Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR412.71 FtUSD400.32 FtCHF438.6 FtGBP489 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Norbert #2545. hozzászólásáraSzerintem tavasszal mindenképp gyomírtózni kel, és mikor elpusztul pl. here, szabadulnak fel az általa összegyüjtött anygok,(nitrogén)
amit így már a kultúrnövény fel tud venni.
Válasz Berente Antal #2540. hozzászólásáraA TR-t nem merem bevállalni nagyon nagyon gyenge a föld ahhoz hogy valamire is menjen a TR... Én úgy gondolom olyan 5-10 centisre nőne meg... A here talán jobban bírná ezt a sivatagot
Endypapa köszönöm a tippet! Herével kapcsolatban nincs tapasztalatom. Azért gondoltam a vörösherét mert valahol olvastam hogy rozzsal szokták összevetni. Amúgy ha jól bokrosodna a rozs akkor szerintem fény hiányába nem annyira tudna feljönni
Azért is a herére esett a választás mert itt aratás után takarónövényt vetni esélytelen vagyis lehet csak nem kelne ki... És így aratás után maradna élő növény a tarlón Az én elgondolásom szerint
Esetleg valaki fordítva próbálta már hogy herét telepített ősszel és arra vetett gabonát "védelem" céljából? Egy ilyen tapasztalat is sokat jelentene hogy késő tavasszal hogy állt a két növény egymással
Válasz Kisvuk #2533. hozzászólásáraIH 6200... Egy ötlet, nem próbáltam még de ősszel a nagy tartályba rozs fog kerülni az aprómag tartályba pedig vöröshere és várjuk majd hogy milyen lesz a kelés és mit szól a két növény egymáshoz
Válasz Hali Laci #2537. hozzászólásáraMost vetnék először ilyet, ezért is érdeklődtem. 2 méteres a tárcsám, a vetőgépem meg 4. Tárcsával nem kerülnek bizonyos magok olyan mélységbe ahonnan már nem tudnak kikelni?
Azért gondoltam a vetőgépre, mert egy menetben el lenne vetve, plusz húznám a hengert utána. A másik verziónál először műtrágyaszóróval elszórom, majd betárcsázom, majd hengerezem az 3 menet, nem kevés idő, üzemanyag, taposás.
Én az olajretek és mustár vetőmagkeveréket szaporítottam fel ammóniumnitráttal majd kiszórtam műtrágyaszóróval. Szerintem egész tűrhetően megoldható. A végén betárcsáztam. Gyorsabb mint vetőgéppel ,Szerintem.
Zöldtrágyának szeretnék olajretket vetni, már megtárcsázott tarlóba. Kérdésem az lenne, hogy műtrágyaszóróval szétszórom és beletárcsázom, az működik-e, vagy mindenképp vetőgéppel kellene? Lajta 32 gépem van, ha ammónium-nitráttal összekeverném a vetőmagot, hogy a legkisebb kivethető mennyiség súlyát elérje, akkor úgy egyenletesen ki tudnám vetni? Vagy az olajretek mag mérete jelentősen eltér a műtrágyáétól és szétosztályozódna menet közben?
ki hogyan szokta vetni?
Tegnap sikerült végezni a takarónövény vetéssel.
tarlórépa facélia hajdina olajretek mustár zab borsó
Ilyen lett a magágy kétszeri középmély lazítózás után
A vetés pedig a következő képen látszik mivel.
Tudom vetőgéppel kellett volna, de a vetőmagkeverék ha költsége 11000 lett, míg 9000 ért vetették volna el. Éjfél körül kapott még egy hengert. Remélem az ígért esőből ide is jut majd valamennyi.
Válasz tajbor89 #2531. hozzászólásáraNa ez engem is érdekelne, átálás, hogyan, miként, milyen tempóban, milyen drasztikusan, vagy kíméletesen, télleg erről várnánk infot
Válasz Netparaszt #2499. hozzászólásáraMi az amit szerinted érdemes lenne elhagyni ebből a rendszerből?
A grubber 4 soros, mélyművelésben 40mm széles késekkel használom, ezek után egyengető tárcsa, és 700 mm átmérőjű acélhenger van.
A talaj nagyon heterogén táblán belül is.
Ezek szerint a komplexet rögtön az első évtől hagyjam el? Vagy csökkentsem az eddig használt dózisokat.
Horsch sávműtrágyás gépéről olvastam egy cikkben, hogy az így kijuttatott műtrágya nem a teljes felületet "mérgezi", így kedvező hatása van a talajéletre, ez csak marketing, vagy lehet benne valami?
Vetéskori nitrogént és foszfort nagyon nehéz szívvel hagynám el, nem akarok egyik napról a másikra túlságosan radikális változtatásokat végrehajtani, de nyilván problémáim vannak az eddigi technológia miatt, mint másnak is a környéken, csak én szeretnék foglalkozni vele.
Egy elhúzódó kukoricaaratás eltarthat november végéig is, ilyenkor is van lehetőség takarónövény vetésére?
Válasz Netparaszt #2524. hozzászólásáraEgy táblában lenne búza és árpa vetve és 1-1 hektáron vagy esetleg nagyobb területen is,és ott szeretném kipróbálni (letesztelni) amennyiben hozzá lehet még jutni vetőmaghoz bár valahol olvastam itt a fórumon hogy már nem nagyon van neked.
Válasz Netparaszt #2520. hozzászólásáraKissé korán, ez igaz, június 25.-én . Mentségemre legyen szólva ez fővetésű zöldugar volt az AKG-ban. Aztán ha normális kerékvágásban járna az időjárás nem lett volna ezzel baj, csak ugye az első komolyabb fagy felénk januárban volt, az is egyik reggel 5 és 6 óra között. De a kukorica köszöni szépen nagyon jól érzi magát pedig csak "tárcsázott" föld, ha arra járok, csinálok képeket.
Válasz otis #2518. hozzászólására Érdemes jól megnézni a talajt takarónövény utáni vetésnél, hogy tényleg csak a minimum bolygatás legyen a vetés előtt.
Jók a tapasztalatok a takaró utáni gyors talajmunka+vetéssel, s a notillel is helyenként. Agrárteeneager kukoricája és Vadmalac naprája már direktvetéses, nagyon szép az állományuk.
Válasz otis #2512. hozzászólására Tavaly tán korán vetetted egy kicsit?
A búza elé ötletről beszélgettem délelőtt egy úriemberrel. Ha jó esős az ősz, egész jó tömeget hozhatna, de elgondolkoztató a korai búzával együtt vetés is, mert akkor jelentősebb tömeget hozna fagyásig. A korai mondjuk úgy a szeptember közepe, végi.
Vagy harmadik alternatíva a mustár most, majd direktbe belevetve a búza.
Válasz Sötét Paraszt #2517. hozzászólásáraMikor megjön a vizsgálat, bedobom az eredményeket. Igazából mind a 12 fajta bírta, de egy-kettő volt csak, ami szép vastag kalászokat hozott nulla inputtal is. A bánkúti kivételével modern fajták voltak.
Válasz csoppika #2515. hozzászólásáraAzt viszont érdemes figyelembe venni, és ezzel szerintem nagy újdonságot nem árulok el, hogy ezen keverékek használatakor a talaj olyan szinten "megkel", hogy jó időzítéssel, helyes gép választással nem nagy kunszt letenni a magot, legyen az bármi is. A gond az volt nálam is, hogy helyes útmutatás hiányában hozzáfogtam letárcsázni augusztusban, aminek az lett az eredménye, hogy csonttá kiszáradt a talaj, mivel nem volt már ami árnyékoljon(a tárcsa alatt sík lapos rövid tárcsát kell érteni). De így visszaemlékezve, amikor tárcsáztam, nagyon jó munka volt utána, ha akkor nem kapkodom, és igénybe veszek egy megfelelő vetőgépet, sok kellemetlenségtől kímélem meg magam.
Válasz otis #2514. hozzászólásáraFelénk 2 direktvető van, egy Horsch, rövidtárcsával spékelve(rábaköz, szigetözben mozog), meg egy "direktvető" forgóborona+vetőgép kombó...
a horsch már vetett 1x kukoricaután oros zúzott tarló, 2x megjárva a "csoda" XT-3.4m tárcsával 10cm körül. Végülis nem lett rossz... (haver nem gondolta volna, hogy rendesen kikel)
Válasz csoppika #2511. hozzászólásáraMég annyit hozzáfűznék, hogy itt sem kell ám valami űberszuper direktvető csodákra gondolnod. Volt őszi vetésben is ilyen keverékem vetve, és azt az első komolyabb fagy kivégezte, igaz nem is tudott akkorára fejlődni mint a lenti képen, de a lényeg az, hogy olyan talaj maradt utána, amibe szerintem bármilyen tárcsás vetőgép el tudta volna vetni a kukoricát, mint ahogy el is vetette, és a 2013-as évet figyelembe véve szép eredményünk lett.
Gabonánál, repcénél már másabb a helyzet, sűrűbbre vetjük, nem is fagy el, szóval ott ha lehetőség adódik, akkor bérgépet kell keresni, szerintem bőven megéri. Van a környékünkön egy gazdának Dalbo hengere, talán rá tudom venni, hogy leszaladja majd, ha lesz mit még az ősszel.
Válasz Netparaszt #2510. hozzászólásáraLentebb kérdeztem a búza és a TR együtt vetését,külön oldottátok megy vagy összekevertétek a búzával,valamint ha külön kell vetni lehet e gondolkodni 45cm sortávra a tr esetében
Válasz csoppika #2511. hozzászólásáraJellemezően napraforgó és kukorica. Ha megfelelő zöld tömeget tudna fejleszteni, és az el is fagyna a télen (nem úgy mint a tavalyi mustárom, ami gyakorlatilag lábon száradt el, és így sekélyen meg kellett tárcsázni vetés előtt) akkor akár a direkt vetést sem tartom kizártnak.
Egyébként a jövő heti csapadékokon felbuzdulva azon kezdtem el gondolkodni, hogy ahová búza menne repce után, azok egy részébe is vetni kellene ebből a keverékből, aztán valami Rapid szerű vetőgéppel elvettetni. Azért másfél hónap alatt csak hozna értékelhető zöld tömeget, és nem mellékesen változatos gyökérflóra uralná a területet addig is. Aztán ha nem jön az eső, akkor...
Ez 12-ben készült június 27.-én:
Ez pedig július 20.-án:
Azért kevesebb mint egy hónap alatt óriásit tud fejlődni. És bár való igaz, abban az évben én is morogtam rendesen, hogy a holt víz tartalomig kiszárította a talajt, viszont a következő évben olyan repcém volt utána nulla alap műtrágyával, tavasszal is csupán 200 kg pétisót kapott egyszerre márciusban, hogy még ma is büszkén emlegetem, mert abban az évben a menő gazdáknak is csak 10-en 20-on mázsáik voltak a környéken, míg ez után több tábla átlagában 27 mázsa jött ki az egyszerű Mécses fajtával. Csak akkor még nem igazán világosított fel senki, hogy nem kellene tűzzel vassal bolygatni a talajt vetés előtt, így kicsit macerásabb volt a vetést kivitelezni, de végül is megoldódott és jó eredménnyel zártuk.
Válasz Tobszi #2507. hozzászólására Búzával volt tesztelve, mint írtam, több helyen és évben.
Egyértelmű hozamnövekedést hozott a 2 kg TR együttvetése.
Korábbi vetésben érdemes gondolkodni, kicsit elnyomja, de pont annyira, hogy ne induljon túl fejletten a télnek.
Hiány pedig nem marad utána, leszámítva a gyökér lukjait.
Válasz .Norbert #2502. hozzászólásáraAz alapkeverék a lajtamagos méhlegelő keverék volt, 60% hajdina, illetve 20-20% facélia és bíborhere. Netparaszt javasolt még hozzá kb 3kg/ha mustárt és olajretket, ezeket könnyen be tudtam szerezni, így hozzákevertem, ez a kombó ment ki kb 22-25 kg/ha normával sima vetőgéppel elvetve, egy sor tárcsa és egy sor grúber után, majd gyűrűshengerrel lezárva.
Válasz Netparaszt #2506. hozzászólásáraDe akkor igazából kipróbálva hogy a gyakorlatban hogy mükszik még nincsen???
Végül is lényegtelen hogy búza vagy zab vagy mondjuk árpa, csak az a kérdés hogy a kezdeti fejlődés során nem nyomja el a főnövényt? És amikor kifagy nem maradnak nagy üres foltok és hiányos ritka állomány utána??
Látom itt lentebb a 2457-ben Kisvuk is érdeklődött a búzával való vethetőség iránt, úgy látszik más is látna fantáziát benne!
Csak milyen képet mutat tavaszra? Ha nem bántja a főnövényként vetett gabonát akkor nyerő lehet,főleg ha nem, vagy csak minimális műtrágyát és egy gyenge kis gyomirtást igényelne.
Válasz Tobszi #2504. hozzászólására Is, is. A hatása az őszi-téli tápanyagfelhalmozás, majd a tavaszi leadáson alapul. Amikor a gabona fejleszti a nagyobb gyökérrendszert, akkor adja le a legtöbb tápanyagot. Szerintem minden őszi gabonával ugyanúgy működhet.
Válasz Sötét Paraszt #2503. hozzászólására Tarló lett belőle a vizsgálati eredményeket még várom, de nem várok sok minőséget, háromszor is megázott az aratás előtt.
Az ÖMKI szerint szép volt az állomány, kevés gyommal (extenzív bio), szerintem nagyjából nullát bokrosodott, hiába volt neki térköz hagyva.
Válasz Netparaszt #2500. hozzászólásáraElolvasva hogy zabbal keverve is vethető beindult kissé a fantáziám, mi lenne ha ez a zab őszi volna?
Azt amúgy is vetek kb 3ha-t.
Csak másodvetésben alkalmazható vagy főnövénnyel együtt is vethető?
Válasz tajbor89 #2495. hozzászólásáraSokat dolgozol és sokat költesz, miközben a biológia megoldaná a problémáid java részét.
Röviden, háttérinformáció nélkül, kérlek olvass bele a talajdoktorba. Talajmegújító Mezőgazdaság Blog
A technológiai leírásod alapján nagyjából halott földed van, ami sokat profitálhat az életrekeltésből. Érdemes megnézni, hogy a kukorica és napra aratása után azonnal még milyen takarónövény vethető. Az több biológiai formában kötött tápanyagot fog eltárolni, mint amennyi tavaszra a komplexedből elérhető maradna a következő növénynek.
Nem tudok semmit a földedről, ezért a talajművelési részében csak javaslom a szárzúzás utáni nagyon sekély bekeverést. Esetleg valami bolti szárbontó komplexszel megfújva (több cég termékét baktériumait keverve) vagy Bacteriosolt szórva, vagy vékony komposztszórással kombinálva, ha van lehetőséged valamilyen komposztot lelni a környéken.
Ülepedéssel nem kell foglalkozni a tarlókezelés és grubber között. Grubberen van henger?
A komplex kérdése: szinte az összes földben a növények igényét több százszorosan meghaladó PK van, de talajélet hiányában nem jutnak hozzá. Amint elindul a talajélet, szükségtelenné válik a komplex, s 60-70 kg N hatóanyaggal is már 13 tonnás kukoricát lehet csinálni.
Ezért javaslom a takarónövényt, hogy sok féle téli zöld takarja a területed, mert az indítja be a talajéletet.
Ez a takarás a következő vetésig legyen kint, s közvetlenül vetés előtt legyen csak kezelve, ha megfelelőek a csapadékviszonyok.
Így töretlenül tudnak képződni a vízzel el nem szivárgó tápanyagok.
A lényeg, hogy olyan növénykeverék legyen kint, ami tápanyagot tár fel, tart vissza és a földed igényétől függően szabályozza a nedvesség visszatartását vagy a felmelegedést.
Nagyjából ennyi a javaslat és rá tudsz lépni a lustaparaszt útra, aki helyett majd a biológia dolgozik
Válasz blink #2494. hozzászólására Aug 23.-án összesítem az igényeket és megpróbálom behozni, de eddig sajnos nem adja ki a nagyker minimum mennyiségét.
Sokan érdeklődtek telefonon, de az előrendelést már nem adták le.
Jövőre már szezon elején összesítem az igényeket és csak azoknak hozok, akik komolyan is gondolják a technológiát.
Ha kellene belőle, dobj át egy levelet a mennyiséggel és listázom.
15328 hozzászólás
Válasz .Norbert #2545. hozzászólásáraSzerintem tavasszal mindenképp gyomírtózni kel, és mikor elpusztul pl. here, szabadulnak fel az általa összegyüjtött anygok,(nitrogén)
amit így már a kultúrnövény fel tud venni.
Válasz Berente Antal #2540. hozzászólásáraA TR-t nem merem bevállalni nagyon nagyon gyenge a föld ahhoz hogy valamire is menjen a TR... Én úgy gondolom olyan 5-10 centisre nőne meg... A here talán jobban bírná ezt a sivatagot
Az én elgondolásom szerint 
Egy ilyen tapasztalat is sokat jelentene hogy késő tavasszal hogy állt a két növény egymással 
Endypapa köszönöm a tippet! Herével kapcsolatban nincs tapasztalatom. Azért gondoltam a vörösherét mert valahol olvastam hogy rozzsal szokták összevetni. Amúgy ha jól bokrosodna a rozs akkor szerintem fény hiányába nem annyira tudna feljönni
Azért is a herére esett a választás mert itt aratás után takarónövényt vetni esélytelen vagyis lehet csak nem kelne ki... És így aratás után maradna élő növény a tarlón
Esetleg valaki fordítva próbálta már hogy herét telepített ősszel és arra vetett gabonát "védelem" céljából?
Válasz Hali Laci #2543. hozzászólásáraMennyit vetettél hektárjába?
Válasz sixalag #2538. hozzászólásáraMűtrágyaszóróval kiszórtam ,majd megtárcsáztam. Nálam kikelt.
Válasz .Norbert #2539. hozzászólásáraEz felvetődött bennem is csak sajna nincs rajta az apró magvető a 6200-ason.
Válasz .Norbert #2539. hozzászólásáraNem lenne jobb a fhere?
A vörös elég madasra nől.
Válasz .Norbert #2539. hozzászólásáraTR -t nem vetsz hozzá?
Válasz Kisvuk #2533. hozzászólásáraIH 6200... Egy ötlet, nem próbáltam még de ősszel a nagy tartályba rozs fog kerülni az aprómag tartályba pedig vöröshere és várjuk majd hogy milyen lesz a kelés és mit szól a két növény egymáshoz
Válasz Hali Laci #2537. hozzászólásáraMost vetnék először ilyet, ezért is érdeklődtem. 2 méteres a tárcsám, a vetőgépem meg 4. Tárcsával nem kerülnek bizonyos magok olyan mélységbe ahonnan már nem tudnak kikelni?
Azért gondoltam a vetőgépre, mert egy menetben el lenne vetve, plusz húznám a hengert utána. A másik verziónál először műtrágyaszóróval elszórom, majd betárcsázom, majd hengerezem az 3 menet, nem kevés idő, üzemanyag, taposás.
Én az olajretek és mustár vetőmagkeveréket szaporítottam fel ammóniumnitráttal majd kiszórtam műtrágyaszóróval. Szerintem egész tűrhetően megoldható. A végén betárcsáztam. Gyorsabb mint vetőgéppel ,Szerintem.
Üdv!
Zöldtrágyának szeretnék olajretket vetni, már megtárcsázott tarlóba. Kérdésem az lenne, hogy műtrágyaszóróval szétszórom és beletárcsázom, az működik-e, vagy mindenképp vetőgéppel kellene? Lajta 32 gépem van, ha ammónium-nitráttal összekeverném a vetőmagot, hogy a legkisebb kivethető mennyiség súlyát elérje, akkor úgy egyenletesen ki tudnám vetni? Vagy az olajretek mag mérete jelentősen eltér a műtrágyáétól és szétosztályozódna menet közben?
ki hogyan szokta vetni?
23. után megválaszolom a kérdéseket, addig gyűjtögessétek őket.
Tegnap sikerült végezni a takarónövény vetéssel.
tarlórépa facélia hajdina olajretek mustár zab borsó
Ilyen lett a magágy kétszeri középmély lazítózás után
A vetés pedig a következő képen látszik mivel.
Tudom vetőgéppel kellett volna, de a vetőmagkeverék ha költsége 11000 lett, míg 9000 ért vetették volna el. Éjfél körül kapott még egy hengert. Remélem az ígért esőből ide is jut majd valamennyi.
Válasz cimbike. #2530. hozzászólásáraHát megnézem de nem emlékszem hogy ilyesmi állna a telephelyemen
de még a környéken se nagyon van.
Válasz tajbor89 #2531. hozzászólásáraNa ez engem is érdekelne, átálás, hogyan, miként, milyen tempóban, milyen drasztikusan, vagy kíméletesen, télleg erről várnánk infot
Válasz Netparaszt #2499. hozzászólásáraMi az amit szerinted érdemes lenne elhagyni ebből a rendszerből?
A grubber 4 soros, mélyművelésben 40mm széles késekkel használom, ezek után egyengető tárcsa, és 700 mm átmérőjű acélhenger van.
A talaj nagyon heterogén táblán belül is.
Ezek szerint a komplexet rögtön az első évtől hagyjam el? Vagy csökkentsem az eddig használt dózisokat.
Horsch sávműtrágyás gépéről olvastam egy cikkben, hogy az így kijuttatott műtrágya nem a teljes felületet "mérgezi", így kedvező hatása van a talajéletre, ez csak marketing, vagy lehet benne valami?
Vetéskori nitrogént és foszfort nagyon nehéz szívvel hagynám el, nem akarok egyik napról a másikra túlságosan radikális változtatásokat végrehajtani, de nyilván problémáim vannak az eddigi technológia miatt, mint másnak is a környéken, csak én szeretnék foglalkozni vele.
Egy elhúzódó kukoricaaratás eltarthat november végéig is, ilyenkor is van lehetőség takarónövény vetésére?
Válasz Kisvuk #2522. hozzászólásáraRapid+biodrill
Válasz Mf-es #2528. hozzászólásáraKöszi,leadom a rendelést és ha mégse jön össze az nagy segítség lenne.
Válasz Kisvuk #2526. hozzászólásáraHa végképp nem kapsz,kísérletre adok annyit.
Válasz Kisvuk #2526. hozzászólására Dobj egy megrendelőt, ha nem jön össze, mustárt még lehet mellé szórni.
Válasz Netparaszt #2524. hozzászólásáraEgy táblában lenne búza és árpa vetve és 1-1 hektáron vagy esetleg nagyobb területen is,és ott szeretném kipróbálni (letesztelni) amennyiben hozzá lehet még jutni vetőmaghoz bár valahol olvastam itt a fórumon hogy már nem nagyon van neked.
Válasz Netparaszt #2520. hozzászólásáraKissé korán, ez igaz, június 25.-én
. Mentségemre legyen szólva ez fővetésű zöldugar volt az AKG-ban. Aztán ha normális kerékvágásban járna az időjárás nem lett volna ezzel baj, csak ugye az első komolyabb fagy felénk januárban volt, az is egyik reggel 5 és 6 óra között. De a kukorica köszöni szépen nagyon jól érzi magát pedig csak "tárcsázott" föld, ha arra járok, csinálok képeket.
Válasz Kisvuk #2522. hozzászólására Esetlegesen. Van róla kép, csak most nincs nálam számítógép, ne képzelj szép szabályos vetésképet.
Válasz otis #2518. hozzászólására Érdemes jól megnézni a talajt takarónövény utáni vetésnél, hogy tényleg csak a minimum bolygatás legyen a vetés előtt.
Jók a tapasztalatok a takaró utáni gyors talajmunka+vetéssel, s a notillel is helyenként. Agrárteeneager kukoricája és Vadmalac naprája már direktvetéses, nagyon szép az állományuk.
Válasz Netparaszt #2521. hozzászólásáraLehet én vagyok értetlen de hogy lehet 2 kg tr-t összekeverni 200-250 kg búzával?
Válasz Kisvuk #2513. hozzászólásáraKevert vetéssel megy a búza. Sorba precízióssal érdemes vetni kapás elé, ha a GPS is megy.
Válasz otis #2512. hozzászólására Tavaly tán korán vetetted egy kicsit?
A búza elé ötletről beszélgettem délelőtt egy úriemberrel. Ha jó esős az ősz, egész jó tömeget hozhatna, de elgondolkoztató a korai búzával együtt vetés is, mert akkor jelentősebb tömeget hozna fagyásig. A korai mondjuk úgy a szeptember közepe, végi.
Vagy harmadik alternatíva a mustár most, majd direktbe belevetve a búza.
Válasz Sötét Paraszt #2517. hozzászólásáraMikor megjön a vizsgálat, bedobom az eredményeket. Igazából mind a 12 fajta bírta, de egy-kettő volt csak, ami szép vastag kalászokat hozott nulla inputtal is. A bánkúti kivételével modern fajták voltak.
Válasz csoppika #2515. hozzászólásáraAzt viszont érdemes figyelembe venni, és ezzel szerintem nagy újdonságot nem árulok el, hogy ezen keverékek használatakor a talaj olyan szinten "megkel", hogy jó időzítéssel, helyes gép választással nem nagy kunszt letenni a magot, legyen az bármi is. A gond az volt nálam is, hogy helyes útmutatás hiányában hozzáfogtam letárcsázni augusztusban, aminek az lett az eredménye, hogy csonttá kiszáradt a talaj, mivel nem volt már ami árnyékoljon(a tárcsa alatt sík lapos rövid tárcsát kell érteni). De így visszaemlékezve, amikor tárcsáztam, nagyon jó munka volt utána, ha akkor nem kapkodom, és igénybe veszek egy megfelelő vetőgépet, sok kellemetlenségtől kímélem meg magam.
Válasz Netparaszt #2505. hozzászólásáraMilyen fajták vótak melyik bírta jobban?
Válasz csoppika #2515. hozzászólásáraHorsch csoroszlya nyomása kb.200 kiló, az jó döntés.
Válasz otis #2514. hozzászólásáraFelénk 2 direktvető van, egy Horsch, rövidtárcsával spékelve(rábaköz, szigetözben mozog), meg egy "direktvető" forgóborona+vetőgép kombó...
)
a horsch már vetett 1x kukoricaután oros zúzott tarló, 2x megjárva a "csoda" XT-3.4m tárcsával 10cm körül. Végülis nem lett rossz... (haver nem gondolta volna, hogy rendesen kikel
Válasz csoppika #2511. hozzászólásáraMég annyit hozzáfűznék, hogy itt sem kell ám valami űberszuper direktvető csodákra gondolnod. Volt őszi vetésben is ilyen keverékem vetve, és azt az első komolyabb fagy kivégezte, igaz nem is tudott akkorára fejlődni mint a lenti képen, de a lényeg az, hogy olyan talaj maradt utána, amibe szerintem bármilyen tárcsás vetőgép el tudta volna vetni a kukoricát, mint ahogy el is vetette, és a 2013-as évet figyelembe véve szép eredményünk lett.
Gabonánál, repcénél már másabb a helyzet, sűrűbbre vetjük, nem is fagy el, szóval ott ha lehetőség adódik, akkor bérgépet kell keresni, szerintem bőven megéri. Van a környékünkön egy gazdának Dalbo hengere, talán rá tudom venni, hogy leszaladja majd, ha lesz mit még az ősszel.
Válasz Netparaszt #2510. hozzászólásáraLentebb kérdeztem a búza és a TR együtt vetését,külön oldottátok megy vagy összekevertétek a búzával,valamint ha külön kell vetni lehet e gondolkodni 45cm sortávra a tr esetében
Válasz csoppika #2511. hozzászólásáraJellemezően napraforgó és kukorica. Ha megfelelő zöld tömeget tudna fejleszteni, és az el is fagyna a télen (nem úgy mint a tavalyi mustárom, ami gyakorlatilag lábon száradt el, és így sekélyen meg kellett tárcsázni vetés előtt) akkor akár a direkt vetést sem tartom kizártnak.
Egyébként a jövő heti csapadékokon felbuzdulva azon kezdtem el gondolkodni, hogy ahová búza menne repce után, azok egy részébe is vetni kellene ebből a keverékből, aztán valami Rapid szerű vetőgéppel elvettetni. Azért másfél hónap alatt csak hozna értékelhető zöld tömeget, és nem mellékesen változatos gyökérflóra uralná a területet addig is. Aztán ha nem jön az eső, akkor...
Ez 12-ben készült június 27.-én:
Ez pedig július 20.-án:
Azért kevesebb mint egy hónap alatt óriásit tud fejlődni. És bár való igaz, abban az évben én is morogtam rendesen, hogy a holt víz tartalomig kiszárította a talajt, viszont a következő évben olyan repcém volt utána nulla alap műtrágyával, tavasszal is csupán 200 kg pétisót kapott egyszerre márciusban, hogy még ma is büszkén emlegetem, mert abban az évben a menő gazdáknak is csak 10-en 20-on mázsáik voltak a környéken, míg ez után több tábla átlagában 27 mázsa jött ki az egyszerű Mécses fajtával. Csak akkor még nem igazán világosított fel senki, hogy nem kellene tűzzel vassal bolygatni a talajt vetés előtt, így kicsit macerásabb volt a vetést kivitelezni, de végül is megoldódott és jó eredménnyel zártuk.
Válasz otis #2509. hozzászólásáraMilyen növény lesz vetve utána? Milyen technológiával?
Válasz Tobszi #2507. hozzászólására Búzával volt tesztelve, mint írtam, több helyen és évben.
Egyértelmű hozamnövekedést hozott a 2 kg TR együttvetése.
Korábbi vetésben érdemes gondolkodni, kicsit elnyomja, de pont annyira, hogy ne induljon túl fejletten a télnek.
Hiány pedig nem marad utána, leszámítva a gyökér lukjait.
Válasz .Norbert #2502. hozzászólásáraAz alapkeverék a lajtamagos méhlegelő keverék volt, 60% hajdina, illetve 20-20% facélia és bíborhere. Netparaszt javasolt még hozzá kb 3kg/ha mustárt és olajretket, ezeket könnyen be tudtam szerezni, így hozzákevertem, ez a kombó ment ki kb 22-25 kg/ha normával sima vetőgéppel elvetve, egy sor tárcsa és egy sor grúber után, majd gyűrűshengerrel lezárva.
Válasz Netparaszt #2506. hozzászólásáraNem lenne pár képed egy ilyen vagy hasonló állományról???
Már csak hogy el tudjuk képzelni hogy miről is van szó!
Válasz Netparaszt #2506. hozzászólásáraDe akkor igazából kipróbálva hogy a gyakorlatban hogy mükszik még nincsen???
Végül is lényegtelen hogy búza vagy zab vagy mondjuk árpa, csak az a kérdés hogy a kezdeti fejlődés során nem nyomja el a főnövényt? És amikor kifagy nem maradnak nagy üres foltok és hiányos ritka állomány utána??
Látom itt lentebb a 2457-ben Kisvuk is érdeklődött a búzával való vethetőség iránt, úgy látszik más is látna fantáziát benne!
Csak milyen képet mutat tavaszra? Ha nem bántja a főnövényként vetett gabonát akkor nyerő lehet,főleg ha nem, vagy csak minimális műtrágyát és egy gyenge kis gyomirtást igényelne.
Válasz Tobszi #2504. hozzászólására Is, is. A hatása az őszi-téli tápanyagfelhalmozás, majd a tavaszi leadáson alapul. Amikor a gabona fejleszti a nagyobb gyökérrendszert, akkor adja le a legtöbb tápanyagot. Szerintem minden őszi gabonával ugyanúgy működhet.
Válasz Sötét Paraszt #2503. hozzászólására Tarló lett belőle
a vizsgálati eredményeket még várom, de nem várok sok minőséget, háromszor is megázott az aratás előtt.
Az ÖMKI szerint szép volt az állomány, kevés gyommal (extenzív bio), szerintem nagyjából nullát bokrosodott, hiába volt neki térköz hagyva.
Válasz Netparaszt #2500. hozzászólásáraElolvasva hogy zabbal keverve is vethető beindult kissé a fantáziám, mi lenne ha ez a zab őszi volna?
Azt amúgy is vetek kb 3ha-t.
Csak másodvetésben alkalmazható vagy főnövénnyel együtt is vethető?
Válasz Netparaszt #2488. hozzászólására Mester remíljük te is fotózgatsz szorgalmassan hehe.
Erre a kípre tehetné pár válasz fotót, hogy mi lett belőle.
Válasz otis #2489. hozzászólásáraSzia! A magok milyen százalékos elosztásba vannak a keverékbe körülbelül? Hány kilóval és mivel lett vetve?
Válasz t.peti #2493. hozzászólásáraSzia!
Ez milyen lazító?
Válasz endypapa #2498. hozzászólására Szeptember közepe a legkésőbbi vetésidő.
A többiről részletesen itt:
Tillage Radish
Válasz tajbor89 #2495. hozzászólásáraSokat dolgozol és sokat költesz, miközben a biológia megoldaná a problémáid java részét.
Röviden, háttérinformáció nélkül, kérlek olvass bele a talajdoktorba.
Talajmegújító Mezőgazdaság Blog
A technológiai leírásod alapján nagyjából halott földed van, ami sokat profitálhat az életrekeltésből. Érdemes megnézni, hogy a kukorica és napra aratása után azonnal még milyen takarónövény vethető. Az több biológiai formában kötött tápanyagot fog eltárolni, mint amennyi tavaszra a komplexedből elérhető maradna a következő növénynek.
Nem tudok semmit a földedről, ezért a talajművelési részében csak javaslom a szárzúzás utáni nagyon sekély bekeverést. Esetleg valami bolti szárbontó komplexszel megfújva (több cég termékét baktériumait keverve) vagy Bacteriosolt szórva, vagy vékony komposztszórással kombinálva, ha van lehetőséged valamilyen komposztot lelni a környéken.
Ülepedéssel nem kell foglalkozni a tarlókezelés és grubber között. Grubberen van henger?
A komplex kérdése: szinte az összes földben a növények igényét több százszorosan meghaladó PK van, de talajélet hiányában nem jutnak hozzá. Amint elindul a talajélet, szükségtelenné válik a komplex, s 60-70 kg N hatóanyaggal is már 13 tonnás kukoricát lehet csinálni.
Ezért javaslom a takarónövényt, hogy sok féle téli zöld takarja a területed, mert az indítja be a talajéletet.
Ez a takarás a következő vetésig legyen kint, s közvetlenül vetés előtt legyen csak kezelve, ha megfelelőek a csapadékviszonyok.
Így töretlenül tudnak képződni a vízzel el nem szivárgó tápanyagok.
A lényeg, hogy olyan növénykeverék legyen kint, ami tápanyagot tár fel, tart vissza és a földed igényétől függően szabályozza a nedvesség visszatartását vagy a felmelegedést.
Nagyjából ennyi a javaslat és rá tudsz lépni a lustaparaszt útra, aki helyett majd a biológia dolgozik
Válasz Netparaszt #2497. hozzászólásáraMennyibe is kerül egy zsákkal, és az mekkora területre elég, és meddig lehet vetni?
Válasz blink #2494. hozzászólására Aug 23.-án összesítem az igényeket és megpróbálom behozni, de eddig sajnos nem adja ki a nagyker minimum mennyiségét.
Sokan érdeklődtek telefonon, de az előrendelést már nem adták le.
Jövőre már szezon elején összesítem az igényeket és csak azoknak hozok, akik komolyan is gondolják a technológiát.
Ha kellene belőle, dobj át egy levelet a mennyiséggel és listázom.