Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR411.18 FtUSD396.67 FtCHF438.4 FtGBP496.77 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz kacar #2793. hozzászólására Ez augusztus elején ment a földbe, olyan hat hetes lehet, több eső volt felénk akkortájt. Azóta lerágták a földibolhák és visszatért az aszály, de egész jól alakul.
A szeptember végi vetés még csak négy leveles.
Válasz Netparaszt #2790. hozzászólásáraKét dolog miatt késett: aug végéig a víztelenség miatt, majd a Tume késett másfél hetet. Jövőre jó lenne saját direktvető. Beszéltünk erről, van esélye szerinted?
Válasz Mf-es #2788. hozzászólásáraKöszi! Közben találtam többfélét is. A közös bennük, hogy - amennyire látni lehet - mind csak a talaj tetején, vagy max. pár centire lévő köveket szedi össze. A lentebb említett legalább 20 centi mélységet egyik sem tudja.
köszönöm a sok hozzászólást!
Hát akkor úgy néz ki el kell hogy engedjem ezt a földet....Mert annyit már nem ér, alkudni meg nem lehet! Szóval szántóföld árában nem tudok köves földet venni!!:(
De azért ha még valami eszetekbe jut, szívesen fogadom!
Köszi még1x!
Válasz N.. Tamás #2782. hozzászólásáraSzántással nem tudod megoldani, rigollal sem. A szántás nem fordítja át egy az egyben a talajszelvényt, hanem nagyobb mértékben kever.
Ha csak a felső 20 cm-ben van most kő, akkor szántás után az egész munkamélységben lesz.
Van nagyon köves területem, tapasztalatból mondom. Én kézzel szoktam összeszedni, de így sose fogy el, csak arra az évre megkímélem a gépeket.
Fecó, az a kőkiszedő milyen? Beütöttem a Googleba, de nem találok olyat, amit írtál.
Válasz Netparaszt #2781. hozzászólásáraNyílván tudom hogy egy sima szántás nem fog segíteni mert vagy feljebb hozom ami valószinübb vagy ugyan oda visszaforgatom a köveket! én egy jó mélyszántásra gondoltam ami 70 cm! Elvileg ha csak a felső 20cm be van kő akkor jónak tűnik!
De igen előtte jól át kell vizsgálni ahogy te is mondtad!
Válasz N.. Tamás #2780. hozzászólására Áss ki több 120 cm mély szelvényt és nézd meg, meddig köves, rögtön kiderül, mi a helyzet.
Nemrég futottam egy történetbe, ahol szántással szerették volna megoldani a kődepó problémát. Hát nem jött be, teljes szelvény teli lett kővel.
A horvátoknál viszont kézzel csinos kerítéseket építve a kövekből szuper termöterületeket hoztak létre.
Én nem nyúlnék hozzá, hacsak nem valami különleges adottságú a terület.
Válasz .Feco. #2779. hozzászólásáraIgazából megérdeklődtem és 150 ezerért megszántanák azzal a nagy rigol ekével és elvileg az le is forgatná vagy 40-50 centire ha csak a talaj felső rétegeiben van.ha tényleg így lenne mert sajnos nem látjuk mi van a talaj alatt az nekem már lehetett jó lenne, hisz gyümölcsösben nem zavarna mert a talajmaró elmenne felette.közepét meg kaszáljuk. Csak erre még rá jönne még1x ennyi a szállításra. Meg ha tényleg leforgatná odáig....
Válasz N.. Tamás #2776. hozzászólásáraMit tartanal elfogadható költségnek? Mert párszáz ezer forintból vehetsz egy régi krumpliasot, fellazitod a földet es kiszeded vele a köveket... Majd ismét összetúrod, es ismét mehet a krumpliaso...
De ez sem kis költség, es amit veszel ócskavas ment tudsz rajta továbbadni...
Van kőkiszedő célgép, de egy hektárra nem érdemes megvenni...
Válasz N.. Tamás #2776. hozzászólásáraKeress másik területet... Mi várható: betelepíted, majd 20-25 évig azon morfondírozol, milyen lenne az állomány egy jó földben.
Válasz endypapa #2775. hozzászólásáraHát..... Egy fiatal gyümölcsösben elég sokat kell gondozni az alját a kaszáláson kívül......ez tudom mind ellene szól a köves földnek.
igazából ez egy eladó föld! Szeretném megvenni, és gyümölcsöst telepíteni bele, de még nem tudtam utána járni hogy mekkora költséggel járna és egyáltalán megoldható lenne e! nekem nincs állat, nem tudom legeltetni...:)
Kérdeztem markolós emberkét hogy ássunk nagy gödröket abba bele a felső réteg és abból újra vissza , de azt mondta hogy 2 gépnek 2heti munka 1hektár és a 10000ft os órabérrel számolva majdnem többe kerülne mint a föld:(
Ezért gondoltam a nagy mélyszántó ekére.....
Válasz N.. Tamás #2770. hozzászólásáraSzia
Nem javaslom,mert ez kidobott pénz,ugyanis szántás közben a talaj keveredik,valamennyi kő minden rétegben lesz, nem beszélve a költségről.
Én azt mondom legeltess tovább.
Ha viszont nyersz a lottón akkor egy talajcserével megoldható lesz.
Sziasztok. Érdeklődni szeretnék hogy mi a véleményetek a következőről? Szeretnék vásárolni egy darab földet, már rég óta legelőként, kaszálóként használják, ennek fő oka hogy 20 éve mikor a településen építették az utat erre a területre volt lepakolva a sok kő amit az út alapba raktak, valamikor kő depónak nevezték. És ebből kifolyólag elég köves. Igazából egy ásonyomot nem lehet úgy leszúrni hogy ne fogjon követ.... Van véleményetek mit tudnék ezzel kezdeni.KB.1-1.3ha. Én arra gondoltam hogy rigol ekével,lánctalpassal jó mélyen megszántani és azt a követ leforgatni.... Valakinek tapasztalata az efféle munkáról? Kivitelezhető lehet e? Vagy valakinek más ötlete?? Előre is köszönöm.
Válasz Netparaszt #2767. hozzászólásáraÜdv
Üzleti szempontból bizonyosan ,de egyébként nem kívánok állást foglalni .
Egyébként erről a faszenes ,bioszenes témáról már írtam egyszer csak most nem találom.
Akkor kinevettek ezért.
Válasz N.. Tamás #2762. hozzászólására Fasorban alacsony vízigényű, földön kúszó karakterű, tartós takarás válik be, a sorközben a keréknyomon taposást bíró növényzettel, a kettő között igény szerinti szolgáltatást nyújtó, általában évente újra vetendő, bedolgozandó vagy lemulcsozott keverékkel.
Válasz Radocz #2759. hozzászólására Ezeket a növényeket inkább indikátor növényeknek hívnám, mert pontosan mutatják a tömörödött talajt, ahol lazításra van szükség.
Takarónövényként azokat szoktam számbavenni, amelyek nem akadályozzák a főnövények fejlődését és könnyen kezelhetőek. Az agresszív talajlazító hatású gyomok lazítanak, de annyira nem kívánatosak a termelésben nálam a konfliktusos igények miatt.
Sziasztok! Érdeklődnék hogy tudnátok e ajánlani olyan módszert amit a gyümölcsösben tudnék alkalmazni talajjavításra, zöldtrágyázásra,talajlazításra. Igazából én arra gondoltam hogy a talajmaró nyomot a fa alatt, be kellene vetni valamivel amit tavasszal az első talajmarózás alkalmával a földbe bedolgoznék. Mert igaz ott a füvet mindig bedoogozzuk de aminek nagyobb eredménye lenne....Valakinek vélemény,tapasztalat? Vagy növény amit ajánlanátok!? előre is köszönöm. Üdv.
Válasz Pici #2755. hozzászólásáraha van zöld növényi rész, akkor hat. A lényeg, hogy legyen elő növényzet, valamint legyen legalább 8-10 fok a kijuttatáskor és az azt követő 10-12 órában... praktikusan meleg délelőttön kell kijuttatni...
Válasz kis Zombi #2756. hozzászólásáraIgen mivel az évelő "gyomok"
(tarack,acat zsurló stb)
annyira agreszívven hatol a talajban a víz és a tápnyag után.
Nem hajlik el a gyökérzet ezeknél a "gyomoknál" a talaj ellenálás miat mint másesetben oldalirányba kényszerül terjeszkedni.
Ezeket a "gyomokat" kell megfogni glifóval .
Az ilyen "gyomokkal" fertőzött területek valahol
fedő nővény nek is tekinthető,nem N gyüjtő de talaj lazitást elősegítő növények
Pálcával megnézted már a talajtömörödöttséget ? 10-es köracélt meddig bírod beleszúrni művelhető talajnedvességnél ? Én is elképedve tapasztaltam, hogy a perjés, füves területen 1 méterig toltam a pálcát, míg mellette a szántásban koppant az eketalpon 30 cm-en.
Válasz .Feco. #2745. hozzászólásáraLehetne meg totalisozni kerdes mit hat ilyen hidegben ? Masik hogy annyira kotott halott fold hogy muszaj lenne lazitani is mert nem birok bele vetni ....
Válasz Géza15 #2742. hozzászólására Erről beszélgettünk nemrég, hogy csapadékhiányos időszakban inkább mulcsozással érdemes áthidalni az időszakot, hogy csökkentsük a talajhőmérsékletet és a kipárolgást. A növények valóban felvették az összes vizet csapadék hiányában, a giliszták pedig levonultak összegömbölyödni. Ha megjön a csapadék és beázik a föld, akkor keresd őket újra, a gyökerek körzetében nagyobb az esély meglelni őket.
Ha nincsenek még akkor sem meg, akkor egy-két évnek el kell még telni, míg olyan állapotba kerül biológiailag a talajod, hogy legyen életterük.
Mi lesz a további sorsa a takarónövénynek?
A gyökérképből kiindulva mintha tárcsatalp is lenne, megszondáztad a földet, hol vannak tömörödött rétegek?
Válasz mag-i #2746. hozzászólására Talaj, mikrobiológia és növény függő a lazítás mértéke. Helyenként már a természetes vegetáció is annyira silány, hogy sekélyen gyökerező fűfélékből áll, még a szondát sem lehet belenyomni a talajba. Ott hiába a vegetáció, a gyöjerek által átszőtt néhány cm-nél lejjebb nem lazult a talaj.
Azonban szívesen megnézném a területeid, hogy bővüljön az úttörő gazdák köre.
Válasz Radocz #2747. hozzászólására Igen. Az gondolom érthető a cikkben, hogy egy szót sem szól a talajművelés módjának megváltoztatásáról. Nem is csoda, mert ki venne ilyen szert minden évben, ha megmaradnának az élő talajban
Válasz Radocz #2750. hozzászólására Ha valaki csak a Kátai féle talajökológiai könyvbe olvasott bele, biztosan elgondolkodik, hogy mennyi haszna is lehetett a Phylazonitnak azzal a néhány baktériumtörzzsel...
Válasz mag-i #2746. hozzászólására"Nagy mennyiségű gyökér tomeg lehet ott, ami a lazítást elvégezte."
Ezt egy penetrometer (4-5 mm átmérőjű acélhuzal) helyettesítővel könnyen meg tudod nézni.
Válasz Pici #2744. hozzászólásáraMit tennék.
csak glifozát valami, korai tavaszi esetén még most.későbi esetén (kuki.napra stb)csak tavasszal azt is vetéselőtt 2-3héttel.
magszim egy kultivátort neki .
persze függ milyen vető technikával rendelkezzel.
Nagy mennyiségű gyökér tomeg lehet ott, ami a lazítást elvégezte.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Felkarolná a vízgazdálkodást a kormány? Új tárcaközi bizottság jött létre")
15323 hozzászólás
Válasz kacar #2793. hozzászólására Ez augusztus elején ment a földbe, olyan hat hetes lehet, több eső volt felénk akkortájt. Azóta lerágták a földibolhák és visszatért az aszály, de egész jól alakul.
A szeptember végi vetés még csak négy leveles.
Válasz Netparaszt #2784. hozzászólására
Nálunk ilyen a takaró. Ez a legszebb van ahol kiégett az augusztusi kánikulában....
Válasz Netparaszt #2784. hozzászólásáraWoow!! Ez elég csini! Mikor vetetted?
Válasz Netparaszt #2790. hozzászólásáraKét dolog miatt késett: aug végéig a víztelenség miatt, majd a Tume késett másfél hetet. Jövőre jó lenne saját direktvető. Beszéltünk erről, van esélye szerinted?
Válasz Bárány #2783. hozzászólásáraEbben van...
Válasz Berente Antal #2787. hozzászólására Ne naptár szerint vess! Akkor, amikor esélye van legalább 10 mm csapadéknak vagy nedves a talaj.
Válasz Mf-es #2788. hozzászólásáraKöszi! Közben találtam többfélét is. A közös bennük, hogy - amennyire látni lehet - mind csak a talaj tetején, vagy max. pár centire lévő köveket szedi össze. A lentebb említett legalább 20 centi mélységet egyik sem tudja.
Válasz Bárány #2783. hozzászólására
Válasz Netparaszt #2784. hozzászólásáraEz jól néz ki, reklámfilmbe illő! Az enyém még csak 1 hónapos, jövőre korábban vetem.
köszönöm a sok hozzászólást!
Hát akkor úgy néz ki el kell hogy engedjem ezt a földet....Mert annyit már nem ér, alkudni meg nem lehet! Szóval szántóföld árában nem tudok köves földet venni!!:(
De azért ha még valami eszetekbe jut, szívesen fogadom!
Köszi még1x!
Válasz N.. Tamás #2782. hozzászólásáraAxiál (Manax Kft.)--- Seppi Supersoil
Két kőszedés között nálqm ekkora a Tillage Radish. Nálatok hogy áll az állomány?
Válasz N.. Tamás #2782. hozzászólásáraSzántással nem tudod megoldani, rigollal sem. A szántás nem fordítja át egy az egyben a talajszelvényt, hanem nagyobb mértékben kever.
Ha csak a felső 20 cm-ben van most kő, akkor szántás után az egész munkamélységben lesz.
Van nagyon köves területem, tapasztalatból mondom. Én kézzel szoktam összeszedni, de így sose fogy el, csak arra az évre megkímélem a gépeket.
Fecó, az a kőkiszedő milyen? Beütöttem a Googleba, de nem találok olyat, amit írtál.
Válasz Netparaszt #2781. hozzászólásáraNyílván tudom hogy egy sima szántás nem fog segíteni mert vagy feljebb hozom ami valószinübb vagy ugyan oda visszaforgatom a köveket! én egy jó mélyszántásra gondoltam ami 70 cm! Elvileg ha csak a felső 20cm be van kő akkor jónak tűnik!
De igen előtte jól át kell vizsgálni ahogy te is mondtad!
Válasz N.. Tamás #2780. hozzászólására Áss ki több 120 cm mély szelvényt és nézd meg, meddig köves, rögtön kiderül, mi a helyzet.
Nemrég futottam egy történetbe, ahol szántással szerették volna megoldani a kődepó problémát. Hát nem jött be, teljes szelvény teli lett kővel.
A horvátoknál viszont kézzel csinos kerítéseket építve a kövekből szuper termöterületeket hoztak létre.
Én nem nyúlnék hozzá, hacsak nem valami különleges adottságú a terület.
Válasz .Feco. #2779. hozzászólásáraIgazából megérdeklődtem és 150 ezerért megszántanák azzal a nagy rigol ekével és elvileg az le is forgatná vagy 40-50 centire ha csak a talaj felső rétegeiben van.ha tényleg így lenne mert sajnos nem látjuk mi van a talaj alatt az nekem már lehetett jó lenne, hisz gyümölcsösben nem zavarna mert a talajmaró elmenne felette.közepét meg kaszáljuk. Csak erre még rá jönne még1x ennyi a szállításra. Meg ha tényleg leforgatná odáig....
Válasz N.. Tamás #2776. hozzászólásáraMit tartanal elfogadható költségnek? Mert párszáz ezer forintból vehetsz egy régi krumpliasot, fellazitod a földet es kiszeded vele a köveket... Majd ismét összetúrod, es ismét mehet a krumpliaso...
De ez sem kis költség, es amit veszel ócskavas ment tudsz rajta továbbadni...
Van kőkiszedő célgép, de egy hektárra nem érdemes megvenni...
Válasz N.. Tamás #2776. hozzászólásáraKeress másik területet... Mi várható: betelepíted, majd 20-25 évig azon morfondírozol, milyen lenne az állomány egy jó földben.
Válasz N.. Tamás #2776. hozzászólásáraTányérozás a kezdetekben?
Válasz endypapa #2775. hozzászólásáraHát..... Egy fiatal gyümölcsösben elég sokat kell gondozni az alját a kaszáláson kívül......ez tudom mind ellene szól a köves földnek.
Válasz N.. Tamás #2774. hozzászólásáraÖsszegyűjtöd a föld tetején lévő köveket. furt lukakba telepyted a gyümölcsöst, utána meg csak kaszálod az alját.
igazából ez egy eladó föld! Szeretném megvenni, és gyümölcsöst telepíteni bele, de még nem tudtam utána járni hogy mekkora költséggel járna és egyáltalán megoldható lenne e! nekem nincs állat, nem tudom legeltetni...:)
Kérdeztem markolós emberkét hogy ássunk nagy gödröket abba bele a felső réteg és abból újra vissza , de azt mondta hogy 2 gépnek 2heti munka 1hektár és a 10000ft os órabérrel számolva majdnem többe kerülne mint a föld:(
Ezért gondoltam a nagy mélyszántó ekére.....
Válasz N.. Tamás #2770. hozzászólásáraSzia
Nem javaslom,mert ez kidobott pénz,ugyanis szántás közben a talaj keveredik,valamennyi kő minden rétegben lesz, nem beszélve a költségről.
Én azt mondom legeltess tovább.
Ha viszont nyersz a lottón akkor egy talajcserével megoldható lesz.
Válasz endypapa #2771. hozzászólásáraDe én nem állattartással foglalkozom, gyümölcsöst szeretnék rá telepíteni!!!
Válasz N.. Tamás #2770. hozzászólásáraLegeltess továbbra is.
Sziasztok. Érdeklődni szeretnék hogy mi a véleményetek a következőről? Szeretnék vásárolni egy darab földet, már rég óta legelőként, kaszálóként használják, ennek fő oka hogy 20 éve mikor a településen építették az utat erre a területre volt lepakolva a sok kő amit az út alapba raktak, valamikor kő depónak nevezték. És ebből kifolyólag elég köves. Igazából egy ásonyomot nem lehet úgy leszúrni hogy ne fogjon követ.... Van véleményetek mit tudnék ezzel kezdeni.KB.1-1.3ha. Én arra gondoltam hogy rigol ekével,lánctalpassal jó mélyen megszántani és azt a követ leforgatni.... Valakinek tapasztalata az efféle munkáról? Kivitelezhető lehet e? Vagy valakinek más ötlete?? Előre is köszönöm.
Válasz Netparaszt #2767. hozzászólásáraÜdv
Üzleti szempontból bizonyosan ,de egyébként nem kívánok állást foglalni .
Egyébként erről a faszenes ,bioszenes témáról már írtam egyszer csak most nem találom.
Akkor kinevettek ezért.
Válasz Netparaszt #2765. hozzászólásárahttp://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/adatok.html
Így már ugyanaz jön be.
Mert mielőtt bemásoltam nekem is ez volt a monitoron.
Ha valaki veszi a fáradságot, a közben felmerült kérdéseket írja össze és a hosszú téli estéken is lesz miről beszélgetni.
Válasz Pintér Zoltán #2766. hozzászólására Milyen szempontból tartod hasznosnak a Someus állati melléktermékból (csont) készült szenét?
Üdv Mindenkinek
Ez is érdekes lehet a jövőben.http://www.refertil.info/contact
http://www.refertil.info/
Válasz Radocz #2760. hozzászólására Inkább ezt:
Kátai Talajökológia
Válasz N.. Tamás #2762. hozzászólására Fasorban alacsony vízigényű, földön kúszó karakterű, tartós takarás válik be, a sorközben a keréknyomon taposást bíró növényzettel, a kettő között igény szerinti szolgáltatást nyújtó, általában évente újra vetendő, bedolgozandó vagy lemulcsozott keverékkel.
Válasz Radocz #2759. hozzászólására Ezeket a növényeket inkább indikátor növényeknek hívnám, mert pontosan mutatják a tömörödött talajt, ahol lazításra van szükség.
Takarónövényként azokat szoktam számbavenni, amelyek nem akadályozzák a főnövények fejlődését és könnyen kezelhetőek. Az agresszív talajlazító hatású gyomok lazítanak, de annyira nem kívánatosak a termelésben nálam a konfliktusos igények miatt.
Sziasztok! Érdeklődnék hogy tudnátok e ajánlani olyan módszert amit a gyümölcsösben tudnék alkalmazni talajjavításra, zöldtrágyázásra,talajlazításra. Igazából én arra gondoltam hogy a talajmaró nyomot a fa alatt, be kellene vetni valamivel amit tavasszal az első talajmarózás alkalmával a földbe bedolgoznék. Mert igaz ott a füvet mindig bedoogozzuk de aminek nagyobb eredménye lenne....Valakinek vélemény,tapasztalat? Vagy növény amit ajánlanátok!? előre is köszönöm. Üdv.
Maradt ki egy flakon EM-BIO készítményem.
Hova lehetne leghasznosabban kijuttatni?
Válasz Netparaszt #2751. hozzászólásárahttp://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/adatok.html
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/adatok.html
A hosszú téli estékre ezt ütemezzem be a Lev Tolsztoj mű helyett, vagy mellé?
Válasz mag-i #2757. hozzászólására"de talaj lazitást elősegítő növények"
Ezt Netparaszt vajon megerősíti? Szerintem is van lazító hatása, de végül is ki kell venni a fedőnövények sorából.
Legalábbis én így jegyeztem meg.
Válasz Pici #2755. hozzászólásáraha van zöld növényi rész, akkor hat. A lényeg, hogy legyen elő növényzet, valamint legyen legalább 8-10 fok a kijuttatáskor és az azt követő 10-12 órában... praktikusan meleg délelőttön kell kijuttatni...
Válasz kis Zombi #2756. hozzászólásáraIgen mivel az évelő "gyomok"
(tarack,acat zsurló stb)
annyira agreszívven hatol a talajban a víz és a tápnyag után.
Nem hajlik el a gyökérzet ezeknél a "gyomoknál" a talaj ellenálás miat mint másesetben oldalirányba kényszerül terjeszkedni.
Ezeket a "gyomokat" kell megfogni glifóval .
Az ilyen "gyomokkal" fertőzött területek valahol
fedő nővény nek is tekinthető,nem N gyüjtő de talaj lazitást elősegítő növények
Válasz Pici #2755. hozzászólásáraBármilyen glyfozát.
Pálcával megnézted már a talajtömörödöttséget ? 10-es köracélt meddig bírod beleszúrni művelhető talajnedvességnél ? Én is elképedve tapasztaltam, hogy a perjés, füves területen 1 méterig toltam a pálcát, míg mellette a szántásban koppant az eketalpon 30 cm-en.
Válasz .Feco. #2745. hozzászólásáraLehetne meg totalisozni kerdes mit hat ilyen hidegben ? Masik hog
y annyira kotott halott fold hogy muszaj lenne lazitani is mert nem birok bele vetni ....
Válasz Géza15 #2742. hozzászólására Erről beszélgettünk nemrég, hogy csapadékhiányos időszakban inkább mulcsozással érdemes áthidalni az időszakot, hogy csökkentsük a talajhőmérsékletet és a kipárolgást. A növények valóban felvették az összes vizet csapadék hiányában, a giliszták pedig levonultak összegömbölyödni. Ha megjön a csapadék és beázik a föld, akkor keresd őket újra, a gyökerek körzetében nagyobb az esély meglelni őket.
Ha nincsenek még akkor sem meg, akkor egy-két évnek el kell még telni, míg olyan állapotba kerül biológiailag a talajod, hogy legyen életterük.
Mi lesz a további sorsa a takarónövénynek?
A gyökérképből kiindulva mintha tárcsatalp is lenne, megszondáztad a földet, hol vannak tömörödött rétegek?
Válasz mag-i #2746. hozzászólására Talaj, mikrobiológia és növény függő a lazítás mértéke. Helyenként már a természetes vegetáció is annyira silány, hogy sekélyen gyökerező fűfélékből áll, még a szondát sem lehet belenyomni a talajba. Ott hiába a vegetáció, a gyöjerek által átszőtt néhány cm-nél lejjebb nem lazult a talaj.
Azonban szívesen megnézném a területeid, hogy bővüljön az úttörő gazdák köre.
Válasz Radocz #2747. hozzászólására Igen. Az gondolom érthető a cikkben, hogy egy szót sem szól a talajművelés módjának megváltoztatásáról. Nem is csoda, mert ki venne ilyen szert minden évben, ha megmaradnának az élő talajban
Válasz Radocz #2750. hozzászólására Ha valaki csak a Kátai féle talajökológiai könyvbe olvasott bele, biztosan elgondolkodik, hogy mennyi haszna is lehetett a Phylazonitnak azzal a néhány baktériumtörzzsel...
http://www.agroinform.com/szantofold/a-phylazonit-is-segitette-a-vorosiszap-katasztrofa-kovetkezteben-karosodott-talajok-regeneralodasat-24682
http://www.agroinform.com/szantofold/a-phylazonit-is-segitette-a-vorosiszap-katasztrofa-kovetkezteben-karosodott-talajok-regeneralodasat-24682
Válasz .Feco. #2745. hozzászólására"most le van zuzva .... kérdés hogyan tudnám én ezt hasznositani? "
Ha nincs élő zöld, akkor a gyomirtó nem hat.
Viszont két permetezés közt hasznos egy mechanikai gyomirtás is. (tárcsa)
mi adunk hozzá N műtrágyát is.
Válasz mag-i #2746. hozzászólására"Nagy mennyiségű gyökér tomeg lehet ott, ami a lazítást elvégezte."
Ezt egy penetrometer (4-5 mm átmérőjű acélhuzal) helyettesítővel könnyen meg tudod nézni.
Talajbaktérium kijuttatása.
http://www.agroinform.com/szantofold/talajbakteriumokkal-a-jo-oszi-indulasert-24644
http://www.agroinform.com/szantofold/talajbakteriumokkal-a-jo-oszi-indulasert-24644
Ha lesz GEO teánk azt is így kell majd kijuttatni?
Válasz Pici #2744. hozzászólásáraMit tennék.
csak glifozát valami, korai tavaszi esetén még most.későbi esetén (kuki.napra stb)csak tavasszal azt is vetéselőtt 2-3héttel.
magszim egy kultivátort neki .
persze függ milyen vető technikával rendelkezzel.
Nagy mennyiségű gyökér tomeg lehet ott, ami a lazítást elvégezte.