Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407 FtUSD389.56 FtCHF429.55 FtGBP485.67 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Matyi50 #7134. hozzászólásáraNem ez volt a lényeg.
Csak elég hülyén hangzik, hogy azt nyomja valaki h 10 éve fele költségen termelt, és ugyanennyi volt a búza ára. Nem érzed visszásnak a dolgot?
Válasz bandigh #7130. hozzászólásáraAkkor neked is most marhajó ugyanaz az ár,mint 2008ban.... Uraim,nem kell itt egy szót se szólni úgy látom ,mindenki marhára meg van elégedve a 10éves árakkal. Szerintem jövőre szorgalmazni kell,hogy 2ezer legyen a malmi búza ára azoknak,akik most meg vannak elégedve mindennel.
Válasz Tomszi #7122. hozzászólásáraAz idöjárásri paraméteteket nem tudom megadni, de azt tuti hogy szép napos délutáni idö volt !! De üres garatra billentettem, és tisztitva engedték vissza a pótra rögtön !!!! Azt hogy a 60 kg -ba mi volt vagy mi sem azt le is tojom, a lényeg hogy be és kifele is láttam a mérleget és kifele 60 kg volt a minusz !!!!
Válasz Matyi50 #7129. hozzászólásáraPontosan 2008 óta nem térünk magunkhoz...vagy nem akarják. De ez más téma. Az aranykor nekünk a 90-es évek volt. Na ott is volt mikor 4000 ezerért vitték a kukoricát, az alföldre, ha ott száraz évvolt. Igaz volt is mi megegye.Ennek vége,ma a megmaradt nagyobb állattartó. Zömében saját célra állít elő. Vagy olcsón vásárolnak tőled. De ez sem igaz. Mivel a napokban az ország jó gabonás részein végig ment az eső. A malomban a jó-javító gabonáért 5000+kompot fizetnek felénk. Semmi szerződés. Hozd a mintát...jöhet az anyag, és csak 10 hektár gabonáról beszélünk. Ezért vágják ma is a 18-as búzát mellettem. Még van minősége....És ezért van munkája a 30 éves morzsolónak is. Megy ? Igen ! Akkor gyere menteni az anyagot.
Válasz Matyi50 #7129. hozzászólásáraHa 10 éve 2/3 költségen termeltél búzát ugyanennyiért, akkor lehet h nem most alacsony az ár, hanem akkor volt relatíve magas
Ha most is megéri megtermelned, akkor kisebb költségen is megérte.. Csak ugye ahol nő a megtermelt mennyiség, ott kínálati piac alakul ki, az meg nem nagyon használ az áraknak... Gondolj a 8 tonnás üzemi átlagokra, 10 éve ez nem volt azért olyan gyakori..
Válasz Matyi50 #7124. hozzászólásáraEgy termék ára nem csak az előállítási költségétől függ ám! Hanem hogy mennyit adnakmeg érte.
Egy doboz 0,33-as kólát akciósan megvehetsz a tescoban 159Ft-ért, vidéki kisboltban meg 250-ért.
Pesten vagy a Balaton mellett sem ugyanannyi egy gombóc fagyi, mint egy vidéki faluban, kisvárosban. A fizetések egyformák Magyarországon? Nem.
Válasz Tomszi #7127. hozzászólásáraIgen! De ez 10éves...és ugyanez az ár 2018ban is! A termelési költségek is ugyanott vannak?
Az euró lassan 340...a gázolaj 400... 2008ban 300...és még sorolhatnám...
Válasz Matyi50 #7124. hozzászólásáraHonnan tudod hogy a termelési költség a Világon, vagy Magyarországon mindenkinél növekszik? Mert szerintem nem egyforma költséggel termel mindenki. Vagy szerinted igen?
Valaki 1 ha-n termel, valaki 100-on, valaki 6000-en, külföldön vagy akár kis hazánkban is 10ezer hektárokon. Méretgazdaságossági előnyök? Mindenki egyforma technológiát alkalmaz? Nem. Mindenkinél ugyanazok a környezeti feltételek vannak, talaj, éghajlat, csapadék, stb? nem. Valahol 1000 hektárokon direktvetéssel termelik a gabonát.
És akkor még nem beszéltünk arról, aki nem csak gabonát termel, mert ugye egy lábon állni nem valami szerencsés. És a támogatásokról sem beszéltünk.
Igen, sokaknak ma is megéri gabonát termelni.
Válasz Tomszi #7123. hozzászólásáraOlyan is van,mikor korán reggel beér nyitásra a gazda az előző napi terménnyel,és látja,hogy a tisztító elől,a kombájntisztát hordják befelé a tisztított magtárba.
Válasz Tomszi #7122. hozzászólásáraÉs mert világpiac van ,ha az összes termelési költség ha növekszik,akkor az előállított termék árát is növelik a gyártók.
Sokaknak ezek szerint itt kurvajól megéri még így is gabonát termelni,ha 10éve leragadt árakkal meg vannak békélve.
Válasz ZZ #7121. hozzászólásáraAztán mikor van olyan hogy az üres garatra billentesz csak te, és senki más? Marha ritkán.
60 kg volt a tört szem, a pelyva, összesen? Az nem sok. Akkora mérlegeken mérj ki 60 kilót hitelesen, ha fúj a szél 20-40 kilókat ugrál a mérleg kijelzője.
Válasz Matyi50 #7120. hozzászólásáraMindenki emel, aki teheti, a sütőipar is. Hivatkozni meg valamire kell. Üzemanyagár emelés, gázáremelés, alapanyag drágulás. Mondjuk ez is érdekes hogy a sütőipar melyik része emel? Úgy általánosságban? vagy melyik termék?
Miért utaztatják a termékeket? Mert világpiac van. És megéri szállítani, akkor viszik. Miért, magyar szalmát, szénát megéri kivinni a magyar gazdának Ausztriába. Megéri, csinálják. A neten nézelődve lehet látni hogy szaúd-arábiai, meg kínai mega-tehenészetekbe USA-ból származó lucernaszénát etetnek.
Piac. Világpiac. A világpiacon a magyar termelés nem befolyásol árak szempontjából. Az üzemanyagok ára is ingadozik, és a műtrágyáé is.
Kerestél adatokat világpiaci gabona, kőolaj, gázolaj, műtrágya árakról, mondjuk 10 évre visszamenőleg. Még az arany ára is ingadozik. A benzin-gázolaj ára sem csak a kőolaj árától függ, van hogy a kőolaj lemegy, a benzin meg fel.
Mi egyszer vittünk szárítóba árpát tisztíttatni, mert azt akartuk visszavetni. A garatra billentés után azzonnal tisztították, majd engedtük is vissza a pótra. 93q -val mentünk be, és ebböl 60 kg szemetett tudtak kiszedni. Távozáskor mondta is a száritos, hogy most lebuktak, mert a megszokott szerint mindig vonják a 3% szemetet és most mi szembesült ünk hogy valoban mennyi is a szemét. :-)
Válasz szanberg #7117. hozzászólásáraHa ennyire istápoljátok a kereskedőket,akkor azt mondjátok már meg,hogy a sütőipar mire emeli minden évben az alapanyag drágulásra hivatkozva a kenyér árát? Miért kell a mai világban kontinenseket utaztatni az alapanyagokat,a lisztet,a tejet,csak hogy utána drágábban lehessen eladni meg az áfát kétszer visszaigényelni de nem befizetni?
Miért van még 10éves árszinten tartva a gabona ára,miközben az összes inputanyag és üzemanyag világszerte évről évre jócskán drágul?
Hát érdekes ez a szárító kérdés, én meg azt mondom nem aranybánya de tisztességesen üzemeltetve is meg lehet élni belőle, illetve van neki hozama.
Egy dolog viszont biztos, KUUVÁRA sok pénzt kell belefeccolni, százmilliós tényezők amit ha belefektetsz nem 30 év múlva szeretnél keresni vele és bizony én számoltam, ha csak a bérmunkát néztem 20 év alatt térül meg a belefektetett pénzed, sajáttal együtt meg kell 10 év, én meg azt mondom vállalja ezt be mindenki, építsen telephelyet, tolja végig a bürokráciát, telepengedély építési engedély szakhatósági engedélyek használatbavételi környezetvédelem mérésügy katasztrófa védelem, talajmechanikai vizsgált statikai tervek építési tervek engedélyek környezet terhelési mérések, papír mindenről, gáz témát meg se említsem...
Neki lehet kezdeni emberek, csináljátok.
Nyilván nem arról szól most a gondolat, hogy lopni kell a szárítósnak, de ha 100 ember visz be terményt inkább neki maradjon 1% plusszja mint a 100 embernek, mert ha mindenki elvisz 1% plusszt akkor kuuvára átbaxod magad, önmagában meg 1% többlet emberenként nem tétel, ezt egyébként egy olyan ember szájából hallottam és hallom aki a legnagyobb szárítógyilkos levonásellenes vaskalapos csávó volt, épített egyet és megfordult a kocka, csak lesett mikor kitartott az elvei mellett és rájött, hogy a sajátjából adott oda mindenkinek terményt és az a végére sok kiadás lett ám...
Én amúgy be-ki tárolást nem számolok senkinek, van egy rosta tarifa 100Ft/q a szárítás pedig 75Ft/q, ennyi a történet, tudom van ahol szárítási alapdíj bekitár mérlegelés mindent felszámolnak az drága a végére, nekem így is jó, kijövünk vele korrekt minőségben
Válasz Sk Laci #7115. hozzászólásáraMég egy valami nem megy a fejembe. Ha szállitom a kenyérgabonának való búzát miért a nem kitisztítot áruból mérik a hektolitersúlyt, amikor úgy is leszámolják a tisztítást? .... Ja, hogy alacsonyab kategóriába lehesen átsorolni, mert keveseb a hl súly.....
Válasz borda77 (Joe) #7113. hozzászólásáraNem kel ahoz saját száritódnak leni, hogy lásad mit csinál némelyik felvásárló.
Elég ha ugyan az nap ugyan aból a parceláról elviszel másik felvásárlóhoz terményt leadni.
És érdekes módon az egyik leszámol 6% szemetet, plusz tisztítást, másik semit. Utána kukoricánál az egyik kezdi, mert van a leadot áruban kiseb szemü kukorica a cső végéről, akor azt átszámolja a levonásba, mert nem szabvány szerinti,... a kukoricában levon szemétre a kiseb szemek vagy tört szemek miatt 10 %-ot, és csodálkozik, hogy a jövőben nem szállitom hozá a megtermelt növényt.
Válasz mtz1221 #7107. hozzászólásáraigy van ,aztán meg ha levon 2%-ot tegyünk bele 5%-ot ,sok gond van a termelővel,nem az átvevővel,termeljen jól,ne 4tonnát hanem 8-at és megéri
Amióta benne vagyok egy száritóba latom régen hogyan átb..ak. mert pl napra rostalás után mérem a terményt mindig jó még ha 11 fokosan is viszem be rostabkis levegő és jó anno meg száritási díj is volt rá es a többi...meg hát látom mennyibe kerül a szárítas is... a legjobb üzlet de tényleg...ki betar meg a többi.
Válasz bandigh #7108. hozzászólásáraFelvásárlásról és eladásról volt szó, oda is írtam, hogy nem tárolás. A lényeg mindkét esetben ugyanaz. Ha csak egy hét, vagy két hónap múlva nyögöm ki, hogy mégiscsak eladnám oda, vagy elvinném máshová, akkor természetesen az addigi tárolás költségeit én fizetem.
A felvásárló nem szívességből bajlódott a terményemmel, de nem is várnám el tőle és szerintem senki sem.A probléma nem ez.
A probléma az, hogy a beszállításkori 2%-ról oda kanyarodott a dolog, hogy "a kistermelő csak ne szóljon semmit, hanem inkább örüljön, hogy valaki megveszi, vagy bajlódik egyáltalán a termésével".
Az nem baj, ha a felvásárló nem tesz szívességet és nem használhatom ingyen a tisztítóját és a raktárát. Az a baj, ha ő a tények ellenére mégis ezt állítja.
(Természetesen vannak egyedi megállapodások és ismerek olyan felvásárlót aki alapból még tároltatás esetén sem számol az első pár hónapra tárolási díjat.)
Válasz Mf-es? #7109. hozzászólásáraPersze a kibetárolást meg a szárítást, tisztítást azt kifizeted, de hogy utána mi lesz vele, az sokáig nyitott kérdés maradhat. Nyilván általában nem éri meg elutaztani, főleg nem 10 hónappal később..
Válasz bandigh #7108. hozzászólásáraKi így,ki úgy,de a termelőt becsapják.
Van itt egy hely,ha neki adod a terményt,akkor is van ki-be tárolási költség.Meg,ha aratáskor közlöd,oda adod a terményt,de mondjuk csak augusztusba fizet,addig felszámolja a tárolást is.
Ha reklamálsz,a válasz,"vedd úgy,ennyivel kevesebbért adtad el".
Úgy korrekt,ahogy az állattenyésztésbe van.
A mérlegelésig enyém az állat,utána a felvásárlóé minden felelősség,és az összes költség.
Válasz D-032-a #7105. hozzászólásáraNem jó a gondolatmenet, mert ténylegesen az ő telephelyét használod, mi pl csak bevisszük, nem írsz semmi papírt h majd neki adod el, és mondjuk júniusig csak ott van, aztán gondolsz egyet és elszámolod vele. Ha ő veszi meg, nincs tárolási költség, de ha elvinnéd, akkor fizetheted.
Válasz D-032-a #7105. hozzászólásáraEz mind igaz,de mióta világ a világ azóta az erősebb kutya bacik.És ez így is marad kár minden évben összeveszni itt rajta.Sokk ember tudna a földjén 10-20% kal többet termelni,de lusta vagy buta hozzá,és aztán meg 2 %- é kiveri a balhét.Akinek nem inge ne vegye magára,én csak az ismerőseimből indulok ki.
"... hogy kínlódik a te terméseddel is, és nem jótékonysági alapon adja oda a telephelyet neked..."
Ez nagyon nem így van.
Amikor a kistermelő szóban vagy írásban nyilatkozik a felvásárlónak,hogy értékesíti (és nem csak tároltatja) a beszállított terményt, akkor onnantól fogva nem a termelő az áru tulajdonosa, hanem a felvásárló. És ez attól független, hogy az átvevő saját maga részére, vagy harmadik személy megbízottjaként, közvetítőként vesz részt a jogügyletben. Attól is független az adás-vétel létrejötte, hogy a kifizetés, - szintén akár szóbeli megállapodás alapján - csak egy hónap múlva fog realizálódni.
Tehát nem a paraszt termésével kínlódsz, mert megvetted tőle azt. Így nem ő használja a te telephelyedet sem.
"mit érdekel téged, hogy betárolás után mennyi szemét kerül bele, mennyi szem törik össze vagy mennyi rohad meg a tárolóban, az már nem a te gondod? Valaki a saját termése után bevállalja maga ezeket a mínuszokat, de miért várod el, hogy tőled vegye meg, de erre ne tartson fel tartalékot?"
A gabonát megvásárolod, de a tárolásának a gondját nem? A felvásárolt terménynek vagy te vagy a tulajdonosa, vagy pedig az, akinek a számára vetted.
És hogy a környékbeli összes átvevőhely nem vásárolná meg a kistermelő terményét?
Ennek is van másik oldala. Van itt a településen felvásárló, de mégis sokan 10km-re a távolabbihoz viszik. A másik irányból a szomszéd településről itt viszik keresztül a gabonát, de sokan nem itt a közelebbihez adják, hanem tovább mennek, így ők már 20-25 km-re viszik.
Az sem lenne jó, ha valamelyik felvásárlóhoz senki sem adná, még ha többe kerülne messzebb vinni, akkor sem.
Nem erőfölényből kellene ezt kezelni, mert nem csak a kistermelőknek van szüksége a felvásárlóra, hanem az átvevőnek is a beszállítókra.
Válasz .Feco. #7100. hozzászólásáraRossz vélemény valószinű amiatt van,mert van rá ok... Ja hogy ez nem tetszik netán ? :) A gazdáknak meg más nem tetszik...
Közel sem ezt írtam,hogy a takarmányt veszi és összeönti...hanem azt hogy takarmányként veszi át a malmit ! Nagyon nem mindegy!
Szegény,mennyit beruház...más is...nehogy már térdre boruljunk nekik.
Válasz .Feco. #7100. hozzászólásáraEgyfelől qrvára igazad van a Magyar ember olyen, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is.. .írígy a végtelenségig.
?Másfelől van gabonanagykereskedő jó ismerősöm, tőle szoktam tanácsot kérni értékesítéskor... helyi malom mondog nyomott árakat mondott a jó búzámra. Ismerős mindig húzta a száját, hogy kevés de nem tud mit cisnálni mert ha ő mesdszebbre viszi ő se tud többet adni érte, a fuvardíj megeszi a töbletet és ez neki kis tétel cca 100-150to ,csak a kínlódás lenne vele. Aztán kétéve berágott a malom által kínált ár hallatán és elbizniszelte a búzámat többért, sokkal messzebre sokkal rövidebb fizetési határidővel. Ő is rátette a pici hasznát mivel nem az övé a cég így nem köthetett nullás vagy minuszos üzletet. Mikor mondtam a malomnaqk, hogy másviszi a búzát akkkor kicist furcsán néztek. Érdekes mód tavaly már korrek árajánlatot kaptam tőlük és már idén is hívtak, hogy számítanak a búzámra, szóljak ha vágom.
Azt akarom ebből kihozni ,míg nyeregbe érezték magukat addig szívóztak, mikor egyszer koppantak utánna már tudnak "korrektek" lenni.
Válasz Matyi50 #7096. hozzászólásáraLehet persze duzzogni meg egyből mutogatni hogy a nagy mindig csak meg akarja folytatni a kicsit de ennek az egésznek ehhez semmi köze!
Te kezdted azzal, hogy a kocsog átvevő milyen szemét mert megveszi a takarmány búzát és hozzaonti a malmi hoz, mert k biztosan malminak fogja majd eladni... én erre annyit írtam hogy lehet hogy az az átvevő esetleg keresni akar azzal hogy kínlódik a te termeseddel is, és nem jótékonysági alapon adja oda a telephelyet neked...
Erre az a válasz hogy kocsog burzsuj úgyis csak a tonkrementekunket várja??? Ez igazi szép magyar hozzáállás, ehhez csak gratulálni tudok!
Amúgy kiváncsi vagyok hogy ha a környéken az összes átvevő hely azt mondaná, hogy sajnos nincs elég emberünk/kapacitásunk/tőkénk hogy felvásároljuk a kistermelők terméseit akkor mihez kezdenék? Ha azt mondana hogy legyszi ne hozd ide mert az interneten olvastuk hogy rossz véleménnyel vagy rólunk, nem akarjuk, hogy azt híreszteld hogy mi atverunk, nekünk nem kell az a kevés búza, vidd máshova vagy add el akinek szeretnéd... akkor mi lenne?
Egy kis gabona tároló is sok tízmilliós költség, egy egyszerű infras gabona vizsgáló maga 10+ millió, egy teleszkópos rakodó 20+, kell mérleg utak tisztitok, anyagmozgatok... mire feláll egy telep 200-300-500 millió HUF, szerinted azért csinálja mindenki hogy utána ingyen dolgozzon a más termesenek? Vagy ha azt mondanám hogy add már ide a gépedet, szantsuk ki a földemet vele, visszatankolom utána... nem tetszik ez az ajánlat? Akkor miért mondod hogy mit érdekel téged, hogy betarolas után mennyi szemet kerül bele, mennyi szem törik össze vagy mennyi rohad meg a tárolóban, az már nem a te gondod? Valaki a saját termése után bevallalja maga ezeket a minuszokat, de kiért varod el, hogy tőled vegye meg, de erre ne tartson fel tartalékot?
Válasz bandigh #7095. hozzászólásáraOFF
Mármint bérbe termeltet a gazdákkal a földjein vagy hogy érted ?
Mert van nekik másik telephely csak mezőgépekkel, teljesen önellátóak, 9000heki föld, hozzávalógépparkkal, vetőmagüzem, tárolási kapacitás, malmok a liszthez, takarmány üzem a tojótyúkoknak, tésztagyártógépsorok, raktár.
A földviszonyok már úgymond beálltak, nincs több szabad a környéken, így a helyi gazdálkodóktól veszik a hiányzó terményt ha az is kevés akkor a piacról.
Azt nem tudom, hogy a nagy gazdákkal szerződéskötéskor egyezkednek e más terménytípusokkal, én pinduri vagyok :)
Annak idején ugyanolyan kis falusi TSZ volt, mint szerte az országban, ~1500 lelkes település.
A rendszerváltás volt a kritikus pillanat az új tulajok merték tovább gondolni és megcsinálták.
A mi településünkön tehenészet volt, itt ócskavasba, ment minden, pedig a szomszédban ott volt példa, ha mertek volna nagyobbat álmodni ma már a csapból is tej folyna. . . a hidegből, a melegvízesből meg kakaó :)
Válasz Vinkó75 #7097. hozzászólásáraIgen,módszeresen fojtogatni,majd lélegzetvételkor azt nyomatni egyetlen megoldásként,hogy hagyja abba ha nem tetszik,vagy vállalj,írj alá olyan kötelezettségeket,ami pár éven belül garantálja hogy magadtól megfulladj...
Válasz D-032-a #7091. hozzászólásáraAhogyan azoknak sem érdeke az összefogás,akik nincsenek kiszolgáltatva. Az meg aki félvállról a nagyok közül azt mondja évek óta,hogy "építs te is tárolót,vagy ha nem megy,abba kell hagyni,meg szegény felvásárlónak is meg kell élni valamiből" egyértelműen nem közös az érdeke a kisebbekkel.Sőt egyértelmű előnyhöz jutna ha a kisebbek megszűnnének,abbahagynák "végre"...
Annyira erre megy ki a játék már,ami különösen a szántóföldi növénytermesztésben egyre durvábban látszik.
Válasz _NB_ #7092. hozzászólásáramert mindegyik a cargill-el és a glencor-al áll kapcsolatban... kijön a felvásárlója, mintáz, mond árat, majd mondja hogy a cargill nevére kell számlázni...
(Elnézést az Aratóktól, jó lett volna ezzel a felvásárlási témával máshová menni, de...)
A termelők érdekérvényesítésének egyik legnagyobb akadálya éppen az, hogy a kizárólagosan csak árutermelésből élő gazdálkodó nagyon nem ugyanaz a kategória, mint a termelés mellett szolgáltatással és felvásárlással, vagyis kereskedéssel is foglalkozó vállalkozás.
A sokszor emlegetett termelői összefogásnak éppen az az egyik legnagyobb akadálya, hogy akiknek nem csak a termény árából van bevételük, azoknak nem érdeke összefogni, mivel ha a termelés jövedelmezősége határeseten billeg is, ők mindenképpen pénzüknél lesznek.
Ne tegyünk úgy, mintha nem lenne különbség a termelő és a felvásárló lehetőségei között. Azért meg, hogy ellenséget lát-e egyik a másikban, azért annak valami oka előfordulhat.
Válasz .Feco. #7088. hozzászólásáraEgyetértek veled EGY dologban viszont nem. A helyi malom közvetlenül is vesz termelőtől pl nálunk a goodmill... De sajnos legtöbb esetben nem piacképes mert a szlovák sikér nélküli szart veszik és abból esszük a nagyi titkai lisztet...
Válasz .Feco. #7088. hozzászólásáraÉn minden évben a H.Gabonának adom közvetlen a telepehelyére el a búzát, és 100 esetleg 200 Ft. szokott lenni a különbség a többi átvevőhely között, ennyi lenne az "árkülönbség"?
Válasz Matyi50 #7086. hozzászólásáraA telep ahova beviszed nagyon kis esetben nagykereskedő, a legtöbb esetben ugyanolyan Gazdalkodo mint te, aki ugyanúgy a nagykereskedők fele értékesít.
Sajnos Magyarországon úgy alakult ki a piac, hogy minden a 4-5 nagy integrátoron megy keresztül, és nincs tőzsde sem. A piacot a nagykereskedő diktálja. A helyi malom úgy vesz gabonát a helyi termelőtől hogy a helyi termelő eladja a felvásárlonak, az eladja a nagykernek, az meg eladja a malomnak. És ebben a láncban az arat a nagyker mondja meg mindenkinek. Te nem tudod eladni a helyi malomnak akkor sem, ha totagast alsz...
Ez szánalmas amúgy és szomorú is egyben, de nem lehet vele mit kezdeni. A nagyker diktalja az árakat és a feltételeket, te pedig vagy elfogadod vagy nem. A felvásárlók keze is meg van kötve, csak annyi mozgástere van amit a nagyker hagy neki. Ezzel egyébként bárkit meg lehet folytatni, ha valaki nem akarja betartani a szabályokat egyszerűen nem vesz tőle senki semmit, vagy olyan feltételeket kap amit meg úgysem fogadhat el...
Csak ugye a termelő nem a Glencore-t, cargill-t vagy a Bunge-t szidja mert nem látja őket, csak azt a telepet akihez beviszi...
8331 hozzászólás
Válasz bandigh #7136. hozzászólására Visszásnak? Miíí? Na ez már nevetségesbe,sőt röhejesbe kezd átmenni... nem vitázom...inkább befejeztem.
Válasz Matyi50 #7134. hozzászólásáraNem ez volt a lényeg.
Csak elég hülyén hangzik, hogy azt nyomja valaki h 10 éve fele költségen termelt, és ugyanennyi volt a búza ára. Nem érzed visszásnak a dolgot?
Válasz Matyi50 #7134. hozzászólásárami van most nem sikerült a tőzsdézés?????
Válasz bandigh #7130. hozzászólásáraAkkor neked is most marhajó ugyanaz az ár,mint 2008ban.... Uraim,nem kell itt egy szót se szólni úgy látom ,mindenki marhára meg van elégedve a 10éves árakkal. Szerintem jövőre szorgalmazni kell,hogy 2ezer legyen a malmi búza ára azoknak,akik most meg vannak elégedve mindennel.
Válasz Tomszi #7122. hozzászólásáraAz idöjárásri paraméteteket nem tudom megadni, de azt tuti hogy szép napos délutáni idö volt !! De üres garatra billentettem, és tisztitva engedték vissza a pótra rögtön !!!! Azt hogy a 60 kg -ba mi volt vagy mi sem azt le is tojom, a lényeg hogy be és kifele is láttam a mérleget és kifele 60 kg volt a minusz !!!!
Válasz Vinkó75 #7131. hozzászólásáraMit csinál a 18 as búzával?Aranyembert játszik?
Válasz Matyi50 #7129. hozzászólásáraPontosan 2008 óta nem térünk magunkhoz...vagy nem akarják. De ez más téma. Az aranykor nekünk a 90-es évek volt. Na ott is volt mikor 4000 ezerért vitték a kukoricát, az alföldre, ha ott száraz évvolt. Igaz volt is mi megegye.Ennek vége,ma a megmaradt nagyobb állattartó. Zömében saját célra állít elő. Vagy olcsón vásárolnak tőled. De ez sem igaz. Mivel a napokban az ország jó gabonás részein végig ment az eső. A malomban a jó-javító gabonáért 5000+kompot fizetnek felénk. Semmi szerződés. Hozd a mintát...jöhet az anyag, és csak 10 hektár gabonáról beszélünk. Ezért vágják ma is a 18-as búzát mellettem. Még van minősége....És ezért van munkája a 30 éves morzsolónak is. Megy ? Igen ! Akkor gyere menteni az anyagot.
Válasz Matyi50 #7129. hozzászólásáraHa 10 éve 2/3 költségen termeltél búzát ugyanennyiért, akkor lehet h nem most alacsony az ár, hanem akkor volt relatíve magas
Ha most is megéri megtermelned, akkor kisebb költségen is megérte.. Csak ugye ahol nő a megtermelt mennyiség, ott kínálati piac alakul ki, az meg nem nagyon használ az áraknak... Gondolj a 8 tonnás üzemi átlagokra, 10 éve ez nem volt azért olyan gyakori..
Válasz Matyi50 #7124. hozzászólásáraEgy termék ára nem csak az előállítási költségétől függ ám! Hanem hogy mennyit adnakmeg érte.
Egy doboz 0,33-as kólát akciósan megvehetsz a tescoban 159Ft-ért, vidéki kisboltban meg 250-ért.
Pesten vagy a Balaton mellett sem ugyanannyi egy gombóc fagyi, mint egy vidéki faluban, kisvárosban. A fizetések egyformák Magyarországon? Nem.
Válasz Tomszi #7127. hozzászólásáraIgen! De ez 10éves...és ugyanez az ár 2018ban is! A termelési költségek is ugyanott vannak?
Az euró lassan 340...a gázolaj 400... 2008ban 300...és még sorolhatnám...
Válasz Matyi50 #7124. hozzászólásáraHonnan tudod hogy a termelési költség a Világon, vagy Magyarországon mindenkinél növekszik? Mert szerintem nem egyforma költséggel termel mindenki. Vagy szerinted igen?
Valaki 1 ha-n termel, valaki 100-on, valaki 6000-en, külföldön vagy akár kis hazánkban is 10ezer hektárokon. Méretgazdaságossági előnyök? Mindenki egyforma technológiát alkalmaz? Nem. Mindenkinél ugyanazok a környezeti feltételek vannak, talaj, éghajlat, csapadék, stb? nem. Valahol 1000 hektárokon direktvetéssel termelik a gabonát.
És akkor még nem beszéltünk arról, aki nem csak gabonát termel, mert ugye egy lábon állni nem valami szerencsés. És a támogatásokról sem beszéltünk.
Igen, sokaknak ma is megéri gabonát termelni.
Válasz Matyi50 #7125. hozzászólásáraPont olyat raktál be, ahol a búza ára nőtt az adott időszakban, a párizsi tőzsdén csak minimálisat.
Válasz Tomszi #7123. hozzászólásáraOlyan is van,mikor korán reggel beér nyitásra a gazda az előző napi terménnyel,és látja,hogy a tisztító elől,a kombájntisztát hordják befelé a tisztított magtárba.
Magáért beszél:
Válasz Tomszi #7122. hozzászólásáraÉs mert világpiac van ,ha az összes termelési költség ha növekszik,akkor az előállított termék árát is növelik a gyártók.
Sokaknak ezek szerint itt kurvajól megéri még így is gabonát termelni,ha 10éve leragadt árakkal meg vannak békélve.
Válasz ZZ #7121. hozzászólásáraAztán mikor van olyan hogy az üres garatra billentesz csak te, és senki más? Marha ritkán.
60 kg volt a tört szem, a pelyva, összesen? Az nem sok. Akkora mérlegeken mérj ki 60 kilót hitelesen, ha fúj a szél 20-40 kilókat ugrál a mérleg kijelzője.
Válasz Matyi50 #7120. hozzászólásáraMindenki emel, aki teheti, a sütőipar is. Hivatkozni meg valamire kell. Üzemanyagár emelés, gázáremelés, alapanyag drágulás. Mondjuk ez is érdekes hogy a sütőipar melyik része emel? Úgy általánosságban? vagy melyik termék?
Miért utaztatják a termékeket? Mert világpiac van. És megéri szállítani, akkor viszik. Miért, magyar szalmát, szénát megéri kivinni a magyar gazdának Ausztriába. Megéri, csinálják. A neten nézelődve lehet látni hogy szaúd-arábiai, meg kínai mega-tehenészetekbe USA-ból származó lucernaszénát etetnek.
Piac. Világpiac. A világpiacon a magyar termelés nem befolyásol árak szempontjából. Az üzemanyagok ára is ingadozik, és a műtrágyáé is.
Kerestél adatokat világpiaci gabona, kőolaj, gázolaj, műtrágya árakról, mondjuk 10 évre visszamenőleg. Még az arany ára is ingadozik. A benzin-gázolaj ára sem csak a kőolaj árától függ, van hogy a kőolaj lemegy, a benzin meg fel.
Egyébként én nem istápolok senkit.
Mi egyszer vittünk szárítóba árpát tisztíttatni, mert azt akartuk visszavetni. A garatra billentés után azzonnal tisztították, majd engedtük is vissza a pótra. 93q -val mentünk be, és ebböl 60 kg szemetett tudtak kiszedni. Távozáskor mondta is a száritos, hogy most lebuktak, mert a megszokott szerint mindig vonják a 3% szemetet és most mi szembesült ünk hogy valoban mennyi is a szemét. :-)
Válasz szanberg #7117. hozzászólásáraHa ennyire istápoljátok a kereskedőket,akkor azt mondjátok már meg,hogy a sütőipar mire emeli minden évben az alapanyag drágulásra hivatkozva a kenyér árát? Miért kell a mai világban kontinenseket utaztatni az alapanyagokat,a lisztet,a tejet,csak hogy utána drágábban lehessen eladni meg az áfát kétszer visszaigényelni de nem befizetni?
Miért van még 10éves árszinten tartva a gabona ára,miközben az összes inputanyag és üzemanyag világszerte évről évre jócskán drágul?
Válasz Mf-es? #7109. hozzászólásáraEz mondjuk nem korrekt hozzáállás, ha van lehetőség, akkor máshova kell vinni
Hát érdekes ez a szárító kérdés, én meg azt mondom nem aranybánya de tisztességesen üzemeltetve is meg lehet élni belőle, illetve van neki hozama.
Egy dolog viszont biztos, KUUVÁRA sok pénzt kell belefeccolni, százmilliós tényezők amit ha belefektetsz nem 30 év múlva szeretnél keresni vele és bizony én számoltam, ha csak a bérmunkát néztem 20 év alatt térül meg a belefektetett pénzed, sajáttal együtt meg kell 10 év, én meg azt mondom vállalja ezt be mindenki, építsen telephelyet, tolja végig a bürokráciát, telepengedély építési engedély szakhatósági engedélyek használatbavételi környezetvédelem mérésügy katasztrófa védelem, talajmechanikai vizsgált statikai tervek építési tervek engedélyek környezet terhelési mérések, papír mindenről, gáz témát meg se említsem...
Neki lehet kezdeni emberek, csináljátok.
Nyilván nem arról szól most a gondolat, hogy lopni kell a szárítósnak, de ha 100 ember visz be terményt inkább neki maradjon 1% plusszja mint a 100 embernek, mert ha mindenki elvisz 1% plusszt akkor kuuvára átbaxod magad, önmagában meg 1% többlet emberenként nem tétel, ezt egyébként egy olyan ember szájából hallottam és hallom aki a legnagyobb szárítógyilkos levonásellenes vaskalapos csávó volt, épített egyet és megfordult a kocka, csak lesett mikor kitartott az elvei mellett és rájött, hogy a sajátjából adott oda mindenkinek terményt és az a végére sok kiadás lett ám...
Én amúgy be-ki tárolást nem számolok senkinek, van egy rosta tarifa 100Ft/q a szárítás pedig 75Ft/q, ennyi a történet, tudom van ahol szárítási alapdíj bekitár mérlegelés mindent felszámolnak az drága a végére, nekem így is jó, kijövünk vele korrekt minőségben
Válasz Sk Laci #7115. hozzászólásáraMég egy valami nem megy a fejembe. Ha szállitom a kenyérgabonának való búzát miért a nem kitisztítot áruból mérik a hektolitersúlyt, amikor úgy is leszámolják a tisztítást? .... Ja, hogy alacsonyab kategóriába lehesen átsorolni, mert keveseb a hl súly.....
Válasz borda77 (Joe) #7113. hozzászólásáraNem kel ahoz saját száritódnak leni, hogy lásad mit csinál némelyik felvásárló.
Elég ha ugyan az nap ugyan aból a parceláról elviszel másik felvásárlóhoz terményt leadni.
És érdekes módon az egyik leszámol 6% szemetet, plusz tisztítást, másik semit. Utána kukoricánál az egyik kezdi, mert van a leadot áruban kiseb szemü kukorica a cső végéről, akor azt átszámolja a levonásba, mert nem szabvány szerinti,... a kukoricában levon szemétre a kiseb szemek vagy tört szemek miatt 10 %-ot, és csodálkozik, hogy a jövőben nem szállitom hozá a megtermelt növényt.
Válasz mtz1221 #7107. hozzászólásáraigy van ,aztán meg ha levon 2%-ot tegyünk bele 5%-ot ,sok gond van a termelővel,nem az átvevővel,termeljen jól,ne 4tonnát hanem 8-at és megéri
Amióta benne vagyok egy száritóba latom régen hogyan átb..ak. mert pl napra rostalás után mérem a terményt mindig jó még ha 11 fokosan is viszem be rostabkis levegő és jó anno meg száritási díj is volt rá es a többi...meg hát látom mennyibe kerül a szárítas is... a legjobb üzlet de tényleg...ki betar meg a többi.
Válasz bandigh #7108. hozzászólásáraFelvásárlásról és eladásról volt szó, oda is írtam, hogy nem tárolás. A lényeg mindkét esetben ugyanaz. Ha csak egy hét, vagy két hónap múlva nyögöm ki, hogy mégiscsak eladnám oda, vagy elvinném máshová, akkor természetesen az addigi tárolás költségeit én fizetem.
A felvásárló nem szívességből bajlódott a terményemmel, de nem is várnám el tőle és szerintem senki sem.A probléma nem ez.
A probléma az, hogy a beszállításkori 2%-ról oda kanyarodott a dolog, hogy "a kistermelő csak ne szóljon semmit, hanem inkább örüljön, hogy valaki megveszi, vagy bajlódik egyáltalán a termésével".
Az nem baj, ha a felvásárló nem tesz szívességet és nem használhatom ingyen a tisztítóját és a raktárát. Az a baj, ha ő a tények ellenére mégis ezt állítja.
(Természetesen vannak egyedi megállapodások és ismerek olyan felvásárlót aki alapból még tároltatás esetén sem számol az első pár hónapra tárolási díjat.)
Válasz mtz1221 #7107. hozzászólásáraEzen még nem gondolkodtam de nagyon jól mondod! Ilyen ismerősőm nekem is van.
Válasz Mf-es? #7109. hozzászólásáraPersze a kibetárolást meg a szárítást, tisztítást azt kifizeted, de hogy utána mi lesz vele, az sokáig nyitott kérdés maradhat. Nyilván általában nem éri meg elutaztani, főleg nem 10 hónappal később..
Válasz bandigh #7108. hozzászólásáraKi így,ki úgy,de a termelőt becsapják.
Van itt egy hely,ha neki adod a terményt,akkor is van ki-be tárolási költség.Meg,ha aratáskor közlöd,oda adod a terményt,de mondjuk csak augusztusba fizet,addig felszámolja a tárolást is.
Ha reklamálsz,a válasz,"vedd úgy,ennyivel kevesebbért adtad el".
Úgy korrekt,ahogy az állattenyésztésbe van.
A mérlegelésig enyém az állat,utána a felvásárlóé minden felelősség,és az összes költség.
Válasz D-032-a #7105. hozzászólásáraNem jó a gondolatmenet, mert ténylegesen az ő telephelyét használod, mi pl csak bevisszük, nem írsz semmi papírt h majd neki adod el, és mondjuk júniusig csak ott van, aztán gondolsz egyet és elszámolod vele. Ha ő veszi meg, nincs tárolási költség, de ha elvinnéd, akkor fizetheted.
Válasz D-032-a #7105. hozzászólásáraEz mind igaz,de mióta világ a világ azóta az erősebb kutya bacik.És ez így is marad kár minden évben összeveszni itt rajta.Sokk ember tudna a földjén 10-20% kal többet termelni,de lusta vagy buta hozzá,és aztán meg 2 %- é kiveri a balhét.Akinek nem inge ne vegye magára,én csak az ismerőseimből indulok ki.
Válasz D-032-a #7105. hozzászólására
Válasz .Feco. #7100. hozzászólásáraMindentől függetlenül, azért megpróbálhatnánk tényszerűen és objektíven nézni ezt a dolgot.
"... hogy kínlódik a te terméseddel is, és nem jótékonysági alapon adja oda a telephelyet neked..."
Ez nagyon nem így van.
Amikor a kistermelő szóban vagy írásban nyilatkozik a felvásárlónak,hogy értékesíti (és nem csak tároltatja) a beszállított terményt, akkor onnantól fogva nem a termelő az áru tulajdonosa, hanem a felvásárló. És ez attól független, hogy az átvevő saját maga részére, vagy harmadik személy megbízottjaként, közvetítőként vesz részt a jogügyletben. Attól is független az adás-vétel létrejötte, hogy a kifizetés, - szintén akár szóbeli megállapodás alapján - csak egy hónap múlva fog realizálódni.
Tehát nem a paraszt termésével kínlódsz, mert megvetted tőle azt. Így nem ő használja a te telephelyedet sem.
"mit érdekel téged, hogy betárolás után mennyi szemét kerül bele, mennyi szem törik össze vagy mennyi rohad meg a tárolóban, az már nem a te gondod? Valaki a saját termése után bevállalja maga ezeket a mínuszokat, de miért várod el, hogy tőled vegye meg, de erre ne tartson fel tartalékot?"
A gabonát megvásárolod, de a tárolásának a gondját nem? A felvásárolt terménynek vagy te vagy a tulajdonosa, vagy pedig az, akinek a számára vetted.
És hogy a környékbeli összes átvevőhely nem vásárolná meg a kistermelő terményét?
Ennek is van másik oldala. Van itt a településen felvásárló, de mégis sokan 10km-re a távolabbihoz viszik. A másik irányból a szomszéd településről itt viszik keresztül a gabonát, de sokan nem itt a közelebbihez adják, hanem tovább mennek, így ők már 20-25 km-re viszik.
Az sem lenne jó, ha valamelyik felvásárlóhoz senki sem adná, még ha többe kerülne messzebb vinni, akkor sem.
Nem erőfölényből kellene ezt kezelni, mert nem csak a kistermelőknek van szüksége a felvásárlóra, hanem az átvevőnek is a beszállítókra.
Válasz Matyi50 #7103. hozzászólásáraVan egy kicsi baj,itt nálunk terem "búza" Európában,a többi csak búzának látszó akarmi...
Válasz .Feco. #7100. hozzászólásáraRossz vélemény valószinű amiatt van,mert van rá ok... Ja hogy ez nem tetszik netán ? :) A gazdáknak meg más nem tetszik...
Közel sem ezt írtam,hogy a takarmányt veszi és összeönti...hanem azt hogy takarmányként veszi át a malmit ! Nagyon nem mindegy!
Szegény,mennyit beruház...más is...nehogy már térdre boruljunk nekik.
Válasz jamo #7101. hozzászólásáraVan ahol több koppanás se vezet a "rendes" korektséghez......., és nem egy cégre érvényes.
Válasz .Feco. #7100. hozzászólásáraEgyfelől qrvára igazad van a Magyar ember olyen, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is.. .írígy a végtelenségig.
?Másfelől van gabonanagykereskedő jó ismerősöm, tőle szoktam tanácsot kérni értékesítéskor... helyi malom mondog nyomott árakat mondott a jó búzámra. Ismerős mindig húzta a száját, hogy kevés de nem tud mit cisnálni mert ha ő mesdszebbre viszi ő se tud többet adni érte, a fuvardíj megeszi a töbletet és ez neki kis tétel cca 100-150to ,csak a kínlódás lenne vele. Aztán kétéve berágott a malom által kínált ár hallatán és elbizniszelte a búzámat többért, sokkal messzebre sokkal rövidebb fizetési határidővel. Ő is rátette a pici hasznát mivel nem az övé a cég így nem köthetett nullás vagy minuszos üzletet. Mikor mondtam a malomnaqk, hogy másviszi a búzát akkkor kicist furcsán néztek. Érdekes mód tavaly már korrek árajánlatot kaptam tőlük és már idén is hívtak, hogy számítanak a búzámra, szóljak ha vágom.
Azt akarom ebből kihozni ,míg nyeregbe érezték magukat addig szívóztak, mikor egyszer koppantak utánna már tudnak "korrektek" lenni.
Válasz Matyi50 #7096. hozzászólásáraLehet persze duzzogni meg egyből mutogatni hogy a nagy mindig csak meg akarja folytatni a kicsit de ennek az egésznek ehhez semmi köze!
Te kezdted azzal, hogy a kocsog átvevő milyen szemét mert megveszi a takarmány búzát és hozzaonti a malmi hoz, mert k biztosan malminak fogja majd eladni... én erre annyit írtam hogy lehet hogy az az átvevő esetleg keresni akar azzal hogy kínlódik a te termeseddel is, és nem jótékonysági alapon adja oda a telephelyet neked...
Erre az a válasz hogy kocsog burzsuj úgyis csak a tonkrementekunket várja??? Ez igazi szép magyar hozzáállás, ehhez csak gratulálni tudok!
Amúgy kiváncsi vagyok hogy ha a környéken az összes átvevő hely azt mondaná, hogy sajnos nincs elég emberünk/kapacitásunk/tőkénk hogy felvásároljuk a kistermelők terméseit akkor mihez kezdenék? Ha azt mondana hogy legyszi ne hozd ide mert az interneten olvastuk hogy rossz véleménnyel vagy rólunk, nem akarjuk, hogy azt híreszteld hogy mi atverunk, nekünk nem kell az a kevés búza, vidd máshova vagy add el akinek szeretnéd... akkor mi lenne?
Egy kis gabona tároló is sok tízmilliós költség, egy egyszerű infras gabona vizsgáló maga 10+ millió, egy teleszkópos rakodó 20+, kell mérleg utak tisztitok, anyagmozgatok... mire feláll egy telep 200-300-500 millió HUF, szerinted azért csinálja mindenki hogy utána ingyen dolgozzon a más termesenek? Vagy ha azt mondanám hogy add már ide a gépedet, szantsuk ki a földemet vele, visszatankolom utána... nem tetszik ez az ajánlat? Akkor miért mondod hogy mit érdekel téged, hogy betarolas után mennyi szemet kerül bele, mennyi szem törik össze vagy mennyi rohad meg a tárolóban, az már nem a te gondod? Valaki a saját termése után bevallalja maga ezeket a minuszokat, de kiért varod el, hogy tőled vegye meg, de erre ne tartson fel tartalékot?
Válasz bandigh #7095. hozzászólásáraOFF
Mármint bérbe termeltet a gazdákkal a földjein vagy hogy érted ?
Mert van nekik másik telephely csak mezőgépekkel, teljesen önellátóak, 9000heki föld, hozzávalógépparkkal, vetőmagüzem, tárolási kapacitás, malmok a liszthez, takarmány üzem a tojótyúkoknak, tésztagyártógépsorok, raktár.
A földviszonyok már úgymond beálltak, nincs több szabad a környéken, így a helyi gazdálkodóktól veszik a hiányzó terményt ha az is kevés akkor a piacról.
Azt nem tudom, hogy a nagy gazdákkal szerződéskötéskor egyezkednek e más terménytípusokkal, én pinduri vagyok :)
Annak idején ugyanolyan kis falusi TSZ volt, mint szerte az országban, ~1500 lelkes település.
A rendszerváltás volt a kritikus pillanat az új tulajok merték tovább gondolni és megcsinálták.
A mi településünkön tehenészet volt, itt ócskavasba, ment minden, pedig a szomszédban ott volt példa, ha mertek volna nagyobbat álmodni ma már a csapból is tej folyna. . . a hidegből, a melegvízesből meg kakaó :)
Válasz Vinkó75 #7097. hozzászólásáraIgen,módszeresen fojtogatni,majd lélegzetvételkor azt nyomatni egyetlen megoldásként,hogy hagyja abba ha nem tetszik,vagy vállalj,írj alá olyan kötelezettségeket,ami pár éven belül garantálja hogy magadtól megfulladj...
Válasz Matyi50 #7096. hozzászólásáraHa bevezetik az integrátori szövetkezetet. Lesz ebben még kacifántosabb is.
Válasz D-032-a #7091. hozzászólásáraAhogyan azoknak sem érdeke az összefogás,akik nincsenek kiszolgáltatva. Az meg aki félvállról a nagyok közül azt mondja évek ót
a,hogy "építs te is tárolót,vagy ha nem megy,abba kell hagyni,meg szegény felvásárlónak is meg kell élni valamiből" egyértelműen nem közös az érdeke a kisebbekkel.Sőt egyértelmű előnyhöz jutna ha a kisebbek megszűnnének,abbahagynák "végre"...
Annyira erre megy ki a játék már,ami különösen a szántóföldi növénytermesztésben egyre durvábban látszik.
Válasz _NB_ #7092. hozzászólásáraInkább termeltet, mint vásárol nem? Adott fajta stb..
Válasz _NB_ #7092. hozzászólásáramert mindegyik a cargill-el és a glencor-al áll kapcsolatban... kijön a felvásárlója, mintáz, mond árat, majd mondja hogy a cargill nevére kell számlázni...
Válasz borda77 (Joe) #7090. hozzászólásáraCsak ami őnáluk 27-es, az máshol 32-es.
Válasz .Feco. #7088. hozzászólásáraA malom nem vásárolra mi az indok ?
Itt felénk a nagycég(Gyermelyi zrt)a kezdetektől fogva közvetlen a termelőtől vásárol. Persze szerződést kell kötni velük.
(Elnézést az Aratóktól, jó lett volna ezzel a felvásárlási témával máshová menni, de...)
A termelők érdekérvényesítésének egyik legnagyobb akadálya éppen az, hogy a kizárólagosan csak árutermelésből élő gazdálkodó nagyon nem ugyanaz a kategória, mint a termelés mellett szolgáltatással és felvásárlással, vagyis kereskedéssel is foglalkozó vállalkozás.
A sokszor emlegetett termelői összefogásnak éppen az az egyik legnagyobb akadálya, hogy akiknek nem csak a termény árából van bevételük, azoknak nem érdeke összefogni, mivel ha a termelés jövedelmezősége határeseten billeg is, ők mindenképpen pénzüknél lesznek.
Ne tegyünk úgy, mintha nem lenne különbség a termelő és a felvásárló lehetőségei között. Azért meg, hogy ellenséget lát-e egyik a másikban, azért annak valami oka előfordulhat.
Válasz .Feco. #7088. hozzászólásáraEgyetértek veled EGY dologban viszont nem. A helyi malom közvetlenül is vesz termelőtől pl nálunk a goodmill... De sajnos legtöbb esetben nem piacképes mert a szlovák sikér nélküli szart veszik és abból esszük a nagyi titkai lisztet...
Válasz .Feco. #7088. hozzászólásáraÉn minden évben a H.Gabonának adom közvetlen a telepehelyére el a búzát, és 100 esetleg 200 Ft. szokott lenni a különbség a többi átvevőhely között, ennyi lenne az "árkülönbség"?
Válasz Matyi50 #7086. hozzászólásáraA telep ahova beviszed nagyon kis esetben nagykereskedő, a legtöbb esetben ugyanolyan Gazdalkodo mint te, aki ugyanúgy a nagykereskedők fele értékesít.
Sajnos Magyarországon úgy alakult ki a piac, hogy minden a 4-5 nagy integrátoron megy keresztül, és nincs tőzsde sem. A piacot a nagykereskedő diktálja. A helyi malom úgy vesz gabonát a helyi termelőtől hogy a helyi termelő eladja a felvásárlonak, az eladja a nagykernek, az meg eladja a malomnak. És ebben a láncban az arat a nagyker mondja meg mindenkinek. Te nem tudod eladni a helyi malomnak akkor sem, ha totagast alsz...
Ez szánalmas amúgy és szomorú is egyben, de nem lehet vele mit kezdeni. A nagyker diktalja az árakat és a feltételeket, te pedig vagy elfogadod vagy nem. A felvásárlók keze is meg van kötve, csak annyi mozgástere van amit a nagyker hagy neki. Ezzel egyébként bárkit meg lehet folytatni, ha valaki nem akarja betartani a szabályokat egyszerűen nem vesz tőle senki semmit, vagy olyan feltételeket kap amit meg úgysem fogadhat el...
Csak ugye a termelő nem a Glencore-t, cargill-t vagy a Bunge-t szidja mert nem látja őket, csak azt a telepet akihez beviszi...