Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak655 FtBenzin árak636 FtEUR412.71 FtUSD400.32 FtCHF438.6 FtGBP489 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ami biztos, hogy a fiatal gyökérrészeknél, diffúzió útján történik. A talaj teljes foszforkészletének kb. 80%-a olyan formában fordul elő, amelyet nem tud a növény hasznosítani. További probléma, hogy meglehetősen immobilis elem a P, ezért eshet meg az, hogy hiába van ott a megfelelő foszformennyiség a megfelelő formában a növénytől 8-10 cm-re, nem tud vele mit kezdeni.
A mikorrhizák szerepe fontos lehet ebben az egész színjátékban, mert egyrészt egyfajta kiterjesztett gyökérhálózatként működhetnek, másrészt hatékonyabbak a foszfor hasznosításában.
A búza alá eddig csak tárcsáztunk 3 sorral, gondolom milyen jó kis tárcsatalpat csináltunk neki, biztos élvezte:D s most ki akarunk próbálni egy gaspardo pinocciót egy 2 mèter szeles 5 késes középmely lazítót a búza alá kukorica tarlóba, s egy pár hektàron pedig a búza tarlót nem akarjuk felszántani, hanem ezzel meghúzzuk, s jövőre megy bele a kuki:D szerintetek ez a gép megfelelne az elvàrásoknak?
Válasz Radocz #2581. hozzászólásáraNem jó ötlet, nem lesz elég fejlett a lefagyásig. Kései vetésnél a szokásos keresztesvirágúak már nem gazdaságosak takarónövénynek.
Válasz Géza15 #2576. hozzászólására Az a baj, hogy ezek a mérési adatok nem sokat mondanak a talajod biológiai tápanyagszolgáltató képességéről, sem a pórusszerkezetéről.
A humuszod a kötöttség arányában jó kiindulásnak tűnik.
A szondának 8-as hegyezett betonvas teljesen jó, kényelmesen (kb. 20-25 kg erővel) lenyomva 50-60 cm mélyre kell lemennie művelési talajállapotnál, hogy sekély művelésen lehessen gondolkodni.
Az ásás pedig egyszerűen a talajszelvény átnézése, van-e talp, tömörödött réteg, mennyi gyökér van bennemennyire pórusos a talaj legalább 30-40 cm mélységig.
Válasz Netparaszt #2579. hozzászólásáraHa nem vetem el idén, lesz valami baja jövő nyárig? Szept. 4-5-től jósolnak ide esőt, előtte el akarnám vetni a keveréket... Meddig lehet leadni a rendelést?
Válasz Mf-es #2586. hozzászólásáraMennyi az áramfelvétele egy ilyennek?
A legkisebb magmennyiség repcéből hány kg amit ki tud tenni?
A simba gépen a dd gyűrű éle mellé ejti a magot a henger mögött.
Mennyibe kerül ha nem titok?
Ha a talajminta eredményét a tápterv készítőbe beíratod hoz egy diagramot.
Ehhez viszont a szűkített vizsgálat nem elegendő. Mi a bővített labor eredményt kérjük, mert azt már lehet használni a tervezéskor.
Meg a másik, hogy ez nem felvehető állapotban van a növények számára.
Én sem értem, de így működik.
Anno a paradicsom alá egy vagyon értékű káliumot tettünk, pedig a vizsgálati eredmény miatt semmit nem kellett volna, mert benne volt a talajban.
Meg ugye mind ott maradt a paradicsom szárában a földön, és a következő évi növény újra hasznosította.
Nem annyira bonyolult ez, ha figyelsz és összegyűjtöd a sok-sok tapasztalatot.
Válasz Netparaszt #2573. hozzászólásáraA szonda az a 8-as kör keresztmetszetű acélrúd kihegyezve? S milyen mélyen kellene lemenni, ahhoz ami már "elfogadható" a kukinak?
A földem főbb adatai: Ph: 6,37
Kötöttség: 38
Vízben oldható összes só: 0,12 [m/m%]
mész <0,1
humusz 2,7
Nitrogén-nitrit+nitrát: 77 [mg/kg]
Foszfor pentoxid (ammónium laktát oldható) [mg/kg] 1160
Kálium oxid 2010
Annyira nem vagyok tisztában ezekkel a számokkal, de leírtam, hogy hátha közelebb vezettek a tudás fájához :)
Az ásásról tudnátok egy kicsit több információt szolgáltatni?
Válasz tajbor89 #2566. hozzászólására Amit leírtál az rendben van, de a talajod viselkedését nem ismerem.
Van ahol elég az őszi mélyművelés a jó tavaszi talajállapothoz, van ahol tavasszal is szükség lehet rá.
Alapvetően szerintem a szonda és az ásó dönti el tavasszal, mennyi művelésre van szükség.
Ha a takarónövény előtt mélyművelsz, a gyökértömeg tartósíthatja a lazult állapotot.
A perje sok és mély gyökércsatornát hagy maga után, amelyekben akadálytalanul hatol majd a kukorica gyökere, ha nem lesz összeforgatva a föld.
Meg kell nézni az állapotot tavadszal a döntéshez.
Válasz Gwhaunting #2570. hozzászólására Alapmennyiségben osztod az egyes növények minimum vetési rátáját a keverék összetevőinek számával minusz tíz százalék, de utána viszont súlyozni kellene aszerint, hogy melyik növény funkcióira volna inkább szükség.
Pl ha több tápanyagot szeretnék megfogni, akkor a keresztesvirágúak mennyiségét emelem, ha több tavaszi talajtakarást szeretnék, akkor a lefagyó gabonaféléből menjen több, ha legeltetni szeretném, akkor az állatok szempontjából hasznosabból több ésatöbbi.
Mechanikus recept nincs a keverékekre, biztonságos keretek közti állandó kísérletezésre van szükség.
Még ugyanazon keverék is másként fog viselkedni eltérő időjárásban.
Egy biztos, a talajra jó hatással lesznek.
Válasz Géza15 #2572. hozzászólására A maradék nitrogéntől, hosszú ősztől és csapadéktól függően derék és vállmagasság közötti is lehet, ha minden optimális.
Tavasszal ha nem fagyott ki a növény, aminek nagyon kicsi az esélye ilyen korai művelésnél, gyomirtás.
A talajállapottól függően sekély művelés után vetés. A talajállapotot ásással, szondával ellenőrizzük, elég laza-e, de jól fejlett lefagyók után megfelelően laza szokott lenni.
Július 25-ei vetés. Most kapott, vagy 30 mm esőt az elmúlt 5 napban, s így most bújkál ki. Olajretek, mustàr, s gondolom búza árva kelés is lesz benne. Tárcsázott földbe lett vetve szórvavetéssel. Eddig mindig szántva volt. A következő növény kukorica lenne a tavaszon. Mekkoràra fognak megnőni a kis aranyosak? Műtrágyát nem kapott.
További teendőim?
Sziazstok!
Kérdésem a következő lenne amire eddgi nem találtam kielégítő választ:
A takarónövény keverék összeállítása során hogyan állapítsam meg az egyes növényekből szükséges vetőmag mennyiséget. Az idén 7 faj volt de jövőre ha minden összejön elgondoltam egy 15 fajból összeállót.
Szia Netparaszt!TR-t csak a kötött részekre javaslod vagy a homokra vetett keverékben is van helye ?Plusz annyit kérdeznék ha a keverékben vetném a szőlőbe-gyümibe úgy mennyi kell belőle hektáronként?
Szia Netparaszt!TR-t csak a kötött részekre javaslod vagy a homokra vetett keverékben is van helye ?Plusz annyit kérdeznék ha a keverékben vetném a szőlőbe-gyümibe úgy mennyi kell belőle hektáronként?
Szia Netparaszt!TR-t csak a kötött részekre javaslod vagy a homokra vetett keverékben is van helye ?Plusz annyit kérdeznék ha a keverékben vetném a szőlőbe-gyümibe úgy mennyi kell belőle hektáronként?
Válasz Netparaszt #2559. hozzászólásáraNem akarok értetlenkedni, de akkor konkrétan ezekkel a meglevő eszközökkel hogy nézne ki a dolog?
Mondjuk lekerül a kukorica, ha sok a szármaradvány, akkor azért nálam a tárcsa+kultivátor indokolt lehet, hogy megfelelő magágy legyen az olaszperjének.
Elhúznám a kultivátort, van rajt aprómagvető, egymenetben kimehetne az olaszperje is...
Aztán tavasszal attól függően hogy mennyire lesz dús a takaronövény glifozát és vetés, vagy vetés és preposzt?
Lehet hogy én nem vagyok elég bátor, de nem szívesen hagynám el a mélyművelést.
Hangsúlyoznám hogy a kultivátoron 40mm széles kések vannak, nem "robbantja" annyira a talajt.
Nem azért kérdezem ezeket, mert kételkedem, hanem szeretnék egy olyan technológiát összehozni, amire mondjuk egy nálam tapasztaltabb illető (ez esetben te) azt tudja mondani hogy életképes és van már értelme, de én is némi biztonságérzettel vágok bele.
Válasz Tobszi #2563. hozzászólására Szervusz, igen, 2 kg TR egy hektárra való a gabonával történő együttvetéssel. Dobj át egy levelet az igénnyel, holnap lezárom a listát és beadom a nagykernél a végső mennyiséget.
Válasz Netparaszt #2561. hozzászólásáraén is folyamatosan figyelem az irásaitokat,most újra elolvastam mindet folyamatában,és látok benne fantáziát,azóta jár az agyam mit hogyan a saját adottságaimban,pár aranykoronás homok barna homok, dél alföld ,mert az már világos volt bennem eddig is,hogy változtatni kell.plusz saját megfigyeléseim,pl.tavaszig hagyott kaszált zab kelés igaz kukorica vetés előtt szántva volt ,még tudatlanul,de tűrhetően birja az aszályt csak sor mellé nitrogénnel.Néhány kérdés adódik közben,aprómag nem minden évben kelne ki szerintem ezen a környéken, vagy csak későn,és hogyan tudjátok a támogatási rendszerbe beilleszteni ezeket a növényeket nem elfogadott fajták keverékek,vagy gabonatarlóban zöldelö lucerna,az Alko készités még nekem sötét folt de remélem utána olvasva világosodik.Már nézegetem a gruberokat és a takarónövény kinálatot. Köszönöm, és további jó tanulást,tapasztalat átadást mindenkinek ,kisérletezést mindenkinek.
Válasz endypapa #2560. hozzászólására Ha nagyon betonná száradt, de egyébként döglött föld, akkor eltarthat egy ideig e feloldódása.
Ha viszont jó biológiai állapotú a talaj, napokig is a vízben tarthatod, nem fog feloldódni.
Én a víz tetejére, rácsra szoktam rakni a talajmintát, jobban látszik a változás.
Válasz tajbor89 #2531. hozzászólására A komplexet jelentősen akkor csökkentsd, amikor már megindul a talajéleted.
Addig viszont jobban fog hasznosulni akkor, ha a takarónövény a földedben van, anélkül a jelentős része elúszik vagy megkötődik a következő növény számára elérhetetlenül.
Csak egyszeri alacsonyabb dózissal "nem mérgezed" a talajt, ebben nincs szerepe a sávozásnak. Ha magas dózist juttatsz ki sávosan, pont ott csinálja a legnagyobb kárt, ahol nem kellene, a gyökérzónában. A sávos kijuttatás csak jobban hasznosul a növény közvetlen környezetében.
Kukorica után olaszperje vagy akár búza is még becsúszhat, ha használsz gyomirtót.
Válasz Zsono #2465. hozzászólásáraMost próbálom, ezt az áztatgatást. Az én rögjeim több mint egy órája, még mindíg egyben vannak......
Elvileg vályogos homok.
Válasz lgabor007 #2555. hozzászólására Több részletben érdemes kijuttatni, mint Antal írta.
Ezzel kisebb a hatóanyag veszteséged, jobban illeszkedik a növény tápanyagfelvételéhez és a talajéletet sem érinti hátrányosan.
Folyamatosan olvasom a fórumot. Nem volt még arról szó, hogy a nitrosolos fejtrágyázás milyen hatással van a talaj életre? Tavasszal 250 liter nitrosolt lehet szórni gabonára két részletben? Ugyan ez műtrágyából több mázsa lenne ami szerintem jobban árt! Vélemények?
Még régebben előjött a szennyviziszapból előállitott "biomass super komposzt". Érdeklődnék, hogy valaki használta, használja-e. Illetve, azóta megvizsgálta-e valamelyik fórumtag baktérium és gomba tartalom szerint.
Kertész ismerősöm a Bactofilt ajánlotta a trágya kezelésére.
Ismerősöm ismerőse a szántóföldön használja, és jó tapasztalatai vannak.
A KITE kísérlete is jónak hozta ki.
Mivel üzlet az egész világ, így nehéz bárkinek is hinni. Talán itt egymásnak, ha nem áll a hozzászóló mögött valami más érdekeltség is.
Mivel én eldöntöttem, hogy újdonságként a Netparaszt technológiát fogom kipróbálni, és lesz hozzá 0,7 ha EM-BIO kísérlet összehasonlításként.
Az Aszály topikban erősen kritizálták a .Feco. és Netparaszt hozzáállását.
Mivel személyesen is ismerem őket, és a gyakorlatban alkalmazzák, azt amiről írnak, és feltehetően nem akarnak félrevezetni, így az újra való átállást az Ő tanácsaik alapján fogom elsőkörben kipróbálni.
A szikes talajokra Netparaszt annyit mondott, hogy nincs tapasztalata. Ki kell próbálni.
Ha a jó földön működni fog, akkor a szikes majdnem hortobágyi földön is megér egy próbát.
Ha lehetne kérni benneteket, akkor lehetőleg a címről kellene értekezést folytatni.
Véletlen keveredtem az Aszály topikba, és úgy látom tele van számomra hasznos információval, amiből sokat tudok tanulni.
Prózai kérdésem:
A szója után vetni "kell" fedőnövényt.
Mivel nem figyeltem eléggé, és nem rendeletem időben vetőmagot, így segítsetek beszerezni a szükséges fajtákat és mennyiséget.
A Kísérleti tábla:
1,4 ha Netparaszt
0,7 ha .Feco.
0,7 ha EM-BIO (emBIO) Aktivált mikrobiológiai készítmény van a címkén feltüntetve.
Itt van leírva sok jó dolog, de ha közületek nincs használó, akkor nem biztos, hogy megfelel a leírás a valóságnak.
Talajmagújító Mezőgazdaság lehetőségei:
Talajtáplálék háló létrehozása, és fenntartása
EM-BIO
BactoFil
biztos van és lesz még.
Ki, kinek fog hinni és alkalmazni az unokáink érdekében, az saját joga. Sőt joga van nem változtatni semmin, csak emelni a műtrágya felhasználást.
Válasz sixalag #2550. hozzászólásáraNem túl gyomos a terület vagyis inkább tisztának mondható így egy jól bokrosodott állomány (nem olyan mint a képen van) simán elnyomja azt a pár gyomot Idén is csak május végén jött fel ez a gyom ami a kép elején van de ezt még szerintem a gyomírtó se fogná
Válasz .Norbert #2549. hozzászólásáraNa látod ezt nemtudom, mert akkoriban lehordták a szalmát, mivel kellett. Ha nem nagy tömeg akkor ki kéne nőnie közüle, mondjuk a rozsnak szerintem elég jó szára van, de akkor sem olyan sűrű, mint mikor a lucernarend sokáig a területen van, és megsárgul alatta a lucerna, vagy a bálák alatt ha sokáig vannak kint.
Válasz endypapa #2546. hozzászólásáraEz egy érdekes felvetés. Majd Netparasztra rá kell kérdezni hogy az élő növény hasznos e a gabonának vagy a bomlástermék Tudom nem szántóföldi példa de tavasszal hallottam hogy a hagyma nagyon szereti a szamóca társaságát, egy pár vöröshagymát duggattunk a szamóca közé meg gyöngyahgyma magot szórtunk el lesz ami lesz alapon. Az lett a vége hogy a vöröshagyma alma méretű a gyöngyhagyma meg vöröshagyma méretű lett. Itt ugye semmilyen bomlásról nincs szó csak két élő növény "táplálja egymást", ezt nevezik társnövénynek. Kíváncsi vagyok melyik elmélet lesz a nyerő
Válasz .Norbert #2545. hozzászólásáraValamikor a tsz-ben nagyban csinálták a tarlós lóhert, tavaszi árpára vöröshere rávetést, takarmányozási célra. Nagyon jól működött, először elvetették a tavaszi árpát, mondjuk IH vetőgéppel vagy Lajtával, aztán utána közvetlenül rávetették a vörösherét. Aratásra ha jó esős tavasz volt, megnőtt 20-30 centisre is a vöröshere, ekkor "bummogattak" neki a kombájnok, szárazba kellett vágni annyi lényeg. A szalmáját is szerették a tehenek. Ha esős nyár jött rá akkor ősszel lett sarjú is, ha nem akkor csak a következő éven az első kaszálás, a másodikból meg magot fogtak.
Szerintem működhet ősszel is pl. ahogy te akarod rozzsal, a vöröshere úgyis lassabban fejőldik. Az együtt vetést meg ki kell próbálni.
15328 hozzászólás
Válasz Radocz #2577. hozzászólásáraA foszfor felvételét még a tudomány sem nagyon érti
Ami biztos, hogy a fiatal gyökérrészeknél, diffúzió útján történik. A talaj teljes foszforkészletének kb. 80%-a olyan formában fordul elő, amelyet nem tud a növény hasznosítani. További probléma, hogy meglehetősen immobilis elem a P, ezért eshet meg az, hogy hiába van ott a megfelelő foszformennyiség a megfelelő formában a növénytől 8-10 cm-re, nem tud vele mit kezdeni.
A mikorrhizák szerepe fontos lehet ebben az egész színjátékban, mert egyrészt egyfajta kiterjesztett gyökérhálózatként működhetnek, másrészt hatékonyabbak a foszfor hasznosításában.
A búza alá eddig csak tárcsáztunk 3 sorral, gondolom milyen jó kis tárcsatalpat csináltunk neki, biztos élvezte:D s most ki akarunk próbálni egy gaspardo pinocciót egy 2 mèter szeles 5 késes középmely lazítót a búza alá kukorica tarlóba, s egy pár hektàron pedig a búza tarlót nem akarjuk felszántani, hanem ezzel meghúzzuk, s jövőre megy bele a kuki:D szerintetek ez a gép megfelelne az elvàrásoknak?
Válasz Mf-es #2586. hozzászólására Szép az összeállítás, előre állítottad a szórást?
Válasz Radocz #2584. hozzászólására Sekély művelésnél, gyomirtásnál jók a széles kapák.
Válasz Radocz #2581. hozzászólásáraNem jó ötlet, nem lesz elég fejlett a lefagyásig. Kései vetésnél a szokásos keresztesvirágúak már nem gazdaságosak takarónövénynek.
Válasz Géza15 #2576. hozzászólására Az a baj, hogy ezek a mérési adatok nem sokat mondanak a talajod biológiai tápanyagszolgáltató képességéről, sem a pórusszerkezetéről.
A humuszod a kötöttség arányában jó kiindulásnak tűnik.
A szondának 8-as hegyezett betonvas teljesen jó, kényelmesen (kb. 20-25 kg erővel) lenyomva 50-60 cm mélyre kell lemennie művelési talajállapotnál, hogy sekély művelésen lehessen gondolkodni.
Az ásás pedig egyszerűen a talajszelvény átnézése, van-e talp, tömörödött réteg, mennyi gyökér van bennemennyire pórusos a talaj legalább 30-40 cm mélységig.
Válasz Netparaszt #2579. hozzászólásáraHa nem vetem el idén, lesz valami baja jövő nyárig? Szept. 4-5-től jósolnak ide esőt, előtte el akarnám vetni a keveréket...
Meddig lehet leadni a rendelést?
Válasz endypapa #2585. hozzászólására"Szórva vet."
Az idén a szója vetésemnél kerülésenkét egy sort sikerült szórva vetni. Abból alig kelt ki valami.
mi a búzát is vetőgéppel szoktuk vetni. A szomszédok időnként műtrágyaszóróval.
Lehet, hogy az apróbb magvak kikelnek, de a szója elfelejtett kikelni.
Viszont a ritka tőtáv miatt elágazott.
Az a fajta, ami hajlamos arra, hogy elágazzon.
Majd meg is nézem, hogy a másik két fajta az ilyen ritka sorban elágazott-e?
Válasz Mf-es #2586. hozzászólásáraMennyi az áramfelvétele egy ilyennek?
A legkisebb magmennyiség repcéből hány kg amit ki tud tenni?
A simba gépen a dd gyűrű éle mellé ejti a magot a henger mögött.
Mennyibe kerül ha nem titok?
Válasz Radocz #2584. hozzászólásáraTarlóhántáshoz, mechanikus gyomirtáshoz szerintem jobb ha fent vannak a kapákon a szárnak, alapművelésnél meg nem.
Válasz Radocz #2584. hozzászólására
Válasz Radocz #2584. hozzászólásáraSzerintem nincs csoroszja. Szórva vet.
Válasz Praetor #2583. hozzászólásáraA kapa nem széles?
Nem látszik a vetőelem és csoroszlya.
Bár Ti biztos láttatok már ilyet, de nekem új.
Válasz Mf-es #2582. hozzászólására
Emailben szerintem én is rendeltem.
1,4 ha szója utáni vetésre, vagy elvetem a napra után.
Válasz Netparaszt #2579. hozzászólásáraÉn elküldtem!!
Tillage Radish pótrendelés szeptember hetedikén érkezik az országba, azonnal postázom annak, aki elküldi a címét.
Tegnap melötti kép. Keleget. Ma reghgelre kapott 14mm esőt. Remélem pár nap, és kint lesz minden.
Válasz Géza15 #2576. hozzászólására"Foszfor pentoxid (ammónium laktát oldható) [mg/kg] 1160
Kálium oxid "
Ez túlzott.
Ha a talajminta eredményét a tápterv készítőbe beíratod hoz egy diagramot.
Ehhez viszont a szűkített vizsgálat nem elegendő. Mi a bővített labor eredményt kérjük, mert azt már lehet használni a tervezéskor.
Meg a másik, hogy ez nem felvehető állapotban van a növények számára.
Én sem értem, de így működik.
Anno a paradicsom alá egy vagyon értékű káliumot tettünk, pedig a vizsgálati eredmény miatt semmit nem kellett volna, mert benne volt a talajban.
Meg ugye mind ott maradt a paradicsom szárában a földön, és a következő évi növény újra hasznosította.
Nem annyira bonyolult ez, ha figyelsz és összegyűjtöd a sok-sok tapasztalatot.
Válasz Netparaszt #2573. hozzászólásáraA szonda az a 8-as kör keresztmetszetű acélrúd kihegyezve? S milyen mélyen kellene lemenni, ahhoz ami már "elfogadható" a kukinak?
A földem főbb adatai: Ph: 6,37
Kötöttség: 38
Vízben oldható összes só: 0,12 [m/m%]
mész <0,1
humusz 2,7
Nitrogén-nitrit+nitrát: 77 [mg/kg]
Foszfor pentoxid (ammónium laktát oldható) [mg/kg] 1160
Kálium oxid 2010
Annyira nem vagyok tisztában ezekkel a számokkal, de leírtam, hogy hátha közelebb vezettek a tudás fájához :)
Az ásásról tudnátok egy kicsit több információt szolgáltatni?
Válasz tajbor89 #2566. hozzászólására Amit leírtál az rendben van, de a talajod viselkedését nem ismerem.
Van ahol elég az őszi mélyművelés a jó tavaszi talajállapothoz, van ahol tavasszal is szükség lehet rá.
Alapvetően szerintem a szonda és az ásó dönti el tavasszal, mennyi művelésre van szükség.
Ha a takarónövény előtt mélyművelsz, a gyökértömeg tartósíthatja a lazult állapotot.
A perje sok és mély gyökércsatornát hagy maga után, amelyekben akadálytalanul hatol majd a kukorica gyökere, ha nem lesz összeforgatva a föld.
Meg kell nézni az állapotot tavadszal a döntéshez.
Válasz Gwhaunting #2570. hozzászólására Alapmennyiségben osztod az egyes növények minimum vetési rátáját a keverék összetevőinek számával minusz tíz százalék, de utána viszont súlyozni kellene aszerint, hogy melyik növény funkcióira volna inkább szükség.
Pl ha több tápanyagot szeretnék megfogni, akkor a keresztesvirágúak mennyiségét emelem, ha több tavaszi talajtakarást szeretnék, akkor a lefagyó gabonaféléből menjen több, ha legeltetni szeretném, akkor az állatok szempontjából hasznosabból több ésatöbbi.
Mechanikus recept nincs a keverékekre, biztonságos keretek közti állandó kísérletezésre van szükség.
Még ugyanazon keverék is másként fog viselkedni eltérő időjárásban.
Egy biztos, a talajra jó hatással lesznek.
Válasz Géza15 #2572. hozzászólására A maradék nitrogéntől, hosszú ősztől és csapadéktól függően derék és vállmagasság közötti is lehet, ha minden optimális.
Tavasszal ha nem fagyott ki a növény, aminek nagyon kicsi az esélye ilyen korai művelésnél, gyomirtás.
A talajállapottól függően sekély művelés után vetés. A talajállapotot ásással, szondával ellenőrizzük, elég laza-e, de jól fejlett lefagyók után megfelelően laza szokott lenni.
Július 25-ei vetés. Most kapott, vagy 30 mm esőt az elmúlt 5 napban, s így most bújkál ki. Olajretek, mustàr, s gondolom búza árva kelés is lesz benne. Tárcsázott földbe lett vetve szórvavetéssel. Eddig mindig szántva volt. A következő növény kukorica lenne a tavaszon. Mekkoràra fognak megnőni a kis aranyosak? Műtrágyát nem kapott.
További teendőim?
Segítséget kérek . Hol lehet Dudarit szénport
vásárolni?
A Duszén kft hon lapján lévő t.szám nem elérhető.
Sziazstok!
Kérdésem a következő lenne amire eddgi nem találtam kielégítő választ:
A takarónövény keverék összeállítása során hogyan állapítsam meg az egyes növényekből szükséges vetőmag mennyiséget. Az idén 7 faj volt de jövőre ha minden összejön elgondoltam egy 15 fajból összeállót.
Szia Netparaszt!TR-t csak a kötött részekre javaslod vagy a homokra vetett keverékben is van helye ?Plusz annyit kérdeznék ha a keverékben vetném a szőlőbe-gyümibe úgy mennyi kell belőle hektáronként?
Szia Netparaszt!TR-t csak a kötött részekre javaslod vagy a homokra vetett keverékben is van helye ?Plusz annyit kérdeznék ha a keverékben vetném a szőlőbe-gyümibe úgy mennyi kell belőle hektáronként?
Szia Netparaszt!TR-t csak a kötött részekre javaslod vagy a homokra vetett keverékben is van helye ?Plusz annyit kérdeznék ha a keverékben vetném a szőlőbe-gyümibe úgy mennyi kell belőle hektáronként?
Válasz Netparaszt #2559. hozzászólásáraNem akarok értetlenkedni, de akkor konkrétan ezekkel a meglevő eszközökkel hogy nézne ki a dolog?
Mondjuk lekerül a kukorica, ha sok a szármaradvány, akkor azért nálam a tárcsa+kultivátor indokolt lehet, hogy megfelelő magágy legyen az olaszperjének.
Elhúznám a kultivátort, van rajt aprómagvető, egymenetben kimehetne az olaszperje is...
Aztán tavasszal attól függően hogy mennyire lesz dús a takaronövény glifozát és vetés, vagy vetés és preposzt?
Lehet hogy én nem vagyok elég bátor, de nem szívesen hagynám el a mélyművelést.
Hangsúlyoznám hogy a kultivátoron 40mm széles kések vannak, nem "robbantja" annyira a talajt.
Nem azért kérdezem ezeket, mert kételkedem, hanem szeretnék egy olyan technológiát összehozni, amire mondjuk egy nálam tapasztaltabb illető (ez esetben te) azt tudja mondani hogy életképes és van már értelme, de én is némi biztonságérzettel vágok bele.
Válasz Netparaszt #2564. hozzászólásáraElküldtem!! Egyenlőre elég ennyi?
Válasz Tobszi #2563. hozzászólására Szervusz, igen, 2 kg TR egy hektárra való a gabonával történő együttvetéssel. Dobj át egy levelet az igénnyel, holnap lezárom a listát és beadom a nagykernél a végső mennyiséget.
Üdv újra Netparaszt! A 2510 hsz-ban 2 kg együtt vetését javaslod. Gondolom, ez az 1 ha-ba való vetőmagmennyiség?
Kipróbálnám,hogy lehet hozzájutni?
Válasz Netparaszt #2561. hozzászólásáraén is folyamatosan figyelem az irásaitokat,most újra elolvastam mindet folyamatában,és látok benne fantáziát,azóta jár az agyam mit hogyan a saját adottságaimban,pár aranykoronás homok barna homok, dél alföld ,mert az már világos volt bennem eddig is,hogy változtatni kell.plusz saját megfigyeléseim,pl.tavaszig hagyott kaszált zab kelés igaz kukorica vetés előtt szántva volt ,még tudatlanul,de tűrhetően birja az aszályt csak sor mellé nitrogénnel.Néhány kérdés adódik közben,aprómag nem minden évben kelne ki szerintem ezen a környéken, vagy csak későn,és hogyan tudjátok a támogatási rendszerbe beilleszteni ezeket a növényeket nem elfogadott fajták keverékek,vagy gabonatarlóban zöldelö lucerna,az Alko készités még nekem sötét folt de remélem utána olvasva világosodik.Már nézegetem a gruberokat és a takarónövény kinálatot. Köszönöm, és további jó tanulást,tapasztalat átadást mindenkinek ,kisérletezést mindenkinek.
Válasz endypapa #2560. hozzászólására Ha nagyon betonná száradt, de egyébként döglött föld, akkor eltarthat egy ideig e feloldódása.
Ha viszont jó biológiai állapotú a talaj, napokig is a vízben tarthatod, nem fog feloldódni.
Én a víz tetejére, rácsra szoktam rakni a talajmintát, jobban látszik a változás.
Válasz endypapa #2558. hozzászólásáraNem kéne szét menniük?
Válasz tajbor89 #2531. hozzászólására A komplexet jelentősen akkor csökkentsd, amikor már megindul a talajéleted.
Addig viszont jobban fog hasznosulni akkor, ha a takarónövény a földedben van, anélkül a jelentős része elúszik vagy megkötődik a következő növény számára elérhetetlenül.
Csak egyszeri alacsonyabb dózissal "nem mérgezed" a talajt, ebben nincs szerepe a sávozásnak. Ha magas dózist juttatsz ki sávosan, pont ott csinálja a legnagyobb kárt, ahol nem kellene, a gyökérzónában. A sávos kijuttatás csak jobban hasznosul a növény közvetlen környezetében.
Kukorica után olaszperje vagy akár búza is még becsúszhat, ha használsz gyomirtót.
Válasz Zsono #2465. hozzászólásáraMost próbálom, ezt az áztatgatást. Az én rögjeim több mint egy órája, még mindíg egyben vannak......
Elvileg vályogos homok.
Válasz lgabor007 #2555. hozzászólására Több részletben érdemes kijuttatni, mint Antal írta.
Ezzel kisebb a hatóanyag veszteséged, jobban illeszkedik a növény tápanyagfelvételéhez és a talajéletet sem érinti hátrányosan.
Válasz lgabor007 #2555. hozzászólásáraA hatóanyag mennyisége a lényeg, max 30kg/ha egyszerre.
Folyamatosan olvasom a fórumot. Nem volt még arról szó, hogy a nitrosolos fejtrágyázás milyen hatással van a talaj életre? Tavasszal 250 liter nitrosolt lehet szórni gabonára két részletben? Ugyan ez műtrágyából több mázsa lenne ami szerintem jobban árt! Vélemények?
Még régebben előjött a szennyviziszapból előállitott "biomass super komposzt". Érdeklődnék, hogy valaki használta, használja-e. Illetve, azóta megvizsgálta-e valamelyik fórumtag baktérium és gomba tartalom szerint.
http://www.agroinform.com/szantofold/a-termespotencial-elereshez-elengedhetetlen-a-szakszeru-szar-es-gyokermaradvanybontas-23945
http://www.agroinform.com/szantofold/a-termespotencial-elereshez-elengedhetetlen-a-szakszeru-szar-es-gyokermaradvanybontas-23945
Kertész ismerősöm a Bactofilt ajánlotta a trágya kezelésére.
Ismerősöm ismerőse a szántóföldön használja, és jó tapasztalatai vannak.
A KITE kísérlete is jónak hozta ki.
Mivel üzlet az egész világ, így nehéz bárkinek is hinni. Talán itt egymásnak, ha nem áll a hozzászóló mögött valami más érdekeltség is.
Mivel én eldöntöttem, hogy újdonságként a Netparaszt technológiát fogom kipróbálni, és lesz hozzá 0,7 ha EM-BIO kísérlet összehasonlításként.
Az Aszály topikban erősen kritizálták a .Feco. és Netparaszt hozzáállását.
Mivel személyesen is ismerem őket, és a gyakorlatban alkalmazzák, azt amiről írnak, és feltehetően nem akarnak félrevezetni, így az újra való átállást az Ő tanácsaik alapján fogom elsőkörben kipróbálni.
A szikes talajokra Netparaszt annyit mondott, hogy nincs tapasztalata. Ki kell próbálni.
Ha a jó földön működni fog, akkor a szikes majdnem hortobágyi földön is megér egy próbát.
Ha lehetne kérni benneteket, akkor lehetőleg a címről kellene értekezést folytatni.
Véletlen keveredtem az Aszály topikba, és úgy látom tele van számomra hasznos információval, amiből sokat tudok tanulni.
Prózai kérdésem:
A szója után vetni "kell" fedőnövényt.
Mivel nem figyeltem eléggé, és nem rendeletem időben vetőmagot, így segítsetek beszerezni a szükséges fajtákat és mennyiséget.
A Kísérleti tábla:
1,4 ha Netparaszt
0,7 ha .Feco.
0,7 ha EM-BIO (emBIO) Aktivált mikrobiológiai készítmény van a címkén feltüntetve.
Itt van leírva sok jó dolog, de ha közületek nincs használó, akkor nem biztos, hogy megfelel a leírás a valóságnak.
Talajmagújító Mezőgazdaság lehetőségei:
Talajtáplálék háló létrehozása, és fenntartása
EM-BIO
BactoFil
biztos van és lesz még.
Ki, kinek fog hinni és alkalmazni az unokáink érdekében, az saját joga. Sőt joga van nem változtatni semmin, csak emelni a műtrágya felhasználást.
Válasz sixalag #2550. hozzászólásáraNem túl gyomos a terület vagyis inkább tisztának mondható így egy jól bokrosodott állomány (nem olyan mint a képen van) simán elnyomja azt a pár gyomot
Idén is csak május végén jött fel ez a gyom ami a kép elején van de ezt még szerintem a gyomírtó se fogná 
Válasz .Norbert #2549. hozzászólásáraNa látod ezt nemtudom, mert akkoriban lehordták a szalmát, mivel kellett. Ha nem nagy tömeg akkor ki kéne nőnie közüle, mondjuk a rozsnak szerintem elég jó szára van, de akkor sem olyan sűrű, mint mikor a lucernarend sokáig a területen van, és megsárgul alatta a lucerna, vagy a bálák alatt ha sokáig vannak kint.
Válasz .Norbert #2549. hozzászólásáraTavaszi gyomirtás alkalmával nem pusztul ki a társnövény?
Válasz Tomszi #2547. hozzászólásáraKöszi épp ilyen tapasztalatokat várok
Meg a másik kérdés hogyha rá van szecskázva a szalma akkor azalól ki tudna e jönni újra vagy a szalmát mindenképp le kell hordani?
Válasz endypapa #2546. hozzászólásáraEz egy érdekes felvetés. Majd Netparasztra rá kell kérdezni hogy az élő növény hasznos e a gabonának vagy a bomlástermék
Tudom nem szántóföldi példa de tavasszal hallottam hogy a hagyma nagyon szereti a szamóca társaságát, egy pár vöröshagymát duggattunk a szamóca közé meg gyöngyahgyma magot szórtunk el lesz ami lesz alapon. Az lett a vége hogy a vöröshagyma alma méretű a gyöngyhagyma meg vöröshagyma méretű lett. Itt ugye semmilyen bomlásról nincs szó csak két élő növény "táplálja egymást", ezt nevezik társnövénynek. Kíváncsi vagyok melyik elmélet lesz a nyerő 
Válasz .Norbert #2545. hozzászólásáraValamikor a tsz-ben nagyban csinálták a tarlós lóhert, tavaszi árpára vöröshere rávetést, takarmányozási célra. Nagyon jól működött, először elvetették a tavaszi árpát, mondjuk IH vetőgéppel vagy Lajtával, aztán utána közvetlenül rávetették a vörösherét. Aratásra ha jó esős tavasz volt, megnőtt 20-30 centisre is a vöröshere, ekkor "bummogattak" neki a kombájnok, szárazba kellett vágni annyi lényeg. A szalmáját is szerették a tehenek. Ha esős nyár jött rá akkor ősszel lett sarjú is, ha nem akkor csak a következő éven az első kaszálás, a másodikból meg magot fogtak.
Szerintem működhet ősszel is pl. ahogy te akarod rozzsal, a vöröshere úgyis lassabban fejőldik. Az együtt vetést meg ki kell próbálni.