Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak655 FtBenzin árak636 FtEUR414.08 FtUSD401.28 FtCHF438.6 FtGBP488.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz mag-i #2746. hozzászólására"Nagy mennyiségű gyökér tomeg lehet ott, ami a lazítást elvégezte."
Ezt egy penetrometer (4-5 mm átmérőjű acélhuzal) helyettesítővel könnyen meg tudod nézni.
Válasz Pici #2744. hozzászólásáraMit tennék.
csak glifozát valami, korai tavaszi esetén még most.későbi esetén (kuki.napra stb)csak tavasszal azt is vetéselőtt 2-3héttel.
magszim egy kultivátort neki .
persze függ milyen vető technikával rendelkezzel.
Nagy mennyiségű gyökér tomeg lehet ott, ami a lazítást elvégezte.
Válasz Pici #2744. hozzászólásáraHa összefüggő a fű akkor felejtos mind a borsó mind a lucerna első évben! Most milyen állapotban van? Nem tudod totálisozni? Mert torol kell elvinni, addig úgyis lenyom mindent! Lazitozni sem tudod, mert osszecsomozza...
Le kell tolni totalissal, aztan hagyni felnőni tavasszal megint, tavasszal ujra roundup, majd ketsor rövid tárcsa es mehet bele a napraforgó, amit állományba ujra gyomirtás.. Mire megnő a napra szinte nem is marad fű, es van egy tiszta területre
Pernye füves területet adnának oda müvelni elég kötött és sose volt rendesen meg szántva még ..... idén meg kukorica akart benne lenni de elnyelte a fű azt is , most le van zuzva .... kérdés hogyan tudnám én ezt hasznositani?
Borsót vagy Lucernát raknék bele tavasszal, szántani elég nehéz és tuti hogy nagy eketalp van igy egy jo mély lazitozást gondolnék elötte egy tárcsa meg max tavasszal mikor megfagyogatott utánna megint és lehetne vetni , borsoban meg talán idöben meg lehet fogni a füvet mert az még nem indul olyan hamar
Válasz Géza15 #2742. hozzászólásáraMilyen régóta alkalmazod a takarónövényes technológiát? Mert ha ez az első alkalom akkor még ne nagyon keresgesd a gilisztát
Tegnap neztem meg az olajretek mustàr keverékből àlló takarónövényes földemet. Júlisusban közepèn lett elvetve búza tarló után. Majdnem 4 ha a terület de egy jó fél heki ki se kelt:S
Tárcsázott földbe lett vetve szórvavetéssel. Elég szèp az àllomány sok helyen dérdmagassàgú vagy még magasabb. Egy àsóval próbàltam gilisztát keresni de olyan beton kemény a föld hogy lábbal se tudtam fél ásónyomninál jobban lenyomni az ásót. S gilisztának híre sincs. A föld elég szàraz, szárazabb mint pl a kuki tarló. (Gondolom felszívtàk a növények). Amennyi földet sikerült kikapargatni, az szemcsésen omlik, szabályos sokszög formában. A növény gyökere pedig így nèz ki:
Válasz Netparaszt #2739. hozzászólásáraKukoricát, napraforgót milyen géppel lehet megfelelő minőségben elvetni egy általad javasolt talajtakarós technológiába. Akár úgy is, hogy a lefagyó keverék után ne kelljen más eszközzel hozzányúlni a talajhoz.
Válasz Netparaszt #2738. hozzászólásáraHalott földön nem kéne ekkora árva kelésnek lenni.
az elmúlt hetek esőzéséből csak kapott a terület valamit,vetésig is csak fog esni.
egy erősen gyomos talaj totális gyom irtása folyamán hihetetlen mértékű lazultság tapasztalható a talajban,csak sokan nem tapasztalják,mivel általános szokás totálozás után tárcsa,vagy eke .
gyomos tarló művelésénél nem csak a talaj kötöttsége okoz gondot,hanem az élő gyökérzet talajhoz való "ragaszgodása"nehezíti meg a művelést,totálozás folyamán a gyökérzet elernyed és el engedik a talajt.
Saját tapasztalat többszöri kontroll parcella műveléssel
Válasz Netparaszt #2736. hozzászólásáraA direkt vetés gépeiről milyen tapasztalataid vannak, melyek a megfelelő típusú, márkájú gépek, akár tavaszi kapás kultúra vagy gabona vetésére?
Válasz VMisi #2735. hozzászólására Betakarítások után várható több előadás.
Ezeket az előadásokat általában egy helyi ember szervezi a környékbeli érdeklődőkkel, én csak meghirdetem és megyek beszélni.
Válasz mag-i #2732. hozzászólásáraa kolléga azt írta szántani akarta de azt sem tudta mert olyan mint a beton
én azért betonkemény földbe nem vetnék bele
meg szerintem kalászos után nem igazán jó a felszínen hagyott sok szalma a következő kalászosnak
Válasz Dinnyés Laci #2731. hozzászólásáraEbben a topikban ezt a földet szántás helyet totálozni és direktbe vetni a búzát .
Az elhalt növény gyökérmaradványain képes lenne a vetett növény fejlódeni.
én mos fogok totálozni és vetem direktbe.
ilyenkor totálozás után a talaj valósággal "megkel" a gyomnövény gyökerei elengedik a talajt és fel lazul csak a saját tapasztalat.
szerintem ilyen esetben kikel használni a elhalt növények gyökér csatornáját, és nem "elvágni "azt (szántás ,tárcsázás stb.
nekem működik
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraezt a földet le kellett volna tárcsázni vagy háromszor akkor jó lenne a szalma is elrohadt volna,így már nehéz lesz jó magágyat csinálni
Válasz esze-lény #2724. hozzászólására Ebben az esetben csak akkor kellene kinyírni a humuszképző növényt, mikor jön már utána a következő vagy a gyomok problémát okoznának.
Aszályban azonban a vízmegőrzés a legfontosabb feladat, víz hiányában a talajélet is túlélésre kapcsol.
Az átlag magyar klímán kora ősztől tavasz végéig zajlanak az aktív folyamatok, nyáron csapadék hiányában csak a jobb állapotú, nedvességet megőrző talajokon várható aktivitás.
Akinél még nyár végén is több giliszta van egy ásónyomban, az bármikor gondolkozhat takaró és társnövényen, de mások inkább csak óvatosan kezeljék a témát.
Válasz esze-lény #2722. hozzászólására Nincs mit kimagyarázni. Azért van az ember, hogy a humuszképződés folyamatát irányítsa a szántóföldi körülmények között.
Az ember pedig ésszel él, s akkorra tervezi a biomassza gyarapítását és az élő gyökereket, amikor a csapadékviszonyok azt lehetővé is teszik.
Az aszály közepén, nulla csapadékkal kevés növény gyarapít biomasszát, de egy vetésnek is megfelelő sűrűségű árvakelés kifejezetten nem sikeres stratégia.
A kalászosok és repce után vagy ott kell hagyni a szétfújt szárat, vagy sekélyen tarlóhántani, amíg nem kerül vetésre a takarónövény augusztus közepe-végétől. Addig a nedvesség megőrzése a cél.
Természetesen a vetés is okszerűen, amikor elég nedvesség van vagy várható már nagyobb eső. Esős évben el lehetne szórni a növényt korábban is, de most éppen évszázados aszály van néhány területen az országban.
Szombathely felett volt, aki mustárt vetett búza után a következő őszi kultúra elé, neki jól sikerült és a talaja sem száradt ki, de itt 250 mm felett volt csapadék. A Nyírségben meg a parlagfű sem nőtt meg csapadék hiányában.
Ésszel és okszerűen, másként nem fog menni.
A szántás meg végképp nem illik a képbe. Az árvakelés kikapta az összes vizet, de gyarapította is közben a talajszenet, amit most gyorsan le is szántott a kolléga, jóval több szenet elpörkölve, mint amennyivel gazdagította volna a talajt ez a biomassza.
A felszínen kellett volna hagyni ezt, akkor még lett volna némi értelme.
Én csak közvetlen a búza vetése előtt nyúltam volna bele ebbe a földbe gyomirtó után grubberral vagy lazítóval, talajállapottól függően, s megvártam volna a legkésőbbi időpontot a vetésre, amíg esélyesen beázik a talaj, jobb talajállapotot eredményezve.
A másik, hogy a gyökerekben a változatosság is számít, kalászos után monokultúrás kalászos takarónövény, amire megint kalászos jön, nem túl sikeres ötlet.
Az előadáson a takarónövényes fejezet egyik legfontosabb pontja: az ötletszerű takarónövény használat megbosszulja magát.
Ez az eset ennek egy példája.
Nagy hasznot és nagy kárt is tud okozni az ember, ha nem gondolkozik rendszerben.
Válasz .Feco. #2725. hozzászólásáraMestőr vóltak mán nálad kedvezőtlen csapadékviszonyok?
Mitomén mondgyuk, hogy januártó május végiig összesen 40mm vagy ilyesmi?
Válasz esze-lény #2722. hozzászólásárakívánatos lenne, hogy mindig legyen élő gyökér, de amikor a capadékviszonyok kedvezőtlenek akkor bele kell nyúlni! A kicsi növények gyökerein is ugyanúgy megélnek a talajlakó élőlények, csak korántsem veszít a talaj annyi vizet, mint egy intenzíven növő állománnyal!
Amúgy megint oda jutunk vissza, hogy ezt nem szabad eszetlenül, tankönyvszerűen durr-bele rendszerben csinálni, hanem mindig alkalmazkodni kell a körülményekhez. Most pl. ahhoz, hogy haramada csapadék sincs, mint egy átlagos évben...
Válasz fida91 #2723. hozzászólásáraMi a mellédobás szted?
Nem kötözködni jöttem, ellenkezőleg tanulni....
És azt megtanultam itt.. hogy az élő gyökér környezetében lehet humuszképződést várni.
Na most akkor miért kell totállal kinyírni a humuszképző növényt?
Végezetül attól hogy kérdezek még nem kötözködöm max. nem értem az összefüggést....
Válasz .Feco. #2719. hozzászólásáraÉs az élő gyökér humusztermelése az smafu?
Ugyan már be kell látni hogy ez mindig legyen valami élő gyökér a talajban nem mindig jó ez esetben jó nagy kapufa.
De majd NETPARASZT kimagyarázza....
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraSzámtalan hiba van a rendszerben... addig jó, hogy szétfújod a szalmát. Az is jó még, hogy totálisozod a gyomokat. Innentől két dolgot lehetett volna tenni. két héttel a totális utámn meghúzni 5 cm mélyen rövidtárcsával, vagy amikor 5-10 cm-es az árvakelés lecsengetni megint totálissal. (gabona árvakélést 1 liter is visz!). Innentől pedig kellett volna hagyni tavaszig vagy valamilyen nem-forgató kapás eszközzel átmozgatni.
A túl nagyra meghagyott árvakelés a száraz nyár miatt nagyon megszipákolta a tarlódat, és nem volt lehetősége alaposan átnyersülni. Most pedig a szántással a maradék pozitív eredményeket is eltünteted...
Válasz Tobszi #2706. hozzászólására Elvitték az összest az egész zsákosok, nem maradt a kis mennyiségekre. Jövőre időben felveszem az előrendeléseket, hogy ne legyen szűk keresztmetszet.
Válasz kis Zombi #2707. hozzászólására Aki komolyan veszi a munkát Két tartály, 1100 Watt, 10-40 Ha preventív növényvédelemre és talajoltásra elegendő, házi készítésű, humuszvegyületekben és mikrobiológiában gazdag komposztból készült oldattal.
Válasz Netparaszt #2700. hozzászólásáraBirkánk nincs '94 óta. Tehén '96 óta, Bika meg tavaly óta(trágyatároló, mélyalmos szabályos karám drága ahhoz, hogy haszon nem nagyon van rajta. Lucernát, szénát gond eladnom azt is , ami a kaszálómon terem(50-60bála/év)...
Tehát szálas takarmány termelés kilőve...
Válasz csoppika #2698. hozzászólásra Tudsz-e legeltetni a szántón? Felveszi-e valaki, ha zöldtakarmányt termelsz? Mit tudsz eladni ott?
Szerintem a vetésforgó attól függ, hogy mit tudsz pénzzé tenni, mire van géoészeted. Szinte bármilyen forgóval neg lehet találni a javítási pontokat.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Fontos tudnivalók a növényvédelmi kezelésről szóló nyilatkozatról")
15328 hozzászólás
http://www.agroinform.com/szantofold/a-phylazonit-is-segitette-a-vorosiszap-katasztrofa-kovetkezteben-karosodott-talajok-regeneralodasat-24682
http://www.agroinform.com/szantofold/a-phylazonit-is-segitette-a-vorosiszap-katasztrofa-kovetkezteben-karosodott-talajok-regeneralodasat-24682
Válasz .Feco. #2745. hozzászólására"most le van zuzva .... kérdés hogyan tudnám én ezt hasznositani? "
Ha nincs élő zöld, akkor a gyomirtó nem hat.
Viszont két permetezés közt hasznos egy mechanikai gyomirtás is. (tárcsa)
mi adunk hozzá N műtrágyát is.
Válasz mag-i #2746. hozzászólására"Nagy mennyiségű gyökér tomeg lehet ott, ami a lazítást elvégezte."
Ezt egy penetrometer (4-5 mm átmérőjű acélhuzal) helyettesítővel könnyen meg tudod nézni.
Talajbaktérium kijuttatása.
http://www.agroinform.com/szantofold/talajbakteriumokkal-a-jo-oszi-indulasert-24644
http://www.agroinform.com/szantofold/talajbakteriumokkal-a-jo-oszi-indulasert-24644
Ha lesz GEO teánk azt is így kell majd kijuttatni?
Válasz Pici #2744. hozzászólásáraMit tennék.
csak glifozát valami, korai tavaszi esetén még most.későbi esetén (kuki.napra stb)csak tavasszal azt is vetéselőtt 2-3héttel.
magszim egy kultivátort neki .
persze függ milyen vető technikával rendelkezzel.
Nagy mennyiségű gyökér tomeg lehet ott, ami a lazítást elvégezte.
Válasz Pici #2744. hozzászólásáraHa összefüggő a fű akkor felejtos mind a borsó mind a lucerna első évben! Most milyen állapotban van? Nem tudod totálisozni? Mert torol kell elvinni, addig úgyis lenyom mindent! Lazitozni sem tudod, mert osszecsomozza...
Le kell tolni totalissal, aztan hagyni felnőni tavasszal megint, tavasszal ujra roundup, majd ketsor rövid tárcsa es mehet bele a napraforgó, amit állományba ujra gyomirtás.. Mire megnő a napra szinte nem is marad fű, es van egy tiszta területre
Pernye füves területet adnának oda müvelni elég kötött és sose volt rendesen meg szántva még ..... idén meg kukorica akart benne lenni de elnyelte a fű azt is , most le van zuzva .... kérdés hogyan tudnám én ezt hasznositani?
Borsót vagy Lucernát raknék bele tavasszal, szántani elég nehéz és tuti hogy nagy eketalp van igy egy jo mély lazitozást gondolnék elötte egy tárcsa meg max tavasszal mikor megfagyogatott utánna megint és lehetne vetni , borsoban meg talán idöben meg lehet fogni a füvet mert az még nem indul olyan hamar
Vélemény ? vagy más növény ami tavaszi ?
Válasz Géza15 #2742. hozzászólásáraMilyen régóta alkalmazod a takarónövényes technológiát?
Mert ha ez az első alkalom akkor még ne nagyon keresgesd a gilisztát
Tegnap neztem meg az olajretek mustàr keverékből àlló takarónövényes földemet. Júlisusban közepèn lett elvetve búza tarló után. Majdnem 4 ha a terület de egy jó fél heki ki se kelt:S
Tárcsázott földbe lett vetve szórvavetéssel. Elég szèp az àllomány sok helyen dérdmagassàgú vagy még magasabb. Egy àsóval próbàltam gilisztát keresni de olyan beton kemény a föld hogy lábbal se tudtam fél ásónyomninál jobban lenyomni az ásót. S gilisztának híre sincs. A föld elég szàraz, szárazabb mint pl a kuki tarló. (Gondolom felszívtàk a növények). Amennyi földet sikerült kikapargatni, az szemcsésen omlik, szabályos sokszög formában. A növény gyökere pedig így nèz ki:
Válasz Netparaszt #2739. hozzászólásáraKukoricát, napraforgót milyen géppel lehet megfelelő minőségben elvetni egy általad javasolt talajtakarós technológiába. Akár úgy is, hogy a lefagyó keverék után ne kelljen más eszközzel hozzányúlni a talajhoz.
Válasz Netparaszt #2738. hozzászólásáraHalott földön nem kéne ekkora árva kelésnek lenni.
az elmúlt hetek esőzéséből csak kapott a terület valamit,vetésig is csak fog esni.
egy erősen gyomos talaj totális gyom irtása folyamán hihetetlen mértékű lazultság tapasztalható a talajban,csak sokan nem tapasztalják,mivel általános szokás totálozás után tárcsa,vagy eke .
gyomos tarló művelésénél nem csak a talaj kötöttsége okoz gondot,hanem az élő gyökérzet talajhoz való "ragaszgodása"nehezíti meg a művelést,totálozás folyamán a gyökérzet elernyed és el engedik a talajt.
Saját tapasztalat többszöri kontroll parcella műveléssel
Válasz PéZé #2737. hozzászólására Elég sok gyártmány van a piacon, mi érdekelne pontosan?
Válasz mag-i #2732. hozzászólására Halott és száraz földbe azért kissé vakmerőnek kell lenni a direktvetéssel...a többi rendben volna.
Válasz Netparaszt #2736. hozzászólásáraA direkt vetés gépeiről milyen tapasztalataid vannak, melyek a megfelelő típusú, márkájú gépek, akár tavaszi kapás kultúra vagy gabona vetésére?
Válasz VMisi #2735. hozzászólására Betakarítások után várható több előadás.
Ezeket az előadásokat általában egy helyi ember szervezi a környékbeli érdeklődőkkel, én csak meghirdetem és megyek beszélni.
Válasz Netparaszt #2734. hozzászólásáraTervek szerint lesz majd máshol is?
Október 18. Somogyvámos.
Talajmegújító Mezőgazdaság Előadás Somogyban
Válasz mag-i #2732. hozzászólásáraa kolléga azt írta szántani akarta de azt sem tudta mert olyan mint a beton
én azért betonkemény földbe nem vetnék bele
meg szerintem kalászos után nem igazán jó a felszínen hagyott sok szalma a következő kalászosnak
Válasz Dinnyés Laci #2731. hozzászólásáraEbben a topikban ezt a földet szántás helyet totálozni és direktbe vetni a búzát .
Az elhalt növény gyökérmaradványain képes lenne a vetett növény fejlódeni.
én mos fogok totálozni és vetem direktbe.
ilyenkor totálozás után a talaj valósággal "megkel" a gyomnövény gyökerei elengedik a talajt és fel lazul csak a saját tapasztalat.
szerintem ilyen esetben kikel használni a elhalt növények gyökér csatornáját, és nem "elvágni "azt (szántás ,tárcsázás stb.
nekem működik
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraezt a földet le kellett volna tárcsázni vagy háromszor akkor jó lenne a szalma is elrohadt volna,így már nehéz lesz jó magágyat csinálni
Válasz Netparaszt #2728. hozzászólásáraminden világos
Válasz esze-lény #2724. hozzászólására Ebben az esetben csak akkor kellene kinyírni a humuszképző növényt, mikor jön már utána a következő vagy a gyomok problémát okoznának.
Aszályban azonban a vízmegőrzés a legfontosabb feladat, víz hiányában a talajélet is túlélésre kapcsol.
Az átlag magyar klímán kora ősztől tavasz végéig zajlanak az aktív folyamatok, nyáron csapadék hiányában csak a jobb állapotú, nedvességet megőrző talajokon várható aktivitás.
Akinél még nyár végén is több giliszta van egy ásónyomban, az bármikor gondolkozhat takaró és társnövényen, de mások inkább csak óvatosan kezeljék a témát.
Válasz esze-lény #2722. hozzászólására Nincs mit kimagyarázni. Azért van az ember, hogy a humuszképződés folyamatát irányítsa a szántóföldi körülmények között.
Az ember pedig ésszel él, s akkorra tervezi a biomassza gyarapítását és az élő gyökereket, amikor a csapadékviszonyok azt lehetővé is teszik.
Az aszály közepén, nulla csapadékkal kevés növény gyarapít biomasszát, de egy vetésnek is megfelelő sűrűségű árvakelés kifejezetten nem sikeres stratégia.
A kalászosok és repce után vagy ott kell hagyni a szétfújt szárat, vagy sekélyen tarlóhántani, amíg nem kerül vetésre a takarónövény augusztus közepe-végétől. Addig a nedvesség megőrzése a cél.
Természetesen a vetés is okszerűen, amikor elég nedvesség van vagy várható már nagyobb eső. Esős évben el lehetne szórni a növényt korábban is, de most éppen évszázados aszály van néhány területen az országban.
Szombathely felett volt, aki mustárt vetett búza után a következő őszi kultúra elé, neki jól sikerült és a talaja sem száradt ki, de itt 250 mm felett volt csapadék. A Nyírségben meg a parlagfű sem nőtt meg csapadék hiányában.
Ésszel és okszerűen, másként nem fog menni.
A szántás meg végképp nem illik a képbe. Az árvakelés kikapta az összes vizet, de gyarapította is közben a talajszenet, amit most gyorsan le is szántott a kolléga, jóval több szenet elpörkölve, mint amennyivel gazdagította volna a talajt ez a biomassza.
A felszínen kellett volna hagyni ezt, akkor még lett volna némi értelme.
Én csak közvetlen a búza vetése előtt nyúltam volna bele ebbe a földbe gyomirtó után grubberral vagy lazítóval, talajállapottól függően, s megvártam volna a legkésőbbi időpontot a vetésre, amíg esélyesen beázik a talaj, jobb talajállapotot eredményezve.
A másik, hogy a gyökerekben a változatosság is számít, kalászos után monokultúrás kalászos takarónövény, amire megint kalászos jön, nem túl sikeres ötlet.
Az előadáson a takarónövényes fejezet egyik legfontosabb pontja: az ötletszerű takarónövény használat megbosszulja magát.
Ez az eset ennek egy példája.
Nagy hasznot és nagy kárt is tud okozni az ember, ha nem gondolkozik rendszerben.
Válasz .Feco. #2725. hozzászólásáraAzért nekem kicsit sántít ez a magyarázat!!!!
Válasz .Feco. #2725. hozzászólásáraMestőr vóltak mán nálad kedvezőtlen csapadékviszonyok?
Mitomén mondgyuk, hogy januártó május végiig összesen 40mm vagy ilyesmi?
Válasz esze-lény #2722. hozzászólásárakívánatos lenne, hogy mindig legyen élő gyökér, de amikor a capadékviszonyok kedvezőtlenek akkor bele kell nyúlni! A kicsi növények gyökerein is ugyanúgy megélnek a talajlakó élőlények, csak korántsem veszít a talaj annyi vizet, mint egy intenzíven növő állománnyal!
Amúgy megint oda jutunk vissza, hogy ezt nem szabad eszetlenül, tankönyvszerűen durr-bele rendszerben csinálni, hanem mindig alkalmazkodni kell a körülményekhez. Most pl. ahhoz, hogy haramada csapadék sincs, mint egy átlagos évben...
Válasz fida91 #2723. hozzászólásáraMi a mellédobás szted?
Nem kötözködni jöttem, ellenkezőleg tanulni....
És azt megtanultam itt.. hogy az élő gyökér környezetében lehet humuszképződést várni.
Na most akkor miért kell totállal kinyírni a humuszképző növényt?
Végezetül attól hogy kérdezek még nem kötözködöm max. nem értem az összefüggést....
Válasz .Feco. #2719. hozzászólásáraÉs az élő gyökér humusztermelése az smafu?
Ugyan már be kell látni hogy ez mindig legyen valami élő gyökér a talajban nem mindig jó ez esetben jó nagy kapufa.
De majd NETPARASZT kimagyarázza....
Válasz Praetor #2709. hozzászólásáraKevés volt most benne a "jószág", múltkorában, mikor teszteltem a kajákat sokkal jobbat sikerült kotyvasztani.
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraHogy lett neked ennyi- árva kelésed-???
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraSzámtalan hiba van a rendszerben... addig jó, hogy szétfújod a szalmát. Az is jó még, hogy totálisozod a gyomokat. Innentől két dolgot lehetett volna tenni. két héttel a totális utámn meghúzni 5 cm mélyen rövidtárcsával, vagy amikor 5-10 cm-es az árvakelés lecsengetni megint totálissal. (gabona árvakélést 1 liter is visz!). Innentől pedig kellett volna hagyni tavaszig vagy valamilyen nem-forgató kapás eszközzel átmozgatni.
A túl nagyra meghagyott árvakelés a száraz nyár miatt nagyon megszipákolta a tarlódat, és nem volt lehetősége alaposan átnyersülni. Most pedig a szántással a maradék pozitív eredményeket is eltünteted...
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraDe legalább tanultál belőle remélhetőleg, hogy valamit elrontottál.
ma megkezdtem a szántást az őszi búza alá
72 q/ha árpatarló, a szalma szétfújva
majd amint kikeltek a gyomok, totális gyomírtás
majd most így álltam bele az ekével
borzasztóan száraz és rögös a föld
azt gondoltam hogy a szalmatakarás, nem engedi ennyire kiszáradni a földet illetve az árvakeléssel / ami most 30 cm magas / lesz egy kis zöldtrágyám
Válasz endypapa #2715. hozzászólására2 kg-ot átpasszolsz nekem??
Válasz Tobszi #2714. hozzászólásáraNekem van 25kg, amiből a búzámhoz csak 16kg kell. Az annyi mint 9kg +-om van.
Válasz Netparaszt #2713. hozzászólásáraSajnálom, majd visszatérünk rá!
De ha mégis valakinek kimaradna 1 ha -ba való, azt szívesen átvenném!
Válasz Tobszi #2706. hozzászólására Elvitték az összest az egész zsákosok, nem maradt a kis mennyiségekre. Jövőre időben felveszem az előrendeléseket, hogy ne legyen szűk keresztmetszet.
Válasz kis Zombi #2707. hozzászólására Aki komolyan veszi a munkát
Két tartály, 1100 Watt, 10-40 Ha preventív növényvédelemre és talajoltásra elegendő, házi készítésű, humuszvegyületekben és mikrobiológiában gazdag komposztból készült oldattal.
Válasz kis Zombi #2707. hozzászólására Aki komolyan veszi a munkát
Válasz kis Zombi #2707. hozzászólásáraGratulálok!
Válasz kis Zombi #2707. hozzászólásáraEz igen!
Légfúvó bírja? Tea "összetétele" hogy sikerült?
Válasz Netparaszt #2579. hozzászólásáraEbben az ügyben mi újság?
Válasz Netparaszt #2693. hozzászólására2,5q 7-20-28 as yara npk-t kapott, a szonda kb 35-40 centire ment le lazítás után.
Válasz Netparaszt #2700. hozzászólásáraBirkánk nincs '94 óta. Tehén '96 óta, Bika meg tavaly óta(trágyatároló, mélyalmos szabályos karám drága ahhoz, hogy haszon nem nagyon van rajta. Lucernát, szénát gond eladnom azt is , ami a kaszálómon terem(50-60bála/év)...
Tehát szálas takarmány termelés kilőve...
Válasz fida91 #2697. hozzászólásáraDirekt vetőgéppel vetetted ?
OFF
Írtam privátot
Üdv. Zombi
Válasz Netparaszt #2701. hozzászólásáraÍrtam emailt is de csörgess már meg ha új számod mert régi nem elérhető. 30/4759182
Válasz Berente Antal #2696. hozzászólására Ess eső...
Válasz csoppika #2698. hozzászólásra Tudsz-e legeltetni a szántón? Felveszi-e valaki, ha zöldtakarmányt termelsz? Mit tudsz eladni ott?
Szerintem a vetésforgó attól függ, hogy mit tudsz pénzzé tenni, mire van géoészeted. Szinte bármilyen forgóval neg lehet találni a javítási pontokat.