Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.2 FtUSD400.32 FtCHF438.4 FtGBP488.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz 4964 #2952. hozzászólásáraKöszönöm.
Fontos pont a takarónövény használatnál a megfelelő időpont kiválasztása.
Csapadékos évjáratban, mint a tavalyi, az ország sok területén lehetett a kombájn után vetni, volt elég víz a növények fejlődéséhez.
Az idei év azonban az aratás után a csapadékmegőrzésről szólt szeptember elejéig.
Aki a nyár közepén, erős aszályban vetett, 19-re húzott lapot.
Egyedül Szombathely felett láttam értékelhető zöldtömeget hozó mustár-olajretek állományt, amit bedolgoztak gabona elé mostanra.
Mindenhol máshol kisült, felvirágzott, miniális zöldtömeget hozott.
Csapadék nélkül sem a biológia, sem a takarónövény nem működik, érdemes megvárni a vetéssel azt az időszakot, mikor megfelelő körülmények várhatóak.
Válasz Netparaszt #2950. hozzászólásáraBúza aratás után volt 30 milli eső, pár napot száradt és tárcsázva lett.
Közvetlen a tárcsa után mentem a vetőgéppel.
Válasz emcett #2940. hozzászólására Én azt javaslom, hogy egyszeri 30 kg/N hatóanyag. Fecó szereti kimaxolni a hozamot, ő régebben is ennyit juttatott ki, csak mondjuk 6 alkalommal.
A földjeit nem láttam, de nem lehetnek rossz állapotban.
Aztán van, aki a minimum inputra megy, ott nyilván a hozam is alacsonyabb egy kijuttatással vagy eggyel sem.
Ez már a gazda döntése.
Ahogy a talaj fejlődik a jó közepeshez amúgy is relatív hamar elegendő tápanyagot fog szolgáltatni.
Válasz .Feco. #2927. hozzászólására Én ezért próbálkozom a közvetlen tömörítéssel a magárokban. Ha egy nagyon keskeny vetőcsoroszlya paralelogrammán van egy nyitótárcsával vagy sortisztítóval, a tömörítő lapka csak a magot préseli egy centis tömör takarással. Így lehet akármilyen kötött, nedves a talaj, nem fog túlzottan betapadni vagy nyitottan maradni.
A gabonasortávnál szabályozható magasságú bakhátasan maradó sorközök pedig jó mikroklímát adnak a csírázó növénynek, a csapadék a sorban gyűlik, de a bakhátak gyorsabban melegednek is. Aztán az eső úgyis bemossa őket, de addig segíthetik a kis növényt a legérzékenyebb fázisban.
Lehet nem ez a legjobb topik de szeretném megkérdezni hogy:A karbamid savanyító hatásu, ha egy 6.2 ph értékü talajra kijuttatok 1.5 mázsa karbamidot akkor/kukorica alaptrágyának/ mekkora ph eséssel kell számolnom????
Válasz 4964 #2939. hozzászólásáraNagyon sok vizet elhasznál, ez tény és való. De! Véleményem szerint, ha nyári takarónövényt tervezünk, akkor abban az évben ne is akarjunk lazítani, tárcsázni, grúberezni, úgy egyáltalán semmit se csinálunk a talajjal, max valami Dalbo hengerrel jól meggyötörni a szárat, és utána direktvető géppel lehet vetni, mert afelől ne legyen senkinek kétsége, hogy az utána vetett növény akkorát tud teremni 50 kg nitrogénnel is, hogy nem akar majd hinni a szemének!
Örülök, hogy egyre többen osztják meg terveiket a saját elképzelésű direktvető gépeikről, ezekből próbálok én is el lesni ezt-azt, mert egyelőre itt vagyok meglőve, a nyári takarónövényes táblákban történő őszi vetésekkel. Lemondani nem szeretnék róla, mert tapasztalataim szerint legalább 200 kg npk-nak megfelelő hatóanyagot biztos összeszednek nekem ezek az aranyos kis keverékek, csak nagy mázli kell hozzá időjárás tekintetében, hogy a hagyományos vetéstechnológiának megfelelő magágyat tudjak csinálni pl. repce esetében.
A mi adottságainkat figyelembe véve személy szerint a tárcsás megoldás felé hajlanék, mert amilyen nagy tömeget tud hozni egy ideinél kevésbé aszályos éveben a keverék, ott egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egy késés megoldás tudna működni, akármilyen szellősre is raknánk a késeket. Viszont a tárcsás sokkal bonyolultabb, és nem mellékesen sokkal drágább is. Szóval akik már gyakorlatban is sikerrel alkalmaznak késes vagy tárcsás direktvető gépeket, nyugodtan osszák meg tapasztalataikat!
Válasz 4964 #2939. hozzászólásárade nem biztos hogy az őszi vetésűt kell takarásba vetni. Mi pl a kukorica elé tettük a takarókat. Most pedig nem sajnálom a vizet tőle. Tavaszra elfagy, vagy kiirtom glifoval.
Válasz emcett #2940. hozzászólásáraA sorműtrágyázásnál sokkal durvább koncentrációk vannak mint amikor 30 kiló hatóanyagot kiszór valaki a felületre és bekeveri több száz tonna földdel hektáronként.
Mégis szinte mindenhol a sorba történő műtrágyázást preferálják, főleg a fejlett mg. technológiájú országokban.
Azért vegyük észre hogy a sok jó és hasznos fejlesztés mellett van sok zsákutca is amit erőltetnek csak hogy a beletett pénz megtérüljön.
Azt szeretnék ha mindenki pár évente gépparkot és technológiát váltana.
Csak az a bökkenő hogy nem biztos hogy tudnak gazdaságosabb alternatívát felkínálni mint ami adott jelenleg.
Válasz .Feco. #2934. hozzászólásáraÉrtem, csak eddig az jött le az írásokból, hogy ha tartósan javítani szeretnéd a talaj szerkezetét, humusztartalmát, akkor "el kell felejteni" a műtrágyázást. Illetve elvileg nem is lesz rá szükséged egy közepes termésátlag eléréséhez. Vagy rosszul értelmeztem?
Válasz Milking #2936. hozzászólásáraAz oké hogy takarásba jó vetni, de a glifozátozás veszélyes mutatvány a vetés után.
Még a 7 centire vetett és jól lezárt kukoricán is észrevenni a glifó utóhatást. A gabona nincs olyan mélyen, nincs olyan jól lezárva a magárok és a növényzet levezetheti a szert a maghoz.
Végül is vetés előtt is lehet fújni.
Viszont arról nem esett még szó hogy a takarónövény mennyi vizet használ el?
A tarlóhántott és ápolt földet simán lazítóztuk 50 centin. A leg kötöttebbeket is.
Majd mikor átálltunk a 30 centi magas zöldtrágyába akkor ott 40 centin majd lefordult a gumi a traktorról. Pedig volt nyáron eső, és egy laza talajról beszélek.
Csontra kiszárította a tak repce és a rozs a földet pedig még csak 30 centis volt, a talajt se borította el. Az lehet hogy víz meg szélerózió nincs a takart földön de lehet hogy érdemesebb inkább mulccsal fedni mert egy erős zöldtrágya állomány biztos hogy elhasznál 100 mm vizet a gyökérzónából.
35mm esővel ezelőtt kombinátorral takartuk be a magot a szóró után, de volt aki kacsatalpú fogast használt. jó munkája volt. most nem tudom mi lesz a nyerő.
Válasz Vadmalac #2935. hozzászólásáraA grubberral keverted be a magot?
Ezt leírhatnád részletesebben mert mi is ilyesmin gondolkodunk.
A jó tárcsás gépek nem hinném hogy sokkal érzékenyebbek a nedvesre mint a kapások.
Talán az ultima vagy a seed hawk jó ebben.
A rapidok tényleg elég hamar kiállnak a nedvesből.
A tume jobb ezen a téren, ha jól vannak beállítva a tárcsák sárkaparói. Gyakorlatilag ha a traktor kerék nem szedi fel a földet akkor vetni is tudok vele.
Errefelé volt 70 mili eső a napokban, és a földek amúgy is ragadósak.
Ezért gondolkodunk grúberes magtakarásban.
A rövidtárcsákat itt is nyugodtan le lehet mosni az idei évre.
Válasz Vadmalac #2935. hozzászólására1. Mindegyiknek van előnye,hátránya (késes-tárcsás)
,de ezek a külömböző talaj tipúsok esetén mutatkoznak meg inkább.
A kelleténél nedvesebb talaj esetén minden képen előnyösebb a talaj takarásba vetni
de itt a tárcsás előnyösebb.
A rabid csak egy a sok közül amelyik tárcsás, amelyet én preferálok az valahol a kettő ötvözete.
Érdekes ez a vetőgép téma, én pont azt tartom az elsődleges feladatnak a jövőre nézve, hogy a tárcsás vetőgép helyett késesre akarok váltani, mert amióta az eszemet tudom, mindig szívunk a nedves talajjal. Idén is elment 2 nap a nagy esők előtt, amikor nem bírtunk a rapiddal menni, de a gruberrel szaladt a gép, sekélyen azzal kevertünk be egy táblát. Ha lett volna egy 3-4m-es vetőgép, a gabonák 3/4-e a földben lenne. Ez tavaly is így volt. De pl. még idén is esély lehetne a vetésre egy késes géppel, de a rapidot már lemostam, és elraktam télire. Ráadásul bolygatás nélkül nehezebben szikkad a talaj, ami még inkább késlelteti a vetést egy tárcsás géppel.
Válasz .Feco. #2929. hozzászólására1. Ahogy írtam gabona vetésénél is tapasztaltam a mag árok szétnyílást ,valóban csak a felszínnél tömöríti a sor alattatovára is tömörítetlen a vágási felület .
Csak direkt vetés esetén tapasztaltam,főleg ha kelleténél nedvesebb a talaj.
Mivel őszi vetések többségénél nem lehet optimális talaj állapotot el érni minden képen figyelembe kel venni a vetőgépnél a kelleténél nedvesebb talaj állapotot.
Tapasztaltam ha van valami takaró növényzet a területen kevésbé érzékeny a magasabb nedvességre a vetőgép.
1. Nem egyszerű, 2-3 csoroszlyát legyártottam, próbáltam, eldobtam, majd megint gyártatom mire megtaláltam a meg felelő.
1. A JD 750A nál is ajánlják a keskenyebb mélység állító kereket a pontosabb mélységtartás végett eredeti 115 mm amit ajánl 56mm
How Narrow Gauge Wheels Improve Depth Control.
Narrow Gauge Wheels
Válasz Milking #2928. hozzászólásáraén ne pont erre gondolok. A strip-till-en is keskeny kés van lapos oldalszárnyakkal, és közvetlen mögötte fut két hullámos tárcsa, aminek az a szerepe, hogy az emeledő talajt gyorsan visszaomlassza, mielőtt az kifordulna. Csak sajnos ez csak elmélet...
kukoricavetőgépen azért nyílik ki a sor, mert a takarókerék nem omlaszja be, csak egy kicsikét visszafordítja, így amikor a talaj száradni kezd a vágás mentén összehúzódik és kinyílik...
Válasz .Feco. #2927. hozzászólásáraA hullámos tárcsák szerepe a hullámok szélességében morzsalékos talaj létrehozása strip-till esetében is ez áll fen durván 10 20 cm lazult talaj hagy maga után szerintem.
Felmerült nálam a hullámos tárcsa alkalmazása a vetőcsoroszlya előtt is.
a mag árok szét nyílását én is tapasztaltam a gabona vetés esetén is.
amit én tapasztaltam ,hogy a le cserélt csoroszlyámon a mag kiömlő nyílás oldalirányba van meg nyitva és túl nyúlik a csoroszlya tárcsán és mikor áramlik ki a mag nemcsak a vetőárokba jut hanem oldalirányba is a talaj alá kerül.
Ez azért fordul elő mert mikor a vágótárcsa átvágta a talajt és fordul ki belőle picit megemeli és ez által a megemelt rés alá fúja a magot.
Szerintem ez a mag árok szét nyílás a talajnak mélyebben történő átvágása a szükségestől.
Még fantázia lehet a vágó tárcsa mélységének szabályozása mint pl Köckerling AT300 -nál ezzel lehet pontosabb vetése mélységet lehetne elérni
Válasz Milking #2925. hozzászólásáraIgen, elviekben. de ott van pl. a strip-till, ahol a kés két oldalán megy két hullámos tárcsa, kb. 5-6 cm-el, hogy a megemelt talajt beomlassza, mégis gyakori, hogy kiemeli a földaggregátot még azelőtt, hogy elérné a tárcsát. kalásosnál, különösen nagyobb mélységekben működhet, méginkább akkor, amikor porózus, szármaradványoktól mentes a talaj, de ennyire otimális idő ritkán van. És ha megnézed a videón sokszor fel-felugyrik egy-egy sor, és ott már ki is fordult a föld, és szabadon marad a magárok...
és akkor még nem is beszéltünk a kukoricavetőgépeknél jól ismert barázda-nyílásnak, amikor a nedvese lezárt magárok a talaj száradása után egyszerűen szétnyílik...
Válasz .Feco. #2923. hozzászólásáraitt van jelentősége amit te is tudsz, milyen atalaj állapot nedveség szervesanya ez mind befolyásolja a vetőgép munkályát de akérdésre vélaszolva ,a kross slotnál ahogy megemeli atalajta vetőelem rögtön mögötte a mélység.illtömörítőkerék.
Erre gondolok én mikor az mondom melettekel futni a mélyssség állító keréknek ami egyben visza zár.amit még fontosnak tartok szellősen kel elhelyezni a vető kocsikat ami sok vetőgépnél probléma (megtepad,karbantartás stb
Válasz Milking #2922. hozzászólásárade mi van sekély vetési mélységnél? pl. 3 cm-en? ott a cross-slot megoldások óhatatlanul kifordítják a földet a mag fölül, nem?
nekem amúgy a JD megoldása tetszik legjobban, ahol nagyon kis dőlés, nagyon keskeny csoroszlya, és utána mesterséges visszatakarás és tömörítés.... a kis szög miatt nem fordul ki a föld, inkább csak félrehúzza, és megtartja amíg lerakja a magot...
Válasz .Feco. #2919. hozzászólásáraMikor a tárcsalap mögött van avetőelem nincs szügséd dőlés szögre ,akkor van jel. mikora vetőelem a tárcsalapra rásimulva müködik(vader JD gaspardo9.
Az alap dolog ,hogy tárcsavágásába fuson a vetőelem,avetőelm választása a meghatározó és van választék. Amit én fontosnak tartok,a tömöritő kerék a vetőegység mellet fusson ennek kell biztosítani a vető mélységet.valami cross slot tipusú
Válasz .Feco. #2920. hozzászólásáraEnnél a rendszernél nem tapad fel a csoroszlya 2 oldalára a föld?
Tume nova combi az egyszerű megoldás a műtrágya és a mag egyidejű kijuttatására.
Kár hogy nem gyártják összecsukható verziókban, kissé nagyobb sortávolsággal. Nem érzékeny így se a szármaradványra de ha növelnék a sortávolságát 18 centire akkor könnyebb volna húzni.
Válasz Milking #2918. hozzászólásáraegyébként 7,5"-es sortávot akarok, kétsoros elrendezésben, hogy lehessen könnyedén dupla sortávra is vetni, pl. olajretket, mustárt, repcét, szóját, stb.
Gondolkodtam, hogy egy külön harmadik sorban adjam ki a műtrágyát, minden két sor közé, de az drasztikusan rontaná a szármaradvány-toleranciát...
Válasz Milking #2918. hozzászólásáraAz elképzelés nekem is tetszik, vetőkultivátorral meg is lehet csinálni, de tárcsával nem gondolom. Szintén 20"-os tárcsában gondolkodom, legfeljebb 7 fokos dőléssel, és abban egyszerűen nem fér el egymás mellett két külön sáv. egymás alá pedig az a gond, hogy nem lehet biztosítani hogy a két sáv tényégesen elkülönüljön, és a magok ne hulljanak le a mélyebb árokba.
Szintén szempont, hogy olyan legyen a kialakítása, hogy alacsony művelési mélységben is pontosan dolgozzon, így nem lehet fizikailag nagy a vetőelem, mert akkor kis mélységben durkálhat...
Válasz .Feco. #2917. hozzászólásáraA tárcsalap min 20" paralelogramma felfüggesztés,de ez még modusulhat mivel elég sok a meló vele ha jót akarok
Azt "mondják" 7-9" sortávig nem tapasztalnak termés csökenést e felett igen.
2 alternatíva van az első 7" távra teszem a vető kocsikat és sor alláa m.trágyát
a második a mi számomra szimpib 7" teszem itt is csak itt ikersoros vetőelemet teszek középen mag alá 2" megy a műtrágya.
Válasz Milking #2916. hozzászólásáraSzabad tudni hogy? En három hete ezen gondolkodok hogyan lehetne vetőmagot es műtárgyat is kitenni úgy, hogy ne kelljen meg egy vetősor, mert akkor mar túl komplikaltta meg bonyolulttá válik a gep, es nehezedik a szarmaradvany kezelés...
Amugy kezdem bevállalni hogy ugyanabba az árokba adagoljam, a vetőmagot es a műtárgyat is, karbamid es an34 kivételével működhet.
Válasz .Feco. #2914. hozzászólásáraIgen, mert bármenyire hihetetlen én aztt vallom a vetőgépeket sem lehet mindenhol meg felelően használni .
Lehet,hogy egy kis módosítás teszi eredményesebbé az eszközt.
1 apróság ,de egy dombos területen teljesen más követelményt támaszt a vetőgépfelé mint ha csak sík területen dolgozik,de nagyon sok mindent tudok fel sorolni ami arra késztetett ,hogy le gyártsam. Adotságok meg vannak ,igy csak ídő kell .
Minden kép "1" tárcsása rendszerú de kombinálom "Double Shot Opener".
Válasz 4964 #2912. hozzászólásáraAlapból meg vagyok,de módosítotam rajta 1-2 dolgot .
a csoroszját le cseréltem mivel széles "árkot" húzott, direktbe meg hamar fel dobbta a vető kocsit.
A fogazott tárcsát én készítettem hozzá + magnyomó kereket.
Masszív nehéz gép, de hagyományos művelt földbeis tudok vele vetni,egy kis átállítással.
Külömben, most folyamatba van egy teljesen saját készítésű gép.
Válasz Milking #2909. hozzászólásáraMennyire vagy megelégedve a giganttal?
Úgy néz ki mint a dél amerikában elterjedt gépek.
Seed hawk vetőkocsis gépet használ valaki szerintetek az országban?
Válasz Milking #2908. hozzászólására Monokultúrás, azonos családba tartozó növények egymásra vetése megnöveli a tápanyagkonkurrenciát, fertőzések és kártevők felszaporodását, nem biztos, hogy a legjobb ötlet.
Ha kifagy a zab, talán lehet még belőle valami értékelhető, de az egészsége miatt aggódom.
Válasz Pici #2907. hozzászólására Szépen gombásodik a szalma, de a csutkának már nem szabadna ennyire egyben lennie. Az árvakelésnél szépen morzsásodik, de alatta még blokkosan törik a talaj, ebben az életnek még többet kell fejlődnie.
Válasz Netparaszt #2906. hozzászólásáraZab árva kelésbe lett vetve tritikálé,vetés után akartam totálozni közbe szólt az eső .
igy hagyom legroszabb esetbe le kaszáljuk .
Kérnék véleményt ezekröl a képekröl, kiváncsi vagyok hogy le lehet e szűrni valamit róluk,
2 éve nem volt szántva és elég kemény, a laposabb részeket lazitottam meg benne hogy ne álljon rajta a viz és ezeket a képeket löttem. Buza volt most benne le lett zuzva meg egy sor tárcsa, elötte meg kukorica az is zuzva volt meg egy sor tárcsába lett szorva a buza .
Válasz Milking #2904. hozzászólására Segíts már egy kicsit, ez most a vetett növény vagy az, amibe vetettél? Nem tűnik túl egészségesnek, mit tervezel vele?
15328 hozzászólás
Válasz 4964 #2952. hozzászólásáraKöszönöm.
Fontos pont a takarónövény használatnál a megfelelő időpont kiválasztása.
Csapadékos évjáratban, mint a tavalyi, az ország sok területén lehetett a kombájn után vetni, volt elég víz a növények fejlődéséhez.
Az idei év azonban az aratás után a csapadékmegőrzésről szólt szeptember elejéig.
Aki a nyár közepén, erős aszályban vetett, 19-re húzott lapot.
Egyedül Szombathely felett láttam értékelhető zöldtömeget hozó mustár-olajretek állományt, amit bedolgoztak gabona elé mostanra.
Mindenhol máshol kisült, felvirágzott, miniális zöldtömeget hozott.
Csapadék nélkül sem a biológia, sem a takarónövény nem működik, érdemes megvárni a vetéssel azt az időszakot, mikor megfelelő körülmények várhatóak.
Válasz Netparaszt #2950. hozzászólásáraBúza aratás után volt 30 milli eső, pár napot száradt és tárcsázva lett.
Közvetlen a tárcsa után mentem a vetőgéppel.
Válasz emcett #2940. hozzászólására Én azt javaslom, hogy egyszeri 30 kg/N hatóanyag. Fecó szereti kimaxolni a hozamot, ő régebben is ennyit juttatott ki, csak mondjuk 6 alkalommal.
A földjeit nem láttam, de nem lehetnek rossz állapotban.
Aztán van, aki a minimum inputra megy, ott nyilván a hozam is alacsonyabb egy kijuttatással vagy eggyel sem.
Ez már a gazda döntése.
Ahogy a talaj fejlődik a jó közepeshez amúgy is relatív hamar elegendő tápanyagot fog szolgáltatni.
Válasz 4964 #2939. hozzászólására Mikori volt az a vetés, ami kiszárította neked a talajt?
Válasz .Feco. #2927. hozzászólására Én ezért próbálkozom a közvetlen tömörítéssel a magárokban. Ha egy nagyon keskeny vetőcsoroszlya paralelogrammán van egy nyitótárcsával vagy sortisztítóval, a tömörítő lapka csak a magot préseli egy centis tömör takarással. Így lehet akármilyen kötött, nedves a talaj, nem fog túlzottan betapadni vagy nyitottan maradni.
A gabonasortávnál szabályozható magasságú bakhátasan maradó sorközök pedig jó mikroklímát adnak a csírázó növénynek, a csapadék a sorban gyűlik, de a bakhátak gyorsabban melegednek is. Aztán az eső úgyis bemossa őket, de addig segíthetik a kis növényt a legérzékenyebb fázisban.
Lehet nem ez a legjobb topik de szeretném megkérdezni hogy:A karbamid savanyító hatásu, ha egy 6.2 ph értékü talajra kijuttatok 1.5 mázsa karbamidot akkor/kukorica alaptrágyának/ mekkora ph eséssel kell számolnom????
Sumo DTS
33cm-en ként 15 cm ikersor, a képen nincs rajta de a műtrágyát az ikersor közé lehet szórni.
Kérnék egy moderátort, hogy a háromból kettőt legyen szíves törölni, nem tudom mi történt, hogy háromszor is elküldte! Elnézést!
Válasz 4964 #2939. hozzászólásáraNagyon sok vizet elhasznál, ez tény és való. De! Véleményem szerint, ha nyári takarónövényt tervezünk, akkor abban az évben ne is akarjunk lazítani, tárcsázni, grúberezni, úgy egyáltalán semmit se csinálunk a talajjal, max valami Dalbo hengerrel jól meggyötörni a szárat, és utána direktvető géppel lehet vetni, mert afelől ne legyen senkinek kétsége, hogy az utána vetett növény akkorát tud teremni 50 kg nitrogénnel is, hogy nem akar majd hinni a szemének!
Örülök, hogy egyre többen osztják meg terveiket a saját elképzelésű direktvető gépeikről, ezekből próbálok én is el lesni ezt-azt, mert egyelőre itt vagyok meglőve, a nyári takarónövényes táblákban történő őszi vetésekkel. Lemondani nem szeretnék róla, mert tapasztalataim szerint legalább 200 kg npk-nak megfelelő hatóanyagot biztos összeszednek nekem ezek az aranyos kis keverékek, csak nagy mázli kell hozzá időjárás tekintetében, hogy a hagyományos vetéstechnológiának megfelelő magágyat tudjak csinálni pl. repce esetében.
A mi adottságainkat figyelembe véve személy szerint a tárcsás megoldás felé hajlanék, mert amilyen nagy tömeget tud hozni egy ideinél kevésbé aszályos éveben a keverék, ott egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egy késés megoldás tudna működni, akármilyen szellősre is raknánk a késeket. Viszont a tárcsás sokkal bonyolultabb, és nem mellékesen sokkal drágább is. Szóval akik már gyakorlatban is sikerrel alkalmaznak késes vagy tárcsás direktvető gépeket, nyugodtan osszák meg tapasztalataikat!
Moderálási elveink miatt törölve: 2015-10-18 17:35:41
Moderálási elveink miatt törölve: 2015-10-18 17:35:34
Válasz 4964 #2939. hozzászólásárade nem biztos hogy az őszi vetésűt kell takarásba vetni. Mi pl a kukorica elé tettük a takarókat. Most pedig nem sajnálom a vizet tőle. Tavaszra elfagy, vagy kiirtom glifoval.
Válasz emcett #2940. hozzászólásáraA sorműtrágyázásnál sokkal durvább koncentrációk vannak mint amikor 30 kiló hatóanyagot kiszór valaki a felületre és bekeveri több száz tonna földdel hektáronként.
Mégis szinte mindenhol a sorba történő műtrágyázást preferálják, főleg a fejlett mg. technológiájú országokban.
Azért vegyük észre hogy a sok jó és hasznos fejlesztés mellett van sok zsákutca is amit erőltetnek csak hogy a beletett pénz megtérüljön.
Azt szeretnék ha mindenki pár évente gépparkot és technológiát váltana.
Csak az a bökkenő hogy nem biztos hogy tudnak gazdaságosabb alternatívát felkínálni mint ami adott jelenleg.
Válasz .Feco. #2934. hozzászólásáraÉrtem, csak eddig az jött le az írásokból, hogy ha tartósan javítani szeretnéd a talaj szerkezetét, humusztartalmát, akkor "el kell felejteni" a műtrágyázást. Illetve elvileg nem is lesz rá szükséged egy közepes termésátlag eléréséhez. Vagy rosszul értelmeztem?
Válasz Milking #2936. hozzászólásáraAz oké hogy takarásba jó vetni, de a glifozátozás veszélyes mutatvány a vetés után.
Még a 7 centire vetett és jól lezárt kukoricán is észrevenni a glifó utóhatást. A gabona nincs olyan mélyen, nincs olyan jól lezárva a magárok és a növényzet levezetheti a szert a maghoz.
Végül is vetés előtt is lehet fújni.
Viszont arról nem esett még szó hogy a takarónövény mennyi vizet használ el?
A tarlóhántott és ápolt földet simán lazítóztuk 50 centin. A leg kötöttebbeket is.
Majd mikor átálltunk a 30 centi magas zöldtrágyába akkor ott 40 centin majd lefordult a gumi a traktorról. Pedig volt nyáron eső, és egy laza talajról beszélek.
Csontra kiszárította a tak repce és a rozs a földet pedig még csak 30 centis volt, a talajt se borította el. Az lehet hogy víz meg szélerózió nincs a takart földön de lehet hogy érdemesebb inkább mulccsal fedni mert egy erős zöldtrágya állomány biztos hogy elhasznál 100 mm vizet a gyökérzónából.
35mm esővel ezelőtt kombinátorral takartuk be a magot a szóró után, de volt aki kacsatalpú fogast használt. jó munkája volt. most nem tudom mi lesz a nyerő.
Válasz Vadmalac #2935. hozzászólásáraA grubberral keverted be a magot?
Ezt leírhatnád részletesebben mert mi is ilyesmin gondolkodunk.
A jó tárcsás gépek nem hinném hogy sokkal érzékenyebbek a nedvesre mint a kapások.
Talán az ultima vagy a seed hawk jó ebben.
A rapidok tényleg elég hamar kiállnak a nedvesből.
A tume jobb ezen a téren, ha jól vannak beállítva a tárcsák sárkaparói. Gyakorlatilag ha a traktor kerék nem szedi fel a földet akkor vetni is tudok vele.
Errefelé volt 70 mili eső a napokban, és a földek amúgy is ragadósak.
Ezért gondolkodunk grúberes magtakarásban.
A rövidtárcsákat itt is nyugodtan le lehet mosni az idei évre.
Válasz Vadmalac #2935. hozzászólására1. Mindegyiknek van előnye,hátránya (késes-tárcsás)
,de ezek a külömböző talaj tipúsok esetén mutatkoznak meg inkább.
A kelleténél nedvesebb talaj esetén minden képen előnyösebb a talaj takarásba vetni
de itt a tárcsás előnyösebb.
A rabid csak egy a sok közül amelyik tárcsás, amelyet én preferálok az valahol a kettő ötvözete.
Érdekes ez a vetőgép téma, én pont azt tartom az elsődleges feladatnak a jövőre nézve, hogy a tárcsás vetőgép helyett késesre akarok váltani, mert amióta az eszemet tudom, mindig szívunk a nedves talajjal. Idén is elment 2 nap a nagy esők előtt, amikor nem bírtunk a rapiddal menni, de a gruberrel szaladt a gép, sekélyen azzal kevertünk be egy táblát. Ha lett volna egy 3-4m-es vetőgép, a gabonák 3/4-e a földben lenne. Ez tavaly is így volt. De pl. még idén is esély lehetne a vetésre egy késes géppel, de a rapidot már lemostam, és elraktam télire. Ráadásul bolygatás nélkül nehezebben szikkad a talaj, ami még inkább késlelteti a vetést egy tárcsás géppel.
Válasz emcett #2932. hozzászólásáraez mindenkinek egyéni döntése az adottságok és megcélzott termésszínt függvényében...
Válasz emcett #2932. hozzászólására30 kg /ha hatóanyag egyszeri kijuttatásra.
Válasz .Feco. #2917. hozzászólásáraNem jól tudom, hogy ennél a technológiánál a műtrágya hanyagolandó? (Max. 30 kg/ha)
Válasz Netparaszt #2901. hozzászólásáraErre majd még visszatérünk.
Válasz .Feco. #2929. hozzászólására1. Ahogy írtam gabona vetésénél is tapasztaltam a mag árok szétnyílást ,valóban csak a felszínnél tömöríti a sor alattatovára is tömörítetlen a vágási felület .
Csak direkt vetés esetén tapasztaltam,főleg ha kelleténél nedvesebb a talaj.
Mivel őszi vetések többségénél nem lehet optimális talaj állapotot el érni minden képen figyelembe kel venni a vetőgépnél a kelleténél nedvesebb talaj állapotot.
Tapasztaltam ha van valami takaró növényzet a területen kevésbé érzékeny a magasabb nedvességre a vetőgép.
1. Nem egyszerű, 2-3 csoroszlyát legyártottam, próbáltam, eldobtam, majd megint gyártatom mire megtaláltam a meg felelő.
1. A JD 750A nál is ajánlják a keskenyebb mélység állító kereket a pontosabb mélységtartás végett eredeti 115 mm amit ajánl 56mm
How Narrow Gauge Wheels Improve Depth Control.
Narrow Gauge Wheels
Válasz Milking #2928. hozzászólásáraén ne pont erre gondolok. A strip-till-en is keskeny kés van lapos oldalszárnyakkal, és közvetlen mögötte fut két hullámos tárcsa, aminek az a szerepe, hogy az emeledő talajt gyorsan visszaomlassza, mielőtt az kifordulna. Csak sajnos ez csak elmélet...
kukoricavetőgépen azért nyílik ki a sor, mert a takarókerék nem omlaszja be, csak egy kicsikét visszafordítja, így amikor a talaj száradni kezd a vágás mentén összehúzódik és kinyílik...
Válasz .Feco. #2927. hozzászólásáraA hullámos tárcsák szerepe a hullámok szélességében morzsalékos talaj létrehozása strip-till esetében is ez áll fen durván 10 20 cm lazult talaj hagy maga után szerintem.
Felmerült nálam a hullámos tárcsa alkalmazása a vetőcsoroszlya előtt is.
a mag árok szét nyílását én is tapasztaltam a gabona vetés esetén is.
amit én tapasztaltam ,hogy a le cserélt csoroszlyámon a mag kiömlő nyílás oldalirányba van meg nyitva és túl nyúlik a csoroszlya tárcsán és mikor áramlik ki a mag nemcsak a vetőárokba jut hanem oldalirányba is a talaj alá kerül.
Ez azért fordul elő mert mikor a vágótárcsa átvágta a talajt és fordul ki belőle picit megemeli és ez által a megemelt rés alá fúja a magot.
Szerintem ez a mag árok szét nyílás a talajnak mélyebben történő átvágása a szükségestől.
Még fantázia lehet a vágó tárcsa mélységének szabályozása mint pl Köckerling AT300 -nál ezzel lehet pontosabb vetése mélységet lehetne elérni
Válasz Milking #2925. hozzászólásáraIgen, elviekben. de ott van pl. a strip-till, ahol a kés két oldalán megy két hullámos tárcsa, kb. 5-6 cm-el, hogy a megemelt talajt beomlassza, mégis gyakori, hogy kiemeli a földaggregátot még azelőtt, hogy elérné a tárcsát. kalásosnál, különösen nagyobb mélységekben működhet, méginkább akkor, amikor porózus, szármaradványoktól mentes a talaj, de ennyire otimális idő ritkán van. És ha megnézed a videón sokszor fel-felugyrik egy-egy sor, és ott már ki is fordult a föld, és szabadon marad a magárok...
és akkor még nem is beszéltünk a kukoricavetőgépeknél jól ismert barázda-nyílásnak, amikor a nedvese lezárt magárok a talaj száradása után egyszerűen szétnyílik...
Válasz Szabi. #2924. hozzászólásáraAz ilyen elrendezéssel csak az a baj ,ha karban kel tartani meg ha netelán úgy istenigázából betapad.
Válasz .Feco. #2923. hozzászólásáraitt van jelentősége amit te is tudsz, milyen atalaj állapot nedveség szervesanya ez mind befolyásolja a vetőgép munkályát de akérdésre vélaszolva ,a kross slotnál ahogy megemeli atalajta vetőelem rögtön mögötte a mélység.illtömörítőkerék.
Erre gondolok én mikor az mondom melettekel futni a mélyssség állító keréknek ami egyben visza zár.amit még fontosnak tartok szellősen kel elhelyezni a vető kocsikat ami sok vetőgépnél probléma (megtepad,karbantartás stb
Vader 2 !?
Válasz Milking #2922. hozzászólásárade mi van sekély vetési mélységnél? pl. 3 cm-en? ott a cross-slot megoldások óhatatlanul kifordítják a földet a mag fölül, nem?
nekem amúgy a JD megoldása tetszik legjobban, ahol nagyon kis dőlés, nagyon keskeny csoroszlya, és utána mesterséges visszatakarás és tömörítés.... a kis szög miatt nem fordul ki a föld, inkább csak félrehúzza, és megtartja amíg lerakja a magot...
Válasz .Feco. #2919. hozzászólásáraMikor a tárcsalap mögött van avetőelem nincs szügséd dőlés szögre ,akkor van jel. mikora vetőelem a tárcsalapra rásimulva müködik(vader JD gaspardo9.
Az alap dolog ,hogy tárcsavágásába fuson a vetőelem,avetőelm választása a meghatározó és van választék. Amit én fontosnak tartok,a tömöritő kerék a vetőegység mellet fusson ennek kell biztosítani a vető mélységet.valami cross slot tipusú
Válasz .Feco. #2920. hozzászólásáraEnnél a rendszernél nem tapad fel a csoroszlya 2 oldalára a föld?
Tume nova combi az egyszerű megoldás a műtrágya és a mag egyidejű kijuttatására.
Kár hogy nem gyártják összecsukható verziókban, kissé nagyobb sortávolsággal. Nem érzékeny így se a szármaradványra de ha növelnék a sortávolságát 18 centire akkor könnyebb volna húzni.
Válasz Milking #2918. hozzászólásáraegyébként 7,5"-es sortávot akarok, kétsoros elrendezésben, hogy lehessen könnyedén dupla sortávra is vetni, pl. olajretket, mustárt, repcét, szóját, stb.
Gondolkodtam, hogy egy külön harmadik sorban adjam ki a műtrágyát, minden két sor közé, de az drasztikusan rontaná a szármaradvány-toleranciát...
Válasz Milking #2918. hozzászólásáraAz elképzelés nekem is tetszik, vetőkultivátorral meg is lehet csinálni, de tárcsával nem gondolom. Szintén 20"-os tárcsában gondolkodom, legfeljebb 7 fokos dőléssel, és abban egyszerűen nem fér el egymás mellett két külön sáv. egymás alá pedig az a gond, hogy nem lehet biztosítani hogy a két sáv tényégesen elkülönüljön, és a magok ne hulljanak le a mélyebb árokba.
Szintén szempont, hogy olyan legyen a kialakítása, hogy alacsony művelési mélységben is pontosan dolgozzon, így nem lehet fizikailag nagy a vetőelem, mert akkor kis mélységben durkálhat...
Válasz .Feco. #2917. hozzászólásáraA tárcsalap min 20" paralelogramma felfüggesztés,de ez még modusulhat mivel elég sok a meló vele ha jót akarok
Azt "mondják" 7-9" sortávig nem tapasztalnak termés csökenést e felett igen.
2 alternatíva van az első 7" távra teszem a vető kocsikat és sor alláa m.trágyát
a második a mi számomra szimpib 7" teszem itt is csak itt ikersoros vetőelemet teszek középen mag alá 2" megy a műtrágya.
Válasz Milking #2916. hozzászólásáraSzabad tudni hogy? En három hete ezen gondolkodok hogyan lehetne vetőmagot es műtárgyat is kitenni úgy, hogy ne kelljen meg egy vetősor, mert akkor mar túl komplikaltta meg bonyolulttá válik a gep, es nehezedik a szarmaradvany kezelés...
Amugy kezdem bevállalni hogy ugyanabba az árokba adagoljam, a vetőmagot es a műtárgyat is, karbamid es an34 kivételével működhet.
Válasz .Feco. #2914. hozzászólásáraIgen, mert bármenyire hihetetlen én aztt vallom a vetőgépeket sem lehet mindenhol meg felelően használni .
Lehet,hogy egy kis módosítás teszi eredményesebbé az eszközt.
1 apróság ,de egy dombos területen teljesen más követelményt támaszt a vetőgépfelé mint ha csak sík területen dolgozik,de nagyon sok mindent tudok fel sorolni ami arra késztetett ,hogy le gyártsam. Adotságok meg vannak ,igy csak ídő kell .
Minden kép "1" tárcsása rendszerú de kombinálom "Double Shot Opener".
Válasz .Feco. #2914. hozzászólására Remélem mester
Válasz Milking #2913. hozzászólásáraEzek szerint többen is dolgozunk ezen a projekten?
Válasz 4964 #2912. hozzászólásáraAlapból meg vagyok,de módosítotam rajta 1-2 dolgot .
a csoroszját le cseréltem mivel széles "árkot" húzott, direktbe meg hamar fel dobbta a vető kocsit.
A fogazott tárcsát én készítettem hozzá + magnyomó kereket.
Masszív nehéz gép, de hagyományos művelt földbeis tudok vele vetni,egy kis átállítással.
Külömben, most folyamatba van egy teljesen saját készítésű gép.
Válasz Milking #2909. hozzászólásáraMennyire vagy megelégedve a giganttal?
Úgy néz ki mint a dél amerikában elterjedt gépek.
Seed hawk vetőkocsis gépet használ valaki szerintetek az országban?
Válasz Milking #2908. hozzászólására Monokultúrás, azonos családba tartozó növények egymásra vetése megnöveli a tápanyagkonkurrenciát, fertőzések és kártevők felszaporodását, nem biztos, hogy a legjobb ötlet.
Ha kifagy a zab, talán lehet még belőle valami értékelhető, de az egészsége miatt aggódom.
Válasz Pici #2907. hozzászólására Szépen gombásodik a szalma, de a csutkának már nem szabadna ennyire egyben lennie. Az árvakelésnél szépen morzsásodik, de alatta még blokkosan törik a talaj, ebben az életnek még többet kell fejlődnie.
Válasz Drisa #2905. hozzászólásáragilisztán kívül nem találtam más élőlényt
vetés Gaspardó Gigant
Válasz Netparaszt #2906. hozzászólásáraZab árva kelésbe lett vetve tritikálé,vetés után akartam totálozni közbe szólt az eső .
igy hagyom legroszabb esetbe le kaszáljuk .
Kérnék véleményt ezekröl a képekröl, kiváncsi vagyok hogy le lehet e szűrni valamit róluk,
2 éve nem volt szántva és elég kemény, a laposabb részeket lazitottam meg benne hogy ne álljon rajta a viz és ezeket a képeket löttem. Buza volt most benne le lett zuzva meg egy sor tárcsa, elötte meg kukorica az is zuzva volt meg egy sor tárcsába lett szorva a buza .
Válasz Milking #2904. hozzászólására Segíts már egy kicsit, ez most a vetett növény vagy az, amibe vetettél? Nem tűnik túl egészségesnek, mit tervezel vele?
Válasz Milking #2904. hozzászólásáraAz utolsó képen kettő hosszú fekete valami élőlény? Hasznos? Milyen vetőgéppel lett vetve?
NO-TILL
esők előtt sikerült elvetni,de totálozni már nem volt lehetőség