Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak655 FtBenzin árak636 FtEUR412.71 FtUSD400.32 FtCHF438.6 FtGBP489 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz decsi #2647. hozzászólására Azért ne szántsd le, mert:
- nagy mennyiségű vizet szántasz csak be, pénzbe kerülő munkával, üzemanyaggal és gépórával (zöld mustár és olajretek kb. 70-75%-a víz)
- a növényi biomasszában felgyűlő összes tápanyagot leküldöd mélyre a föld alá, ahonnan már csak lefelé fog szivárogni tavaszig. Ha jó a talajod, minimum 2-3 mázsa mikroelemes komplexnek megfelelő tápanyagot vesztesz egy ilyen akcióval.
- összeomlasztod az épp kialakuló természetes pórusokat, gyökércsatornákat, amikben mehetne mélyebbre a kukorica gyökere, jobb aszálytűrést és több tápanyagot kapva.
- a gyökerek szoros környezetében szaporodik fel a növényeket segítő és humuszosodást létrehozó talajélet, amit a következő növény készen kap, ha nem rombolod le a talaj kialakuló szerkezetét.
- a takarónövény leszántásával több szenet veszít a talajod, mint amennyit beviszel.
- a felszínen hagyott növénytakaró lebomlása lassan zajlik, március-áprilisban, így a tápanyag pontosan a fejlődő kukorica gyökérkörnyezetében lesz még.
- a novembertől csupaszon hagyott talajfelszín ideális körülményeket biztosít a szántással felszínre hozott gyommagvak csírázásának, míg a lefagyott mustár-olajretek lepelként borul a földre, február-márciusig.
- a télen csupaszon hagyott talajból úszik el a tápanyag és pusztul a talajélet, ami nélkül soha nem lesz jobb minőségű talajod.
Nagyjából ennyi további apróságok nélkül, megyek komposztot forgatni
Válasz Netparaszt #2643. hozzászólásáraAkkor miért ne szántsam le novemberben?Ugyan úgy fog haszosulni ha a föld tetején bomlik el?(egyébbként lazított talajba lett vetve)
Válasz kacar #2641. hozzászólására Mindkettő.
A legjobban a Mantelsaat néven futó, mikronnyi vastagságú, több rétegű magkezelés tetszik, mikroőrleményekkel, táppal, nedvszívó anyagokkal kezelik az aprómagvakat.
Gyorsabb és biztosabb a csírázás vele, gyártó szerint fűtelepítésnél fele mennyiségű mag elég ebből.
Ahogy kivettem az üzemben, valami szerves tapétaragasztó a kötőanyag, amivel permetezik forgatás közben a magokat.
A köpenybe mikrobiális oltóanyagokat is fel lehet vinni, ez az igazi biocsávázás.
Válasz Hunter_ #2644. hozzászólására A legelérhetőbbek a tavaszi zab, szudáni fű, cirok, ezek elfagyva megfelelő takarást biztosítanak.
Bármi jó, amit tavasszal kezelni tudsz és szármaradványt hagy.
Száraz tavaszokon sok nedvességet megspórol ez a takarás, miközben az őszi, kora téli holtszezonban gyarapítja a szerves anyagot és a talajéletet.
Válasz decsi #2639. hozzászólására Ezek a növények márciusra nem hagynak értékelhető takarást, lebomlanak. Itt jön képbe az összetettebb keverékek szerepe. Ha vizet szeretnél őrizni, szármaradványt hagyó növényt is érdemes lett volna hozzá keverni, ami lefagyva a kukorica vetéséig takarná a talajt, csökkentve a gyomnyomást és a kipárolgást. A takarónövényekkel sokoldalú szolgáltatásokat lehet megvalósítani.
Válasz Netparaszt #2638. hozzászólásáraNedvességet örizhetne,laza könnyen kiszáradó talajba lett vetve.Sikerült kontrolt hagyni kicsit többet vetett a vetőgép.Kimaradt egy 40 méteres sáv kb 1 ha a 10-ből.
Válasz decsi #2636. hozzászólására Nem baj, megvilágosítalak
Ez egy fapados sárga mustár-olajretek keverék, ha most elveted, csak a kukoricavetés előtt nyúlj a területhez.
Száradnia kell a földednek tavasszal vagy nedvességet őrizni?
Netparaszt!
Kaptam 10ha való vetőmag keveréket.(Teljesen sötét vagyok a témához.)Ma el lett vetve.Mire lesz jó ez a keverék? Forgassam le
késő ősszel vagy hagyjam meg mert úgy is kifagy?Vállaszodat ellőre is köszönöm!
Válasz djohn #2623 A kapcsolat már hamarabb is fel tud élpülni meglévű micéliumhálózat esetén, de ahho tényleg notill körülmények kellenek.
Szerintem ez majd egy következő lépcsőnek jó, amikor már takarónövényezés jól megy és elindulhat a valóban minimál művelés.
Évente, nagy bolygatással nem sok értelme van alkalmazni.
Tartós kultúrák telepítésénél viszont hasznos.
Válasz endypapa #2622. hozzászólására A por formájú mikorriza oltóanyaggal kellene csávázni a magokat és úgy kijuttatni.
A Symbivit granulátum, azt starterként lehetne a magárokba juttatni, de a csávázós megoldást javasolnám, mert az olcsóbb és biztosabb szántóföldiben.
Az egy hektárra való vetőmagot 350 gramm-1 kg oltóanyaggal bevonni, keverés előtt 10% cukoroldattal permetezve, maximum 3 liter oldat/1000 kg arányba. Aprómagnál maximum 1 liter/100 kg, a magok nem tapadhatnak össze (fűmag, herefélék, lucerna).
De vannak készrekevert csávázók is, amiben mikorrizák, alapbaktériumok is vannak. Willbest
Mindeképp olyan növénnyel javasolnám a mikorriza betelepítést (természetesen csak talajkímélő technológia esetén, szántásnál pénzkidobás), amely nagy és finom hálózatú gyökértömeget hoz, rozs, tritikálé, perjefajok.
Így jóval nagyobb állomány szaporodik fel.
Válasz Radocz #2629. hozzászólására Direktvetésnél a késő őszi takarónövényezés is működne, ha már be tudná vetni a lehengerelt rozs alá a magot. Így szúja és kukorica után is mehetne még például rozs, tritikálé bökkönnyel.
De azokat kezelni is kellene és talajba forgatni nem volna sikeres, ha nincs biológia, ami gyorsan feldolgozná.
Őszi vetésűnél pedig a TR mellévetés igazoltan jól működik. Más növényekkel lehet kísérletezni, nekem az alexandriai here és búza is szépen működött és tökéletesen takaró, ingyen heremező lett aratás után az első esőnél.
Válasz Radocz #2627. hozzászólására Olyasmi De van ott a környéken még direktvetéses napra is, remélem még szép.
A gabonás keverékvetést is többen próbálják ki idén.
" Precíziós technológia
Kelet-Magyarországi ismerősöm alkalmazza a no-till farmerok trükjét a Tillage Radish-al. Traktora GPS vezérelt, ezért az őszi takarónövény vetésnél precíziós vetőgéppel juttatja ki a vetőmagot pontosan abba a sorba, ahol tavasszal a kukorica lesz. A terület többi részére gabonavetőgéppel vagy műtrágyaszóróval kerül ki a keverék többi összetevője. Így a területén egyenletes növényi fedettség lesz, amely biztosítja az előnyöket, a tápanyagok legnagyobb koncentrációját pedig a Tillage Radish körülbelül 10 cm széles lebomlási zónája biztosítja a kukorica sorában.
Ettől talán már nem lesz nagyobb hozama, mert a nála jellemző 14-15 tonnás kukoricán már nehéz emelni, viszont alacsonyabb költséggel, direktvetéssel is tud vetni és jelentősen kevesebb műtrágyát kell kiszórnia.
Társnövényként vetéssel is hatékonynak bizonyul egyébként a Tillage Radish. Egy farmer elfelejtette kitakarítani a vetőszekrényt búza vetése előtt és együtt vetette a retekkel az őszi búzát. 11%-al magasabb lett a hozama, ezután szomszédokkal is megismételték a tesztet, 18% hozamnövekedés is jelentkezett. Jelenleg csak Ohióban 80 farmer teszteli az együttvetést, hogy megértsék, mi okozza a hozamnövekedést."
Szívesen megnézném a gépeit, és gazdálkodását. ("hiszem, ha látom")
Válasz endypapa #2616. hozzászólásáraÉn is sokat gondolkoztam a mikorrhiza gombák használatán, de a mi csapadékviszonyaink mellett itt hajdúban pláne, nem engedhetem meg magamnak, hogy pár héttel a fő gazdasági növényem vetése előttig takarónövényzetet tartsak fenn a földön, ami megtartja a gombákat az élő gyökérhálózatával. Gabona esetében talán jobban kivitelezhető, de kapás előtt nem látok rá reális esélyt. Ha csak vetéskor kiszóród a csávázatlan magra, mellé stb. akkor 2-3 hónap mire kiépül a kapcsolat, ami nagyon sok időveszteség. Kísérletezni kell és meglátjuk mit lehet elérni :)
Válasz .Feco. #2619. hozzászólásáraGabonát, vagy 10 éve nem csávázottat vetek.
Így ha valaki tudna javaslatot mondani a ha-ra kijuttatandó mennyiségről, meghogy egyáltalán alaklmas e maggal együtt vetésre, megköszönném.
Válasz mag-i #2613. hozzászólására A meszezés a jelenlegi formájában pénzkidobás.
Az előadáson elmagyarázom hosszasan, miért is nem működik, s miért kell újra és újra kiszórni a meszet.
A lényeg, hogy legyen olyan talajod, amiben meg tudnak élni a gombák is, onnantól nem lesz kalciumproblémád.
A humusztartalom növelése és a jó minőségű komposzttal oltás alapvető az alacsony pH-jú földek pH emelésére.
Megfelelő oltással és elég takarónövénnyel 2-3 értéket is javulhat a pH-d, tonnaszám kiszórt mész nélkül is.
A Ca-Mg arány egy külön történet, először azt kell elérni, hogy a Ca ne ússzon el az első esővel.
Válasz kacar #2610. hozzászólására Vegyél egy malterosládányi földet, olasz vagy angolperje magot keverd össze Symbivittel öntözd be és hajtasd. Így lehet házilag felszaporítani is a mikorrhizákat.
Ha akarod, csinálhatsz kontrollt is Symbivit nélkül, hogy lásd a kölönbséget.
Ha beindul a mikorrhiza, szebb lesz a növényed a másiknál, nyugodtan használd vetésnél az oltóanyagot mikrogranulátum szóróval vagy a vetőmagba keverve. Viszont nehogy nedvességet kapjon az oltóanyag, mert zselés masszává köt igen gyorsan!
Válasz Netparaszt #2607. hozzászólásáraKöszönöm a választ olvasva az írásaidat, nagy hangsúlyt fektetsz a "változatos fedő növényekre.
az aggályom nekem csak annyi ,és szívesen veszem a véleményeket szóval a talaj ph értéke olyannyira alacsony hogy aa fedő növények gyökér fejlődése is hátrányt szenved és nem lehet el érni vele a célt.
Itt 4,0-4,4PH -ról írok
mindenképpen valami be avatkozást igényel a ph enyhítésére a talaj meszezése lehetne a egyik megoldás,de olvastam rőla hogy csínyán kell vele bánni, ill megfelelően megválasztani a felhasznált anyagot.
Mivel az esetleges meszező anyag magas a magnézium tartalma, ami a talaj kötöttségét növeli.
Válasz Netparaszt #2600. hozzászólásáraSzia! Azt írja,hogy a foyzforban gazdag talajokon gyengén fejlődnek a mikorrhizák. Nálunk itt az alföldi homokban elég sok a P általában.Tudnál javasolni olyan készítményt amivel itt érdemes lenne kísérletezni?
Válasz mag-i #2603. hozzászólására Életet változatos élő gyökerekkel és jó minőségű komposzttal tudsz beköltöztetni a minél kevesebb talajbolygatás mellett.
Lehet fújkálni a "baktériumtrágyákat", de amíg nem megfelelőek az életkörülmények, nem maradnak meg a területen.
Válasz Zsono #2597. hozzászólására Ha megnézed a rizoszféra kölcsönhatásait, ömlik a szerves foszfor is
Mikorrizák az alapvető foszforszállítók, jónéhány baktériumfajta is sikeres foszforakkumulátor, de tőlük csak haláluk után kapja meg a növény.
Ha van talajélet, minden tápanyag akkor és olyan mennyiségben áll rendelkezésre, amikor a növény igényli.
A növények között van néhány, ami képes olyan mennyiségű savat termelni a gyökérfürtökkel, ami elérhetővé teszi a kötött foszfort is, mint a csillagfürt, de ez ritka tulajdonság.
15328 hozzászólás
Válasz decsi #2647. hozzászólására Azért ne szántsd le, mert:
- nagy mennyiségű vizet szántasz csak be, pénzbe kerülő munkával, üzemanyaggal és gépórával (zöld mustár és olajretek kb. 70-75%-a víz)
- a növényi biomasszában felgyűlő összes tápanyagot leküldöd mélyre a föld alá, ahonnan már csak lefelé fog szivárogni tavaszig. Ha jó a talajod, minimum 2-3 mázsa mikroelemes komplexnek megfelelő tápanyagot vesztesz egy ilyen akcióval.
- összeomlasztod az épp kialakuló természetes pórusokat, gyökércsatornákat, amikben mehetne mélyebbre a kukorica gyökere, jobb aszálytűrést és több tápanyagot kapva.
- a gyökerek szoros környezetében szaporodik fel a növényeket segítő és humuszosodást létrehozó talajélet, amit a következő növény készen kap, ha nem rombolod le a talaj kialakuló szerkezetét.
- a takarónövény leszántásával több szenet veszít a talajod, mint amennyit beviszel.
- a felszínen hagyott növénytakaró lebomlása lassan zajlik, március-áprilisban, így a tápanyag pontosan a fejlődő kukorica gyökérkörnyezetében lesz még.
- a novembertől csupaszon hagyott talajfelszín ideális körülményeket biztosít a szántással felszínre hozott gyommagvak csírázásának, míg a lefagyott mustár-olajretek lepelként borul a földre, február-márciusig.
- a télen csupaszon hagyott talajból úszik el a tápanyag és pusztul a talajélet, ami nélkül soha nem lesz jobb minőségű talajod.
Nagyjából ennyi további apróságok nélkül, megyek komposztot forgatni
Válasz Netparaszt #2643. hozzászólásáraAkkor miért ne szántsam le novemberben?Ugyan úgy fog haszosulni ha a föld tetején bomlik el?(egyébbként lazított talajba lett vetve)
Válasz kacar #2641. hozzászólására Mindkettő.
A legjobban a Mantelsaat néven futó, mikronnyi vastagságú, több rétegű magkezelés tetszik, mikroőrleményekkel, táppal, nedvszívó anyagokkal kezelik az aprómagvakat.
Gyorsabb és biztosabb a csírázás vele, gyártó szerint fűtelepítésnél fele mennyiségű mag elég ebből.
Ahogy kivettem az üzemben, valami szerves tapétaragasztó a kötőanyag, amivel permetezik forgatás közben a magokat.
A köpenybe mikrobiális oltóanyagokat is fel lehet vinni, ez az igazi biocsávázás.
Válasz Hunter_ #2644. hozzászólására A legelérhetőbbek a tavaszi zab, szudáni fű, cirok, ezek elfagyva megfelelő takarást biztosítanak.
Bármi jó, amit tavasszal kezelni tudsz és szármaradványt hagy.
Száraz tavaszokon sok nedvességet megspórol ez a takarás, miközben az őszi, kora téli holtszezonban gyarapítja a szerves anyagot és a talajéletet.
Válasz Netparaszt #2643. hozzászólásáraÉs akkor milyen takaró növényt raknál még a keverékbe?Én is tegnap előtt vetettem mustár-olajretek keveréket.
Válasz decsi #2639. hozzászólására Ezek a növények márciusra nem hagynak értékelhető takarást, lebomlanak. Itt jön képbe az összetettebb keverékek szerepe. Ha vizet szeretnél őrizni, szármaradványt hagyó növényt is érdemes lett volna hozzá keverni, ami lefagyva a kukorica vetéséig takarná a talajt, csökkentve a gyomnyomást és a kipárolgást. A takarónövényekkel sokoldalú szolgáltatásokat lehet megvalósítani.
Aki vetett Tillage Radisht tenne majd fel képeket?
Válasz Netparaszt #2633. hozzászólásáraA cukoroldat ragasztóként szolgál csak vagy tápanyag is a gombának ?
Válasz kis Zombi #2626. hozzászólásáraKöszi! Jövöre rápróbálok egy darabon.
Válasz Netparaszt #2638. hozzászólásáraNedvességet örizhetne,laza könnyen kiszáradó talajba lett vetve.Sikerült kontrolt hagyni kicsit többet vetett a vetőgép.Kimaradt egy 40 méteres sáv kb 1 ha a 10-ből.
Válasz decsi #2636. hozzászólására Nem baj, megvilágosítalak
Ez egy fapados sárga mustár-olajretek keverék, ha most elveted, csak a kukoricavetés előtt nyúlj a területhez.
Száradnia kell a földednek tavasszal vagy nedvességet őrizni?
Válasz Netparaszt #2633. hozzászólásáraKöszönöm!
Október elején találkozunk.)
Netparaszt!
Kaptam 10ha való vetőmag keveréket.(Teljesen sötét vagyok a témához.)Ma el lett vetve.Mire lesz jó ez a keverék? Forgassam le
késő ősszel vagy hagyjam meg mert úgy is kifagy?Vállaszodat ellőre is köszönöm!
Válasz djohn #2623 A kapcsolat már hamarabb is fel tud élpülni meglévű micéliumhálózat esetén, de ahho tényleg notill körülmények kellenek.
Szerintem ez majd egy következő lépcsőnek jó, amikor már takarónövényezés jól megy és elindulhat a valóban minimál művelés.
Évente, nagy bolygatással nem sok értelme van alkalmazni.
Tartós kultúrák telepítésénél viszont hasznos.
Válasz Netparaszt #2633. hozzászólására Egyébként ha jól akarsz szórakozni, hívd fel az Agro-Biót és kérdezd meg a Symbivit szántóföldi alkalmazását.
Válasz endypapa #2622. hozzászólására A por formájú mikorriza oltóanyaggal kellene csávázni a magokat és úgy kijuttatni.
A Symbivit granulátum, azt starterként lehetne a magárokba juttatni, de a csávázós megoldást javasolnám, mert az olcsóbb és biztosabb szántóföldiben.
Az egy hektárra való vetőmagot 350 gramm-1 kg oltóanyaggal bevonni, keverés előtt 10% cukoroldattal permetezve, maximum 3 liter oldat/1000 kg arányba. Aprómagnál maximum 1 liter/100 kg, a magok nem tapadhatnak össze (fűmag, herefélék, lucerna).
De vannak készrekevert csávázók is, amiben mikorrizák, alapbaktériumok is vannak.
Willbest
Mindeképp olyan növénnyel javasolnám a mikorriza betelepítést (természetesen csak talajkímélő technológia esetén, szántásnál pénzkidobás), amely nagy és finom hálózatú gyökértömeget hoz, rozs, tritikálé, perjefajok.
Így jóval nagyobb állomány szaporodik fel.
Válasz Gwhaunting #2625. hozzászólására Szépen jön a facélia is, remélem hosszú ősz jön rá.
Válasz Netparaszt #2630. hozzászólására"ha nincs biológia, "
Ezen dolgozunk, hogy legyen.
Az újvárosi piacon, és a Hortobágyi Hídivásáron nem láttam.
De ott megrendeltem és a Mihály napi vásárra talán hoznak.
Válasz Radocz #2629. hozzászólására Direktvetésnél a késő őszi takarónövényezés is működne, ha már be tudná vetni a lehengerelt rozs alá a magot. Így szúja és kukorica után is mehetne még például rozs, tritikálé bökkönnyel.
De azokat kezelni is kellene és talajba forgatni nem volna sikeres, ha nincs biológia, ami gyorsan feldolgozná.
Őszi vetésűnél pedig a TR mellévetés igazoltan jól működik. Más növényekkel lehet kísérletezni, nekem az alexandriai here és búza is szépen működött és tökéletesen takaró, ingyen heremező lett aratás után az első esőnél.
A takaró növények vetése későn lekerülő növény esetén, és őszi vetésnél nem működik.
Ezt már megértettem.
A szója után kukoricát, vagy naprát tegyek?
A napra után mi búzát tanultunk, és ekkor lesz keverék növény vetve.
Viszont olvastam, hogy a kukoricába lehet tenni apró növésű magot. Ez jó .......
Válasz Radocz #2627. hozzászólására Olyasmi
De van ott a környéken még direktvetéses napra is, remélem még szép.
A gabonás keverékvetést is többen próbálják ki idén.
Netparaszt:
" Precíziós technológia
Kelet-Magyarországi ismerősöm alkalmazza a no-till farmerok trükjét a Tillage Radish-al. Traktora GPS vezérelt, ezért az őszi takarónövény vetésnél precíziós vetőgéppel juttatja ki a vetőmagot pontosan abba a sorba, ahol tavasszal a kukorica lesz. A terület többi részére gabonavetőgéppel vagy műtrágyaszóróval kerül ki a keverék többi összetevője. Így a területén egyenletes növényi fedettség lesz, amely biztosítja az előnyöket, a tápanyagok legnagyobb koncentrációját pedig a Tillage Radish körülbelül 10 cm széles lebomlási zónája biztosítja a kukorica sorában.
Ettől talán már nem lesz nagyobb hozama, mert a nála jellemző 14-15 tonnás kukoricán már nehéz emelni, viszont alacsonyabb költséggel, direktvetéssel is tud vetni és jelentősen kevesebb műtrágyát kell kiszórnia.
Társnövényként vetéssel is hatékonynak bizonyul egyébként a Tillage Radish. Egy farmer elfelejtette kitakarítani a vetőszekrényt búza vetése előtt és együtt vetette a retekkel az őszi búzát. 11%-al magasabb lett a hozama, ezután szomszédokkal is megismételték a tesztet, 18% hozamnövekedés is jelentkezett. Jelenleg csak Ohióban 80 farmer teszteli az együttvetést, hogy megértsék, mi okozza a hozamnövekedést."
Szívesen megnézném a gépeit, és gazdálkodását. ("hiszem, ha látom")
Ez az ismerős Hajdúböszörményi, vagy ....
Válasz kacar #2611 hozzászólásá
Őszibarackra, kontrollt nem hagytam, de ment rá még sok minden más is. Azért kezdtem használni, mert olcsó.
Mai képek
Válasz djohn #2623. hozzászólásáraAkkor pl búza előtt tarlóhántáskor, esetleg takarónövény vetésekor kellene kitenni?
Válasz endypapa #2616. hozzászólásáraÉn is sokat gondolkoztam a mikorrhiza gombák használatán, de a mi csapadékviszonyaink mellett itt hajdúban pláne, nem engedhetem meg magamnak, hogy pár héttel a fő gazdasági növényem vetése előttig takarónövényzetet tartsak fenn a földön, ami megtartja a gombákat az élő gyökérhálózatával. Gabona esetében talán jobban kivitelezhető, de kapás előtt nem látok rá reális esélyt. Ha csak vetéskor kiszóród a csávázatlan magra, mellé stb. akkor 2-3 hónap mire kiépül a kapcsolat, ami nagyon sok időveszteség. Kísérletezni kell és meglátjuk mit lehet elérni :)
Válasz .Feco. #2619. hozzászólásáraGabonát, vagy 10 éve nem csávázottat vetek.
Így ha valaki tudna javaslatot mondani a ha-ra kijuttatandó mennyiségről, meghogy egyáltalán alaklmas e maggal együtt vetésre, megköszönném.
Válasz .Feco. #2619. hozzászólására Ott a pont. Ennek csak csávázás nélküli magok vetésénél van értelme.
Válasz endypapa #2616. hozzászólásáraMondjuk mivel legtöbben csavazott magot vetünk, ahhoz nem sok értelme van keverni, ezt kapásból mondom neked...
Válasz endypapa #2616. hozzászólásáraEz engem is érdekelne... No meg milyen növényekhez van értelme... Gabona stb...
Válasz Netparaszt #2614. hozzászólásáraKöszi!
Válasz Netparaszt #2614. hozzászólásáravetéskor van értelme hozzákeverni a vetőmaghoz? Ha igen, ha-ként mennyit?
Válasz mag-i #2613. hozzászólására A meszezés a jelenlegi formájában pénzkidobás.
Az előadáson elmagyarázom hosszasan, miért is nem működik, s miért kell újra és újra kiszórni a meszet.
A lényeg, hogy legyen olyan talajod, amiben meg tudnak élni a gombák is, onnantól nem lesz kalciumproblémád.
A humusztartalom növelése és a jó minőségű komposzttal oltás alapvető az alacsony pH-jú földek pH emelésére.
Megfelelő oltással és elég takarónövénnyel 2-3 értéket is javulhat a pH-d, tonnaszám kiszórt mész nélkül is.
A Ca-Mg arány egy külön történet, először azt kell elérni, hogy a Ca ne ússzon el az első esővel.
Válasz kacar #2610. hozzászólására Vegyél egy malterosládányi földet, olasz vagy angolperje magot keverd össze Symbivittel öntözd be és hajtasd. Így lehet házilag felszaporítani is a mikorrhizákat.
Ha akarod, csinálhatsz kontrollt is Symbivit nélkül, hogy lásd a kölönbséget.
Ha beindul a mikorrhiza, szebb lesz a növényed a másiknál, nyugodtan használd vetésnél az oltóanyagot mikrogranulátum szóróval vagy a vetőmagba keverve. Viszont nehogy nedvességet kapjon az oltóanyag, mert zselés masszává köt igen gyorsan!
Válasz Netparaszt #2607. hozzászólásáraKöszönöm a választ olvasva az írásaidat, nagy hangsúlyt fektetsz a "változatos fedő növényekre.
az aggályom nekem csak annyi ,és szívesen veszem a véleményeket szóval a talaj ph értéke olyannyira alacsony hogy aa fedő növények gyökér fejlődése is hátrányt szenved és nem lehet el érni vele a célt.
Itt 4,0-4,4PH -ról írok
mindenképpen valami be avatkozást igényel a ph enyhítésére a talaj meszezése lehetne a egyik megoldás,de olvastam rőla hogy csínyán kell vele bánni, ill megfelelően megválasztani a felhasznált anyagot.
Mivel az esetleges meszező anyag magas a magnézium tartalma, ami a talaj kötöttségét növeli.
http://gardenrant.com/?guest_post=please-stop-liming-your-soil-based-on-the-ph
http://soilquality.org.au/factsheets/soil-acidity
Válasz kis Zombi #2604. hozzászólásáraKöszi az infót, megpróbálom.
Válasz kis Zombi #2604. hozzászólásáraSzia! Miyen gyümire fújtad? Hagytál-e kontrollt? Van-e fotód az eredményről?
Válasz Netparaszt #2600. hozzászólásáraSzia! Azt írja,hogy a foyzforban gazdag talajokon gyengén fejlődnek a mikorrhizák. Nálunk itt az alföldi homokban elég sok a P általában.Tudnál javasolni olyan készítményt amivel itt érdemes lenne kísérletezni?
Válasz Pöttinger #2598. hozzászólásáraOltóanyagot be lehet szerezni? Hól?
Válasz kis Zombi #2604. hozzászólására Humuszvegyületek jó biostimulátorok.
Válasz mag-i #2603. hozzászólására Életet változatos élő gyökerekkel és jó minőségű komposzttal tudsz beköltöztetni a minél kevesebb talajbolygatás mellett.
Lehet fújkálni a "baktériumtrágyákat", de amíg nem megfelelőek az életkörülmények, nem maradnak meg a területen.
Válasz .Norbert #2605. hozzászólásáraGyümölcsfákra fújtam 1 l /ha-al ,5 alkalommal.
Válasz kis Zombi #2604. hozzászólásáraHektáronként hány litert juttattál ki belőle?
Válasz mag-i #2603. hozzászólásáraHumus FW 12 %-os huminsav tartalmú, 850 - 900 + jaffa / liter. Hozzárakod a permetszerhez, és kifújod, nekem pozitív tapasztalatom van vele.
Válasz Netparaszt #2602. hozzászólásáraValami olyasmi próbálnék segíteni a talaj életbe,mivel egyenlő a nullával, a 2éves napra szár egybe van van stb
Válasz mag-i #2601. hozzászólására A huminsav tartalma miatt tennéd? Van pozitív hatása, de a helyben termesztett biomasszával többre jutsz.
Válasz Netparaszt #2600. hozzászólásáraBarna szénpor szét terítése a talajon lehet jó-hatással a talaj életre ill. szerkezetére?
Válasz Pöttinger #2598. hozzászólásáraA Kátai féle talajökológia könyv valóban alapolvasmány volna.
Válasz Zsono #2597. hozzászólására Ha megnézed a rizoszféra kölcsönhatásait, ömlik a szerves foszfor is
Mikorrizák az alapvető foszforszállítók, jónéhány baktériumfajta is sikeres foszforakkumulátor, de tőlük csak haláluk után kapja meg a növény.
Ha van talajélet, minden tápanyag akkor és olyan mennyiségben áll rendelkezésre, amikor a növény igényli.
A növények között van néhány, ami képes olyan mennyiségű savat termelni a gyökérfürtökkel, ami elérhetővé teszi a kötött foszfort is, mint a csillagfürt, de ez ritka tulajdonság.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/ch01s03.html
Ha érteni akarjuk ezt az "új" dolgot, akkor a Talajökológiát kellene valamilyen szinten megismerni.
Tudom egyesek csak a gyakorlati megvalósítást szeretnék, de az ismeretek elsajátítása nélkül keserves út előtt álltok, állunk.