is nagyon másak az unió ellenére európa még mindig nagyon töredezett és rengeteg kis gyártó van a vetőgép piac is sokkal több szereplős mint az észak amerikai.
Nagyon nehezen tud az egyik kontinensen sikeres cég átütő sikert elérni a másik kontinensen és ez nem feltétlenül azért van mert az adott termék nem jó arra a helyre, hanem azért mert nagyon nehéz a megszokottságot áttörni.
Válasz boery #6998. hozzászólásáraNem akarom leirni az amerikai vetőgépeket,de ott az volt inkább az elvárás,hogy a kocsi robosztússága révén legyen jó a mélységtartás. Ahol böven 80000tö/ha felett vetnek a tőtáv pontossága nem lényeges,és nem is ebbe az irányba fejlesztettek.
Nálunk az elvárás pl.napra vetésénél,repce vetésénél egészen más mint odaát.
Válasz boery #7005. hozzászólására"Mostanában építettünk át több Monosemet is és rá kellett jönnöm milyen gyeszára vannak gyártva .... vékony anyagok stb. pisze cserébe könnyű és így vetőgép is könnyebb lesz."
Itt,a szerkezeti felépítésre írtad a kritikát és én arra reagáltam. Azzal pedig tisztában vagyok vele milyen,mit tud a PP.
"A trabant is autó..."
Erre inkább nem reagálnék,részemről lezártam.
Válasz noi24 #7003. hozzászólására ".....Mivel gagyibb mint az általad linkelt? Egyébként nem is azon van a hangsúly hanem az egész vetőkocsin,ha összehasonlítod az általad linkelt képen lévővel nincs ott sok külömbség. "
Ha ez a számodra nem egyértelmű akkor kár is a billentyűzetet koptatnom
Végül is ez is az is vetőgép ! A trabant is autó ......
Válasz JOSEY #7001. hozzászólásáraés ennek az ujjai be vannak szögbe forditva, mert ugye ez egy roll hacke aktiv sorközmüvelő kultivátor rolling kapája
Válasz boery #6999. hozzászólásáraNem saját de tudod te azt. Mivel gagyibb mint az általad linkelt? Egyébként nem is azon van a hangsúly hanem az egész vetőkocsin,ha összehasonlítod az általad linkelt képen lévővel nincs ott sok külömbség.
Válasz Feri #6982. hozzászólásáraNem fenékig tejfel a tempo, de nem fúj ki semmilyen talajfertőtlenítőt sehonnan. Ez butaság.
A gumi magfogó kerék ha jól van beállítva gyakorlatilag “kitölti” a magárkot. A granulátum mögé esik...
persze itt meg jön a kérdés hogy nyers kötött talajon esetleg direktvetésben milyen gondot okozhat ez a magárok fal tömörítés.. de a granulátummal semmi gond, az meg hogy ezeket a gépeket be fogják tiltani elég utópisztikusan hangzik.
Amíg a kordéra felspaniferezett ibc-vel permeteznek addig én is vetek a tempoval...
8249 hozzászólás
Válasz endypapa_20120 #7048. hozzászólásárakomplett 2013-ban volt 55.000Ft+áfa plusz a csoroszlya orra, ugy tudom, hogy 30.000Ft+
Válasz JOSEY #7046. hozzászólásáraMibe kerül egy ilyen rugós szárú csoroszlya?
Válasz JOSEY #7046. hozzászólásáraMibe kerül egy ilyen rugós szárú csoroszlya?
Válasz JOSEY #7044. hozzászólására
Válasz JOSEY #7044. hozzászólásárana dejó, szemüveg nélkül nem igazán láttam, ez nem az a gép
Válasz Bigiboy77 #7042. hozzászólásárapedig az erősebb, mint a filmbéli és kisebb a mozgástere is.
mégis nagy előszeretettel alkalmazzák a változatait ejtőcsöves direkt vetőgépeknél
Válasz Bigiboy77 #7042. hozzászólásárapedig az erősebb, mint a filmbéli.
Válasz JOSEY #7041. hozzászólásáraSzep kilengesek, de nem oldalra! Annak a kapaszarnak amit belinkeltel (2013 bol) van kilengese oldalra is....
Atom-Jet hogyan is dolgozik a direkt vetőgép, flexibilis szárakkal? miveldirekt vetésről beszélünk nincs előmunkálat a talajon, ekkora kilengései vannak a kapaszáraknak, ha merev kapákkal gondolkozunk, vajon hányszor szakadhatna el a nyírócsavar ilyen jellegű terhelés mellett?
Válasz Dave #7036. hozzászólásáraszia! nos bizonyos elemei készültek csak nálunk, Attila rendelte a csoroszlyát amerikából, természetesn megfelelő szerszámmal egy megfelelően kapcsolódó kapaszárhoz, lehet gyártani hasonló felépitésű csoroszlyát.
Válasz Bigiboy77 #7035. hozzászólásáraszia! mivel rozsdamentes a cső a csoroszlya hátsó felében , igy a folyékony mütrágya sem okoz gondot a szerszámban, természetesen fix kapaszárral is megoldható a történet.ami kedvezőbbé teszi a kialakitását.
Válasz Vinkó 75 #7037. hozzászólására7022es hozzászólástól indul a beszélgetésünk.
Válasz Dave #7036. hozzászólására??????
Válasz JOSEY #7034. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Én azt hittem te gyártottad le, mert ezt így nem éri meg megvenni. A rad csoroszlya fele ennyibe kerül. Lemásolni nem lehet, hogy olcsóbbra jöjjön ki?
Válasz JOSEY #7034. hozzászólásáraSzia, engem is erdekel az ara. 32 db-ot szeretnek, valamilyen fix kapaszaron. Ha van vmi otleted a kapaszarra akkor annak is ird meg az arat (ide is mehet a kep rola.)
Ha jol latom e olyan, hogy kozepre megy a vetomag, oldalt meg mutragya. Folyekony mutragya is mehetne?
Mert itt az sekelyebbre megy....
Válasz Dave #7023. hozzászólásáracsak ennek az árát tudom, 2013-ból, privátban megírom
Válasz .Szabi. #7026. hozzászólásárailyet rendelt,elővágó tárcsa nélkül ez a változat annyit tud pontosan mint egy rugókaros grubber. nem volt lehetőség semmilyen tesztre, ennél erősebb kapát meg már nem lehett volna alkalmazni mert kilógott volna a csoroszlya környezetéből, az amerikai ennél vékonyabb konstrukció különben és az jól dolgozik
Válasz Berente Antal #7030. hozzászólásáraNem a neten találtam, hanem voltam a Dr Nagy János előadásán és ott láttam.
Egy precíziós gazdálkodással foglalkozó projekt megnyitó előadásán.
Válasz szanberg #7015. hozzászólásáraHorsch Maestro 8 CC
Akik jártak nálam tudják, hogy Horsch párti vagyok. Gyakorlatilag mindenben amit gyártanak kivéve a szemenkénti vetőgépeket - és ezt nem félre érteni nem hivatalból nem kedvelem .
Ez a vetőgép azonban egy ideális alanya annak, hogy egy nagyon jó gépet lehessen belőle csinálni.
Masszív Horsch váz , központi műtrágya tartály stb.
Minden PP finomságot rá lehet építeni mert ezeken a vetőgépeken Kinze vetőkocsik vannak.
Mindent rá lehet építeni amit a PP gyárt.
Még én magam is meginogtam, hogy el kellene adni a frissen vásárolt 12 soros JD 1770NT CCS-t és ezt megcsinálni inkább .........
Válasz boery #7028. hozzászólására"a Debreceni Egyetemen már a '70-es években végeztek olyan kutatásokat ami a tőtáv egyenletesség hozamra gyakorolt hatásait vizsgálta."
esetleg linket kérhetnék?
Válasz Radocz #7020. hozzászólásáraEz az én fogalmai szerint nem vetőelem , hanem egy gabonavetőgép csoroszlyája .
Ez egy NI-Till csúszó csoroszlya -biztosan jól működik abban a közegben amire tervezték, de a mélységtartás hiánya miatt teljesen alkalmatlan szemenkénti vetőgéphez.
Vetőelemnek a szemenkénti vetőgépek azon részegységét nevezzük amely azért felelős , hogy a magok egyenletes tőtávolságra és egyesével kerüljenek elosztásra, kihagyások és duplázások nélkül.
A RAD vetőgépet nem ismerem ezért arról nyilatkozni nem tudok.
Válasz Feri #7018. hozzászólásáraSemmi gond értem én , de azért itthoni tapasztalatok alapján elég nehéz amerikai dolgokról következtetést levonni.
Magyarországon a legismertebb amerikai vetőgép az IH Cyclo 400-as és 800-as típusa. Ezeket a gépeket a 80-as évek elejétől gyártotta liszensz alapján a mai Kühne gépgyár ( akkoriban a Rába része volt ) . Ezekre típusokra valóban igaz az a megállapítás amit tettél , azonban már a Case IH ( ma CNH ) sem gyárt ilyen vetőmag adagolóval vetőgépet már nagyon rég óta.
Érdekesség, hogy a Debreceni Egyetemen már a '70-es években végeztek olyan kutatásokat ami a tőtáv egyenletesség hozamra gyakorolt hatásait vizsgálta. A megállapításait azonban az utóbbi évekig neonagyon propagálták széleskörűen , az utóbbi időben került elő , hogy bizony ám ők ilyet csináltak . Érdekes miért kellet 40-évnek eltelni , hogy ezeknek eredményeit szélesebb körben is megismerhessük.
Válasz Radocz #7020. hozzászólásáraOtt a Horsch OC. Nem filléres, de no görcs!
Csak legyen, ami húzza... 
Válasz JOSEY #7022. hozzászólásáraaz akkori megrendelőd nem volt elájulva......
Válasz szanberg #7021. hozzászólásáraTopic neve nem szemenként... Ez van papó!
Válasz VMisi #7019. hozzászólásáraPedig kacérkodtam az ikersorral,mert júeszében öntözöttbe pár éve az tudta hektárra átszámolva puliszkából a legtöbbet, nézegettem is Mono Twin Row-t, ami amcsiban fut, Azuritot, Arbos=Mattermacc-ot, usw... Aztán nem győzött meg egyik sem igazán, pedig adott tőszám mellett a tőtáv nyújtása nem hülyeség. Nekem repce gabona sortávban tudott a legtöbbet!
Válasz JOSEY #7022. hozzászólásáraEgy kapát kompletten mennyiért adnál? Tartóval együtt, esetleg ezt fix kapával?
Válasz Radocz #7020. hozzászólására
megvalósitva
Válasz Radocz #7020. hozzászólásáraAzt sem tudod miről beszélünk most itt!?!?!?!
Válasz boery #7014. hozzászólásáraEgy ilyen vetőelemre mit mond az amerikai?
https://www.youtube.com/watch?v=gRDvOgiCMRg&feature=youtu.be&app=desktop
https://www.youtube.com/watch?v=gRDvOgiCMRg&feature=youtu.be&app=desktop
És mi a véleményed a RAD vetőgépről?
Válasz gcastle #7017. hozzászólásáraBoery-től én is ezt kérdeztem a talin, és azt mondta, hogy nem tudják jól szinkronizálni az ikersoroknál a megfelelő tőtávot. Ha ez nem megfelelő pedig, akkor az inkább káros mint hasznos.
Válasz boery #7014. hozzászólásáramegállapitásaim,a magyar mezőgazdaságban az elmúlt 4o éve használt vetőgéptipusokra vonatkoznak,a magyar igényeket szolgáló eszközöket súlyoztam.
egyébként amit irtál igaz,5 évente cserélem ,és nem csak a szemenkéti vetögépemethanem a gabona vetömet is. Azt,hogy a csemegekukoricát,naprát ,normál kukoricát,repcét,szóját,cirkot egy géppel el tudjál vetni és ne keljen több gépet tartani alaposan szét kell nézni a választékban.
Válasz szanberg #7016. hozzászólásáraAzurit-ról nem sok semmit hallottam eddig, mi lehet az oka?
Idén maximával valamit csinálni kell mert tavaly már elég pontatlan munkája volt, minden bizonnyal a középen bekopott furatos vető tárcsák és a forszírozott vetési sebesség ami ezt okozta szóval kap új garnitúra tárcsákat és nem fogunk 10.5-el húzni hanem csak 8kmh-val.
Viszont hosszabb távon ezt is cserélni kellessz majd és akkor spéci műszernek kell majd ide kerülnie.
Válasz boery #7014. hozzászólásáraMost új 8 soros csukósból mit vennél a hazai piacon?
Válasz Feri #7013. hozzászólásáraEzt rosszul látod, nem tudom honnan szeded a megállapításaidat, de tévesek.
Az Észak Amerikai piacon is legalább olyan fontos az egyenletes tőtávolság mint Európában sőt hanem fontosabb. Az Észak Amerikai gyártók kezdték el használni a magegyenletesség és tőtáv egyenletesség mérését a szemenkénti vetőgépeken ( Singulation, Spacing ). Az Európai gyártók többsége még mindig az átlagokon alapuló tőszám mérésnél tart .
A vetőkocsik robosztussága azért kell mert egy vetőgépnek meg kell állja a helyét nem csak a hagyományos művelésben, hanem a no-till-ben is.
Az is igaz, hogy technológiailag sokkal előrébb tartanak mint mi itt európában - nem véletlenül náluk dől meg a világcsúcs is ...
A hazai rekorderek jó ha elérik az USA átlagot, persze sok minden más ott ami miatt ez így alakul.
Egy amerikai famert ha megkérdeznek melyik a legfontosabb gépe akkor jó eséllyel a vetőgépét fogja mondani ....
Kevés olyan új vetőgép van ami úgy kezd majd vetni ahogy kijött a gyárból, mert a legtöbben felszerelik ilyen olyan kiegészítőkkel ( attachment ) . Rengeteg ilyen kisebb nagyon cég van a piacon és az, hogy megtudnak élni az azért van mert az amerikai farmernek a legfontosabb a jó vetés és ezért hajlandó áldozni és kilépni a megszokásoktól.
Itthon egy-egy "jól menő" gazdálkodó 5 évente lecseréli a traktorát , de a munkagépeit beleértve a vetőgépet is már sokkal ritkábban .
Persze tisztelet a kivételnek.
A piacok is nagyon másak az unió ellenére európa még mindig nagyon töredezett és rengeteg kis gyártó van a vetőgép piac is sokkal több szereplős mint az észak amerikai.
Nagyon nehezen tud az egyik kontinensen sikeres cég átütő sikert elérni a másik kontinensen és ez nem feltétlenül azért van mert az adott termék nem jó arra a helyre, hanem azért mert nagyon nehéz a megszokottságot áttörni.
Válasz boery #6998. hozzászólásáraNem akarom leirni az amerikai vetőgépeket,de ott az volt inkább az elvárás,hogy a kocsi robosztússága révén legyen jó a mélységtartás. Ahol böven 80000tö/ha felett vetnek a tőtáv pontossága nem lényeges,és nem is ebbe az irányba fejlesztettek.
Nálunk az elvárás pl.napra vetésénél,repce vetésénél egészen más mint odaát.
Válasz gcastle #7011. hozzászólásáraIgen már láttam, jól néz ki :D
Válasz határjáró #7008. hozzászólásáraFeldobtam ide is meg az agrárkeresőre is! Van egy Mbp 6,5 is eladó...
Válasz határjáró #7008. hozzászólásáraEstére felteszem, családi összejövetel van...
Válasz határjáró #7008. hozzászólásáraEstére felteszem, családi összejövetel van...
Válasz gcastle #6971. hozzászólásáraFeltetted már? Nem igazán találom.
Válasz boery #7005. hozzászólására"Mostanában építettünk át több Monosemet is és rá kellett jönnöm milyen gyeszára vannak gyártva .... vékony anyagok stb. pisze cserébe könnyű és így vetőgép is könnyebb lesz."
Itt,a szerkezeti felépítésre írtad a kritikát és én arra reagáltam. Azzal pedig tisztában vagyok vele milyen,mit tud a PP.
"A trabant is autó..."
Erre inkább nem reagálnék,részemről lezártam.
Válasz noi24 #7003. hozzászólására ".....Mivel gagyibb mint az általad linkelt? Egyébként nem is azon van a hangsúly hanem az egész vetőkocsin,ha összehasonlítod az általad linkelt képen lévővel nincs ott sok külömbség. "
Ha ez a számodra nem egyértelmű akkor kár is a billentyűzetet koptatnom
Végül is ez is az is vetőgép ! A trabant is autó ......
Válasz JOSEY #7001. hozzászólásáraés ennek az ujjai be vannak szögbe forditva, mert ugye ez egy roll hacke aktiv sorközmüvelő kultivátor rolling kapája
Válasz boery #6999. hozzászólásáraNem saját de tudod te azt. Mivel gagyibb mint az általad linkelt? Egyébként nem is azon van a hangsúly hanem az egész vetőkocsin,ha összehasonlítod az általad linkelt képen lévővel nincs ott sok külömbség.
Válasz JOSEY #7001. hozzászólásáraValamilyen szinten biztos. Csak a "küllők" ennél nem érhetnek egymásba.
Válasz Feri #6982. hozzászólásáraNem fenékig tejfel a tempo, de nem fúj ki semmilyen talajfertőtlenítőt sehonnan. Ez butaság.
A gumi magfogó kerék ha jól van beállítva gyakorlatilag “kitölti” a magárkot. A granulátum mögé esik...
persze itt meg jön a kérdés hogy nyers kötött talajon esetleg direktvetésben milyen gondot okozhat ez a magárok fal tömörítés.. de a granulátummal semmi gond, az meg hogy ezeket a gépeket be fogják tiltani elég utópisztikusan hangzik.
Amíg a kordéra felspaniferezett ibc-vel permeteznek addig én is vetek a tempoval...